adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló 2022. évi XXXIX. törvényhez - Indokolások Tára 2022/104.
Végső előterjesztői indokolás az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló 2022. évi XXXIX. törvényhez - Indokolások Tára 2022/104.
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2022. évi XXXIX. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján kerül közzétételre.
A gazdaság digitalizációjának az utóbbi években tapasztalt jelentős fejlődését követve került sor azoknak az európai uniós szabályoknak a kiala...
A gazdaság digitalizációjának az utóbbi években tapasztalt jelentős fejlődését követve került sor azoknak az európai uniós szabályoknak a kialakítására, amelyek - egyéb szabályok mellett - a belső piacra vonatkozó egységes adatszolgáltatási követelményt állítanak fel a digitális platformok üzemeltetői számára. Erre a szabályozásra azért van szükség, mert a digitális fejlődés egyre több komplex lehetőséget kínál az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés számára. A platformüzemeltetők igénybevételével kínált szolgáltatások határokon átnyúló jellege olyan összetett adózási környezetet eredményez, amelyben kihívást jelent az adószabályok érvényesítése és a jogkövető magatartás biztosítása. Az adózási fegyelem csökken, a be nem jelentett jövedelem értéke pedig jelentősen nő. A tagállami adóhatóságok nem rendelkeznek kellő információval ahhoz, hogy a digitális platformok közvetítésével végzett kereskedelmi tevékenységekből országukban szerzett bruttó jövedelmet pontosan megállapítsák és ellenőrizzék. Ez különösen akkor jelent problémát, ha az adóköteles adózói jövedelmek egy másik adójogrendszerben (államban, illetve területen) létesült digitális platformon keresztül mozognak.
Az uniós szabályozás az OECD által 2020-ban kiadott modellszabályokat követi, amelyek a megosztásalapú gazdaság és a haknigazdaság területén működő digitális platformon keresztül értékesítők vonatkozásában állapít meg keretszabályokat (Model Rules for Reporting by Platform Operators with respect to Sellers in the Sharing and Gig Economy). Mivel a digitális platformok, illetve az azokon aktív értékesítők által végzett határokon átnyúló tevékenységek igen elterjedtek, a nem uniós államok, illetve területek megfelelő ösztönzést kapnak arra, hogy kövessék az Unió példáját. Ez azt jelenti, hogy a jelentendő értékesítőkre vonatkozó információk beszerzését és az automatikus információcsere szabályait e modellszabályoknak megfelelően alakíthatják ki.
Fentieknek alapján a Miniszterek Tanácsa 2021. márciusában elfogadta az (EU) 2021/514 tanácsi irányelvet (HL L 104/1., 2021. március 25. - DAC7), amely a 2011/16/EU irányelv által bevezetett 8. cikk hatályának kiterjesztésével az automatikus adóügyi információcserét a digitális platformok üzemeltetői által szolgáltatott adatokra is kiterjeszti. A szabályozás az alapirányelv néhány további kiegészítő és pontosító módosítását is tartalmazza.
Adóharmonizációs kötelezettségünkből fakadóan ez a módosítási tervezet a DAC7 szabályozás magyar átvételét végzi el az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) módosításával.
A 21/A. § tartalmazza azokat a bejelentési, változás-bejelentési, valamint nyilvántartásba vételi szabályokat, melyek ahhoz szükségesek, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett és az erre nem kötelezett platformszolgáltatókról az állami adó- és vámhatóság tudomást szerezzen. E § a bejelentési kötelezettség adattartalmát is meghatározza.
Az új 21/B. § tartalmazza az Adatszolgáltatásra kötelezett platformszolgáltató átvilágítási és belső adatszolgáltatási kötelezettségének előírását, e kötelezettség adattartalmára való utalást, valamint az állami adó- és vámhatóság külső, automatikus információcsere keretében történő adatszolgáltatási kötelezettségének előírását. Az állami adó- és vámhatóság az Adatszolgáltatási időszak utolsó napját követő két hónapon belül közli az Európai Unió tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságával a Jelentendő értékesítőkre vonatkozó egyes információkat (ilyen információ különösen a Jelentendő értékesítő által igénybe vett platform üzemeltetőjének neve, székhelye, adóazonosító száma, a Jelentendő értékesítő neve, címe, magánszemély esetében születési ideje).
