Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/16369. számú törvényjavaslat indokolással - egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról

    T/16369. számú törvényjavaslat indokolással - egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    Annak érdekében, hogy a 2020-2021. évi koronavírus-járvány során hozott és sikeresen alkalmazott intézkedések és bevezetett jogintézmények a járvány lecsengését követően az általános jogrendi keretek között is megfelelően érvényesülhessenek, továbbá egyes vagyontárgyaknak önkormányzatok és civil szervezetek részére történő átadásával azok kulturális, szociális, köznevelési, oktatási és egyéb közfeladataik magasabb színvonalú ellátása biztosított legyen, valamint a jogrendszer koherenciájának ...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/16369. számú törvényjavaslat indokolással - egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról
    2021. évi CI. törvény egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról
    Annak érdekében, hogy a 2020-2021. évi koronavírus-járvány során hozott és sikeresen alkalmazott intézkedések és bevezetett jogintézmények a járvány lecsengését követően az általános jogrendi keretek között is megfelelően érvényesülhessenek, továbbá egyes vagyontárgyaknak önkormányzatok és civil szervezetek részére történő átadásával azok kulturális, szociális, köznevelési, oktatási és egyéb közfeladataik magasabb színvonalú ellátása biztosított legyen, valamint a jogrendszer koherenciájának fenntartása és erősítése, illetve annak hosszú távú biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
    I. Fejezet
    Vagyonjuttatással kapcsolatos rendelkezések és Magyar Régizenei Központ Alapítvány megalapítása
    1. Egyes állami tulajdonú ingatlanok ingyenes tulajdonba adása a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány részére
    1. §
    (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő, az 1. melléklet szerinti ingatlanok (a továbbiakban együttesen: ingatlanok) ingyenesen a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) tulajdonába kerülnek az Alapítvány nevelési, oktatási és felsőoktatási feladatai ellátásának elősegítése céljából, azzal, hogy az 1. melléklet 11. sora szerinti ingatlan tekintetében az Alapítvány részére történő tulajdonba adást megelőzően a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó eljárást a Nemzeti Földügyi Központ útján le kell folytatni.
    (2) Az Alapítvány az ingatlanokat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a fennálló terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Alapítvány az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket a 2. § szerinti szerződésben teljes körűen átvállalja.
    (3) Az ingatlanokon fennálló vagyonkezelői jog az Alapítvány részére történő tulajdonba adással együtt megszűnik külön elszámolás, a beruházások vagyonnyilvántartási átvezetése, rendezése nélkül, azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a tulajdonba adással érintett ingatlanok tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.
    (4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az 1. mellékletben foglalt táblázat 2. sorában meghatározott ingatlanban elhelyezett, Gobbi Hilda hagyatékából származó ingóságok, valamint az 1. mellékletben foglalt táblázat 12. sorában meghatározott ingatlanban elhelyezett ingóságok e törvény erejénél fogva, a fennálló vagyonkezelői jog egyidejű megszűnésével az
    Alapítvány tulajdonába kerülnek. Az átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az ingóságokra vonatkozó, átadó vagyonkezelő könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.
    2. §
    (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlanok forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.
    (2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.
    2. Ingatlan ingyenes tulajdonba adása Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata részére
    3. §
    (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő, Zalaegerszeg belterület 4815/1 helyrajzi számú ingatlan (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen, az ingatlanon fennálló vagyonkezelői jog egyidejű megszüntetésével, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonába kerül az Önkormányzat településfejlesztési feladatai ellátásának elősegítése céljából.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatásra nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) és (5) bekezdését, valamint (7) és (8) bekezdését.
    (3) A vagyonkezelő és a tulajdonosi joggyakorló között elszámolási és megtérítési kötelezettség nem keletkezik.
    (4) Az Önkormányzat az ingatlant a fennálló terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Önkormányzat az ingatlant terhelő kötelezettségeket az (5) bekezdés szerinti szerződésben teljes körűen átvállalja.
    (5) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.
    (6) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás során a sportról szóló 2004. évi I. törvény 64. § (3) és (4) bekezdését nem kell alkalmazni.
    3. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap részére történő vagyonjuttatásról
    4. §
    (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdésében és a Vtv. 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 136. § (1) bekezdésében meghatározott közfeladata ellátásának elősegítése érdekében a 2. mellékletben meghatározott ingatlan ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az MTVA tulajdonába kerül.
    (2) A 2. melléklet szerinti ingatlan tekintetében a tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.
    (3) A 2. mellékletben meghatározott ingatlan tulajdonjogát az MTVA per-, teher- és igénymentesen szerzi meg.
    (4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott közfeladatok ellátására rendelkezésre álló a 2. melléklet szerinti ingatlanban található állami tulajdonú ingó vagyontárgyak (a továbbiakban: ingóságok) e törvény erejénél fogva az MTVA tulajdonába kerülnek.
    (5) Az átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.
    (6) Az (1) bekezdés alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlan, valamint a (4) bekezdés alapján átszálló ingóságok tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdés b) pontjában, valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.
    (7) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.
    4. Ingatlanok ingyenes vagyonkezelésbe adása Rácalmás Város Önkormányzat részére
    5. §
    (1) A Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti, Rácalmás külterület 053/2 és 053/8 helyrajzi számú ingatlanok e törvény erejénél fogva ingyenesen, 100 évre Rácalmás Város Önkormányzata (a továbbiakban: vagyonkezelő) vagyonkezelésébe kerülnek.
    (2) Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogot a vagyonkezelő kérelme alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetésére és a vagyonkezelői jog gyakorlására a vagyonkezelő vagyonkezelési szerződés kötése nélkül jogosult.
    (3) A vagyonkezelő vagyonkezelői jogának fennállása alatt az (1) bekezdés szerinti ingatlanokat a tulajdonos települési önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg.
    5. Az OMSZI Intézményfenntartó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság állami tulajdonban álló ingatlanok vagyonkezelőjeként történő kijelöléséről
    6. §
    (1) Az Nvtv. 11. § (5) bekezdése alapján az állami tulajdonban álló, a 3. mellékletben felsorolt ingatlanok, valamint az azokhoz kapcsolódó ingóságok vagyonkezelője az OMSZI Intézményfenntartó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: OMSZI) a szociális, valamint köznevelési, oktatási feladatainak elősegítése céljából.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog létesítése és gyakorlása ingyenesen történik.
    (3) Az (1) és (2) bekezdés szerint keletkező vagyonkezelői jogviszonyra egyebekben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársasággal kötött vagyonkezelési szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket - a (4) és (5) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni azzal, hogy a vagyonkezelési szerződés felmondása csak jogszabályban meghatározott rendkívüli felmondási ok bekövetkezése esetén lehetséges bármelyik fél részéről.
    (4) Az OMSZI főtevékenysége, valamint általa a vagyonkezelői joggyakorlás keretében kezelt vagyonnal végzett valamennyi tevékenység - ideértve a vagyonelemek hasznosítását is - közfeladatnak minősül.
    (5) Az OMSZI által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozásával vagy beszerzésével összefüggésben a (3) bekezdés szerinti feleknek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. A vagyonkezelői jogviszony tárgyát képező állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek az OMSZI - a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül - a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyonnyilvántartásban részére történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.
    (6) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jogot - a (3) bekezdés szerinti vagyonkezelési szerződés megkötését követően - az OMSZI kérelme alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.
    7. §
    Az Országgyűlés e törvény hatálybalépésével egyidejűleg lemond az államnak az OMSZI-val szemben, az OMSZI jogcím nélküli használatában álló, a 3. melléklet 7-10. pontjában megjelölt állami vagyonra vonatkozó, a tulajdonosi joggyakorló által kezelt nettó 817.651.380 forint összegű használati díj követeléséről azzal, hogy az OMSZI vállalja, hogy a jogcím nélküli használat időtartama alatt az állami ingatlanokon saját forrásból megvalósított beruházás, valamint egyéb felmerült költségek tekintetében megtérítést nem érvényesít az állammal szemben.
    6. Ingatlan ingyenes tulajdonba adása Szír Ortodox Vallási Egyesület részére
    8. §
    (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján a magyar állam 1/1 arányú tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Budapest belterület 15138 helyrajzi számú, természetben az 1025 Budapest, II. kerület Józsefhegyi lépcső 12. "felülvizsgálat alatt" szám alatt található ingatlan ingyenesen - hitéleti, egészségügyi és szociális feladatok ellátása érdekében - a Szír Ortodox Vallási Egyesület tulajdonába kerül.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az átvevő vallási egyesület, mint jogi személy az érintett ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljes körűen átvállalja.
    (3) Az (1) bekezdése szerinti tulajdon átruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést a magyar állam nevében a tulajdonosi joggyakorló, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.
    (4) Az (1) bekezdés alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon az Nvtv. 13. § (4) bekezdés a) pontjától és (5) bekezdésétől eltérően határozatlan időre szóló elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a tulajdonosi joggyakorló kérelmezi.
    (5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az ingatlanban található állami tulajdonú ingó vagyontárgyak (a továbbiakban: ingóságok) e törvény erejénél fogva a Szír Ortodox Vallási Egyesület tulajdonába kerülnek.
    (6) Az átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.
    (7) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.
    7. A HAYDNEUM - Magyar Régizenei Központ Alapítvány megalapítása
    9. §
    (1) A magyar régizenei élet színvonalának és nemzetközi elismertségének emelése - különös tekintettel a Magyarországhoz köthető régizenei kincs gondozására, valamint belföldi- és nemzetközi kulturális kapcsolatok fejlesztésére és magas szintre emelésére - érdekében, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:378. §-a, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény, valamint a kulturális örökség védelméről szóló, 2001. évi LXIV. törvény rendelkezései alapján meg kell alapítani a HAYDNEUM - Magyar Régizenei Központ Alapítványt (a továbbiakban: Alapítvány).
    (2) Az Alapítvány megalapításakor alapítóként a Miniszterelnökség jár el.
    (3) Az Alapítvány célját, tevékenységét, vagyonát, továbbá szervezetének és működésének részletes szabályait az Alapítvány alapító okiratában kell meghatározni.
    II. Fejezet
    Záró rendelkezések
    8. Hatályba léptető rendelkezések
    10. §
    (1) Ez a törvény - a (2)-(12) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
    (2) A 81-90. § és a 6. melléklet az e törvény kihirdetését követő 10. napon lép hatályba.
    (3) A 14-17. §, a 21-26. § és a 4. melléklet az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
    (4) A 162. § és a 185. § 2021. június 29-én lép hatályba.
    (5) A 216. § 2021. június 30-án lép hatályba.
    (6) A 41-43. § 2021. július 2-án lép hatályba.
    (7) A 186. §, a 187 §, a 188. § (1) bekezdése és (2) bekezdés b) pontja, a 189. §, a 191. §, a 200. §, a 202. §, a 205. § (1) bekezdés, a 206. §, a 209. §, a 211-214 és a 13. melléklet 2021. augusztus 1-jén lép hatályba.
    (8) A 146. § 2021. augusztus 2-án lép hatályba.
    (9) A 193. § és a 193. § 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.
    (10) A 130. § 2021. október 1-jén lép hatályba.
    (11) A 18. §, a 66. § b) és c) pontja, a 91-94. §, a 98. §, a 100-104. §, a 104. § 2., 3., 8., 10, 11., 13, 15. 18. és 22. pontja, a 105. § b) és c) pontja, a 117. §, a 125. § f) pontja, a 139. § és a 7. melléklet az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 82. cikk (3) bekezdése szerinti közleménynek az Európai Unió hivatalos lapjában történő közzétételét követő hat hónap elteltével lép hatályba.
    (12) A 46. § 2022. január 1-jén lép hatályba.
    (13) A (11) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját az egészségügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
    9. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
    11. §
    (1) A 3. § (2), (3) és (6) bekezdése, a 4. § (6) bekezdése, a 8. § (4) bekezdése, a 149. §, a 152. § d)-g) pontja, a 156. §, a 163. §, a 166. §, 168. § b) pontja, a 169. §, a 171-172. §, a 174. §, a 195. §, a 197. § b) pontja és a 10. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
    (2) A 149. §, a 151. §, a 152. § f) pontja, a 156. §, a 160. § a) pontja, a 163. §, a 166. §, a 168. § b) pontja, a 169. §, a 171. §, a 174. § g) pontja, a 186. §, a 187. § (2) bekezdése, a 188. § (1) bekezdése, a 189. §, a 191. §, a 193 § a) pontja, a 194. §, a 195. §, a 197. § a) és b) pontja, a 200. § a) és c) pontja, a 202. § (2) bekezdése, a 205. § (1) bekezdése, a 209. §, a 211. §, a 213. § és a 8-9. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
    10. Az Európai Unió jogának való megfelelés
    12. §
    (1) Ez a törvény
    a) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló, 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    b) az Európai Parlament és a Tanács 2014/40/EU irányelve (2014. április 3.) a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i európai parlamenti és tanácsi 2014/40/EU irányelvnek
    való megfelelést szolgálja.
    (2) Ez a törvény
    a) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
    b) az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
    c) az orvostechnikai eszközökről szóló (EU) 2017/745 rendeletnek a benne foglalt bizonyos rendelkezések alkalmazási időpontja tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. április 23-i (EU) 2020/561 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/745 rendelet],
    d) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről, valamint a 98/79/EK irányelv és a 2010/227/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/746 parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/746 rendelet]
    végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
    11. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
    13. §
    A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) Az állami tulajdonban lévő országos közutak vagyonkezelője - a 29. § (1) bekezdésében foglaltak, valamint a koncessziós társaságok kezelésében álló közutak kivételével - a Magyar Közút Nonprofit Zrt., amely a vagyonkezelői feladatokat - ideértve a vagyonkezelésében álló vagyonelemek hasznosítását is - állami feladatként, közfeladatként látja el."
    12. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
    14. §
    Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Mentes az ajándékozási illeték alól:)
    "c) az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli, a munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében megszerzett értékpapír, üzletrész, tagi részesedés, a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény szerinti KMRP szervezet működésére fordítható vissza nem térítendő vagyoni hozzájárulás, továbbá a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény;"
    13. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról
    15. §
    A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: MRP tv.) 1. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(8) Pénzügyi intézmény, biztosító, viszontbiztosító és befektetési vállalkozás tekintetében, valamint az olyan jogi személy tekintetében, amely által, vagy amelyben többségi befolyással rendelkező jogi személy által kibocsátott értékpapír forgalmazása az Európai Unió tagállamának szabályozott piacán engedélyezett, csak különleges munkavállalói részprogram (a továbbiakban: KMRP), illetve javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelése érdekében indítható MRP. Pénzügyi intézménynél az MRP szervezetben lévő tagi részesedést nem kell kockázatként, vagy kockázatvállalásként figyelembe venni."
    16. §
    Az MRP tv. az "A javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezete" alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:
    "A Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program
    24/M. §
    (1) A társaság munkavállalói KMRP-t indíthatnak.
    (2) A KMRP-re és a KMRP szervezetre e törvénynek kizárólag az 1. § (1)-(3) és (8) bekezdését, a 4. § (1)-(3) bekezdését, az 5. §-t, a 6. §-t, a 7. § (1), (3) és (4) bekezdését, a 11-13. §-t, valamint a 16. § (2) és (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni az ezen alcímben foglalt eltérésekkel.
    (3) Az 5. § (1) bekezdésétől eltérően a társaság hozzájáruló nyilatkozatát nem kell mellékelni a kérelemhez.
    (4) Az 1. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a KMRP szervezet alapszabálya a jogosultság feltételeként a fennálló munkaviszony időtartamának felső határát korlát nélkül állapíthatja meg.
    (5) Az 1. § (3) bekezdésének megfelelően megalakult szervezetre irányadó szabályát azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 24/N. § (5) bekezdése szerinti új résztvevő részvételi jogosultsága megszűnik, ha az alapszabályt írásbeli nyilatkozatával nem fogadja el.
    (6) Ezen alcím alkalmazásában munkavállalónak minősül a társaság igazgatóságának és felügyelőbiztosságának tagja is. A munkavállalóra irányadó szabályokat megfelelően kell alkalmazni alapítvány 24/N. § (6) bekezdés szerint megszerzett tagi részesedése esetén azzal, hogy a (11) bekezdés szerinti vagyonkezelő alapítvány nem lehet haláleseti kedvezményezett.
    (7) A társaság a vagyonrészek megszerzése érdekében a KMRP szervezet működésére fordítható vissza nem térítendő vagyoni hozzájárulást nyújthat a fel nem használt rész visszafizetési kötelezettsége mellett.
    (8) A KMRP szervezete a vagyonrészt hitel, kölcsön, résztvevői befizetés, társasági hozzájárulás, kötvény kibocsátás ellenértéke, illetve egyéb pénzeszköz beáramlás felhasználásával vásárolja meg.
    (9) A KMRP megindítását a munkavállalók a 24/N. § (1) bekezdésének megfelelő számú megkeresése alapján, nyilvános felhívás közzétételével kezdeményezhetik, melyhez a társaság tárgyi és technikai segítséget nyújthat.
    (10) A KMRP olyan módon is indítható, hogy a munkavállalók a KMRP szervezet megalakítása mellett a KMRP kezelésére a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vatv.) szerinti vagyonkezelő alapítványt alapíthatnak. Az e célból alapított vagyonkezelő alapítvány több KMRP-t is kezelhet.
    (11) A KMRP legalább tíz éves időtartamra, határozott ideig működtethető. A KMRP által az alakuláskor kiválasztott vagyonkezelési mód a határozott időtartam alatt nem változtatható meg.
    (12) A társaságnál egy időben több KMRP is működtethető.
    24/N. §
    (1) Szervezőbizottságot kell létrehozni, ha a munkavállalók közül legalább tíz fő a 24/M. § (10) bekezdése szerint kezdeményezett KMRP keretében vagyonrészt kíván szerezni.
    (2) A KMRP szervezőbizottsága kezdeményezheti hitel, kölcsön és résztvevői befizetés igénybevételét, továbbá kötvény kibocsátását.
    (3) A szervezet alakuló közgyűlését és vagyonkezelő alapítvány alapítása esetén az alapítók gyűlését a szervezőbizottság hívja össze.
    (4) A KMRP szervezet az alakuló közgyűlésen, legalább tíz résztvevővel, az alapszabály elfogadásával és az operatív működésért felelős szerv, valamint vezető tisztségviselők megválasztásával jön létre. A KMRP szervezet megalakításával a szervezőbizottság megszűnik.
    (5) A KMRP résztvevőinek száma a KMRP szervezet megalakulását követően nem bővíthető, a részvételi jog a résztvevő halálával vagy átruházással szűnik meg. A jogszabályi feltételeknek megfelelő új résztvevő a KMRP szervezetben fennálló tagi részesedés írásban történő átruházásával vagy a (6) bekezdésben meghatározott módon léphet be a KMRP-be. A feltételeknek megfelelő örökös vagy haláleseti kedvezményezett hiányában a megszűnt tagság helyett új létesíthető. A KMRP szervezet az új résztvevőnek haladéktalanul megküldi az alapszabályt.
    (6) Az alapszabály lehetővé teheti, hogy a résztvevő halála esetére írásban egy vagy több természetes személy vagy alapítvány kedvezményezettet jelöljön meg, amely esetben a tagi részesedés nem képezi a hagyaték részét, hanem a résztvevő halálával a kedvezményezettre száll át. A tagi részesedés - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - örökölhető.
    (7) A KMRP szervezet alapszabályában meg kell határozni
    a) a 9. § (1) bekezdés a)-c), e), f) és h)-m) pontjában foglaltakat,
    b) a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseket,
    c) az operatív működésért felelős szerv tagjainak számát, választásuk módját, hatáskörüket és működésük időtartamát,
    d) a vezető tisztségviselők számát és működésük időtartamát,
    e) a résztvevők kötelező tájékoztatásának eseteit és módját,
    f) a KMRP megindításával, a KMRP szervezet megalakulásával, működésével és megszűnésével összefüggésben a KMRP szervezetnél felmerülő költségek, ráfordítások megelőlegezésének, megtérítésének és elszámolásának elveit,
    g) a vagyonkezelés elveit és módját,
    h) az új résztvevő (5) bekezdés szerinti belépésének szabályait,
    i) a vagyonrésznek nem minősülő KMRP szervezeti vagyonból nem fedezett tartozások megtérítésének forrását és módját, és
    j) a 24/R. § (7) bekezdés b) pontja szerint megszerezhető vagyonrészeknek a résztvevők túlkereslete esetére irányadó elosztási elveit.
    (8) A KMRP szervezet tulajdonában lévő vagyonrésznek a résztvevők tulajdonába kerülési módjának, elosztási elveinek meghatározása során figyelembe kell venni a 24/R. § (7)-(11) bekezdésében foglaltakat.
    (9) A közgyűlés határozatait - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik, a résztvevőt befizetése arányában - befizetés hiányában egyenlő arányban - illeti meg a szavazati jog.
    (10) A résztvevők számára abban az esetben, ha a társaság hozzájárulást fizet, a KMRP által beszedett hasznokból csak a hozzájárulás mértékét meghaladó rész fizethető ki, kivéve a 24/R. § (4) bekezdése szerinti vagyonfelosztás alapján történő kifizetést.
    (11) A résztvevő hozzájárulása nélkül nem írható elő számára befizetési kötelezettség. A résztvevő nem teljesített befizetési kötelezettségéért az örökös vagy haláleseti kedvezményezett - erre vonatkozó kötelezettségvállalása kivételével - nem tartozik felelősséggel.
    24/O. §
    A KMRP szervezet
    a) kötvényt bocsáthat ki,
    b) tevékenységét, ennek keretében különösen kötvénykibocsátást, állampapír vásárlást, bármely ügyletkötést - ideértve a pénzügyi kötelezettségvállalást -, szolgáltatás igénybevételét kizárólag célja elérése, a vagyonrészek megszerzése érdekében végzi, haszonszerzésre nem törekedhet,
    c) feladatának ellátása érdekében pénzzel rendelkezhet,
    d) nem idegeníthet el vagyonrészt a záró közgyűlést megelőzően, valamint hitel-, illetve kölcsön vagy kötvénykibocsátás ellenértéke igénybevételével megszerzett vagyonrész esetén a törlesztés befejezésig, kivéve, ha ezt az alapszabály a 24/N. § (7) bekezdés i) pontja alapján lehetővé teszi,
    e) az a)-d) ponton túl egyéb tevékenységet nem folytathat.
    24/P. §
    (1) A résztvevő a záró közgyűlésen a KMRP tulajdonát képező azon vagyonrész
    a) megvásárlására, amely teljes vételárának törlesztése - ideértve a forrást jelentő hitel vagy kölcsön összegének törlesztését is - a záró közgyűlésig nem történt meg (a továbbiakban: fedezetlen vagyonrész), valamint a b) pontban meghatározottak szerint más résztvevő által visszautasított vagyonrész megvásárlására feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozatot tehet, amellyel a KMRP szervezet által tett ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás tizenöt napon belül történő teljesítésére,
    b) vonatkozásában, amely teljes vételárának törlesztése - ideértve a forrást jelentő hitel vagy kölcsön összegének törlesztését is - a záró közgyűlésig megtörtént (a továbbiakban: fedezett vagyonrész), visszautasíthatja az 24/R. § (7) bekezdés a) pontja szerinti tulajdonba adást és kérheti a vagyonrész pénzbeli ellenértékének KMRP szervezet általi megfizetését.
    (2) A visszautasított fedezett vagyonrész ellenértékét az eredményes értékesítést követően fizeti meg a KMRP szervezet a résztvevőnek.
    (3) A visszautasított fedezett vagyonrész eredménytelen értékesítése esetén a vagyonrész résztvevőnek történő tulajdonba adásának van helye, a pénzbeli ellenérték nem követelhető.
    24/Q. §
    A társaság a saját részvény és a saját üzletrész megszerzésére irányadó szabályok figyelembe vételével feltétetlen és visszavonhatatlan nyilatkozatot tehet a KMRP szervezet által a 24/R. § (8) bekezdése szerint felajánlott vagyonrész megvásárlására, amellyel a KMRP szervezet által tett ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás tíz napon belül történő teljesítésére.
    24/R. §
    (1) A KMRP szervezet megszűnésére a jogi személy megszűnésének általános szabályait kell alkalmazni, ha a legfőbb szerv az (4) bekezdés szerinti jogutód nélküli megszüntetéséről határoz.
    (2) A KRMP szervezet megszűnése esetén a (7) bekezdés a) pontja szerint a résztvevők tulajdonába nem adott vagyonrészek tekintetében a résztvevőket és a társaságot - ebben a sorrendben -elővásárlási jog illeti meg azzal, hogy a társaság az (5) bekezdés szerint meghatározott értéknél alacsonyabb értéken nem szerezhet vagyonrészt.
    (3) A KMRP szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvénynek a végelszámolásra, csőd- és felszámolási eljárásra irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni.
    (4) A KMRP operatív működésért felelős szerve harminc napon belül összehívja a záró közgyűlést, amely a KMRP szervezet vagyonának (7) bekezdés szerinti felosztásáról és jogutód nélküli megszüntetéséről határoz, ha
    a) lejár a KMRP működési ideje,
    b) a társaság jogutód nélküli megszűnik,
    c) a KMRP-ben résztvevők száma tíz fő alá csökken, és ezt a létszámot tizenöt napon belül sem éri el újra, vagy
    d) a KMRP szervezet tulajdonában álló összes vagyonrész értéke bármikor nem éri el a KMRP szervezet teljes vagyonának értékéhez viszonyított hetven százalékot a KMRP szervezet megalakulása utáni fél évet követően.
    (5) A vagyonrész értékét a számviteli törvény szerinti valós értéken kell megállapítani.
    (6) A KMRP szervezet a megalakulását követő hatodik hónap végéig, majd félévente értékeli a tulajdonát képező vagyonrészeket és arról tájékoztatja a résztvevőket.
    (7) A KMRP szervezet a vagyon felosztása során
    a) határoz a fedezett és vissza nem utasított vagyonrészeknek résztvevők egyénenkénti befizetései arányában - befizetés hiányában egyenlő arányban - történő tulajdonba adásáról,
    b) az alapszabályában meghatározott módon ajánlatot tesz a résztvevők számára a fedezetlen és a visszautasított fedezett vagyonrész eladása érdekében,
    c) az a) pont szerinti elveknek megfelelően határoz a tulajdonában maradó, vagyonrésznek nem minősülő további vagyon - a résztvevőnek át nem ruházható vagyonelem esetén a vagyonelem értékesítéséből származó ellenérték - felosztásáról azzal, hogy tartozás fedezetét nem vonhatja el.
    (8) A KMRP szervezet a záró közgyűlést követő öt napon belül ajánlatot tesz a társaság részére azon fedezetlen és visszautasított fedezett vagyonrész eladása érdekében, amelyre szabályszerű vételi ajánlatot résztvevőtől nem kapott, továbbá elszámol a társasággal az 24/M. § (7) bekezdése szerinti hozzájárulással.
    (9) Ha a vagyonrész értékesítése a (8) bekezdés szerinti módon is eredménytelen maradt, a KMRP szervezet piaci értékesítésre ajánlja azt fel.
    (10) A KMRP szervezet haladéktalanul intézkedik a fedezetlen vagyonrész vételárának megfizetése feltételével a törlesztés, valamint azt követően a vagyonrész tulajdonba adása iránt.
    (11) A KMRP szervezet a (7) bekezdés a) pontja, valamint a (8) bekezdés szerinti ajánlatában az eladásra kínált vagyonrész fedezetlen vételárának összegével megegyező árat határoz meg ellenszolgáltatásként.
    24/S. §
    (1) A munkavállalók által a KMRP keretében létesített vagyonkezelő alapítvány alapítására és működésére a Vatv. rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelő alapítvány létesítéséhez az alapítvány javára bizalmi vagyonkezelésre legalább tíz millió forint KMRP vagyont kell rendelni. A vagyonkezelő alapítvány nyilvántartásba vételét követő egy éven belül az alapítványi vagyonnak el kell érnie a Vatv. 3. § (1) bekezdésében meghatározott összeget azzal, hogy abba a bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon is beszámít.
    (3) A vagyonkezelő alapítvány alapító okiratában az alapítói jogok gyakorlására a kuratóriumot kell kijelölni.
    (4) A vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettjei annak munkavállaló alapítói.
    (5) A vagyonkezelő alapítvány működésére, vagyonkezelésére, új résztvevő csatlakozására, a kedvezményezettek közötti vagyonfelosztásra az 24/N-24/R. §-t azzal kell alkalmazni, hogy a résztvevők alatt az alapítókat, az alapszabály alatt az alapító okiratot, az új résztvevő belépése alatt pedig az új résztvevőnek a vagyonkezelő alapítványhoz való csatlakozását kell érteni."
    17. §
    Az MRP tv.
    a) 3. § (3) bekezdésében a "gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényben (a továbbiakban: Gt.), szerződésben (a társaság alapszabályában) foglaltak szerint" szövegrész helyébe a "gazdasági társaságra irányadó szabályoknak megfelelően" szöveg és
    b) 3. § (4) bekezdésében a "Gt. vagy szerződés (a társaság alapszabálya) alapján" szövegrész helyébe a "gazdasági társaságra irányadó szabályoknak megfelelően" szöveg
    lép.
