A Magyar Köztársaság és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Sz..." />

T/135. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2014. évi XXI. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A külföldi áruk származási helye hamis megjelölésének megakadályozása tárgyában Madridban 1891. évi április hó 14-én kelt, Washingtonban 1911. évi június hó 2-án és Hágában 1925. évi november hó 6-án felülvizsgált nemzetközi megállapodás becikkelyezéséről szóló 1934. évi V. törvény 3. §-ában a "külgazdaságért és a Kárpátmedencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért" szöveg lép.
A Magyar Köztársaság és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Sz...

T/135. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról
2014. évi ... törvény egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról
1. A külföldi áruk származási helye hamis megjelölésének megakadályozása tárgyában Madridban 1891. évi április hó 14-én kelt, Washingtonban 1911. évi június hó 2-án és Hágában 1925. évi november hó 6-án felülvizsgált nemzetközi megállapodás becikkelyezéséről szóló 1934. évi V. törvény módosítása
1. §
A külföldi áruk származási helye hamis megjelölésének megakadályozása tárgyában Madridban 1891. évi április hó 14-én kelt, Washingtonban 1911. évi június hó 2-án és Hágában 1925. évi november hó 6-án felülvizsgált nemzetközi megállapodás becikkelyezéséről szóló 1934. évi V. törvény 3. §-ában a "külgazdaságért és a Kárpátmedencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért" szöveg lép.
2. A Magyar Köztársaság és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége között Moszkvában, az 1947. évi július hó 15-én aláírt kereskedelmi és tengerhajózási szerződés becikkelyezéséről szóló 1947. évi XXVIII. törvény módosítása
2. §
A Magyar Köztársaság és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége között Moszkvában, az 1947. évi július hó 15-én aláírt kereskedelmi és tengerhajózási szerződés becikkelyezéséről szóló 1947. évi XXVIII. törvény 3. §-ában a "külgazdaságért és a Kárpátmedencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért" szöveg lép.
3. A Közúti Kereskedelmi Járművek Ideiglenes Behozatalára, a Szállítótartályokra és a Magánhasználatra szolgáló Vízijárművek és Légijárművek Ideiglenes Behozatalára vonatkozó, Genfben 1956. évi május hó 18. napján kelt nemzetközi Vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1957. évi 30. törvényerejű rendelet módosítása
3. §
A Közúti Kereskedelmi Járművek Ideiglenes Behozatalára, a Szállítótartályokra és a Magánhasználatra szolgáló Vízijárművek és Légijárművek Ideiglenes Behozatalára vonatkozó, Genfben 1956. évi május hó 18. napján kelt nemzetközi Vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1957. évi 30. törvényerejű rendelet 3. §-ában a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért" szöveg lép.
4. Az Áruminták és kereskedelmi propagandaanyagok behozatalának megkönnyítésére vonatkozó, Genfben, 1952. évi november hó 7. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 59. törvényerejű rendelet módosítása
4. §
Az Áruminták és kereskedelmi propagandaanyagok behozatalának megkönnyítésére vonatkozó, Genfben, 1952. évi november hó 7. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 59. törvényerejű rendelet 3. §-ában a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért" szöveg lép.
5. A kiállításon, vásáron, kongresszuson, vagy hasonló esemény alkalmával bemutatandó, vagy felhasználandó áruk behozatalánál engedélyezett kedvezményekre, valamint a munkaeszközök vámelőjegyzésben történő behozatalára vonatkozóan Brüsszelben, 1961. június 8-án létrejött vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1963. évi 8. törvényerejű rendelet módosítása
5. §
A kiállításon, vásáron, kongresszuson, vagy hasonló esemény alkalmával bemutatandó, vagy felhasználandó áruk behozatalánál engedélyezett kedvezményekre, valamint a munkaeszközök vámelőjegyzésben történő behozatalára vonatkozóan Brüsszelben, 1961. június 8-án létrejött vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1963. évi 8. törvényerejű rendelet 3. §-ában a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért" szöveg lép.
6. A nemzetközi fuvarozásnál használatos rakodólapok vámkezeléséről Genfben, 1960. december 9-én kelt európai egyezmény kihirdetéséről szóló 1963. évi 23. törvényerejű rendelet módosítása
6. §
A nemzetközi fuvarozásnál használatos rakodólapok vámkezeléséről Genfben, 1960. december 9-én kelt európai egyezmény kihirdetéséről szóló 1963. évi 23. törvényerejű rendelet 3. §-ában a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért" szöveg lép.