A 21/C. § rögzíti a platformüzemeltető nyilvántartási kötelezettségének előírását és a 10 éves megőrzési határidőt.
Az új 21/D. § alapján a II/A. fejezetben meghatározott kötelezettségeket elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon kell teljesíteni.
A 21/E. § határozza meg az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az állami adó- és vámhatóság kezdeményezésére, az Európai Bizottság által a központi uniós nyilvántartásból való törlésre vonatkozó eljárást, továbbá a platformüzemeltető állami adó- és vámhatósági nyilvántartásból való törlésére vonatkozó szabályokat.
A nyilvántartásból törölt, valamint a bejelentési kötelezettségét nem teljesítő harmadik országbeli platformüzemeltető vonatkozásában a javaslat, élve az DAC7 szabályozás által felkínált lehetőséggel, rendelkezik a platformüzemeltetők által tevékenységük folytatásához használt, elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (weboldalnak) ideiglenes elérhetetlenné tételéről szóló döntés meghozataláról. Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel alkalmazására a platformüzemeltetővel szemben végső eszközként kerülhet sor. Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt az adó- és vámhatóság meghatározott időre rendeli el, ugyanakkor amennyiben az elrendelést megalapozó körülmények a határozott idő elteltét követően is fennállnak, az elrendelés megismételhető.
A 21/F. § alapján az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető köteles a második sikertelen felhívása utáni 60 nap elteltével az Értékesítő felhasználói fiókját megszüntetni vagy az Ellenérték Értékesítő részére történő kifizetését visszatartani és az ismételt regisztrációt és a kifizetést a kötelezettségek teljesítéséhez kötni.
A 21/G. § rögzíti az állami adó- és vámhatóság egyenértékűségi vizsgálatra irányuló kérelmének szabályait, a 21/H. § tartalmazza a kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményeit, míg a 21/I. § az állami adó- és vámhatóságnak az Európai Bizottság felé fennálló értesítési kötelezettségét tartalmazza.
Az országonkénti jelentésekhez történő miniszteri hozzáférést és elemzést az Aktv. 43/Q. § (2) bekezdésének hatályos megfogalmazása nem teszi lehetővé, mert annak rendelkezése e jelentések felhasználhatóságát az állami adóhatóságra korlátozza. Ezt a helyzetet rendezi e módosító § (2) bekezdése által beiktatott új (4) bekezdés.
Szintén átmeneti szabályként írják elő e módosító rendelkezések az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető első bejelentési kötelezettségét (a módosító szabályozás hatálybalépését követő 45. nap), az Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltető kérelmének első teljesítését (a módosítás hatálybalépését követő 45. nap), valamint az állami adó- és vámhatóság első adatátadási kötelezettségét, amelyet annak a 2023. január 1-jétől kezdődő Adatszolgáltatási időszak utolsó napját követő két hónapon belül kell teljesítenie. A módosítás továbbá folyamatban levő eljárásokra vonatkozó alkalmazhatóságot előíró és a közös ellenőrzésre, valamint a minősítési eljárásra vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.
A módosítás által bevezetendő rendelkezés az OECD közös jelentéstételi sztenderdjének keretében - szélesebb nemzetközi viszonylatban - releváns és a vizsgált pénzügyi intézmények által a gyakorlatban alkalmazott kivételt rendezi.
I. általános fogalom-meghatározások;
II. a platformüzemeltetők átvilágítási kötelezettségeinek részletszabályai;
III. a platformüzemeltetők adatszolgáltatási kötelezettségeinek részletszabályai.