adozona.hu
T/2828. számú törvényjavaslat indokolással - a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról
T/2828. számú törvényjavaslat indokolással - a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 1996. évi LXXVII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A nemzetgazdaság által igényelt korszerűen képzett szakemberek számának növelése és az ezzel kapcsolatos társadalmi érdekek érvényre juttatása céljából az Országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról a következő törvényt alkotja:
A szakképzés költségeihez való hozzájárulás (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) célja a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, az állam által elismert szakképesítés m...
T/2828. számú törvényjavaslat indokolással - a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról
1996. évi LXXVII. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról
A nemzetgazdaság által igényelt korszerűen képzett szakemberek számának növelése és az ezzel kapcsolatos társadalmi érdekek érvényre juttatása céljából az Országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról a következő törvényt alkotja:ELSŐ RÉSZ
A szakképzési hozzájárulás
1. §
A szakképzés költségeihez való hozzájárulás (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) célja a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, az állam által elismert szakképesítés megszerzését biztosító szakképzés támogatása.2. §
(1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a belföldi székhelyűa) gazdasági társaság,
b) szövetkezet, a lakásszövetkezet kivételével,
c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, ha a tröszt létesítő határozata másképpen nem rendelkezik, a vízgazdálkodási társulat, a víziközmű társulat kivételével, a vízgazdálkodási társulatok társulása, egyes jogi személy vállalata és a leányvállalat,
d) ügyvédi iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége és az erdőbirtokossági társulat,
e) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, ha magánszemélyt munkaviszony keretében foglalkoztat (a továbbiakban az a)-e) pont alattiak együtt: hozzájárulásra kötelezett).
(2) Hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, ha belföldön telephellyel rendelkezik (a továbbiakban: külföldi vállalkozó).
(3) Nem köteles szakképzési hozzájárulásra az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetésvégrehajtási vállalat és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódja, a kizárólag fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaság, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az a hozzájárulásra kötelezett, amelyik szakközépiskolát, szakmunkásképző iskolát és szakiskolát (a továbbiakban: szakképző iskola) létesít és tart fenn.
3. §
(1) A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -a) a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves
(egyszerűsített éves) beszámolóban kimutatott bérköltségnek, illetőleg külföldi vállalkozó esetén az általa elszámolt bérköltségnek,
b) az egyszeres könyvvitelt vezető és egyszerűsített mérleget készítő hozzájárulásra kötelezettnél - a tag személyes közreműködésének ellenértéke kivételével - a pénzforgalmi könyvvitelben elszámolt bérköltségnek,
c) az egyéni vállalkozó esetében a munkaviszony keretében foglalkoztatott magánszemély számára kifizetett bérköltségnek (a továbbiakban az a)-c) pont alattiak együtt: a hozzájárulás alapja) 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).
(2) Az agrártevékenységet is folytató hozzájárulásra kötelezett hozzájárulásának alapja a KSH mezőgazdasági és erdőgazdálkodási üzemek alaptevékenységének osztályozása szerinti alaptevékenység árbevétele és az összes árbevétel aránya szerint számított bérköltség, a bruttó kötelezettsége pedig a hozzájárulás alapjának 1,1 százaléka. Az arány számításánál árbevétel a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) előírása szerinti nettó árbevételnek az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozók teljesítményével csökkentett összege.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott bruttó kötelezettség mértéke 1998. január hó 1. napjától évente 0,1 százalékkal növekszik 1,5 százalék mértékig.
4. §
(1) A szakképzési hozzájárulás az Szt. 19. és 27. §-a alapján kötött együttműködési megállapodás, illetőleg tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésének megszervezésével (a továbbiakban: gyakorlati képzés) teljesíthető.(2) A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét - legfeljebb annak mértékéig - csökkentheti:
a) a tárgyévben elszámolt (kifizetett) - a mellékletben meghatározott - költségek (kiadások) összegével,
b) a csoportos gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz, szerszám, kisgép, műszer, az agrártevékenységet folytató a gyakorlati képzést szolgáló egyéb eszköz (tenyészállat, szaporító anyag) beszerzésére, karbantartására, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére a tárgyévben kifizetett összeggel,
c) az alapképzés céljait szolgáló tanműhely, laboratórium, egyéb gyakorló területnek a bérleti és a közüzemi szolgáltatások díjára a tárgyévben fordított ellenőrizhető költségek (kiadások) összegével,
d) szakképző iskola számára - együttműködési megállapodás alapján - a szakképzés tárgyi feltételeinek javítását szolgáló, egyéb ráfordításként elszámolt támogatás (a továbbiakban: fejlesztési támogatás) nyújtásával, amelynek összege azonban csak a bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettség-csökkentő tételként,
e) a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára - az állam által elismert szakképesítés megszerzése érdekében az Szt. 52. §-ában előírt képzési szerződés, illetőleg tanulmányi szerződés alapján - megszervezett szakképzés költségeivel (kiadásaival) a hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,2 százaléka mértékéig.