7. A turistaforgalom vámkönnyítéseiről szóló, New Yorkban 1954. június 4-én kelt Egyezmény, valamint az Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 1964. évi 2. törvényerejű rendelet módosítása
7. §
A turistaforgalom vámkönnyítéseiről szóló, New Yorkban 1954. június 4-én kelt Egyezmény, valamint az Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 1964. évi 2. törvényerejű rendelet 4. §-ában a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért" szöveg lép.
8. Az áruk előjegyzési eljárásban való behozatalához szükséges, Brüsszelben 1961. december 6-án kötött A. T. A.-igazolványról, valamint a kereskedelmi minták E. C. S. igazoló füzeteire vonatkozó, Brüsszelben 1956. március l-jén megkötött és a Vámegyüttműködési Tanács ajánlására 1960. június 15-én módosított Vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1966. évi 5. törvényerejű rendelet módosítása
8. §
Az áruk előjegyzési eljárásban való behozatalához szükséges, Brüsszelben 1961. december 6-án kötött A. T. A.-igazolványról, valamint a kereskedelmi minták E. C. S. igazoló füzeteire vonatkozó, Brüsszelben 1956. március 1-jén megkötött és a Vámegyüttműködési Tanács ajánlására 1960. június 15-én módosított Vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1966. évi 5. törvényerejű rendelet 3. §-ában a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért" szöveg lép.
9. A New Yorkban 1965. július 8-án kelt, a szárazföldi államok átmenő kereskedelméről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 1969. évi 10. törvényerejű rendelet módosítása
9. §
A New Yorkban 1965. július 8-án kelt, a szárazföldi államok átmenő kereskedelméről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 1969. évi 10. törvényerejű rendelet 5. § (2) bekezdésében a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért" szöveg lép.
10. A Magyar Népköztársaságnak New Yorkban, 1965. április 14-én kelt Harmadik Nemzetközi Ónegyezményhez való csatlakozása kihirdetéséről szóló 1970. évi 14. törvényerejű rendelet módosítása
10. §
A Magyar Népköztársaságnak New Yorkban, 1965. április 14-én kelt Harmadik Nemzetközi Ónegyezményhez való csatlakozása kihirdetéséről szóló 1970. évi 14. törvényerejű rendelet 4. §-ában a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért" szöveg lép.
11. A Genfben 1970. május 15-én kelt Negyedik Nemzetközi Ónegyezménynek a Magyar Népköztársaság által történt megerősítése kihirdetéséről szóló 1972. évi 5. törvényerejű rendelet módosítása
11. §
A Genfben 1970. május 15-én kelt Negyedik Nemzetközi Ónegyezménynek a Magyar Népköztársaság által történt megerősítése kihirdetéséről szóló 1972. évi 5. törvényerejű rendelet 4. §-ában a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért" szöveg lép.
12. A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a határmenti árucsere- és szolgáltatásforgalomról, valamint gazdasági együttműködésről szóló, Budapesten 1976. március 20-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1976. évi 32. törvényerejű rendelet módosítása
12. §
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a határmenti árucsere- és szolgáltatás-forgalomról, valamint gazdasági együttműködésről szóló, Budapesten 1976. március 20-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1976. évi 32. törvényerejű rendelet 3. §-ában a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért" szöveg lép.
13. A Genfben 1975. június 21-én kelt Ötödik Nemzetközi Ónegyezmény kihirdetéséről szóló 1977. évi 5. törvényerejű rendelet módosítása
13. §
A Genfben 1975. június 21-én kelt Ötödik Nemzetközi Ónegyezmény kihirdetéséről szóló 1977. évi 5. törvényerejű rendelet 4. §-ában a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért" szöveg lép.
14. A Magyar Népköztársaság és Japán között Tokióban, 1975. október 20-án aláírt kereskedelmi és hajózási szerződés kihirdetéséről szóló 1977. évi 10. törvényerejű rendelet módosítása
14. §
A Magyar Népköztársaság és Japán között Tokióban, 1975. október 20-án aláírt kereskedelmi és hajózási szerződés kihirdetéséről szóló 1977. évi 10. törvényerejű rendelet 3. §-ában a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért" szöveg lép.
15. Az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezménye kihirdetéséről szóló 1987. évi 20. törvényerejű rendelet módosítása
15. §
Az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezménye kihirdetéséről szóló 1987. évi 20. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdésében a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért" szöveg lép.
16. A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló szerződés kihirdetéséről szóló 1988. évi 5. törvényerejű rendelet módosítása
16. §
A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló szerződés kihirdetéséről szóló 1988. évi 5. törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésében a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért" szöveg lép.
