adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás az ingatlanok közműcsatlakozásának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXX. törvényhez - Indokolások Tára 2020/148.
Végső előterjesztői indokolás az ingatlanok közműcsatlakozásának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXX. törvényhez - Indokolások Tára 2020/148.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2020. évi CXX. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A törvényjavaslat az ingatlanok energiahálózati és közműcsatlakozásának könnyítése érdekében, elsősorban a lakosság körében megvalósuló építkezések bürokratikus akadályainak csökkentése céljából a következő szabályozási eszközök alkalmazására tesz javaslatot:
a) egyrészt a csatlakozást szolgáló tervek szolgáltató általi elfogadásának adminisztratív megkönnyítésére, amelynek értelmében a szolgáltató hallgatását a jövőben beleegyezésnek kell tekinteni,
b) másrészt pedig a szolgáltatói - kifej...
Végső előterjesztői indokolás az ingatlanok közműcsatlakozásának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXX. törvényhez - Indokolások Tára 2020/148.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat az ingatlanok energiahálózati és közműcsatlakozásának könnyítése érdekében, elsősorban a lakosság körében megvalósuló építkezések bürokratikus akadályainak csökkentése céljából a következő szabályozási eszközök alkalmazására tesz javaslatot:a) egyrészt a csatlakozást szolgáló tervek szolgáltató általi elfogadásának adminisztratív megkönnyítésére, amelynek értelmében a szolgáltató hallgatását a jövőben beleegyezésnek kell tekinteni,
b) másrészt pedig a szolgáltatói - kifejezetten anyagi természetű - felelősség erősítésére, amely alapján a szolgáltató a megalapozatlanul visszautasított csatlakozások költségeit utóbb köteles megtéríteni a kérelmezőnek.
A törvényjavaslat a fenti koncepciónak megfelelő szabályozási elemeket
- a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben (a továbbiakban: Vet.),
- a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben (a továbbiakban: Get.), valamint
- a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényben
jeleníti meg.
A törvényjavaslat által a közművezetékek adójának átstrukturálására is sor kerül a víziközművek esetében, hogy a víziközmű-szolgáltatók adóterhelése méltányosabbá váljon.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-13. §-hoz
2017 óta a villamosenergia-, a földgáz-, valamint az ivóvíz- és a szennyvízhálózatra való csatlakozás szabályozása már intézményes kereteket - közigazgatási hatósághoz fordulás lehetősége - biztosít az igényjogosult számára a szolgáltató által megtagadott csatlakozási igény vagy indokolatlan műszaki feltételek megállapítása esetében.A törvényjavaslat benyújtásának időpontjában hatályos törvényi szintű szabályozás két jogérvényesítési pontot tartalmaz:
- ha a szolgáltató a csatlakozási terveket nem fogadja el, abban az esetben az ügyfél a hatósághoz fordulhat annak érdekében, hogy a terv megfelelőségét mondja ki;
- ha az elkészült csatlakozás üzembe helyezését a szolgáltató megtagadja, a kérelmező szintén a hatósághoz fordulhat.
A törvényjavaslat a fenti rezsimet egészíti ki két további, a szolgáltatást igénylők helyzetét radikálisan könnyítő szabályozási elemmel:
- ha a szolgáltató a csatlakozási terveket formálisan nem fogadja el, akkor azok hallgatással is elfogadottá válnak (vagyis a jelenlegi szabályozási logikát megfordítva, immár nem a fogyasztónak kell a tervek megfelelőségével kapcsolatos igényével a hatósághoz fordulnia, hanem a szolgáltatónak - abban az esetben, ha a csatlakozás bemutatott módjával nem ért egyet);
- ha pedig az ügyfél a csatlakozási tervek elfogadásától számított négy hónapon belül kivitelezi a csatlakozást és azt bejelenti, azonban a szolgáltató annak üzembe helyezését visszautasítja, akkor az ezzel kapcsolatos kötelezésen felül a hatóságtól kérhető az is, hogy a szolgáltató térítse meg az ügyfél csatlakozással kapcsolatos, igazolt költségeit is. Az igényérvényesítés részletes tartalmi és eljárási szabályait kormányrendelet állapítja meg.
A törvényjavaslat a fentiekkel összefüggésben - a műszaki-biztonsági követelmények eljárás minden szakaszában történő teljes körű garantálása érdekében - rögzíti, hogy a csatlakozással összefüggő tervek hallgatással való elfogadása csak a Vet. 146/A. § (9) bekezdése (legfeljebb 32 A névleges teljesítményű fogyasztásmérő), valamint a Get. 108. § (7) bekezdése (legfeljebb 4 köbméter/óra névleges teljesítményű fogyasztásmérő) szerinti díjmentes csatlakozásra jogosult felhasználókra terjed ki és nem alkalmazható az annál nagyobb energiaigényű fogyasztók esetében.
A törvényjavaslat díjmentes csatlakozásra jogosultak körét is pontosítja az energetikai csatlakozások vonatkozásában, hogy a kedvezmény valamennyi lakóingatlan esetében alkalmazható legyen, továbbá ennek révén a csatlakozási tervek elfogadásával kapcsolatos "hallgatás - beleegyezés" konstrukció valamennyi lakóingatlannál érvényesüljön.
A 14. §-hoz
A víziközmű-közszolgáltatási rendszer fenntartása érdekében a közművezetékek adójának átstrukturálása azonnali intézkedést és törvényi szintű módosítást igényel.A víziközmű ágazatot terhelő különadók közül a víziközmű-szolgáltatókat legjelentősebben a közművezeték adó fizetési kötelezettség érinti. A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény szerint az adó alanya általános esetben a közművezeték tulajdonosa, állami vagy önkormányzati tulajdon esetén viszont a vezeték üzemeltetője az adófizetésre kötelezett, azaz a szolgáltató.
A jelenlegi adórendszer problémáját - a közművezeték adó vonatkozásában - jól tükrözi, hogy az adóterhek a földrajzi adottságok miatt egyenlőtlenül oszlanak meg a víziközmű-szolgáltatók között. A nagyobb népsűrűségű településeken aránylag kisebb hosszúságú hálózatra nagyobb számú felhasználó jut, ezáltal az árbevételhez viszonyított adó mértéke alacsonyabb. Azokon a településeken, ahol elszórtan él a lakosság és hosszabb vezetékre kevesebb lakosságszám jut, súlyosabb terhet jelent a szolgáltatóknak az adó.
A közművezeték adó víziközmű ágazatot érintő változtatása a hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanyok esetében alkalmazott sávos mérték kerülne bevezetésre, figyelembe véve az ágazat sajátosságait. Ennek megfelelően a víziközmű-szolgáltatók 1 km-re jutó számlázott mennyiséghez kerülne arányosításra a megfizetendő adó mértéke, sávos rendszerben. A korrekciós tényező és a sávos rendszer bevezetése biztosítja azt, hogy a víziközmű-szolgáltatók közötti adófizetési teherben fennálló egyenlőtlenség kiegyenlítésre kerüljön.
A 15. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.