T/18132. számú törvényjavaslat indokolással - a közhatalmat gyakorló politikusok és közpénzekkel gazdálkodók vagyonnyilatkozat-tételi szabályainak átalakításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Országgyűlés az állami működés átláthatóbbá tétele és a korrupció elleni küzdelem erősítése érdekében a következő törvényt alkotja:
1. Az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó törvénymódosítások
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 90. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A képviselő és a családtag vagyonnyilatkozat-tételi a költségvetési forrásból származó jövedelmére és egyéb bevételeire, valamint a közpénzek és ...

T/18132. számú törvényjavaslat indokolással - a közhatalmat gyakorló politikusok és közpénzekkel gazdálkodók vagyonnyilatkozat-tételi szabályainak átalakításáról
2022. évi ... törvény a közhatalmat gyakorló politikusok és közpénzekkel gazdálkodók vagyonnyilatkozat-tételi szabályainak átalakításáról
Az Országgyűlés az állami működés átláthatóbbá tétele és a korrupció elleni küzdelem erősítése érdekében a következő törvényt alkotja:
1. Az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó törvénymódosítások
1. §
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 90. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A képviselő és a családtag vagyonnyilatkozat-tételi a költségvetési forrásból származó jövedelmére és egyéb bevételeire, valamint a közpénzek és a nemzeti vagyon felhasználására vonatkozó adatok esetében úgy is teljesítheti, hogy - az érintett rovatok, illetve az érintett jövedelem, bevétel vagy jogviszony, valamint az adatkezelő megjelölésével - hozzájárul ahhoz, hogy az Országgyűlés Hivatala az adatokat az ezen adatokat kezelő kifizetőtől vagy hatóságtól közvetlenül szerezze be. Ebben az esetben a vagyonnyilatkozat megfelelő rovatában e tényre utalni kell, az Országgyűlés Hivatala pedig a beszerzett adatokat kereshető formában, a vagyonnyilatkozattal azonos felületen is elérhető módon teszi közzé."
2. §
Az Ogytv. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"94. §
(1) A vagyonnyilatkozatokat, valamint a bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységekről tett bejelentéseket a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság kezeli. A vagyonnyilatkozatot a képviselő, illetve a családtag nem módosíthatja és nem egészítheti ki, azonban az eredeti nyilatkozat hiányosságának vagy téves tartalmának kijavítása érdekében - az eredeti nyilatkozatot nem érintve - az 1. melléklet szerinti teljes adattartalmú soron kívüli vagyonnyilatkozatot tehet.
(2) A vagyonnyilatkozat a családtag vagyonnyilatkozatára is kiterjedően nyilvános, oldalhű másolatát - a családtag személyes adatainak kivételével - a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság az Országgyűlés honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról a képviselő megbízatásának megszűnését követő sem távolítható el.
(3) Az Állami Számvevőszék a vagyonnyilatkozatot a családtagi vagyonnyilatkozatokra is kiterjedően
a) a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság kezdeményezésére,
b) a vagyonnyilatkozat-tételt követő hatvan napon belül, valamint a vagyonnyilatkozatban adatok helytállóságát megkérdőjelező körülmény felmerülése esetén hivatalból megvizsgálja.
(4) A (3) bekezdés szerinti vizsgálat a következő szempontokra terjed ki:
a) a vagyonnyilatkozatban bevallott vagyon, jövedelem, illetve gazdasági érdekeltségek teljeseke, illetve megfelelnek-e a valóságnak,
b) a vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyon mértéke, illetve annak a korábbi, a törvény alapján a vizsgált vagyonnyilatkozat megtételét megelőző tíz évben bármely megbízatásra tekintettel nyilvános formában tett vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyonhoz képest történt gyarapodása összeegyeztethető-e a bevallott jövedelemmel, valamint
c) a b) pont szerinti vagyongyarapodás alapját képező, a képviselőnek juttatott ingyenes vagyoni juttatásra hivatkozás megfelel-e a valóságnak, illetve a juttatás törvényes forrásból származik-e.