17. Az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó elévülési időről szóló, New Yorkban, 1974. június 14-én kelt Egyezményről, valamint az áruk nemzetközi adásvételi szerződésére vonatkozó elévülési időről szóló Egyezmény módosításáról, Bécsben 1980. április 11-én kelt Jegyzőkönyvről szóló 1989. évi 1. törvényerejű rendelet módosítása
17. §
Az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó elévülési időről szóló, New Yorkban, 1974. június 14-én kelt Egyezményről, valamint az áruk nemzetközi adásvételi szerződésére vonatkozó elévülési időről szóló Egyezmény módosításáról, Bécsben 1980. április 11-én kelt Jegyzőkönyvről szóló 1989. évi 1. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdésében a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért" szöveg lép.
18. A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosítása
18. §
A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény 7/A. § (1) bekezdésében a "Miniszterelnökség" szövegrész helyébe a "kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter" szöveg lép.
19. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
19. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
a) 19/A. § (1) és (3) bekezdésében a "Miniszterelnökség" szövegrész helyébe a "kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter" szöveg,
b) 19/A. § (4) bekezdésében a "Miniszterelnökségnek" szövegrész helyébe a "kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszternek" szöveg
lép.
20. A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása
20. §
Hatályát veszti a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontjában az "és a Miniszterelnökség" szövegrész.
21. A Magyar Export-import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása
21. §
A Magyar Export-import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 1. § (2) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért" szöveg lép.
22. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
22. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 78. § (1) bekezdésében a "hogy az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel rendeletben" szövegrész helyébe a "hogy rendeletben" szöveg lép.
23. §
Hatályát veszti az Nbtv. 10. §; (2) és (3) bekezdése, 12/A. §-a, 78. § (1a) és (3) bekezdése.
23. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása
24. §
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 15. § (16) bekezdésében a " , valamint a miniszterelnökséget vezető államtitkár" szövegrész helyébe az "és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter" szöveg lép.
24. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása
25. §
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 245/I. §-ában a "belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek" szövegrész helyébe a "rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek" szöveg lép.
26. §
(1) Hatályát veszti a Hszt. 49/D. § (1) bekezdés b) pontja, 300. § (4) bekezdése, 342. § (la) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a Hszt.
a) 103. § (2) bekezdés a) pontjában és 103. § (3) bekezdés a) pontjában az "a Miniszterelnökségnél," szövegrész,
b) 342. § (2) bekezdés 1. pontjában a ", valamint a Miniszterelnökségnél" szövegrész.
25. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása
27. §
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 13/B. § (2) bekezdésében a "Miniszterelnökségen működő külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért felelős miniszter" szöveg lép.
26. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
28. §
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 2. § (2) bekezdés e) pontjában a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért" szöveg lép.
27. Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Elefántcsontpart közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás kihirdetéséről szóló 2009. évi XVI. törvény módosítása
29. §
Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Elefántcsontpart közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás kihirdetéséről szóló 2009. évi XVI. törvény 5. § (4) bekezdésében a "külgazdaságért és a Kárpátmedencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért" szöveg lép.
28. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása
30. §
Hatályát veszti a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény
a) 4. § (1) bekezdés 1) pontjában az "a Miniszterelnökséget vezető államtitkár," szövegrész,
b) 4. § (2) bekezdés a) pontjában az "a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a helyettes államtitkárra," szövegrész.
29. Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség Gazdasági Partnerségi Megállapodásában részt vevő államok közötti gazdasági partnerségi megállapodásra irányuló átmeneti megállapodás kihirdetéséről szóló 2010. évi XLI. törvény módosítása
31. §
Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség Gazdasági Partnerségi Megállapodásában részt vevő államok közötti gazdasági partnerségi megállapodásra irányuló átmeneti megállapodás kihirdetéséről szóló 2010. évi XLI. törvény 5. § (4) bekezdésében a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért" szöveg lép.
30. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
32. §
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvénynek (a továbbiakban: Ksztv.) az "A központi államigazgatási szervekre vonatkozó közös szabályok" alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:
"5/A. § (1) A központi államigazgatási szerv, a miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló központi költségvetési szerv és - ha a miniszter gazdasági társaság felett tulajdonosi jogot, illetve alapítvány tekintetében alapítói jogot gyakorol - az ilyen gazdasági társaság, illetve az ilyen alapítvány a Kormány rendeletében meghatározott esetben és módon átadás-átvételi eljárást folytat le.
(2) Az autonóm államigazgatási szerv, illetve az önálló szabályozó szerv az átadás-átvételi eljárást a minisztériumra vonatkozó szabályok szerinti folytatja le azzal, hogy miniszter alatt az autonóm államigazgatási szerv, illetve az önálló szabályozó szerv vezetőjét kell érteni.
