adozona.hu
T/1566. számú törvényjavaslat indokolással - A hadköteles katonák szolgálati viszonyáról
T/1566. számú törvényjavaslat indokolással - A hadköteles katonák szolgálati viszonyáról
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 1996. évi XLIV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1) A honvédelemről szóló 1993.évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 44. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel e törvényt a Magyar Honvédségnél, illetőleg a Határőrségnél (a továbbiakban együtt: honvédség) a Hvt. 44. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti, az általános hadkötelezettség alapján sor-, tartalékos és póttartalékos katonai, illetőleg határőr szolgálatot teljesítő (a továbbiakban együtt: hadköteles katona) állomány katonai szolgálati viszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) k...
(2) A hadköteles katonai szolgálati viszony az általános honvédelmi kötelezettség alapján az állam által egyoldalúan létesített jogviszony, meghatározott idejű katonai szolgálat teljesítése - kiképzés, át- és továbbképzés, gyakorlat, különleges szolgálat, fegyveres és fegyver nélküli szolgálat - céljából.
(3) A szükségállapot és rendkívüli állapot idejére külön jogszabályok állapítják meg a hadköteles katona szolgálati viszonyára vonatkozó eltérő rendelkezéseket.
a) az állományilletékes parancsnok: a honvédség önálló katonai (határőri) szervezeti egységének (a továbbiakban: katonai szervezet) általános hatáskört gyakorló szolgálati elöljárója, aki e szervezetet vezeti, és gyakorolja mindazokat a vezetői jogköröket, amelyeket jogszabály, utasítás, intézkedés és parancs nem utal más elöljáró (vezető) hatáskörébe;
b) közvetlen szolgálati elöljáró: az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó, elöljárói jogkörrel rendelkező parancsnok (vezető);
a) a (2) bekezdésben foglalt korlátozással részt venni a Hvt. 22. §-ának (1) bekezdésében felsorolt feladatok végrehajtásában,
b) a haza katonai védelmére felkészülni és részt venni az ehhez szükséges kiképzésben (gyakorlaton), átképzésben és továbbképzésben,
c) őr-, ügyeleti, készenléti, készültségi és futárszolgálatot, valamint katonai rendészeti szolgálatot ellátni;
d) részt venni a katonai szervezet működéséhez szükséges munkák elvégzésében.
(2) A hadköteles katona - a gyakorlaton való részvétel kivételével - csak a beleegyezésével vehet részt békeidőben külföldön teljesítendő katonai feladat végrehajtásában, valamint a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett segítségnyújtásban.
a) tiszteletben tartani a hadviselésről és a háború áldozatainak védelméről szóló nemzetközi szerződéseket, továbbá a lakosság, az anyagi javak és a környezet védelmére vonatkozó rendelkezéseket,
b) óvni és rendeltetésszerűen használni a rábízott fegyvert és felszerelési tárgyakat,
c) tiszteletben tartani bajtársainak az emberi méltósághoz fűződő jogait, szükség- vagy veszélyhelyzet esetén nekik segítséget nyújtani,
d) megtartani az államtitkot és a szolgálati titkot.
(2) A szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó tényeket és körülményeket a hadköteles katona a valóságnak megfelelően köteles jelenteni.
(2) Ha a katonai szervezet fegyelmi helyzete indokolja - a Magyar Honvédség parancsnoka, illetőleg a Határőrség Országos parancsnoka javaslatára - a honvédelmi miniszter, vagy a belügyminiszter legfeljebb 3 hónap időtartamra felfüggesztheti a katonai szervezet hadköteles katonáinak az (1) bekezdés szerinti polgári ruha viselésére való jogosultságát.
(2) A parancsot a hadköteles katona ellentmondás nélkül, a kellő időben, a legjobb tudása szerint és maradéktalanul köteles teljesíteni.
(3) A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő kivételével a hadköteles katona a szolgálati elöljárótól a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének a)-d), valamint a Hvt. 34. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot az önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani.
(4) A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő kivételével a hadköteles katona a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének f) és h), valamint a Hvt. 34. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kiadott parancsot akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.
(5) A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő hadköteles katona a Hvt. 22. § (1) bekezdésének a)-d) és h) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kiadott parancsot akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy testi épségét veszélyezteti.
(6) A hadköteles katonának a parancs végrehajtását meg kell tagadnia, ha számára nyilvánvaló, hogy annak teljesítésével bűncselekményt valósítana meg.
(7) Az (6) bekezdés szerinti kivétellel a hadköteles katona a jogszabálysértő parancsot nem tagadhatja meg. Ha azonban a parancs jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró a parancsát ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő parancs végrehajtásáért kizárólag a parancsot kiadó felel.
a) a beosztásának megfelelő szolgálati feltételekre, elhelyezésre és illetményre,
b) a szolgálatteljesítés érdekében szükséges katonai kiképzésre, átképzésre, továbbképzésre, e törvényben és más jogszabályban meghatározott kötelezettségeire és jogosultságaira vonatkozó tájékoztatásra,
c) a beosztás ellátásához szükséges katonai szakmai ismeretek, továbbá jogi, környezetvédelmi, tűz-, baleset- és munkavédelmi ismeretek megszerzésére,
d) a Hvt-ben, a társadalombiztosításról szóló törvényben és más jogszabályban meghatározott egészségügyi és orvosi ellátásra, valamint jóléti (szociális) gondoskodásra,
e) jogainak és jogos érdekeinek védelmére,
f) halála esetén kegyeleti gondoskodásra.
(2) A feljebbvaló a hadköteles katonát a személyazonossága igazolására a Hvt-ben meghatározott azokban az esetekben szólíthatja fel, amelyekben a katona részére parancsadásra jogosult.
(3) A hadköteles katona személyazonosságának igazolására a katonai igazolvány szolgál.
a) a kimaradást és az eltávozást megvonják vagy a hadköteles katona a fogság fenyítését tölti,
b) vele szemben a 11. § szerint járnak el,
c) az ellene indult fegyelmi eljárás során vele szemben a 100. § szerinti elkülönítést alkalmazzák,
d) elfogása és előállítása szükséges.
(2) Az orvos döntése alapján az (1) bekezdésben említett szolgálati személyek az ittas vagy bódult állapotban levő hadköteles katonát - felügyelet céljából - egészségügyi felügyelet alá helyezhetik, ha állapota a katonai szervezet rendjét zavarja, illetve saját testi épségét veszélyezteti. A felügyelet az intézkedésre okot adó állapot megszűnéséig, de legfeljebb 24 órán át tarthat.
a) akit bűncselekmény elkövetésén tetten értek,
b) aki ellen elfogató parancsot adtak ki, vagy akinek személykörözésben az elfogását rendelték el,
c) akinek őrizetbe vételét, előzetes letartóztatását, ideiglenes kényszergyógykezelését vagy elmeállapotának megfigyelését rendelték el,
d) aki az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, továbbá a szabadságvesztés során megszökött, vagy a fogvatartás helyéről engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, illetőleg aki az ideiglenes kényszergyógykezelés vagy elmeállapotának megfigyelése alól magát kivonta,
e) akinek - külön törvény rendelkezése szerint - meghatározott szervhez való előállítását rendelték el.
(2) A katonai rendész a közbiztonság, a közrend vagy a katonai fegyelem biztosítása érdekében - további intézkedés végett - a legközelebbi helyőrségügyeletes, illetve az illetékes katonai nyomozó vagy rendőri szerv elé állítja azt a hadköteles katonát,
a) aki felszólítására nem tudta magát hitelt érdemlően igazolni, vagy az igazolást megtagadta,
b) aki bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható,
c) akitől bűncselekmény gyanúja vagy szabálysértés bizonyítása érdekében vizeletvétel vagy véralkohol vizsgálat céljából vérvétel, valamint műtétnek nem minősülő módon egyéb mintavétel szükséges,
d) aki a pártfogó felügyelet szabályait megszegte,
e) aki a fegyelemsértést vagy szabálysértést az abbahagyásra irányuló felszólítás után is folytatja, továbbá akitől tárgyi bizonyítási eszközt kell megszerezni, vagy elkobzás alá eső dolgot kell visszatartani,
f) aki a szolgálati helyétől az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl, jogellenesen van távol,
g) aki a laktanyai elhelyezésen kívüli tartózkodása vagy szolgálati tevékenysége során olyan súlyú, illetve jellegű fegyelemsértést követett el, hogy előállítása szükséges.
(3) A katonai rendész a hadköteles katonát kivételesen indokolt esetben - az illetékes helyőrségügyeletes értesítése mellett - rendőrségi szervhez is előállíthatja.
(4) A hadköteles katona előállítása legfeljebb az intézkedés megkezdésétől számított 24 órán át, ha az előállítás foganatosítása a rendőri szervnél történik, legfeljebb 8 órán át tarthat, amely idő alatt a hadköteles katona folyamatos, biztonságos őrzéséről és ellátásáról az a szerv gondoskodik, amely az előállítottat befogadta.
(5) A hadköteles katona személyi szabadságának korlátozására:
a) fegyelemsértés esetén e törvény fegyelmi rendelkezései az irányadók,
b) bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni,
c) ha az előállításra okot adó fegyelemsértés vagy szabálysértés miatt a hadköteles katonával szemben fogság fenyítést szabtak ki, annak tartamába az (1) és (2) bekezdés alapján a fogdában eltöltött időt be kell számítani.
(2) A hadköteles katona a szolgálati elöljáró által meghatározott szolgálati helyen köteles tartózkodni. Szolgálati helyét a hadköteles katona jogszabályban, továbbá a napirendben, illetőleg munkarendben (a továbbiakban: napirend) megállapított esetekben és módon hagyhatja el. A hadköteles katona e törvényben meghatározott esetekben és feltételek szerint a szolgálati helyéről áthelyezhető, vagy más szolgálati helyre vezényelhető.
(3) A szolgálati helynek a 72. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerint engedélyezett elhagyása esetén a hadköteles katona köteles bejelenteni tartózkodási helyét, ahol szükség esetén értesíthető vagy elérhető. A bevonulás akkor rendelhető el, ha a szolgálati feladatot a hadköteles katona személyes jelenléte nélkül nem lehet végrehajtani. A bevonulás elrendelésére a közvetlen szolgálati elöljáró jogosult.
(2) A külföldre utazás engedélyezése nem tagadható meg, ha azt a hadköteles katona különös méltánylást érdemlő személyes okból, így különösen
a) külföldön élő, a Hvt. 145. §-ának (2) bekezdése szerinti hozzátartozó halála, vagy
b) a külföldön élő vérszerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, szülője, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője, nagyszülője, testvére, felesége szülője vagy testvére házasságkötése miatt kérte.
(2) A hadköteles katona a szolgálatteljesítési (kiképzési, munka-) időn kívül szabadon igénybe vehet lelki gondozást, illetve részt vehet vallási szertartáson.
(3) A lelki gondozáson és vallási szertartáson való részvételre senki nem kötelezhető.
(4) A lelki gondozáson és vallási szertartáson való részvétel vagy az attól való távolmaradás miatt semmilyen előnyös vagy hátrányos megkülönböztetés nem alkalmazható.
(2) A laktanyában a hadköteles katona nem folytathat politikai agitációt, politikai szervezet képviselőjeként vagy megbízottjaként nem nyilváníthat véleményt.
(3) A hadköteles katona a szolgálati parancsokat, utasításokat, intézkedéseket - a 7. § (6) bekezdésében szabályozott eset kivételével - nem bírálhatja, azokról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül elmarasztaló véleményt nem nyilváníthat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos ügyben magánvéleményt nem nyilváníthat.
(4) A fegyveres erők törvényben meghatározott feladataival ellentétes célú szervezethez tartozó hadköteles katona a katonai szolgálat időtartamára köteles tagsági viszonyát felfüggeszteni és az azzal összefüggő tevékenységet mellőzni.
(5) A szolgálati helyen a szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztető, valamint pártpolitikai sajtótermék nem állítható elő és nem terjeszthető, ilyen tartalmú plakát, hirdetmény vagy embléma nem függeszthető ki.
(6) A hadköteles katonák érdekvédelmi szerveinek a tevékenységi körükbe tartozó hirdetményei a kijelölt helyeken kifüggeszthetők.
(2) Nem engedélyezhető a rendezvény, ha az
a) pártpolitikai célt szolgál,
b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és a fegyelem ellen irányul vagy azt bírálja,
c) a fegyveres erők iránti közbizalom megingatására alkalmas,
d) a fegyveres erők törvényben meghatározott feladataival ellentétes célra irányul.
(3) A hadköteles katona pártrendezvényen egyenruhát nem viselhet. Szolgálati helyén kívül egyéb politikai rendezvényen egyenruhát csak akkor viselhet, ha az állományilletékes parancsnok engedélyével a katonai szervezetet hivatalosan képviseli.