    14. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása
    18. §
    A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 33/B. § (1) bekezdés a) pontjában a "vizsgálati készítmény" szövegrész helyébe a "vizsgálati gyógyszer" szöveg lép.
    15. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
    19. §
    A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 2. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
    (Az állami feladatok:)
    "q) a közjóléti feladatellátás körében a vízitúrázás és a kerékpáros turisztikai igénybevétel alapfeltételeinek biztosítása az állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények üzemeltetése során."
    20. §
    A Vgtv. 45. §-a a következő (7e) bekezdéssel egészül ki:
    "(7e) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a vízitúrázás és a kerékpáros turisztikai igénybevétel alapfeltételeit az állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények üzemeltetése során."
    16. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
    21. §
    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 7. §-a a következő (1f) bekezdéssel egészül ki:
    "(1f) Nem szerez bevételt a magánszemély a különleges MRP (a továbbiakban: KMRP) szervezet résztvevőjeként a részvételi jogosultság megszerzése révén."
    22. §
    Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pontja a következő ah) alponttal egészül ki:
    [A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)
    osztalék]
    "ah) a KMRP résztvevője részére a KMRP által megszerzett vagyonelemek hozamából származó kifizetés;"
    23. §
    Az Szja tv. 67. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
    "(2) Árfolyamnyereségből származó jövedelem a KMRP szervezetben való részvételi jogosultság ellenérték fejében történő értékesítéséből származó bevételnek az a része, amely meghaladja a részvételi jogosultsággal összefüggésben teljesített kiadás összegét."
    24. §
    Az Szja tv. 68. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
    "(6a) Vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül a KMRP szervezet vagyona felosztása során a résztvevő által pénzben megszerzett bevétel csökkentve a résztvevőként teljesített befizetés (ide nem értve a KMRP szervezet által eladásra kínált vagyonrész megszerzésére fordított összeget) összegének arányos - a pénzbeli formában megszerzett bevételnek a vagyonfelosztáskor megszerzett összes bevétel arányában megállapított - részével."
    25. §
    Az Szja tv. 77/A. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
    (Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély)
    "l) az értékpapírt a KMRP szervezet résztvevőjeként szerezte; a KMRP szervezet résztvevőnként, az adóévet követő év január 31-ig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a résztvevőnek a vagyon felosztása során átadott összes vagyonrésznek az átadásuk napjára megállapított együttes szokásos piaci értékéről, valamint a vagyonrészek megszerzése érdekében a résztvevő által teljesített összegéről."
    17. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
    26. §
    A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 3. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
    18. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
    27. §
    Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 11/A. § (5) bekezdés a) pontjában a "hirdetmeny.magyarorszag.hu közigazgatási" szövegrész helyébe a "központi ügyintézési" szöveg lép.
    19. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
    28. §
    Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) Az érintett halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, illetve azokról - első alkalommal - térítésmentesen, valamint minden további másolat tekintetében - a (3) bekezdés szerinti módon - másolatot kapni."
    29. §
    (1) Az Eüak. 14/A. § (1a) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
    (Az EESZT működtetője biztosítja, hogy)
    "d) az elektronikus vény kiváltását a nem saját TAJ szám közlésével kezdeményező személy nevét és személyi azonosításra alkalmas okmányának számát a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz 35/B. § szerinti csatlakozott kiszolgálója a 4. § (2) bekezdés s) pontjában foglalt célból elektronikusan rögzíthesse."
    (2) Az Eüak. 14/A. §-a a következő (2b) és (2c) bekezdéssel egészül ki:
    "(2b) Ha az EESZT útján kiállított vényt kiváltó személy a vény kiváltását nem a saját TAJ szám közlésével kezdeményezi, a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz 35/B. § szerinti csatlakozott kiszolgálója a 4. § (2) bekezdés s) pontjában foglalt célból e személy
    a) személyazonosságát ellenőrzi, valamint
    b) nevét és az a) pont szerinti ellenőrzés során bemutatott, személyazonosításra alkalmas okmánya azonosítóját rögzíti.
    (2c) A gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz 35/B. § szerinti csatlakozott kiszolgálója a (2b) bekezdés b) pontja szerint rögzített adatokat a 4. § (2) bekezdés s) pontjában meghatározott célból a rögzítéstől számított 5 évig kezelheti."
    30. §
    Az Eüak. 16. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
    "(17) A Központi Statisztikai Hivatal az egészségügyi intézményen kívül elhunyt személyek halálának okával kapcsolatos egészségügyi adatokat és az elhunyt személyek TAJ számát, nemét és születési idejét továbbítja az egészségbiztosítási szerv részére a 4. § (1) bekezdés b) pontjában és a 4. § (2) bekezdés b)-d), v), w), z) és zs) pontjaiban meghatározott feladataihoz kapcsolódó elemzés céljából. Az adattovábbításról a Központi Statisztikai Hivatal és az egészségbiztosítási szerv megállapodást köt, amely tartalmazza az adatátadás módját, gyakoriságát és határidejét."
    31. §
    Az Eüak. 19/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "19/A. §
    (1) A határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében kijelölt nemzeti kapcsolattartó szerv a 4. § (2) bekezdés zs) pontja szerinti célból - a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való jogokkal kapcsolatos, a nemzeti kapcsolattartó szerv feladatairól szóló kormányrendeletben meghatározott tájékoztatás megadásáig - kezelheti az érintett nevét, nemét, születési idejét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, TAJ számát, a részére az EESZT útján rendelt vények adatait, valamint azon egészségügyi adatait, amelyek az érintett határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogainak érvényesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek.
    (2) Az (1) bekezdésben megjelölt adatokat a 4. § (2) bekezdés zs) pontjában meghatározott célból a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében kijelölt nemzeti kapcsolattartó szerv - az egészségügyi ellátás igénybevételének elősegítése céljából - továbbítja a 2011/24/EU irányelvben meghatározottak szerint más tagállamban működő nemzeti kapcsolattartó szerv részére.
    (3) Az egészségügyi államigazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv a (2) bekezdés szerinti célból az egészségügyi ellátás megszervezéséig kezeli az érintett (1) bekezdés szerinti adatait.
    (4) A nemzeti kapcsolattartó szerv a más tagállamban működő nemzeti kapcsolattartó szerv által megküldött személyazonosító és egészségügyi adatokat a 4. § (2) bekezdés zs) pontjában meghatározott célból a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében, az egészségügyi ellátás igénybevételének elősegítése céljából továbbítja az egészségügyi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató, illetve a gyógyszertár részére.
    (5) A nemzeti kapcsolattartó szerv a (2) és (4) bekezdés szerinti adattovábbítás céljából az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást, illetve központi elektronikus ügyintézési szolgáltatást vehet igénybe."
    32. §
    (1) Az Eüak. 35/B. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
    (Az EESZT-hez engedélyezett informatikai rendszere útján csatlakozásra köteles)
    "e) az ártámogatási szerződéssel rendelkező gyógyászati segédeszköz forgalmazó."
    (2) Az Eüak. 35/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
    "(10) A betegellátás során nem követelhető meg az érintettől olyan egészségügyi dokumentáció bemutatása vagy egészségügyi adat igazolása, amely az EESZT-ben elérhető."
    33. §
    Az Eüak. 35/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A működtető lehetővé teheti, hogy a csatlakozott adatkezelő a működtetővel kötött megállapodás alapján a saját, az érintett azonosítását igénylő szolgáltatása keretében, az érintett azonosítása céljából igénybe vegye a működtető által elérhetővé tett elektronikus azonosítási szolgáltatást."
    34. §
    Az Eüak. 35/D. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A működtető az EESZT útján történő adatkezelések jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából a személyes adatok EESZT útján történő kezelése tekintetében nyilvántartást vezet, amely tartalmazza)
    "a) az érintett születési idejét és nemét, valamint TAJ számát vagy ennek hiányában személyazonosság igazolására alkalmas okmányának számát, európai egészségbiztosítási kártyája számát, menedékes, kérelmező, befogadó igazolvány számát, vagy ilyen hiányában az érintett EESZT-ben képzett azonosítóját (a továbbiakban: más azonosító),"
    35. §
    Az Eüak. 35/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A csatlakozott adatkezelő a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott célból történő hozzáférhetővé tétel érdekében az EESZT útján a működtető rendelkezésére bocsátja az általa kezelt érintettel kapcsolatos alábbi adatokat:
    a) az érintett TAJ száma vagy ennek hiányában más azonosítója, születési ideje, neme, állampolgársága az EESZT útján továbbított vény és beutaló esetében a vényben és beutalóban foglalt egyéb személyazonosító adatok, az érintett EESZT-ben képzett azonosítója,
    b) az ellátási esemény megjelölése, típusa, időpontja és időtartama, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott egyéb adatai és dokumentumai, valamint
    c) az ellátási eseményt nyújtó egészségügyi szolgáltató megjelölése, EESZT-ben képzett azonosítója, valamint az ellátást végző vagy abban közreműködő személy EESZT azonosítója."
    36. §
    Az Eüak. 35/J. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az érintett kezelőorvosa, ennek hiányában háziorvosa az érintett vércsoportjára vonatkozó adat tekintetében az állami vérellátó szolgálat is, a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott célból történő, az arra jogosult személyek részére történő hozzáférhetővé tétel érdekében az EESZT útján rögzíti az általa kezelt érintettel kapcsolatban az e törvény szerinti személyazonosító adatok közül az érintett TAJ számát, vagy ennek hiányában más azonosítóját, születési idejét, nemét, továbbá az érintett egészségi állapotával, kórelőzményével, egyes beavatkozásaival kapcsolatos egészségügyi adatokat (a továbbiakban: egészségügyi profil)."
    37. §
    Az Eüak. 35/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A csatlakozott adatkezelő köteles az EESZT útján a működtető részére a miniszter által rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő módon - az egészségügyi dokumentáció megismerésére jogosultaknak a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott célból az érintett dokumentumokhoz az EESZT útján való hozzáférés érdekében - megküldeni az egészségügyi ellátás során keletkezett dokumentumokat."
    38. §
    Az Eüak. 36. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) A csatlakozással kapcsolatos kötelezettségét az Eüak. 35/B. § (1) bekezdés e) pontja alapján csatlakozásra köteles gyógyászati segédeszköz forgalmazó 2021. szeptember 1-jéig köteles teljesíteni."
    39. §
    (1) Az Eüak. 38. § (2) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
    "zs) a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében a kijelölt nemzeti kapcsolattartó szerv feladatait, a tájékoztatás és adatátadás rendjét és feltételeit"
    (rendeletben állapítsa meg.)
    (2) Az Eüak. 38. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
    "f) a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében kijelölt nemzeti kapcsolattartó szervet"
    (rendeletben jelölje ki.)
    40. §
    Az Eüak. 35/K. § (3) bekezdésében az "a 4. § (1) bekezdés a)-d) pontjában vagy a 4. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott célból" szövegrész helyébe az "a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott célból" szöveg lép.
    20. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
    41. §
    Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) a következő 60/J. §-sal egészül ki:
    "60/J. §
    A 60/H. § rendelkezéseit azon XX. század első felében megvalósult épületek esetén is alkalmazni kell, amelyek megsemmisült vagy megrongálódott tetőidomai és egyéb jelentős épületelemei, épületdíszei helyreállíthatóak. A helyreállítás keretében biztosítani kell a korábbi helyreállítási hibák, eltérések korrekcióját, ideértve különösen az építészeti minőséget lerontó utólagos hozzáépítések elbontását, a tetőzet eredeti formájának újjáépítését és az esetlegesen eltávolított épületdíszítések, tetődíszek, tornyok, kupolák, portálok visszaállítását. A helyi építési szabályzatban - a fővárosban a 14/A. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti településrendezési tervekben - meghatározott építészeti hangsúly képzésének lehetséges helyszíneitől eltérni csak a fotóval, tervvel, valamint műemlék esetében az építéstörténeti tudományos dokumentációban foglaltakkal igazolt, eredeti állapot visszaállításával megengedett."
    42. §
    Az Étv. a következő 61/C. §-sal egészül ki:
    "61/C. §
    E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel megállapított 60/J. §-át a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."
    43. §
    Az Étv.
    a) 20. § (7) bekezdés a) pontjában a "megkezdett tevékenységre" szövegrész helyébe a "megkezdett építési tevékenységre" szöveg,
    b) 20. § (7) bekezdés d) pontjában az "eljárásra" szövegrész helyébe az "eljárásra, vagy az egyszerű bejelentéstől eltérő építési munkáknak a településrendezési követelményeket nem érintő kivitelezésére" szöveg,
    c) 48. § (5) bekezdés b) pontjában a "(2) bekezdésében" szövegrész helyébe az "(5) bekezdésében" szöveg,
    d) 62. § (1) bekezdés 36. pontjában az "az illeszkedés egyedi tartalmát és területi hatályának megállapítására kijelölt közigazgatási szervet," szövegrész helyébe az "az illeszkedés egyedi tartalmát," szöveg
    lép.
    21. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
    44. §
    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A biztosított orvosi indikáció alapján jogszabályban foglalt feltételekkel jogosult a meddőség kezelésére az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 169. § (2) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatóknál történő igénybevételére."
    45. §
    Az Ebtv. 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "30/A. §
    Az egészségbiztosító szerződést köthet a gyógyszer Gyftv. 36. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatali engedélyének jogosultjával, illetve meghatalmazása alapján a gyógyszer forgalomba hozójával, a gyógyászati segédeszközt forgalomba hozóval, illetve a gyógyászati ellátást nyújtóval
    a) az árhoz nyújtott támogatással forgalmazható termék és ellátás, és
    b) tételes elszámolás alá eső hatóanyagot tartalmazó gyógyszer
    áráról, mennyiségéről, minőségi követelményéről, illetve a felek által lényegesnek ítélt egyéb kérdésről."
    46. §
    (1) Az Ebtv. 34. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása)
    "g) a minőségi mutatók figyelembevételén,"
    (alapuló rendszerben történik.)
    (2) Az Ebtv. 34. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
    (Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása)
    "h) az a)-g) pontban foglaltak kombinációján"
    (alapuló rendszerben történik.)
    47. §
    Az Ebtv. 82. §-a következő (16)-(18) bekezdéssel egészül ki:
    "(16) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel módosított 15. § (2) bekezdésében foglaltakat 2022. július 1-jétől kell alkalmazni.
    (17) Az egészségbiztosító meddőség kezelésére szolgáló egészségügyi szolgáltatások nyújtására az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 169. § (2) bekezdésének figyelembevételével köthet finanszírozási szerződést.
    (18) Az egészségbiztosító az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 169. § (2) bekezdésének nem megfelelő egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződését az egészségügyi államigazgatási szerv tájékoztatása alapján 2022. június 30-ával megszünteti. Ezen finanszírozási szerződés tekintetében az egészségbiztosító elszámolásra köteles."
    48. §
    Az Ebtv. 83. §-a a következő (2m) bekezdéssel egészül ki:
    "(2m) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az egészségbiztosítói ellenjegyzéssel kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos egészségbiztosítói ellenjegyzés eljárási szabályait."
    49. §
    Hatályát veszti az Ebtv. 83. § (6) bekezdés g) pontjában a "valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos eljárási szabályokat," szövegrész.
    22. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása
    50. §
    (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Nemzeti gyűjtőkörű könyvtár a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára."
    (2) A Kultv. 3. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
    23. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
    51. §
    Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) a következő 85. §-sal egészül ki:
    "85. §
    (1) A Magyar Állam képviseletében eljáró MNV Zrt. kérelme alapján a Magyar Állam tulajdonjogát kell bejegyezni az olyan ingatlanra, amelynél valamennyi alábbi feltétel együttesen teljesül:
    a) a Magyar Állam, a nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló, vagy valamely állami költségvetési szerv, illetve annak jogelődje az ingatlanra vonatkozóan 2000. január 1-jét megelőzően tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet nyújtott be, melyet elutasítottak,
    b) az ingatlan az MNV Zrt. vagy valamely állami költségvetési szerv birtokában áll,
    c) az MNV Zrt. olyan okiratot mutat fel, amely a szerződést kötő felek tulajdon-átruházásra irányuló megállapodását, az ingatlan megjelölését, továbbá az ellenértéket, illetve a szerzés ingyenességét tartalmazza.
    (2) A kérelmező MNV Zrt. az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel fennállását az elutasított kérelem ügyszámának megjelölésével, az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel fennállását pedig az ingatlan birtokosának közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatával köteles igazolni.
    (3) Amennyiben az ingatlannal kapcsolatosan vagyonrendezési eljárás lefolytatásának is lenne helye, úgy azt csak a jelen § szerinti eljárásban hozott elutasító döntést követően - ha a döntés miatt közigazgatási per indul, annak jogerős lezárását követően - lehet lefolytatni."
    52. §
    Az Inytv.
    a) 72. §-ában a "Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt." szövegrész helyébe a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.)" szöveg,
    b) "Rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárás" alcím címe helyébe az "MNV Zrt. kérelme alapján induló eljárás" alcím cím
    lép.
    24. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
    53. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § w) pont wd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában
    fenntartó:)
    "wd) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 97. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az egészségügyi felsőoktatási intézmény,"
    54. §
    Az Eütv. 24. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(11) A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról kivonatot, másolatot készíteni, illetve - első alkalommal térítésmentesen, valamint - minden további másolat tekintetében - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény szerint meghatározott módon a saját költségére másolatot kapni."
    55. §
    Az Eütv. 101. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
    "(2) Az (EU) 2017/745 rendelet 101. cikke és az (EU) 2017/746 rendelet 96. cikk szerinti illetékes hatósági feladatokat az egészségügyi államigazgatási szerv látja el."
    56. §
    Az Eütv. 158. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) A (3) bekezdésben foglaltak az orvostechnikai eszközökkel végzett klinikai vizsgálatok engedélyezésére nem alkalmazandók."
    57. §
    Az Eütv. 159. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) Orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatának minősülő orvostudományi kutatás - az (1)-(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az (EU) 2017/745 rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén végezhető. Az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatának engedélyezését - az ETT bizottságának a szakmai-etikai szakkérdésekben kiadott, az (EU) 2017/745 rendelet 62. cikk (4) bekezdés b) pontja szerinti szakvéleménye alapján - az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv végzi."
    58. §
    Az Eütv. a következő 160/A. §-sal egészül ki:
    "160/A. §
    Orvostechnikai eszközzel végzett klinikai vizsgálat sürgős szükség esetén - a 160. §-ban foglaltaktól eltérően - az (EU) 2017/745 rendelet 68. cikkében meghatározott feltételek fennállása esetén végezhető."
    59. §
    Az Eütv. 164. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "164. §
    (1) Ha a szakmai szabályoknak, valamint a kutatási tervnek megfelelően végzett kutatás során a kutatás alanya kárt szenved vagy meghal, őt, illetve az általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja.
    (2) A kutatást végző egészségügyi szolgáltatónak a kártérítés és sérelemdíj fedezetére a kutatási tevékenység megkezdését megelőzően a kutatásokra vonatkozó, a kockázatoknak megfelelő felelősségbiztosítási szerződéssel kell rendelkeznie.
    (3) A vizsgálati készítménnyel végzett klinikai vizsgálatok esetén a törvényben előírt felelősségbiztosítással kell rendelkezni. A vizsgálati készítmény klinikai vizsgálata során, illetve annak következményeként természetes személy által szenvedett egészségkárosodás esetén a sérelmet szenvedett személy, illetve halála esetén a Ptk. szerinti hozzátartozója részére fizetendő kártérítésre és sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseket törvény határozza meg.
    (4) Az orvostechnikai eszközökkel végzett klinikai vizsgálatok során a vizsgálati alany által elszenvedett kár vonatkozásában az (EU) 2017/745 rendelet 2. cikk 49. pontja szerinti megbízó (e § alkalmazásában a továbbiakban: megbízó) és a klinikai vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató a kártérítés és sérelemdíj fedezetére kötendő felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.
    (5) Ha az orvostechnikai eszköz klinikai vizsgálata során, illetve annak következményeként bármely természetes személy egészségkárosodást szenved, a sérelmet szenvedett személy, illetve halála esetén a Ptk. szerinti hozzátartozója részére
    a) a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóság által jóváhagyott vizsgálati terv szerint végzett vizsgálat esetén a megbízó,
    b) ha a halál, megrokkanás vagy súlyos egészségkárosodás a vizsgálatot kezdeményező által ismert, de a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóságnak be nem nyújtott adat eltitkolásának következménye, a megbízó,
    c) ha a halál, megrokkanás vagy súlyos egészségkárosodás a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóság előírásának következménye, az engedélyező hatóság,
    d) a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóság által jóváhagyott vizsgálati tervtől való eltérés esetén - ha az egészségkárosodás ennek következményeként következik be - a vizsgálóhely
    sérelemdíjat, valamint - a halállal, megrokkanással, illetve egészségkárosodással összefüggésben bekövetkezett vagyoni károk esetén - kártérítést fizet.
    (6) Az (1) bekezdés alkalmazásában eltartott hozzátartozón azt a személyt kell érteni, akinek a tartásáról a sérelmet, illetve vagyoni kárt szenvedett személy jogszabály vagy szerződés alapján gondoskodni köteles."
    60. §
    (1) Az Eütv. 164/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A jogszabály szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat a 157. § és a 158. §, a 159. § (2) bekezdése, a 161. § (1) és (2) bekezdése, a 162. és 163. §, továbbá a 164. § (1) bekezdése alapján végezhető, azzal az eltéréssel, hogy az orvostechnikai eszközzel végzett, jogszabályban meghatározott beavatkozással nem járó vizsgálat az (EU) 2017/745 rendelet szerinti illetékes hatóságként kijelölt szerv részére - az ETT bizottságának a szakmai-etikai szakkérdésekben kiadott, az (EU) 2017/745 rendelet 62. cikk (4) bekezdés b) pontja szerinti szakvéleményének birtokában -megtett bejelentés alapján végezhető. Utólagos, beavatkozással nem járó vizsgálat esetén a kutatási alany tájékoztatására és a vizsgálatba való beleegyezésére vonatkozóan az egészségügyért felelős miniszter eltérő szabályokat határozhat meg."
    (2) Az Eütv. 164/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Az orvostechnikai eszközökkel végzett beavatkozással nem járó vizsgálat megkezdéséhez az (1) bekezdés szerinti bejelentés szükséges, amelynek megtörténtéről a bejelentés benyújtásától számított hatvan napon belül az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv igazolást állít ki."
    61. §
    Az Eütv. 167. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Reprodukciós eljárás megfelelő szakorvosi javaslatra, az eljárás végzésére működési engedéllyel rendelkező, a 169. § (2) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatónál végezhető."
    62. §
    Az Eütv. 169. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "169. §
    (1) Az állam felelőssége az egészségügyi szakellátási kötelezettség részeként a reprodukciós eljárások ellátásáról történő gondoskodás, ennek keretében ezen ellátásoknak a társadalombiztosítást meghatározó jogszabályokban foglaltak szerinti biztosítása.
    (2) Reprodukciós eljárások végzésére működési engedéllyel rendelkező
    a) állami fenntartású egészségügyi szolgáltató, valamint
    b) az egységes állami egészségügyi irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központ
    jogosult.
    (3) A (2) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltató által végezhető reprodukciós eljárások körét, a jogosult egészségügyi szolgáltatók működésének szakmai feltételeit, az egyes beavatkozások alapjául szolgáló egészségügyi indikációk körét, valamint az egészségügyi beavatkozások végzésének részletes szakmai szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
    (4) A (2) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltató, valamint klinikai központ e szolgáltatás keretében közreműködőként állami fenntartású egészségügyi szolgáltatót, valamint az egységes állami egészségügyi irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központot vehet igénybe."
    63. §
    Az Eütv. 244/A. §-a a következő (8)-(19) bekezdéssel egészül ki:
    "(8) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) módosított 167. § (5) bekezdésében és 169. §-ában foglaltakat 2022. július 1-jétől kell alkalmazni.
    (9) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 169. § (2) bekezdése szerinti feltételnek meg nem felelő egészségügyi szolgáltatónak (a továbbiakban: átadó szolgáltató) a reprodukciós eljárások végzésére vonatkozó működési engedélye hatályát veszti 2022. június 30-ával.
    (10) A miniszter 2021. szeptember 30-áig
    a) állapítja meg a 169. § (1) bekezdésében meghatározott szakellátási kötelezettség folyamatos ellátása érdekében a közfinanszírozott feladatot, és
    b) jelöli ki az átadó szolgáltató által nyújtott nem közfinanszírozott szolgáltatások tekintetében a 169. § (2) bekezdésének megfelelő egészségügyi szolgáltatót (a továbbiakban: átvevő szolgáltató),
    amelyről az átadó és az átvevő szolgáltatót valamint az egészségügyi államigazgatási szervet tájékoztatja.
    (11) 2021. szeptember 30-át követően reprodukciós eljárás végzésére irányuló új, az érintett személynél meg nem kezdett meddőségkezelési beavatkozást célzó szerződést a 169. § (2) bekezdése szerinti kijelölt szolgáltató köthet. 2021. szeptember 30-át követően a 169. § (2) bekezdésének meg nem felelő egészségügyi szolgáltatónál új reprodukciós eljárás, további meddőségkezelési célú önálló új beavatkozás nem kezdhető meg
    (12) Az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból eljár az átadó szolgáltató reprodukciós eljárások végzésére vonatkozó működési engedélye visszavonása, az átvevő szolgáltató reprodukciós eljárások végzésére vonatkozó működési engedélyének kiadása, módosítása, valamint a szakellátási kapacitások módosítása érdekében.
    (13) Az egészségbiztosítási szerv a működési engedély kézhezvételétől számított három napon belül kezdeményezi az átvevő szolgáltató finanszírozási szerződésének 2022. július 1-jei hatállyal történő módosítását, illetve új finanszírozási szerződés 2022. június 30-ai hatállyal történő megkötését.
    (14) Az átadó szolgáltató a (10) bekezdés alapján kijelölt átvevő szolgáltató részére az általa a nála folyamatban lévő vagy későbbi reprodukciós eljárás céljából tárolt ivarsejteket és embriókat úgy adja át, hogy ennek során mind az átadó szolgáltatónak, mind az átvevő szolgáltatónak maradéktalanul biztosítania kell a későbbi egészséges magzati fejlődés feltételeit a tárolásra vonatkozó szakmai szabályok folyamatos és teljes körű érvényesítésével.
    (15) Az átvevő szolgáltató az átvételkor az átadónál folyamatban lévő reprodukciós eljárásokat átvenni köteles és a társadalombiztosítás keretében, a már nyújtott ellátásokra is figyelemmel, az ellátás finanszírozására irányadó jogszabályban meghatározott feltételek szerint végzi el. Az átvett, a társadalombiztosítás keretében igénybe nem vehető ellátások nyújtására a beteg és az átadó szolgáltató közötti szerződésben foglaltak alkalmazandóak azzal, hogy a szolgáltatások megtérítése tekintetében az átvevő szolgáltató térítési szabályzatában foglaltak irányadóak. A beteg ellátásokhoz történő hozzáférése, a részére nyújtott szolgáltatások szakmai tartalma és fizetendő térítési díj tekintetében nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe az átadást követően.
    (16) A beteg a (10) bekezdés szerint kijelölt átvevő szolgáltató helyett más, a 169. § (2) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatót is választhat reprodukciós eljárás - ennek keretében külön az embrióletét - igénybevételére. Az átvevő egészségügyi szolgáltató jogai és kötelezettségei ebben az esetben a választott egészségügyi szolgáltatót jogosítják és kötelezik.
    (17) A (15) bekezdés szerinti, reprodukciós eljárás igénybevételére vonatkozó szerződésből eredő minden jog és kötelezettség tekintetében az átvevő szolgáltató jogutódja az átadó szolgáltatónak.
    (18) Az átadó, valamint az átvevő szolgáltató a (10) bekezdés szerinti kijelölés közlését követően 8 napon belül külön-külön írásban tájékoztatják az érintett beteget
    a) a vonatkozó jogszabályváltozásokról,
    b) az átadó szolgáltatónál a további ellátásra való jogosultság megszűnéséről,
    c) az átvevő szolgáltató kijelöléséről,
    d) a szolgáltató-váltással kapcsolatos egyéb jogairól és kötelezettségeiről, ennek keretében arról, hogy átadó, az átvételre kijelölt és a választott egészségügyi szolgáltatóhoz címzett egybehangzó nyilatkozattal a kijelölt szolgáltató helyett más, a 169. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő egészségügyi szolgáltatót is választhat továbbá az átadott és átvett embrió egészséges fejlődését biztosító, a (14) bekezdés szerinti intézkedések módjáról.
    (19) Az az egészségügyi szolgáltató, amelynek reprodukciós eljárás végzésére jogosító működési engedélye a (9) bekezdés alapján hatályát veszti, állami kártalanításra jogosult. A kártalanítás mértéke megegyezik az egészségügyi szolgáltató működési engedélyének hatályvesztését megelőző öt üzleti év - amennyiben működését később kezdte meg az adott évek - állami átvétellel érintett gazdasági tevékenységéből származó, mérleg szerinti eredménye egy éves átlagának összegével. A kártalanítás mértékét a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter állapítja meg."