(3) Ha az átadás-átvétel az átadás-átvételi eljárásban résztvevő valamely személy mulasztása folytán részben vagy egészben ellehetetlenül, annak eredményes megtörténtéig a mulasztó részére az átadás-átvételi eljárással összefüggő jogviszonyán alapuló juttatás nem teljesíthető."
33. §
A Ksztv. 35. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A tárca nélküli miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg. A tárca nélküli miniszter tevékenységét e törvényben meghatározottak szerint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy a Kormány által rendeletben meghatározott más minisztérium segíti.
(3) A tárca nélküli minisztert tevékenységének ellátásában a (2) bekezdés szerinti minisztériumban működő kabinet segíti. A (2) bekezdés szerinti minisztérium szervezeti és működési szabályzatában a tárca nélküli miniszter tevékenységének segítésére a (2) bekezdés szerinti minisztérium helyettes államtitkára, illetve egyéb szervezeti egységének vezetője is kijelölhető.
(4) A tárca nélküli miniszter a feladatkörében egyedi utasítást adhat a (2) bekezdés szerinti minisztérium közigazgatási államtitkárának, valamint azon helyettes államtitkárának és szervezeti egysége vezetőjének, aki a tárca nélküli miniszter tevékenységét segíti.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott kormányrendelet alapján a tárca nélküli miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében - az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően - a feladat- és hatáskört korábban ellátó miniszter által vezetett minisztérium jogutódja, ha a (2) bekezdésben meghatározott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a (2) bekezdés szerinti minisztérium."
34. §
A Ksztv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"37. § (1) Akadályoztatása esetén
a) a minisztert - az általa vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - az államtitkár,
b) a tárca nélküli minisztert - a 35. § (2) bekezdése szerinti minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - e minisztérium államtitkára
helyettesíti.
(2) A köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében, valamint - az (1) bekezdésben meghatározott államtitkár akadályoztatása esetén - az Országgyűlés ülésén
a) a minisztert akadályoztatása esetén a 34. § (3) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt másik miniszter,
b) a tárca nélküli minisztert akadályoztatása esetén a 35. § (2) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt másik miniszter
helyettesíti.
(3) Az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben - az Európai Unió Tanácsa miniszteri képviseletet igénylő testületei kivételével - döntése alapján
a) a minisztert a 34. § (3) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt másik miniszter vagy az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott államtitkár,
b) a tárca nélküli minisztert a 35. § (2) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt másik miniszter vagy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott államtitkár
helyettesíti."
35. §
A Ksztv. 49. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A miniszter a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában a minisztériumban működő államtitkárok közül általános helyettesítésére egy miniszterhelyettest jelöl ki."
36. §
A Ksztv. 50. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az államtitkár nem helyettesíthető, ha a minisztert helyettesítő jogkörében jár el."
37. §
A Ksztv. 63. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A miniszterelnök munkáját a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő miniszterelnöki kabinet segíti."
38. §
A Ksztv. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"65. § (1) A miniszterelnöki kabinetet a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét a miniszterelnök irányítja. A miniszterelnöki kabinet e törvény keretei között -a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - főosztályokra és osztályokra tagozódik.
(2) A miniszteri kabinetet főosztályvezetőként a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét a miniszter irányítja. Ha a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter egyben miniszterelnök-helyettes is, kabinetfőnöke helyettes államtitkár.
(3) A kabinetfőnököt a kabinet általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti."
39. §
A Ksztv. 68. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A helyettes államtitkár titkárságát főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a helyettes államtitkár irányítja. A 65. § (2) bekezdése szerinti helyettes államtitkár titkárságát osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a helyettes államtitkár irányítja."
40. §
A Ksztv. 75. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
"(4b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az 5/A. § szerinti átadás-átvétel eseteit, módját, időpontját és eljárási szabályait, valamint az átadás-átvétel felelősét rendeletben állapítsa meg."
41. §
A Ksztv.
a) 7. § (2) bekezdésében a "törvény" szövegrész helyébe "az Alaptörvény vagy törvény" szöveg,
b) 25/B. § (1) bekezdés g) pontjában a "Miniszterelnökséget vezető államtitkár" szövegrész helyébe a "kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium" szöveg,
c) 25/D. § (1) bekezdésében a "Miniszterelnökség fejezeten belüli" szövegrész helyébe a "kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül" szöveg,
d) 25/D. § (5) bekezdésében a "Miniszterelnökség a" szövegrész helyébe a "kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium" szöveg,
e) 31. § (8) bekezdésében és 32. § (6) bekezdésében a "Miniszterelnökség szervezetében" szövegrész helyébe a "kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban" szöveg,
f) 38. § (3) bekezdésében a "felelős minisztérium" szövegrész helyébe a "felelős miniszter által vezetett minisztérium" szöveg,
g) 60. § (2) bekezdésében a "kormányzati" szövegrész helyébe a "miniszterelnök és a kormányzati" szöveg,
h) 61. § (1) bekezdésében a "minisztériumra vonatkozó külön törvényben megállapított eltérések kivételével" szövegrész helyébe a "minisztérium tekintetében törvényben meghatározott eltérésekkel" szöveg,
i) 67. § (4) bekezdésében a "személyről" szövegrész helyébe a "személyről - a külképviselet vezetői megbízásra javasolt személyek kivételével -" szöveg
lép.