(3) A gyakorlati képzésnek több hozzájárulásra kötelezett által közösen működtetett gyakorlati célú létesítményben (üzemközi tanműhelyben) történő megszervezése esetén a hozzájárulásra kötelezett a (2) bekezdésben meghatározott tételekkel csökkentheti a bruttó kötelezettségét.
(4) Gyakorlati képzés megszervezésének kell tekinteni azt is, ha a hozzájárulásra kötelezett megállapodás alapján másik hozzájárulásra kötelezettnek (a továbbiakban: költség-hozzájárulásban részesített) - az általa végzett gyakorlati képzésnek - a melléklet szerint elszámolható költségeit (kiadásait) téríti meg. Ebben az esetben a hozzájárulásra kötelezett csak a (2) bekezdés a), valamint d)-e) pontjaiban meghatározott tételekkel csökkentheti a bruttó kötelezettségét. A költséghozzájárulásban részesített nem veheti figyelembe kötelezettség-csökkentő tételként azt a költséget (kiadást), amelyet részére a másik hozzájárulásra kötelezett a megállapodás alapján megtérített.
(5) Ha a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség-csökkentő tételek éves szinten együttesen sem érik el a bruttó kötelezettséget, akkor a különbségnek megfelelő összeget (a továbbiakban: nettó kötelezettség) a tárgyévet követő év február hó 15. napjáig kell befizetni a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Flt.) meghatározott Munkaerő-piaci Alap Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár) vezetett számlájára.
(6) A hozzájárulásra kötelezett az (1)-(4) bekezdésben előírt megállapodások és módosításaik egy-egy példányát köteles megküldeni a megállapodás megkötését, illetőleg a módosítást követő harminc napon belül a Munkaerő-piaci Alap kezelőjének (a továbbiakban: alapkezelő), a (2) bekezdés d) pontjában előírt megállapodás egy példányát ezen kívül a tagsága szerint illetékes területi gazdasági kamarának is.
(7) A szakképzési hozzájárulást a gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett az éves szakképzési hozzájárulásról köteles a tárgyévet követő február hó 15. napjáig a munkaügyi miniszter rendeletében előírt elszámolást az alapkezelő részére megküldeni. Az elszámolás és a (6) bekezdésben előírt dokumentumok alapján a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítését az alapkezelő ellenőrizheti.
(8) Ha a hozzájárulásra kötelezett utólag feltárja, hogy éves elszámolását helytelenül állapította meg, akkor a különbözetet - a munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott elszámolásnak az alapkezelő részére történő megküldésével egyidejűleg - közvetlenül a Munkaerő-piaci Alap Kincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie, illetőleg onnan visszaigényelnie.
(9) A szakképzési hozzájárulást a gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek az állami adóhatósággal szemben nem keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége, azonban az állami adóhatóság a helyszíni ellenőrzés során ezeket a dokumentumokat is ellenőrzi.
5. §
(1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki nem szervez a 4. § szerint gyakorlati képzést, köteles bruttó kötelezettségét - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetni.(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét csökkentheti
a) szakképző iskola számára - együttműködési megállapodás alapján - nyújtott, egyéb ráfordításként elszámolt fejlesztési támogatás összegével, amely azonban csak a bruttó kötelezettség legfeljebb 75 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettség-csökkentő tételként,
b) a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára - az állam által elismert szakképesítés megszerzése érdekében az Szt. 52. §-ában előírt képzési szerződés, illetőleg tanulmányi szerződés alapján - megszervezett szakképzés költségeivel (kiadásaival) a hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,2 százaléka mértékéig.