    64. §
    Az Eütv. a következő 244/B. §-sal egészül ki:
    "244/B. §
    (1) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított, és módosított 158. § (3a) bekezdését, 159. § (1) és (7) bekezdését, 160/A. §-át, 164/A. § (1) és (5) bekezdését és 164/B. §-át, valamint az e törvény felhatalmazása alapján az orvostudományi kutatásokra és orvostechnikai eszközökkel végzett klinikai vizsgálatokra vonatkozó jogszabályoknak az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának megkezdésére figyelemmel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit - az (EU) 2017/745 rendelet 120. cikk (11) bekezdésére figyelemmel - azon
    a) orvostechnikai eszközzel végzett klinikai vizsgálatokra kell alkalmazni, amelyek engedélyezése iránt a kérelmet a Módtv2. hatálybalépését követően nyújtották be,
    b) orvostechnikai eszközzel végzett, beavatkozással nem járó vizsgálatokra kell alkalmazni, amelyeket a Módtv2. hatálybalépését követően jelentettek be.
    (2) A súlyos nemkívánatos eseményeket és az eszközhibákat azon vizsgálatok esetében is az (EU) 2017/745 rendelet, valamint az annak végrehajtását szolgáló jogszabályi rendelkezések szerint kell bejelenteni, amelyek engedélyezése iránt a kérelmet a Módtv2. hatálybalépését megelőzően nyújtották be."
    65. §
    (1) Az Eütv. 247. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
    "q) a halottvizsgálatra, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásra, a nem természetes halál esetén ellátandó feladatokra, a kórbonctani vizsgálatra, a hatósági és igazságügyi orvosi boncolásra, a holttest szállítására, tárolására, az ehhez kapcsolódó költségek viselésére, a halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzéket vezető egészségügyi államigazgatási szerv kijelölésére, a kihantolásra, valamint a holttest helyreállítására és átadására vonatkozó szabályokat, továbbá a halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzékkel összefüggésben
    qa) szaktanácsadói névjegyzékbe történő felvételre, valamint az ahhoz szükséges képesítési és szakmai feltételekre és a névjegyzékből való törlésre vonatkozó szabályokat,
    qb) a halottvizsgálati szaktanácsadó igénybe vételének, a szaktanácsadói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szaktanácsadói ügyeleti rendszer részletes szabályait,
    qc) a halottvizsgálati szaktanácsadó részére fizetendő díjat és a díj megállapítására vonatkozó részletes szabályokat,"
    (rendeletben megállapítsa.)
    (2) Az Eütv. 247. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
    "z) a természetes gyógytényezőkre, gyógyhelyekre, fürdő- és klímagyógyintézetekre vonatkozó részletes szabályokat és a kapcsolódó hatósági eljárásra vonatkozó szabályokat,"
    (rendeletben megállapítsa.)
    (3) Az Eütv. 247. § (1) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
    "zs) a közhasználatú fürdő létesítésére, üzemeltetésére, ellenőrzésére, a fürdővízzel érintkező anyagokra vonatkozó részletes szakmai előírásokat, a fürdési célú létesítmények vízminőségének ellenőrzéséhez szükséges mintavételi és laboratóriumi vizsgálati tevékenységre vonatkozó követelményeket, továbbá az üzemeltetéshez szükséges képesítési előírásokat"
    (rendeletben megállapítsa.)
    (4) Az Eütv. 247. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
    "h) a halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzékkel összefüggésben az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben és a közigazgatás-szervezésért felelős miniszterrel egyetértésben a névjegyzékbe vételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjának összegére, befizetésére, visszafizetésére és nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat," (rendeletben állapítsa meg.)
    (5) Az Eütv. 247. § (3) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
    "s) az orvosi fizikus szakértői tevékenység folytatásához szükséges továbbképzésre vonatkozó szabályokat," (rendeletben állapítsa meg.)
    (6) Az Eütv. 247. § (5) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap)
    "i) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy - a miniszterrel egyetértésben - a büntetésvégrehajtási intézetekben fogvatartottak élelmezési szakmai és táplálkozás-egészségügyi követelményeire vonatkozó szabályokat" (rendeletben állapítsa meg.)
    (7) Az Eütv. 247. § (8) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (Ez a törvény)
    "d) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről, valamint a 98/79/EK irányelv és a 2010/227/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. április 5-i (EU) 2017/746 parlamenti és tanácsi rendelet" (végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
    66. §
    Az Eütv.
    a) 159. § (1) bekezdésében a "valamint az orvostechnikai eszközök hatékonyságával, teljesítőképességével kapcsolatos klinikai adat gyűjtése céljából," szövegrész helyébe a "valamint - ha az (EU) 2017/745 rendelet eltérően nem rendelkezik - az orvostechnikai eszközök hatékonyságával, teljesítőképességével kapcsolatos klinikai adat gyűjtése céljából," szöveg,
    b) 164. § (3) bekezdésében a "készítménnyel" szövegrész helyébe a "gyógyszerrel" szöveg, a "készítmény" szövegrész helyébe a "gyógyszer" szöveg,
    c) 164/A. § (3) és (4) bekezdésében az "Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvény szerinti beavatkozással nem járó vizsgálatok" szövegrész helyébe az "Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés 4. pontja szerinti beavatkozással nem járó kutatásnak minősülő beavatkozással nem járó vizsgálat" szöveg,
    d) 164/B. §-ában az "engedélyezési eljárásáért" szövegrész helyébe az "engedélyezési, illetve bejelentési eljárásáért" szöveg,
    e) 217. § (11) bekezdés d) pontjában a "miniszteri rendeletben" szövegrész helyébe a "kormányrendeletben" szöveg
    lép.
    67. §
    Hatályát veszti az Eütv.
    a) 137. § b) pontjában a "miniszteri rendeletben meghatározott" szövegrész,
    b) 247. § (2) bekezdés x) pontja,
    c) 247. § (3) bekezdés c) és l) pontja.
    25. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása
    68. §
    A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény
    a) 1. § p) és s) pontjában a "szopókán keresztül" szövegrész helyébe a "szopóka segítségével" szöveg,
    b) 2/A. § (1) bekezdésében a "foglaltakat" szövegrész helyébe a "foglalt rendelkezéseket" szöveg,
    c) 5. § (1) bekezdésében a "valamint egészségügyi" szövegrész helyébe a "továbbá egészségügyi" szöveg,
    d) 7/K. § (2) bekezdésében a "foglaltakra figyelemmel" szövegrész helyébe a "foglaltak alkalmazásával" szöveg,
    e) 7/L. § (2) bekezdésében a "megkeresésétől" szövegrész helyébe a "megkereséstől" szöveg,
    f) 8. § (4) bekezdésében a "irányításuk, illetve felügyeletük" szövegrész helyébe az "irányításuk vagy felügyeletük" szöveg
    lép.
    26. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása
    69. §
    A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 1. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) E törvény alkalmazása során az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: REACH) 3. cikke és az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP) 2. cikke szerinti fogalom-meghatározásokat kell alkalmazni az anyag, keverék, regisztráló, gyártó, importőr, továbbfelhasználó, forgalomba hozatal, forgalmazó és a felhasználás kifejezések tekintetében.
    (2) E törvény alkalmazásában:
    1. biztonsági adatlap: a REACH 31. cikkében foglaltaknak megfelelően összeállított, magyar nyelvű dokumentum,
    2. foglalkozásszerű tevékenység: foglalkozás körében veszélyes anyaggal, vagy veszélyes keverékkel végzett tevékenység, vagy a foglalkozás vagy tevékenységi körben a veszélyes anyaggal, vagy veszélyes keverékkel végzett tevékenység céljából szervezett munkavégzésben munkavállaló foglalkoztatása,
    3. kémiai biztonság: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok csökkentését, elkerülését célul kitűző, és megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amelyek egyidejűleg tekintetbe veszik a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét,
    4. tevékenység: a veszélyes anyaggal, vagy a veszélyes keverékkel kapcsolatos előállítás -ideértve a bányászatot (feltáró fúrás, kitermelés) is -, a gyártás, a feldolgozás, a csomagolás, címkézés, osztályozás, a tárolás, az anyagmozgatás, a forgalmazás, az értékesítés, a felhasználás, és a veszélyes anyagok, vagy a veszélyes keverékek elemzésével, ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálat,
    5. vegyi anyag életciklusa: a vegyi anyag országon belüli előállításától vagy behozatalától az országból való kiviteléig, újrahasznosításának vagy ártalmatlanításának befejezéséig terjedő, a vegyi anyaggal végzett tevékenységek által szakaszolt időszakok összessége,
    6. veszélyes anyag: valamennyi, a CLP alapján veszélyesként osztályozott anyag,
    7. veszélyes keverék: valamennyi, a CLP alapján veszélyesként osztályozott keverék."
    70. §
    A Kbtv. 2. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(2) E törvény hatálya az embert és a környezetet veszélyeztető veszélyes anyagokra és veszélyes keverékekre, és az ezekkel folytatott tevékenységekre terjed ki.
    (3) E törvény hatálya a 23. § (6) bekezdésében meghatározott, és a c) pont tekintetében a 20. § (6) bekezdésében, és a h) és i) pont tekintetében a 8/A. §-ban meghatározott kivétellel nem terjed ki
    a) az emberi vagy az állatgyógyászati célra használt gyógyszerekre (késztermékekre), és az orvostechnikai eszközökről szóló jogszabályokban meghatározott orvostechnikai eszköznek minősülő termékre és anyagra,
    b) a pszichotróp anyagokra, a kábítószerekre, és a kábítószer-prekurzorokra,
    c) a kozmetikai termékekről szóló, 2009. november 30-ai 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kozmetikai termékekre,
    d) a hulladéknak minősülő anyagokra,
    e) a radioaktív anyagokra,
    f) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) szerinti élelmiszerekre,
    g) a 178/2002/EK rendelet szerinti takarmányokra,
    h) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti növényvédő szerekre,
    i) az egyéb veszélyes anyagokra vagy veszélyes keverékekre, amelyekkel kapcsolatban jogszabály olyan bejelentési, engedélyezési vagy egyéb közigazgatási eljárást ír elő, amelynek során érvényesített követelmények megfelelnek az e törvényben meghatározott követelményeknek."
    71. §
    A Kbtv. 6. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) A veszélyes keverékeket - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - Magyarország területén gyártó, forgalmazó az azokkal kapcsolatos gyártási, forgalomba hozatali tevékenység megkezdésével egyidejűleg, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletében foglaltak szerint, a biztonsági adatlap csatolásával köteles elektronikus úton bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek, ha a veszélyes keverék a terméknyilvántartásban még nem szerepel. A bejelentő köteles az általa bejelentett veszélyes keverék biztonsági adatlapjának változását és a forgalmazás megszüntetését is elektronikus úton jelenteni.
    (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell bejelenteni a kizárólag ellenőrzött körülmények között végzett kutatási vagy fejlesztési célra, kísérleti gyártásra és nem termelőüzemi méretű kipróbálásra gyártott, vagy forgalmazott veszélyes keverékeket. A magyarországi gyártó, és forgalmazó a rendelkezésre álló, a veszélyesség meghatározása, a tevékenységet végző egészségének biztonsága szempontjából lényeges adatokat és információkat ebben az esetben is köteles a tevékenységet végző rendelkezésére bocsátani. Minden olyan magyarországi gyártónak és forgalmazónak, aki a bejelentés mellőzésével élni kíván, az egészségügyi államigazgatási szerv által hozzáférhető írásbeli nyilvántartást kell vezetnie a gyártott, vagy forgalomba hozott veszélyes keverékről, a feliratozási és mennyiségi adatokról. A magyarországi gyártót, és forgalmazót a bejelentés mellőzésének lehetősége a gyártástól, vagy a forgalomba hozataltól vagy ezek megkezdésétől számított egy évig illeti meg, amely az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével egy évig meghosszabbítható, ha a magyarországi gyártó, és forgalmazó a meghosszabbítás szükségességét indokolja."
    72. §
    A Kbtv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A lakosság részére kiszerelt, nem ömlesztett formában forgalomba hozott veszélyes anyaghoz, és veszélyes keverékhez a magyarországi forgalomba hozatalért felelős forgalmazó mellékeli a biztonsági adatlapnak a rendeltetés szerinti használattal összefüggő adatainak felhasználásával elkészített, magyar nyelvű használati utasítást."
    73. §
    A Kbtv. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A veszélyes anyagot és a veszélyes keveréket az eredeti csomagolóeszközből tárolás céljából kizárólag megfelelően biztonságos és az azonosítást - ideértve a veszélyazonosítást is - szolgáló feliratozással ellátott csomagolóeszközbe lehet áttenni."
    74. §
    A Kbtv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "23. §
    (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes keverékek terméknyilvántartása keretében gyűjti, dolgozza fel és rendszerezi az ezekkel kapcsolatos toxikológiai, közegészségügyi és klinikai adatokat.
    (2) Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást a bejelentett adatok alapján vezeti.
    (3) Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes anyagokra, illetve a veszélyes keverékekre vonatkozó, általa nyilvántartott adatokról - a CLP 45. cikkével összhangban és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó törvényi előírások szerint - megkeresésre felvilágosítást ad. Az egészségügyi államigazgatási szerv biztosítja az ezen adatokhoz történő folyamatos - napi 24 órás - hozzáférés lehetőségét.
    (4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt, mérgezésekkel kapcsolatos adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni, és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
    (5) A Magyarország területén előforduló bármilyen eredetű, vegyi anyag okozta emberi mérgezési esetet az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott módon az egészségügyi államigazgatási szervhez be kell jelenteni."
    75. §
    (1) A Kbtv. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A forgalomba hozott veszélyes anyaggal vagy veszélyes keverékkel foglalkozásszerű tevékenység csak az adott veszélyes anyagra vagy veszélyes keverékre vonatkozó biztonsági adatlap birtokában kezdhető meg."
    (2) A Kbtv. 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a lakossági felhasználásra forgalomba hozott veszélyes anyagokkal vagy veszélyes keverékekkel a veszélyes anyaghoz vagy veszélyes keverékhez mellékelt, a biztonságos felhasználást lehetővé tevő használati utasítás birtokában is megkezdhető a tevékenység."
    76. §
    (1) A Kbtv. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A bejelentést meg kell ismételni a bejelentett adat megváltozása, vagy a tevékenység megszűnése esetén."
    (2) A Kbtv. 29. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
    "(4a) A (4) bekezdéstől eltérően az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint meg kell tenni a bejelentést, ha a kiadásukat követően a tevékenységi engedélyben vagy az országos forgalmazási engedélyben szereplő adatokban változás következett be."
    77. §
    (1) A Kbtv. 32. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a REACH rendelet 5., 18., 56. és 67. cikkében foglalt előírások ellenőrzésének tekintetében közreműködik a harmadik országból importált termékek forgalomba hozatalának ellenőrzésében."
    (2) A Kbtv. 32. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Az (1) bekezdés b)-f) pontja szerint jogosult hatóság a kémiai biztonsági tárgyú ellenőrzéseiről éves összesítő jelentést küld a 26/A. § szerint kijelölt kompetens hatóságnak az Európai Bizottság számára megküldendő tagállami jelentés összeállítása érdekében."
    78. §
    A Kbtv. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a kémiai biztonságot szabályozó uniós rendeletekben, az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt, a veszélyes anyagokkal, és a veszélyes keverékekkel végzett tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 20 millió forintig terjedő kémiai terhelési bírságot szabhat ki."
    79. §
    A Kbtv. 15. § (2) bekezdésében a "biztosítják, hogy" szövegrész helyébe a "biztosítják - a biztonsági adatlapon átadott információk felhasználásával is -, hogy" szöveg lép.
    80. §
    Hatályát veszti a Kbtv.
    a) 2. § (1) bekezdése,
    b) 3. §-a,
    c) 7. § (3) és (4) bekezdése,
    d) 10. §-a,
    e) 19. §-a és a megelőző fejezet címe,
    f) 20. § (2) bekezdése,
    g) 24. §-a és a megelőző alcím címe,
    h) 26. §-a,
    i) 31. §-a.
    27. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
    81. §
    A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 3. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A versenyengedély kiadására és visszavonására vonatkozó részletes szabályokat a sportszövetség szabályzatban köteles megállapítani. A versenyengedély tartalmazza:)
    "a) a versenyző képmását, nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét,"
    82. §
    Az Stv. "Általános szabályok" alcíme a következő 4/B. §-sal egészül ki:
    "4/B. §
    A nemzeti doppingellenes szervezetnek a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő szabályzata kötelező
    a) az országos sportági szakszövetségekre, az országos sportági szövetségekre és a fogyatékosok országos sportszövetségeire, a Magyar Olimpiai Bizottságra (a továbbiakban: MOB), a Magyar Paralimpiai Bizottságra (a továbbiakban: MPB), a Nemzeti Versenysport Szövetségre (a továbbiakban: NVESZ), a Sport Állandó Választottbíróságra, valamint a versenyszerű sportban részt vevő sportszervezetekre,
    b) a magyar állampolgár, valamint állampolgárságra tekintet nélkül a Magyarországon tartózkodó, sportszervezettel jogviszonyban álló sportolóra, sportszakemberre és a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti egyéb közreműködőre, valamint
    c) a sportszövetségek versenyrendszerében szervezett versenyekre, valamint a versenyrendszeren kívül szervezett sportrendezvényekre."
    83. §
    Az Stv. 23. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A sportág rendeltetésszerű működése érdekében - a külön jogszabályokban előírt más szabályzatok mellett - a szakszövetség az alábbi sporttevékenységgel összefüggő szabályzatokat köteles megalkotni:)
    "e) doppingszabályzat, amelyben elfogadja a nemzeti doppingellenes szervezetnek a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő szabályzatát,"
    84. §
    (1) Az Stv. 30/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A nemzetközi sportszövetség olyan sportszövetség, amely sportágában nemzetközi szinten az e törvényben, valamint jogszabályban meghatározott sportszakmai feladatokat lát el, és amely
    a) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által sportágának hivatalos nemzetközi szövetségeként elismert sportszövetség,
    b) a GAISF tagjának minősül,
    c) GAISF megfigyelői státusszal rendelkezik,
    d) az a)-c) pont szerinti sportszövetség kontinentális sportszövetsége,
    e) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szándéknyilatkozatával rendelkezik arról, hogy a szándéknyilatkozat kiadását követő 180 napon belül a nemzetközi sportszövetség sportágának hivatalos nemzetközi szövetségeként történő elismeréséről dönt,
    f) a GAISF szándéknyilatkozatával rendelkezik arról, hogy a szándéknyilatkozat kiadását követő 180 napon belül a sportszövetség tagként történő elismeréséről dönt,
    g) a GAISF szándéknyilatkozatával rendelkezik arról, hogy a szándéknyilatkozat kiadását követő 180 napon belül a sportszövetség megfigyelői státuszáról dönt, vagy
    h) az e)-g) pont szerinti sportszövetség kontinentális sportszövetsége."
    (2) Az Stv. 30/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) Nemzetközi sportszövetségként csak az (1) bekezdés szerinti szervezet vehető nyilvántartásba."
    85. §
    (1) Az Stv. 30/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Eredeti alapítás esetén a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása iránti kérelemhez mellékelni kell
    a) a 30/A. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti státuszra vonatkozó elismerő nyilatkozatot, vagy
    b) a 30/A. § (1) bekezdés e)-h) pontja szerinti szándéknyilatkozatot."
    (2) Az Stv. 30/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Eredeti alapítás esetén a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter és a sportpolitikáért felelős miniszter a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása során
    a) a 30/A. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést, valamint
    b) a 30/A. § (1) bekezdés
    ba) a)-d) pontja szerinti státuszra vonatkozó elismerő nyilatkozat meglétét, vagy
    bb) e)-h) pontja szerinti szándéknyilatkozat meglétét
    vizsgálja."
    (3) Az Stv. 30/C. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(8) Jogutódlásos alapítás esetén a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása során
    a) a 30/A. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti státuszra vonatkozó elismerő nyilatkozat, vagy a 30/A. § (1) bekezdés e)-h) pontja szerinti szándéknyilatkozat meglétét, valamint
    b) a 30/A. § (2), (3) és (7) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést
    vizsgálja."
    86. §
    Az Stv. 47. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A Sport Állandó Választottbíróság a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet, valamint a 4/B. § szerinti szabályzat szerint működteti a dopping fellebbviteli bizottságot, amely lefolytatja a másodfokú doppingeljárást."
    87. §
    Az Stv. 79. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
    rendeletben állapítsa meg)
    "ba) a doppingellenes tevékenység meghatározását, a doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek körét, feladat- és hatáskörüket, a doppingeljárás szervezeti kereteit, valamint a nemzeti doppingellenes szervezetnek a doppingellenes tevékenységre vonatkozó szabályzatával összefüggő követelményeket,"
    88. §
    Az Stv 1. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
    89. §
    Az Stv.
    a) 2. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "kormányrendeletben meghatározott tiltott szerek használatától, tiltott módszerek" szövegrész helyébe a "kormányrendelet szerinti tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer" szöveg,
    b) 4. § (1) bekezdésében a "kormányrendeletben meghatározott" szövegrész helyébe a "kormányrendelet szerinti tiltólistán meghatározott" szöveg,
    c) 4/A. § (11) bekezdésében a "nemzetközi doppingellenes szervezet" szövegrész helyébe a "doppingellenes szervezet" szöveg,
    d) 12. § (4) bekezdésében a "sportfegyelmi vagy doppingbüntetésként" szövegrész helyébe a "sportfegyelmi büntetésként" szöveg,
    e) 12. § (5) bekezdésében a "fegyelmi vagy doppingbüntetés" szövegrész helyébe a "fegyelmi büntetés" szöveg,
    f) 12. § (7) bekezdésében a "fegyelmi vagy doppingbüntetésekkel" szövegrész helyébe a "fegyelmi büntetésekkel" szöveg, valamint a "fegyelmi vagy doppingbüntetések" szövegrész helyébe a "fegyelmi büntetések" szöveg,
    g) 19. § (8) bekezdésében a "Magyar Olimpiai Bizottságra (a továbbiakban: MOB)" szövegrész helyébe a "MOB-ra" szöveg, az "a Magyar Paralimpiai Bizottságra (a továbbiakban: MPB)" szövegrész helyébe az "az MPB-re" szöveg, az "a Nemzeti Versenysport Szövetségre (a továbbiakban: NVESZ)" szövegrész helyébe az "az NVESZ-re" szöveg,
    h) 30/B. § (2) bekezdésében az "a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter" szöveg,
    i) 30/C. § (3) bekezdésében a "(2) bekezdés szerinti szándéknyilatkozat" szövegrész helyébe a "30/A. § (1) bekezdés e)-h) pontja szerinti szándéknyilatkozat" szöveg,
    j) 30/C. § (3) bekezdésében az "az elismerő nyilatkozatot" szövegrész helyébe az "a 30/A. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti státuszra vonatkozó elismerő nyilatkozatot" szöveg
    lép.
    90. §
    Hatályát veszti az Stv.
    a) 11/A. § (3) bekezdés a) pontjában az " , a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint" szövegrész,
    b) 12. § (2) és (3) bekezdése,
    c) 12. § (5) bekezdés b) pontjában a " , valamint a doppingellenes" szövegrész,
    d) 14. § (2a) bekezdése.
    28. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
    91. §
    Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 1. § 6-8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    (E törvény alkalmazásában:)
    "6. vizsgálati gyógyszer: az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikk (2) bekezdés 5. pontjában ekként meghatározott fogalom;
    7. klinikai vizsgálat: az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés 2. pontjában ekként meghatározott fogalom;
    8. nem kereskedelmi vizsgálat: olyan klinikai vizsgálat,
    a) amelynek megbízója a gyógyszeripartól független jogi személy, így különösen felsőoktatási intézmény, fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, nonprofit gazdasági társaság, azzal, hogy a gyógyszeripartól való függetlenséget nem zárja ki a vizsgálati készítmény megbízó részére történő, térítésmentes rendelkezésre bocsátása, illetve a vizsgálat igazolt költségeinek a vizsgáló részére történő megtérítése,
    b) amelynek eredményéből keletkező adatok tulajdonosa a megbízó, és
    c) amelynek eredményeit illetően nem áll fenn a megbízó és harmadik személy között olyan jogviszony, amely az eredmények forgalomba hozatali engedélyezés, illetve forgalomba hozatal érdekében történő felhasználásának lehetővé tételére irányul;"
    92. §
    A Gytv. "A törvény hatálya" alcímet megelőzően a következő 1/A. §-sal egészül ki:
    "1/A. §
    E törvény alkalmazásában az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkében meghatározott fogalmak irányadók."
    93. §
    A Gytv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "3. §
    (1) A klinikai vizsgálat engedélyezése, illetve folytatása során az egészségügyről szóló törvény emberen végzett orvostudományi kutatásokra vonatkozó rendelkezéseit az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) A klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos, az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó hatósági ügyekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (3) A vizsgálati gyógyszer Magyarország területén végzendő klinikai vizsgálatához, valamint az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés 13. pontja szerinti lényeges módosításhoz a gyógyszerészeti államigazgatási szerv engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárás során az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés 11. pontja szerinti etikai bizottságként az Egészségügyi Tudományos Tanács bizottsága jár el, melynek működésére az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szakhatóságokra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
    (4) A megbízónak a klinikai vizsgálattal összefüggésben keletkezett károk megtérítésére, illetve a klinikai vizsgálattal összefüggésben megsértett személyiségi jogokért követelhető sérelemdíj megfizetésére - a kockázatoknak megfelelő - felelősségbiztosítási szerződést köt az Európai Gazdasági Térségben (a továbbiakban: EGT), illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező államban (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes állam) székhellyel, illetve telephellyel rendelkező biztosítóval. A felelősségbiztosításnak megfelelő fedezetet kell nyújtania a klinikai vizsgálattal kapcsolatosan esetlegesen érvényesítendő kártérítési és sérelemdíj követelésekre.
    (5) A klinikai vizsgálatokkal, valamint a gyógyszerekkel, kábítószerekkel, pszichotróp anyagokkal, vizsgálati gyógyszerekkel kapcsolatos hatósági ügyekben hozott döntést a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem változtathatja meg.
    (6) A megbízó a vizsgálóhellyel, illetve a vizsgálatvezetővel a klinikai vizsgálat végzésére írásban szerződést köt. A szerződés az engedélyezési eljárás előtt is megköthető, azonban érvényességének feltétele a klinikai vizsgálat hatósági engedélyezése.
    (7) A klinikai vizsgálat megbízója illetve az általa erre írásban feljogosított személy jogosult - gyógyszer-nagykereskedelmi engedély nélkül - beszerezni, majd a vizsgálóhelyre kiszállítani a vizsgálati tervben előírt vizsgálati illetve kiegészítő gyógyszereket."
    94. §
    A Gytv. 4/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Nem szükséges gyógyszergyártási vagy nagykereskedelmi engedély az 536/2014/EU parlamenti és tanácsi rendelet 59. cikk (2) bekezdése szerinti esetben a klinikai vizsgálat megbízója, illetve az általa erre írásban feljogosított személy által a vizsgálati tervben előírt kiegészítő gyógyszerek harmadik országból történő importjához."
    95. §
    A Gytv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A gyógyszer-nagykereskedelmi engedély jogosultja - jogszabályban meghatározott kivételekkel - csak olyan személynek értékesíthet, forgalmazhat, illetve szállíthat ki gyógyszert, aki gyógyszer-nagykereskedelmi, illetve egészségügyi szolgáltató tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik."
    96. §
    A Gytv. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "16/A. §
    A forgalomba hozatali engedély jogosultjának, a gyógyszer-nagykereskedelmi engedély jogosultjának, valamint a gyógyszertár működtetőjének biztosítania kell az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek külső csomagolásán elhelyezendő biztonsági elemekre vonatkozó részletes szabályok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2015. október 2-i (EU) 2016/161 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek [a továbbiakban: (EU) 2016/161 rendelet] való megfelelést szolgálja."
    97. §
    A Gytv. 17. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) A gyógyszer forgalomból való kivonására, felfüggesztésére, alkalmazása megtiltására irányuló eljárásban a gyógyszerészeti államigazgatási szerv rendelkezik a betegnél felmerült térítési díj vagy fogyasztói ár visszatérítéséről."
    98. §
    A Gytv. 25/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) A díjat a kérelem benyújtásakor, az évenkénti fenntartási díjat a tárgyév január hó 31-ig kell az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére megfizetni. Az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó eljárásokra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésének határidejére és módjára az egészségügyért felelő miniszter rendeletében további részletes szabályokat állapíthat meg."
    99. §
    A Gytv. 26. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
    "(14) Az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott engedélyezési eljárásokban a gyógyszerészeti államigazgatási szerv az eljárást felfüggesztheti, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el."
    100. §
    A Gytv. a következő 27/A. §-sal egészül ki:
    "27/A. §
    Az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott esetekben az elektronikus kapcsolattartás az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 80. cikke szerinti portál használatával valósul meg."
    101. §
    A Gytv. a következő 32/C. §-sal egészül ki:
    "32/C. §
    (1) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított 7. §-át és 3. mellékletét - a (2) bekezdésen meghatározottak figyelembe vételével - azon klinikai vizsgálatok esetében kell alkalmazni, amelyek engedélyezése iránt a kérelmet a Módtv. 10. § (13) bekezdése szerinti naptári napon, vagy azt követően nyújtották be.