42. §
(1) Hatályát veszti a Ksztv.
a) 14. § (1) és (5) bekezdésében az "- a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és a Miniszterelnökségen működő államtitkár kivételével -" szövegrész,
b) 60. § (5) bekezdésében a "Miniszterelnökségen és a" szövegrész.
(2) Hatályát veszti a Ksztv.
a) 1. § (2) bekezdés c) pontja,
b) az "A Miniszterelnökség" alcím címe és 36. §-a,
c) az "A Miniszterelnökséget vezető államtitkár és a Miniszterelnökségen működő államtitkár" alcím címe és 59. §-a,
d) 68. § (6) bekezdése,
e) az "A Miniszterelnökség szervezete" alcím címe és 69. §-a,
f) 73/A.§-a.
31. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása
43. §
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: FMK tv.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal működésének költségeit az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében biztosítja."
44. §
Hatályát veszti az FMK tv.
a) 4. § (2) bekezdésében, 6. § (1) és (2) bekezdésében, 7. § (2)-(4) bekezdésében, 8. §-ában, 11. § (3) bekezdésében, 12. § (3) bekezdésében, 20/D. § (6) bekezdésében, 20/G. § (1) és (2) bekezdésében, 21/B. § (1) és (2) bekezdésében a "közigazgatás-szervezésért felelős" szövegrész,
b) 10. § (2) bekezdésében, 20/D. § (1) bekezdésében a "közigazgatás-szervezésért felelős" szövegrészek,
c) 12. § (4) bekezdésében a "közigazgatás szervezéséért felelős" szövegrész,
d) 20/D. § (3) bekezdésében a "közigazgatás-szervezéséért felelős" szövegrész.
32. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosítása
45. §
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)
a) 25/A. § (2) bekezdésében, 26. § (5) és (6) bekezdésében, 28. § (2) és (3) bekezdésében az "a kormányzati tevékenység összehangolásáért" szövegrész helyébe az "az igazságügyért" szöveg,
b) 30. § (4) és (5) bekezdésében az "a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott" szövegrész helyébe az "az igazságügyért felelős miniszter, hogy" szöveg
lép.
46. §
Hatályát veszti a Jat. 23. § (5) bekezdés f) pontjában az "a Miniszterelnökség és" szövegrész.
33. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása
47. §
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbtv.)
a) 168. § (2) bekezdés e) pontjában a "Miniszterelnökséget vezető államtitkár" szövegrész helyébe a "kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter" szöveg,
b) 182. § (4) bekezdésében a "belügyminiszter" szövegrész helyébe a "közfoglalkoztatásért felelős miniszter" szöveg
lép.
48. §
Hatályát veszti a Kbtv. 6. § (1) bekezdés a) pontjában az "a Miniszterelnökség," szövegrész.
34. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
49. §
Hatályát veszti a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 15. § (1) bekezdés a) pontjában az "a Miniszterelnökség," szövegrész.
35. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása
50. §
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. § Az Egyetem fenntartói jogait Fenntartói Testület (a továbbiakban: FT) útján
a) a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter,
b) az igazságügyért felelős miniszter,
c) a honvédelemért felelős miniszter és
d) a rendészetért felelős miniszter
[az a)-d) pont a továbbiakban együtt: fenntartó miniszterek] közösen gyakorolják."
51. §
Az NKE tv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"38. § (1) Az Egyetem vezetője, oktatója, tudományos kutatója és más alkalmazottja, továbbá hallgatója a minősített adatot képező vagy azt tartalmazó találmányának szabadalmaztatását, tudományos kutatásainak közzétételét csak a felügyeletet gyakorló miniszter engedélyével kezdeményezheti.
(2) A találmányt, a kutatási eredményt a felügyeletet gyakorló miniszter - a rendészeti, a katonai, illetve a nemzetbiztonsági felsőoktatás tekintetében az érintett országos parancsnok véleményének kikérése mellett - a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi törvény 17. §-ának figyelembevételével minősítheti minősített adattá."