(2) A hadköteles katonák érdekeik védelmére az egyesülési jogról szóló törvény alapján - e törvényben meghatározott keretek között - érdekvédelmi szervezeteket hozhatnak létre, illetve azokhoz csatlakozhatnak.
Az anyanyelv használata
(2) A hadköteles katona az (1) bekezdésben meghatározott korlátok között az anyanyelvét szabadon használhatja.
(2) Ha a hadköteles katona a választások napján kényszerítő okkal fennálló szolgálati érdekből a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választást megelőzően legalább 15 nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetővé kell tenni számára - ha a választásokról szóló törvény másként nem rendelkezik -, hogy a szolgálati helyén szavazhasson. A szavazáson való részvételhez szükséges időre a hadköteles katonát szolgálatmentesség illeti meg.
(3) Ha a hadköteles katona társadalombiztosítási, kisebbségi önkormányzati, illetőleg időközi választáson kíván részt venni, ezt a választás napját legalább 15 nappal megelőzően be kell jelentenie. A bejelentése alapján részére a választáson való részvételhez szükséges időre - ha ez kényszerítő okból fennálló szolgálati érdekbe nem ütközik - szolgálatmentességet kell adni. Egyebekben az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A sorkatona polgári képzésben való részvételét kérelmére az állományilletékes parancsnok - a szolgálati feladatokra figyelemmel meghatározott feltételek szerint - engedélyezheti.
(2) A hadköteles katona jogait és jogos érdekeit az érdekvédelmi szervezetek is védik és képviselik.
(3) Azok az érdekvédelmi szervezetek, amelyeket e törvény 28. §-a alapján, valamint az egyesülési jogról szóló törvény alapján a Hvt. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti tényleges katonai állományúak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos, e törvényben és más jogszabályokban biztosított jogaik és jogos érdekeik védelme céljából hoztak létre, e fejezet rendelkezései szerint a katonai szervezeteknél szabadon működnek.
(2) Az érdekvédelmi kapcsolatokban joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha az a Hvt. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti tényleges katonai állományúak jogainak és jogos érdekeinek csorbítására, illetéktelen előnyök megszerzésére vezet,vagy a katonai szolgálat ellátását veszélyezteti.
(3) A hadköteles katonák érdekvédelmének képviseletében nem járhat el az
a) aki ellen bűntett miatt büntetőeljárás folyik, az eljárás befejezéséig,
b) akit szándékos bűncselekmény miatt elítéltek, és a büntetés hátrányos jogkövetkezményei alól még nem mentesült.
(2) Az érdekvédelmi szervezet a katonai szervezet által rendelkezésre bocsátott helyiségeket megállapodás szerint, térítésmentesen jogosult használni. A működéséhez szükséges egyéb feltételekről az állományilletékes parancsnok az érdekvédelmi szervezettel megállapodhat.
(2) Az (1) bekezdés szerint megalakuló érdekvédelmi szervezetnek összhangban kell állnia a katonai szervezet szintjével a következők szerint:
a) a századnál, ütegnél (a továbbiakban: század), illetve a kötelékben levő zászlóaljnál, osztálynál (a továbbiakban: zászlóalj) alegységbizalmiak választhatók;
b) az a) pont szerint megválasztott bizalmiak maguk közül főbizalmit vagy dandárnál, ezrednél, önálló zászlóaljnál, illetve azzal azonos szintű katonai szervezetnél 3-5 fős képviseleti testületet választhatnak.
(3) A bizalmiakat az állományváltásokat követő katonai eskütétel után állománygyűlésen választhatják.
(2) A 28. § (3) bekezdésében meghatározott állománygyűlésen - az érdekvédelmi szervezet megalakulásától függetlenül -az újonnan bevonult sorkatonák közül egy képviselőt kell megválasztani érdekeik védelmére. A képviselő megbízatása a következő állományváltást követő választásig tart, jogosultságai megegyeznek a bizalmi jogosultságaival.
(3) Ha a sorkatonák érdekvédelmének képviselete a 26. § (3) bekezdésében foglaltak miatt nincs biztosítva, az állományilletékes parancsnok soron kívül állománygyűlést hív össze, amelyen a sorkatonák dönthetnek a képviseletükben eljáró új bizalmi személyéről.
(4) A tartalékos katonai szolgálatra bevonult katonák maguk közül egy képviselőt választhatnak érdekeik védelmére. Megbízatása a leszerelésig tart, jogosultságai megegyeznek a bizalmi jogosultságaival.
(2) A hadköteles katonával szemben érdekvédelmi tagsága vagy annak hiánya miatt semmilyen előnyös vagy hátrányos megkülönböztetés nem alkalmazható.
a) a kiképzési idő alatt heti 2 óra szabadidő,
b) évi 3 nap szolgálatmentesség az érdekvédelmi szervezet által szervezett képzésen, továbbképzésen, nemzetközi és egyéb rendezvényen való részvételre; az állományilletékes parancsnok méltányosságból ennél több szolgálatmentes napot engedélyezhet.
(2) A tisztségviselő az (1) bekezdésben megjelölt szabadidő kedvezményt nem veheti igénybe a katonai szervezet által végrehajtott gyakorlat, harckészültségi, illetve más rendkívüli feladat ellátása idején.
(3) Az érdekvédelmi szervezet tisztségviselőjének áthelyezéséhez, vezényléséhez az általa képviselt szervezetnek a működési rendje szerinti egyetértése szükséges.
(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretében az érdekvédelmi szervezet véleményt nyilvánít (javaslatot tesz) a hadköteles katonák szociális helyzetével, szolgálati és életkörülményeivel kapcsolatos kérdésekben. Így különösen:
a) a hadköteles katonák szolgálati viszonyával kapcsolatos szociális juttatásokról, leszerelési segélyekről, a pihenési, jóléti, egészségügyi és kulturális ellátásról,
b) a szolgálatteljesítés körülményeiről,
c) az ellátási, elhelyezési feltételekről és járandóságokról,
d) a szolgálatteljesítési időn túli szabadidő felhasználásáról, valamint
e) az érdekvédelmi szervezet tagjait és tisztségviselőit megillető jogok érvényesüléséről.
(3) Ha az állományilletékes parancsnoknak a (2) bekezdésben szabályozott esetben nincs döntési jogosultsága, a véleményt (javaslatot) 3 munkanapon belül megküldi az ügyben döntésre jogosult parancsnokhoz. A döntésre jogosult (pl. helyőrségparancsnok, laktanyaparancsnok) az ilyen eljárás során állományilletékes parancsnoknak minősül.
(4) Több katonai érdekvédelmi szervezet működése esetén egyeztetett vélemény nyújtható be az állományilletékes parancsnokhoz.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti válasszal az érdekvédelmi szervezet nem ért egyet, kérheti a vélemény (javaslat) és a parancsnoki válasz együttes felterjesztését az elöljáró parancsnokhoz, amit az állományilletékes parancsnok 8 napon belül köteles megtenni. A felterjesztésnek az állományilletékes parancsnok döntésére nincs halasztó hatálya.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tájékoztatást kell adni:
a) a hadköteles állomány legalább 10 %-át elérő személyi mozgatásról,
b) a katonai szervezet békeműködési rendjéről és a napirendről.
(2) Az állományba vétel ideje az az időpont, amikor a bevonult hadkötelest a bevonulási helyre való beérkezést követően a katonai szervezet az állománybavételi névjegyzéken a hadkiegészítő parancsnokság képviselőjétől átvette.
(2) A szolgálati viszony a félbeszakításra vagy a leszerelésre vonatkozó parancsban meghatározott napon abban az időpontban szűnik meg, amikor a hadköteles a laktanyát (katonai szervezetet) elhagyta.
(2) Az állományilletékes parancsnok parancsban rendelkezik arról, hogy a hadköteles katona melyik alegységnél, milyen beosztásban teljesíti szolgálatát (szolgálatteljesítési hely). A szolgálatteljesítési hely áthelyezéssel és vezényléssel megváltoztatható.
(3) A bevonult sor- és póttartalékos katonát az állományba vétele után a személyi tulajdonságai és adottságai alapján az alapkiképzés befejezését követően az adott katonai szervezetnél rendszeresített, a tervezett tartalékos katonai szolgálatra való felkészítést biztosító beosztásba kell helyezni.
(2) A sor- és a póttartalékos katonai szolgálat első időszaka az alapkiképzés. Ennek keretében a katonát a fegyverhasználat, őr-, ügyeleti és más szolgálat, a határőrségnél a határőrszolgálat szabályaira, az alapvető jogai és kötelezettségei, továbbá a katonai rend és a fegyelem szabályaira kell kiképezni. Nem vezényelhető fegyveres szolgálatra az a katona, aki alapkiképzésben nem részesült, és katonai esküt nem tett.
(3) A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő hadköteles katona képzése, szolgálati feladatainak ellátása fegyver nélkül történik.
(2) Áthelyezésre a szolgálat érdekében, a hadköteles katona egészségi minősítésének megváltozása miatt vagy a hadköteles katona kérelme alapján méltányolható személyi okból kerülhet sor.
(3) Szolgálati érdekből és a hadköteles katona kérelme alapján elsősorban a szakképzettségének megfelelő beosztásba helyezhető át a hadköteles katona.
(4) A sorkatonát elsősorban a sorállomány váltásának időszakában lehet áthelyezni.
(2) Egységek közötti vezénylést harckészültségi, őrzésvédelmi, továbbá a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének b), h) és i) pontjában, illetve (4) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására, valamint kiképzési célból lehet elrendelni.
(3) A vezénylés legfeljebb 3 hónapig, tartalékos parancsnoki képzésen részt vevők esetében legfeljebb 6 hónapig - a báziskiképzésre vezényeltek esetében a kiképzés befejezéséig - tarthat.
a) egységen belül az állományilletékes parancsnok,
b) egységek és más magasabb szintű katonai szervezetek között a közös szolgálati elöljáró,
c) a honvédség és a határőrség között - a határőrség szervezési főigazgatójával történő egyeztetés alapján - a honvédség vezérkari főnöke, aki ezt a jogkörét átruházhatja.
a) a soron következő tisztesi rendfokozatba előléptethető, ha az adott rendfokozatban a várakozási ideje letelt,
b) soron kívül előléptethető, ha szolgálatát kiemelkedően teljesíti.
(2) A sorkatonai szolgálatot teljesítők tisztesi rendfokozatban eltöltendő várakozási ideje:
a) őrvezető 2 hónap,
b) tizedes 3 hónap.
(3) A leszereléssel egyidejűleg őrmesterré léptethető elő az a legalább középiskolai végzettséggel rendelkező tisztes rendfokozatú sorkatona, illetve póttartalékos katona, aki a katonai szolgálatát kiemelkedően teljesítette, és a tervezett tartalékos katonai beosztásához szükséges képzésben részesült, vagy ilyen ismeretekkel rendelkezik.
(2) A tartalékos tiszti vagy tiszthelyettesi képzésben részt vevőket az elméleti záró vizsgán elért eredményeik, valamint a csapatgyakorlaton kapott értékelésük alapján - leszerelésükkel egyidejűleg - hadnagyi, zászlósi, illetve őrmesteri rendfokozatba kell előléptetni.
(3) A tartalékos tiszt és tiszthelyettes képzésen kitűnően végzetteket eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni.
a) tisztesi és tiszthelyettesi rendfokozatba az állományilletékes parancsnok,
b) zászlósi rendfokozatba az állományilletékes parancsnok elöljáró parancsnoka,
c) tiszti rendfokozatba az illetékes miniszter, aki ezt a jogkörét átruházhatja.
(2) Az illetmény:
a) rendfokozati (rendfokozat nélküli honvéd, határőr, matróz /a továbbiakban együtt: honvéd/) illetményből és
b) illetménypótlékból áll.
(3) A sor- és póttartalékos katona rendfokozati illetményét a köztisztviselői illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) és az egyes rendfokozatokhoz e törvény 1. számú mellékletében meghatározott szorzószám szorzata adja.
(2) Az egyes beosztásokra meghatározott beosztási pótlék mértékét az illetményalap és e törvény 2. számú melléklete szerinti szorzószámok szorzata adja.
(2) Az osztálybasorolási pótlék havi mértéke:
a) a I. osztályba sorolt sor- és póttartalékos katonának az illetményalap 3 %-a, ha a "Kiváló Katona" címet is elnyerte, az illetményalap 4 %-a,
b) a II. osztályba sorolt sor- és póttartalékos katonának az illetményalap 2 %-a, ha a "Kiváló Katona" címet is elnyerte, az illetményalap 3 %-a.
(2) A készültségi pótlék havi mértéke az illetményalap 4 %-a.
