adozona.hu
Magyar Rendvédelmi Kar Rendvédelmi Hivatásetikai Kódex
Magyar Rendvédelmi Kar Rendvédelmi Hivatásetikai Kódex
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Magyar Rendvédelmi Kar a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 1996. évi XLIII. törvény 29/A. § (4) bekezdés c) pontjában és a Magyar Rendvédelmi Kar Alapszabályának II. 2. c) pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotja a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexet és az Etikai Eljárási Szabályzatot.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hszt.) hatálya alá tartozó szervezetek ...
Magyar Rendvédelmi Kar Rendvédelmi Hivatásetikai Kódex
Preambulum
A Magyar Rendvédelmi Kar a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 1996. évi XLIII. törvény 29/A. § (4) bekezdés c) pontjában és a Magyar Rendvédelmi Kar Alapszabályának II. 2. c) pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotja a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexet és az Etikai Eljárási Szabályzatot.Rendvédelmi Hivatásetikai Kódex
I. A Rendvédelmi Hivatásetikai Kódex célja
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hszt.) hatálya alá tartozó szervezetek hivatásos állományú tagjai és közalkalmazottai szakmailag speciális jellemzőkkel is rendelkező közszolgálatot látnak el. Tevékenységüket elsősorban jogszabályok, továbbá a közjogi szervezetszabályozó eszközök határozzák meg. Funkciójukból, feladatrendszerükből adódóan a társadalom - indokoltan - az átlagosnál magasabb szintű erkölcsiséget vár el az Magyar Rendvédelmi Kar (továbbiakban: MRK) tagjaitól. Azért, hogy az érintettek - minden lényeges tekintetben - eleget tudjanak tenni a társadalom által velük szemben támasztott követelményeknek, valamint hivatásuk jó színvonalú teljesítésének minden feltétele adott legyen, meg kell határozni a rájuk vonatkozó, illetve az általuk betartandó erkölcsi követelményeket. A Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexben összefoglalt követelményrendszer betartását alapvetően az érintett szervezetek szervezeti kultúrája, az MRK tagjainak morálja, szakmai és emberi lelkiismerete biztosíthatja. A Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexben néhány területen (pl. a korrupció, vagy az összeférhetetlenség esetében) a jogi előírásokat erkölcsi elvárások megfogalmazásával is indokolt volt megerősíteni.A Rendvédelmi Hivatásetikai Kódex célja, hogy összefoglalja és meghatározza mindazon magatartási és viselkedési követelményeket, amelyek:
- segítséget nyújtanak a helyes döntések, állásfoglalások, magatartások és tevékenységek kialakításához, az érintett szervezetek eredményes működésének biztosításához, ezen keresztül pedig társadalmi tekintélyük megőrzéséhez, továbbá folyamatos emeléséhez, valamint
- megfelelő támpontokat, útmutatásokat adnak a munkatársaknak és vezetőiknek az etikailag megerősíthető vagy kifogásolható magatartások, az elismerendő, illetőleg a szankcionálandó cselekedetek megalapozásához, azok pártatlan megítéléséhez és minősítéséhez, valamint
- morális alapot kínálnak a - fokozott igénybevétellel járó és etikai problémákkal is nehezített - közszolgálat ellátásához, a hivatástudat, a segítőkészség, a szervezeti kötődés kialakulásához, elmélyítéséhez, valamint
- tartalmazzák mindazon előírásokat, követelményeket, amelyek mértékül szolgálnak az érintettek számára munkahelyi és egyéb kapcsolatrendszerük működtetéséhez, továbbá a munkahelyen és a magánéletben elvárható életvitel kialakításához, problémáik megoldásához, konfliktusaik kezeléséhez, valamint
- védelmet biztosítanak minden normakövető számára, illetve hozzájárulnak az emberi méltóság megőrzéséhez és kifejezéséhez.