52. §
Az NKE tv. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"40. § (1) Felügyeletet gyakorló miniszter
a) a közigazgatási felsőoktatás tekintetében az igazságügyért felelős miniszter és a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter együttesen,
b) a rendészeti felsőoktatás tekintetében a rendészetért felelős miniszter,
c) a katonai felsőoktatás tekintetében a honvédelemért felelős miniszter,
d) a nemzetbiztonsági felsőoktatás tekintetében a rendészetért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter."
(2) A felügyelet a miniszterek részére a VII. Fejezetben és az e Fejezetben meghatározott jogokat foglalja magában."
53. §
Az NKE tv.
a) 9. § (2) bekezdésében a "három" szövegrész helyébe a "négy" szöveg,
b) 35. § (2) bekezdésében az "a rendészetért" szövegrész helyébe az "az igazságügyért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter" szöveg,
c) 41. § (1) bekezdésében és 42. §-ában az "az illetékes" szövegrész helyébe az "a" szöveg,
d) 43. §-ában, 44. § (2) bekezdésében az "a honvédelemért" szövegrész helyébe az "az igazságügyért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter" szöveg,
e) 49. §-ában a "miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter és az igazságügyért felelős miniszter együttes" szöveg
lép.
36. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
54. §
Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
a) 8. § (6) bekezdésében az "a Miniszterelnökségét," szövegrész,
b) 43. § (1) bekezdésében a "Miniszterelnökség, a" szövegrész.
37. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
55. §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) a "Kiküldetés" alcímet követően a következő alcímmel és 54/A. §-sal és 54/B. §-sal egészül ki:
"Tartós külszolgálat
54/A. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője - ideértve az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett kormánytisztviselőt is - a hivatali szervezet vezetőjének döntése alapján kihelyezhető külképviseleten teljesített közszolgálatra (a továbbiakban: tartós külszolgálat). A tartós külszolgálat tervezett időtartama - megszakítás nélkül - a három hónapot meghaladja.
(2) A kormánytisztviselő tartós külszolgálatra hozzájárulásával helyezhető ki.
(3) Nem kell a kormánytisztviselő beleegyezése a kinevezés módosításához, ha a munkakör megváltoztatását a tartós külszolgálatra történő kihelyezés visszavonása indokolja.
(4) Ha a tartós külszolgálatra kihelyezés visszavonására vonatkozó döntés közlésétől számított öt napon belül írásban úgy nyilatkozik, hogy nem kíván a megváltoztatott feltételek szerint munkát végezni, a nyilatkozatát lemondásnak kell tekinteni azzal, hogy a lemondási idő tartalmára a kormánytisztviselőt a munkavégzés alól mentesíteni kell. A lemondási időre járó illetmény összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározása szempontjából a munkakör megváltozatása előtti illetményt kell figyelembe venni.
54/B. § (1) Ha a tartós külszolgálat megszűnése esetén a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya nem szűnt meg, a kormánytisztviselő a kihelyező szerv vagy a kihelyező szerv irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv állományába - annak vezetője egyetértésével - is visszahelyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 48. § (4)-(6) bekezdését alkalmazni kell."
56. §
(1) A Kttv. 220. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A helyettes államtitkárt a miniszter javaslatára a miniszterelnök határozatlan időre nevezi ki."
(2) A Kttv. 220. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonyával kapcsolatos munkáltatói jogokat - az e tisztségbe való kinevezés és az abból való felmentés kivételével - a közigazgatási államtitkár gyakorolja."
57. §
A Kttv. 222. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A helyettes államtitkár e tisztségéről a miniszter útján a miniszterelnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat."
58. §
(1) A Kttv. 223. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A miniszter bármikor javaslatot tehet a miniszterelnöknek a helyettes államtitkár e tisztségéből történő felmentésére. A felmentést nem kell megindokolni. A helyettes államtitkár felmentésére egyebekben a 218. § (2)-(5) bekezdését kell alkalmazni."
(2) A Kttv. 223. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonya a 221. § (1) bekezdés a)-b) vagy d) pontja, illetve (2) bekezdés a)-b) pontja alapján szűnik meg, a megbízatás megszűnésének tényét a miniszter előterjesztésére a miniszterelnök állapítja meg."
59. §
A Kttv. 224. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) A helyettes államtitkár alapilletményét minisztériumban a miniszter át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti.
(5) A helyettes államtitkár jutalmazásáról a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárának együttes javaslata alapján a miniszter dönt.
(6) A helyettes államtitkár részére a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztérium közigazgatási államtitkárának együttes javaslata alapján a miniszter célprémiumot állapíthat meg."