(3) Ha a fejlesztési támogatás összege nem éri el a bruttó kötelezettség 75 százalékát, akkor a bruttó kötelezettség és a fejlesztési támogatás különbözetét - figyelembe véve a (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat is - kell befizetni az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára.
(4) Az állami adóhatóság a befizetett szakképzési hozzájárulást az alapkezelővel történt megállapodás szerinti időpontban utalja át a Munkaerőpiaci Alap Kincstárnál vezetett számlájára.
(5) A hozzájárulásra kötelezett a (2) bekezdés a) pontjában említett együttműködési megállapodás egy példányát köteles megküldeni a megállapodás megkötését követő harminc napon belül az alapkezelőnek, illetőleg a tagsága szerint illetékes területi gazdasági kamarának.
6. §
(1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki nem szervez gyakorlati képzésta) az éves bruttó kötelezettségét,
b) az 5. § (2) bekezdése szerint elszámolható módon és mértékben felmerült kötelezettség-csökkentő tételek éves összegét,
c) az a) és b) pont szerinti összegek különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét maga állapítja meg és vallja be az állami adóhatóságnak benyújtandó éves adóbevallás keretében.
(2) A tárgyévben gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezettnek az I. félévre vonatkozóan szakképzési hozzájárulási előleget kell fizetnie.
(3) Az előleg mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség azzal, hogy az 5. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség-csökkentő tételek időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehetők.
(4) Az előleg összegét a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg és vallja be az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben (a továbbiakban: Art.) a rá vonatkozóan előírt időpontban elkészített havi, évközi, illetőleg éves bevallásban. Az előleget az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás beszedési számlára az I. félévet követő hó 20. napjáig kell befizetni.
(5) A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év február hó 15. napjáig kell befizetni, illetőleg többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
(6) A gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett tekintetében a szakképzési hozzájárulás bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettség e törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
7. §
(1) A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját - a törvény rendelkezéseinek keretei között - a hozzájárulásra kötelezett választja meg.(2) A törvényben előírt módon teljesített szakképzési hozzájárulást egyéb ráfordításként kell elszámolni.
(3) Fejlesztési támogatásként tárgyi eszköz is átadható. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköz - a 4. § (2) bekezdés d), valamint az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott mértékig - jogszabályon alapuló eszközátadásnak minősül. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköznek a számviteli törvény szerint megállapított átadáskori nyilvántartási (nettó) értékét lehet csak figyelembe venni kötelezettség-csökkentő tételként.
(4) A fejlesztési támogatás nyújtásának a tárgyév december hó 31. napjáig lehet eleget tenni.
(5) A gyakorlati képzés szervezését évközben kezdő hozzájárulásra kötelezettnek a gyakorlati képzés megkezdése időpontjától számított időszakra vonatkozóan a 4. § szerint kell eljárnia.
(6) A gyakorlati képzés szervezését évközben megszüntető hozzájárulásra kötelezett éves hozzájárulási kötelezettségének elszámolásánál és pénzügyi rendezésénél a 4. §-ban foglaltak szerint jár el az egész évre vonatkozóan.
MÁSODIK RÉSZ
A szakképzés fejlesztésének támogatása
8. §
(1) Az Flt.-ben meghatározott Munkaerő-piaci Alap szakképzési alaprésze (a továbbiakban: szakképzési alaprész) - figyelembe véve a (2)-(5) bekezdésekben foglaltakat is -a) a hozzájárulásra kötelezettnél,
b) a szakképző iskolában,
c) az Szt. 53. § (1) bekezdés e) pontja alapján a munkaerő-fejlesztő és -képző központban, valamint
d) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 1. sz. mellékletében felsorolt és akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézményben
az Szt. hatálya alá tartozó - állam által elismert - szakképesítés megszerzésére szervezett szakképzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházások támogatására (a továbbiakban: beruházási célú támogatás) használható fel.
(2) A beruházási célú támogatás odaítélése nyilvános pályázat alapján történik.
(3) A szakképzési alaprészből hozzá kell járulni a Nemzeti Szakképzési Intézet szakképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenységéhez, valamint biztosítani szükséges az Európai Unió szakképzési programjaihoz való csatlakozás hazai pénzügyi forrását.