(5) A (3) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása céljából, az ahhoz szükséges mértékben az Állami Számvevőszék adatot igényelhet bármely hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásából. A képviselő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat az Állami Számvevőszék felhívására haladéktalanul, írásban bejelenteni. E bekezdés alkalmazása során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás, illetve valamennyi más, jogszabály alapján közhiteles nyilvántartás térítés nélkül felhasználható.
(6) Az Állami Számvevőszék a (3) bekezdés szerinti vizsgálatról jelentést készít a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságnak. A jelentésből a vagyonnyilatkozat hiányos vagy valótlan tartalmára, valamint a képviselői vagyonnyilatkozat tekintetében a vagyoni, jövedelmi helyzetre, illetve a gazdasági érdekeltségekre vonatkozó helytálló információra vonatkozó megállapításokról az Állami Számvevőszék összefoglalót készít, amelyet honlapján a jelentés megküldésével egyidejűleg nyilvánosságra hoz."
3. §
Az Ogytv. a következő 94/A. §-sal egészül ki:
"94/A. §
(1) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos egyéb eljárást a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság - szükség esetén az Állami Számvevőszék 94. § (3) bekezdése szerinti vizsgálatának kezdeményezésével - ellenőrzi.
(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság felhívására a képviselő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az adatokba csak a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság tagjai, valamint az Állami Számvevőszék 94. § (3) bekezdése szerinti vizsgálatának kezdeményezése esetén az Állami Számvevőszék számvevői tekinthetnek be. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke tájékoztatja a házelnököt, aki a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.
(3) Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság azt állapítja meg, hogy a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan mulasztotta el, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, akkor a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke köteles kezdeményezni a képviselő összeférhetetlenségének a kimondását.
(4) A képviselő által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. A volt képviselő családtagja vagyonnyilatkozatát a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy évig őrzi."
4. §
Az Ogytv. 1. melléklete az 1. melléklete szerint módosul.
2. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének megteremtéséhez szükséges törvénymódosítások
5. §
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény a következő 7/K-7/M. §-okkal egészül ki:
"7/K. §
(1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztviselője és felügyelő bizottságának tagja a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatot a nyilatkozattevő nem módosíthatja és nem egészítheti ki, azonban az eredeti nyilatkozat hiányosságának vagy téves tartalmának kijavítása érdekében - az eredeti nyilatkozatot nem érintve - teljes adattartalmú soron kívüli vagyonnyilatkozatot tehet.
(2) A köztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztviselője és felügyelő bizottságának tagja a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) a saját vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(3) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén - a vagyonnyilatkozat benyújtásáig - a köztulajdonban álló gazdasági társaságvezető tisztviselője és felügyelő bizottságának tagja javadalmazásban nem részesül. A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztásának tényét a tulajdonosi jogok gyakorlója állapítja meg.
(4) A vagyonnyilatkozat a családtag vagyonnyilatkozatára is kiterjedően nyilvános, oldalhű másolatát - a családtag személyes adatainak kivételével - a tulajdonosi jogok gyakorlója honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról nem távolítható el.
7/L. §
(1) A vagyonnyilatkozatot a tulajdonosi jogok gyakorlója kezeli.
(2) Az Állami Számvevőszék a vagyonnyilatkozatot a családtagi vagyonnyilatkozatokra is kiterjedően a tulajdonosi jogok gyakorlója kezdeményezésére, továbbá az egymilliárd forintnál nagyobb mérlegfőösszegű köztulajdonban álló gazdasági társaságok esetén a vagyonnyilatkozattételt követő hatvan napon belül, valamint a vagyonnyilatkozatban adatok helytállóságát megkérdőjelező körülmény felmerülése esetén hivatalból megvizsgálja abból a szempontból, hogy
a) a vagyonnyilatkozatban bevallott vagyon, jövedelem, illetve gazdasági érdekeltségek teljesek-e, illetve megfelelnek-e a valóságnak,
b) a vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyon mértéke, illetve annak a korábbi, a törvény alapján a vizsgált vagyonnyilatkozat megtételét megelőző tíz évben bármely megbízatásra tekintettel nyilvános formában tett vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyonhoz képest történt gyarapodása összeegyeztethető-e a bevallott jövedelemmel, valamint
c) a b) pont szerinti vagyongyarapodás alapját képező, a köztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztviselőjének és felügyelő bizottsága tagjának juttatott ingyenes vagyoni juttatásra hivatkozás megfelel-e a valóságnak, illetve a juttatás törvényes forrásból származik-e.