60. §
A Kttv.
a) 8. § (11) bekezdésében a "Külügyminisztérium" szövegrész helyébe a "külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium" szöveg,
b) 38. § (3) bekezdésében a "megszűnésének időpontja nem függhet" szövegrész helyébe a "megszűnésének időpontja - tartós külszolgálat megszüntetése kivételével - nem függhet" szöveg,
c) 203. § (1) bekezdésében a "Miniszterelnökséget vezető államtitkár miniszterelnökségi főtanácsadói és miniszterelnökségi tanácsadói" szövegrész helyébe a "kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter kormányfőtanácsadói és kormánytanácsadói" szöveg,
d) 203. § (9) bekezdés a) pontjában a "Miniszterelnökséget vezető államtitkár" szövegrész helyébe a "kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter" szöveg,
e) 214. § (4) bekezdésében az "53. §" szövegrész helyébe az "53. §, 54/A. §, 54/B. §" szöveg
lép.
61. §
(1) Hatályát veszti a Kttv.
a) 1. § a) pontjában az "a Miniszterelnökség," szövegrész,
b) 1. § d) pontjában Miniszterelnökség helyettes államtitkárának (a továbbiakban: szakmai vezető)" szövegrész,
c) 6. § 29. pontjában a ", továbbá a Miniszterelnökségen kinevezett helyettes államtitkár" szövegrész,
d) 26. § (5) bekezdésében, az "A minisztériumokban és a Miniszterelnökségen foglalkoztatottak jogviszonyával összefüggő adatkezelés egyes szabályai, a közszolgálati nyilvántartás" alcímének címében, valamint 185. § (1) és (2) bekezdésében az "és a Miniszterelnökségen" szövegrész,
e) 40. § (2) bekezdésében az "a Miniszterelnökséget vezető államtitkár," szövegrész,
f) 123. §-ában a "Miniszterelnökség és a" szövegrész,
g) 125. § (1) bekezdésében a "Miniszterelnökségen a Miniszterelnökséget vezető államtitkár miniszterelnökségi főtanácsadói, miniszterelnökségi tanácsadói, a" szövegrész,
h) 133. § (5) bekezdésében a " , Miniszterelnökség" szövegrész,
i) 133. § (6) bekezdésében az "illetve miniszterelnökségi főtanácsadói, miniszterelnökségi tanácsadói," szövegrész,
j) 180. § (1) bekezdés 1) pontjában az " , illetve a Miniszterelnökségre" szövegrész,
k) 185. § (3) bekezdésében és 187. § (3) bekezdésében az "és a Miniszterelnökség" szövegrészek,
l) 186. § (1) bekezdésében a ", miniszterelnökségi" szövegrész és az " , illetve a Miniszterelnökség" szövegrész,
m) 186. § (4) bekezdésében az "és a Miniszterelnökség" szövegrész,
n) 187. § (1) bekezdésében a ", valamint a Miniszterelnökség" és az "és a Miniszterelnökség" szövegrész,
o) 189. § (2) bekezdésében az "a Miniszterelnökségen," szövegrész,
p) 223. § (4) bekezdésében az "- a Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár esetében a Miniszterelnökséget vezető államtitkár -" szövegrész,
q) 225. §-ában az "- a Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár esetében -a miniszterelnök" szövegrész.
(2) Hatályát veszti a Kttv.
a) 37. § (6) bekezdése,
b) 134. § (1) bekezdés 1. pontja,
c) 220. § (5) bekezdése.
38. A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény módosítása
62. §
A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény
a) 15. § (3) bekezdésében a "Miniszterelnökség keretében" szövegrész helyébe a "kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban" szöveg,
b) 19. § (4) bekezdésében és 1. melléklet 12. pontjában a "Miniszterelnökség" szövegrész helyébe a "kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter" szöveg
lép.
39. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény módosítása
63. §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 1. alcíme a következő 19/H. §-sal egészül ki:
"19/H. § (1) A Miniszterelnökségen az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2014. évi ... törvény (a továbbiakban: Mftvá.) hatálybalépését megelőző napon miniszterelnökségi tanácsadói munkakört betöltő kormánytisztviselő kormánytanácsadói, miniszterelnökségi főtanácsadói munkakört betöltő kormánytisztviselő kormány-főtanácsadói munkakörben tölti be kormányzati szolgálati jogviszonyát az Mftvá. hatálybalépése napjától.
(2) Ha a kormánytisztviselő az Mftvá. hatálybalépésekor kormány-főtanácsadó vagy kormánytanácsadó munkakört tölt be és az általa ellátott feladat olyan minisztériumhoz kerül, ahol a Kttv. alapján kormány-főtanácsadói vagy kormánytanácsadói munkakör létesítésére nincs lehetőség, az Mftvá. hatálybalépése hónapjának utolsó napjáig ilyen munkakörben alkalmazható. Az új munkáltatói jogkör gyakorlója az ilyen kormánytisztviselőt az ezt követő nappal a Kttv. 125. § (7) bekezdése alapján egyoldalú írásba foglalt döntésével az államigazgatási szervre vonatkozó szabályok szerint felajánlható másik munkakörbe helyezi át."