    (2) A Módtv. 10. § (13) bekezdése szerinti naptári naptól számított egy évig benyújtott, klinikai vizsgálat engedélyezés iránti kérelmek az 536/2014/EU rendelet 98. cikk (2) bekezdésére figyelemmel e törvénynek a Módtv. 10. § (13) bekezdése szerinti naptári napot megelőző napon hatályos 7. §-a és 3. melléklete szerinti is benyújthatók és elbírálhatók azzal, hogy Módtv. 10. § (13) bekezdése szerinti naptári naptól számított három év leteltével az e bekezdés szerint engedélyezett és megkezdett vizsgálatokra is a 7. § és a 3. melléklet Módtv.-nyel módosított szövegét kell alkalmazni.
    (3) E törvénynek a Módtv. 10. § (13) bekezdése szerinti naptári napot megelőző napon hatályos 7. §-át és 3. mellékletét kell alkalmazni azon klinikai vizsgálatok esetében, amelyek engedélyezése iránt a kérelmet a Módtv. 10. § (13) bekezdése szerinti naptári napot megelőzően nyújtották be, azzal, hogy Módtv. 10. § (13) bekezdése szerinti naptári naptól számított három év leteltével ezen vizsgálatokra is a 7. § és a 3. melléklet Módtv.-nyel módosított szövegét kell alkalmazni."
    102. §
    A Gytv. 34. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
    (Ez a törvény)
    "m) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-ig 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet"
    (végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
    103. §
    A Gytv. 1. számú melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
    104. §
    A Gytv.
    1. 1. § 42. pontjában a "bármilyen gyógyszer, amellyel kapcsolatban" szövegrész helyébe a "bármilyen gyógyszer, amelynek eredete nem igazolható, vagy amellyel kapcsolatban" szöveg,
    2. 2. § (1) bekezdésében a "készítmények" szövegrész helyébe a "gyógyszerek" szöveg,
    3. 4. § (2) bekezdésében az "a külön jogszabályban meghatározott" szövegrész helyébe az "európai uniós jogi aktusban vagy jogszabályban meghatározott" szöveg,
    4. 6. § (3) bekezdésében a "30 napon" szövegrész helyébe a "75 napon" szöveg,
    5. 15. § (3a) bekezdésében a "30 nap" szövegrész helyébe a "75 nap" szöveg,
    6. 17. § (3) bekezdésében a "döntést a gyógyszerészeti" szövegrész helyébe a "döntés rendelkező részét és a megállapított tényállás összefoglaló ismertetését a közzététel napjának, az ügy számának és tárgyának, a forgalomba hozatali engedély jogosultjának és az érintett gyógyszernek a megjelölésével a gyógyszerészeti" szöveg,
    7. 18. § (8) bekezdésében a "módosításának kérelmezésére." szövegrész helyébe a "módosításának kérelmezésére, továbbá a forgalomba hozatalnak a farmakovigilanciára irányadó nemzetközi szabályrendszer szerinti ellenőrzött elosztás feltételeivel történő engedélyezésének kérelmezésére." szöveg,
    8. 20. § (1) bekezdésében a "készítmények" szövegrész helyébe a "gyógyszerek" szöveg,
    9. 20. § (2) bekezdésében az "és ellenőrzési azok végrehajtását." szövegrész helyébe az "és ellenőrzi azok végrehajtását, valamint az Európai Bizottság és az Európai Gyógyszerügynökség iránymutatásai szerint, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok szerint inspektori jelentést készít." szöveg,
    10. 21. §-t megelőző alcím címében a "készítmény" szövegrész helyébe a "gyógyszer" szöveg,
    11. 21. § (1) bekezdésében a "készítmény" szövegrész helyébe a "gyógyszer" szöveg,
    12. 21. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a "vizsgálat kezdeményezője" szövegrész helyébe a "megbízó" szöveg,
    13. 21. § (1) bekezdés d) pontjában a "klinikai vizsgálatot végző intézmény" szövegrész helyébe a "vizsgálóhely" szöveg,
    14. 25. § (6) bekezdés c) pontjában az "egyedileg engedélyezte" szövegrész helyébe az "egyedileg engedélyezte és ezt az orvost foglalkoztató egészségügyi szolgáltató útján az orvossal közölte" szöveg,
    15. 25/B. § (1) bekezdésében a "készítmények" szövegrész helyébe a "gyógyszerek" szöveg,
    16. 25/C. §-t megelőző alcím címében az "Engedélyezés" szövegrész helyébe az "Engedélyezés, illetve kereskedelmi forgalomba hozatal" szöveg,
    17. 25/C. § (1) bekezdésében a "nem rendelkező gyógyszert" szövegrész helyébe a "nem rendelkező gyógyszert - ideértve a kérelmezett javallatban forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszert is -" szöveg,
    18. 25/C. § (1) bekezdésében a "készítmény" szövegrész helyébe a "gyógyszer" szöveg,
    19. 25/C. § (8) bekezdés d) pontjában az "a) pont szerinti szponzor" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti klinikai vizsgálat megbízója" szöveg,
    20. 26. § (10) bekezdésében az "e törvényben meghatározott" szövegrész helyébe az "e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott" szöveg,
    21. 32. § (5) bekezdés y) pontjában az "engedélyezés előtti" szövegrész helyébe az "engedélyezés, illetve a kereskedelmi forgalomba hozatal előtti" szöveg,
    22. 1. melléklet III. J. sorában a "készítmények" szövegrész helyébe a "gyógyszerek" szöveg
    lép.
    105. §
    Hatályát veszti a Gytv.
    a) 25/B. § (2) bekezdésében a "kormányrendeletben meghatározott" szövegrész,
    b) 27. §-ában a "vizsgálati készítményekkel" szövegrész
    c) 33. § a) és f) pontja.
    29. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
    106. §
    A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 3. §-a a következő 46. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    "46. tételes elszámolás alá eső hatóanyagot tartalmazó gyógyszer: az egészségbiztosítási szerv által közbeszerzés útján természetben vagy pénzügyi keret formájában biztosított, speciális támogatásban részesülő gyógyszer;"
    107. §
    A Gyftv. 11/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Monokomponensű, illetve indikációval nem rendelkező homeopátiás készítménnyel kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció során a címkeszövegen szereplő információn túl egyéb információ nem közölhető."
    108. §
    A Gyftv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A gyógyszer, a közfinanszírozásban részesülő anyatej-helyettesítő tápszer, a közfinanszírozásban részesülő anyatej-kiegészítő tápszer és a közfinanszírozásban részesülő speciális gyógyászati célra szánt tápszer (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: tápszer) valamint a gyógyászati segédeszköz ismertetése (a továbbiakban: ismertetés) bármely, a gyógyszerekre, tápszerekre és gyógyászati segédeszközökre, így különösen a gyógyszer és tápszer összetételére, hatására, illetve a gyógyszer, a tápszer és a gyógyászati segédeszköz alkalmazására vonatkozó kereskedelmi gyakorlat, amely kizárólag a gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőknek szól, vagy amelyet velük szemben alkalmaznak."
    109. §
    A Gyftv. 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
    "(2) Az ismertetési tevékenységet folytató a 3. § 10. pontjában meghatározott tevékenységében egészségügyi szolgáltatóval egészségügyi tevékenység végzésére, abban történő közreműködésre jogosító jogviszonyban álló személy nem vehet részt, ide nem értve a szerzői jogi védelem alá eső szellemi tevékenység körébe tartozó, a 3. § 10. pont szerinti tevékenységtől független tudományos tevékenységet."
    110. §
    (1) A Gyftv. 14. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) Ismertetési tevékenységet folytató által közvetlen vagy közvetett formában a gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosultnak ajándék, anyagi előny vagy más természetbeni juttatás nem adható, nem ajánlható fel és nem ígérhető, kivéve, ha a 3. § 10. pontja szerinti tevékenység keretében valósul meg, és a felsoroltak csekély értékűek és összefüggenek a gyógyszerek rendelésére vagy forgalmazására jogosult által folytatott egészségügyi tevékenységgel, továbbá éves szinten összértékük nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 60%-át. Az ismertetési tevékenységet folytató által pénzbeli juttatás vagy előny nem adható, nem ajánlható fel és nem ígérhető a gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőknek.
    (2) Ismertetési tevékenységet folytató által gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők számára szervezett rendezvények olyan ismertetést segítő rendezvények, amelyek kizárólag szakmai, tudományos vagy oktatási céllal szervezhetők. A rendezvényen az ismertetési tevékenységet folytató és az ismertető személy által a rendezvény költségének egy napra és egy főre eső összege személyenként nem haladhatja meg a 3. § 8. pontjában meghatározott összeget és a rendezvény fő céljához képest másodlagosnak kell lennie. A rendezvényre az egészségügyben, illetve a gyógyszerellátásban vagy a gyógyászatisegédeszköz-ellátásban közreműködő szakembereken kívül más személy nem hívható meg."
    (2) A Gyftv. 14. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(13) Az ismertetési tevékenységet folytató a (10) és (11) bekezdésen túl köteles a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek bejelenteni az általa szervezett vagy az általa juttatott forrásból támogatott valamennyi szakmai rendezvény, tanfolyam megnevezését, helyszínét, időpontját, programját, valamint a szervező nevét, székhelyét, a rendezvény vagy tanfolyam kezdő időpontját megelőzően 15 nappal."
    111. §
    (1) A Gyftv. 17. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Tilos közzétenni)
    "d) gyermekkorúaknak szóló reklámot, ideértve a gyermekeknek szóló műsorban, kiadványban közzétett reklámot,"
    (2) A Gyftv. 17. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
    "(8a) Tilos betegtámogató programok keretében, vagy egyéb program keretében betegségre, gyógyszerszedési szokásokra vonatkozó adatok személyazonosításra alkalmas módon történő gyűjtése, kezelése, valamint ezek átadásának bármilyen formában történő ösztönzése, díjazása, jutalmazása."
    112. §
    A Gyftv. 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Az e fejezetben és a rendeletben foglaltak megsértése tárgyában hivatalból indított hatósági eljárásban nincs helye figyelmeztetésnek, ha a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a 19. § (2) és (2a) bekezdése szerinti más szankció alkalmazásáról dönt."
    113. §
    (1) A Gyftv. 20. § (4) és (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(4) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a tényállás tisztázása érdekében jogosult
    a) a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy forgalmazója és az általa megbízott ismertetési tevékenységet folytató közötti,
    b) az ismertetési tevékenységet folytató és a vele szerződéses jogviszonyban álló, gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult személy közötti,
    c) az ismertetési tevékenységet folytató érdekében szerződés alapján eljáró más személy és a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult személy közötti
    jogviszonyt és a ténylegesen megvalósuló tevékenységet vizsgálni, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányossága, igazolhatósága valamint az ismertetés 13-15. §-ban foglalt szabályainak betartása szempontjából.
    (4a) A (4) bekezdés szerinti vizsgálathoz a jogviszony, illetve a tevékenység alanyainak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a ténylegesen végzett tevékenység a létrejött jogviszonyok tartalmának megfelel, illetve nem minősül jogellenes kereskedelmi gyakorlatnak, továbbá hogy nem valósul meg a jogviszony keretében a 14. § (1) bekezdése szerinti jogellenes pénzbeli juttatás vagy előny adása. Az ismertetési tevékenységet folytató és a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult személy közötti szerződéses jogviszony eredményeként nem valósulhat meg az ismertetési tevékenységet folytató terméke értékesítésének, rendelésének, forgalmazásának előmozdítását segítő tájékoztatás, tevékenység, kommunikáció, megjelenítési mód létrehozása."
    (2) A Gyftv. 20. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(11) A 14. §-ban és a 15. § szerinti jogszabályban foglaltak végrehajtásának ellenőrzésével összefüggésben indított eljárások során az ügyintézési határidő 60 nap. Az e fejezetben és a 15. § szerinti jogszabályban foglaltak megsértése tárgyában hivatalból indult hatósági eljárás ügyintézési határideje 110 nap."
    114. §
    (1) A Gyftv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az egészségbiztosítási szerv a költségvetési keretek betarthatósága érdekében, a már támogatott, illetve az újonnan befogadott gyógyszerekre, azok egyes támogatási kategóriáira, indikációira, a gyógyszer alkalmazásához szükséges molekuláris diagnosztikai vizsgálatok finanszírozására, valamint a méltányosságból támogatott gyógyszerekre az (5) bekezdés szerinti támogatásvolumen-szerződést köthet."
    (2) A Gyftv. 26. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
    [A készítmény - a (3c) bekezdésben foglalt eltéréssel - kizárólag támogatásvolumen-szerződés keretében támogatható:]
    "c) ha a kérelmező még nem támogatott indikációra kéri a tételes elszámolás alá eső hatóanyagot tartalmazó gyógyszer befogadását."
    (3) A Gyftv. 26. §-a a következő (3d) bekezdéssel egészül ki:
    "(3d) Kizárólag eredményesség alapú, az (5) bekezdés b) pontja szerinti határértéket is tartalmazó támogatásvolumen-szerződés keretében kerülhetnek befogadásra azon új hatóanyagot tartalmazó készítmények, illetve már befogadott készítmény új indikációja, amelyekre a befogadási eljárás alapján a következő 3 évben várható, 12 hónapra vetített átlagos támogatása meghaladja az E. Alap költségvetése Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímének a tárgyév január első napján hatályos előirányzatának 0,3%-át."
    (4) A Gyftv. 26. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) A támogatásvolumen-szerződések esetén az egészségbiztosítási szerv előlegfizetési kötelezettséget határozhat meg."
    115. §
    A Gyftv. 30. § (1) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A 29. § (3) bekezdés a)-f) és i) pontja szerint benyújtott kérelmek alapján készítmény társadalombiztosítási támogatásban csak akkor részesülhet, ha a kérelemben a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja által megjelölt termelői ára nem magasabb a külön jogszabályban megjelölt, az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államokban ténylegesen forgalomban lévő három legalacsonyabb termelői árú ugyanazon vagy azonos hatóanyagú gyógyszer árának számtani átlagánál, és az adott készítmény a kérelmezett indikációban ezen államok közül legalább háromban támogatott."
    116. §
    A Gyftv. 31/C. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) A 31/B. § szerinti kedvezményezetti státuszról az egészségbiztosítási szerv dönt az egészségügyért felelős miniszter jóváhagyását követően.
    (2) Az egészségbiztosítási szerv akkor fogadhat be gyógyszert kedvezményezetti státusszal a társadalombiztosítási támogatásba, ha a gyógyszer megfelel a 31/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak, továbbá a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, a kérelméhez csatolt nyilatkozatában vállalja öt évre az egészségbiztosítási szervvel a 26. § (5) bekezdés b) pontja szerinti - termelői áron számított évi 100 millió forint - határértékre szóló támogatásvolumenszerződés megkötését az indikációban használt gyógyszer(ek)re."
    117. §
    A Gyftv. 36. § (11) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az engedmény összegének meghatározásakor figyelembe vett kutatási és fejlesztési ráfordításokat csökkenteni kell)
    "a) a IV. fázisú klinikai vizsgálatok költségével, valamint az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés 4. pontja szerinti beavatkozással nem járó kutatás költségével,"
    118. §
    A Gyftv. 48. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
    "(2) Az e törvényben meghatározott, a gyógyszertár létesítésének, működtetésének, áthelyezésének, működtetése felfüggesztésének engedélyezése, ellenőrzése, továbbá a személyes gyógyszertár működtetési jog engedélyezése iránt indult eljárásokban az eljárás felfüggeszthető, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel összefüggő más döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el."
    119. §
    A Gyftv. 49. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Ha a településen a lakosságszám figyelembe vételével egynél több közforgalmú gyógyszertár létesítésére is lehetőség van, a településen újabb közforgalmú gyógyszertár létesítésére akkor írható ki újabb pályázat, ha a korábban elbírált pályázatot követően kiadott létesítési engedély és működési engedély véglegessé vált. Ha a lakosság gyógyszerellátása szempontjából indokolt, a települési önkormányzat képviselő-testületének kérelme alapján az újabb pályázat a működési engedély véglegessé válását megelőzően is kiírható, az előző létesítési cím feltüntetésével."
    120. §
    (1) A Gyftv. 49/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Azon a településen, ahol már működik közforgalmú gyógyszertár, új közforgalmú gyógyszertár létesítésére az egészségügyi államigazgatási szerv akkor írhat ki pályázatot, ha az új gyógyszertárral együtt számított valamennyi közforgalmú gyógyszertárra átlagosan 50000 lélekszámot meghaladó településen és az 50000 lélekszámot meghaladó fővárosi kerületekben legalább 4000, egyéb településen és egyéb fővárosi kerületekben legalább 4500 lakos jut."
    (2) A Gyftv. 49/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Azon a településen, ahol már működik közforgalmú gyógyszertár, új közforgalmú gyógyszertár létesítése akkor engedélyezhető, ha a pályázó igazolja, hogy a meglévő közforgalmú gyógyszertárak bejárata és az új közforgalmú gyógyszertár bejárata között 50000 lélekszámot meghaladó településen és az 50000 lélekszámot meghaladó fővárosi kerületekben legalább 250 méter, egyéb településeken és egyéb fővárosi kerületekben legalább 300 méter távolság van. A közforgalmú gyógyszertárak betegforgalmi bejárata közötti távolság adatokat igazoló földmérői szakértői véleményt a pályázat mellékleteként kell benyújtani."
    121. §
    A Gyftv. 53/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A gyógyszertár működtetője a gyógyszertár működtetését naptári évente legfeljebb 21 napig szüneteltetheti. A szüneteltetést legalább egy hónappal előbb be kell jelenteni az engedélyező egészségügyi államigazgatási szervnek. Az előre nem tervezhető szüneteltetést az arra okot adó körülmény észlelését követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő napon be kell jelenteni. Az előre nem tervezett szünetelés kezdőnapja - visszamenőleges hatállyal - legkorábban a bejelentést megelőző nap lehet."
    122. §
    A Gyftv. 53/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "53/B. §
    (1) A közforgalmú gyógyszertár működtetője kérelmére az egészségügyi államigazgatási szerv a közforgalmú gyógyszertár áthelyezését a működési engedély módosításával engedélyezi.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti áthelyezésre kizárólag az adott településen, településrészen, illetve kerületen belül kerülhet sor akkor, ha a meglévő közforgalmú gyógyszertárak betegforgalmi bejárata és az áthelyezendő közforgalmú gyógyszertár betegforgalmi bejárata között 50 000 lélekszámot meghaladó városokban legalább 250 méter, egyéb településeken legalább 300 méter távolság van."
    123. §
    (1) A Gyftv. 60. § a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Az egészségügyi államigazgatási szerv - az a) pont aa) alpontja, a c) pont ca) alpontja és az e) pont szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő - nyilvántartást vezet a gyógyszertárakról típusonkénti bontásban a gyógyszertár megszűnését követő öt évig, mely tartalmazza]
    "aa) gyógyszertár nevét, címét, elektronikus levelezési címét és internetes honlapjának címét, telefonszámát, többletszolgáltatásait, forgalmazási körét, működési engedélyezése során a gyógyszerészeti államigazgatási szervtől kapott egyedi azonosító kódját, szolgálati rendjét és az ellátott települések körét,"
    (2) A Gyftv. 60. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Az egészségügyi államigazgatási szerv - az a) pont aa) alpontja, a c) pont ca) alpontja és az e) pont szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő - nyilvántartást vezet]
    "d) a hatósági, a felelős és az ideiglenes vezetőkről,"
    124. §
    A Gyftv. 64. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszertárak létesítésével és működtetésével összefüggő hatósági eljárásaiban az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerint a természetes személy ügyféllel, illetve az eljárásban részt vevő természetes személyekkel is elektronikusan tart kapcsolatot.
    (4) A (3) bekezdéstől eltérően a természetes személy ügyfél vagy eljárás természetes személy résztvevője kérésére az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszertárak létesítésével és működtetésével összefüggő hatósági eljárásaiban papíralapú kapcsolattartást alkalmaz."
    125. §
    A Gyftv.
    a) 3. § 10. pontjában az "irányuló bármely tájékoztatás" szövegrész helyébe az "irányuló vagy arra alkalmas szakmai, tudományos vagy bármely egyéb tájékoztatás" szöveg,
    b) 14. § (10) bekezdésében a "szakmai rendezvénnyel" szöveg helyébe a "szakmai, tudományos rendezvénnyel" szöveg,
    c) 14. § (10) bekezdésében a "(4)-(6) bekezdés" szövegrész helyébe a "(2)-(6) bekezdés" szöveg,
    d) 14. § (10) bekezdésében a "szakmai rendezvény" szövegrész helyébe a "szakmai, tudományos rendezvény" szöveg,
    e) 14. § (11) bekezdés d) pontjában az "indokokat," szövegrész helyébe az "indokokat vagy online jellegét," szöveg,
    f) 17. § (6) bekezdésében a "készítményt" szövegrész helyébe a "gyógyszert" szöveg,
    g) 17. § (8) bekezdésében a "(kupon) akár" szövegrész helyébe a "(kupon), nyeremény, akár" szöveg,
    h) 17. § (8) bekezdésében az "egy adott gyógyszer, egy adott forgalombahozatali engedély jogosult" szövegrész helyébe a "gyógyszer, egy adott forgalombahozatali engedély jogosult" szöveg,
    i) 79. §-ában az "e törvényben meghatározott" szövegrész helyébe az "e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott" szöveg,
    j) 80. §-ában a "gyógyszerészeti államigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "gyógyszerészeti, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv" szöveg
    lép.
    30. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása
    126. §
    Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény a következő 11/A. alcímmel egészül ki:
    "11/A. Az egészségügyi felsőoktatási intézményekre vonatkozó rendelkezések
    11/C. §
    (1) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény szerinti egészségügyi közfeladat-ellátást érintő változásra irányuló eljárás során a megállapodás az orvos- és egészségtudományi képzést végző felsőoktatási intézmény mint közszolgáltatásért felelős szerv és az egészségügyi szolgáltatás irányításért felelős szerv között jön létre.
    (2) Az egészségügyi közfeladat-ellátást érintő változásra irányuló eljárásra e törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
    (3) Az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetőjének az egészségügyi közfeladatellátást érintő változásának kezdeményezéséről az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból dönt a jogszabályban meghatározottak figyelembevételével és azt az e törvényben meghatározott kapacitás-nyilvántartásban átvezeti."
    31. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása
    127. §
    Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A (3) bekezdés szerinti adatigénylés keretében jogosult átvenni az egyéni vállalkozónak a nyilvános nyilvántartásban nem szereplő adatai közül az egyéni vállalkozó születési családi és utónevét a gazdasági kamara gazdálkodó szervezetek részére történő közvetlen tájékoztatás nyújtása érdekében."
    128. §
    Az Evectv. 13. § (3) bekezdésében az "anyja nevét" szövegrész helyébe az "anyja családi és utónevét" szöveg lép.
    32. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
    129. §
    Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (4) bekezdés e) pontja.
    33. A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítása
    130. §
    A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 6/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a magyar államot elővásárlási jog illeti meg az ingatlannyilvántartásban kivett lakóház fő rendeltetési jellegű, valamint a 200 négyzetmétert meghaladó alapterületű, lakás rendeltetésű azon ingatlan vonatkozásában, amely a Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszínen található."
    34. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
    131. §
    A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 64. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
    (A miniszter felsőoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos - a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter közreműködésével ellátott - feladatai:)
    "g) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti hosszú távú finanszírozás és az ennek alapján megkötött finanszírozási keretmegállapodások elveinek meghatározása, valamint az ehhez szükséges finanszírozási adatok elemzése, statisztikai adatok vizsgálata."
    132. §
    Az Nftv. 84/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A központi költségvetés a felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdése szerinti alaptevékenységének biztosítását szolgáló támogatás nyújtásával járul hozzá a felsőoktatási intézmény működéséhez."
    133. §
    Az Nftv.
    a) 14/A. § (1) bekezdésében az "Az állami felsőoktatási" szövegrész helyébe az "A felsőoktatási" szöveg,
    b) 63. § (5) bekezdésében a "miniszter által vezetett minisztérium fejezetéből" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Kutatási Alaprésze terhére" szöveg,
    c) 67. § (4) bekezdésében a "szerinti, továbbá" szövegrész helyébe a "szerinti, valamint" szöveg,
    d) 67. § (4a) bekezdésében a "hozza meg" szövegrész helyébe az "alakítja ki" szöveg,
    e) 68. § (5a) bekezdésében az "Amennyiben" szövegrész helyébe a "Ha" szöveg
    lép.
    134. §
    Hatályát veszti az Nftv.
    a) 84/A. § (1a) és (2) bekezdése,
    b) 114/N. § (3) bekezdése.
    35. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
    135. §
    A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A kollektív szerződés megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást a kollektív szerződés megszűnését követő legfeljebb három hónapig nem érinti."
    36. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
    136. §
    A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 147. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(3) A méltányossági jogkör gyakorlása - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter hatáskörébe tartozik.
    (4) Ha az elkövetővel szemben a bíróság szabálysértési elzárás büntetést - ide nem értve a pénzbírság helyébe lépő szabálysértési elzárást -, közérdekű munkát vagy pénzbírságot szabott ki, vagy a büntetéssel egyidejűleg intézkedést is alkalmazott, a méltányossági jogkört a köztársasági elnök gyakorolja."
    137. §
    A Szabs. tv. 147. § (5a) bekezdésében az "a köztársasági elnök által gyakorolt elbírálás" szövegrész helyébe az "a köztársasági elnök által gyakorolt méltányossági jogkör" szöveg lép.
    37. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény módosítása
    138. §
    A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény ELSŐ RÉSZE a következő 19/E. §-sal egészül ki:
    "19/E. §
    (1) Az Mt.-nek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi ...törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 94. § (4) bekezdését a 2019. január 1-jét követően kezdődött munkaidőkeret vagy elszámolási időszak tekintetében is alkalmazni kell.
    (2) Ha a Módtv4. hatálybalépése előtt a kollektív szerződés megszűnt és a megszűnés időpontjától három hónap eltelt, a munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot a Módtv4. hatálybalépésének napján kell lezárni és a feleknek el kell számolni."
    38. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
    139. §
    A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 186. § (5) bekezdés a) pontjában a "vizsgálati készítmény" szövegrész helyébe a "vizsgálati gyógyszer" szöveg lép.
    39. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosításáról
    140. §
    A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) V. Fejezete a következő 24/H. §-sal egészül ki:
    "24/H. §
    24/H. § Kiskereskedelmi tevékenység körében elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, vagy dohányzást imitáló elektronikus eszköz forgalmazási jogosultságával összefüggő egyes részletes szabályokat a Kormány rendeletében határozza meg."
    141. §
    Az Fdvt.
    a) 10/C. § a) pontjában a "lebonyolítása, szakmai támogatása" szövegrész helyébe a "lebonyolítása és szakmai támogatása" szöveg,
    b) 15/D. § (1) bekezdésében a "pultvonal felett" szövegrész helyébe a "pult vonala fölött" szöveg,
    c) 16/A. §-ában a "kihelyezni, vagy" szövegrész helyébe a "kihelyezni vagy" szöveg,
    d) 24/C. § d) pontjában a "valamint" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg,
    e) 24/G. § (3) bekezdésében az "a következőknek" szövegrész helyébe az "az alábbiaknak" szöveg
    lép.
    40. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
    142. §
    A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 173. § b) pontjában a "vagy" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg lép.
    41. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
    143. §
    A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 166/A. § (2) bekezdésében a "kezelheti" szövegrész helyébe a "tarthatja nyilván" szöveg lép.
    42. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
    144. §
    (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 46. § (4a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A közbeszerzésekért felelős miniszter az EKR-ben az alábbi személyes adatokat kezeli:)
    "a) a rendszer üzemeltetése, a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárások és azok módosításainak közbeszerzési-jogi ellenőrzése céljából a természetes személyazonosító, valamint kapcsolattartást szolgáló adatokat, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó eljárásához kapcsolódó személyazonosító adatait, a kizáró okok fenn nem állására, a közbeszerzési kizáró okot jelentő jogsértésre vonatkozó adatokat, az alkalmasság megítélése és az értékelési szempontok alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztásához kapcsolódóan az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben megnevezett személyek természetes személyazonosító adatait, valamint képzettségre és végzettségre, szakmai gyakorlatra, szervezeti, köztestületi tagságra, nyilvántartásban szereplésre és gazdasági társaságban fennálló tagságra vonatkozó adatait, valamint az eljárási cselekményekkel összefüggő naplóadatokat;"
    (2) A Kbt. 46. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4b) A közbeszerzésekért felelős miniszter az EKR-ben az érintett közbeszerzés, szerződés, illetve ezek teljesítése és módosítása során keletkezett és rögzített adatot a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró
    a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárás lefolytatása, tényállás felderítése vagy büntetés és intézkedés végrehajtása;
    b) nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása;
    c) ügyészségnek a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása;
    d) a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése, illetve megszakítása;
    e) a Gazdasági Versenyhivatalnak a gazdasági verseny védelme érdekében a versenyjogsértések, így különösen a versenyt korlátozó megállapodások, felderítése, az ügy tényállásának tisztázása;
    f) egyéb, erre törvény alapján jogosult hatóságnak az előtte folyamatban lévő eljárás tényállásának feltárása
    céljából erre irányuló megkeresés alapján adhatja át."
