adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvényhez - Indokolások Tára 2020/158.
Végső előterjesztői indokolás a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvényhez - Indokolások Tára 2020/158.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2020. évi CXXXV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkaerő-piaci szereplők számára elengedhetetlen a jogszerű foglalkoztatást biztosító munkahelyek megtartása, támogatása, illetve az ilyen munkahelyek minél szélesebb körű létrehozása. A COVID-19-járvány nyomán kialakult gazdasági helyzet rávilágított arra, hogy a munkahelyek védelme kiemelt fontosságú, ezért olyan szabályozás szükséges, amely hatékonyan tud reagálni a gazdasági környezet és a munkaerőpiac kihívásaira. A javaslat célja a korszerű, valós munkaerő-piaci igényekre reagáló szab...
Végső előterjesztői indokolás a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvényhez - Indokolások Tára 2020/158.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A munkaerő-piaci szereplők számára elengedhetetlen a jogszerű foglalkoztatást biztosító munkahelyek megtartása, támogatása, illetve az ilyen munkahelyek minél szélesebb körű létrehozása. A COVID-19-járvány nyomán kialakult gazdasági helyzet rávilágított arra, hogy a munkahelyek védelme kiemelt fontosságú, ezért olyan szabályozás szükséges, amely hatékonyan tud reagálni a gazdasági környezet és a munkaerőpiac kihívásaira. A javaslat célja a korszerű, valós munkaerő-piaci igényekre reagáló szabályozás megteremtése.A foglalkoztatást elősegítő támogatások és munkaerő-piaci szolgáltatások több évtizedes szabályozása elavulttá, korszerűtlenné vált, nem követte a munkaerő-piaci folyamatokat. A javaslat célja a munkáltatók, a munkavállalók, valamint az álláskeresők intenzívebb támogatása, a munkaerőpiac igényeire való gyorsabb reagálás, a költségvetési és európai uniós források hatékonyabb felhasználása az új törvényi szintű szabályozási környezet megteremtésével. A törvényjavaslat támogatja az új munkahelyek teremtését, valamint elősegíti az álláskeresők munkaviszonylétesítését és a munkaviszonyban történő képzését.
A javaslat célja a foglalkoztatás felügyelete tekintetében, hogy az Alaptörvényben megfogalmazott elvek alapján a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokban megállapított alapvető kötelezettségek megtartása állami felügyeletének tárgyát, az eljárás rendjét, valamit e kötelességek megszegésének jogkövetkezményeit meghatározza. A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés során kiemelt jelentőségű annak garantálása, hogy a munkaerő-piaci támogatásban részesülők támogassák a gazdaságfehérítés célját és biztosítsák a foglalkoztatásuk során az alapvető munkajogi szabályok érvényesülését. A foglalkoztatás-felügyeleti eljárás a munkavállaló számára is előnyös és kiszámítható jogkövetkezményeket teremt, mivel a bejelentés rendezi a munkavállaló jogviszonyát, és így jogosulttá válik a szolgálati időre és a társadalombiztosítási ellátásra is.
A törvényi keretszabályozás mellett a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások és támogatások, valamint foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzésére, végrehajtására vonatkozó részletes szabályozást kormányrendelet tartalmazza.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Értelmező rendelkezések.2. §
A javaslat rendelkezik arról, hogy a foglalkoztatás elősegítése során a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben levőket többletjogosultságok illetik meg.A szakasz rendelkezik arról, hogy a foglalkoztatás elősegítése érdekében az érdekelt felek kötelesek együttműködni. A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés egy kisegítő szabály, miszerint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások és támogatások tekintetében az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szabályait kell alkalmazni.
3. §
A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások alapvető szabályait rögzíti törvényi szinten. Kimondja a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások igénybevételének ingyenességét. Meghatározza, hogy a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást az állami foglalkoztatási szerv mellett csak a Kormány rendeletében meghatározottak szerint nyilvántartásba vett szervezet nyújthat.A szakasz a munkaerőigény kapcsán folyamatos tájékoztatási kötelezettséget ír elő a foglalkoztató számára.
Rögzíti a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról szóló, 2016. április 13-i (EU) 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelés érdekében Magyarország részvételét az Európai Foglalkoztatási Szolgálatban.
4. §
A foglalkoztatást elősegítő támogatások szabályai szerint az állami foglalkoztatási szerv csak konkrét munkaerőigény kielégítésére irányuló jogviszony létrehozását vagy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megtartásának elősegítését támogathatja. A Kormány rendeletében határozza meg a foglalkoztatási támogatás fajtáit, a támogatás nyújtásának részletszabályait.5. §
A Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i, 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 651/2014/EU rendelet) szerinti súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló részére az állami foglalkoztatási szerv támogatást nyújt. A törvény alaptételként fogalmazza meg a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló kiemelt támogatását.Emellett támogatás nyújtható a csoportos létszámleépítés elkerülése vagy annak hátrányos következményeinek enyhítése érdekében.
A 651/2014/EU rendeletben meghatározott hátrányos helyzetű munkavállaló számára az állami foglalkoztatási szerv munkaerő-piaci program keretében nyújthat támogatást.