(2) Az ejtőernyős ugrási pótlék mértéke ugrásonként:
a) 1-75 ugrás között az illetményalap 2 %-a,
b) 76-500 ugrás között az illetményalap 3,5 %-a,
c) 500 ugrás felett az illetményalap 5 %-a.
(3) A sor- és póttartalékos katona az ejtőernyős ugrás bonyolultságától függően a (2) bekezdés szerinti pótlékon felül
a) a rendszeresített katonai felszerelés nélkül, ejtőernyős vagy repülőhajózó öltözetben végrehajtott ugrásért a (2) bekezdés szerinti pótlék összegének 25 %-ára jogosult, ha az ugrást nappal bonyolult vagy éjjel egyszerű terepen hajtja végre, az 50 %-ára jogosult, ha azt éjjel bonyolult terepen végzi;
b) a rendszeresített katonai felszereléssel vagy fegyverrel, illetőleg nagy magasságból felszerelés nélkül végrehajtott ugrásért a (2) bekezdés szerinti pótlék 25 %-ára jogosult, ha az ugrást nappal egyszerű terepen, 50 %-ára, ha nappal bonyolult vagy éjjel egyszerű terepen, illetőleg 75 %-ára, ha éjjel bonyolult terepen végzi;
c) a nagy magasságból felszereléssel vagy fegyverrel végrehajtott ugrásért a (2) bekezdés szerinti pótlék összegének 50 %-ára jogosult, ha az ugrást nappal egyszerű terepen, 75 %-ára, ha nappal bonyolult vagy éjjel egyszerű terepen, illetőleg 100 %-ára, ha éjjel bonyolult terepen végzi.
(4) Az ugrás körülményeinek és bonyolultságának elbírálása szempontjából
a) egyszerű terep: a repülőtér, szántás, általában az akadálymentes, sima terep,
b) bonyolult terep: az erdős, hegyes, vízzel, (vízi akadállyal borított) és a lakott terület,
c) a nagy magasságban végrehajtott ugrás: a 4000 méter feletti ugrás,
d) éjjeli ugrás: a szürkülettől a napkeltéig végrehajtott ugrás.
(5) Az ugrás végrehajtásának módja (bekötött, stabilizátoros vagy késleltetett) a pótlék összegét nem befolyásolja.
(6) A pótlékra jogosító teljesített ugrások számába a fegyveres erőknél szolgálati feladatként végrehajtott ugrásokon kívül be kell számítani a polgári ejtőernyős kiképzés vagy az ejtőernyős sporttevékenység során végrehajtott ugrások számát.
(2) A tűzszerész pótlék naponkénti mértéke:
a) a telepítést, felkutatást és a robbantást közvetlenül végzők részére az illetményalap 2,5 %-a,
b) annak, aki nem tűzszerész munkát végez, de feladatainak ellátása érdekében robbanásveszélyes helyen kell tartózkodnia, az illetményalap 1,5 %-a.
(2) A búvárpótlék mértéke minden óra merülési idő után:
a) ha a merülés folyóvízben történik, az illetményalap 2,5 %-a,
b) ha állóvízben és búvárkeszonban, az illetményalap 1,5 %-a.
(2) Az őrszolgálati pótlék havi mértéke az illetményalap 4 %-a.
(2) Az illetmény
a) beosztási illetményből,
b) rendfokozati illetményből és
c) illetménypótlékból áll.
(3) A beosztási és a rendfokozati illetmény együttes összege képezi az alapilletményt.
(4) A tartalékos katona beosztási illetménye az illetményalap és főtiszt esetén 1,3, tiszt esetén 1,25, zászlósok és tiszthelyettes esetén 1,1, tisztes és honvéd esetén 1,0 szorzószám szorzatából áll.
(5) A tartalékos katona rendfokozati illetményét a hivatásos katonáéval azonos összegben kell megállapítani.
(6) A tartalékos katona - a feltételek teljesítése esetén - a Hvt. szerinti hivatásos katonának a jogszabály szerint megállapított parancsnoki, ejtőernyős ugrási, tűzszerész, búvár és idegen nyelvtudási pótlékára jogosult.
(7) A tartalékos katona illetményjogosultságát naptári napokra kell megállapítani.
(2) A laktanyában az illetékes miniszter követelményei szerint biztosítani kell az oktatásnak és kiképzésnek, a tisztálkodásnak, az étkeztetésnek, az egészségügyi ellátásnak, valamint a pihenőidő eltöltésének és az alvásnak az általános feltételeit.
(3) A laktanyai elhelyezéstől béke idején el lehet tekinteni gyakorlatok alkalmával, vagy ha azt a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének h)-k) pontjában foglalt feladatok végrehajtása feltétlenül indokolttá teszi.
(4) A hadköteles katona laktanyán kívüli elhelyezését az állományilletékes parancsnok a (3) bekezdésben nem említett esetben szolgálati érdekből vagy más különös méltánylást érdemlő indok alapján akkor engedélyezheti, ha a laktanyai elhelyezésre megállapított feltételek ilyen módon is biztosíthatók.
(2) A hadköteles katonát természetbeni élelmezési ellátás illeti meg. Ha fokozott fizikai vagy pszichikai terhelésnek van kitéve, az alapellátáson felül pótellátás illeti meg. Ha a természetbeni élelmezési ellátás nem biztosítható (pl. szabadság, vezénylés esetén), akkor a hadköteles katona az élelmezési norma szerinti pénzösszegre jogosult.
(3) Az élelmezési ellátásnak mennyiségben, minőségben és választékban olyannak kell lennie, hogy az - a katonák fizikai igénybevételi és életkori sajátosságaira is figyelemmel - kielégítse az élettani követelményeket.
(2) Az intézkedésben szabályozottak szerint a ruházati ellátmány egyes tárgyai a leszerelő sor- és póttartalékos katona tulajdonába ingyenesen átadhatók.
(3) A hadköteles katona az illetékes miniszter által megállapított költségtérítésre jogosult, ha az állományilletékes parancsnok parancsára szolgálati érdekből - 3 napot meghaladóan - a saját polgári öltözetét viseli a szolgálati feladata ellátásakor.
(2) Az állományilletékes parancsnok felelős a katonai szervezet hadköteles katonai állománya egészségi állapotának megőrzéséhez szükséges feltételek biztosításáért, valamint az (1) bekezdés szerinti jogosultságok érvényesüléséért.
(3) A hadköteles katona egészségügyi ellátását a honvédség és a Belügyminisztérium egészségügyi szolgálatainál, illetőleg - ha az ellátása indokolja - polgári egészségügyi szervnél kell biztosítani.
(4) A gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátásra, valamint a fogpótlásra a Hvt. 165. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A hadköteles katonának betegsége esetén szolgálatmentességet vagy egészségügyi szabadságot kell adni, ideiglenes vagy végleges alkalmatlanság megállapítása esetén a Hvt.-ben meghatározottak szerint szolgálatát félbe kell szakítani, illetve őt le kell szerelni.
(2) Ha a hadköteles katona a szolgálati helyén kívül járóképtelen beteg lett, ezt bármely, ennek megállapítására jogosult orvos igazolhatja. A hadköteles katona a járóképtelenségéről és tartózkodási helyéről a legrövidebb időn belül értesíteni köteles azt a katonai szervezetet, ahol szolgálatot teljesít.
(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben - kivéve ha a hadköteles katona gyógykezelését a fegyveres erők gyógyintézetében folytatják - a katonai szervezet a járóképtelenséget bármikor ellenőrizheti.
(4) Ha a hadköteles katona az (1) és (2) bekezdés szerinti ellátás igénybevételében akadályozott, a Hvt. 165. §-ának (1) bekezdése szerinti ellátást jogosult igénybe venni azzal, hogy szolgálatképtelenségének megállapítására csak a fegyveres erők egészségügyi szolgálata jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltétel hiányában is kezdeményezheti a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság vizsgálatát
a) a hadköteles katona, ha véleménye szerint a szolgálati feladatainak megfelelő ellátására egészségi állapota miatt alkalmatlan;
b) a hadköteles katona állományilletékes parancsnoka, ha úgy ítéli meg, hogy a katona a betegsége folytán a saját, illetve mások életét, testi épségét veszélyeztetheti, vagy szolgálati feladatainak megfelelő ellátására képtelen;
c) a katonai szervezet orvosa, katonai kórház osztályvezető főorvosa vagy ennél magasabb beosztású katonai orvos, illetőleg a Határőrség Egészségügyi Szolgálatának vezetője, ha úgy ítéli meg, hogy a hadköteles katonai szolgálatra való ideiglenes vagy végleges alkalmatlanságának megállapítása valószínűsíthető.
(3) A hadköteles katonának a 4. § (2) bekezdése szerinti kötelezettsége alapján az egészségi állapotára vonatkozó tényeket a valóságnak megfelelően kell jelentenie. A hadköteles katona a tényleges egészségi állapotának megállapítása érdekében köteles alávetni magát a szükséges vizsgálatoknak, valamint - betegsége megállapítása esetén - a megfelelő gyógykezelésnek.
(2) A hadköteles katona a kiképzési időn kívül is köteles az alábbi szolgálati tevékenységek végzésére:
a) a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének a)-i) pontjában meghatározott egyes feladatok ellátása, amennyiben az a szolgálati időn kívül is szükséges;
b) őr-, ügyeleti, készültségi, készenléti, futár- és katonai rendészeti szolgálat ellátása,
c) gyakorlaton való részvétel,
d) a katonai szervezet működéséhez szükséges munkákban való részvétel, ha a munka jellege a kiképzési időn kívüli munkavégzést szükségessé teszi.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában felsorolt szolgálatokra, valamint a d) pontjában említett munkavégzésre a hadköteles katonákat úgy kell beosztani, hogy megterhelésük egymás között arányos legyen. A szolgálatra vagy munkavégzésre való beosztásnak nem lehet büntető jellege.
(4) A hadköteles katona - a szervezetszerű őralegységeknél szolgálatot teljesítők kivételével - havonta nyolcnál több 24 órás fegyveres szolgálatot csak beleegyezése esetén teljesíthet.
(5) A jogszabályban meghatározott, egészségre ártalmas beosztásokban és egészségre ártalmas feladatok végrehajtása során - ha jogszabály másképpen nem rendelkezik - a szolgálati idő a napi 6 órát nem haladhatja meg.
(2) A hadköteles katona részére a napirendben alvásra legalább 8 órát kell biztosítani. Ébrenlét idején az étkezések közötti idő 7 óránál több nem lehet.
(2) A legalább 12 órás őr-, ügyeleti vagy készültségi szolgálat befejezését követően a 8 órát meghaladó szolgálat időtartamával megegyező pihenőidőt kell biztosítani. Ha a szolgálat teljesítésének ideje kiképzési szünnapra esik, akkor az elmaradt, valamint az e bekezdés alapján járó pihenőidőt a szolgálat befejezését követően általában egybefüggően kell kiadni. Fontos szolgálati érdekből e szabálytól el lehet térni, de legalább 24 óra pihenőidőt ilyenkor is biztosítani kell, és a további pihenőidőt 14 napon belül ki kell adni.
(3) Gyakorlaton való részvétel esetén, ha a gyakorlat legalább 3 egymást követő napon tart, és ha a jogszabályban előírt elhelyezési körülmények nem biztosíthatók, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl további pihenőidőt kell biztosítani. A pihenőidő tartamát a gyakorlatot elrendelő állapítja meg azzal, hogy az 1 napnál kevesebb nem lehet.
(4) A (2) és a (3) bekezdés szerinti eseteket kivéve a napi 10 órát meghaladó igénybevételért a 10. órán felüli igénybevételi idővel azonos szabadidőt kell biztosítani a hadköteles katonának.
(5) A hadköteles katonát hetenként 2 pihenőnap illeti meg, amelyek közül havonta legalább egynek vasárnapra kell esnie.
(6) Ha a katonai beosztás szerinti kiképzési idő az általános kiképzési időtől eltér (pl.: szakács beosztásban), a pihenőidőt e beosztás ellátására figyelemmel kell biztosítani.
(2) A hadköteles katona a következő célból kaphat engedélyt a laktanya elhagyására:
a) kilépés,
b) kimaradás,
c) eltávozás,
d) szabadság.
(3) A Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének a)-i) pontjában meghatározott egyes feladatok ellátásakor, harckészültség, illetőleg gyakorlat végrehajtása idején a hadköteles katona a (2) bekezdés a)-d) pontja alapján kivételesen és csak az állományilletékes parancsnok engedélyével hagyhatja el a laktanyát, illetőleg a szolgálat ellátásának helyét.
