adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2020. évi CLII. törvényhez - Indokolások Tára 2021/4.
Végső előterjesztői indokolás az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2020. évi CLII. törvényhez - Indokolások Tára 2021/4.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2020. évi CLII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény célja, hogy a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) foglalkoztatottjainak jogállását új alapokra helyezze, befejezve ezáltal a 2011-ben, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) által megkezdett szervezeti integrációt. A NAV tv. az adóhivatalt és a vámhatóságot szervezetileg egyesítette, egy sajátos, rendvédelmi és klasszikus hatósági feladatokat ellátó szerv...
Végső előterjesztői indokolás az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2020. évi CLII. törvényhez - Indokolások Tára 2021/4.
(Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül.)
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény célja, hogy a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) foglalkoztatottjainak jogállását új alapokra helyezze, befejezve ezáltal a 2011-ben, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) által megkezdett szervezeti integrációt. A NAV tv. az adóhivatalt és a vámhatóságot szervezetileg egyesítette, egy sajátos, rendvédelmi és klasszikus hatósági feladatokat ellátó szervezetet hozva ezáltal létre. A foglalkoztattak jogállása a NAV feladatainak sajátos jellegét követte. A törvény célja a szervezeti integrációt lezáró, a személyi jogállás tekintetében végrehajtott integráció. Ennek érdekében a törvény a NAV tekintetében egy önálló, az egyéb jogállási jogszabályoktól független egységes új szolgálati jogviszonyt hoz létre, amely egyaránt vonatkozik a hivatásos szolgálati és a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, figyelemmel azok sajátos követelményeire. Az új státusztörvény egyértelműen és egységesen megkülönbözteti a NAV teljes állományát a közszféra egyéb jogállási normáitól, és le is választja a NAV foglalkoztatottakat ezekről a háttérjogszabályokról, elvégezve ezzel a NAV jogelőd szervezeteinek maradéktalan, a szervezeti és funkcionális összeolvadáson túli integrációját.Az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálybalépésével összefüggésben csaknem 70 egyéb törvény módosítását tartalmazza annak érdekében, hogy az újonnan szabályozásra kerülő adó- vámhatósági szolgálati jogviszonyt a jogrendszerbe illessze. Az egyes jogállási törvényeken és egyes adótörvényeken kívül számos olyan törvény módosítása szükségessé vált, melyek az állami adó- és vámhatósági személyi állományára, illetve az állomány szolgálati jogviszonyára vonatkozóan megfelelési, összeférhetetlenségi vagy egyéb rendelkezést tartalmaz.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1-33. §-hoz
A törvényjavaslat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálybalépésével összefüggésben csaknem 70 egyéb törvény módosítását tartalmazza annak érdekében, hogy az újonnan szabályozásra kerülő adó- vámhatósági szolgálati jogviszonyt a jogrendszerbe illessze. Az egyes jogállási törvényeken és egyes adótörvényeken kívül számos olyan törvény módosítása szükségessé vált, melyek az állami adó- és vámhatósági személyi állományára, illetve az állomány szolgálati jogviszonyára vonatkozóan megfelelési, összeférhetetlenségi vagy egyéb rendelkezést tartalmaznak.A 34. §-hoz
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (NAV tv.) II. fejezetében és számos mellékletében rendezi a NAV személyi állományára vonatkozó rendelkezéseket (az illetménytől a szabadságon, összeférhetetlenségen, végkielégítésen keresztül a fegyelmi és kártérítési felelősségig), illetve határozza meg, hogy a személyi állomány jogállására a háttérjogszabályként alkalmazandó Kttv. és Hszt. mely rendelkezéseit kell, illetve adott esetben milyen eltéréssel alkalmazni. A NAV új jogállási törvénye e tárgykört teljes körűen és önállóan szabályozza, ezért amellett, hogy a szabályozás leválik a háttérjogszabályokról, a NAV tv. személyi állományra vonatkozó rendelkezéseit is hatályon kívül helyezi.Emellett a NAV tv. módosítása a Fenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottság létrehozásáról rendelkezik. A Kormány az elmúlt években jelentős sikereket ért el a szürkegazdaság visszaszorításában. Az eddig meghozott, a gazdaság fehérítését célzó intézkedések eredményeként az Európai Bizottság megbízásából becsült áfa-rés - azaz a be nem szedett áfa aránya az elméleti áfa-kötelezettség arányában - 2019-re 7 százalék alá csökkent a korábbi 21 százalékról. Az adóelkerüléssel járó piactorzító, a versenyképességet és a hatékonyságot rontó hatások csökkentése, a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek tompítása valamint további adókulcs-csökkentések fedezetének megteremtése és ezzel egyidejűleg a költségvetési hiánycélok teljesítése érdekében ugyanakkor további lépések szükségesek a szürkegazdaság visszaszorítására. A létrehozandó Fenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottságot a gazdaság fenntartható fehéredését célzó intézkedések kezdeményezésére és a bevezetett intézkedések hatásosságának mérésére a pénzügyminiszter az állami adó-és vámhatóság útján működteti, mely működési forma lehetővé teszi valamennyi érintett szervezet azon eltérő kompetenciáinak egy helyre gyűjtését, amelyek a megalapozott gazdaságfehérítő javaslatok kidolgozásához szükségesek.
35-68. §-hoz
A törvényjavaslat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálybalépésével összefüggésben csaknem 70 egyéb törvény módosítását tartalmazza annak érdekében, hogy az újonnan szabályozásra kerülő adó- vámhatósági szolgálati jogviszonyt a jogrendszerbe illessze. Az egyes jogállási törvényeken és egyes adótörvényeken kívül számos olyan törvény módosítása szükségessé vált, melyek az állami adó- és vámhatósági személyi állományára, illetve az állomány szolgálati jogviszonyára vonatkozóan megfelelési, összeférhetetlenségi vagy egyéb rendelkezést tartalmaz.69. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.70. §-hoz
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvényhez kapcsolódó egyéb módosítások közül az alábbi törvények egyes módosuló rendelkezései sarkalatosnak minősülnek:- A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
- A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény
- A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
- A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény
- A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény
- A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény
- A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény
- A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
- A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
- Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény
A rendelkezés a sarkalatossági záradékot tartalmazza.