Ezen túl a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter munkaerő-piaci programot határozhat meg, melynek keretében az állami foglalkoztatási szerv foglalkoztatást elősegítő támogatást nyújthat.
6. §
A foglalkoztatást elősegítő támogatás esetén a támogatásban részesülővel hatósági szerződést kell kötni.A támogatás a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alapból vagy európai uniós forrásból megvalósuló munkaerő-piaci program keretében nyújtható.
7. §
A javaslat rögzíti a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság meghatározását és a hatósági ellenőrzési hatáskörének alapvonalait azzal, hogy annak részletes kifejtését a végrehajtási kormányrendelet tartalmazza. Minimumkövetelménynek kell tekinteni a törvény alkalmazása szempontjából a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabályok azon rendelkezéseit, amelyektől a felek nem térhetnek el (ideértve azokat az eseteket is, amikor a felek az egyébként megengedő szabálytól jogsértő módon térnek el), valamint azon rendelkezéseket, amelyek közösségi jogszabályon alapuló kötelezettséget állapítanak meg. Tipikusan a minimumszabályok közé tartoznak a jognyilatkozatokra, azok kötelező tartalmára, a jogszabály szerinti kötelező munkaidőre, pihenőidőre, ezek nyilvántartására, vagy a munkabérre és igazolások kiadására, elszámolásra irányadó kötelező rendelkezések.Az ellenőrzés során a hatóság jogosult vizsgálni és meghatározott szempontrendszer szerint minősíteni és ennek megfelelően megállapítani a foglalkoztató és a foglalkoztatott közti jogviszonyt. A hatóság jogviszony-minősítési és megállapítási jogköre azt a célt szolgája, hogy a rendezett jogviszony hiányában foglalkoztatott munkavállaló és a munkáltató között - hatósági eszközével élve - pótolja a jogviszony rendezését, ezzel támogatva a munkavállaló jogviszonyának bejelentését is. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jogviszony minősítésére vonatkozó hatásköre ebből következően eltér az adóhatóság minősítési jogkörétől: az adóhatóság minősítése kizárólag adóügyi szempontból releváns és harmadik személyre (személyekre, azaz például a munkavállalókra) kihatással nincs.
A hatóság a jogviszony minősítésekor többek között azt is vizsgálja, hogy a munkavégzés kinek az érdekében áll. Ha más nem állapítható meg, a munkavégzés területén a tevékenységet irányító vállalkozás (fővállalkozó) érdeke egyértelműen fennáll. A tevékenységet irányító vállalkozásnak tudnia kell, hogy a területén milyen vállalkozás melyik munkafolyamatot végzi. A tevékenységet irányító vállalkozó felelősségének, foglalkoztatói minősítésének vélelmezését a törvény kisegítő szabályként fogalmazza meg azokban az esetekben, amikor a tényleges foglalkoztató kiléte nem deríthető ki. A vélelmezett foglalkoztatónak érdekében áll, hogy ehhez segítséget nyújtson, hiszen csak akkor mentesül a felelősség alól, ha a tényleges foglalkoztató az eljárás során megállapítható. A törvényi vélelem megdönthető.
8-9. §
A javaslat szabályozza a hatósági ellenőrzés általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénytől (a továbbiakban: Ákr.) eltérő speciális ágazati rendelkezéseit, valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben meghatározott szankciókon túl alkalmazható jogkövetkezményeket.A hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos speciális jogosultságok szabályozása az Ákr. szemlére, eljárási cselekmények rögzítésére vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel szükséges, mivel az Ákr. e bizonyítási szabályaiból következik, hogy a hatóság a vizsgálattal összefüggésben beléphet valamennyi munkahelyre, az ellenőrzéshez szükséges iratokról, nyilvántartásokról másolatot vagy képfelvételt készíthet, így ezek megismétlése szükségtelen.
Külön szükséges kiemelni a hatósági ellenőrzés és eljárás keretében az ügyfél fogalmát, aki kizárólag a foglalkoztató, akivel, amellyel szemben az ellenőrzést, eljárást a hatóság lefolytatja. Az ellenőrzés, illetve az eljárás további résztvevői (pl. munkavállaló, panaszos, közérdekű bejelentő, érdekképviseleti szerv képviselője stb.) nem minősülnek ügyfélnek, mivel a hatóság az eljárása alapján keletkező közjogi jogviszonyból származó kötelezettséget csak az ügyféllel, azaz a foglalkoztatóval szemben állapíthat meg. A munkáltatóval szembeni ellenőrzés és eljárás alapján hozott döntés tartalma a munkavállalók számára nem keletkeztet közvetlenül érvényesíthető jogot, nem lesz közvetlen és nyilvánvaló érdekeltségük, ami az ügyféli minőséghez elengedhetetlen (KGD 2018.98, KGD 2011.159, KGD 2007.20). Jellemzően a közvetlenség hiányának jeleként értékeli a bírói gyakorlat, ha az igényérvényesítésnek van más törvényes útja (Kúria Kfv.III.37.455/2012/5., Kfv. III. 37.458/2012/5., Kfv.III.37.463/2012/5., Kfv.III.37.583/2013/6.). Amennyiben a munkavállaló jogviszonyát, azaz jogos érdekét érintően tartalmaz a hatósági döntés megállapítást, akkor e tekintetben a további érvényesíthető joga csak közvetett, mivel a döntés rá vonatkozó részében már nem közigazgatási bírósági eljárást, hanem kizárólag őt érintően munkaügyi pert kezdeményezhet és szerezhet érvényt - további - munkaügyi jogosultságainak.