(2) A hadköteles katonát - a szolgálatban lévő vagy más szolgálati feladatot teljesítő, valamint a 92. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában megjelölt fenyítésnél súlyosabb fenyítés hatálya alatt álló kivételével - a napirendben meghatározott szolgálati feladatok befejezésétől a takarodóig kimaradás illeti meg. A hadköteles katona a napirendben szabályozott időpontig a 62. § (2) bekezdése szerinti élelmezési norma pénzösszegére való jogosultságának érvényesítése érdekében bejelentheti kimaradását. A kiképzési szünnapon a kimaradás a napirend szerinti ebédet követően a takarodóig illeti meg a sor- és póttartalékos katonát.
(3) A kimaradás ideje az őrvezetőnél 1 órával, a tizedesnél 2 órával, a szakaszvezetőnél 3 órával haladhatja meg a takarodó időpontját.
(4) A tartalékos honvéd és tisztes, valamint a helyőrség illetékességi területén, továbbá annak közelében lakó nős, családos sor- és póttartalékos katona részére a következő nap ébresztőjéig engedélyezhető a kimaradás.
(2) A sor- és póttartalékos katona számára havonta legalább egyszer eltávozást kell engedélyezni.
(3) A nős, családos sor- és póttartalékos katona, valamint a tartalékos honvéd és tisztes katona számára havonta legalább 2 alkalommal eltávozást kell engedélyezni.
(2) A szabadság idejébe a lakóhelyre utazás és az onnan való visszautazás időtartama nem számítható be.
(3) A szabadságot kiképzési napokban kell számítani.
(2) A szabadság kiadásának időpontját a sor- és póttartalékos katona meghallgatása után a közvetlen szolgálati elöljáró állapítja meg a következők figyelembevételével:
a) a szabadságot legalább 2 alkalommal, esetenként legalább 4 egymást követő kiképzési napra kell kiadni;
b) a szabadság felét a szolgálatteljesítés első felében kell kiadni.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól csak a katona kérésére lehet eltérni.
(4) A tisztesi, tiszthelyettesi, zászlósi vagy tiszti beosztást betöltő sor- és póttartalékos katonát az ebben a beosztásban eltöltött ideje alapján 3 hónaponként 1 kiképzési nap pótszabadság illeti meg.
(2) A jutalomszabadság ideje sor- és póttartalékos katona esetén a szolgálat teljes időtartama alatt a 7 kiképzési napot, tartalékos katona esetén a havi 1 kiképzési napot nem haladhatja meg.
(2) Rendkívüli szabadságot kell engedélyezni a hadköteles katona részére a Hvt. 145. § (2) bekezdése szerinti hozzátartozójának halála, saját gyermekének születése, továbbá saját vagy a 15. § (2) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozójának házasságkötése esetére.
(3) A rendkívüli szabadságot az állományilletékes parancsnok 5, az elöljáró parancsnok további 5 kiképzési napig terjedő időre engedélyezheti. Ennél hosszabb idejű rendkívüli szabadságot a (4) bekezdés figyelembevételével a honvédség vezérkari főnöke, illetve a határőrség országos parancsnoka engedélyezhet.
(4) A hadköteles katona részére a szolgálata alatt rendkívüli szabadság legfeljebb 2 alkalommal, összesen legfeljebb 15 kiképzési nap időtartamra engedélyezhető.
(2) A hadköteles katona jogosult a szolgálati helyére behozni egy váltás - az évszaknak megfelelő - polgári ruházatot.
(3) Jogszabály egyes tárgyaknak a szolgálati helyen való tartását megtilthatja vagy engedélyhez kötheti, és meghatározhatja azt az értékhatárt, amely felett a katonai szervezetnek e tárgyakban keletkezett kárért való felelőssége kizárt, vagy az általános szabályokhoz képest eltérő.
(4) A szolgálati helyre való beérkezésekor és annak elhagyásakor a hadköteles katona jelenlétében a kézitáskája (csomagja) átvizsgálható. Az (1)-(3) bekezdésben foglalt tilalmak és korlátozások betartása indokolt esetben, a hadköteles katona jelenlétében a csomagjának vagy a tárgyai megőrzésére szolgáló helynek (szekrénynek) az átvizsgálása útján ellenőrizhető. Az ellenőrzés a hadköteles katona emberi méltóságát nem sértheti.
(5) Ha a hadköteles katonánál olyan tárgyat találtak, amelyet jogszabály alapján nem tarthat magánál, azt tőle elismervény ellenében át kell venni. Ha alapos a gyanú arra, hogy a tárgy birtoklása önmagában is bűncselekményt vagy szabálysértést valósít meg, a feljelentéssel együtt a tárgyat a bűncselekményt, vagy szabálysértést elbírálónak (vizsgálónak) át kell adni. Ha a tárgy birtoklása fegyelemsértést valósít meg, a tárgyat - a fegyelemsértés bejelentése mellett - a szolgálati hely legközelebbi elhagyásakor a hadköteles katona részére vissza kell adni.
(2) A hadköteles katona szolgálati helyéről küldendő csomagja a jelenlétében ellenőrizhető. A részére érkező csomag a 82. §-ban szabályozottak betartása céljából a jelenlétében ellenőrizhető.
(3) A hadköteles katona részére küldött levelet vagy csomagot legkésőbb a katonai szervezethez történő beérkezést követő napon vagy a címzett hadköteles katona őr-, ügyeleti vagy egyéb szolgálatának letelte után a címzettnek haladéktalanul át kell adni.
(2) A hadköteles katona elismerése vagy annak kezdeményezése a szolgálati elöljáró joga.
a) dicséret parancsban a katonai szervezet személyi állománya előtt,
b) 7 kiképzési napig terjedő jutalomszabadság,
c) pénz- vagy tárgyjutalom,
d) emléktárgy,
e) kitüntető díjak,
f) soron kívüli előléptetés,
g) Szolgálati Jel,
h) kitüntetés.
(2) Az elismerésben való részesítés feltételét, módját és rendjét jogszabály állapítja meg.
(2) A fegyelemsértő hadköteles katonát - a felelősségre vonását kizáró vagy megszüntető ok hiányában - fegyelmi eljárás során felelősségre kell vonni.
(3) A fegyelmi eljárásban a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelemsértő katonát az e törvényben meghatározott olyan joghátránnyal sújtja, amely arányban áll a fegyelemsértés tárgyi súlyával, a vétkessége fokával, egyben alkalmas a szolgálati rend és fegyelem védelmére, a fegyelemsértő nevelésére és másoknak a fegyelemsértéstől való visszatartására.
(4) A fegyelmi fenyítés mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy - figyelembe véve a fegyelemsértő hadköteles katona életvezetését és a szolgálati rendhez való viszonyát - a (3) bekezdésben meghatározott cél figyelmeztetéssel is elérhető.
(5) A fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelemsértés elbírálására illetékes parancsnok fegyelmi jogkörét elvonni tilos, más elöljáró a fegyelemsértést csak e törvényben meghatározott esetekben bírálhatja el.
(6) A fegyelmi eljárásban a hadköteles katonát megilleti a védelem joga. A fenyített hadköteles katona a fenyítéssel szemben az elöljáró parancsnokhoz a fenyítés felülvizsgálatára irányuló panasszal élhet, továbbá a 105. §-ban meghatározottak szerint felülvizsgálati kérelemmel, illetve keresettel bírósághoz fordulhat.
(2) A (1) bekezdésben nem szabályozott esetben, továbbá tiszthelyettesi vagy zászlósi állománycsoportba tartozó hadköteles katona fegyelmi ügyében a fegyelmi eljárás elrendelése és a fegyelmi ügy elbírálása az állományilletékes parancsnok hatáskörébe tartozik, és az eljárást a 99. § szerint kell lefolytatni.
(3) Zászlósi állománycsoportba tartozó hadköteles katonával szemben az eggyel alacsonyabb rendfokozatba visszavetés, továbbá a lefokozás fenyítés kiszabására az állományilletékes parancsnok elöljáró parancsnoka jogosult.
(4) Tiszti, főtiszti és tábornoki állománycsoportba tartozó hadköteles katona fegyelmi ügyében az eljárás elrendelésére, a fegyelmi vizsgálat lefolytatására, valamint a fegyelmi ügy elbírálására a fegyveres szervek hivatásos állománya szolgálati viszonyáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Szabálysértés fegyelmi eljárásban történő elbírálására az állományilletékes parancsnok jogosult.
(3) Ha a szabálysértési hatóság iratai alapján az ügyben való érdemi döntés lehetősége kétséget kizáróan biztosított, mellőzni kell a további bizonyítékok beszerzését, az eljárás alá vont hadköteles katonát azonban meg kell hallgatni, és vele az iratokat ismertetni kell.
(4) A szabálysértés miatt indult fegyelmi eljárásban a hadköteles katonával szemben - a fogságfenyítés kivételével - e törvényben meghatározott bármely fenyítés kiszabható.
a) az elöljáró parancsa,
b) a kóros elmeállapot,
c) a tévedés,
d) a jogos védelem,
e) a végszükség,
f) a kényszer,
g) a fenyegetés.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja értelmében nem fenyíthető az a hadköteles katona, aki a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekménye során e törvény 7. §-ának (7) bekezdése szerint járt el.
(3) Az (1) bekezdés b)-g) pontjának értelmezésére a Büntető Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) E törvény 7. §-ának (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben a szolgálati feladat végrehajtásával együttjáró veszély során a hadköteles katona végszükségre nem hivatkozhat.
a) meghalt,
b) szolgálati viszonya a fenyítés jogerős kiszabása előtt megszűnt,
c) fenyíthetősége elévült,
d) fegyelemsértését már elbírálták,
(2) Elévül a fenyíthetőség, ha
a) a fegyelemsértés elkövetése óta 3 hónap úgy telt el, hogy a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult elöljáró arról nem szerzett tudomást,
b) a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult parancsnok a fegyelemsértés tudomására jutásától számított 30 napon belül a fegyelmi eljárást nem rendelte el.
(3) Az elévülést megszakítja minden olyan eljárási cselekmény, amely a fegyelmi felelősség megállapítására irányul.
a) feddés,
b) megrovás,
c) kimaradás és eltávozás megvonása 3-tól 21 napig,
d) a soron következő rendfokozatba történő előléptetés várakozási idejének 1 hónaptól 3 hónapig terjedő meghosszabbítása,
e) eggyel alacsonyabb rendfokozatba való visszavetés 1 hónaptól 6 hónapig,
f) alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés,
g) lefokozás,
h) 21 napig terjedő, fogdában letöltendő fogság.
(2) Az (1) bekezdés c) és h) pontjában meghatározott fenyítés csak a rendfokozat nélküli vagy a tisztes rendfokozati állománycsoportba tartozó hadköteles katonára szabható ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott fenyítés végrehajtása nem függeszthető fel, ha a fegyelemsértést vagy szabálysértést (a továbbiakban együtt: fegyelemsértést) a hadköteles katona azonos vagy súlyosabb fenyítés hatálya alatt követte el.
(3) Végre kell hajtani a felfüggesztett fenyítést, ha
a) a próbaidő alatt megállapították, hogy azt a (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok ellenére függesztették fel, vagy
b) a próbaidő alatt elkövetett fegyelemsértés miatt a felfüggesztett fenyítéssel azonos fenyítést szabtak ki.
(4) Elrendelhető a felfüggesztett fenyítés végrehajtása, ha a próbaidő alatt elkövetett fegyelemsértés miatt eggyel alacsonyabb rendfokozatba való visszavetés, alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés vagy lefokozás fenyítést alkalmaztak.
(5) A 92. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában meghatározott azonos, még végre nem hajtott fenyítéseket egyhuzamban kell letölteni. Több, így letöltendő fenyítés együttes tartama a 30 napot nem haladhatja meg.
(2) A hadköteles katona a fenyítés jogerőre emelkedésétől a fenyítés kitöltéséig, illetőleg a felfüggesztett fenyítés próbaidejének elteltéig áll a fenyítés hatálya alatt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a fenyített hadköteles katona a fenyítés hatálya alatt áll:
a) fogság fenyítés esetén - ha a végrehajtását nem függesztették fel - annak kitöltését követő 3 hónapig,
b) alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fenyítés esetén a jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapig,
c) lefokozás fenyítés esetén a jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapig.
(4) A fenyített hadköteles katonát tilos más joghátránnyal sújtani, mint amit a fenyítettség tényéhez a törvény fűz.
a) mentesül, ha e törvényben meghatározott idő eltelt, vagy ha a szolgálati viszonya az alatt megszűnt,
b) mentesíthető az érdemei alapján, ha a fenyítés hatálya kezdetétől számított 1 hónap eltelt.
(2) A mentesült hadköteles katona fenyítését törölni kell.
A fegyelmi eljárás általános szabályai
(2) A fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katona nem köteles magával szemben, hozzátartozója pedig vele szemben terhelő bizonyítékot szolgáltatni.