(4) Az Szt. 5. § (3) bekezdése szerinti miniszter által - a feladatai ellátására - működtetett fejlesztő-szolgáltató intézetnek támogatás nyújtható a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyagfejlesztéshez és központi programok kidolgozásához. Támogatás nyújtható továbbá a gazdasági kamarának - a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésével összefüggő - az Szt-ben meghatározott feladatai ellátásához is.
(5) A szakképzési alaprészből - kérelem alapján - támogatás adható a főtevékenységként gyakorlati képzést végző gazdasági társaság tanműhelyében gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanuló alapképzése költségeinek részbeni megtérítéséhez.
9. §
(1) Ha a hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a 4. § (1) bekezdése szerint gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti és a tárgyévben kifizetett - melléklet szerinti - költségei (kiadásai) önmagukban meghaladják a bruttó kötelezettség mértékét, akkor az azt meghaladó részt a szakképzési alaprészből visszaigényli, amelyet a szakképzési alaprészből a rendelkezésre álló összeg erejéig ki kell elégíteni.(2) A visszatérítési igény negyedévenként is benyújtható, ha az (1) bekezdésben megfogalmazott feltétel várhatóan éves szinten teljesül
(3) A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.
(4) Ha a hozzájárulásra kötelezett utólagos ellenőrzéssel feltárja, hogy az (1)-(2) bekezdés szerinti visszaigénylését helytelenül állapította meg, akkor a különbözetet közvetlenül a Munkaerőpiaci Alap Kincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie, illetőleg onnan visszaigényelnie, az alapkezelő részére a munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott dokumentum egyidejű benyújtásával.
10. §
(1) A szakképzési alaprész felhasználásával kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokat az Szt-ben szabályozott Országos Szakképzési Tanács (OSZT) látja el.(2) Az OSZT a döntés-előkészítés keretében
a) javaslatot tesz a szakképzési alaprészen belül a központi, valamint a decentralizált pénzügyi keret elkülönítésére, a decentralizált résznek a megyék (főváros) közötti felosztására,
b) javaslatot tesz a szakképzés fejlesztéséhez adható éves támogatási keret központi részének felhasználására,
c) kiírja és értékeli a szakképzés fejlesztéséhez adható központi támogatásokra irányuló pályázatokat, javaslatot tesz a támogatásra.
(3) A megyék (főváros) javára meghatározott decentralizált rész felhasználásáról a pályázatokat a megyei (fővárosi) szakképzési bizottság (a továbbiakban: szakképzési bizottság) írja ki és értékeli, továbbá tesz javaslatot a támogatásra.
(4) A szakképzési bizottság a megyei (fővárosi) munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, valamint a szakképző iskolát fenntartó önkormányzatok és a területi gazdasági kamarák három-három képviselőjéből áll.
(5) A szakképzési bizottság tagjait a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács javaslatára, a testület munkájában résztvevő szervezetekkel történt egyeztetést követően - három éves időtartamra - a megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója (a továbbiakban: igazgató) kéri fel.
11. §
(1) A szakképzési alaprész felhasználásáról és a támogatásról, haa) az OSZT tesz javaslatot, a javaslat alapján a munkaügyi miniszter
b) a szakképzési bizottság tesz javaslatot, a javaslat alapján az igazgató dönt.
(2) A támogatás nyújtásának részletes feltételeiről szerződésben kell megállapodni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott szerződést, ha
a) a támogatást az OSZT javasolja, a Munkaügyi Minisztérium,
b) a támogatást a szakképzési bizottság javasolja, az igazgató köti meg a támogatásban részesülővel.
12. §
A megyék (főváros) javára meghatározott decentralizált résznek a szakképzés fejlesztéséhez adható támogatási kereteinek a felosztásáról az igazgató a döntést követő harminc napon belül - az OSZT által meghatározott szempontok szerint - tájékoztatást készít az OSZT számára.13. §
(1) A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési alaprészből pályázat útján kapott beruházási célú támogatást a tőketartalékon belül elkülönítetten köteles kimutatni.(2) A szakképzési alaprészből kapott beruházási célú támogatással létrehozott ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyezni a Munkaügyi Minisztérium javára a támogatás mértékéig.