(3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása céljából, az ahhoz szükséges mértékben az Állami Számvevőszék adatot igényelhet bármely hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásából. A köztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztviselője és felügyelő bizottságának tagja köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat az Állami Számvevőszék felhívására haladéktalanul, írásban bejelenteni. E bekezdés alkalmazása során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás, illetve valamennyi más, jogszabály alapján közhiteles nyilvántartás térítés nélkül felhasználható.
(4) Az Állami Számvevőszék a (2)-(3) bekezdés szerinti vizsgálatról jelentést készít a tulajdonosi jogok gyakorlójának. A jelentésből a vagyonnyilatkozat hiányos vagy valótlan tartalmára, valamint - a családtagi vagyonnyilatkozat kivételével - a vagyonnyilatkozat tekintetében a vagyoni, jövedelmi helyzetre, illetve a gazdasági érdekeltségekre vonatkozó helytálló információra vonatkozó megállapításokról az Állami Számvevőszék összefoglalót készít, amelyet honlapján a jelentés megküldésével egyidejűleg nyilvánosságra hoz.
7/M. §
(1) Az e törvény szerinti vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a tulajdonosi jogok gyakorlójánál bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a tulajdonosi jogok gyakorlója az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát - szükség esetén az Állami Számvevőszék 7/L. § szerinti vizsgálatának kezdeményezésével - a tulajdonosi jogok gyakorlója ellenőrzi.
(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az alkotmányügyi bizottság felhívására a nyilatkozattevő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az adatokba csak a tulajdonosi jogok gyakorlója ellenőrzési feladattal megbízott képviselői tagjai tekinthetnek be.
(3) A nyilatkozattevő által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell."
3. Egyéb közjogi tisztviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó törvénymódosítások
6. §
A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"6. §
(1) A köztársasági elnök a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatot a köztársasági elnök nem módosíthatja és nem egészítheti ki, azonban az eredeti nyilatkozat hiányosságának vagy téves tartalmának kijavítása érdekében - az eredeti nyilatkozatot nem érintve - teljes adattartalmú soron kívüli vagyonnyilatkozatot tehet.
(2) A köztársasági elnök a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) a köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(3) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén - a vagyonnyilatkozat benyújtásáig - a köztársasági elnök tisztségét nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül. A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztásának - egyben a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának - tényét az Országgyűlés állapítja meg.
(4) A vagyonnyilatkozat a családtag vagyonnyilatkozatára is kiterjedően nyilvános, oldalhű másolatát - a családtag személyes adatainak kivételével - a Hivatal gazdasági ügyekért felelős vezetője a Hivatal honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a Hivatal honlapjáról nem távolítható el.
(5) A vagyonnyilatkozatot a Hivatal gazdasági ügyekért felelős vezetője kezeli.
(6) Az Állami Számvevőszék a vagyonnyilatkozatot a családtagi vagyonnyilatkozatokra is kiterjedően az összeférhetetlenségi bizottság kezdeményezésére, továbbá a vagyonnyilatkozat-tételt követő hatvan napon belül, valamint a vagyonnyilatkozatban adatok helytállóságát megkérdőjelező körülmény felmerülése esetén hivatalból megvizsgálja abból a szempontból, hogy
a) a vagyonnyilatkozatban bevallott vagyon, jövedelem, illetve gazdasági érdekeltségek teljesek-e, illetve megfelelnek-e a valóságnak,
b) a vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyon mértéke, illetve annak a korábbi, a törvény alapján a vizsgált vagyonnyilatkozat megtételét megelőző tíz évben bármely megbízatásra tekintettel nyilvános formában tett vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyonhoz képest történt gyarapodása összeegyeztethető-e a bevallott jövedelemmel.
c) a b) pont szerinti vagyongyarapodás alapját képező, a köztársasági elnöknek juttatott ingyenes vagyoni juttatásra hivatkozás megfelel-e a valóságnak, illetve a juttatás törvényes forrásból származik-e.