II. A Rendvédelmi Hivatásetikai Kódex hatálya
II.1. Személyi hatály
A Rendvédelmi Hivatásetikai Kódex hatálya kiterjed az MRK tagságára.II.2. Tárgyi hatály
A Rendvédelmi Hivatásetikai Kódex hatálya azokra a magatartásformákra terjed ki, amelyek elbírálását jogszabály nem utalja más eljárás hatálya alá.III. A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei
A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei a hivatásos állomány tagjai tekintetében különösen: hűség a hazához és a nemzethez, a nemzeti érdekek előnyben részesítése, a méltóság és a tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a szakszerűség, az együttműködés és az arányosság.A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei a fegyveres szerv közalkalmazottai tekintetében különösen: az elkötelezettség, nemzeti érdek előnyben részesítése, a tisztesség, előítéletektől való mentesség és az együttműködés.
Az előzőekben meghatározottakon túlmenően a vezetőkkel szemben támasztott további etikai alapelvek: a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése és a számonkérési kötelezettség.
IV. A Rendvédelmi Hivatásetikai Kódex tartalmát meghatározó alapértékek, elvárások
IV.1. Törvényesség, a köz és az állampolgárok szolgálata, a tisztesség követelménye
Alapvető követelmény, hogy az MRK tagjai az Alaptörvényben, a jogszabályokban és közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglaltaknak megfelelően éljenek és dolgozzanak. Munkájukat - alapvetően, mint szolgáltatást - az érintett szervek feladatrendszerének szem előtt tartása mellett, a köz és az egyes polgár érdekeinek, jogainak és igényeinek figyelembevételével, a humánum szellemében lássák el.IV.2. Professzionalizmus, minőségi munkavégzés, felelősségvállalás, konstruktív kritikai attitűd, innováció
Az MRK tagjaival szemben általános elvárás, hogy szakmai és általános ismereteit, jártasságait, készségeit és képességeit folyamatosan fejlessze, munkáját szakszerűen és magas színvonalon lássa el. Vállaljon felelősséget tevékenységéért, döntéseiért, valamint fogadja el és tegye magáévá - a stratégiai tervekben megfogalmazott célkitűzések napi végrehajtása során is - a minőségi munkavégzés követelményrendszerét. A permanensen változó környezethez való sikeres alkalmazkodás érdekében legyen nyitott az újdonságok befogadására, azok alkalmazására. A jobbítás igényével, a hatékonyság és eredményesség javítása érdekében kezdeményezően lépjen fel. Munkáját és életét hassa át a professzionalizmus. Szakmai tevékenységének mindenkor legyen alkotó része a funkcionális, konstruktívan kritikai szemlélet és igény.IV. 3. Elkötelezettség, megbízhatóság, a társadalmi elfogadottság erősítése
Az MRK tagja fegyelmezett és erkölcsi tényezőket is folyamatosan érvényesítő munkavégzéssel, illetve az általánosan elfogadott normák szerinti életvitellel járuljon hozzá az érintett szervezetek közbizalmat teremtő és erősítő törekvéseinek eredményességéhez, a szakma értékeinek megismertetéséhez és tudatos közvetítéséhez. A reá bízott javakkal, értékekkel, eszközökkel, a megismert szakmai eljárásokkal, módszerekkel, információkkal az elvárható legnagyobb gondossággal járjon el.V. Az MRK tagjak által betartandó általános erkölcsi követelmények
Az MRK tagjai a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódex előírásait a munkahelyén és a magánéletben egyaránt kötelesek betartani.V. 1. Munkavégzésük során az MRK tagjai
a) törvényesen, pártatlanul, előítéletektől mentesen és részrehajlás nélkül, úgy járjanak el, hogy tevékenységük alkalmas legyen a demokratikus államban kialakított és működtetett szervezeti célok, törekvések meggyőző, eredményes képviseletére, az így működő szervezetek tekintélyének emelésére és védelmére;b) a demokratikusan működő szervezet által előírt szakmai és morális követelményeket következetesen tartsák be, ennek a folyamatnak a részeként vezetőiknek és munkatársaiknak adják meg az őket megillető tiszteletet, egyben a munkavégzésre vonatkozó utasításokat maradéktalanul, legjobb tudásuk szerint hajtsák végre;