(3) Ha a támogatásban részesülő a támogatást nem a meghatározott célra fordítja, vagy a kapott támogatással megvalósított létesítményt a szerződésben meghatározott idő előtt megszünteti, illetőleg azt nem a rendeltetésének megfelelően használja, a kapott összeget visszafizetendő kölcsönként kell kezelni és azt a támogatás felvételének időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegében a szakképzési alaprész javára vissza kell fizetni. A visszafizetett támogatás összegével a tőketartalékot csökkenteni kell.
14. §
(1) A Szakmunkásképzési, illetőleg a Szakképzési Alapból, továbbá a szakképzési alaprészből kapott beruházási célú támogatással megvalósított gyakorlati képzést szolgáló létesítményt, ha annak ilyen célú további működtetése nélkülözhetetlen és az önállóan működtethető, akkor azt az eredeti rendeltetéstől eltérő céllal működtetni nem lehet.(2) Amennyiben a további működtetésre az (1) bekezdés szerinti lehetőség nem biztosítható, a létesítmény szükségessé váló elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti meg a szakképző iskola fenntartóját, illetőleg azt a hozzájárulásra kötelezettet, aki a létesítményt szakképző iskolai tanulók szakképzésére tovább kívánja működtetni.
HARMADIK RÉSZ
Záró rendelkezés
15. §
(1) Ez a törvény 1997. január 1-jén lép hatályba.(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény, valamint az azt módosító 1990. évi CIII. törvény, továbbá az 1993. évi CIX. törvény,
b) a kormányzati munkamegosztás megváltozásával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 1990. évi LXVIII. törvény 5. §-a,
c) az egyes törvényeknek a Munkaerő-piaci Alap létrehozásával kapcsolatos módosításáról szóló 1995. évi CXXIV. törvény 22-27. §-a, valamint 30. § (7) bekezdése.
(3) A munkaügyi miniszter - a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásának, a fejlesztési támogatás nyújtásának, valamint a visszatérítés igénylésének feltételeit és eljárási szabályait.
(4) Ahol jogszabály a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvényt említi, azon ezt a törvényt kell érteni.
(5) A szakképzési hozzájárulási kötelezettség 1996. évre vonatkozó teljesítésénél az 1996. december 31-ét megelőzően hatályos szabályokat kell alkalmazni.
Melléklet az 1996. évi . törvényhez
A szakképzési hozzájárulás teljesítésénél elszámolható költségek (kiadások)
Elszámolható1. a) a tanulónak az Szt. alapján kifizetett pénzbeli juttatás és díjazás
(ide értve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára kifizetett díjazást), legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 20 százalékáig, valamint a pénzbeli juttatást terhelő társadalombiztosítási járulék, továbbá
b) a tanulónak jogszabály alapján kötelezően járó munkaruha, egyéni védőfelszerelés és védőeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés költsége;
2. a tanuló javára megkötött kötelező felelősségbiztosítás, valamint a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról való gondoskodás költsége;
3. a gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként, szakoktatóként stb. foglalkoztatott dolgozó díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll. (A dolgozó díjazásából a költségként elszámolható hányad nem lehet több annak az összegnek a kétszeresénél, mint amennyit a szakképző iskolában közalkalmazottként foglalkoztatott gyakorlati oktatóként, szakoktatóként kötelezően kapna.)
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A negyedszázada bevezetett szakképzési hozzájárulás célja a kizárólagos állami szerepvállalás mellett a gazdálkodó szervezetek szakképzési szerepvállalásának intézményesítése. E folyamatban a piacgazdaság irányába mutató jelentős szabályozási lépés volt a mai hozzájárulási rendszer alapjainak kiépítése az 1988. évi XXIII. törvény által. A szakképzési hozzájárulás, valamint a Szakképzési Alap pozitív szerepet játszott a 90-es évek első felében zajló átalakulási folyamatok során. Ennek a jelentős fejlesztési forrásbővítésen túl lényeges oka, hogy a gazdálkodók jelentős döntési autonómiát kaptak a törvény által meghatározott keretek között a szakképzési hozzájárulás kötelezettség teljesítése során, valamint az, hogy az irányítás-végrehajtás különböző szintjein a szociális partnerek érdemi döntés-előkészítő szereppel rendelkeztek.A szakképzési hozzájárulás törvényi szabályozásában bár több részleges - elsősorban a minisztériumi irányítás, a pénzügyi és az adózási rendszer megváltozása által igényelt - módosítás történt, azonban a szakképzési rendszerben és gazdasági környezetében bekövetkezett átalakulásnak megfelelő átfogó korszerűsítésre nem került sor. A gyakori módosítások ugyanakkor a törvényt alkalmazók számára egyre több problémát jelentenek. Ezért a javaslat a szakképzési hozzájárulás rendszerének korszerűsítését új törvény megalkotásával indítványozza.