(7) A (6) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása céljából, az ahhoz szükséges mértékben az Állami Számvevőszék adatot igényelhet bármely hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásából. A köztársasági elnök köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat az Állami Számvevőszék felhívására haladéktalanul, írásban bejelenteni. E bekezdés alkalmazása során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás, illetve valamennyi más, jogszabály alapján közhiteles nyilvántartás térítés nélkül felhasználható.
(8) Az Állami Számvevőszék a (6)-(7) bekezdés szerinti vizsgálatról jelentést készít a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságnak. A jelentésből a vagyonnyilatkozat hiányos vagy valótlan tartalmára, valamint - a családtagi vagyonnyilatkozat kivételével - a vagyonnyilatkozat tekintetében a vagyoni, jövedelmi helyzetre, illetve a gazdasági érdekeltségekre vonatkozó helytálló információra vonatkozó megállapításokról az Állami Számvevőszék összefoglalót készít, amelyet honlapján a jelentés megküldésével egyidejűleg nyilvánosságra hoz.
(9) A köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az alkotmányügyi bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, az alkotmányügyi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát - szükség esetén az Állami Számvevőszék (6)-(7) bekezdés szerinti vizsgálatának kezdeményezésével - az alkotmányügyi bizottság ellenőrzi.
(10) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az alkotmányügyi bizottság felhívására a köztársasági elnök köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az adatokba csak az alkotmányügyi bizottság tagjai tekinthetnek be. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az alkotmányügyi bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, aki az alkotmányügyi bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.
(11) A köztársasági elnök által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. A Hivatal gazdasági ügyekért felelős vezetője a volt köztársasági elnök és családtagja vagyonnyilatkozatát a köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követő egy évig őrzi."
7. §
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 103. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja
nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános; annak oldalhű másolatát a családtag vagyonnyilatkozatára is kiterjedően - a családtag személyes adatai kivételével - az önkormányzat honlapján a vagyonnyilatkozatokban foglalt bármely adat alapján kereshető, összevethető formában haladéktalanul közzéteszi. A képviselő családtagjának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából."
8. §
(1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (e § tekintetében együtt: családtag) a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozatot a képviselő, illetve a családtag nem módosíthatja és nem egészítheti ki, azonban az eredeti nyilatkozat hiányosságának vagy téves tartalmának kijavítása érdekében - az eredeti nyilatkozatot nem érintve - az 2. melléklet szerinti teljes adattartalmú soron kívüli vagyonnyilatkozatot tehet."
(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A tízezernél kevesebb lakosú települések kivételével a vagyonnyilatkozat oldalhű másolatát a családtag vagyonnyilatkozatára is kiterjedően - a családtag személyes adatai nélkül - az önkormányzat a honlapján a vagyonnyilatkozatokban foglalt bármely adat alapján kereshető, összevethető formában haladéktalanul közzéteszi."
9. §
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 72. §-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A polgármester vagyonnyilatkozatának a családtag vagyonnyilatkozatára is kiterjedően nyilvános, oldalhű másolatát - a családtag személyes adatainak kivételével - az önkormányzat a honlapján a vagyonnyilatkozatokban foglalt bármely adat alapján kereshető, összevethető formában haladéktalanul közzéteszi.
(6) A főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosi kerületek és a megyei jogú városok polgármesterei vagyonnyilatkozatát az Állami Számvevőszék a vagyonnyilatkozat-tételt követő hatvan napon belül, valamint a vagyonnyilatkozatban adatok helytállóságát megkérdőjelező körülmény felmerülése esetén hivatalból a családtagi vagyonnyilatkozatokra is kiterjedően megvizsgálja abból a szempontból, hogy
a) a vagyonnyilatkozatban bevallott vagyon, jövedelem, illetve gazdasági érdekeltségek teljesek-e, illetve megfelelnek-e a valóságnak,
b) a vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyon mértéke, illetve annak a korábbi, a törvény alapján a vizsgált vagyonnyilatkozat megtételét megelőző tíz évben bármely megbízatásra tekintettel nyilvános formában tett vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyonhoz képest történt gyarapodása összeegyeztethető-e a bevallott jövedelemmel, valamint
c) a b) pont szerinti vagyongyarapodás alapját képező, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosi kerületek és a megyei jogú városok polgármesterei számára juttatott ingyenes vagyoni juttatásra hivatkozás megfelel-e a valóságnak, illetve a juttatás törvényes forrásból származik-e.