A határozat szerinti kötelezések és azok végrehajtása kizárólag a munkáltató és az ellenőrző hatóság között keletkező jogviszonyban értelmezhetőek, ahogy erre az Alkotmánybíróság a 23/1998. (VI. 17) AB határozatával is rámutatott. A hatósági ellenőrzés az AB döntés - azóta is érvényes - joghatásának megfelelő jogalkalmazói gyakorlatot követte és követi.
Ebből következően a hatóság a döntést is csak az ügyféllel közli és vita esetén a foglalkoztató gyakorolhatja jogorvoslati jogát.
A fentieken túl ügyfélnek minősül az a külföldi vagy Magyarországon letelepedett foglalkoztató is, aki a közösségi jogszabályon alapuló adatszolgáltatásra kötelezett [az Európai Parlament és a Tanács a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló 2014/67/EU irányelvének (2014. május 15.) átültetése].
10. §
Be nem jelentett foglalkoztatás (feketemunka) esetén egy új, a munkavállalókat védő intézkedéssel a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság az egy hónapnál rövidebb időtartamú jogsértést azzal szünteti meg és hozza a munkavállalót kedvezőbb helyzetbe, hogy a szabályszegés kezdetétől számított egy hónapra visszamenőleg eső dátumot tekinti - a törvény erejénél fogva - a jogviszony kezdetének és ettől az időponttól kezdve állapítja meg a jogviszony fennállását és kötelezi a foglalkoztatót - az általános teljes napi munkaidő figyelembevételével - a bejelentés teljesítésére. Ezzel a hatóság az e jogsértéssel érintett munkavállalók számára biztosít társadalombiztosítási ellátást is eredményező egy hónapos jogviszonyt. Fontos elem és a munkavállalóra ugyancsak kedvező szabály, hogy a törvény erejénél fogva megállapított jogviszony miatti bejelentést mindig a teljes napi munkaidő figyelembevételével kell megtenni.A hosszabb időtartamú bejelentés nélküli foglalkoztatás jogviszony fennállásának megállapítása és bejelentésre kötelezés változatlanul a ténylegesen bizonyított időtartamra teljesül a jövőben is.
A jogviszony fennállásának megállapítása esetén előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt változatlanul irányadó, hogy ebben az esetben a mulasztást a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság pótolja és szerez érvényt a határozatban foglaltaknak.
11. §
A javaslat rögzíti az adatkezelésére vonatkozó szabályokat. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az adatok alapján hatósági nyilvántartást is vezet a foglalkoztatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségével kapcsolatos adatoknak más szervek eljárásában történő felhasználása céljából. A foglalkoztatókkal kapcsolatos adatokat kormányrendeletben foglalt feltételek szerint közzéteszi. A javaslat szerinti szabályozás új adatkezelési vagy nyilvántartási szabályokat nem állapít meg, az eddigieket vezeti át az új törvénybe. Így a társszervek az eddigi feltételek szerint igényelnek adatokat a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságtól, amely szabályozás egyebekben megegyezik a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben foglaltakkal is. A jogviszonyadatok hatóság általi nyilvántartása és 50 év időtartamban történő megőrzése éppen a munkavállalók érdekét szolgálja. A munkaügyi hatóság a be nem jelentett jogviszonyt minősítheti és ez alapján megállapítja annak időtartamát, a folyamatosan fennálló jogviszony esetében a jogviszony létrejöttéig visszamenőlegesen. A huzamosabb ideig az adott munkáltatónál foglalkoztatott (vagy nyugdíjasként továbbfoglalkoztatott) munkavállaló jogviszonya rendezettségének megállapításához szükséges a hosszabb, 50 éves adatkezelési idő.12. §
A törvény végrehajtásához kapcsolódó felhatalmazó rendelkezések meghatározása.13. §
A törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés.14. §
Átmeneti rendelkezés, amely alapján a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzésére vonatkozó új szabályokat csak a törvény hatálybalépése után lehet alkalmazni.15. §
Jogharmonizációs záradék.16-39., 41-47. §
E §-ok a koherencia megteremtése érdekében a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő technikai és szövegcserés módosításokat tartalmazzák.40. §
A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók tekintetében szükséges a hátrányos helyzetekkel szembeni további garancia megteremtése a vonatkozó munkaidő-irányelvvel összhangban. A hosszabb munkaidőre szóló megállapodást felmondó munkavállalót felmondási védelem illeti meg, emellett szükséges megteremteni azt a további védelmet is, hogy a munkavállalókat további hátrány ne érje a megállapodás felmondása miatt.A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő technikai módosításokat is tartalmaz e §.
48. §
A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény.