adozona.hu
T/13653. számú törvényjavaslat indokolással - a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról
T/13653. számú törvényjavaslat indokolással - a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 7/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"7/B. §
(1) Sör, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) értékesítésével összefüggésben nem tehető olyan jognyilatkozat, amely értelmében a jognyilatkozat szerinti termék tekintetében a vendéglátó üzlet - ideértve az alkalmi rendezvényen való értékesítést is - vagy szálláshely (a továbbiakban e § alkalma...
T/13653. számú törvényjavaslat indokolással - a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról
2020. évi CXL. törvény a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról
1. §
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 7/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"7/B. §
(1) Sör, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) értékesítésével összefüggésben nem tehető olyan jognyilatkozat, amely értelmében a jognyilatkozat szerinti termék tekintetében a vendéglátó üzlet - ideértve az alkalmi rendezvényen való értékesítést is - vagy szálláshely (a továbbiakban e § alkalmazásában együttesen: italt árusító vendéglátó üzlet) egy naptári évre, illetve az alkalmi rendezvényre vonatkozó összes beszerzésének több mint 80 %-a ugyanazon gyártótól származik.
(2) Az italt árusító vendéglátó üzlet köteles a sör - kivéve csapon értékesített sör -, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) értékesítése esetén termékenként legalább két különböző gyártó termékeinek értékesítését biztosítani.
(3) Sör csapon történő értékesítése esetén (1) bekezdés szerinti jognyilatkozat abban az esetben tehető, ha az italt árusító vendéglátó üzlet biztosítja legalább egy olyan, kisüzemi sörfőzde (gyártó) által előállított sör csapon történő folyamatos értékesítését, amely kisüzemi sörfőzde felett kisüzemi sörfőzdének nem minősülő sörgyártó a Tpvt. szerinti közvetlen vagy közvetett irányítással nem rendelkezik, és amely nem folytat sörgyártásra irányuló együttműködést kisüzemi sörfőzdének nem minősülő sörgyártóval.
(4) A (3) bekezdés alapján eljáró italt árusító vendéglátó üzlet a kisüzemi sörfőzde által előállított sör csapon történő folyamatos értékesítését oly módon biztosítja, hogy - figyelembe véve a csapolt sörre vonatkozó beszerzéseinek egy naptári évre vetített átlagát - a kisüzemi sörfőzde által előállított sör az italt árusító vendéglátó üzlet által tárgyévben vagy alkalmi rendezvényen, csapon történő értékesítésre beszerzett összes sörmennyiség legalább 20%-át elérje.
(5) Az (1)-(4) bekezdésbe ütköző jognyilatkozat semmis.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az olyan megállapodásra, amely egymástól nem független vállalkozások között jön létre.
(7) E § alkalmazásában
a) sör alatt a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerinti sört,
b) jognyilatkozat alatt a jelentős piaci erővel rendelkező gyártó által alkalmazott vagy megkövetelt egyoldalú szerződési kikötést vagy jognyilatkozatot,
c) kisüzemi sörfőzde alatt a Jöt. szerinti kisüzemi sörfőzdét
kell érteni.
(8) E § alkalmazásában jelentős piaci erővel rendelkező gyártónak számít a gyártó, ha az adott vállalatcsoport - ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti anya- és leányvállalatok összességét - konszolidált éves nettó árbevétele meghaladja
a) sörgyártó esetén a 30 milliárd forintot,
b) üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) gyártója esetén a 10 milliárd forintot."
2. §
A Kertv. 9. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3a) A 7/B. § megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el versenyfelügyeleti eljárásban, a Tpvt. megsértése esetén irányadó rendelkezések szerint azzal, hogy a 7/B. § hatálya alá tartozó jogsértésre vonatkozóan a Tpvt. IX. fejezete szerinti bejelentésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók."
3. §
A Kertv. 11/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"11/D. §
(1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló 2020. évi ... törvény (a továbbiakban: 2020. évi ... törvény) hatálybalépését megelőzően tett, a 7/B. §-ba ütköző jognyilatkozatok 2021. augusztus 1-jén hatályukat vesztik. A 2020. évi ... törvény hatálybalépését megelőzően tett jognyilatkozatoknak a 2020. évi . törvény hatálybalépését követő módosítása során a 7/B. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.
(2) A 2020. évi . törvény hatálybalépésekor a 7/B. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozattal rendelkező italt árusító vendéglátó üzlet a 7/B. § (2) bekezdését 2021. augusztus 1-jétől köteles alkalmazni. A 2020. évi . törvény hatálybalépésekor a 7/B. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozattal nem rendelkező italt árusító vendéglátó üzlet a 7/B. § (2) bekezdését 2021. március 1-jétől köteles alkalmazni."
4. §
A Kertv.a) 7/A. § (1) bekezdésében az "1996. évi LVII. törvény" szövegrész helyébe az "1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.)" szöveg,
b) 9. § (3) bekezdésében az "a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény" szövegrész helyébe az "a Tpvt." szöveg
lép.
5. §
Hatályát veszti a Kertv. 9. § (3b) bekezdése.6. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.INDOKOLÁS
Általános indokolás
A javaslat célja, hogy lehetőséget teremtsen a Horeca (hotel-restaurant-cafe) piacon általános gyakorlatként alkalmazott kizárólagos termékértékesítési szerződések visszaszorítására. A Horeca piacon a nagy gyártók kötik le - a kisebb gyártókkal szemben - kizárólagos megállapodások megkötésével a forgalom döntő hányadát. A javaslat ezt a versenyt korlátozó hatást csökkenti a kisebb piaci szereplők (például a kisüzemi sörfőzdék) javára. A javaslatnak nem célja betiltani a kizárólagossági szerződésekkel biztosított kedvezményeket, illetve az ingyenesen juttatott - reklámhordozó elemet tartalmazó - eszközöknek a biztosítását, ha ezek a megállapodások a jogszabályi feltételeknek egyébként megfelelnek. A javaslat szerinti rendelkezések megsértése esetén a Gazdasági Versenyhivatal jár el.A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény tartalmazott a fenti cél végrehajtását szolgáló rendelkezéseket, azonban szükséges volt ezen rendelkezések további pontosítása, elősegítve ezzel a vonatkozó rendelkezések alkalmazását, ellenőrizhetőségét, valamint az európai uniós jognak való megfelelést.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1. §
A rendelkezés értelmében sör, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) értékesítésével összefüggésben nem tehető olyan jognyilatkozat, amely értelmében a jognyilatkozat szerinti termék tekintetében a vendéglátó üzlet összes beszerzésének több mint 80 %-a ugyanazon gyártótól származik. Sör csapon történő értékesítése esetén ilyen jognyilatkozat abban az esetben tehető, ha az italt árusító vendéglátó üzlet biztosítja legalább egy kisüzemi sörfőzde által előállított sör csapon történő folyamatos értékesítését.A javaslat előírja, hogy az italt árusító vendéglátó üzlet köteles a sör - kivéve csapon értékesített sör -, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) értékesítése esetén termékenként legalább két különböző gyártó termékeinek értékesítését biztosítani.
2. §
A rendelkezés rögzíti, hogy a javaslat szerinti rendelkezések megsértése esetén a Gazdasági Versenyhivatal jár el, és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.3. §
Átmeneti rendelkezések.4. §
Jogtechnikai módosítás.5. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés, amely az európai uniós jognak való megfelelést szolgálja.
6. §
Hatályba léptető rendelkezés.