(7) A (6) bekezdésben fel nem sorolt polgármesterek, valamint az önkormányzati képviselők esetében a megyei kormányhivatal a vagyonnyilatkozat-tételt követő hatvan napon belül, valamint a vagyonnyilatkozatban adatok helytállóságát megkérdőjelező körülmény felmerülése esetén hivatalból a családtagi vagyonnyilatkozatokra is kiterjedően hivatalból megvizsgálja abból a szempontból, hogy a vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyon mértéke, illetve annak a korábbi, a törvény alapján a vizsgált vagyonnyilatkozat megtételét megelőző tíz évben bármely megbízatásra tekintettel nyilvános formában tett vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyonhoz képest történt gyarapodása összeegyeztethető-e a bevallott jövedelemmel. Ha e vizsgálat során kétségessé válik, hogy a bevallott vagyon, jövedelem, illetve gazdasági érdekeltségek teljesek-e, illetve megfelelnek-e a valóságnak, és a tényleges helyzet megállapításához ez szükséges, akkor a megyei kormányhivatal az Állami Számvevőszékhez fordul, amely a (6) bekezdés megfelelő alkalmazásával folytat le vizsgálatot.
(8) A (6) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása céljából, az ahhoz szükséges mértékben az Állami Számvevőszék adatot igényelhet bármely hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásából. A nyilatkozattevő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat az Állami Számvevőszék felhívására haladéktalanul, írásban bejelenteni. E bekezdés alkalmazása során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás, illetve valamennyi más, jogszabály alapján közhiteles nyilvántartás térítés nélkül felhasználható.
(9) Az Állami Számvevőszék a (6) bekezdés szerinti vizsgálatról, a megyei kormányhivatal az (7) bekezdés szerinti vizsgálatról jelentést készít az képviselő-testület számára. A jelentésből a vagyonnyilatkozat hiányos vagy valótlan tartalmára, valamint a képviselői vagyonnyilatkozat tekintetében a vagyoni, jövedelmi helyzetre, illetve a gazdasági érdekeltségekre vonatkozó helytálló információra vonatkozó megállapításokról az Állami Számvevőszék, illetve a megyei kormányhivatal összefoglalót készít, amelyet honlapján a jelentés megküldésével egyidejűleg nyilvánosságra hoz."
10. §
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 183. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"183. §
(1) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően évente, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozatot a képviselő, illetve a családtag nem módosíthatja és nem egészítheti ki, azonban az eredeti nyilatkozat hiányosságának vagy téves tartalmának kijavítása érdekében - az eredeti nyilatkozatot nem érintve - teljes adattartalmú soron kívüli vagyonnyilatkozatot tehet.
(2) A vagyonnyilatkozatokat a Miniszterelnöki Kormányiroda kezeli.
(3) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető vagyonnyilatkozatának a családtag vagyonnyilatkozatára is kiterjedően nyilvános, oldalhű másolatát - a családtag személyes adatainak kivételével - a Miniszterelnöki Kormányiroda a honlapján közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról nem távolítható el.
(4) Az Állami Számvevőszék a vagyonnyilatkozatot a családtagi vagyonnyilatkozatokra is kiterjedően az összeférhetetlenségi bizottság kezdeményezésére, továbbá a vagyonnyilatkozat-tételt követő hatvan napon belül, valamint a vagyonnyilatkozatban adatok helytállóságát megkérdőjelező körülmény felmerülése esetén hivatalból megvizsgálja abból a szempontból, hogy
a) a vagyonnyilatkozatban bevallott vagyon, jövedelem, illetve gazdasági érdekeltségek teljeseke, illetve megfelelnek-e a valóságnak,
b) a vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyon mértéke, illetve annak a korábbi, a törvény alapján a vizsgált vagyonnyilatkozat megtételét megelőző tíz évben bármely megbízatásra tekintettel nyilvános formában tett vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyonhoz képest történt gyarapodása összeegyeztethető-e a bevallott jövedelemmel, valamint
c) a b) pont szerinti vagyongyarapodás alapját képező, az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezetőnek juttatott ingyenes vagyoni juttatásra hivatkozás megfelel-e a valóságnak, illetve a juttatás törvényes forrásból származik-e.