c) az előre nem látható, váratlan helyzetekben is felelősségteljesen, ésszerűen, kezdeményezően és önállóan járjanak el;
d) munkaidejüket hatékonyan, eredményességre törekedve, lelkiismeretesen, aktív munkavégzéssel töltsék ki, annak során a tisztesség, a gondosság és a jóhiszeműség elve szerint járjanak el;
e) legyenek tudatában társadalmi szerepük, elvégzendő feladataik fontosságának, felelősségük súlyának, tekintsék tevékenységüket olyan hivatásnak, amely nélkülözhetetlen, demokratikus szolgáltatást nyújt a társadalom egészének és az egyes polgároknak;
f) kötelességszerűen ismerjék a tevékenységüket érintő jogszabályokat, a közjogi szervezetszabályozó eszközöket, valamint a szervezet belső rendelkezéseit, folyamatosan törekedjenek a korszerű szakmai ismeretek elsajátítására, megőrzésére és gyarapítására, munkájuk végzése során ezek felhasználásával, legjobb tudásuk szerint járjanak el;
g) az egyes állampolgárok (köztük munkatársaik) iránt tanúsítsanak kellő figyelmet, udvariasságot és tiszteletet, járjanak el megalapozott bizalommal, és törekedjenek rászolgálni mások bizalmára, a legkiélezettebb helyzetekben is tanúsítsanak önmérsékletet, tartózkodjanak az indulatos megnyilvánulásoktól és a konfliktushelyzetek kiélezésétől;
h) tartsák tiszteletben mindazoknak a jogait, akikkel munkavégzésük során kapcsolatba kerülnek, de következetesen követeljék meg tőlük kötelezettségeik teljesítését, továbbá tartsanak és tartassanak be minden olyan jogi és társadalmi előírást, amely egyenlő esélyeket biztosít valamennyi polgár számára, bőrszínre, vallásra, pártállásra, politikai meggyőződésre, világnézetre, nemre, korra, fogyatékosságra, nemzeti, nemzetiségi, valamint érdekképviseleti szervhez való tartozásra tekintet nélkül;
i) hivatalos munkavégzésük során ne sértsék meg a pártsemleges tevékenységhez fűződő társadalmi elvárásokat, szükséges intézkedéseik teljesítése vagy azok elmulasztása, elhanyagolása közvetve sem szolgálhat pártérdekeket;
j ) külső megjelenésük legyen munkavégzésükhöz illő, kulturált, öltözködésükben kerüljék a szélsőségeket;
k) munkájuk végzése során törekedjenek mindenkor kellő környezettudatossággal eljárni.
V.2. Munkahelyi kapcsolataikban az MRK tagjai
a) minden esetben törekedjenek az optimális együttműködésre, a problémák közös megoldására, egymás érdekeinek lehetséges figyelembevételére, a konfliktusok lehetőség szerinti elkerülésére, valamint a szükséges segítségnyújtás mindenkori megadására;b) az egymás közötti hivatalos és nem hivatalos érintkezéseiket a kölcsönös tiszteleten, megbecsülésen, illetve a kollegialitáson alapuló magatartás jellemezze, az ilyen kapcsolat és kommunikáció megszakadása, vagy annak működési zavarai esetén törekedjenek az elvárható állapot helyreállítására;
c) munkájukkal, magatartásukkal összefüggő jogi, szakmai és egyéb problémáikat, ellentéteiket igyekezzenek minden esetben a kellő időben egymással tisztázni, ennek eredménytelenségekor - lehetőség szerint a másik fél jelenlétében - tájékoztassák vezetőjüket a történtekről, és kérjék közreműködését az ellentét feloldásában;
d) ügyeljenek egymás tekintélyének, emberi és szakmai tisztességének megóvására, az alaptalanul rágalmazott munkatársuk védelmében -kivétel nélkül - lépjenek fel;
e) viseljék a felelősséget esetleges rossz, vagy helytelen döntéseikért, intézkedéseikért, tegyenek meg mindent azok jogszerű és szakmailag is megfelelő kijavítása, helyrehozása érdekében, és a vezetőik és munkatársaik részéről érkező jogos kritikát fogadják jobbító szándékként, és annak megfelelően reagáljanak rá;
f) az eredményes munkavégzéshez szükséges információkat vezetőik, munkatársaik és a szakmai feladat-végrehajtásban közreműködő egyéb érdekeltek számára a megfelelő időben és módon biztosítsák;
g) kövessenek el mindent a közös eredmények eléréséért, a csoportmunka hatékonyabbá tételéért, ne kezdeményezzenek versenyt, felesleges rivalizálást személyek, illetve szervezeti egységek között.
