adozona.hu
T/13548. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes törvényeknek a dolgozó szülők védelme érdekében szükséges módosításáról
T/13548. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes törvényeknek a dolgozó szülők védelme érdekében szükséges módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41. § (2) bekezdés b) pontjában a "kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül" szövegrész hatályát veszti.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 26. § (1) bekezdésében a "- függetlenül a gyermekek számától -" szövegrész hatályát veszti.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendel...
T/13548. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes törvényeknek a dolgozó szülők védelme érdekében szükséges módosításáról
2014. évi ... törvény egyes törvényeknek a dolgozó szülők védelme érdekében szükséges módosításáról
1. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41. § (2) bekezdés b) pontjában a "kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül" szövegrész hatályát veszti.2. §
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 26. § (1) bekezdésében a "- függetlenül a gyermekek számától -" szövegrész hatályát veszti.3. §
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
a) a várandósság,
b) a szülési szabadság,
c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
d) a gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultság,
e) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
f) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap
tartama alatt.
4. §
Az Mt. 66.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) Az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a gyermek hároméves koráig a (4)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a munkavállaló szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van (128. §), és nem részesül gyermekgondozási díjban, vagy gyermekgondozási segélyben sem."
5. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.Indokolás
A Kormány öntömjénezéstől sem mentes hírverést csapott a "gyed extra" bevezetése körül. Az egyébként nemes, általunk is messzemenően támogatott célt azonban a jogszabály-előkészítés minősíthetetlenül gyenge színvonala miatt nem tudták megfelelően teljesíteni.Ismét bebizonyosodott az, ami az elmúlt négy évben már számtalanszor, hogy az Orbán-kormány alkalmatlan a feladatára. A kapkodó törvényalkotás egymással ellentétes, így végrehajthatatlan törvényeket eredményez.
A Magyar Szocialista Párt ezzel a törvényjavaslattal a dolgozó szülők védelme érdekében a gyed extrával kapcsolatos legfontosabb problémákat kívánja megoldani.
A bölcsőde igénybevételével kapcsolatos szabályok ellentmondásait fel kell oldani. A hatályos gyermekvédelmi törvény szerint a gyeden lévő szülők nem kérhetik gyermekük napközbeni elhelyezését, miközben egyébként a törvény a dolgozó szülők gyermekének elhelyezését elvben támogatná. A hatályos törvény 41.§ (2) bekezdés b) pontját érintő módosítás megszünteti a törvényszöveg fennálló ellentmondásait, ezzel a gyed alatt dolgozó szülő gyermekének bölcsődei elhelyezését fontos szemponttá teszi.
A problémára a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke hívta fel a figyelmet. Most is, mint számtalan más esetben, kiderült, hogy a jogszabály kidolgozásakor a szaktárca nem kérte ki a szakma véleményét, nyilván ezért sem sikerült hibátlanul. A sajtóban megjelent hírek alapján a szaktárca szerint nincs probléma, így a kormánytól nem várunk törvénykezdeményezést. Álláspontunk szerint azonban azonnal lépni kell, hatályon kívül kell helyezni a félreérthető értelmezésre okot adó szövegrészt a gyermekvédelmi törvényből.
A másik, mielőbbi orvoslást igénylő jogalkotási hiba a dupla gyes lehetőségének igénybevételével függ össze. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 25. § (3) bekezdése szerint a "gyermekgondozási segélyre való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn". Tehát jogosult lehet a szülő két gyesre. Ugyanakkor a 26.§ (1) bekezdése szerint "a gyermekgondozási támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével". Mindez problémát okozhat a végrehajtás során, hiszen nem egyértelmű, hogy aki két gyermek után jogosult gyesre, az milyen összegű ellátást kap. Ezt a kérdést egyébként a gyed-extráról szóló törvényjavaslat tárgyalása során is jeleztük.
A harmadik súlyos hiba, vagy szándékos károkozás a jogalkotó részéről, hogy az új Munka törvénykönyve szerint a gyermek hároméves koráig csak akkor áll védelem alatt a szülő, ha fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Ha viszont úgy dönt, hogy visszatér a munkába, akkor ez a felmondási védelem megszűnik. Módosításunk révén megszűnne ez a fenyegetettség, és akkor is felmondási védelem alatt állna a szülő, ha a munka mellett gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesül.
Elképzelhető, hogy a jogalkotók csupán elfelejtették megteremteni az összhangot a különböző törvények között. Azonban az is feltételezhető, hogy mindez szándékos: nem is akarták, hogy valóban igénybe tudják venni a szülők ezt a lehetőséget. Ennek egyik oka lehet az, hogy a bölcsődékben nincs elegendő férőhely, így valójában eléggé korlátozottak a szülők lehetőségei, hogy hova tegyék a gyereküket, amíg dolgoznak. Számítások szerint ugyanis, ha minden szülő szeretne élni a gyed extra lehetőségével, és valóban visszamenne gyermeke egyéves korában dolgozni, az mintegy 200 ezer, bölcsődei ellátást igénylő gyermeket jelentene. Miközben az országban azonban mindössze 37 ezer bölcsődei és hétezer családi napközis hely van. Nemrégiben derült ki az is, hogy a nappali gyermekellátási intézmények létrehozására kiírt pályázatokra a nyolc milliárd forintból eddig mindössze másfél milliárd forintot fizettek ki.
Most alkalom nyílik arra, hogy a kormánypártok színt valljanak.