(5) Az (4) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása céljából, az ahhoz szükséges mértékben az Állami Számvevőszék adatot igényelhet bármely hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásából. Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat az Állami Számvevőszék felhívására haladéktalanul, írásban bejelenteni. E bekezdés alkalmazása során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás, illetve valamennyi más, jogszabály alapján közhiteles nyilvántartás térítés nélkül felhasználható.
(6) Az Állami Számvevőszék az (4)-(5) bekezdés szerinti vizsgálatról jelentést készít a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságnak. A jelentésből a vagyonnyilatkozat hiányos vagy valótlan tartalmára, valamint - a családtagi vagyonnyilatkozat kivételével - a vagyonnyilatkozat tekintetében a vagyoni, jövedelmi helyzetre, illetve a gazdasági érdekeltségekre vonatkozó helytálló információra vonatkozó megállapításokról az Állami Számvevőszék összefoglalót készít, amelyet honlapján a jelentés megküldésével egyidejűleg nyilvánosságra hoz."
4. Záró rendelkezések
11. §
Az Ogytv. 145. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
"(18) E törvénynek a közhatalmat gyakorló politikusok és közpénzekkel gazdálkodók vagyonnyilatkozat-tételi szabályainak átalakításáról szóló 2022. évi ... törvény 1. §-a által megállapított rendelkezéseit az azok hatálybalépését követően tett vagyonnyilatkozatokra kell alkalmazni."
12. §
Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
1. melléklet a 2022. évi ... törvényhez
1. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. mellékletének A) rész I. pontjának 1-4. alpontjai az alábbi i) pontokkal egészülnek ki:
(I. Ingatlanok*)
"i) A nemzeti vagyonba tartozó ingatlan hasznosítása, használata esetén annak jogcíme, időtartama és a jogosultságot odaítélő szervezet megnevezése:"
2. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. mellékletének A) rész II. pontjának címe helyébe az alábbi szöveg lép:
"II. Nagy értékű ingóságok, vagyoni értékű jogok"
3. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. mellékletének A) rész II. pontja a következő 10. ponttal egészül ki:
"10. Az 1-9. pontok alá nem sorolható vagyoni értékű jogok, koncessziós vagy a nemzeti vagyon hasznosításával kapcsolatos jog esetén e tény megjelölésével:
megnevezés:
megnevezés:
megnevezés:
megnevezés:
megnevezés:"
4. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. mellékletének C) rész I-V. pontjai a következő 9. ponttal egészül ki:
(Gazdasági társaságban fennálló tisztsége vagy érdekeltsége:)
"9. A nemzeti vagyonba tartozó ingatlannak a társaság általi hasznosítása, használata esetén annak jogcíme, időtartama és a jogosultságot odaítélő szervezet megnevezése:"
Általános indokolás
A törvényjavaslat célja, hogy a közbizalom helyreállítása érdekében a közhatalmat gyakorló politikusok vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok újuljanak meg, és a nyilatkozatok legyenek tényleges és hatékony ellenőrzés tárgyai.
A korrupcióellenes küzdelem egyik kulcsszereplője kell, hogy legyen egy érdemi hatáskörökkel rendelkező, minden politikai erő ügyeiben azonos szigorral eljáró, a politikai osztállyal való rendszeres ütközésre, a háttéralkuk felrúgására egyértelmű eljárási szabályokkal kényszerített Állami Számvevőszék. Ez, a jelenlegi számvevőszékre sajnos nyomaiban sem emlékeztető szerv kifejezetten keresi a korrupciós kockázatokat, folyamatosan szállítja a feltárt ügyek miatti büntetőfeljelentéseket és jelentéseket, ugyanakkor megállapításai közvetlenül és közvetve mindig bírói kontroll alatt maradnak. Ehhez természetesen a párfinanszírozási szabályoktól a közérdekű bejelentésekre vonatkozó szabályokig számos törvényt át kellene alakítani, ám ez lépésenként is megtörténhet.