    (3) A Kbt. 46. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:
    "(4c) A közbeszerzés ellenőrzésére feljogosított szerv, valamint a közbeszerzési jogorvoslat során eljáró Közbeszerzési Döntőbizottság vagy bíróság részére a közbeszerzési eljárás irataihoz való hozzáférést az EKR-ben az ajánlatkérő biztosítja."
    145. §
    A Kbt. 197. §-a a következő (23) bekezdéssel egészül ki:
    "(23) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel (Mód6. tv.) megállapított 9. § (11) bekezdését a hatálybalépését megelőzően megkezdett eljárások, valamint megkötött szerződések tekintetében is alkalmazni kell. E törvénynek a Mód6. tv.-nyel megállapított 62. § (1) bekezdés l) pontjának alkalmazásakor munkaügyi bírság alatt a 2021. március 1. napja előtt hatályos, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 7/A. §-a alapján kiszabott befizetésre kötelezést is érteni kell."
    146. §
    A Kbt. 201. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
    (Ez a törvény)
    "l) a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK irányelv módosításáról szóló 2019. június 20-i 2019/1161/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"
    (való megfelelést szolgálja.)
    147. §
    A Kbt.
    a) 9. § (11) bekezdésében az "5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában" szövegrész helyébe az "5. § (1) bekezdés a)-e) pontjában és (2) bekezdésében" szöveg,
    b) 62. § (1) bekezdés l) pontjában a "központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezéssel" szöveg helyébe a "munkaügyi bírsággal" szöveg
    c) 111. § z) pontjában az "esetén" szövegrész helyébe a "tekintetében" szöveg
    lép.
    43. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása
    148. §
    Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 2. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában:)
    "5. igazságügyi szakértői intézet: olyan - jellemzően egyetem mellett működő - állami szerv, vagy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részeként működő szervezet, amely kizárólagosan, illetve törvényben vagy az alapszabályában meghatározott alaptevékenységén, így különösen tudományos, oktatói, kutatói tevékenységén kívül igazságügyi szakértői tevékenységet is végez,"
    44. A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló 2020. évi XXVI. törvény módosítása
    149. §
    A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló 2020. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: MCC tv.) 3. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(9) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérően a Kormány az állam nevében, e törvény rendelkezései alapján - e törvényben meghatározott vagyonjuttatás teljesítésével - csatlakozhat az Alapítványhoz, azzal, hogy az alapító, a csatlakozó, valamint az alapítói jogok gyakorlására kijelölt kuratórium, illetve az alapítói jogokat esetlegesen gyakorló egyéb személy vagy szerv nem szüntetheti meg az Alapítványt."
    150. §
    Az MCC tv. a következő 13. §-sal egészül ki:
    "13. §
    A 3. § (9) bekezdése, a 4. § (6) bekezdése, a 7. § (6) és (7) bekezdése, valamint az 1. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
    151. §
    Az MCC tv.
    a) 7. § (3) bekezdésében az "a MUC tv. 1. § (2) bekezdésében meghatározott miniszterhez" szövegrész helyébe az "a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez" szöveg,
    b) 7. § (6) bekezdésében az "MUC tv. preambulumában meghatározott célok" szövegrész helyébe az "a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. mellékletében meghatározott közfeladatai ellátására és közérdekű céljai" szöveg
    lép.
    152. §
    Hatályát veszti az MCC tv.
    a) 1. alcíme,
    b) 3. § (1) bekezdésében az "- a preambulumban és a 2. §-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében -" szövegrész,
    c) 3. § (2)-(6) bekezdése,
    d) 4. § (1) bekezdésében az "- a preambulumban és a 2. §-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében -" szövegrész;
    e) 4. § (3)-(5) bekezdése,
    f) 4. § (6) bekezdésében a "Ha az Alapítvány a tulajdonába adott (1) bekezdés szerinti ingatlant értékesíti, az ingatlan tulajdonjogának átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a 2. §-ban meghatározott célok és feladatok megvalósítására köteles fordítani." szövegrész;
    g) 7. § (4) és (5) bekezdése.
    45. A Marek József Alapítványról, a Marek József Alapítvány és az Állatorvostudományi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIV. törvény módosítása
    153. §
    A Marek József Alapítványról, a Marek József Alapítvány és az Állatorvostudományi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIV. törvény 10. §-ában az "A 5. §" szövegrész helyébe az "Az 5. §" szöveg lép.
    46. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítványról, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXV. törvény módosítása
    154. §
    A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítványról, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXV. törvény 10. §-ában az "A 5. §" szövegrész helyébe az "Az 5. §" szöveg lép.
    47. A Neumann János Egyetemért Alapítványról, a Neumann János Egyetemért Alapítvány és a Neumann János Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVI. törvény módosítása
    155. §
    A Neumann János Egyetemért Alapítványról, a Neumann János Egyetemért Alapítvány és a Neumann János Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVI. törvény 11. §-ában az "A 5. §" szövegrész helyébe az "Az 5. §" szöveg lép.
    48. A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény módosítása
    156. §
    A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi XXXVIII. törvény) 2. alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:
    "3/A. §
    (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) 12. §-a alapján - az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátása érdekében - a RÁBA Járműipari Holding Nyrt.-ben az állam tulajdonában álló 2. melléklet szerinti részesedést és a GYŐR-PÉR REPÜLŐTÉR Korlátolt Felelősségű Társaságban az állam tulajdonában álló, 2. melléklet szerinti üzletrészt (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: üzletrész) ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni. Az Alapítvány első alkalommal a 2021. üzleti év után járó osztalékra jogosult.
    (2) Ha az Alapítvány a tulajdonába adott üzletrészt elidegeníti, az elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítására és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátására köteles fordítani."
    157. §
    A 2020. évi XXXVIII. törvény 2. alcíme a következő 3/B. §-sal egészül ki:
    "3/B. §
    A 3/A. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedések végrehajtása során az állam képviseletében a miniszter jár el, aki 2021. augusztus 1. napjától az üzletrész felett a tulajdonosi jogokat gyakorolja."
    158. §
    A 2020. évi XXXVIII. törvény 3. alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:
    "5/A. §
    Az Egyetem az 1. mellékletben foglalt táblázat 59. és 60. sorában meghatározott ingatlanon a Kiskúti Védelmi Központot érintő fejlesztések befejezéséig az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak térítésmentes használati jogot biztosít, amelynek feltételeit az Egyetem és az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság megállapodással kötelesek rendezni."
    159. §
    (1) A 2020. évi XXXVIII. törvény 1. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.
    (2) A 2020. évi XXXVIII. törvény a 9. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.
    160. §
    A 2020. évi XXXVIII. törvény
    a) 5. § (2) bekezdésében a "közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény" szövegrész helyébe a "KEKVA tv." szöveg,
    b) 10. §-ában
    ba) az "Az 5. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe az "A 3/A. §, az 5. § (2) bekezdése" szöveg,
    bb) a "6a. sora" szövegrész helyébe a "6a., 59. és 60. sora, valamint a 2. melléklet" szöveg
    lép.
    49. Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény módosítása
    161. §
    Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény 3/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A 3/A. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott intézkedések során az állam képviseletében a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter jár el."
    50. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény módosítása
    162. §
    A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény
    a) 61. § (2) bekezdésében a "2021. június 30-ig" szövegrész helyébe a "2021. december 31-ig" szöveg,
    b) 267. §-ában a "2021. június 30-áig" szövegrész helyébe a "2021. december 31-ig" szöveg
    lép.
    51. A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény módosítása
    163. §
    A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: SZFE tv.) 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "3/A. §
    (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény alapján az Alapítvány vagyonkezelési tevékenységének, továbbá közfeladata ellátásának érdekében a Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft.-ben az állam tulajdonában álló, 2. melléklet szerinti üzletrészt ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni.
    (2) Az Alapítvány az (1) bekezdés alapján tulajdonába adott üzletrész elidegenítéséből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány közfeladata ellátására és közérdekű céljai megvalósítására köteles fordítani. Az Alapítvány az értékesítésből származó bevételt az Alapítvány működési költségeinek finanszírozására nem használhatja fel."
    164. §
    Az SZFE tv. 2. alcíme a következő 3/B. §-sal egészül ki:
    "3/B. §
    A 3/A. § (1) bekezdése szerinti üzletrész tulajdonba adásáról az Alapítvány alapító okiratának módosításával a miniszter rendelkezik. A tulajdonba adás végrehajtása során az állam képviseletében a miniszter jár el, aki jogosult az üzletrész felett az államot megillető tulajdonosi jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére."
    165. §
    Az SZFE tv.
    a) 4. § (3) bekezdésében a "Működő" szövegrész helyébe a "működő" szöveg,
    b) 7. § (1) bekezdésében a "3/A. § (1) és (3) bekezdése" szövegrész helyébe a "3/A. §" szöveg
    lép.
    52. A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XCIII. törvény módosítása
    166. §
    (1) A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tv.) 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) Az 1. melléklet szerinti vagyonelemek elidegenítéséből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítést követően fennmaradó részét az Alapítvány a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) 1. mellékletében meghatározott közfeladatainak ellátására és közérdekű céljainak megvalósítására köteles fordítani."
    (2) A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tv. 2. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(8) Az Alapítvány a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatainak ellátására és közérdekű céljainak megvalósítása érdekében az Alapítvány részére a miniszter által vezetett minisztérium fejezetéhez tartozó fejezeti kezelési előirányzatai terhére adomány juttatható, kötelezettség teljesíthető."
    167. §
    A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "4. §
    (1) 4. § (1) A 2. § (1)-(7) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
    (2) A 2. § (6)-(8) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
    168. §
    Hatályát veszti a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tv.
    a) 1. § (4) bekezdése és
    b) 2. § (4) és (5) bekezdése.
    53. Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény módosítása
    169. §
    Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vagyonjuttatási tv.) 2/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "2/A. §
    (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. alapján a Millenáris Alapítvány a KEKVAtv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátásának érdekében a Thália Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságban az állam tulajdonában álló, 1. melléklet 3. sora szerinti üzletrészt ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel a Millenáris Alapítvány tulajdonába kell adni.
    (2) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. alapján - a Millenáris Alapítvány KEKVAtv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátásának érdekében - az 5. mellékletben meghatározott állami tulajdonban lévő ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel a Millenáris Alapítvány javára rendelt vagyon növelése érdekében a Millenáris Alapítvány tulajdonába kell adni.
    (3) A (2) bekezdés szerinti ingatlanok elidegenítéséből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a Millenáris Alapítvány a közfeladata ellátására és közérdekű céljai megvalósítására köteles fordítani. A Millenáris Alapítvány az értékesítésből származó bevételt a Millenáris Alapítvány működési költségeinek finanszírozására nem használhatja fel."
    170. §
    A Vagyonjuttatási tv. 2/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "2/B. §
    (1) A 2/A. § (1) bekezdése szerinti üzletrész tekintetében a miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.
    (2) Az 5. melléklet szerinti ingatlanok tekintetében a miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. A miniszter tulajdonosi joggyakorlói minőségét -kérelmére - az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződéseket az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló köti meg.
    (3) Az 5. melléklet szerinti ingatlanok tulajdonjogát a Millenáris Alapítvány az azokon fennálló terhekkel együtt szerzi meg."
    171. §
    A Vagyonjuttatási tv. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdésétől eltérően a Kormány, az állam nevében, e törvény rendelkezései alapján - e törvényben meghatározott vagyonjuttatás teljesítésével - csatlakozhat a Batthyány Lajos Alapítványhoz azzal, hogy az alapítók, a csatlakozó, valamint az alapítói jogok gyakorlására kijelölt kuratórium, illetve az alapítói jogokat esetlegesen gyakorló egyéb személy vagy szerv nem szüntetheti meg a Batthyány Lajos Alapítványt."
    172. §
    A Vagyonjuttatási tv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdésében és a Vtv. 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a 2. melléklet szerinti állami tulajdonban lévő ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel - a Vtv. 36. § (2) bekezdésétől eltérően - az indulótőke növelése érdekében a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (a továbbiakban: MCC Alapítvány) tulajdonába kell adni."
    173. §
    A Vagyonjuttatási tv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "11. §
    (1) A 2. § (1), (2) és (4)-(7) bekezdése, a 3. § (5) bekezdése, az 5. § (1), (2) és (6) bekezdése, a 6. § (1), (2) és (6) bekezdése, a 8. § (1) és (2) bekezdése, a 9. § (1) bekezdése és a 13. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
    (2) A 2. § (6) bekezdése, a 2/A. §, a 3. § (5) bekezdése, 6. § (5) bekezdése, a 9. § (1) bekezdése, az 1. melléklet 3. sora és a 2., 3. és 5. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
    174. §
    Hatályát veszti a Vagyonjuttatási tv.
    a) 3. § (1) bekezdése;
    b) 3. § (2) bekezdésében az "a 3. és" szövegrész;
    c) 3. § (3) és (4) bekezdése;
    d) 5. § (1) bekezdésében az "- a 4. §-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében -" szövegrész;
    e) 5. § (5) bekezdése;
    f) 6. § (3) és (4) bekezdése;
    g) 6. § (5) bekezdésében a "Ha az MCC Alapítvány a tulajdonába adott, 2. melléklet szerinti ingatlanokat értékesíti, az ingatlanok tulajdonjogának átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az MCC tv. 2. §-ban meghatározott célok és feladatok megvalósítására köteles fordítani." szövegrész.
    54. Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény módosítása
    175. §
    Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény
    a) 2. §-ában az "alkalmazásában:" szövegrész helyébe az "alkalmazásában" szöveg,
    b) 3. § (4) bekezdésében a "kötelezettség" szövegrész helyébe a "kötelezettsége" szöveg,
    c) 4. §-ában az "illetve" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg,
    d) 7. § (1) bekezdésében az "illetve" szövegrészek helyébe a "valamint" szöveg,
    e) 8. § (2) bekezdésében az "esetén" szövegrész helyébe az "esetében" szöveg,
    f) 14. §-ában az "és" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg
    lép.
    55. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXVIII. törvény módosítása
    176. §
    Nem lép hatályba a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXVIII. törvény 13. § (3) bekezdése.
    56. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény módosítása
    177. §
    A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi CXLII. törvény) 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg a közfeladat ellátására rendelkezésre álló, a jogelőd központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő, valamint a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézet által használt állami tulajdonú ingó vagyontárgyak az Egyetem tulajdonába kerülnek."
    178. §
    A 2020. évi CXLII. törvény
    a) 5. § (16) bekezdésében a "változást" szövegrész helyébe a "változását" szöveg,
    b) 6. § (4) bekezdésében az "esik egy tekintet alá" szövegrész helyébe az "egy tekintet alá esik" szöveg
    lép.
    179. §
    Hatályát veszti a 2020. évi CXLII. tv.
    a) 1. § (3) bekezdése,
    b) 1. § (5) és (6) bekezdése.
    57. A Közép-európai Oktatási Alapítványról és a Közép-európai Oktatási Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CXLIII. törvény módosítása
    180. §
    A Közép-európai Oktatási Alapítványról és a Közép-európai Oktatási Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Közép-európai Oktatási Alapítvány tv.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az International Baccalaureate Organization (Nemzetközi Érettségi Szervezet) mint nemzetközi szervezet által a Middle Years Programme (Közép Évek Programja) és Diploma Programme (Diploma Program) nyújtására, valamint IB Diploma (Nemzetközi Érettségi bizonyítvány) kiadására feljogosított, arra akkreditált, kollégiummal rendelkező középfokú nevelési-oktatási intézmény (a továbbiakban: Intézmény) olyan magyarországi nevelési-oktatási intézménynek, nemzetközi iskolának minősül, amelynek alapítására, működésére és ellenőrzésére a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha arról e törvény kifejezetten rendelkezik."
    181. §
    A Közép-európai Oktatási Alapítvány tv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "5. §
    (1) A 2. § (2)-(15) bekezdése és 3. § (2), (4) és (5), valamint (7)-(9) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
    182. §
    A Közép-európai Oktatási Alapítvány tv.
    a) 2. § (8) bekezdésében az "az (1) bekezdés a) pontjában" szövegrész helyébe az "a (2) bekezdésben" szöveg,
    b) 3. § (4) bekezdésében a "2. §-ban meghatározott közérdekű tevékenysége" szövegrész helyébe az " , a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. mellékletében meghatározott közfeladatainak" szöveg
    lép.
    183. §
    Hatályát veszti a Közép-európai Oktatási Alapítvány tv.
    a) 2. § (16) és (17) bekezdése, valamint
    b) 3. § (3) bekezdése.
    58. A Pannon Egyetemért Alapítványról, a Pannon Egyetemért Alapítvány és a Pannon Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CLVIII. törvény módosítása
    184. §
    A Pannon Egyetemért Alapítványról, a Pannon Egyetemért Alapítvány és a Pannon Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CLVIII. törvény
    a) 7. § (2) bekezdésében a "3-6. §, valamint" szövegrész helyébe a "3-6. § és" szöveg,
    b) 11. §-ában az "1. § (3) és (4) bekezdése" szövegrész helyébe az "1. § (3) bekezdése" szöveg
    lép.
    59. A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény módosítása
    185. §
    A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 16. § (4) bekezdésében a "2021. július 1-jén" szövegrész helyébe a "2022. január 1-jén" szöveg lép.
    60. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása
    186. §
    A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény
    a) 23. § (8) bekezdés a) pontjában az "esemény, vagy" szövegrész helyébe az "esemény vagy" szöveg,
    b) 25. § (3) bekezdésében az "alapítvány, vagy" szövegrész helyébe az "alapítvány vagy" szöveg,
    c) 29. § (2) bekezdésében a "továbbá" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg
    lép.
    61. A Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítványról, a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány és a Budapesti Gazdasági Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi X. törvény módosítása
    187. §
    (1) A Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítványról, a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány és a Budapesti Gazdasági Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi X. törvény (a továbbiakban: 2021. évi X. törvény) 5. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
    "(2) Az ingatlan tekintetében a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződéseket az állam nevében az egyes tulajdonosi joggyakorló szervezetek készítik elő és kötik meg az Egyetemmel.
    (3) Az ingatlan és az (5) bekezdés szerinti ingóságok vonatkozásában a vagyonkezelő és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság között fennálló vagyonkezelési szerződés megszűnik."
    (2) A 2021. évi X. törvény 5. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
    "(8) A Budapest belterület 31905/11 helyrajzi számú ingatlant az ingatlanon folyamatban lévő beruházás megvalósulását követően - az (1)-(7) bekezdés, valamint a 6. § alkalmazásával -ingyenesen az Egyetem tulajdonába kell adni."
    188. §
    (1) A 2021. évi X. törvény 3. § (1) bekezdése az "ingatlan" szövegrész helyett az "ingatlan (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan)" szöveggel lép hatályba.
    (2) A 2021. évi X. törvény
    a) 7. § (2) bekezdésében a "9. §, valamint" szövegrész helyébe a "9. § és" szöveg,
    b) 8. §-ában az "5. § (1), (5) és (7) bekezdése" szövegrész helyébe az "5. § (1), (5), (7) és (8) bekezdése" szöveg
    lép.
    62. A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XI. törvény módosítása
    189. §
    A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XI. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XI. törvény) 3. § (1) bekezdése a "Vtv. 36. § (1) bekezdése és" szövegrész helyett a "Vtv. 36. § (1) bekezdése, valamint" szöveggel lép hatályba.
    190. §
    A 2021. évi XI. törvény 7. § (2) bekezdésében a "9. §, valamint" szövegrész helyébe a "9. §, továbbá" szöveg lép.
    63. A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény módosítása
    191. §
    A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XIII. törvény) 2. § (2) bekezdése és 3. § (1) bekezdése a "Vtv. 36. § (1) bekezdése és" szövegrész helyett a "Vtv. 36. § (1) bekezdése, valamint" szöveggel lép hatályba.
    192. §
    A 2021. évi XIII. törvény 7. § (2) bekezdésében a "9. §, valamint" szövegrész helyébe a "9. §, továbbá" szöveg lép.
    64. A Hauszmann Alapítványról és a Hauszmann Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIV. törvény módosítása
    193. §
    A Hauszmann Alapítvány tv.
    a) 2. § (4) bekezdésében az "A (3) bekezdés szerinti elidegenítésből" szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok elidegenítéséből" szöveg,
    b) 4. §-ában a "2. § (1), (3) és (4) bekezdése" szövegrész helyébe a "2. § (1) és (4) bekezdése" szöveg
    lép.
    194. §
    Hatályát veszti a Hauszmann Alapítványról és a Hauszmann Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIV. törvény (a továbbiakban: Hauszmann Alapítvány tv.) 2. § (3) bekezdése.
    65. A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény módosítása
    195. §
    A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény (a továbbiakban: MKA tv.) 2. alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:
    "2/A. §
    (1) A Budapest X. kerület belterület 38920/5. helyrajzi számú ingatlan 3. mellékletben meghatározott koordináták által határolt ingatlanrészét (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) az Alapítvány tulajdonába kell adni.
    (2) Az ingatlan tekintetében a tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.
    (3) Az ingatlan tulajdonjogát az Alapítvány per-, teher- és igénymentesen szerzi meg.
    (4) Az ingatlant az Alapítvány a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladatai ellátása érdekében használja."
    196. §
    Az MKA tv. a 10. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.
    197. §
    Az MKA tv.
    a) 2. § (1) bekezdésében és 3. § (1) bekezdésében az "átvezetéssel az" szövegrész helyébe az "átvezetéssel, az" szöveg,
    b) 4. §-ában az "egyidejűleg" szövegrész helyében az "egy időben" szöveg,
    c) 6. § (2) bekezdésben a "4. § és a 2. mellékletben foglalt táblázat 10. és 12. pontja" szövegrész helyébe a "2/A. §, 4. §, a 2. mellékletben foglalt táblázat 10. és 12. pontja és a 3. melléklet" szöveg
    lép.
    198. §
    Az MKA tv.
    a) 1. melléklete a 11. melléklet,
    b) 2. melléklete a 12. melléklet szerint
    módosul.
    66. A Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítványról, a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány és a Magyar Táncművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVII. törvény módosítása
    199. §
    A Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítványról, a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány és a Magyar Táncművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi. XVII. törvény 5. § (2) bekezdésében a "7. § és" szövegrész helyébe a "7. §, valamint" szöveg lép.
    67. A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény módosítása
    200. §
    A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XX. törvény)
    a) 2. § (2) bekezdése és 3. § (1) bekezdése a "Vtv. 36. § (1) bekezdése és" szövegrész helyett a "Vtv. 36. § (1) bekezdése, valamint" szöveggel,
    b) 5. § (7) bekezdése a " , valamint" szövegrész helyett az "és" szöveggel,
    c) 6. §-a az "az 5. §-ban foglaltak alapján" szövegrész helyett az "az 5. §-ban foglaltak értelmében" szöveggel
    lép hatályba.
    201. §
    A 2021. évi XX. törvény 7. § (2) bekezdésében a "9. §, valamint" szövegrész helyébe a "9. § és" szöveg lép.
    68. A Nyíregyházi Egyetemért Alapítványról, a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány és a Nyíregyházi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXI. törvény módosítása
    202. §
    (1) A Nyíregyházi Egyetemért Alapítványról, a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány és a Nyíregyházi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXI. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XXI. törvény) 3. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
    "(1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos, kutatási feladatok ellátását szolgáló, a 2. mellékletben felsorolt állami tulajdonban lévő ingatlanok (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kerülnek."
    (2) A 2021. évi XXI. törvény 3. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
    "(5) A 2. mellékletben foglalt táblázat 3. sorában meghatározott ingatlan tulajdonjogát az Alapítvány terhek nélkül szerzi meg."
    203. §
    A 2021. évi XXI. törvény a 13. melléklet szerinti 2. melléklettel kiegészülve lép hatályba.
    204. §
    A 2021. évi XXI. törvény 7. § (2) bekezdésében a "9. §, valamint" szövegrész helyébe a "9. § és" szöveg lép.
    69. A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény módosítása
    205. §
    (1) A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XXII. törvény) 3. § (1) bekezdése a "Vtv. 36. § (1) bekezdése és" szövegrész helyett a "Vtv. 36. § (1) bekezdése, valamint" szöveggel lép hatályba.
    (2) A 2021. évi XXII. törvény 7. § (2) bekezdésében a "9. §, valamint" szövegrész helyébe a "9. § és" szöveg lép.
    70. A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény módosítása
    206. §
    A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XXIII. törvény) 3. § (1) bekezdése a "Vtv. 36. § (1) bekezdése és" szövegrész helyett a "Vtv. 36. § (1) bekezdése, valamint" szöveggel lép hatályba.
    207. §
    A 2021. évi XXIII. törvény 10. § (2) bekezdésében a "12. §, valamint" szövegrész helyébe a "12. § és" szöveg lép.
    71. A Testnevelési Egyetemért Alapítványról, a Testnevelési Egyetemért Alapítvány és a Testnevelés Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIV. törvény módosítása
    208. §
    A Testnevelési Egyetemért Alapítványról, a Testnevelési Egyetemért Alapítvány és a Testnevelés Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XXIV. törvény) 5. § (2) bekezdésében a "7. §, valamint" szövegrész helyébe a "7. § és" szöveg lép.
    72. A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj-Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXV. törvény módosítása
    209. §
    A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj-Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXV. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XXV. törvény) 2. § (2) bekezdése a "Vtv. 36. § (1) bekezdése és" szövegrész helyett a "Vtv. 36. § (1) bekezdése, valamint" szöveggel lép hatályba.
    210. §
    A 2021. évi XXV. törvény 5. § (2) bekezdésében a "7. §, valamint" szövegrész helyébe a "7. §, továbbá" szöveg lép.
    73. Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványról, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXVI. törvény módosítása
    211. §
    Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványról, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XXVI. törvény) 2. alcíme a következő 4/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
    "4/A. §
    (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján - az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátása érdekében a Harkányi Termál Rehabilitációs Centrum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság üzletrészét ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni. Az Alapítvány első alkalommal a 2021. év után járó osztalékra jogosult.
    (2) Ha az Alapítvány a tulajdonába adott üzletrészt elidegeníti, az elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítására és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátására köteles fordítani."
    212. §
    A 2021. évi XXVI. törvény 2. alcíme a következő 4/B. §-sal kiegészülve lép hatályba:
    "4/B. §
    A 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedések végrehajtása során az állam képviseletében a miniszter jár el, aki 2021. augusztus 1. napjától az üzletrész felett a tulajdonosi jogokat gyakorolja."
    213. §
    A 2021. évi XXVI. törvény 3. § (1) bekezdése a "Vtv. 36. § (1) bekezdése és" szövegrész helyett a "Vtv. 36. § (1) bekezdése, valamint" szöveggel lép hatályba.
    214. §
    A 2021. évi XXVI. törvény
    a) 9. § (2) bekezdésében a "11. §, valamint" szövegrész helyébe a "11. §, továbbá" szöveg,
    b) 10. §-ában a "4. §," szövegrész helyébe a "4. §, a 4/A. §," szöveg
    lép.
    74. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása
    215. §
    A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 40. § (9) bekezdés f) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (A Vht.)
    "f) 232. § (1) bekezdésében, 234. §-ában, 234/A. § (1) bekezdésében, 235. § (2) és (3) bekezdésében, 239. § (2)-(4a) bekezdésében és (6) bekezdésében, 239/A. § (3) és (4) bekezdésében, 240/C. § (1) bekezdésében, 250. § (2) bekezdés 22. pontjában, 278. § (1) bekezdésében, 292. § (3) és (5) bekezdésében, 294. § (1) bekezdésében, 298. § (1) és (2) bekezdésében, 306/I. §-ában, 306/L. § (6) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "Hatóság elnöke","
    (szöveg lép.)
    75. A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvény módosítása
    216. §
    A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvény 18. §-ának az Étv. 13. § (5) bekezdését módosító rendelkezése a "követelményeket" szövegrész helyett a "követelményeket és a rendeltetési egységek számát" szöveggel lép hatályba.