V.3. Vezetőkkel, elöljárókkal való kapcsolattartásukban az MRK tagjai
a) indokolt szakmai esetekben kérjék ki vezetőik, elöljáróik tanácsát, támaszkodjanak azok szakmai és emberi tapasztalataira, segítségére;b) vezetőikkel, elöljáróikkal történt megbeszéléseik, illetve azok tájékoztatása során törekedjenek a munkavégzés eredményességének az elősegítésére;
c) a vezetőjük által kezdeményezett megbeszéléseken az aktuális feladatok, problémák megvitatása, megoldása érdekében aktívan, szakmai tudásuk legjavát nyújtva segítsék elő a konzultáció eredményességét, a szükséges megoldások megtalálása,
d) vezetőivel szemben mindig olyan hangnemet használjon, amely alkalmas a vezetői tekintély fenntartására.
V.4. Polgárokkal (ügyfelekkel) való érintkezésük során az MRK tagjai
a) törekedjenek a törvényesség, a szakszerűség, a tárgyszerűség, a pontosság, a gyorsaság és a határidők betartására, legyenek udvariasak, részrehajlástól és előítéletektől mentesek, ugyanakkor következetesek és határozottak, közigazgatási hatósági tevékenységük során érvényesüljön a szolgáltató jelleg;b) a feladataik ellátása során a jogszabályok által biztosított hatalmukkal, befolyásukkal semmilyen körülmények között ne éljenek vissza, törekedjenek a polgárok gondjainak, problémáinak megoldására, részükre - az előírt és szükséges mértékű - pontos, illetve korrekt információkat, útmutatásokat adják meg, mellőzzék ügyfeleik "kioktatását", tekintsék a polgárokat egyenrangú feleknek, eljárásukban törekedjenek a kölcsönös bizalom megteremtésére, a polgároknak tett ígéreteiket - ha ezt indokolható körülmény nem akadályozza - tartsák be;
c) ha meghaladja hatáskörüket az adott ügy, erkölcsi indíttatásból is nyújtsanak pontos információt az ügyfeleknek lehetőségeikről, teendőikről, kizárólag csak olyan kötelezettségeket vállaljanak fel, amelyek hatáskörüknek, illetékességüknek megfelelnek, és amelyeket teljesíteni is tudnak, mivel személyes felelősséggel tartoznak tetteikért;
d) a személyes adat és a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokat minden esetben tartsák be.
e) a polgárok jelenlétében, illetve nyilvánosság előtt az érintett szervezetekre, azok vezetőire, munkatársaira sem személyes sem szakmai jellegű negatív tartalmú megjegyzéseket ne tegyenek.
V.5. Magánéletükkel kapcsolatban az MRK tagjai
a) törekedjenek arra, hogy életvitelük alkalmas legyen a környezetük tiszteletére és megbecsülésére, ne adjanak okot tisztességükben való kételkedésre, a polgárok rosszallására;b) magántermészetű kapcsolataikat lehetőség szerint úgy válasszák meg, illetve kapcsolatrendszerüket úgy alakítsák ki, hogy a munkahelyükön vállalt kötelezettségeikkel ne kerülhessenek szembe, továbbá ne alakulhasson ki elvtelen, törvénybe ütköző elkötelezettségi, függőségi helyzet;
c) legyenek figyelemmel arra, hogy személyükön, életvitelükön keresztül a polgárok az érintett szervezetek tevékenységét is pozitívnak vagy negatívnak tekinthetik;
V.6. Internetes kommunikációjuk során az MRK tagjai
a) tartózkodjanak mások emberi méltóságának, továbbá a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésértől,b) lehetőség szerint ne adjanak meg és/vagy ne töltsenek fel és/vagy ne osszanak meg munkahelyükkel, munkatársaikkal, saját magukkal kapcsolatos olyan adatokat, információkat (képek, videók, hangfájlok stb.), amelyek alkalmasak lehetnek az adott szervezetbe fektetett közbizalom megingatására, illetve bármilyen visszaélésre adhatnak alapot.