Ebbe az elképzelésbe illeszkedik e törvényjavaslat legfontosabb változása, a köztársasági elnök, az országgyűlési képviselők, a politikai felsővezetők vagyonnyilatkozatai, az Országgyűlés által kinevezett tisztségviselők vagyonnyilatkozatai, egyes állami és önkormányzati cégek, valamint a nagyvárosi polgármesterek és a köztulajdonban álló nagyvállalatok vezetői vagyonnyilatkozatai helytállóságának az Állami Számvevőszék általi hivatalbóli vizsgálata.
A javaslat emellett előírja a nyilvános vagyonnyilatkozatok összevethető és kereshető módon történő közzétételét, kizárja a nyilatkozat utólagos módosítását, továbbá előírja a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezetői számára a nyilvános vagyonnyilatkozat tételét.
A törvényjavaslat a misztikusan növekvő ingatlanok problémája mellett a nagyvonalú családi ajándékokra hivatkozó védekezés régi hagyományának is gátat szab: a vagyonnyilatkozat kötelező vizsgálata kiterjedne az ingyenes juttatásoknak a forrás jogszerűségére is vonatkozó vizsgálatára is.
Részletes indokolás
1. §
A rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy az országgyűlési képviselő erre irányuló hozzájáruló nyilatkozata alapján a költségvetési bevételekkel és támogatásokkal kapcsolatos adatokat az Országgyűlés Hivatala az érintett állami szervek közvetlen adatközlései alapján tegye közzé.
2-3. §
A törvényjavaslat úgy alakítja át az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályozást (kihatva ezzel az utaló szabályokra tekintettel az Országgyűlés által választott tisztségviselők, köztük a jegybankelnök, a legfőbb ügyész vagy az alkotmánybírák vagyonnyilatkozataira is), hogy a nyilatkozat megtételét követő 60 napos határidőn belül az Állami Számvevőszék - elsősorban a közhiteles állami nyilvántartások adatai alapján - hivatalból megvizsgálja a vagyonnyilatkozatokat egyrészt tartalmuk helytállósága és teljessége, másrészt az azt megelőző tíz évben (bármely minőségben) nyilvánosan tett vagyonnyilatkozathoz képest történt vagyongyarapodás fedezete tekintetében. Szintén hivatalból kell lefolytatni a számvevőszéki vizsgálatot abban a nem várt esetben, hogyha a képviselővel kapcsolatban olyan adatok - például a bevallott jövedelem által nem fedezett életvitel vagy egyedi kiadások - merülnének fel, amelyek a bevallott adatok valóságtartalmát megkérdőjelezik.
A számvevők e feladatukhoz minden hatósági és állami nyilvántartáshoz hozzáférést kapnak, valamint az érintettet nyilatkoztathatják is a vagyonelemek azonosítása érdekében.
A vizsgált adatok jelentős része még politikai közszereplők esetében sem tartozik a nyilvánosságra, így a vizsgálatról a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság számára készül jelentés, ám a vagyonnyilatkozat megfelelőségére, illetve a megállapított hiányosságra vonatkozó megállapításokat az ÁSZ közzéteszi. A számvevők ugyanezen eljárási szabályok szerint vizsgálódhatnak akkor is, hogyha "hagyományos", a Mentelmi bizottságnál kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárásban felvetett ügyben van szükség az ÁSZ bevonására a bejelentés kivizsgálásához. Ezzel a paritásos jelleg által hordozott politikai garancia mellett a bejelentések hatékony kivizsgálásához szükséges szakmai tudás is megjelenik az eljárásban.
A jelenlegi, a XXI. század technikai lehetőségeihez méltatlan módon szkennelt írásbeli nyilatkozatok nehezen másolható és nem kereshető formában való közzétételi gyakorlatot is megváltoztatja a javaslat, amikor előírja, hogy Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság az Országgyűlés honlapján a vagyonnyilatkozatokban foglalt bármely adat alapján kereshető, összevethető formában teszi közzé a nyilatkozatokat. Ez természetesen teljesíthető úgy is, hogy a honlapon a nyilatkozatok alapadataira vonatkozó kereshető adatbázis válik hozzáférhetővé.