Részletes indokolás
Az 1-2. §-okhoz
A foglalkoztatottak szakmai képzettségének fejlesztésében stratégiai jelentősége van a munkaerőpiachoz szervesen kapcsolódó, az állam által elismert szakképesítés megszerzését biztosító szakképzésnek. Ezért a szakképzés költségeihez való hozzájárulást, a szakképzés fejlesztésének támogatását a kvalifikált munkaerő alkalmazásában érdekelt munkáltatóknak kell vállalniuk. Ez a szakképzési hozzájárulás elsődleges célja. A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre a javaslat szerint lényegében változatlan maradna, a törvény alkalmazásának megkönnyítése miatt azonban a társasági adóról szóló törvény alanyaira való hivatkozás helyett a javaslat tételesen felsorolja a hozzájárulásra kötelezetteket, valamint azt a kört, amelybe tartozók indokolt kivételként nem kötelesek szakképzési hozzájárulásra. A törvény hatálya alá tartozna a javaslat szerint az az egyéni vállalkozó is, aki magánszemélyt munkaviszony keretében foglalkoztat.A 3. §-hoz
A javaslat a számviteli törvény fogalomrendszeréhez igazodóan differenciáltan határozza meg a hozzájárulás alapját.A szakképzési hozzájárulás mértéke a hozzájárulásra kötelezettek döntő hányada tekintetében változatlanul az elszámolt (kifizetett) bérköltség 1,5 százaléka, az agrártevékenységet folytatók tekintetében azonban a jelenlegi 1 százalék helyett 1,1 százalék, amely 1998. január 1. naptól évi 0,1 százalékkal emelkedne 2001-ig ugyancsak 1,5 százalékra. A javaslat a továbbiakban ezt bruttó kötelezettségnek tekinti.
A 4. §-hoz
A javaslat a szakképzési hozzájárulás teljesítése szempontjából alapvető különbséget tesz aszerint, hogy a hozzájárulásra kötelezett szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésének megszervezésével vagy anélkül kíván eleget tenni a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének.A szakképzési hozzájárulás teljesíthető együttműködési megállapodás, illetőleg tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésének saját gyakorlati képző helyen vagy több hozzájárulásra kötelezett által közösen működtetett (üzemközi) tanműhelyben történő megszervezésével, megállapodás alapján másik hozzájárulásra kötelezett részére az általa végzett gyakorlati képzés - törvény mellékletében felsorolt - költségeinek (kiadásainak) a megtérítésével.
A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésénél a törvény mellékletére vonatkozó javaslat szerint elszámolhatók mindazok a költségek (kiadások), amelyeket a gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett a tanulónak - a szakképzési törvény alapján - pénzbeli juttatásként, illetőleg díjazásként kifizet, továbbá azok a költségek (kiadások), amelyek a gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban jogszabály előírása alapján felmerülnek. Mindezeket és elszámolásuk feltételeit a törvényjavaslat melléklete tartalmazza.
A bruttó kötelezettséget csökkentő tételeket a javaslat attól függően differenciálja, hogy a tanuló gyakorlati képzését milyen formában (csoportos, tanműhelyi stb.) szervezik meg. A törvény által elismert költségtételek csoportos gyakorlati képzés esetén a javaslat szerint kiegészülnének a karbantartásra, felújításra a tárgyévben kifizetett összegekkel. A szakképző iskola számára a szakképzés tárgyi feltételeinek javítását szolgáló, egyéb ráfordításként elszámolható támogatás változatlanul kötelezettség-csökkentő tételként vehető figyelembe, ennek felső határa azonban a bruttó kötelezettség 75 százaléka.
A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének említett eddigi lehetőségei a javaslat szerint kibővülnek azáltal, hogy a hozzájárulásra kötelezett a hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,2% mértékéig a saját dolgozói állam által elismert szakképesítésre történő felkészítésének költségeihez adott támogatást kötelezettség-csökkentő tételként veheti figyelembe. A teljesítés körének ilyen kibővítését indokolja, hogy az iskolai rendszerű szakoktatás és az iskolarendszeren kívüli szakképzés közötti korábbi éles határvonalak fokozatosan eltűnnek. A nemzetközi tendenciák is ezt mutatják, s az OECD ajánlások is ezt szorgalmazzák.