(3) A fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katonát mindaddig vétlennek kell tekinteni, amíg törvényes eljárás során a felelősségét jogerősen nem állapították meg, és nem lehet a terhére róni olyan tényt, amelyet kétséget kizáróan nem bizonyítottak. Az eljárás alatt mind a terhére, mind a javára szolgáló bizonyítékokat fel kell deríteni.
(4) A fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katonát tájékoztatni kell a védelemhez való jogáról, továbbá e törvény 103. §-ának (1) bekezdése és 105. §-ának (1) bekezdése szerinti jogáról.
(5) A fegyelmi ügy kivizsgálásában és elbírálásában nem vehet részt az ügy sértettje, a fegyelmi eljárás alá vont személy hozzátartozója, továbbá akitől elfogulatlan állásfoglalás vagy döntés egyéb okból nem várható.
(6) A fegyelmi ügyben védőként járhat el a katonák érdekvédelmére jogosult az a katona vagy más személy, akit a fegyelmi eljárás alá vont erre felkért, vagy - meghatalmazás alapján - az ügyvéd.
(7) A fegyelmi eljárást - ha azt nem függesztették fel - az elrendelésétől számított 30 napon belül be kell fejezni. E határidőt az elöljáró parancsnok egy alkalommal - legfeljebb 15 nappal -meghosszabbíthatja.
(8) A fegyelmi ügyben hozott érdemi döntés közlésére a Hvt. 26. § (4) bekezdése b) pontjának a rendelkezései az irányadók.
(9) A fegyelmi fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövető vétkessége mértékének, a személyi körülményeinek, valamint a szolgálatban tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.
(10) Tilos ugyanazon fegyelemsértésért több fenyítést kiszabni, vagy egyik fenyítést a másikkal összekapcsolni. Ha több fegyelemsértést egy eljárásban bírálnak el, csak egy fenyítés szabható ki.
(11) E fejezet alkalmazása során hozzátartozó: a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katona egyeneságbeli rokona vagy ennek házastársa, az örökbefogadó vagy nevelőszülője, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeke, testvére, házastársa vagy élettársa, házastársának egyeneságbeli rokona, testvére, testvérének házastársa. A fegyelmi eljárás lefolytatása
(2) A fegyelmi eljárást elrendelő határozatban meg kell jelölni az eljárás alapjául szolgáló fegyelemsértést, az annak kivizsgálásával megbízott személyt - bonyolultabb ügyben a háromtagú bizottság összetételét és annak elnökét (a továbbiakban együtt: vizsgáló) - és az eljárás befejezésének határidejét.
(3) A fegyelmi eljárás során az eljárási cselekmények időpontját úgy kell kitűzni, hogy azon a védő - ha kíván - jelen lehessen. Az értesített védő távolmaradása az eljárási cselekmény lefolytatásának nem akadálya.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a feddés, megrovás, továbbá a kimaradás és eltávozás megvonása fenyítésnél súlyosabb fenyítés nem szabható ki. Súlyosabb fenyítés kiszabásának szükségessége esetén a 88. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.
(2) A vizsgáló a fegyelmi eljárás elrendelésétől számított 8 napon belül, az ügy bonyolultsága vagy a szolgálat által indokolt esetben 20 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni.
(3) A vizsgáló az eljárása során meghallgatja a fegyelemsértéssel gyanúsított hadköteles katonát, továbbá tanút, szakértőt hallgathat meg, szemlét tarthat, okiratot és egyéb bizonyítékot szerezhet be. Az eljárási cselekményeknél az eljárás alá vont hadköteles katona, valamint a védője jelen lehet, a tanúhoz, a szakértőhöz kérdést intézhet, és bizonyítási indítványt tehet, a fegyelmi ügy érdemi elbírálása során hozandó döntés előtt felszólalhat.
(4) A tanút a hamis tanúzás, a szakértőt a hamis szakvéleményadás büntetőjogi következményeire figyelmeztetni kell, illetve a tanút még arra is, hogy a vallomása során magát vagy hozzátartozóját nem köteles bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel vádolni.
(5) A vizsgáló a lefolytatott eljárásról jegyzőkönyvet készít. A hadköteles katona és védője az ügy iratait megtekintheti, azokkal kapcsolatban észrevételt tehet, és további bizonyítást kérhet.
(6) Ha az eljárás alá vont hadköteles katona meghallgatására a tartós személyes vagy szolgálati akadályoztatása folytán nincs lehetőség, a (3)-(5) bekezdés alkalmazásával az egyéb eljárási cselekményeket el kell végezni, majd a fegyelmi eljárást az akadályoztatás megszűnéséig fel kell függeszteni.
(7) A fegyelmi vizsgálat befejezése után a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katonával az ügy iratait ismertetni kell.
(8) A vizsgáló a vizsgálat befejezésétől számított 10 napon belül az ügy iratait megküldi a saját - bizottság esetén annak elnöke a többségi vélemény alapján kialakított - összefoglaló jelentésével együtt az állományilletékes parancsnoknak. Ha a bizottság valamelyik tagja különvéleményt jelentett be, azt az iratokhoz kell csatolni.
(2) Az állományilletékes parancsnok a fegyelmi ügy elbírálása során az érdemi döntés előtt meghallgatja a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katonát, továbbá a vizsgálót (fegyelmi bizottság esetén annak elnökét), illetve - a szükséghez képest - a fegyelmi bizottságnak azt a tagját, aki különvéleményt jelentett be, s felszólalása esetén a védőt; ezt követően az indokolt fegyelmi döntését parancsban meghozza, és közli a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katonával, továbbá védő esetén a védővel is.
(3) A fegyelmi döntés során az állományilletékes parancsnok
a) fegyelemsértés megállapítása esetén fenyítést szab ki, vagy
b) a 102. §-ban meghatározott ok esetén az eljárást megszünteti.
(4) Fogdában letöltendő fogságfenyítés kiszabására a fegyelemsértő hadköteles katona állományilletékes parancsnoka, önálló század kötelékébe tartozó hadköteles katonával szemben pedig az állományilletékes parancsnok elöljáró parancsnoka jogosult.
(5) Amennyiben a 88. § (3) bekezdésére, továbbá a 101. § (4) bekezdésére figyelemmel a fenyítés kiszabása az állományilletékes parancsnok fenyítő hatáskörét meghaladja, a fegyelmi ügy iratait - javaslatával - 3 napon belül az elöljáró parancsnoknak megküldi, aki az érdemi döntését 5 napon belül hozza meg.
a) a fegyelmi felelősséget kizáró vagy megszüntető ok esetén,
b) ha a fegyelemsértést a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katona nem követte el, vagy azt nem lehet bizonyítani.
(2) A panaszt a fenyítést kiszabó parancsnok elöljáró parancsnoka 8 napon belül bírálja el.
a) a panaszt elutasítja, ha az alaptalan,
b) a fenyítést enyhítheti,
c) ténybeli megalapozatlanság vagy a fegyelmi döntés eredményére is kiható eljárási vagy anyagi jogi jogsértés esetén a fenyítést kiszabó parancsot hatályon kívül helyezi, és az ügyet új eljárásra visszaadja,
d) a 102. §-ban meghatározott ok esetén a fegyelmi eljárást megszünteti, és a fenyítést kiszabó parancsot hatályon kívül helyezi.
(2) A megismételt fegyelmi eljárást a hatályon kívül helyezést elrendelő parancsban adott iránymutatás szerint kell lefolytatni.
(3) A fegyelmi eljárással összefüggő költségeket - a meghatalmazott védő készkiadása és díja kivételével - a katonai szervezet viseli.
(2) A keresetet a jogerős parancsnoki döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül a polgári perrendtartás (a továbbiakban: Pp.) közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint lehet a bírósághoz előterjeszteni.
(3) A fogság fenyítés - kérelemre történő - bírósági felülvizsgálatáról külön törvény rendelkezik.
(2) A fenyítést kiszabó parancs akkor jogerős, ha
a) ellene a jogosult 103. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül panaszt nem jelentett be, vagy a bejelentett ilyen panaszt visszavonta,
b) a jogosult a bírósági felülvizsgálati kérelmét, vagy a Pp. szabályai szerint a keresetét visszavonta,
c) a bíróság a fogság fenyítést helybenhagyta, annak tartamát csökkentette, vagy enyhébb fenyítést alkalmazott.
(3) A fenyítést kiszabó parancsot a jogerőssé válása napján jogerősségi záradékkal kell ellátni.
(4) A fenyítés végrehajtását az azt kiszabó parancs jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül meg kell kezdeni. E határidő eltelte után a fenyítés végrehajtása nem kezdhető meg.
(5) Ha a hadköteles katona a fenyítése jogerős kiszabása után kiemelkedő katonai helytállást tanúsított, a fenyítés végrehajtását - vagy további végrehajtását - kimaradás és eltávozás megvonása fenyítés esetén az állományilletékes parancsnok, fogdában letöltendő fogság fenyítés esetén pedig az azt kiszabó elöljáró a 93. § (1), (2) bekezdések rendelkezései szerint felfüggesztheti.
(6) Ha a kimaradás és eltávozás megvonásával, illetve a fogdában letöltendő fogsággal sújtott hadköteles katona beteg, a 66. § (1) bekezdése szerinti szolgálat orvosa javaslatára az említett fenyítések végrehajtását a felgyógyulásáig el kell halasztani vagy félbe kell szakítani. Ha a fenyítést kiszabó parancs jogerőre emelkedésétől számítva 2 hónap így eltelt, a fenyítés nem hajtható végre.
(2) A hadköteles katona vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a katonai szervezetnek kell bizonyítania.
(2) A hadköteles katona a 3 havi illetményének erejéig felel, ha a kárt
a) a beosztásának ellátására, a katonai szervezet gazdálkodására vagy az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, illetve gondatlan bűncselekménnyel,
b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozta.
(2) Mentesül a hadköteles katona a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a katonai szervezet a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.
(3) A hadköteles katonát az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt enélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.
(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétének, a kár (hiány) bekövetkeztének, illetve mértékének bizonyítása a katonai szervezetet terheli.
(5) Ha a megőrzésre átadott dolog megrongálódott, a hadköteles katona a vétkességi felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel. Ilyenkor a vétlenség bizonyítása a hadköteles katonát terheli.
(2) Ha a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye.
(2) A leltárhiányért
a) a raktárvezető és a raktárvezető-helyettes 6 havi,
b) a beosztott raktáros (anyagkezelő) 4 havi illetménye erejéig felel.
(3) Ha a hadköteles katona olyan beosztásban teljesít szolgálatot, ahol az átvett anyagokat (raktári készleteket) állandóan egyedül kezeli, a teljes leltárhiányért felel.
(4) A leltárhiányért a raktárvezető és helyettese, valamint a beosztott raktáros (a továbbiakban együtt: raktáros) illetményük arányában felelnek, ha a leltárhiány nem éri el a (2) bekezdés szerinti felelősség alapján megállapítható megtérítési kötelezettség együttes összegét.
a) a raktárost a raktári beosztásba helyezéskor írásban tájékoztatták a kártérítési felelősség formájáról és mértékéről,
b) az anyagokat (raktári készleteket) kezelésre szabályszerűen átadták, illetve átvették,
(2) A raktárvezetőnek és helyettesének személyében történő változás vagy a felelősségi szabályok megváltozása esetén a raktárt leltározással kell átadni, illetve átvenni.
(3) Leltározásnál a raktárosnak, illetve akadályoztatása esetén a képviselőjének a jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a raktáros a képviseletéről nem gondoskodott, az állományilletékes parancsnok e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselőt köteles kijelölni.
(4) A raktáros a leltározással kapcsolatban a leltárfelvétel során és azt követően is észrevételt tehet.
(5) A leltárhiányért való felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el kell bírálni, és a határozatot a raktárossal írásban közölni kell. Büntetőeljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának kézhezvételét követő nappal kezdődik.
(2) Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után haladéktalanul köteles intézkedni a kár összegének és a károkozó személyének megállapítására.
(3) A kártérítési eljárás során a tényállás megállapítására arra alkalmas, érdektelen és elfogulatlan személyt kell megbízni. Ha a tényállás bonyolult, a kárügy lefolytatására bizottságot kell kijelölni.
(4) A kártérítési eljárásban a hadköteles katonát meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni, hogy védekezését részletesen előadja. A lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5.) A kártérítési ügyben a hadköteles katonát a Pp. rendelkezése szerinti meghatalmazott képviselheti.
(6) A kár összegének és a károkozó személyének megállapítását követő 60 napon belül az állományilletékes parancsnok a kártérítésre kötelezésről indokolt írásbeli határozattal dönt.
(2) A megőrzési és a leltárhiányért való felelősség körében a kártérítés mérséklésének csak rendkívüli méltánylást érdemlő esetben van helye.