    1. melléklet a 2021. évi.....törvényhez
    Az Alapítvány részére átadásra kerülő állami tulajdonú ingatlanok
    2. melléklet a 2021. évi.....törvényhez
    Az MTVA részére átadásra kerülő állami tulajdonú ingatlan
    3. melléklet a 2021. évi.....törvényhez
    Az OMSZI vagyonkezelésébe kerülő állami tulajdonú ingatlanok
    4. melléklet a 2021. évi.....törvényhez
    A Tao. törvény 3. számú melléklet B) része a következő 26. ponttal egészül ki:
    [A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
    "26. a társaságnál a Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet vagy Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetet kezelő vagyonkezelő alapítvány részére a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett finanszírozási és működési költségekre, ráfordításokra visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, vagyoni hozzájárulás adóévi adózás előtti eredményben elszámolt összege;"
    5. melléklet a 2021. évi.....törvényhez
    A Kultv. 3. számú melléklete a következő m) ponttal egészül ki: (Országos szakkönyvtár)
    "m) Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtár, Kottatár és Médiatár"
    6. melléklet a 2021. évi.....törvényhez
    1. Az Stv. 1. mellékletében foglalt táblázat 18. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
    2. Az Stv. 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 18a. sorral egészül ki:
    7. melléklet a 2021. évi.....törvényhez
    A Gytv. 1. számú mellékletében foglalt táblázat III. G. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
    8. melléklet a 2021. évi.....törvényhez
    A 2020. évi XXXVIII. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 59. és 60. sorral egészül ki:
    9. melléklet a 2021. évi.....törvényhez
    "2. melléklet a 2020. évi XXXVIII. törvényhez
    Az Alapítvány részére történő vagyonjuttatás
    "
    10. melléklet a 2021. évi.....törvényhez
    "3. melléket a 2021. évi XVI. törvényhez
    A 38920/5. helyrajzi számú ingatlan koordináták által határolt ingatlanrésze
    "
    11. melléklet a 2021. évi.....törvényhez
    Az MKA tv. 1. mellékletében foglalt táblázat 1. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
    12. melléklet a 2021. évi.....törvényhez
    Az MKA tv. 2. mellékletében foglalt táblázat 1. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
    13. melléklet a 2021. évi.....törvényhez
    "2. melléklet a 2021. évi XXI. törvényhez
    Az Alapítvány részére átadásra kerülő állami tulajdonú ingatlan
    "
    Indokolás
    Általános indokolás
    A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján ezen indokolás a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    A koronavírus-járvány mind egészségügyi, mind gazdasági téren komoly kihívások elé állította hazánkat. A magyar emberek fegyelmezettségének köszönhetően a másfél éve tartó járványt sikeresen letörtük. A veszélyhelyzettel összefüggő sürgős intézkedéseket a Kormány rendkívüli jogrendi rendeletekkel vezette be, az Országgyűlés ugyanakkor a veszélyhelyzet alatt is folyamatosan ülésezett, s ezért más szabályokat a jogalkotó a hagyományos eljárásrendben hozott meg. A járvány lecsengését követően az Országgyűlésnek és a Kormánynak meg kell alkotnia az elmúlt másfél évben bevezetett jogintézmények továbbvitelének szabályait. E körben egyes veszélyhelyzet idején bevezetett szabályokat a Javaslat a veszélyhelyzet végének időpontjától függetlenül törvényi szinten szabályoz annak érdekében, hogy a jogintézmények a rendes jogrendi működés keretei között is zavar és fennakadás-mentesen alkalmazhatóak legyenek. Végül szükséges egyes új, a járvány ideje alatt kikristályosodott szabályozási feladatoknak megfelelő jogszabályok megalkotása is.
    Mindemellett a törvény orvosolja az elmúlt időszakban felmerült egyes koherencia-problémákat is kulturális, építésügyi, adójogi, munkajogi, közlekedési, közbeszerzési, továbbá egyéni vállalkozókra, valamint veszélyes anyagokra vonatkozó szabályozási területeken.
    Az Alkotmánybíróság döntése alapján jelen szabályozás a munka törvénykönyvének módosításával rendezi a kollektív szerződés megszűnését követően a munkaidőkeret lezárására és a felek elszámolására vonatkozó kérdéseket.
    A törvényjavaslat számos, egészségügyi tárgyú normaszöveg-módosítást tartalmaz, amelyek jogrendszeri illeszkedést biztosító, az uniós jognak való megfelelést szolgáló, jogalkalmazást segítő, deregulációs célú, továbbá kodifikációs és technikai jellegű korrekciókat is magukban foglalnak. Kiemelendőek e tárgykörben továbbá azok a rendelkezések, amelyek alapján az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások elvégzése kizárólagosan állami fenntartású egészségügyi szolgáltató, valamint az egységes állami egészségügyi irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központ hatáskörébe kerül. A hazánkban egyedülálló egészségügyi adatvagyon fejlesztéséhez, az eRecept gyógyszeradatok határon átnyúló továbbításához, illetve az eRecepten történő rendelhetőség lehetőségének minél szélesebb körben való megteremtéséhez a javaslat az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló szabályok módosítását is tartalmazza.
    A törvényjavaslattal továbbá az Országgyűlés egyes vagyontárgyakat önkormányzatoknak, illetve civil szervezeteknek ad át annak érdekében, hogy azok közfeladataikat maradéktalanul el tudják látni. A javaslat ezen túlmenően megteremti a Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program (a továbbiakban: KMRP) jogszabályi hátterét, amely új, speciális tulajdonszerzési lehetőséget nyújt arra, hogy a részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság vagyonrészeit a társaság munkavállalói vagy tisztségviselői a hatályos szabályokhoz képest kedvezményesebben megszerezzék.
    A sportról szóló törvény módosítására a doppingellenes tevékenység szabályainak kiegészítése, a Sport Állandó Választottbíróság másodfokú doppingbizottsági feladatok ellátójaként való rögzítése, valamint a sportszövetségek jogutódlásos alapításához szükséges dokumentumok meghatározása miatt kerül sor.
    A törvényjavaslat végezetül kezeli a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) 2021. május 1-jei hatálybalépésére tekintettel szükséges, az egyes konkrét közérdekű vagyonkezelő alapítványokat statuáló törvényekben megjelenő, a KEKVA tv. hatálybalépésével párhuzamossá váló rendelkezések deregulációját is.
    Részletes Indokolás
    Az 1-2. §-okhoz
    Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, valamint a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának ingyenes átruházására kerül sor. Az ingatlanátadás az Alapítvány nevelési, oktatási és felsőoktatási feladatainak hatékonyabb ellátását segíti. A tulajdonba adás feltétele, hogy az Alapítvány az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket teljeskörűen átvállalja.
    A Kápolnásnyék belterület 57 helyrajzi számú ingatlan Alapítvány részére történő tulajdonba adást megelőző átminősítését, azaz a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó eljárást a Nemzeti Földügyi Központ útján kell lefolytatni.
    Az Alapítvány részére átadandó ingatlanok tekintetében, az azokon fennálló vagyonkezelői jog automatikusan megszűnik azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a tulajdonba adással érintett ingatlanok tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.
    Az ingyenes átadással érintett ingatlanokra vonatkozó tulajdonosváltozás ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződések előkészítése és állam részéről történő megkötése, valamint az érintett ingatlanok (becsült) forgalmi értékének megállapítása a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.), mint tulajdonosi joggyakorló feladata.
    A 3. §-hoz
    Önkormányzati vagyonjuttatás rögzítése indokolt a Pannon Egyetem működésével összefüggésben. A Zalaegerszeg 4815/1 helyrajzi számú, természetben 8900 Zalaegerszeg, Gasparich út 18/A. szám alatti ingatlan megnevezése kivett sporttelep, az ingatlanon üres terület található. Az ingatlan magyar állami tulajdon. Az ingatlan-nyilvántartásban a Budapesti Gazdasági Főiskola szerepel vagyonkezelőként, ám a szervezeti átalakulásoknak köszönhetően a vagyonkezelő 2020. augusztus 1-jével a Pannon Egyetem lett. Az ingatlan-nyilvántartásban ez a változás azonban még nem került átvezetésre.
    A 4. §-hoz
    Annak érdekében, hogy az MTVA a jogszabályban meghatározott közfeladatait megfelelően el tudja látni, szükséges a törvény szerinti ingatlan MTVA részére történő ingyenes tulajdonba adása.
    Az 5. §-hoz
    A törvényjavaslatban megjelölt, (kivett út besorolású) ingatlanok Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonába tartozó elidegeníthetetlen önkormányzati törzsvagyonnak minősülnek, amelyek az önkormányzat hatáskörébe tartozó közfeladatok ellátását szolgálják, azonban az ingatlanok Rácalmás közigazgatási területén helyezkednek el és jelenleg is Rácalmás látja el az utak fenntartásával kapcsolatos feladatokat. Az érintett helyi közösség szempontjait figyelembe vevő közérdek az, hogy a közfeladat-ellátást és az közösségi célokat szolgáló kezelési jog azon önkormányzatot illesse meg, amelynek közigazgatás területén az érintett ingatlanok találhatóak.
    Az ingatlanokhoz kapcsolódó, a településüzemeltetés, hulladékgazdálkodás, a helyi közösségi közlekedés és a település közbiztonságának biztosítása, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladat ellátásának átadásával egyidejűleg a közfeladat ellátását szolgáló ingatlanok a törvényjavaslat alapján Rácalmás Város Önkormányzat vagyonkezelésébe kerülnek.
    A 6. §-hoz
    Az Nvtv. 11. § (5) bekezdése szerint a vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt - a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában felsoroltak körébe tartozó - személyekkel, vagy a törvényben egyedileg meghatározott jogi személlyel jön létre. Az Nvtv. 11. § (7) bekezdése értelmében a törvény alapján kijelöléssel létrejött vagyonkezelői jog -ha a törvény másként nem rendelkezik - az adott törvényben meghatározott feltételek teljesülésének, ennek hiányában a törvény hatálybalépésének napján keletkezik. A kijelölés során rendelkezni kell arról, hogy a vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen vagy visszterhesen történik. A vagyonkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a tulajdonosi joggyakorlóval megkötött vagyonkezelési szerződés tartalmazza. A vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjáig a vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásban nem jegyezhető be, és a vagyonkezelői jogot a kijelölt személy nem gyakorolhatja.
    A rendelkezés az Nvtv. fent idézett szabályai szerint a törvény 3. mellékletében megjelölt ingatlanok, valamint az azokhoz kapcsolódó ingóságok vagyonkezelőjeként az OMSZI Intézményfenntartó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: OMSZI) jelöli ki, az OMSZI alapító okiratában megfelelően részletezett szociális, valamint köznevelési, oktatási feladatainak elősegítése céljából. A vagyonkezelői kijelölés és annak gyakorlása ingyenesen történik, a vagyonkezelési szerződést az OMSZI-val az érintett vagyonelemek tulajdonosi joggyakorlója az MNV Zrt. köti meg. Rögzítésre kerül, hogy az OMSZI főtevékenysége, valamint a vagyonkezelt vagyonnal végzett tevékenység közfeladatnak minősül, amelyre figyelemmel a Vtv. 27. § (7) bekezdése alapján fennálló terhelő visszapótlási kötelezettség teljesítése alól a Vtv. 27. § (8) bekezdése alapján mentesül, és ez a vagyonkezelési szerződésben - figyelemmel a Vtv. 27. § (9) bekezdésére - rögzíthető.
    Az OMSZI vagyonkezelői jogosultságai és kötelezettségei az általános szabályoktól eltérően az alábbiak szerint kerülnek megállapításra:
    - a beruházással létrejövő vagyon tekintetében a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő között nem keletkezik elszámolási kötelezettség;
    - a beruházás során létrejövő vagyonnövekmény tekintetében a vagyonkezelőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
    A 7. §-hoz
    A jelenleg már hatályon kívül helyezett, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 251/2016. (VIII. 24.) Korm. rendelet 1. § (11) bekezdése szerinti rendelkezések - törvényi felhatalmazás hiányában - nem voltak alkalmasak arra, hogy azok alapján az OMSZI jogutódként belépjen a megszűnt Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal MNV Zrt.-vel fennállt vagyonkezelési jogviszonyaiba mint vagyonkezelő.
    A törvény 3. melléklet 7-10. pontjaiban megjelölt ingatlanokat az OMSZI megfelelő jogcím nélkül használta, amelyből használatidíj-követelés keletkezett az MNV Zrt. részéről.
    Az OMSZI-t a törvény mentesíti - az ingatlanok megfelelő jogcím nélküli használatából eredő - használati díj megfizetése alól a további működésének veszélybe kerülésének elkerülése érdekében, illetve az MNV Zrt.-nek sem szükséges megtérítenie az OMSZI esetleges követeléseit. A használati díj elengedésére a követelések kezelésére vonatkozó államháztartási szabályokra figyelemmel kerül sor, miszerint az állam követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.
    A 8. §-hoz
    Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján állami ingatlan ingyenes tulajdonba adására törvény rendelkezése alapján kerülhet sor. A törvényjavaslatban szereplő ingatlan tekintetében a térítésmentes átadásra az érintett vallási egyesület igénylése, valamint az ingatlan más közfeladat ellátásához való szükségességének vizsgálata alapján kerül sor. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat szerinti ingatlan köztulajdonban tartása az állam által ellátandó közfeladatok ellátásához, egyéb állami feladatok finanszírozási forrásának biztosításához, illetve költségvetési bevételi előirányzat teljesítéséhez nem szükséges, így az átadható a kedvezményezett vallási egyesületnek.
    Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, valamint a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban lévő Budapest belterület 15138 helyrajzi számú, természetben az 1025 Budapest, Cserje utca 21. (Józsefhegyi lépcső 12.) szám alatt található ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházására kerül sor.
    Az ingatlanátadás célja, hogy az a kedvezményezett vallási egyesület, mint jogi személy hitéleti, egészségügyi és szociális feladatainak hatékony ellátását elősegítse.
    A törvényjavaslat alapján az ingyenes átadással érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas megállapodások előkészítése és állam részéről történő megkötése valamint az érintett ingatlan (becsült) forgalmi értékének megállapítása a tulajdonosi joggyakorló (MNV. Zrt.) feladata.
    Az 1. § (1) bekezdése alapján tulajdonjogot szerző rendelkezési jogának közérdekből történő korlátozására az ingyenesen átadott ingatlanon az Nvtv. 13. § (4)-(6) bekezdésében foglalt előírások alapján kerül sor. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését az állam tulajdonosi jogainak gyakorlását végző MNV. Zrt. kezdeményezi.
    A 9. §-hoz
    A HAYDNEUM - Magyar Régizenei Központ Alapítvány megalapítása érdekében szükséges törvényi rendelkezés.
    A 10. §-hoz
    Hatályba léptető rendelkezések.
    A § (9) és (11) bekezdése az alábbiak szerint feltételes hatálybalépési szabályokat állapít meg.
    Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 536/2014/EU rendelet 2014. május 27-én lépett hatályba.
    A Rendelet szerint az Európai Gyógyszerügynökség (a továbbiakban: EMA) a tagállamokkal és az Európai Bizottsággal (a továbbiakban: Bizottság) együttműködve kidolgozza az EU-s portál és az EU-s adatbázis működési előírásait és a végrehajtásukra kijelölt időkeretet. Az EMA értesíti a Bizottságot, amint megbizonyosodott arról, hogy az EU-s portál és az EU-s adatbázis teljes mértékben működőképessé vált. Amennyiben a Bizottság meggyőződött arról, hogy a szükséges feltételek teljesültek, erre vonatkozó közleményt tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A rendelet az ezt követő hatodik hónaptól alkalmazandó.
    Amennyiben a klinikai vizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a fenti időpont előtt a 2001/20/EK irányelvnek megfelelően nyújtották be, három évig továbbra is ezen irányelv vonatkozik az adott klinikai vizsgálatra. Amennyiben a klinikai vizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a fenti bizottsági bejelentés közzétételének időpontját követő 6 és 18 hónap közötti időszakban nyújtják be, az adott klinikai vizsgálat a 2001/20/EK irányelv 6., 7. és 9. cikkének megfelelően megkezdhető. Az így megkezdett klinikai vizsgálatra a fenti értesítés közzétételének időpontját követően 42 hónapig az említett irányelv vonatkozik.
    A 11. §-hoz
    Sarkalatossági záradék.
    A 12. §-hoz
    Jogharmonizációs záradék.
    A 13. §-hoz
    A közfeladat-ellátás körének módosítása, kiegészítése törvényi felhatalmazás hiányában nem lehetséges rendelettel, a vagyonkezelési díjfizetés alóli mentességet pedig a Vtv. előírásai miatt nem lehet rendeletben megfogalmazni, ezért - a Magyar Közút NZrt. kezdeményezése alapján -a Vtv. 27. § (2a) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerinti vagyonkezelő hasznosítási tevékenysége közfeladat jellegének törvényi úton történő rögzítésére kerül sor a Kkt. módosításával.
    A 14. §-hoz
    A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításával összefüggésben szükséges az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása is.
    A 15. §-hoz
    A Javaslat alapján pénzügyi intézmény, biztosító, viszontbiztosító és befektetési vállalkozás tekintetében, valamint az olyan jogi személy tekintetében, amely által, vagy amelyben többségi befolyással rendelkező jogi személy által kibocsátott értékpapír forgalmazása az Európai Unió tagállamának szabályozott piacán engedélyezett, szintén jogosult Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program (a továbbiakban: KMRP) indítására.
    A 16. §-hoz
    AKMRP a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (a továbbiakban: MRP) egyes alapvető szabályaira építő, de attól speciálisan eltérő tulajdonszerzési lehetőséget nyújt a részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság vagyonrészeinek (részvény vagy üzletrész) a társaság munkavállalói vagy felügyelőbizottsági, illetve igazgatósági tagjai általi megszerzése érdekében.
    A Javaslat az MRP-re irányadó normaanyag több részét is alkalmazni rendeli a KMRP-re, azonban a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP-re irányadó normatételek alkalmazását kizárja.
    A Javaslat alapján a KMRP a munkavállalók megkeresése és programindítása alapján jön létre azzal, hogy a munkavállalók a KMRP szervezet megalakítása mellett a KMRP kezelésére a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti vagyonkezelő alapítványt is alapíthatnak.
    A KMRP résztvevőinek száma a szervezet megalakulását követően nem növelhető, illetve a szervezeti tagság főszabályként - az átruházás esetét ide nem értve - nem szüntethető meg. A résztvevő halála esetén a tagi részesedés örökölhető, továbbá haláleseti kedvezményezett jelölhető, amelyek hiányában új résztvevő szerezhet tagságot.
    A program határozott, legalább tíz éves időtartamra működtethető, amelynek elteltét követően a végrehajtó szervezet által megszerzett vagyonrészeket vagy azok ellenértékét át kell adni a résztvevők számára, valamint a végrehajtó szervezetet meg kell szüntetni.
    A Javaslat alapján a szervezet a vagyon felosztását lépcsős módon végzi, első ízben a rendelkezésére álló fedezett és fedezetlen vagyonrészeket - e tekintetben az elhatárolás alapját az képezi, hogy a vagyonrész teljes vételárának szervezet általi megfizetése, illetve a vételár forrásának tőke- és kamattörlesztése a záró közgyűlésig megtörtént, vagy nem történt meg - a résztvevők számára adja át, illetve részükre kísérli meg értékesíteni.
    Eredménytelen értékesítés esetén másodlagosan a társaság jogosult a vagyonrészeket a szervezettől megvásárolni, amelynek szintén eredménytelen volta esetén harmadik lépcsőben piaci értékesítést kísérel meg a szervezet. Ha a piaci értékesítés is eredménytelen volt, a fedezett vagyonrészt el kell fogadnia a jogosult résztvevőnek akkor is, ha korábban annak ellenértékét kérte.
    A KMRP az alábbi fontosabb különbségekben tér el az MRP-től:
    - a program előre meghatározott ideig tart,
    - a KMRP kezelésére vagyonkezelő alapítványt alapíthatnak a munkavállalók,
    - legalább tíz fő munkavállaló által is indítható,
    - a résztvevők száma a szervezet megalakítását követően nem bővíthető,
    - a társaság támogatást nyújthat a szervezet működése érdekében,
    - a szervezet megalakításához a társaság engedélye nem szükséges,
    - a szervezet egyéb gazdasági tevékenységet csak szűk körben, kötvénykibocsátás és állampapír vásárlás keretében folytathat,
    - a vagyonrészek szervezet általi megszerzésének forrásai szabadon megválaszthatóak,
    - a résztvevők csak a program határozott idejének lejártával szerezhetnek vagyonrészt,
    - a vagyonrészek elosztási elveinek meghatározását nem korlátozza a résztvevők munkabére,
    - a résztvevők a vagyonrészek megszerzése helyett kérhetik annak ellenértékét is, feltéve, hogy a szervezet azt értékesíteni tudja.
    A 17. §-hoz
    A Javaslat a hatályos normakörnyezetnek megfelelően pontosítja a szöveget.
    A 18. §-hoz
    A klinikai vizsgálatokról szóló 536/2014 (EU) rendelettel összefüggő módosítás.
    A 19. §-hoz
    A módosítás fő célja az állami szerepvállalás nevesítése az aktív turizmus feltételeinek biztosításában, a vízi- és kerékpáros turisztikai feladatkörök megvalósítása érdekében. Ehhez indokolt a közjóléti szempontok megjelenése és érvényesítése a vízgazdálkodásban.
    A módosítás alapján az állami feladat a közjóléti feladatellátás körében a vízitúrázás és a kerékpáros turisztikai igénybevétel alapfeltételeinek biztosítása az állami tulajdonban lévő vizek és vízi létesítmények üzemeltetése során.
    A feladat hatékony, hosszútávon fenntartható, megfelelő ellátása érdekében szükséges, hogy a közjóléti szolgáltatások elvégzését az állam megfelelő eszközökkel, illetve finanszírozással biztosítsa. A közjóléti feladatellátás körébe tartozó egyes feladatokat, azok tartalmát és a feladatokat ellátó szervet a Kormány rendeletben határozza meg, illetve jelöli ki.
    A 20. §-hoz
    Felhatalmazó rendelkezés a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényhez.
    A 21-26. §-okhoz
    A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításával összefüggésben szükséges az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása is.
    Társasági adózási szempontból elismert költségnek minősül a társaságnál a Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet vagy Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetet kezelő vagyonkezelő alapítvány részére a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett finanszírozási és működési költségekre, ráfordításokra visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, vagyoni hozzájárulás adóévi adózás előtti eredményben elszámolt összege.
    A 27. §-hoz
    A magyarorszag.hu a Magyar Állam elektronikus ügyintézést támogató központi portálja. A domain név azonban 2021. június 1-jével a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. részére átadásra kerül, és ezt követően az így elérhető felület kizárólag turisztikai célú feladatokat lát el. Ezért a jelenleg az elektronikus ügyintézési portálhoz kapcsolódó domain név helyett szükséges a közigazgatási ügyintézési felület általánosabb meghatározása a törvényben.
    A 28. §-hoz
    A módosítás célja, hogy az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény megfeleljen az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) [a továbbiakban: GDPR rendelet] 15. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak. A GDPR rendelet 15. cikk (3) bekezdése rögzíti, hogy az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, ésszerű mértékű díjat számíthat fel. Ennek megfelelően az érintett halála esetén kiadott dokumentáció vonatkozásában is csak a további másolatokért számítható díj fel, mely ágazati szabályozást igényelt. Továbbá az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 24. § (12) bekezdése kimondja, hogy az egészségügyi adatok kezelésének és védelmének részletes szabályait az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) állapítja meg, ennek megfelelően indokolttá vált az ágazati szabályozás jogharmonizációja.
    A 29. §-hoz
    A gyógyszereket TAJ szám közlése alapján kiváltó személyek azonosító adatainak elektronikus rögzítése kapcsán a gyógyszertárak által végzett adatkezelés alapja és célja törvényi szinten rögzítésre kell hogy kerüljön.
    A 30. §-hoz
    A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) felé történő adatszolgáltatási kötelezettségének alapját az képezi, hogy a halálozási statisztika alapjául szolgáló adatszolgáltatást az egészségügyi szolgáltatók biztosítják, az adatszolgáltatáshoz szükséges kódrendszerek karbantartását az egészségügyi ellátásért felelős minisztérium végzi. Az egészségügyi szolgáltatóknak a halálozási adatokat meg kell küldeni a KSH számára, ahol az adatok validálása, javítása megtörténik.
    A betegút követés, minőség-értékelés, a kasszatervezés, ellátástervezés céljából a NEAK-nak szüksége van a halálozási adatok TAJ számmal azonosított elemi tételeire, azonban ezen adatok jelenleg csak a kórházban exitált betegre vonatkozóan állnak rendelkezésre.
    A 31. §-hoz
    A rendelkezés a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Célja, hogy a határon átnyúló betegellátást támogató adatcsere-folyamatokhoz szükséges szabályozási háttér kialakításra kerüljön. A szabályozás révén lehetővé válik az eRecept gyógyszeradatok és eProfil adatok határon átnyúló továbbítása és annak lehetősége, hogy a magyar állampolgárok e-receptjüket külföldön is kiválthassák, e-profiljuk más uniós országban is megtekinthető legyen és fordítva, a hazai gyógyszertárak alkalmassá váljanak a külföldi állampolgár receptjének hazánkban történő lekérdezésére, valamint a gyógyszer kiadására.
    A szabályozás célja továbbá egy ún. NCP - National Contact Point kijelölése és létrehozása, mely a határon átnyúló adattovábbítások esetében a más országok NCP pontjaihoz való adatcsere kapcsolattartási pont feladatokat látja el.
    A 32. §-hoz
    A jogszabály-módosítás célja azon igény teljesítése, hogy gyógyászati segédeszközök is rendelhetővé váljanak eRecepten, lehetővé téve az elektronikus felírás és kiváltás adta előnyök kihasználását.
    Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) 2017. évi bevezetése a gyógyszerek rendelését és kiadását tette lehetővé elektronikus vények alapján. A COVID-19 veszélyhelyzet idején a leggyakrabban gyógyszertárból beszerzett gyógyászati segédeszközök is rendelhetőek lettek elektronikus vényen, kiváltásuk azonban csak gyógyszertárban lehetséges. Az időközben megvalósult informatikai fejlesztések lehetővé teszik, hogy nemcsak a leggyakoribb, hanem valamennyi gyógyászati segédeszközök elektronikus vényen legyen rendelhető.
    A fentiek miatt szükséges elrendelni, hogy az ártámogatási szerződéssel rendelkező gyógyászati segédeszköz forgalmazók is csatlakozzanak az EESZT-hez.
    Az EESZT működése lehetővé teszi, hogy a betegnek ne kelljen elmennie a papír alapú leletéért, mert az az EESZT útján közvetlenül lekérdezhető mind a beteg, mind a további egészségügyi szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató számára. Ez hozzájárul az egészségügyi ellátásokhoz kapcsolódó adatforgalom elektronizálásához, a felesleges papírfelhasználás mérsékléséhez is.
    Az EESZT előnyeinek teljes körű érvényesüléséhez ezért elvi szinten szükséges kimondani, hogy ha valamilyen adat az EESZT-ben elérhető, akkor a betegtől nem kérhető papír alapú változat rendelkezésre bocsátása, továbbá, hogy az ellátó az általa nyújtott ellátással összefüggésben köteles a releváns dokumentumokat az EESZT útján megismerni. A szakmai szabályozási szint határozza meg, hogy konkrét ellátásokkal kapcsolatban mit szükséges e körben ellenőrizni. Ez a rendelkezés csak azon adatokra és dokumentumokra vonatkozhat, amelyek az EESZT-ben hozzáférhetők az adott orvos számára. A probléma, amit a rendelkezés orvosol az, hogy egyes orvosok a számukra elérhető EESZT-s adatok, illetve dokumentumok ellenére hazaküldik a beteget a korábbi dokumentációkért.
    A 33. §-hoz
    Mind a telemedicina szolgáltatások kiépítéséhez és működtetéséhez, mind az online időpontfoglalás biztosításához szükséges a betegek azonosítása az egészségügyi ellátórendszerben. Az EESZT a központi azonosítási ügynök (KAÜ) KEÜSZ, az összerendelési nyilvántartás és más kormányzati szolgáltatások használata útján rendelkezik a betegek azonosítására szolgáló elektronikus megoldásokkal. A módosítás célja, hogy az EESZT ezen szolgáltatásait az ellátóhálózat tagjai is használják, ezáltal egységesen biztosítva a betegek azonosítását a telemedicina és más online szolgáltatások nyújtásához.
    A 34. §-hoz
    A magánszolgáltatók csatlakozása esetén előfordul, hogy az egészségügyi szolgáltatónak nem áll rendelkezésre sem a TAJ szám, sem az EESZT által támogatott egyik igazolvány száma. Erre az esetre az EESZT-ben létrejött fejlesztés ún. EESZT betegazonosítót (patientID) generál a szolgáltató kérésére, amely létrehozása esetén megtörténhet az adatrögzítés.
    A 35. §-hoz
    A magánszolgáltatók csatlakozásával, az EESZT hozzáférési jogosultságok bővítésével összefüggésben szükséges az EESZT egyes szolgáltatásaira vonatkozó egyes törvényi rendelkezések pontosítása az adatkezelések céljának feltüntetése tekintetében.
    A 36-37. §-okhoz
    A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy az Eseménykatalógusba nemcsak a közfinanszírozott szolgáltatók, hanem a magánszolgáltatók is rögzítsenek adatokat (a tételes adatszolgáltatásokat a végrehajtási rendelet tartalmazza), valamint annak lehetőségét, hogy az EESZT-ben (a központi eseménykatalógusban, az elektronikus profilban és az egészségügyi dokumentáció nyilvántartásában) rögzített adatok és dokumentumok a törvény által meghatározott egyéb célokra, a törvényben meghatározott esetekben is elérhetők legyenek.
    A 38. §-hoz
    Az ártámogatási szerződéssel rendelkező gyógyászati segédeszköz forgalmazók EESZT-hez csatlakozásának időpontját határozza meg.
    A 39. §-hoz
    A javaslatban szereplő rendelkezéshez kapcsolódó felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.
    A 40. §-hoz
    Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény hatálybelépése kapcsán szükséges módosítás, szövegpontosítás.