40. A Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLV. törvény hatályon kívül helyezése
64. §
Hatályát veszti a Magyar Export-import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLV. törvény.
41. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
65. §
Hatályát veszti a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 26. pontjában az "a Miniszterelnökség," szövegrész.
42. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása
66. §
Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény
a) 21. § (1) és (2) bekezdésében a "Miniszterelnökséget vezető államtitkár" szövegrész helyébe a "kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter" szöveg,
b) 21. § (2) bekezdésében az "a Miniszterelnökség által" szövegrész helyébe az "az általa" szöveg
lép.
43. Záró rendelkezések
67. §
Ez a törvény 2014. június 6-án lép hatályba.
68. §
A 22. § és a 23. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény meghatározza Magyarország kormányzati koordinációt ellátó minisztériumát és szakpolitikai feladatokat ellátó minisztériumait. A minisztériumot vezető miniszterek közötti feladat- és hatáskörmegosztást a törvény - a Kormány szervezetalakítási szabadságának tiszteletben tartása érdekében - a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében állapítja meg. Az Alkotmánybíróság számos határozatában megerősítette, hogy az Alkotmány rendelkezései szerint a kormányzati struktúra kialakításában a kormányzat nagyfokú szabadsággal rendelkezik. A kormányzati szerkezet és szervezetrendszer meghatározása az országgyűlési választásokon többséget szerzett, a kormányzásért felelős politikai erő jogosítványa. Ennek gyakorlati megvalósítását azonban szinte lehetetlenné teszi, hogy törvényi szinten nyernek rögzítést az egyes miniszterek hatáskörei, illetve szinte minden központi hivatal feladatai, így a legtöbb esetben a kormányzaton belüli szervezeti racionalizáláshoz vagy feladatátcsoportosításhoz törvénymódosítások szükségesek. Mindezekre tekintettel szükséges a megváltozott miniszteri feladat- és hatáskörök tekintetében a jogrendszer törvényi szintjének felülvizsgálata, biztosítva ezzel, hogy a miniszteri feladatköri megjelölések összhangban legyenek, és a jogalkotásra jogosult miniszter egyértelműen - a jogállamiság és a jogbiztonság követelményeit sértő bonyolult jogértelmezés nélkül - megállapítható legyen. A törvényjavaslat célja, hogy a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletével átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében szükséges törvényi módosításokat átvezesse.
Részletes indokolás
Az 1-42. alcímhez
1. A kormányzat struktúrájának megváltoztatására vonatkozó törvények az egyes miniszterek megnevezésével kapcsolatban nem változtattak a korábbiakban megteremtett logikai renden. Az egyes törvényekben tehát továbbra sem a miniszter konkrét megnevezése szerepel, hanem a törvény tartalmán alapuló feladatkör szerinti megjelölés. Ez biztosítja a Kormánynak az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdéséből következő szervezetalakítási szabadságát, vagyis azt, hogy a Kormányt ne kösse külső tényező a szervezetalakítással összefüggő kérdésekben.
2. A törvényjavaslat 1-42. alcímében szerepel mindazon törvények, törvényerejű rendeletek módosítása, ahol a jogszabályok olyan minisztereket, minisztériumokat jelölnek meg, amelyek tekintetében a korábban meglévő feladat- és hatásköri struktúra módosítására van szükség. Ezek közül számos módosításra a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény azon rendelkezésére tekintettel kerül sor, amely a Miniszterelnökséget a kormányzati koordinációt ellátó minisztériumként határozza meg.
A törvényjavaslat - a miniszterek konkrét megnevezése helyett - a módosítandó jogszabály tartalmának megfelelő feladat- és hatáskör ellátásával érintett minisztert nevesíti, biztosítva ezzel a kormányzati struktúraváltás szabadságát. A feladatkörök megnevezése teljes körben követi a Kormány tagjának feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben szereplő feladatköri listát.
3. Az Alaptörvény 17. cikk (4) bekezdése alapján a minősített többséget igénylő törvények esetében is lehetőség van arra, hogy minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezést a jelenlévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazatával elfogadott törvénnyel módosítsa az Országgyűlés, így a törvényjavaslat elfogadásához a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása tekintetében nem kell a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata.
A 43. alcímhez
A törvényjavaslat ezen szerkezeti egysége a törvény hatálybalépéséhez szükséges rendelkezéseket állapítja meg és utal a törvény sarkalatos rendelkezéseire.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.