Amennyiben a kötelezettség-csökkentő tételek éves szinten együttesen sem érik el a bruttó kötelezettséget, akkor a különbségnek megfelelő összeget (nettó kötelezettség) a külön törvényben szabályozott Munkaerőpiaci Alap számlájára kell befizetni.
A gyakorlati képzést a javaslat szerint szervező hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulás tekintetében a Munkaerő-piaci Alap kezelőjével áll kapcsolatban, az állami adóhatósággal szemben nem keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége, indokolt azonban az állami adóhatóság ellenőrzésének lehetőségét ilyen esetben is törvényben szabályozni.
Az 5-6. §-okhoz
A gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezettnek a szakképzési hozzájárulás tekintetében az állami adóhatósággal szemben keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége. A hozzájárulásra kötelezett - az adózási szabályokhoz hasonlóan - maga állapítja meg éves bruttó kötelezettségét, a kötelezettség-csökkentő tételeket, valamint a nettó kötelezettségét. A kötelezettség megállapítására és bevallására, befizetésére, illetőleg a kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére alapvetően az adózás rendjéről szóló törvény előírásai vonatkoznak, a javaslat szerint egyértelművé válik a munkamegosztás és a hatáskör az állami adóhatóság, valamint az alapkezelő szervezet között.A befizetéseket az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára kell teljesíteni. Az állami adóhatóság a befizetett szakképzési hozzájárulást átutalja a Munkaerő-piaci Alap Kincstárnál vezetett számlára.
A 7. §-hoz
A szakképzési hozzájárulás teljesítésének módját a hozzájárulásra kötelezett választja meg a törvényben szabályozott keretek között.A javaslat szerint a törvényben előírt módon teljesített szakképzési hozzájárulást egyéb ráfordításként kell elszámolni.
Szakképző iskolának fejlesztési támogatásként tárgyi eszköz is átadható, amely a javaslatban meghatározott mértékig jogszabályon alapuló eszközátadásnak minősül.
A 8. §-hoz
A Munkaerő-piaci Alap szakképzési alaprészéből nyilvános pályázat alapján a támogatás lehetősége a szakképzési törvény hatálya alá tartozó államilag elismert szakképesítésre felkészítő szakképzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházások támogatására terjed ki. A nyilvános pályázaton támogatható a hozzájárulásra kötelezett, a szakképző iskola, a munkaerő-fejlesztő és -képző központ, amennyiben a fejlesztésre irányuló beruházás a szakképzési törvény hatálya alá tartozó - állam által elismert - szakképesítés megszerzésére szervezett szakképzés tárgyi feltételei megteremtését, bővítését, korszerűsítését szolgálja.A felsőoktatási törvény legutóbbi módosításában foglaltakkal való összhang megteremtése érdekében indokolt a támogatásban részesülők körébe felvenni azokat a felsőoktatási intézményeket is, amelyek akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést folytatva állam által elismert szakképesítésre készítenek fel.
A szakképzési alaprész forrásaiból hozzá kell járulni a szakképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenységhez, a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyagfejlesztéshez és körponti programok kidolgozásához, új elemként biztosítani szükséges az Európai Unió szakképzési programjaihoz való csatlakozás pénzügyi forrásait.
Mivel a gazdasági kamarák jelentős szakképzési feladatokat látnak el a jövőben, ezért indokolt anyagi források megszerzésének lehetőségét biztosítani számunkra a szakképzési törvényből következő feladataik ellátásához (pl. a gyakorlati képzés ellenőrzése). Ehhez kíván törvényes feltételt teremteni a javaslat.
Változatlanul megmaradna ugyanakkor a javaslat szerint annak a lehetősége, hogy támogatás adható a főtevékenységként gyakorlati képzést végző gazdasági társaság tanműhelyében gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanuló alapképzése költségeinek részbeni megtérítéséhez.