(3) A kártérítés mérséklésének nincs helye, ha a károkozásból a hadköteles katona vagyoni előnyhöz jutott, vagy a károkozás szándékosan történt.
(4) Ha a büntetőeljárás során a kártérítési igényt érdemben nem bírálták el, vagy a bíróság nem utasította egyéb törvényes útra a kártérítésre való kötelezésről a büntető ügyben hozott jogerős határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül kell dönteni.
(2) A fellebbezési határidő elmulasztása esetén a katona a mulasztását igazolási kérelemmel kimentheti, ha bizonyítja, hogy a mulasztás önhibáján kívül történt. Az igazolási kérelemmel együtt a fellebbezést is be kell nyújtani.
(3) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától, illetve a mulasztásra okot adó körülmény megszűnésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni.
(4) Az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 6 hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
(5) Az igazolási kérelemről a fellebbezés elbírálására jogosult parancsnok dönt.
(2) A fellebbezés elutasítása esetén a kártérítésre kötelezett a kártérítési határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül halasztó hatályú keresettel fordulhat a bírósághoz. A perre az elbírálásra jogosult parancsnok szolgálati helye szerinti bíróság illetékes.
(2) A bíróság által megítélt kártérítés behajtása - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a bírósági végrehajtás szabályai szerint történik.
(3) A hadköteles katona illetményéből kártérítés címén tartozást levonni nem lehet.
(4) Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel a tartozást nyilvántartó katonai szervezet állományilletékes parancsnoka a kártérítés végrehajtását elhalaszthatja, a megállapított kártérítés összegét mérsékelheti vagy elengedheti.
(5) Jogszabály állapítja meg a kárösszegnek azt az alsó határát, amely alatt nincs helye kártérítési eljárásnak, illetve kártérítésre kötelezésnek.
(2) Mentesül a katonai szervezet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.
(4) A katonai szervezet köteles megtéríteni a hadköteles katona közeli hozzátartozójának (Ptk. 658. § b) pont) a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit.
(2) A szolgálati betegségen kívüli egyéb megbetegedés folytán keletkezett kárért a katonai szervezet csak vétkessége esetén felel.
(2) Ha a hadköteles katona polgári ruházatot hozott be a szolgálati helyére, e ruházatban bekövetkezett kárért - vétkességére tekintet nélkül -akkor felel a katonai szervezet, ha azt jegyzéken megőrzésre átvette.
(2) A kártérítést a károsult részére az igénybejelentéstől számított 60 napon belül ki kell fizetni.
(3) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetben vagy ha a károsult a döntéssel nem értett egyet, az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul fel kell terjeszteni az illetékes miniszter által meghatározott katonai szervezet parancsnokához.
(2) A kártérítési igényt 90 napon belül kell elbírálni, és a döntést a károsulttal indokolt írásbeli határozatban kell közölni.
(3) A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az illetékes miniszterhez fellebbezést lehet benyújtani.
(4) Az illetékes miniszter a fellebbezést 60 napon belül indokolt határozattal bírálja el, és határozatát a károsulttal írásban közli.
(5) A károsult az illetékes miniszter határozata ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz.
(2) A hadköteles katona és közeli hozzátartozója igényének elbírálásakor - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957.évi IV. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.
a) őrmestertől főtörzsőrmesterig: középiskolai,
b) zászlóstól főtörzszászlósig: középiskolai végzettségre épülő szaktanfolyam,
c) hadnagytól századosig: katonai vagy polgári főiskolai,
d) őrnagy: főiskolai végzettségre épülő szaktanfolyam,
e) alezredes vagy ennél magasabb rendfokozat esetén: egyetemi (akadémiai).
a) a hadköteles katona, továbbá a katonai kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében rokkantsági nyugállományba helyezett személy,
b) az a) pont szerinti rokkantsági nyugállományba helyezett személy halála esetén az ellátásra jogosult hozzátartozója, amíg ellátást folyósítanak számára, az özvegye akkor is, ha saját jogú nyugdíjat kap,
c) akinek a hadkötelezettség alapján keletkezett szolgálati viszonya katonai kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség miatt szűnt meg, és részére járadékot folyósítanak,
d) akinek jóléti ellátását az illetékes miniszter méltányosságból engedélyezte.
a) a rászorulók szociális érdekvédelméről,
b) a szükséges rendkívüli segélyezésről,
c) a hadköteles katonák és hozzátartozóik külön jogszabályban megállapított ellátásáról.
(2) A személyügyi hatáskörrel rendelkező elöljáró az elhunyt hadköteles katonát a szolgálat teljesítése során szerzett érdemeire figyelemmel a Magyar Honvédség (a Határőrség), a fegyvernem (szolgálat), a katonai szervezet, illetőleg a helyőrség halottjává nyilváníthatja.
(3) A hősi halottá nyilvánított rendfokozat nélkülit, tisztest, tiszthelyettest és zászlósokat hadnaggyá, más rendfokozatú hadköteles katonát eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni.
(2) Nem illeti meg a katonai tiszteletadással történő temetés az (1) bekezdésben említett elhunytat, ha a halálát szándékosan okozta.
(3) Különös méltánylást érdemlő körülmények figyelembevételével a (2) bekezdésben foglalt esetben is engedélyezhető az elhunytnak a katonai tiszteletadással történő temetése.
(2) A katonai szolgálattal összefüggő baleset vagy betegség következtében a leszerelést követő 1 éven túl elhunyt személy temetésének költségeihez a honvédség, illetőleg a határőrség parancsnoka méltányosságból hozzájárulhat.
(2) A kérelmet általában az állományilletékes parancsnokhoz, a panaszt pedig a döntést hozó vagy azt megtagadó elöljáró közvetlen szolgálati elöljárójához kell benyújtani. Jogszabály előírhatja, hogy a beadványt más szolgálati személyhez kell benyújtani.
(3) Ha a beadványt a (1) bekezdésben említett parancsnoknál magasabb beosztású elöljáróhoz vagy a miniszterhez nyújtották be, az elöljáró (miniszter) a beadványt átteheti az elbírálásra elsősorban jogosulthoz, de azt kivételesen maga is elbírálhatja.
a) kérelem esetén a közvetlen szolgálati elöljárónak jelenteni kell annak tartalmát és elmondásának várható idejét,
b) a panaszt vagy írásba foglalt kérelmet a közvetlen szolgálati elöljárónak kell átadni, aki azt legkésőbb 2 munkanapon belül továbbítja az állományilletékes parancsnokhoz, ha pedig az elbírálásra ő sem jogosult, a beadványt az állományilletékes parancsnok az elbírálásra jogosulthoz 3 munkanapon belül továbbítja.
(2) Az (1) bekezdés szempontjából a századparancsnoknál alacsonyabb beosztású szolgálati elöljárókat figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Az írásbeli beadvány továbbítását megtagadni, illetőleg a kérelem elmondását megtiltani nem lehet. Ha az írásbeli beadvány valamely jogszabályban foglalt feltételnek nem felel meg, az (1) bekezdés b) pontjában említett elbírálásra nem jogosult elöljáró erre a hadköteles katona figyelmét felhívhatja. Ha a hadköteles katona a beadvány továbbításához ennek ellenére ragaszkodik, a beadványt az előírt időn belül továbbítani, illetőleg a kérelem elbírálására jogosult elöljáró előtt a szóbeli kérelem elmondását biztosítani kell.
(4) A sorkatonai szolgálat félbeszakítására okot adó körülmények bizonyított fennállása esetén a kérelmet közvetlenül a honvédség vezérkari főnökéhez kell továbbítani.
(5) A szolgálati út betartása nélkül lehet panaszt előterjeszteni:
a) a katonai ügyészségnek,
b) fogadóórán a fogadóórát tartó elöljárónak,
c) az illetékes miniszternek.
(2) Ha a beadványt - a 139. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - a szolgálati út mellőzésével terjesztették elő, vagy a beadvány névtelen, azt általában érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, vagy az ügyet le kell zárni. Kivételesen indokolt esetben a beadvány ekkor is elbírálható, illetőleg tartalma kivizsgálható.
(3) A beadvány elbírálására jogosult szükség esetén, vagy ha azt jogszabály előírja, a beadványt benyújtót meghallgatja.
(4) A beadványt a jogszabályban meghatározott feltételek alapján kell elbírálni. Ha a jogszabály a beadvány elbírálására irányadó szempontot nem tartalmaz, a döntést mérlegelési jogkörben a szolgálati érdek és a méltánylást érdemlő egyéni érdek figyelembevételével kell meghozni.
(5) A döntést indokolni kell, ha azt jogszabály előírja, vagy ha a jogszabály az elbírálásnál irányadó szempontokat meghatározza.
(6) A döntést általában írásba kell foglalni, és a beadványt előterjesztőnek kézbesíteni kell.
(7) Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, mellőzhető az írásbeli tájékoztatás, feltéve hogy az elbírálásra jogosult a beadványnak helyt adott, erről a beadvány előterjesztőjét szóban tájékoztatták, és ő nem kér írásba foglalást.
(2) Nem lehet panaszt benyújtani:
a) a miniszter által hozott döntés ellen,
b) ha a jogszabály a panaszjogot bíróság által felülvizsgálható döntés esetében kizárja,
c) ha a panaszra okot adó sérelemnek a panasz benyújtására jogosult tudomására jutásától számított 6 hónap vagy a panasz benyújtására jogosult leszerelésétől számított 30 nap eltelt.
(3) A panaszt a hadköteles katona egyénileg nyújthatja be. A hadköteles katonák érdekvédelméről és érdekképviseletéről szóló III. Fejezet rendelkezései szerint több hadköteles katona együttesen is panaszt nyújthat be.
(4) A panasz érdemi elintézésében nem vehet részt az a személy (szerv), aki (amely) ellen a beadvány irányul, továbbá aki a panasszal érintett döntés meghozatalában részt vett. A panaszt nem lehet áttenni olyan szervhez, amely vagy amelynek vezetője a panasszal érintett döntést hozta.
(5) Jogszabály elrendelheti, hogy a panaszt csak a döntés meghozatalától számított meghatározott időn belül lehet benyújtani. Az előírt határidő elmulasztása esetén a panasz érdemi vizsgálat nélkül elutasítható, indokolt esetben azonban a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott időn belül ilyenkor is elbírálható. A határidő elmulasztása esetén az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint van helye igazolásnak.
(6) A panasznak - a fenyítés ellen benyújtott panasz kivételével - a végrehajtásra általában nincs halasztó hatálya. Jogszabály azonban halasztó hatályt írhat elő, a panaszt elbíráló elöljáró pedig a végrehajtást kérelemre vagy hivatalból felfüggesztheti.
(7) A panasz elbírálására jogosult a sérelmezett döntést hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja. Jogszabálysértés esetén a hatályon kívül helyezés, illetve a megváltoztatás kötelező.
(2) Jogszabály a beadványokkal kapcsolatos további részletes szabályokat állapíthat meg.
(2) A törvény 48-60. §-ai 1996. szeptember 1-jén lépnek hatályba.
(3) Az (1) bekezdés szerinti hatálybalépéssel egyidejűleg a hatályát veszti a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjainak a testülettel szemben fennálló anyagi felelősségéről szóló 7/1970. (IV.1.) Korm. rendelet és az azt módosító 33/1980. (VIII.19.) Mt rend. és a 9/1988. (II.23.) Mt rendelet, továbbá a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek kártérítési felelősségéről szóló 16/1978. Mt rendelet, valamint a rendőrség, a határőrség, a polgári védelem és a tűzoltóság szerveinek, valamint hivatásos állományú tagjainak anyagi felelősségét szabályozó egyes rendeletek módosításáról szóló 79/1993. (V.12.) Korm. rendelet. E törvény hatálybalépése előtt a szolgálati viszonyból származó igényre és eljárásra az igény keletkezésekor hatályos jog az irányadó.
(2) A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés (pl: kézbesítés) történt.
(3) A hónapokban vagy években megállapított határidő (időtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a határidő a hónap utolsó napján jár le.
(4) Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
(2) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg a hadköteles katonákra vonatkozólag azokat a részletes szabályokat, amelyek a következőkről rendelkeznek:
a) a katonai egyenruháról, és a rendfokozati jelzésekről,
b) az egészségügyi és jóléti ellátásról,
c) az illetményellátásról, a leszerelő sorkatonák egyszeri pénzjuttatása (leszerelési segély) összegéről és folyósításának szabályairól,
d) az anyagi és természetbeni ellátásról, a szociális támogatásról,
e) a kártérítésről, ideértve annak a kárösszegnek a megállapítását, amely alatt nincs helye kártérítési eljárásnak, illetve kártérítésre kötelezésnek, valamint a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetekről és a betegségek köréről, minősítésükről,
f) a beadványokkal kapcsolatos eljárásról,
g) az elhelyezési körletben tartható tárgyakról.