    A 41-43. §-hoz
    A javaslat a tetőterek beépítéséhez kapcsolódóan lehetővé teszi a megsemmisült historikus épületelemek visszaállítását. Ezen épületelemek tervezése a fellelhető eredeti tervek, archív fotók, valamint műemlék esetében az építéstörténeti tudományos dokumentáció megállapításai alapján történhet. A jelenleg fennálló beépítési szabályok és a megvalósítani tervezett műszaki tartalom közötti esetleges kollízió csak a tervezés során derül ki, ezért szükséges a potenciálisan akadályozó beépítési paraméterek vonatkozásában előzetesen mentesítést adni.
    A 44. §-hoz
    Magyarországon a demográfiai kihívások állami szerepvállalást igényelnek, ezért a jövőben az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások nyújtására kizárólag az állam által fenntartott egészségügyi szolgáltató, valamint az egységes állami egészségügyi irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központ jogosult.
    A 45. §-hoz
    A módosítás célja a tételes elszámolás alá eső hatóanyagokat tartalmazó gyógyszerekre vonatkozóan az egészségbiztosító és a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja közötti támogatásvolumen-szerződés lehetőségének megteremtése a volumen emelkedés ütemének korlátozása érdekében.
    A 46. §-hoz
    A jelenlegi egészségügyi finanszírozási rendszerbe a minőségi szempontok megfelelő érvényre juttatása nem épült be.
    Az egészségügyi finanszírozási rendszer átalakításának egyik eleme, hogy az egészségügyi szolgáltatók számára a finanszírozás mértékének meghatározásakor a minőségi mutatók is figyelembevételre kerüljenek, ezért a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 34. §-a kiegészül azzal, hogy az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása a ráfordítások alapján meghatározott normán, az ellátandó feladatokon, az ellátott esetek számbavételén, fejkvótán, a nyújtott szolgáltatások teljesítményarányain, egyes szolgáltatások tekintetében teljesítményegységének mennyiségén, a minőségi mutatók figyelembevételén és ezek kombinációján alapuló rendszerben történik.
    A 47. §-hoz
    Az egészségbiztosító a szolgáltatás nyújtására kizárólag az állam által fenntartott egészségügyi szolgáltatóval, valamint az egységes állami egészségügyi irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központtal szerződhet, az e feltételnek meg nem felelő szolgáltatóval a szerződést megszünteti az elszámolást követően.
    A 48-49. §-okhoz
    Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.) összhangban a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló 14/2007. (III. 14.) EüM rendeletben szereplő, az egyes gyógyászati segédeszközök vonatkozásában történő ellenjegyzésre irányuló eljárás kormányrendeleti szintű szabályozása érdekében felhatalmazó rendelkezés megalkotás szükséges a korábbi miniszteri rendeleti szintű felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezése mellett.
    Az 50. §-okhoz
    A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása a tudományos és szakkönyvtári ellátási rendszerrel összefüggő szervezeti változások és fejlesztések miatt szükségesek.
    Az 51-52. §-okhoz
    A javaslat alapján az ingatlan-nyilvántartási hatóság közigazgatási hatósági eljárást folytathat le az MNV Zrt.-nek a magyar állam tulajdonjogának a bejegyzésére vonatkozó kérelmére. A javasolt szabályozás szerint kizárólagosan a magyar állam lenne jogosult az eljárás megindítására, és a tulajdonjog bejegyzése is kizárólag a magyar állam javára lenne lehetséges.
    Az 53. §-hoz
    Az egészségügyi felsőoktatási intézmények folyamatban lévő átalakulása indokolja a szabályozás pontosítását.
    Az 54. §-hoz
    A módosítás célja továbbá, hogy a hazai szabályozás megfeleljen a GDPR rendelet 15. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak. A GDPR rendelet 15. cikk (3) bekezdése rögzíti, hogy az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, ésszerű mértékű díjat számíthat fel. Ennek megfelelően az érintett halála esetén kiadott dokumentáció vonatkozásában is csak a további másolatokért számítható díj fel, mely ágazati szabályozást igényelt. Az Eütv. 24. § (12) bekezdése kimondja, hogy az egészségügyi adatok kezelésének és védelmének részletes szabályait az Eüak. állapítja meg, ennek megfelelően indokolttá vált az ágazati szabályozás jogharmonizációja.
    Az 55. §-hoz
    Szükséges nevesíteni az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatokat ellátó szervet.
    Az 56-58. §-hoz
    2017. május 25-én lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/745 rendelete (2017. április 5.) az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: MDR). Az uniós rendeleti szint közvetlen hatályosulást jelent, azaz átültetést nem igényel, azonban az eddigi szabályozás felülvizsgálatát vonja maga után. Ennek keretében szükséges az emberen végzett orvostudományi kutatások orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályozását az uniós jognak megfeleltetni.
    Az Eütv. VIII. fejezete tartalmazza az emberen végzett orvostudományi kutatások főszabályait.
    Az MDR részletesen szabályozza az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatát, új fogalmakat vezet be, továbbá a beavatkozással nem járó vizsgálatokat engedély helyett bejelentéshez köti. Az Egészségügyi Tudományos Tanács e vizsgálatok tekintetében a továbbiakban nem szakhatóság, de az eljárások mindegyikében a vizsgálati kérelem illetve bejelentés kötelező részét képezi az etikai szakvéleménye.
    Az MDR-t alkalmazni 2020. május 26-tól kellett volna, azonban a koronavírus járványra tekintettel a Bizottság javaslatára az Európai Parlament és a Tanács az orvostechnikai eszközökről szóló (EU) 2017/745 rendeletnek a benne foglalt bizonyos rendelkezések alkalmazási időpontja tekintetében történő módosításáról szóló 2020/561 rendeletével (2020. április 23.) az alkalmazás időpontját 2021. május 26-ára halasztotta, ezért a törvényi rendelkezéseket ebben az időpontban szükséges hatályba léptetni.
    Az 59. §-hoz
    Az emberen végzett orvostudományi kutatásokra vonatkozó kártalanítás általános szabálya mellett szükséges az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatára speciális helytállási szabályozás kialakítása a gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatokra vonatkozó, a 2005. évi XCV. törvényben (a továbbiakban: Gytv.) foglalt szabályozás mintájára. Az Eütv. és a Gytv. szabályai indokolatlanul eltérnek egymástól. Az orvostechnikai eszközök esetében kizárólag a magyar állam áll helyt, a megbízó felelősségéről nem esik szó.
    A 60. §-hoz
    Az MDR részletesen szabályozza az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatát, új fogalmakat vezet be, továbbá a beavatkozással nem járó vizsgálatokat engedély helyett bejelentéshez köti. Az Egészségügyi Tudományos Tanács e vizsgálatok tekintetében a továbbiakban nem szakhatóság, de az eljárások mindegyikében a vizsgálati kérelem, illetve bejelentés kötelező részét képezi az etikai szakvéleménye.
    A 61-63. §-okhoz
    Állam által fenntartott egészségügyi szolgáltatón, valamint az egységes állami egészségügyi irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központon kívül emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás nem végezhető más szolgáltatónál, továbbá a szolgáltatásra közreműködő is az állam által fenntartott szolgáltatói körből vehető igénybe. E feltételnek meg nem felelő egészségügyi szolgáltató reprodukciós eljárások végzésére vonatkozó működési engedélye az adott szakma tekintetében hivatalból visszavonásra kerül azzal, hogy a betegek további ellátása a miniszter által erre kijelölt szolgáltatóknál folytatódik. E szolgáltatók kijelölése a felkészülés érdekében 3 hónappal megelőzi az átadás időpontját.
    Az átadó szolgáltató átvevő szolgáltató részére az általa tárolt embriókat átadja azzal, hogy ennek során biztosítani kell a későbbi, további egészséges magzati fejlődés lehetőségét a szakmai szabályok fokozott betartásával.
    Az az egészségügyi szolgáltató, amelynek működési engedélye a fentiek miatt hatályát veszti, állami kártalanításra jogosult. A kártalanítás mértéke megegyezik az egészségügyi szolgáltató működési engedélyének hatályvesztését megelőző öt üzleti év állami átvétellel érintett gazdasági tevékenységéből származó, mérleg szerinti eredmény egy éves átlagának összegével.
    A folyamatos ellátás érdekében az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból eljár az átvevő szolgáltatók működési engedélyének kiadása vagy módosítása, valamint a szakellátási kapacitások módosítása érdekében, továbbá az egészségbiztosítási szerv a működési engedély kézhezvételétől számított 3 napon belül kezdeményezi az átvevő szolgáltató finanszírozási szerződésének módosítását, illetve új finanszírozási szerződés megkötését.
    Az átalakítás kapcsán meghatározott átmeneti időtartamot az ellátás folyamatosságában rejlő a népesedéspolitikai célok érvényesülése teszi indokolttá.
    A miniszter az állami egészségügyi szolgáltatókat irányítói jogkörében határozza meg.
    A bevezetendő korlátozás a magánbefektetők közreműködését azok letelepedési helyétől függetlenül zárja ki.
    A 64. §-hoz
    Átmeneti rendelkezés.
    A 65. §-hoz
    Az Eütv. bővíti és pontosítja a halottvizsgálati szaktanácsadó tevékenységével kapcsolatos felhatalmazó rendelkezéséket (nyilvántartás, ügyeleti rendszer, díjak).
    Az Eütv. kormányrendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazása a természetes gyógytényezőkkel kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó részletes szabályok megállapítására vonatkozik. A jogszabály ugyanakkor tartalmaz a gyógyhelyre, valamint a fürdő- és klímagyógyintézetekre is szabályozást. A gyógyhely, valamint a fürdő- és klímagyógyintézetek kapcsolódnak ugyan a természetes gyógytényezőhöz, de az Eütv. külön fogalmakként, külön alcímekben szabályozza a gyógyhelyet, valamint a fürdő- és klímagyógyintézeteket a természetes gyógytényezők mellett. Emiatt szükséges az Eütv.-ben pontosítani a 247. § (1) bekezdés z) pontjában foglalt felhatalmazó rendelkezést a gyógyhelyre, valamint a fürdő- és klímagyógyintézetekre vonatkozó utalás kiegészítésével.
    Az Eütv. 247. § (3) bekezdés c) pontja szerint jelenleg miniszteri felhatalmazás áll rendelkezésre a közhasználatú fürdők létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályozásra.
    A miniszteri rendeletben hatósági eljárási szabályok az Ákr. értelmében nem kerülhetnek bevezetésre. A közösségi használatra szánt használati melegvízzel és medencés fürdővizekkel érintkezésbe kerülő termékekre, anyagokra, technológiákra vonatkozó előírások jelenleg az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) találhatóak, annak ellenére, hogy a Korm. rendelet szerkezetébe ezek a rendelkezések nehezen illeszthetőek, tartalmuk szerint a közhasználatú fürdők létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályok között lenne a helyük.
    A jelenleg folyamatban lévő, az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, felülvizsgált európai uniós ivóvíz irányelv átültetési folyamatában a Korm. rendelet fürdővízzel érintkező anyagok szabályozására vonatkozó részének módosítása (a közfürdős szabályokhoz történő áthelyezése) szükségessé válik, abban való szerepeltetése a továbbiakban nem lehetséges, ezért létre kell hozni a közfürdők eljárási szabályait rögzítő kormányrendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazó törvényi rendelkezést.
    Az Alapvető Jogok Biztosa által tett ajánlásnak megfelelően a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak étkeztetésére vonatkozó szabályozást rendeleti szintre kell emelni. Az Eütv.-be illesztendő felhatalmazó rendelkezés megalkotásával lehetővé válik, hogy a belügyminiszter az emberi erőforrások minisztere egyetértésével a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak étkeztetésére vonatkozó rendeleti szintű szabályozást alkosson.
    A módosításhoz kapcsolódó részletszabályok megalkothatósága érdekében a módosítás további felhatalmazó rendelkezéssel bővül.
    A 66. §-hoz
    Az egészségügyi tevékenység az Eütv. 110. § (1) bekezdése szerint önállóan vagy felügyelet mellett végezhető. Egészségügyi tevékenységet önállóan a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet.
    Jelenleg a jogszabály bárki számára megismerhető adatként kezeli a működési nyilvántartási ciklus megújításának és lejártának időpontját, azaz az érvényes működési nyilvántartási ciklust. Így a betegek bármikor meggyőződhetnek arról, hogy az őket ellátó egészségügyi dolgozó rendelkezik-e érvényes működési nyilvántartással, azaz jogosult-e az egészségügyi tevékenység önálló gyakorlásához, rendelkezik-e a munkájához szükséges és megfelelő egészségügyi szakképesítéssel. Továbbá az egészségügyi intézmények is bármikor ellenőrizhetik, hogy az általuk foglalkoztatott egészségügyi dolgozó megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, rendelkezik-e a munkakör betöltéséhez szükséges egészségügyi szakképesítés tekintetében érvényes működési nyilvántartással. Egészségügyi tevékenységet ugyanakkor nemcsak az az egészségügyi dolgozó végez szabályozott körülmények között, aki érvényes működési nyilvántartással rendelkezik, hanem az a személy is, aki felügyelet mellett dolgozik. A felügyelet melletti tevékenységgyakorlás bejegyzésének szigorú, törvény által meghatározott szabályai vannak. Kizárólag a törvénynek minden tekintetben megfelelő felügyelet melletti munkavégzés kerül rögzítésre a működési nyilvántartásba.
    Mivel a felügyelet melletti egészségügyi tevékenységgyakorlás is ellenőrzött formája az egészségügyi munkavégzésnek, így a betegbiztonság, a betegjogok magasabb szinten történő biztosítása érdekében szükséges, hogy bárki számára megismerhető adatként kezelje a törvény. Így mind a betegek, mind az egészségügyi szolgáltatók, mind a társhatóságok ellenőrizhetik a publikus keresőn, hogy az adott egészségügyi dolgozó - habár érvényes működési nyilvántartással nem rendelkezik - az egészségügyi tevékenységet jogosult felügyelet mellett ellátni. A rendelkezés meghatározza az egészségügyi dolgozó pontosan kinek a felügyelete alatt dolgozhat, ki az a személy, aki a felügyelt dolgozó munkájáért felelősséggel tartozik.
    Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartását vezető szervet értesíteni szükséges arról, hogy az egészségügyi dolgozót végrehajtandó szabadságvesztésre, valamint az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltására ítélték függetlenül annak időtartalmáról. Szükséges nyilvántartásban tartani azokat a személyeket, akiket végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, függetlenül annak időtartamától.
    A § további jogharmonizációs célú módosítást is tartalmaz.
    A 67. §-hoz
    Jogtechnikai módosítások. Hatályon kívül helyezésre kerül az Eütv. 137. § b) pontjában a "miniszteri rendeletben meghatározott" szövegrész, valamint a 247. § (3) bekezdés h) és l) pontja.
    A 68. §-hoz
    Jogtechnikai módosítások.
    A 69. §-hoz
    A javaslat a vonatkozó uniós rendeletekkel (a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: REACH rendelet) és a veszélyes anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: CLP rendelet) történő összhang biztosítása érdekében kiterjeszti az uniós rendeletekből átvett definíciók körét az anyag és a felhasználás tekintetében. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) eddigi fogalom meghatározásai felülvizsgálatra kerültek a REACH rendelet és a CLP rendelet alapján, az összhang megteremtése érdekében bizonyos fogalmak hatályon kívül helyezésre kerültek, mások a REACH rendelet és a CLP rendelet foglalom meghatározását fogják követni.
    A javaslat egyrészről pontosítja az eredeti szöveget a veszélyes keverékek tekintetében, valamint elhagyja a termékek címkézésére és csomagolására vonatkozó - azaz a CLP rendelet közvetlenül alkalmazandó rendelkezéseire történő - előírások, más jogszabály által előírt alkalmazhatóságát a nem veszélyes anyagok és keverékek esetében.
    A CLP rendelet 45. cikke alapján történő méregközponti bejelentéseket a CLP rendelet hatálya alá tartozó termékek esetén kell megtenni, ezért a Kbtv. 8/A. §-ban meghatározott rendelkezéseket azon termékekre is ki kell terjeszteni, amelyek jelenleg nem tartoznak a Kbtv. hatálya alá, de a CLP rendelet által előírt rendelkezésnek meg kell felelniük.
    A 70. §-hoz
    Az új rendelkezés nem tartalmazza a veszélyes anyag bejelentésére vonatkozó előírásokat, ezáltal a módosítás hatályba lépésével a bejelentés csak a veszélyes keverékekre vonatkozik. A legalább évi egy tonna mennyiségben gyártott vagy importált anyagokról a REACH rendelet szerinti regisztráció keretében rendelkezésre állnak információk, továbbá az Egészségügyi Toxikológia Tájékoztató Szolgálatnál egyéb források is rendelkezésre állnak az akut mérgezéskor vagy annak várható kialakulása esetén, a mérgezést okozó anyag veszélyességére, a várható tünetekre és teendőkre vonatkozó információkról, ezért indokolt a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében hatályon kívül helyezni a veszélyes anyagok magyarországi bejelentését.
    A javaslat a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében hatályon kívül helyezi a veszélyes anyagok magyarországi bejelentését.
    A 71. §-hoz
    A javaslat célja annak pontosítása, hogy a magyarországi forgalomba hozatalért felelős forgalmazó felelőssége a használati utasítás termékhez történő mellékelése, a használati utasítás elkészítéséért felelős szereplő kikötése nélkül.
    A 72. §-hoz
    Az átfogalmazással a javaslat célja a rendelkezés pontosítása és egyértelműsítése, különös tekintettel a veszélyazonosítást szolgáló feliratozás kiemelésével. A továbbadásra, forgalmazásra szánt veszélyes anyagok és veszélyes keverékek csomagolásáról és címkézéséről a CLP rendelet rendelkezik, így az ezekre vonatkozó kitétel elhagyható.
    A 73. §-hoz
    A javaslat a veszélyes anyagok magyarországi bejelentési kötelezettségének hatályon kívül helyezéséhez kapcsolódik, ugyanakkor pontosítja a méregközpontba történő bejelentésekről adható tájékoztatás szabályait, a nyilvántartás megnevezését és az átadandó adatok körét, és megszűnteti a párhuzamos szabályozásokat.
    A 74. §-hoz
    A javaslat egyértelműsíti, hogy a saját felhasználásra előállított anyagokhoz és keverékekhez nem, csak a forgalomba hozott anyagokkal és keverékekkel végzett tevékenységhez szükséges biztonsági adatlap összhangban az 1907/2006/EK rendelet 31. cikkének előírásaival.
    A javaslat célja az 1907/2006/EK rendelet 31. cikk (4) bekezdésével való összhang biztosítása, tekintettel arra, hogy a REACH rendelet alapján a lakossági felhasználásra szánt veszélyes anyagokhoz és veszélyes keverékekhez nem szükséges minden esetben a biztonsági adatlap biztosítása, ha a biztonságos, az emberi egészség és a környezet védelmét lehetővé tevő információk rendelkezésre állnak. Erre tekintettel lehetővé kell tenni, hogy az ilyen termékekkel a foglalkozásszerű tevékenység is megkezdhető legyen a biztonsági adatlap nélkül. Ugyanakkor, a REACH rendelet alapján, kérésre a biztonsági adatlap továbbra is elérhető a foglalkozásszerű tevékenységet végzők számára.
    A javaslat egyértelműsíti a változás-bejelentés megtételének feltételét, egyúttal az ellenőrzéseket elősegítendő, a nyilvántartás naprakészen tartása érdekében előírná a bejelentés aktualizálását a tevékenység megszűnése esetén.
    Az elmúlt időszakban bekövetkezett adatmódosítások követése érdekében szükséges azon szereplők számára is előírni a bejelentési kötelezettséget, akiknél a korábban kiadott engedélyekben szereplő adatok már nem aktuálisak.
    A 75-76. §-okhoz
    Az elmúlt időszakok uniós ellenőrzési projektjeinek tapasztalatai alapján az uniós országokban a vámhatóságokkal történő együttműködés, és a vámhatóságok közvetlen részvétele az importált termékeknek a REACH rendelet szerinti kötelezettségek történő megfelelőségének ellenőrzésében jelentősen elősegítette a jogszabályi kötelezettségeknek nem megfelelő termékeknek a szabad forgalomba bocsájtást megelőző kiszűrését. Amennyiben a határon történő ellenőrzés nem történik meg, a forgalomba hozott termék detektálása és ellenőrzése nehezebben történhet meg, így a hazai és uniós termékekhez képest gyakoribb lehet a meg nem felelés. Az uniós tapasztalatok alapján hazai viszonylatban is indokolt egyértelműen lehetővé tenni, biztosítani a vámhatóság részvételét a REACH rendelet szerinti regisztrációs, engedélyezési és korlátozási kötelezettségek határon történő ellenőrzésében.
    A tagállami kompetens hatóságoknak ötévente jelentést kell küldeniük a Bizottság számára az uniós rendeletek tagállami végrehajtásáról. Tekintettel arra, hogy a Kbtv. 32. §-a alapján a REACH és a CLP rendelet előírásainak ellenőrzésében több hatóság is közreműködik, és az ellenőrzésekkel kapcsolatban végrehajtási rendelet nem ad részletes iránymutatást, így elő kell írni ezen hatóságok számára az uniós rendeletekkel kapcsolatos ellenőrzésekről készült jelentéstételi kötelezettséget, a Bizottság számára továbbítandó részletes és pontos adatközlés érdekében.
    A 77-78. §-okhoz
    A REACH és a CLP rendeleten túl, az elmúlt 10 évben további uniós rendeletek is elfogadásra kerültek az EU-ban, amely rendeletek a kémiai terhelési bírságról szóló kormányrendeletben nevesítésre is kerültek, mint amelyek megsértése esetén a bírság kiszabható. Így indokolatlan és ellentmondásos, hogy a Kbtv.-ben a kémiai terhelési bírság alkalmazhatóságára vonatkozó rendelkezés a legmagasabb szintű jogszabályok, azaz az uniós rendeletek körét csak a REACH-re és a CLP-re szűkítse.
    A 79. §-hoz
    A javaslat célja, hogy iránymutatást nyújtson a kötelezettek számára a kötelezettség teljesítéséhez szükséges információk elérhetőségéről.
    A 80. §-hoz
    A hatályon kívül helyezési javaslatok részben annak eredményei, hogy a REACH és a CLP uniós rendeletek közvetlenül hatályosak és alkalmazandók, így több rendelkezés feleslegessé vált, vagy nem koherens a rendeletekkel, vagy párhuzamos szabályozást valósít meg, vagy aktualitását vesztette. A javaslatok másik része a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését célozza, azáltal, hogy hatályon kívül helyezi a veszélyes anyagok magyarországi bejelentését.
    A 81. §-hoz
    A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) módosítása a versenyengedély tartalmának a versenyző anyja nevével történő kiegészítését, tartalmazza a versenyzői adatok validitásának teljeskörűsége és a versenyző egyértelmű azonosíthatósága érdekében.
    A 82. §-hoz
    A módosítás eredményeképpen az Stv. kiegészül a nemzeti doppingellenes szervezetnek a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Rendelet) meghatározott szabályzata (a továbbiakban: HUNADO Szabályzat) kötelező hatályának meghatározásával, amelyben a szervezeti és személyi hatály megállapításán túl rögzítésre kerül a másodfokú doppingbizottsági feladatokat ellátó Sport Állandó Választottbíróság is. A HUNADO Szabályzat kötelező jellege sportszervezettel jogviszonyban álló sportolókra vonatkozik, ezáltal amíg a sportoló rajt- vagy versenyengedéllyel nem rendelkezik, a sportszövetség által kiírt versenyen, versenyrendszerben nem vesz részt és megfelel a Rendeletben foglalt további feltételeknek, úgy versenyzőnek nem minősülő sportolónak kell tekinteni, és a HUNADO Szabályzat versenyzőnek nem minősülő sportolókra irányadó rendelkezésekeit kell alkalmazni.
    A 83. §-hoz
    A szakszövetség által a sportág rendeltetésszerű működése érdekében - a külön jogszabályokban előírt más szabályzatok mellett - kötelezően megalkotandó doppingszabályzatot érintő módosítással összefüggésben szükséges kiemelni, hogy ezen szervezetek a WADA Szabályzatot aláíró nemzetközi sportági szövetségük doppingellenes szabályainak, programjainak elfogadása révén, közvetetten válnak kötelezetté a doppingellenes feladatok megvalósításban. Az Stv. módosítás által így jogszabályi szinten kerül deklarálásra - a szakszövetség doppingszabályzatának megalkotása keretében - a nemzeti doppingellenes szervezet Rendeletben meghatározott szabályzatának elfogadása.
    A 84-85. §-okhoz
    A nemzetközi sportszövetségként nyilvántartásba vehető szervezetek körének egyértelmű meghatározása mellett megfelelően végigvezeti az eredeti, illetve a jogutódlásos alapítás esetén a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása iránti kérelemhez mellékelendő, illetve szándéknyilatkozat esetén a nyilvántartásba vételtől számított 180 napon belül megküldendő dokumentumok körét.
    A 86. §-hoz
    A 2021. évi WADA Szabályzat alapelvi szinten rögzíti az intézményi függetlenség követelményét, amely szerint a doppingeljárás során a dopping fellebbviteli bizottság szervezetileg teljesen függetlenül működük az első fokon eljáró doppingbizottságtól. Az intézményi függetlenség biztosítása érdekében a dopping fellebbviteli bizottság a Sport Állandó Választottbíróság keretei között működik. Ez a szervezeti elkülönülés további garanciákat biztosít a tisztességes és pártatlan doppingeljárás lefolytatásához is.
    A 87. §-hoz
    A felhatalmazó rendelkezés módosítására a Rendeletben szabályozott tárgykörrel való összhang megteremtése érdekében kerül sor.
    A 88. §-hoz
    E § rendelkezik a melléklet módosításáról. Ingyenes vagyonkezelői kijelölést tartalmaz az Illovszky Rudolf Stadion és a kapcsolódó labdarúgó infrastruktúra működtetésével összefüggő kormányzati intézkedésekről szóló 2012/2020. (XII. 24.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 3. pontjának végrehajtása érdekében.
    A 89. §-hoz
    Szövegcserés rendelkezéseket tartalmaz.
    A 90. §-hoz
    Hatályon kívül helyező rendelkezések.
    A 91. §-hoz
    Az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összefüggő jogharmonizációs célú módosításokat tartalmaz.
    A 92. §-hoz
    Az 536/2014/EU rendelet közvetlen hatállyal szabályozza az engedélyezési eljárások menetét. Az ETT-KFEB maga is hozzáféréssel fog rendelkezni az EU-s portálhoz, közvetlenül fog tudni kommunikálni a kérelmezővel, véleménye pedig az 536/2014/EU rendeletben foglaltak szerint fogja kötni az engedélyező hatóságot. Erre figyelemmel mind a kirendelés, mind a szakhatósági státuszból adódó, az ügyféllel való közvetlen kommunikáció tilalma felesleges lépéseket teremtene, egyúttal az 536/2014/EU rendelettel nem összeegyeztethető.
    A 93-94. §-okhoz
    Jogharmonizációs célú módosítás.
    A 95. §-hoz
    A § hatályos normaszöveget pontosító, de annak lényegi tartalmát meg nem változtató módon rögzíti, hogy gyógyszer-nagykereskedelmi engedély jogosultja a lakosság számára közvetlenül nem értékesíthet, forgalmazhat, illetve szállíthat ki gyógyszert.
    A 96. §-hoz
    Technikai pontosítás.
    A 97. §-hoz
    A módosítás célja egy gyógyszer betegszintű kivonása esetén a beteg gyógyszerköltsége megtérítésének lehetővé tétele.
    A 98. §-hoz
    Az 536/2014/EU parlamenti és tanácsi rendelet szerinti eljárások munkaterhe jelentősen függ attól, hogy az adott tagállam milyen pozícióban (jelentéskészítő vagy érintett tagállam) vesz részt a gyógyszerértékelési eljárásban, emiatt a törvényjavaslat a Gytv. 1. mellékletében a jelentéskészítői pozíció esetére kiegészítő díjakra tesz javaslatot.
    A 99. §-hoz
    A módosítás szerint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv engedélyezési eljárásaiban az eljárást felfüggesztheti, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.
    A 100. §-hoz
    Jogharmonizációs célú módosítás.
    A 101. §-hoz
    Az 536/2014/EU rendelet kötelező alkalmazásának megkezdése a folyamatban lévő eljárásokat nem érinti, azokra a jelenleg hatályos szabályok vonatkoznak.
    A 102. §-hoz
    Jogharmonizációs célú, technikai jellegű módosítás.
    A 103. §-hoz
    Az 536/2014/EU rendelet szerinti eljárások díjtételeinek meghatározása szükséges.
    A 104. §-hoz
    A 2018. év során a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) kiegészült a gyógyszerhamisítás tényállással mely szerint azok a gyógyszerek, amelyek esetében a gyártás és a forgalmazás csatornái, azaz az eredet nem azonosítható, hamis gyógyszernek minősülnek. A § a Btk. fogalomhasználatával hozza összhangba a Gytv.-ben szereplő fogalmat.
    A hatályos szabályozás az ügyintézési határidő Ket. szerinti számítási szabályaira is figyelemmel, az ott megállapított általános ügyintési határidőnél hosszabb időtartamban állapította meg a Gytv. szerinti egyes eljárások határidejét. Indokolt, hogy a törvény az Ákr. szerinti, a teljes eljárásban irányadó határidőnél rövidebb ügyintézési határidőt ne állapítson meg.