A 9. §-hoz
A javaslat szerint továbbra is lehetősége a hozzájárulásra kötelezettnek, hogy szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzése megszervezése esetén a törvényjavaslat mellékletében felsorolt költségeit (kiadásait) a szakképzési alaprészből visszaigényelje és meghatározott feltételek teljesülése esetén visszakapja. A visszatérítési igényt negyedévenként is be lehet nyújtani, a kapott visszatérítést pedig egyéb bevételként kell elszámolni.A 10-11. §-okhoz
A szakképzési alaprész felhasználásával kapcsolatos központi döntések előkészítése, a pályáztatás és javaslattétel a támogatásra az Országos Szakképzési Tanács kompetenciája, a decentralizált pénzeszközök tekintetében ez a jog a megyei (fővárosi) munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, valamint a szakképző iskolát fenntartó önkormányzatok és a területi gazdasági kamarák három-három képviselőjéből létrehozott megyei (fővárosi) szakképzési bizottságot illeti.A szakképzési alaprész felhasználásáról és a támogatásról a döntési jog a javaslat szerint a munkaügyi miniszter, illetőleg a megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója hatáskörébe kerül.
A 12. §-hoz
A szakképzési alaprész decentralizált pénzeszközeinek felhasználásáról a döntést követő harminc napon belül az Országos Szakképzési Tanácsot tájékoztatni kell.A 13-14. §-okhoz
A javaslat a szakképzési alaprészből, illetőleg a jogelőd alapokból kapott támogatás célszerű felhasználásának, a létrehozott létesítmények védelmének, további szakképzési célú hasznosításának garanciáit tartalmazza. A 15. §-hozA javaslat az új törvény hatálybalépését a megfelelő felkészülés biztosítása érdekében 1997. január 1. napjára ütemezi, egyúttal felhatalmazza a munkaügyi minisztert, hogy a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásának, a fejlesztési támogatás nyújtásának és a visszatérítés igénylésének feltételeit és eljárási szabályait rendeletben határozza meg.
A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslatban foglaltak pénzügyi hatása a korábbi szabályozáshoz viszonyítva
A törvényjavaslat a jelenleg érvényben lévő a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló, többször módosított 1988. évi XXIII. törvényhez képest az alábbi forrásokra, illetve forrásfelhasználásokra vonatkozó változásokat tartalmazza.
1. A hozzájárulásra kötelezettek körében az agrártevékenységet folytatók részéről a törvényben definiált hozzájárulási alap eddigi 1 % -a helyett 1997-ben 1,1% a kötelezettség, ami 1998. január hó 1. napjától évente 0,1 %-kal növekszik 1,5 % mértékig.
A számítások szerint az agrárszféra 1 %-os hozzájárulása kb. 1,2 milliárd forintnak felel meg, tehát az évenkénti egytized százalékos növekmény hozzávetőlegesen 120 millió forint.
2. A teljes kötelezettség mértéke 1997-re számítva 15-17 milliárd forint. A hozzájárulásra kötelezett a saját munkavállalói számára szervezett képzés esetén a kötelezettségét 0,2 %-kal csökkentheti, ami, ha minden kötelezett él a lehetőséggel, mintegy 2,3 milliárd forintot jelent.
3. A felsőoktatási intézményekben az akkreditált felsőfokú szakképesítés megszerzésére szervezett szakképzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházások támogatására az eddigi tanulólétszám és a pályázati keretek összehasonlítása alapján a Munkaerő-piaci Alap szakképzési alaprészének évente kb. 2-5 % -a, azaz 40-100 millió forint becsülhető.
4. A gazdasági kamarák szakképzési törvényben meghatározott feladatai elsősorban a gyakorlati képzés felügyelete, ellenőrzése, a tanulószerződések nyilvántartása. Az e feladatok szakképzési alaprészből történő támogatásának igényeit nehéz becsülni, előreláthatóan ezek az igények a tényleges tevékenységi kör kialakulásával arányosan változnak, s mintegy 60-80 millió forintra becsülhetők. Az igények véleményezése, és a támogatás mértékének elbírálása - mint a többi esetben is - az Országos Szakképzési Tanács feladata.
A szakképzési hozzájárulás a szakképzés fejlesztésében eddig is jelentős szerepet töltött be, s a jövőben is biztosított a kiegyensúlyozott, tervezhető fejlesztés és hatékony felhasználás lehetősége. A Munkaerő-piaci Alap három évre tervezett költségvetésében a szakképzési alaprész mintegy 3,1 milliárd forintot tesz ki évente.