(Tilos a parancs kiadása, ha az)
"a) a törvényben foglalt kivétellel a katona életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné;"
(2) A Hvt. 78. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A bevonulási paranccsal ellátott hadkötelesnek a 3 hónapot meghaladó időtartamú külföldre utazását be kell jelentenie."
(3) A Hvt. 87. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
" Az átvett személyi okmányokat a leszereléssel egyidejűleg a leszerelt részére vissza kell adni."
(4) A Hvt. 88. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) A besorozott hadköteles az illetékes hadkiegészítő parancsnokság engedélyével, aki pedig a katonai szolgálatát teljesíti, az állományilletékes parancsnok elöljáró parancsnokának engedélyével utazhat külföldre.
(4) A külföldre utazás engedélyezése nem tagadható meg, ha a besorozott hadköteles kérelmében vállalja, hogy a tervezett behívását megelőző 15 napig külföldről hazatér."
(5) A Hvt. 96. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A honvédelmi miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben évente rendeletben határozza meg a sorkatonák leszerelésének naptári napjait. Az állományváltásokra figyelemmel a sorkatonák szolgálatteljesítési ideje az (1) bekezdésben meghatározottnál kevesebb is lehet, azonban a csökkentés a 20 napot nem haladhatja meg."
(6) A Hvt. 100. §-a (5) bekezdése E/ pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az E) pont a következő f) alponttal egészül ki: (aki azért nem teljesíthetett sorkatonai szolgálatot, mert)
"e) országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselői, polgármesteri, társadalombiztosítási vagy kisebbségi önkormányzati képviselői jelölése vagy megválasztása miatt,
f) bejelentett vagy engedélyezett külföldi tartózkodása miatt nem volt behívható,".
(7) A Hvt. 103. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem hívható be sorkatonai szolgálatra az a hadköteles)
"k) akit országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, társadalombiztosítási vagy kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek vagy megválasztottak, a jelöltsége, illetőleg mandátuma (megbízatása) fennállásáig;"
(8) A Hvt. 112. §-a (1) bekezdésének c)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Félbe kell szakítani a sorkatonai szolgálatát annak a hadkötelesnek,)
"c) akit felsőoktatási intézmény nappali tagozatára alapképzésre hallgatónak vettek fel, a tanulmányai igazolt megkezdését megelőző 30. naptól a tanulmányai befejezéséig;
d) akit jogerősen nem katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, a szabadulásáig;
e) akit országgyűlési, helyi önkormányzati, polgármesteri, társadalombiztosítási vagy kisebbségi önkormányzati választáson képviselőjelöltként (polgármesterjelöltként) nyilvántartásba vettek, a választást, illetőleg megválasztása esetén a mandátuma (megbízatása) megszűnésének időpontját követő 30 napig."
(9) A Hvt. 114. § (2) bekezdése a következő új j) ponttal egészül ki:
(A váltási rendtől eltérő időpontban kell leszerelni azt a sorkatonát, akinek)
"j) legalább 4 hónapos sorkatonai szolgálata letelt, és vele hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonyt létesítettek."
(10) A Hvt. 172. § (2) bekezdése első mondatában a "2 napot" szövegrész helyébe az "1 napot" szövegrész lép.
(Nem utazhat külföldre az sem, aki)
"b) sor-, tartalékos, póttartalékos katonai szolgálatát teljesíti, ha nem rendelkezik az állományilletékes parancsnokának elöljáró parancsnokától kapott engedéllyel, illetve a besorozott hadköteles, ha az illetékes hadkiegészítő parancsnokság engedélyével nem rendelkezik."
honvéd (határőr, matróz) 0,15
őrvezető 0,17
tizedes 0,19
szakaszvezető 0,21
őrmester 0,23
törzsőrmester 0,25
főtörzsőrmester 0,27
zászlós 0,31
törzszászlós 0,33
főtörzszászlós 0,35
a) Sorállományú rajparancsnok (kezelőszemélyzet, harcjármű-, löveg-, aknavető-, rádióállomás-, munkagép-, váltás-, járőr- stb. parancsnok) részére 0,10
b) Tiszthelyettesi beosztásba kinevezett sorkatona részére (a szakaszparancsnoki beosztást betöltő kivételével) 0,12
c) Szakaszparancsnoki és bármely tiszti beosztásba kinevezett sorkatona részére 0,14
d) Csapatgyakorlaton levő tiszt vagy tiszthelyettes képzés során a csapatgyakorlaton részt vevők részére 0,15
A hadköteles katonák szolgálati viszonyára vonatkozó alapvető rendelkezéseket jelenleg a honvédelmi miniszteri rendelettel kihirdetett, de nem nyilvános, "a Magyar Köztársaság fegyveres erői Szolgálati Szabályzat"-a és más belső rendelkezések tartalmazzák. E szabályozás sem tartalmilag, sem formailag nem tartható fenn a jövőben. A Javaslat legfőbb célja, hogy a jelenlegi alacsony szintű szabályozást törvényi szintű szabályozás váltsa fel úgy, hogy az tartalmában is megfeleljen a jogállamiság követelményeinek, biztosítsa a fegyveres erők átláthatóságát, az ún. civil kontrollját. A Javaslat célja, hogy visszaállítsa és megszilárdítsa a hadköteles katonák társadalmi elismertségét és megbecsülését, továbbá lehetővé tegye az érintett állampolgári kör számára a katonai szolgálattal kapcsolatos jogosultságainak és kötelezettségeinek a megismerését.
A Javaslat magába foglalja mindazokat a részletszabályokat, amelyek a hadköteles katonákra vonatkoznak, ezen belül a Javaslatba épültek be a hadköteles katonák alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó, a Hvt.-ből külön törvény alapján hatályon kívül helyezésre kerülő szabályok is. A Hvt. 51. §-ának (4) bekezdése értelmében a sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálati viszony az általános honvédelmi kötelezettségből eredő, az állam által egyoldalúan létesített jogviszony. A Javaslat a jogviszonyt keletkeztető állami döntésre tekintettel a szolgálati viszony államigazgatási jellegét tekinti dominánsnak, szemben a fegyveres szervek hivatásos állománya szolgálati viszonyának munkajogi jellegével.
Az államigazgatási jelleg elsődlegesen abban nyilvánul meg, hogy - élve a Pp. 324. §-ának (2) bekezdése c) pontjában kapott felhatalmazással - a Pp. XX. fejezete szerinti közigazgatási peres eljárás szabályait kell alkalmazni a sorkatonai szolgálati viszonyból eredő jogviták eldöntésekor. A főszabály alól két lényeges kivételt tartalmaz a Javaslat:
- a kártérítési ügyek elbírálása során a Pp. általános szabályai alkalmazása indokolt a vagyonjogi jelleg miatt, ezzel szemben
- a fogságfenyítés külön törvény szerinti bírósági felülvizsgálata a büntető ügyszakba tartozik, mivel az európai emberi jogi értelmezés fényében a szabadságelvonással járó szankciók büntetőjogi jellegűnek minősülnek.
Az Alkotmány előírásainak megfelelően a hadkötelezettségre vonatkozó szabályokat az Országgyűlés a jelen levő képviselők kétharmadának szavazatával megalkotott törvényben állapíthatja meg.
A szolgálati feladatainak ellátása során a hadköteles katona nem fogyaszthat alkoholt, illetve nem állhat alkohol vagy kábítószer befolyása alatt.
Alapvető alkotmányos jog az élethez való jog. A hadköteles katona alapvető kötelessége a haza katonai védelme. A Hvt.ben elfogadott eskü szövege szerint háborúban harci feladatot az önfeláldozásig terjedő bátorsággal kell végrehajtani. A Javaslat tartalmazza a fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítőnek a parancsteljesítési kötelezettségét is. Vannak ezen túlmenően is egyes katonai szolgálati feladatok, amelyek békében is megkövetelik a helytállást.
A parancsot úgy kell kiadni, hogy annak végrehajtása során a katona az életét és testi épségét közvetlenül és súlyosan, indokolatlanul ne veszélyeztesse. Vannak azonban olyan katonai szolgálati feladatok, amelyeknek a végrehajtáskor az élet és a testi épség veszélyeztetése nem zárható ki. Ezeket az eseteket a Javaslat a hatályos jognál részletesebben szabályozza.
A Hvt. rendelkezéseivel összhangban szabályozza a Javaslat a hadköteles katona szolgálatteljesítésének helyét, e hely elhagyásának általános szabályait, továbbá azt, hogy meghatározott esetben a szolgálati helyétől való távollét esetén a tartózkodási helyét a hadköteles katonának meg kell jelölnie.
Az érdekvédelmi szervezet alapvető működési feltételeinek a katonai szervezetnél történő térítésmentes biztosítását indokolja egyrészt az, hogy a működéshez szükséges tárgyi feltételek ott legyenek meg, ahol a szervezet tagjai szolgálnak, másrészt az, hogy a hadkötelezettség alapján sorkatonai szolgálatot teljesítők érdekvédelmi szervezeteinek nincs semmilyen pénzeszköze (tagdíj, költségvetési támogatás stb.).
A Javaslatban meghatározott sorkatonai érdekképviselet rendszere a katonai szervezetek struktúrájához igazodik, így lehetőség van az azonos körülmények között szolgáló sorkatonák érdekvédelmének összehangolására, érdekeik egyeztetésére.
A főbizalmik értekezlete és az érdekvédelmi konferenciák lehetőséget adnak az érdekek magasabb vezetési szinteken való képviseletére és egyeztetésére, a tapasztalatok összegezésére, a tisztségviselők felkészítésére és tájékoztatására, magasabb szintű vezetői döntések meghozatala előtt az érintettek véleményének kikérésére. Az újoncok külön képviselőjének a megválasztását az újoncállomány sajátos helyzete indokolja. Így biztosítható, hogy ez az állománykategória ne kerülhessen hátrányos helyzetbe a választáskor.
A Javaslat IV. fejezete a szolgálati viszony tartalmát részletesen kibontja, megadva így azokat a törvényi kereteket, amelyek a katonai szolgálat elkerülhetetlen kötöttségét és az egyén szabadságát a lehető legkevesebb érdeksérelemmel valósítják meg.
A Javaslat alapján pontosan meghatározható a szolgálati viszony kezdete. Ez az az időpont, amikor a fogadó katonai szervezet képviselője a hadkiegészítő parancsnokságnak a bevonulókról összeállított névjegyzékét aláírja, és ezzel a hadköteles átvételét igazolja. Ez az időpont éles határvonalat jelent a hadköteles számára is, mert ettől az időponttól a Hvt. előírásain túl a Javaslat által rögzített szabályok is vonatkoznak rá.
A szolgálati viszony keletkezésének és megszűnésének egyértelműen megállapítható időpontja a szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitákban a hatáskör és illetékesség megállapítása szempontjából is nagy jelentőséggel bír.
A Javaslat szerint a szolgálatteljesítés helye egy meghatározott alegység konkrét beosztását jelenti, ami egyben behatárolja a hadköteles különböző helyzetekben - pl. kiképzés vagy munkavégzés során - elfoglalt helyét is. A szolgálatteljesítés helyét az állományilletékes parancsnok parancsban határozza meg, így az csak újabb, az említett vagy annál magasabb szintű parancsnok által kiadott paranccsal változtatható meg.
A fegyver nélküli katonai szolgálatot a Hvt. 93. §-ának (3) bekezdése szerint az e célra - a honvédség parancsnoka által kormányrendelet felhatalmazása alapján kijelölt - katonai szervezetnél vagy meghatározott beosztásban kell teljesíteni. Az ilyen szolgálatot teljesítő katona a fegyveres szolgálatok és fegyveres kiképzés alól mentesül, egyéb kötelezettségeinek teljesítését azonban e szolgálati forma választása nem befolyásolja.
A hadköteles katona érdekeit védő szabály, hogy kérelmére áthelyezhető. A honvédség érdekeinek védelmét szolgálja viszont, hogy az áthelyezés - még szolgálati érdekből is - elsősorban a már megszerzett katonai szakképzettségnek megfelelő beosztásba történhet. Az áthelyezésnek alapvetően a sorállomány váltásának időszakában - tehát a leszerelés és bevonulás idején - kell történnie.
A vezénylés időlegesen, parancsban meghatározott szolgálati célra történhet.
A katona az áthelyezés vagy vezénylés végrehajtását nem tagadhatja meg.
Az őrszolgálati feladatokat állandó jelleggel ellátó sor- és póttartalékos katonák - a miniszter által kijelölt katonai szervezeteknél - őrszolgálati pótlékra jogosultak.