    A § az 536/2014/EU rendelettel összefüggő jogharmonizációs módosítást is tartalmaz.
    A biztonságos és ellenőrzött használat érdekében egyes centrálisan engedélyezett gyógyszerek forgalomba hozatala engedélyezésének feltétele az ellenőrzött elosztás. A § megteremti ennek nemzeti jogi alapját.
    A gyógyszerészeti államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó egyes, uniós jogi alapokon nyugvó hatósági ellenőrzések során egyes esetekben szükséges ellenőrzési jelentés készítése Ezen jogintézmény alapját a Gytv.-ben szükséges rögzíteni.
    Az indikáción túli gyógyszeralkalmazási engedélyek közlésének már a gyakorlatban alkalmazott módját szükséges törvényben szabályozni, tekintettel arra, hogy nem a kérelmező orvos, hanem az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltatóval kerül közlésre a határozat, amely speciális eljárási szabálynak minősül.
    A § tartalmazza továbbá azon szabályokat, amelyeknek köszönhetően a kiterjesztésre kerülhet a különös méltánylást érdemlő betegellátási érdekből történő gyógyszeralkalmazás a már forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerek indikáció bővítésének eseteire is.
    A rendelkezést szükséges kiterjeszteni a Gytv. felhatalmazása alapján kiadott rendeleteken alapuló hatósági ügyekre is.
    A 105. §-hoz
    A § egyrészt egy feleslegessé váló szövegrész elhagyására tesz javaslatot, figyelemmel arra, hogy a nem kereskedelmi vizsgálatok fogalma az eddigi kormányrendeleti szintről a Gytv.-be kerül, másrészt jogharmonizációs célú módosítást tartalmaz.
    A 106. §-hoz
    A § szerint a támogatásvolumen-szerződések szabályainak a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényben (a továbbiakban: Gyftv.) történő pontosításával a korábbiaknál is egyszerűbben és hatékonyabban kerülhessen sor a tételes finanszírozási támogatási rendszer keretében a pénzvisszafizetésen alapuló támogatásvolumen-szerződések megkötésére. A módosítás révén új hatóanyag befogadása esetén a tételes elszámolású hatóanyagoknál is egyértelművé válik, hogy annak támogatásba befogadására csak támogatásvolumen-szerződés megkötése esetén van lehetőség.
    A 107. §-hoz
    A Gytv. homeopátiás gyógyszereket érintő változása következtében a Gyftv. 11/B. § (3)bekezdésében szereplő előírást szükséges kiterjeszteni az indikációval nem rendelkező homeopátiás készítményekre is, tekintettel arra, hogy ezen készítmények betegtájékoztatóval nem rendelkeznek.
    A 108. §-hoz
    A módosítás egyértelművé teszi, hogy valamennyi, a gyógyszerekre, tápszerekre, gyógyászati segédeszközökre vonatkozó kereskedelmi gyakorlat, kommunikáció ismertetésnek minősül.
    A 109. §-hoz
    Szükséges kifejezett tilalom megfogalmazása annak érdekében, hogy a rendelésre jogosult szakemberek ne kerülhessenek pénzügyi ellentételezésért bevonásra a kereskedelmi gyakorlat kialakításába, formálásába, amely tilalom alól értelemszerűen a tudományos tevékenység kivételt képez.
    A 110. §-hoz
    Általános tilalomként rögzíti a §, hogy a rendelésre jogosultak részére ajándék, anyagi előny, természetbeni juttatás kizárólag a kereskedelmi gyakorlat keretében és csak akkor adható, ha az összefügg az egészségügyi tevékenységgel és csekély értékű, továbbá, hogy szakmai, tudományos munka, ellenszolgáltatás nélküli pénzbeli juttatás az egészségügyi szakembereknek nem adható.
    A módosítással egyértelművé válik, hogy valamennyi, az ismertetési tevékenységet célzó szervezett szakmai rendezvény bejelentési kötelezettség alá esik.
    A 111. §-hoz
    A gyermekkorúakra vonatkozó reklámozási tilalom eltérő értelmezése miatt szükséges a korlátozás egyértelmű meghatározása.
    A Gyftv. 6. §-ban foglalt alapelvi szabályai szerint a gyógyszer felhasználásának ösztönzése e törvényben foglaltak kivételével tilos, ezért a § a felsorolt, a gyógyszerhasználatot ösztönző tevékenységek, valamint adatgyűjtő tevékenységek kifejezett tiltásáról rendelkezik.
    A 112. §-hoz
    A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 2021. január 1-jei hatálybalépését követően annak 9. § (2) bekezdésében foglalt konjunktív feltételek következtében a gyógyszerészeti államigazgatási szerv első alkalommal kizárólag figyelmeztetés jogkövetkezmény alkalmazásáról dönthet abban az esetben, ha a nyilvántartásba a hatósági eljárás megindításának napját megelőző egy éven belül az ügyfél vonatkozásában közigazgatási szankciót megállapító döntést nem jegyeztek be. A Gyftv. ismertetésre és fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó egyes rendelkezései megsértése esetén - azok kiemelt jellegére figyelemmel - szükséges azonban a figyelmeztetés lehetőségének kizárása.
    A 113. §-hoz
    A gyógyszerészeti hatósági tevékenység gyakran olyan komplex, szakmailag és ténybeli szempontból bonyolult összefüggések feltárását teszi szükségessé, amelynek időigénye nagy, ugyanakkor biztosítani kell az eljárások befejezéséhez fűződő érdeket is. A módosító javaslat ezért egyrészt további részletszabályokat állapít meg a tényállás tisztázása kapcsán, másrészt garanciák beiktatása mellett lehetővé teszi az ügyintézési határidő megemelését.
    A 114. §-hoz
    A személyre szabott terápia megjelenése változásokat hozott az eddig alkalmazott kezelési módszerekben, elsősorban az onkológia területén. A kezelés ma már az egyéni különbségek mögött álló genetikai eltérések jobb megértésén alapul, amely módosította az egyes kezelési lehetőségeket és lehetővé tette a személyre szabott terápia alkalmazását. Egyes gyógyszerek alkalmazásának feltétele bizonyos genetikai tulajdonságok megléte, amelyet diagnosztikai vizsgálattal kell igazolni. A § egy új típusú támogatásvolumen-szerződési forma bevezetését irányozza elő, Az ebből származó bevétel fedezetet nyújthat a célzott terápiák alkalmazásához szükséges precíziós vizsgálatok elvégzéséhez.
    A módosítás a Gyftv. 75. §-ának szabályaival függ össze. Az új rendelkezések révén új hatóanyag befogadása esetén a tételes elszámolású hatóanyagoknál is egyértelművé válik, hogy annak támogatásba befogadására csak támogatásvolumen-szerződés megkötése esetén van lehetőség.
    A 115. §-hoz
    Egy gyógyszer támogatásba történő befogadása jelenleg akkor történhet meg, ha az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államokban forgalomban lévő ugyanazon hatóanyagú készítmény termelői árához viszonyított termelői ára a legalacsonyabb. Jelen módosítás a fenti tagállamokban ténylegesen forgalomban lévő három legalacsonyabb termelői áru ugyanazon vagy azonos hatóanyagú gyógyszer árának számtani átlagát veszi alapul, amely magasabb, mint a legalacsonyabb ár. Az egészségbiztosító a költségvetési keretek betarthatósága miatt a már támogatott, illetve az újonnan befogadott gyógyszerekre támogatásvolumen-szerződést köthet. A fenti publikus árszint emelkedéséből adódó támogatáskiáramlás-többletet a támogatásvolumen-szerződés keretében kompenzálja.
    A 116. §-hoz
    A betegellátás érdekében indokolt az összeg 100 millió Ft-ra történő emelése, továbbá az egészségbiztosító megfelelő döntésének meghozatalához javasolt az egészségügyért felelős miniszter jóváhagyásának előírása.
    A 117. §-hoz
    A módosítás célja az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés 4. pontja szerinti, közvetlen hatályú értelmező rendelkezésre való utalás átvezetése.
    A 118. §-hoz
    A gyógyszertárak működtetéséhez a Gyftv. többszintű engedélyezési folyamatot ír elő, amelyek a jogalkalmazás során egymásra épülő, egymást követő eljárások lefolytatását igényli (létesítési engedély, személyi jog engedély, működési engedély). Ezen eljárások a gyógyszertárak működésének, ezáltal a lakosság gyógyszerellátásának biztosítását szolgálják, így alapvető egészségpolitikai cél az eljárások mielőbbi lezárása. Az Ákr. hatályos rendelkezései alapján törvényi felhatalmazás szükséges ahhoz, hogy az eljárás felfüggesztésre kerüljön abban az esetben, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.
    A 119. §-hoz
    A § közforgalmú gyógyszertár létesítésére kiírandó pályázat szabályait pontosítja.
    A 120. §-hoz
    A Gyftv. 49/A. § (1) bekezdése szerint a közforgalmú gyógyszertár létesítésére országos pályázatot az adott településre ír ki a hatóság. A településen belül bármely ingatlanra alapozva beadható a pályázat. A település területén nyilvánvalóan van olyan ingatlan, amelyik a távolság kritériumnak megfelel, de ennek vizsgálatára csak a gyógyszertár konkrét megvalósítását követően, de legalábbis a pályázati anyag benyújtását követően van lehetőség. Ezért javasolt ezt a szabályt elhagyni a pályázat kiírásának feltételei közül. A távolságadatokkal kapcsolatos eltérő gyakorlat egységesítése érdekében indokolt a távolság földmérői hivatalos igazolásának előírása már a létesítési engedélyezési eljárásban.
    A 121. §-hoz
    A gyógyszertár működtetőjének kötelezettsége a működési engedélyben meghatározott szolgálati rend betartása, attól eltérni csak a Gyftv. által meghatározott esetekben lehet a működtető előzetes bejelentése vagy kérelme alapján. Az előre nem tervezhető események bekövetkezésekor a szolgálati rendtől eltérést illetve a gyógyszertár működtetésének ellehetetlenülését a működtető az esemény jellegéből következően csak utólag tudja a hatóság felé jelezni. A hatóság döntése az ügyféllel történő közléssel válik véglegessé, tehát ettől az időponttól tekinthető jogszerűnek a zárva tartás.
    A 122. §-hoz
    Az áthelyezési engedély jelenleg elvi engedélyként funkcionál, azonban indokolt a rendszerből történő kivezetése a hosszú időn - egy éven - keresztül tartó függő helyzet kiküszöbölése érdekében. Ez esetben az előre tervezhető okból (pl. bérleti szerződés megszűnése, kedvezőbb ingatlan vásárlása) történő áthelyezésnél a működtető a többi gyógyszertártól való távolság figyelembe vételével tud másik ingatlanra használati jogosultságot szerezni, amit a hatóság a működési engedély módosítása körében vizsgál és engedélyez. A folyamatos működés biztosítása érdekében lehetőség van egy előre meghatározott nap rögzítésére is, amelytől kezdődően a módosítás és az áthelyezés hatályba lép, így a hatósággal történő együttműködéssel egy eljárásban, rövid időn belül megoldható a gyógyszertár áthelyezése. A módosítás erre figyelemmel bürokráciacsökkentési célokat is szolgál.
    A 123. §-hoz
    A nyilvántartások adattartalmának bővítése szükséges figyelemmel arra, hogy a módosításban szereplő adatok is megjelennek, releváns szereppel bírnak a hatóság döntéseiben, a hatóság ellenőrzési tevékenysége szempontjából a nyilvántartási jogkör megalapozását szolgálja.
    A 124. §-hoz
    A rendelkezés az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény általános kapcsolattartásaitól kíván speciális eltérést megvalósítani annak érdekében, hogy a rendelkezésben megjelölt ügytípusokban természetes személy ügyfél esetében is elektronikus kapcsolattartás legyen a főszabály.
    A 125. §-hoz
    Az egészségügyi veszélyhelyzet idején a rendezvények átkerültek az online térbe, ezért szükséges a törvény szabályait a megváltozott helyzethez igazítani.
    Szükséges a kapcsolódó fogalmak és egyéb rendelkezések pontosítása, a jogalkalmazás egységesítés érdekében, ennek keretében a kereskedelmi gyakorlat kapcsán szükséges egyértelműsíteni, hogy abba beletartozik a szakemberekkel történő valamennyi kommunikáció, így a szakmai, tudományos tartalmú kommunikáció, ami csak szabályozott keretek között, ellenőrizhető módon valósulhat meg.
    A betegtámogató programokra vonatkozóan minimálisan általános tilalmak megfogalmazása szükséges
    A Gyftv. 2021. január 1-jén hatályba lépett, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben foglaltaknál hosszabb elévülési időt megállapító módosítása csak a gyógyszerészeti államigazgatási szervre tartalmaz utalást, azonban a jogalkotói szándék arra irányult, hogy a Gyftv. alapján egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörben alkalmazandó szankciókra is kiterjedjen, erre figyelemmel indokolt a normaszöveg módosítása.
    A 126. §-hoz
    Az egészségügyi felsőoktatási intézmények folyamatban lévő átalakulása indokolja a szabályozás pontosítását.
    A 127-128. §-okhoz
    A járványügyi intézkedésekkel összefüggésben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: MKIK) a gazdálkodó szervezetek részére széles körű tájékoztatást adott azon kormányzati intézkedésekről, amelyek valamilyen módon kompenzációt, támogatást vagy hitellehetőséget nyújtottak a gazdasági károk enyhítése céljából. Ugyanakkor ezen tájékoztatást az MKIK a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések alapján nem tudja közvetlenül megtenni az egyéni vállalkozók felé, mivel a 4 természetes azonosító adatok közül a születési nevet nem ismeri. Így ezen tájékoztatás során nem tudja az ügyfél- vagy cégkaput használni. Jelen módosítást ezen a helyzeten változtat azáltal, hogy a gazdasági kamara, mint szakmai kamara számára a születési név, mint adat is elérhetővé válik, így a gazdasági kamara rendelkezik a 4 természetes azonosító adattal, és közvetlenül tud tájékoztatást küldeni az egyéni vállalkozók irányába.
    A módosítás tartalmaz továbbá pontosító rendelkezést az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény fogalomhasználatának egységesítésére.
    A 129. §-hoz
    Az egyes adótörvények módosításáról szóló törvény a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások lefolytatásának a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól a Pénzügyminisztérium hatáskörébe telepítése érdekében módosítja az adózás rendjéről szóló törvényt. A javaslat a törvényi szabályozások közötti összhang megteremtése érdekében módosítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényt.
    A 130. §-hoz
    Szövegpontosítás annak érdekében, hogy a magyar állam javára elővásárlási jog csak azon ingatlanok esetében ne álljon fenn, amelyeket ténylegesen lakhatás céljából használnak.
    Kulturális hatásokat befogadó és továbbadó központként Budapest világörökségi helyszínei - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út - kiemelkedő példái a közép-európai történelmi városfejlődésnek. A város őrzi az egykori Pest, Buda és Óbuda településeinek szerkezeti sajátosságait a Budai Várnegyed, középkori és jellegzetes barokk stílusával, valamint a határozottan elkülönülő, gyűrűs-sugaras szerkezetű Pest nagy kiterjedésű, jelentős középületekkel tarkított és egyedülállóan egységes, historizáló és szecessziós építészetével. Mindemellett az Andrássy út ("a Sugárút") és környezetének (Hősök tere, Városliget, a történeti belváros negyedei és középületei) városépítészeti együttese az urbanisztikai elveket magas szakmai és építészeti-művészeti színvonalon testesíti meg, tükrözve a 19. század második felében elterjedt városfejlesztési törekvéseket. Mint a történelmi települési táj része, a Duna két partjának festői látványa egyedülálló példája az emberi társadalom és a változatos morfológiai adottságokkal bíró természeti környezet közötti harmonikus kölcsönhatásnak. A helyszín értékőrző és fenntartható mértékű használata ezen kiemelkedő egyetemes érték megőrzését, a helyszín hitelességét és integritását biztosítja. A rendelkezésben meghatározott esetekben a magyar államot elővásárlási jog illeti meg, amely biztosítja a lehetőségét, hogy az érintett épületek közérdeknek megfelelő módon, magas építészeti minőségben, hiteles és a világörökségi helyszínhez méltó módon újulhassanak meg, biztosítva a kulturális és történeti nemzeti értékek, valamint a kiemelkedő egyetemes érték megőrzését.
    A 131-134. §-okhoz
    A felsőoktatási intézmények működési szerkezetének átalakítása miatt szükséges a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes szabályainak pontosítása.
    A 135. §-hoz
    A kollektív szerződés megszűnhet: felmondással, határozott időre kötött kollektív szerződés a határozott idő lejártával, illetve hatályát veszti a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 281. §-ában szabályozott esetekben [pl.: a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy a szakszervezet (szakszervezeti szövetség) jogutód nélküli megszűnése esetén, stb.]. A kollektív szerződés felmondására a felek részéről három hónapos felmondási idővel, leghamarabb a kollektív szerződés megkötésétől számított hat hónap elteltével kerülhet sor [Mt. 280. § (1) és (2) bekezdése].
    A munkaidőkeret lezárása esetén a munkáltató elszámol a keret tartama alatt elrendelt munkaidővel és a rendes munkaidőt meghaladó munkaórákkal.
    A Javaslat az Mt. 94. § (4) bekezdésében kimondja, hogy a kollektív szerződés megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást a kollektív szerződés megszűnését követő legfeljebb három hónapig nem érinti, azaz a módosítással a kollektív szerződés megszűnését követően három hónap múlva a munkaidőkeret le kell zárni, és a feleknek az Mt. 95. §-a alapján el kell számolni. A feleknek tehát a felmondási időt is figyelembe véve hat hónap áll rendelkezésére arra, hogy a munkaidőkeretet megfelelően lezárják.
    A 136-137. §-okhoz
    A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítására irányuló javaslat egyértelműsíti és a szabálysértési szabályozás céljával összhangban azonos fogalomhasználat mellett pontosítja a méltányossági jogkör gyakorlásának szabályait. A méltányossági jogkör gyakorlásának fogalma magában foglalja a szabálysértési hatóság határozatában vagy a bíróság végzésében az elkövetővel szemben alkalmazott joghátránnyal szemben benyújtott méltányossági kérelem elbírálását, függetlenül attól, hogy a büntetés kiszabására önállóan, vagy a büntetés kiszabása mellett alkalmazott intézkedéssel egyidejűleg került sor.
    A 138. §-hoz
    A módosítást annak hatálybalépését követően kezdődő munkaidőkeret és elszámolási időszak tekintetében kell alkalmazni. A módosítás egyértelművé teszi továbbá, hogy az Mt. 94. § (4) bekezdését a 2019. január 1-jét követően kötött - folyamatban lévő legfeljebb harminchat hónap tartamú munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot szabályozó - kollektív szerződés megszűnése esetén is alkalmazni kell. Ennek megfelelően az elrendelt munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alapján történő foglalkoztatás tekintetében a kollektív szerződés megszűnését követő legfeljebb három hónap lejártakor a munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot le kell zárni és a feleknek el kell számolni.
    A 139. §-hoz
    Az 536/2014/EU parlamenti és tanácsi rendeletben szereplő fogalom átvezetése. Jogharmonizációs célú módosítás.
    A 140. §-hoz
    Felhatalmazó rendelkezés.
    A 141. §-hoz
    Jogtechnikai pontosítások.
    A 142-143. §-okhoz
    Jogtechnikai módosítás.
    A 144. §-hoz
    A módosítás pontosítja a Kbt. azon rendelkezéseit, amelyek a közbeszerzésekért felelős miniszter részéről az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben tárolt adatok más hatóságok részére történő átadásának lehetőségét szabályozzák. A Kbt. alapvető megközelítése továbbra is az, hogy elsődlegesen az ajánlatkérő biztosít hozzáférést az arra jogosultaknak a közbeszerzési eljárások adataihoz (így különösen az ellenőrző szervek vagy a közbeszerzési jogorvoslatok során eljáró szervek számára az ajánlatkérő biztosít hozzáférést az eljárás iratanyagához). Az elmúlt időszakban azonban több alkalommal felmerült, hogy bizonyos eljárásokban az eljárás érdekét az szolgálja, ha az arra törvény alapján feljogosított hatóságok az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer üzemeltetőjétől kérik meghatározott adatok kiadását. Az előbbiek mellett a módosítás indoka, hogy a közbeszerzésért felelős szervek és a versenyhatóságok szorosabb együttműködését az újabb európai uniós ajánlások is alátámasztják, amely cél hazai megvalósításához jelen módosítás is hozzájárul.
    A 145. §-hoz
    A módosításhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. Mivel a Kbt. 62. § (1) bekezdés l) pontjában a kizáró ok a két évnél nem régebben véglegessé vált döntésekhez kapcsolódik, így egy átmeneti időszakban a közzétett és kizáró okot jelentő döntések alapja még a 2021. március 1. napja előtt hatályos szabályozás, amely központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezést nevesít jogkövetkezményként.
    A 146. §-hoz
    Az Európai Parlament és a Tanács 2019. június 20. napján elfogadta a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK irányelv módosításáról szóló 2019/1161/EU irányelvet, melyre tekintettel szükséges a Kbt. 201. § (1) bekezdését egy új l) ponttal kiegészíteni. Az irányelv kapcsán a jogharmonizációs kötelezettség teljesítése a környezetkímélő és energiahatékony közúti járművek beszerzését speciálisan szabályozó kormányrendelet útján valósítható meg. Ez a Korm. rendelet a Kbt. felhatalmazó rendelkezésén alapul (Kbt. 198. § (1) bekezdés 13. pontja), ezért szükséges a Kbt.-ben is a jogharmonizációs záradék kiegészítése.
    A 147. §-hoz
    A Kbt. 9. § (11) bekezdését érintő módosítás annak megfelelően igazítja ki a szabály alanyi hatályát, hogy annak alkalmazása nem az ajánlatkérői minőség jogalapjától, hanem a beszerzés sajátos jellegétől függ.
    A Kbt. 62. § (1) bekezdését érintő pontosítás arra tekintettel szükséges, hogy a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény új szankciórendszere egységes megnevezésű pénzügyi kötelezettséggel járó jogkövetkezményt rendel valamennyi jogszabálysértés esetére, így a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezés helyett munkaügyi bírság kiszabását teszi kötelezővé a harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása esetén is.
    A javaslat jogtechnikai pontosítást is tartalmaz.
    A 148. §-hoz
    Az egészségügyi felsőoktatási intézmények folyamatban lévő átalakulása indokolja a szabályozás pontosítását.
    A 149-155. §-okhoz
    A KEKVA tv. hatálybalépésre tekintettel szükséges az egyes közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvények KEKVA tv. szabályozásával párhuzamos rendelkezéseinek deregulációja.
    A 156-160. §-okhoz
    A Széchenyi István Egyetem közfeladatainak ellátása kapcsán a vagyonjuttatás kiegészítése szükséges. Az ingyenes vagyonjuttatással érintett két győri ingatlan az Innovációs Parkhoz kapcsolódó terület. Az ÉDUVIZIG lemond a vagyonkezelői jogáról, azzal, hogy a Győr, Kiskút liget 1. sz. alatti Védelmi Központ fejlesztéséig az ingatlanban marad. Ennek érdekében az ingyenes használati jog és a felek közötti megállapodás megkötésének jogszabályi rögzítése szükséges.
    A 161. §-hoz
    A KEKVA tv. rendelkezéseivel összhangban az Universitas Miskolcinensis Alapítvánnyal kapcsolatos intézkedések során az állam képviseletében eljáró miniszter megjelölésének módosítása szükséges.
    A 162. §-hoz
    A javaslat határidő-módosításokat tartalmaz a következők szerint:
    A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 61. § (2) bekezdése jelenleg azt rögzíti, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állománya azon tagja, akinek a hivatásos szolgálati jogviszonya a veszélyhelyzet ideje alatt - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban:Hszt.) 82. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően - a Hszt.-ben meghatározott képzési és vizsgakötelezettség teljesítésének önhibából történő elmulasztása ellenére nem szűnt meg a törvény erejénél fogva, a képzési és vizsgakötelezettségét 2021. június 30-ig teljesítheti. A vizsgakötelezettségek maradéktalan teljesíthetősége érdekében indokolt e határidő 2021. december 31-ig történő elhalasztása.
    A COVID-19 okozta járványhelyzetben kiemelkedő fertőzésveszélyt jelentenek az ország határain kívülről, ellenőrizetlen körülmények között érkezők. A tranzitzóna alkalmasnak bizonyult arra, hogy meggátolja a fertőzés terjedését, azáltal, hogy onnan Magyarország területére nem lehetett belépni. Az EU Bíróság 2020. május 14-én C 924/19. PPU. és C 925/19. PPU. számú ügyekben hozott ítélete alapján a tranzitzóna kiürítése vált szükségessé. A járvány elterjedésének további akadályozása érdekében egy új eljárásrend került bevezetésre. A járvány elleni sikeres védekezés elősegítése érdekében a bevezetett szabályozást továbbra is indokolt fenntartani 2021. december 31-ig.
    A 163-174. §-okhoz
    A KEKVA tv. hatálybalépésre tekintettel szükséges az egyes közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvények KEKVA tv. szabályozásával párhuzamos rendelkezéseinek deregulációja.
    A 175. §-hoz
    Jogtechnikai módosítás.
    A 176. §-hoz
    A módosítás arról rendelkezik, hogy nem lép hatályba a Kbt-t módosító azon rendelkezés, amely alapján a szerződések, illetve szerződés teljesítésére vonatkozó adatok közzététele kapcsán keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén kormányrendelet speciális szabályokat határoz meg.
    A 177-184. §-okhoz
    A KEKVA tv. hatálybalépésre tekintettel szükséges az egyes közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvények KEKVA tv. szabályozásával párhuzamos rendelkezéseinek deregulációja.
    A 185. §-hoz
    A COVID-19 okozta járványhelyzetben kiemelkedő fertőzésveszélyt jelentenek az ország határain kívülről, ellenőrizetlen körülmények között érkezők. A tranzitzóna alkalmasnak bizonyult arra, hogy meggátolja a fertőzés terjedését, azáltal, hogy onnan Magyarország területére nem lehetett belépni. Az EU Bíróság 2020. május 14-én C 924/19. PPU. és C 925/19.
    PPU. számú ügyekben hozott ítélete alapján a tranzitzóna kiürítése vált szükségessé. A járvány elterjedésének további akadályozása érdekében egy új eljárásrend került bevezetésre. A járvány elleni sikeres védekezés elősegítése érdekében a bevezetett szabályozást továbbra is indokolt fenntartani 2021. december 31-ig.
    A 186. §-hoz
    Jogtechnikai pontosítás.
    A 187-195. §-okhoz
    A KEKVA tv. hatálybalépésre tekintettel szükséges az egyes közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvények KEKVA tv. szabályozásával párhuzamos rendelkezéseinek deregulációja.
    A 196-199. §-okhoz
    A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény (a továbbiakban: MKA tv.) szövegpontosító módosításai.
    Emellett a javaslat rendelkezik a Póka Egon Művészeti Akadémia Emelt szintű Könnyűzenei Képzési Központ javára szánt ingatlannak a Magyar Kultúráért Alapítvány számára való átadásáról.
    A 200-201. §-okhoz
    A KEKVA tv. hatálybalépésre tekintettel szükséges az egyes közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvények KEKVA tv. szabályozásával párhuzamos rendelkezéseinek deregulációja.
    A 202-204. §-okhoz
    A Nyíregyházi Egyetem közfeladatainak ellátása kapcsán a vagyonjuttatás kiegészítése szükséges.
    A 205-210. §-okhoz
    A KEKVA tv. hatálybalépésre tekintettel szükséges az egyes közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvények KEKVA tv. szabályozásával párhuzamos rendelkezéseinek deregulációja.
    A 211-212. §-okhoz
    Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány közfeladatainak ellátása kapcsán a vagyonjuttatás kiegészítése szükséges.
    A 213-214. §-okhoz
    A KEKVA tv. hatálybalépésre tekintettel szükséges az egyes közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvények KEKVA tv. szabályozásával párhuzamos rendelkezéseinek deregulációja.
    A 215. §-hoz
    Az egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról szóló törvény 18. § b) pontja 2021. július 1. napjával hatályon kívül helyezi a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 232. § (6) bekezdését. Ugyanezt a rendelkezést azonban a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 40. § (9) bekezdés f) pontja 2021. október 1. napjával szövegcserésen módosítaná. Az SZTFH tv. vonatkozó részét erre tekintettel eltérő szöveggel kell hatályba léptetni.
    A 216. §-hoz
    Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja jelenleg is előírja, hogy a helyi építési szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) rendeltetési egységek számára vonatkozó rendelkezését egyszerű bejelentés esetében is figyelembe kell venni. A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvény megváltoztatja a szabályozás logikáját ezen a téren: az egyszerű bejelentés során betartandó HÉSZ rendelkezéseket utaló szabállyal állapítja meg, ahol viszont nem szerepel a rendeltetési egységek száma. Mivel ez lényeges elem, indokolt a szabályozás további fenntartása. Ezért a törvény a jelenlegi állapot fenntartása érdekében pontosítja a településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvény hatályba még nem lépett rendelkezését.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében