adozona.hu
T/13662. számú törvényjavaslat indokolással - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény foglalkoztatás bővítését célzó, a Gazdaságvédelmi Akciótervvel összhangban megvalósuló módosításáról
T/13662. számú törvényjavaslat indokolással - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény foglalkoztatás bővítését célzó, a Gazdaságvédelmi Akciótervvel összhangban megvalósuló módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2020. évi CLXXI. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 10. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő)
"c) más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat,"
Az Mmtv. 13. § (2) bekez...
T/13662. számú törvényjavaslat indokolással - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény foglalkoztatás bővítését célzó, a Gazdaságvédelmi Akciótervvel összhangban megvalósuló módosításáról
2020. évi CLXXI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény foglalkoztatás bővítését célzó, a Gazdaságvédelmi Akciótervvel összhangban megvalósuló módosításáról
1. §
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 10. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő)
"c) más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat,"
2. §
Az Mmtv. 13. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő)
"b) más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat,"
3. §
Az Mmtv. "5. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályok" alcíme a következő 20/F. §-sal egészül ki:"20/F. §
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak - az Ebtv. 67. § (1) bekezdése és az Ebtv. 68. § (1) bekezdése szerinti - megtérítésére történő kötelezés iránti eljárásban az ügyintézési határidő azon a napon kezdődik, amikor az eljáró rehabilitációs hatóság számára a megtérítésre kötelezhető személy ismertté válik."
4. §
Az Mmtv. a következő 22/A. §-sal egészül ki:"22/A. §
(1) A 23. § (1) bekezdésének alkalmazása során - legutoljára a 23. életévének betöltése szerinti naptári évben - a megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki
a) köznevelési intézményben - a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint megállapított - sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy
b) felsőoktatási intézményben - a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint megállapított - fogyatékossággal élő hallgatónak
minősült.
(2) A 23. § (1) bekezdésének alkalmazása során a megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki - a munkaszerződése szerint - jogszabályban meghatározottak alapján rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri. A munkáltatónál
a) 20 vagy annál kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 1 fő,
b) 21-100 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 4 fő,
c) 101-250 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 8 fő,
d) 251-500 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 10 fő,
e) 500 feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 12 fő
rehabilitációs mentort lehet figyelembe venni."
5. §
Az Mmtv. 23. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(7) A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló és a 22/A. § szerinti személy természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét, a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a sajátos nevelési igény vagy fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okiratok másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig köteles megőrizni. A sajátos nevelési igényre vagy a fogyatékosság tényére vonatkozó adat a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig, de legfeljebb a 23. életév betöltését követő 5 évig kezelhető."
6. §
Az Mmtv. a következő 38/J. §-sal egészül ki:"38/J. §
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény foglalkoztatás bővítését célzó, a Gazdaságvédelmi Akciótervvel összhangban megvalósuló módosításáról szóló 2020. évi ... törvény által megállapított 1. § (2) bekezdés 3. pontját, 10. § (2) bekezdés c) pontját, 13. § (2) bekezdés b) pontját, 15/A. § (2) bekezdés a) pontját, valamint a 20/F. §-t a 2021. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."
7. §
Az Mmtv.a) 1. § (2) bekezdés 3. pontjában a "kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző" szövegrész helyébe a "referencia-időszak kezdő időpontját követően szerzett, a kérelem benyújtásának napját megelőző" szöveg,
b) 15/A. § (2) bekezdés a) pontjában a "19. § (1a) bekezdése" szövegrész helyébe a "19. § (1a) és (1b) bekezdése" szöveg
lép.
8. §
Hatályát veszti az Mmtv.a) 7. § (1) bekezdésében az "elsőfokú" szövegrész,
b) 10. § (2) bekezdés b) pontja,
c) 13. § (2) bekezdés d) pontja,
d) 17. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése, (3) bekezdés c) pontja és (4) bekezdése,
e) 32. § (2) bekezdése,
f) 38/C. § (3) bekezdése.
9. §
Ez a törvény 2021. január 1-jén lép hatályba.INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Javaslatban foglalt módosítások megerősítik a Kormány azon szándékát, hogy az egészségkárosodással élő emberek rehabilitációra és társadalmi integrációra irányuló törekvéseit támogatni szükséges.Fenti célok elérése érdekében a Javaslat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) módosításával a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását tovább ösztönző szabályozási elemek kialakítását célozza.
Fontos célja a törvénymódosításnak a köznevelésből, felsőoktatásból kikerülő sajátos nevelési igényű, illetve fogyatékossággal élő fiatalok munkába állásának segítése, továbbá a rehabilitációs és rokkantsági ellátásokhoz kapcsolódó kereseti korlát megszüntetésével a munkavállalás további ösztönzése.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1-2. §
A rendelkezés arra irányul, hogy amennyiben a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülőnek az ellátás folyósítása alatt csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy örökbefogadói díjat állapítanak meg, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai ne kerüljenek megszüntetésre. Indokolt továbbá a jogszabály technikai pontosítása, mivel a táppénz és a baleseti táppénz értelemszerűen csak akkor állapítható meg, ha a biztosított keresőképtelennek minősül.3. §
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény lehetőséget nyújt az ügyintézési határidő kezdetére, számítására vonatkozó általános szabályozástól való törvényi eltérésre. Az Mmtv. szerinti ellátások megtérítésével érintett ügyek lefolytatása speciális jellegük miatt fokozottabb figyelmet és hosszabb időtartamot igényel, ezért az Mmtv.-ben indokolt bevezetni a megtérítési ügyeket tekintve az ügyintézési határidő kezdetére, számítására vonatkozó külön rendelkezést, amely szerint az ügyintézési határidő a kötelezett személy ismertté válása napján indul. A módosítás a hatósági feladatellátás eredményes végrehajtását támogatja azzal, hogy a felelősségi szabályok alkalmazása során lehetővé teszi a megtérítéssel érintett ügyek határidőn belüli lefolytatását.4. §
A rendelkezés célja, hogy a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szempontjából - a kötelező 5 %-os foglalkoztatási szint számításakor - a tanulmányok idején szerzett szakvélemény alapján a sajátos nevelési igényű, illetve a fogyatékos személynek minősülő fiatalokat is 23. életévük betöltéséig a megváltozott munkaképességű személyekhez hasonlóan figyelembe lehessen venni.A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítésében, munkahelyi beilleszkedésének támogatásában, továbbá az egyén munkavégzésének, a munkahely megőrzésének személyes tanácsadással történő segítésében a mentoroknak komoly szerepük van. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a kötelező foglalkoztatási szintbe az a munkavállaló is beszámítson, aki legalább napi 4 órában mentori tevékenységet lát el.
5. §
A törvényjavaslat e szakasza a munkáltató nyilvántartási kötelezettségére vonatkozó rendelkezést tartalmaz.6. §
A rendelkezés biztosítja egyes módosításoknak a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazását.7. §
Az Mmtv. végrehajtása során, a jogalkalmazás egységessége érdekében szükségessé vált pontosításokat tartalmaz.8. §
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése érdekében a törvényjavaslat hatályon kívül helyezi az ellátás melletti kereseti korlátra vonatkozó rendelkezéseket. Ezzel mind a rokkantsági, mind a rehabilitációs ellátás folyósítása mellett, kereseti korlát nélkül végezhető keresőtevékenység. A kereseti korlát eltörlése segítheti a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását, és csökkenti az ügyfelekre, munkáltatókra háruló adminisztratív terheket.9. §
Hatályba léptető rendelkezés.