Az alkotmányos hadkötelezettséget teljesítő hadköteles katona szolgálatteljesítése érdekében az államnak kell törvényi szinten gondoskodnia e feladat ellátásához szükséges feltételrendszerről. Ennek keretében a hadköteles katonát el kell látni a képzéséhez szükséges katonai felszereléssel, fegyverrel, munkavédelmi eszközökkel, természetbeni élelmezéssel, katonai ruházattal.
A hadköteles katonának joga van ahhoz, hogy a fegyveres erők egészségügyi szolgálatának orvosához forduljon. Az orvosi ellátás igénybevételét nem lehet megtiltani. Betegsége esetén szolgálatmentességet, illetőleg egészségügyi szabadságot kell biztosítani részére, egészségügyi alkalmatlansága esetén pedig - a Hvt.-ben meghatározottak szerint - szolgálatát félbe kell szakítani, vagy le kell őt szerelni.
A Javaslat meghatározza a fegyveres erők egészségügyi alap- illetőleg szakellátására vonatkozó alapvető rendelkezéseket.
A Javaslat egyértelműen meghatározza azokat a személyeket - közöttük a hadköteles katonát -, akik jogosultak a hadköteles katona egészségi alkalmassági vizsgálatát kezdeményezni.
A kiképzési időn kívül is szükséges bizonyos feladatok folyamatos végzése, ezért a Javaslat meghatározza azokat a szolgálati tevékenységeket, melyeket a hadköteles katona a kiképzési időn túl is köteles elvégezni. Külön kiemeli a Javaslat, hogy az ezekkel kapcsolatos megterhelésnek a katonák között arányosnak kell lennie, továbbá hogy az ilyen feladatokra való beosztásnak nem lehet büntető jellege. Ennek kimondásával a katonák bevonulási idő szerinti hátrányos megkülönböztetése, illetve egyes feladatok büntető jelleggel történő végrehajtatása törvénysértésnek minősül.
A kimaradás rendfokozattól, állományviszonytól, illetve a Javaslatban felsorolt körülményektől függően különböző időpontokig engedélyezhető. A tiszthelyettesi vagy annál magasabb rendfokozatú tartalékos hadköteles a hivatásos állományra érvényes szabályok szerint hagyhatja el a laktanyát.
A hadköteles katona a szolgálati helyen az évszaknak megfelelő egy váltás polgári ruházatot tarthat, melynek használatát a Javaslat szabályozza. A Javaslat rögzíti, hogy jogszabály állapíthatja meg egyes tárgyak szolgálati helyen való tartásának részletes szabályait.
A Javaslat a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katona számára biztosítja a védelem, a fenyítésnek az elöljáró parancsnok által történő felülvizsgálatára irányuló panasz, végül a bíróság előtti jogorvoslat lehetőségének jogát, valamint hatásköri és illetékességi szabályokat állapít meg.
A szabálysértésnek fegyelmi eljárásban történő elbírálása szabályozásakor a Javaslat nemcsak eljárási kereteket határoz meg, de a szabálysértésekről szóló törvény által meghatározott körben a szabálysértésekért alkalmazható jogkövetkezményeket illetően kiterjeszti a katonai fegyelmi jog szankciórendszerét is.
A 94. § az egyes fenyítési nemek alapulvételével rendelkezik a fenyítés hatályáról, a 95. § pedig a fenyítés hatálya alóli mentesülés eseteit és feltételeit szabályozza.
A fegyelmi panasz keretében a fenyítést kiszabó parancsnok elöljáró parancsnoka a lefolytatott fegyelmi eljárást a maga egészében felülbírálja, és a 104. § (1) bekezdésében rögzített széles körű jogosítványai szerint dönthet. A Javaslat itt szakított azzal a hatályos - és ma már régen tarthatatlan - fegyelmi eljárási szabállyal,hogy a panasz nyomán az elöljáró parancsnok a fenyítést nem enyhítheti.
A büntetőeljárásban is követett méltányossági szempontokra tekintettel a Javaslat kimondja azt is, hogy a hadköteles katona elleni fegyelmi eljárásban felmerült költségeket - a meghatalmazott védő díjának és készkiadásának kivételével - az állam viseli.
A hadköteles katona szolgálati viszonya - miként az 1. § (2) bekezdéséből ez következik - közigazgatási határozattal (ezen belül honvédelmi igazgatási határozattal), egyoldalúan létesített szolgálati viszony.
Ennek kötelezett alanyával szemben a hatáskörrel rendelkező parancsnok ugyancsak a katonai igazgatási jogkörben eljárva folytatja le a fegyelmi eljárást és szabja ki a szankciót tartalmazó fenyítést. A javaslat 105. §-a ezért - új elemként, a fegyelmi panasz joga kimerítését követően - a fenyített katona számára a Pp-nek a közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint megnyitja a bírósági felülvizsgálat lehetőségét.
A fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatára azonban - a már hatályban lévő - külön törvény rendelkezik.
A Javaslat a kártérítési felelősség szabályozásánál egyrészt fenntartja a hatályos rendelkezéseknek a gyakorlatban bevált szabályait, ugyanakkor néhány új, jogi garanciát tartalmazó szabályt iktat a rendelkezései közé.
Főszabály a vétkesen (szándékosan vagy gondatlanul) okozott kárért való felelősség. A vétkesség nélküli teljes kárfelelősség csak akkor terheli a károkozót, ha a katonai szervezet a hiány bekövetkezésének megelőzésére alkalmas tárgyi feltételekről gondoskodott (objektív felelősség).
A Javaslat figyelembe vette a katonai életviszonyokra is megfelelően alkalmazható munkajogi szabályokat, a munkavállalókra vonatkozó Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény), valamint a köztisztviselők jogállását szabályozó 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseit.
Új eleme a Javaslatnak a bírósági út igénybevételének lehetősége a másodfokú parancsnoki kártérítési határozat ellen. A jogbiztonságot fokozza ezenkívül a kártérítési eljárás során jogi képviselő (ügyvéd) igénybevételének lehetősége.
A Javaslatban megfogalmazott "a szolgálati viszony keretében" kifejezés átfogja a sajátos katonai életviszonyok teljességét.
A katonai szervezet objektív - vétkességre tekintet nélkül fennálló - felelőssége jelenik meg a szolgálati kötelezettség teljesítésével, valamint a szolgálati jog gyakorlásával összefüggésben keletkezett károk esetén. E fokozott felelősségi forma indoka, hogy a katonai szervezetet olyan balesetés munkavédelmi rendszer kialakítására, valamint olyan technológiai és műszaki feltételek megteremtésére kötelezze, amelyek biztosítják a katonák egészségének, testi épségének és javainak legszélesebb körű védelmét. A katonai szervezet szinte kimentés nélküli felelőssége garancia arra is, hogy a bekövetkezett károk esetén a károsult - a lehető legszélesebb körben indokolt kártérítéshez jusson.
A Javaslat szerint a katonai szervezetet terhelő, vétkesség nélküli kártérítési felelősség nem tekinthető feltétlennek. Összhangban egyrészt a munkáltatónak, másrészt a veszélyes üzem üzemeltetőjének kártérítési felelősségére vonatkozó hatályos szabályozással, a kimentési lehetőség igen szűk körben érvényesül, azt csak a szervezet működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, valamint a károsult kizárólagos és elháríthatatlan magatartása alapozza meg.
A Javaslat tartalmazza a kármegosztás lehetőségét is, követve a már idézett tételes szabályokban rögzített jogelveket.
A Javaslat - a kártérítési eljárás részletes szabályainak kidolgozása mellett - lehetőséget teremt az egyszerű megítélésű kárügyek gyors lezárására, a kár soron kívüli megtérítésére. Ilyen esetben is a károsult rendelkezésére áll a fellebbezés és a bírósági út igénybevételének lehetősége.
A Javaslat részletesen szabályozza a kártérítési igény elbírálásának rendszerét, a jogvitában eljáró fórumok feladat- és hatáskörét, a bírósági út lehetőségét. A kárügyekben vizsgálatot folytató fórumok eljárásában lehetővé válik az államigazgatási eljárás szabályainak megfelelő alkalmazása, e fórumokat azonban a Javaslat - a hatályos szabályozástól eltérően - nem minősíti hatóságoknak. Ebből következik, hogy a bírósági út igénybevétele során a károsult mint a polgári jog alanya áll szemben a katonai szervezettel.
A Javaslat 143. §-a - a 105. §-al kapcsolatban az Indokolásban már kifejtettek alapján - új jogorvoslati jogintézményként megnyitja a bírósági utat abban az esetben, ha a panasz jogát kimerített hadköteles katona a panasza elutasítását jogszabálysértőnek találja.
A Hvt. 28. §-ához: A Hvt. rendelkezésein túl e Javaslat, és a hivatásos állomány szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat is tartalmaz parancsra vonatkozó rendelkezést, ezért ennek megfelelően módosítani kell a Hvt. 28. § (5) bekezdés a) pontját.
A Hvt. 78., 88. és 100. §-ához: A hadkötelesek külföldre történő utazásának engedélyezését azért szükséges újból rendezni, mert egyrészt e szabályok egységes alkalmazása a fogalmak egyértelmű meghatározását igényli, másrészt - a törvény későbbi §-aiban - indokolatlan az engedélyezésnek a honvédelmi miniszter személyéhez kötése. Ennek megfelelően a bejelentési kötelezettség csak a bevonulási paranccsal ellátott hadkötelesre vonatkozik, másrészt a külföldre távozásban indokolatlan korlátozni azt a hadkötelest, akinek katonai szolgálatra történő behívását nem tervezik. A fentiek alapján engedélyhez kötött a külföldre távozása annak a hadkötelesnek, akinek a sorozását végrehajtották, és ott katonai szolgálatra alkalmasnak minősítették ( besorozott hadköteles), illetve aki katonai szolgálatát tölti. Az előbbiek részére az engedélyezés joga a katonai szolgálatot tervező hadkiegészítő parancsnokot, az utóbbiak részére a katonai feladatok végrehajtásáért felelős (állományilletékes) parancsnok elöljáró parancsnokát illeti meg.
A besorozott hadköteles külföldre utazását nem lehet megtagadni, ha a tervezett behívását megelőző 15. napig kérte az engedélyt. Ezzel összefüggésben a Hvt. 100. §-a (5) bekezdésének E/ pontját egy új f) ponttal szükséges kiegészíteni, mivel az előző szabályok szándékos vagy gondatlan megszegése esetén egyes sorkötelesek túlléphetik a sorköteles kor (25 év) felső határát, így nem lennének behívhatók sorkatonai szolgálatra. A Hvt. 87. § (5) bekezdés módosítása pontosítást tartalmaz (Az útlevél tulajdonosa a magyar állam).
A Hvt.96. §-ához: A sorkatonai szolgálat legfeljebb 20 nappal történő lerövidítésének miniszteri jogkörbe adása azért szükséges, mert a katonai objektumok többségében a technikai feltételek hiánya miatt nincs lehetőség a leszerelők elbocsátásának és az újoncok fogadásának szinte egyidejű, átmenet nélküli megvalósítására. A honvédelmi miniszter a rendelkezésére álló adatok alapján meghatározhatja annak az átmeneti időnek - 20 napnál nem hosszabb - időtartamát, ami az újoncok megfelelő fogadása feltételeinek megteremtéséhez szükséges.
A Hvt. 100. §-a (5) bekezdése E/ pontjának e) alpontjához: Az eredeti törvényszöveg kiegészül a társadalombiztosítási, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők behívhatóságának szabályozásával. Ugyanebből a szempontból szükséges a Hvt.103. §-a (1) bekezdése k) pontjának kiegészítése is, mivel az ott említett választásokon induló képviselőjelöltek, illetve a megválasztott képviselők sorkatonai szolgálatának félbeszakítására eddig nem volt törvényi lehetőség.
A Hvt. 103. § (1) bekezdés k) pontjának módosítása a választójogra vonatkozó törvényi szabályozás változása miatt indokolt. A Hvt. 112. §-ához: A sorkatonai szolgálat félbeszakításának szabályai alapvetően nem változnak, csak az egységes alkalmazhatóság szempontjából szükséges egyértelmű rendelkezések kerülnek a normaszövegbe.
A Hvt.114. §-ához: A hivatásos (szerződéses) állományba vétel joga a honvédelmi miniszteré (állományilletékes parancsnoké). Az állományba vételét az is kérheti, aki sorkatonai szolgálatát tölti, azonban felvétele a szükséges feltételek fennállása esetén sem történhetett meg, mert a sorkatonai szolgálatból történő leszerelésre ilyen okból nem volt lehetőség. A 4 hónapnak sorkatonai szolgálatban történő eltöltése azért szükséges, hogy amennyiben a hivatásos (szerződéses) jogviszony megszűnik, az érintett kiképzettként tartalékos állományba legyen helyezhető.