V.7. A korrupcióval összefüggésben az MRK tagjai
Vezetőként és beosztottként törekedjenek a korrupció megelőzésére.V. 8. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatban az MRK tagjai
a) tartózkodjanak attól, hogy munkahelyükön, hivatali tevékenységükben, megjelenésükben és megnyilvánulásaikban kifejezésre juttassák párthoz, egyéb politikai szervezethez kötődésüket, szimpátiájukat;b) munkahelyük lehetőségeit, beosztásukat, hatáskörüket - a jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglaltakon túl - saját, családjuk vagy más személy anyagi, egzisztenciális, illetve erkölcsi érdekeiknek előtérbe állítására, érvényesítésére nem használhatják fel.
VI. Vezetőkkel szemben támasztott sajátos magatartási követelmények
Az általános magatartási előírások teljesítésén túl az MRK vezető beosztású tagjai feladataik végzése során helyzetükből adódóan további, sajátos erkölcsi követelményeknek is tegyenek eleget:VI. 1. Az eredményes munkavégzés érdekében
a) személyes példamutatásukkal mozdítsák elő, hogy az általuk irányított szervezeti egységekben együttműködő, támogató, konstruktív, jó munkahelyi kapcsolatok, kedvező munkahelyi légkör alakuljon ki, illetve maradjon fenn;b) az erőforrások felosztásakor, valamint a feladatok megosztásakor tekintsék erkölcsi kötelezettségnek is, hogy ne éljenek vissza beosztásukból, illetve hivatalukból származó pozíciójukkal és lehetőségeikkel;
c) a döntések meghozatalához szükséges információkat a lehető legalaposabban ismerjék meg, a többi vezetőt és munkatársat - kellő időben és módon - lássák el a munkavégzésükhöz szükséges információkkal, mellőzzék az érintett szervek működését kedvezőtlenül befolyásoló információ-visszatartást, elhallgatást vagy esetlegesen a megtévesztésre is alkalmas tájékoztatást;
d) lehetőség szerint csak olyan feladatokkal bízzák meg munkatársaikat, amelyek elvégzése elvárható az adott munkakör betöltőjétől;
e) a munkatársak közötti munkamegosztás, valamint a velük és közöttük való együttműködés megszervezésekor törekedjenek az egyenlő terhelés kialakítására;
f) a feladatok, megbízások, utasítások kiadásánál törekedjenek az egyértelműségre, a tárgyilagosságra.
VI.2. A munkatársakkal való kapcsolataik során
a) munkatársaikkal szemben mindig olyan hangnemet használjanak, amely alkalmas a vezetői tekintély fenntartására, és nem sérti beosztottaik emberi méltóságát és önbecsülését;b) tanúsítsanak nyitott, türelmes, megértő magatartást munkatársaik szakmai és emberi problémáinak, jelzéseinek és felvetéseinek meghallgatása, illetve megoldása érdekében;
c) védjék meg munkatársaikat, beosztottaikat a megalapozatlan vádaktól, rágalmaktól;
d) a munkahelyi problémák és konfliktusok feloldásában kellő tapintattal, empátiával és körültekintéssel, de határozottan és késlekedés nélkül járjanak el;
e) munkatársaikat, beosztottaikat ne utasítsák személyes céljaikat, egyéni érdekeiket szolgáló munkavégzésre, tevékenységre;
f) a vezetők egymás közötti kapcsolataikban legyenek segítőkészek, tartsák tiszteletben egymás hatáskörét, más szervezetekkel alakítsanak ki korrekt, konstruktív kapcsolatot;
g) a munkavégzéssel összefüggő ellenőrzéseknél, számonkéréseknél, ösztönzéseknél, illetve elismeréseknél, értékeléseknél legyenek következetesek, reálisak és igazságosak, megállapításaik során törekedjenek az objektivitásra és a korrektségre;
h) azonos szempontok szerint ítéljék meg beosztottaik munkáját, magatartását, a feladatvégzését.
VI.3. Az érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezetekkel való kapcsolatukban
a) A vitás kérdésekben keressék a megegyezés lehetőségét, kerüljék a szükségtelen konfliktusok kialakulását;b) törekedjenek az érdekképviseleti, illetve érdekvédelmi szervezetek képviselőivel az együttműködésre.