Új rendelkezés vonatkozik a vagyonnyilatkozatok eddig mindenféle korlát nélkül szánalmassá fajult kijavítására is: a javaslat a leadott nyilatkozat kijavítását, kiegészítését megtiltja. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy a nyilatkozattevő (mulasztását vagy valótlan adatközlését fel, illetve elismerve) soron kívül új nyilatkozatot tegyen, de nem az eredeti helyébe, hanem az eredeti mellé. Mindez azonban a mulasztás következményeit visszamenőleg nem orvosolja.
Végezetül tartalmi változás, hogy ha a nyilatkozatban bevallott jövedelmi forrásokkal nem magyarázható vagyonnövekedést - mint arra oly sok esetben, bár a Szijjártó Péter által alkalmazott nagyságrendnél azért kisebb összegekre - alkalmazott, az egész jogintézményt nevetségessé tevő ingyenes szerzési hivatkozások ellenőrzésére a vagyonnyilatkozati eljárás terjedjen ki ilyenkor a juttatás tényleges megtörténtére, illetve a juttatást biztosító családtag vagy más adományozóra vonatkozó adatok beszerzésével a forrás jogszerűségére vonatkozó vizsgálatra is.
4. §
A javaslat kiegészíti a vagyonnyilatkozatok adattartalmát egyrészt a nemzeti vagyonba tartozó ingatlanok hasznosítása, használata esetén az erről szóló nyilatkozatot is beépítve, másrészt a képviselők (és családtagjaik) tulajdoni részesedésével vagy ügyvezetése mellett működő cégek használatába kapott állami vagy önkormányzati vagyon tekintetében is előírva a bevallást. A javaslat végül az ingatlanok és az ingók mellett a jelenlegi kategóriákba nem sorolható vagyoni értékű jogokra (például a koncessziós jogosultságokra) is bevallási kötelezettséget állapít meg.
5. §
A törvényjavaslat az országgyűlési képviselőkre javasolt szabályokkal tartalmi összhangban megteremti a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezetőinek és felügyelőbizottsági tagjainak nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét. Az egymilliárd forint feletti mérlegfőösszeggel rendelkező állami és önkormányzati cégeknél ezt hivatalbóli ÁSZ-vizsgálat egészíti ki.
6. §, 10. §
A törvényjavaslat az országgyűlési képviselőkre javasolt szabályokkal tartalmi összhangban a köztársasági elnök és a képviselői megbízatással nem rendelkező kormánytagok és egyéb politikai felsővezetők tekintetében is megteremti a vagyonnyilatkozat valóságtartalmának hivatalbóli ÁSZvizsgálatát.
7-9. §
A törvényjavaslat szigorítja az önkormányzati képviselői és polgármesteri vagyonnyilatkozat-tételt. Egyfelől végre elrendeli az egyébként közérdekből nyilvános, de az önkormányzatok által szinte mindenhol gondosan titkolt nyilatkozatok kötelező online közzétételét (ez alól a választási rendszerhez is igazodva csak a 10 ezer fő alatti települések esetében az önkormányzati képviselők képeznek kivételt), másfelől a főpolgármester, a megyei közgyűlési elnökök, a fővárosi kerületek és a megyei jogú városok polgármesterei esetében is bevezeti a vagyonnyilatkozat valóságtartalmának hivatalbóli ÁSZ-vizsgálatát. A többi választott tisztségviselő esetében a vagyonnyilatkozatok egymással, illetve a bevallott vagyonnak a bevallott jövedelmi adatokkal való összevetését a megyei kormányhivatal végezné el, azzal azonban, hogy ő maga az állami nyilvántartások alapján ellenőrzést nem folytathatna, így ennek szükségessége esetén az Állami Számvevőszékhez fordulhatna.
A javaslat a nyilatkozatok közzétételére vonatkozó módosítást az országos nemzetiségi önkormányzatok esetében is érvényesíti.
11-12. §
Átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.