(1) Az alapvető jogok biztosa (a továbbiakban: hatóság) közigazgatási hatósági eljárás keretében jár el az e törvényben meghatározott ügyekben.
(2) A hatóság e törvény szerinti döntéseivel szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A perben kötelező a jogi képviselet."
Az Ebktv. 14. ..." />

T/13631. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek az egyenlő bánásmód követelménye hatékonyabb érvényesítését biztosító módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2020. évi CXXVII. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) a következő 13. §-sal egészül ki:
"13. §
(1) Az alapvető jogok biztosa (a továbbiakban: hatóság) közigazgatási hatósági eljárás keretében jár el az e törvényben meghatározott ügyekben.
(2) A hatóság e törvény szerinti döntéseivel szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A perben kötelező a jogi képviselet."
Az Ebktv. 14. ...

T/13631. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek az egyenlő bánásmód követelménye hatékonyabb érvényesítését biztosító módosításáról
2020. évi CXXVII. törvény egyes törvényeknek az egyenlő bánásmód követelménye hatékonyabb érvényesítését biztosító módosításáról
1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása
1. §
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) a következő 13. §-sal egészül ki:
"13. §
(1) Az alapvető jogok biztosa (a továbbiakban: hatóság) közigazgatási hatósági eljárás keretében jár el az e törvényben meghatározott ügyekben.
(2) A hatóság e törvény szerinti döntéseivel szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A perben kötelező a jogi képviselet."
2. §
Az Ebktv. 14. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A hatóság
a) kérelem alapján, illetve az e törvényben meghatározott esetekben hivatalból vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét, valamint kérelem alapján vizsgálatot folytat, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi tervet, a vizsgálat alapján döntést hoz;
b) a közérdekű igényérvényesítés joga alapján pert indíthat a jogaikban sértett személyek és csoportok jogainak védelmében;
c) véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és jelentések tervezeteit;
d) javaslatot tesz az egyenlő bánásmódot érintő kormányzati döntésekre, jogi szabályozásra;
e) rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt és az Országgyűlést az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos helyzetről;
f) feladatainak ellátása során együttműködik a civil és érdek-képviseleti szervezetekkel, valamint az érintett állami szervekkel;
g) az érintettek számára folyamatos tájékoztatást ad és segítséget nyújt az egyenlő bánásmód megsértése elleni fellépéshez;
h) közreműködik az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatban nemzetközi szervezetek, így különösen az Európa Tanács számára készülő kormányzati jelentések elkészítésében;
i) közreműködik az Európai Unió Bizottsága számára az egyenlő bánásmódra vonatkozó irányelvek harmonizációjáról szóló jelentések elkészítésében;
j) - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - ellátja a légijárműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló, 2006. július 5-i 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkében meghatározott végrehajtó szerv feladatait.
(2) A hatóság a közvélemény folyamatos tájékoztatása érdekében jelentéseit, javaslatait, valamint a működésével kapcsolatos részletes információkat honlapján rendszeresen közzéteszi.
(3) A hatóság nem vizsgálhatja az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, valamint a bíróságok és az ügyészség közhatalmi döntéseit és intézkedéseit."
3. §
Az Ebktv. 17/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti bírság a központi költségvetés bevétele."
4. §
Az Ebktv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan, a 8. §-ban meghatározott valamely tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti, az (1) bekezdés szerinti szervezet a hatóság előtt eljárást indíthat."
5. §
Az Ebktv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtt személyiségi jog érvényesítése iránti pert, munkaügyi pert, valamint közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert indíthat
a) az ügyész,
b) a hatóság,
c) a civil és érdek-képviseleti szervezet,
ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan, a 8. §-ban meghatározott valamely tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti."
6. §
Hatályát veszti az Ebktv.V/A. fejezete.
2. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
7. §
Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (4) bekezdés b) pontja.
3. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása
8. §
Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 2. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Az alapvető jogok biztosa ellátja az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) meghatározott feladatokat."
9. §
Az Ajbt. a következő III/C. Fejezettel egészül ki:
"III/C. Fejezet
Az Ebktv. szerinti eljárások
39/M. §
(1) Az alapvető jogok biztosa az Ebktv.-ben meghatározott feladatainak ellátása során közigazgatási hatósági eljárás keretében jár el.
(2) Ha a beadvány alapján e törvény és az Ebktv. szerinti eljárás egyaránt megindítható, a beadványtevő nyilatkozata szerinti eljárást kell megindítani. Ha a beadványtevő nyilatkozata alapján az Ebktv. szerinti eljárás megindítását kéri, a beadványt az Ebktv. szerinti kérelemnek kell tekinteni.
(3) Ha a beadványtevő nem nyilatkozik, vagy mindkét eljárás megindítását kéri, az alapvető jogok biztosának az Ebktv. szerinti eljárást kell megindítania és erről a beadványtevőt 10 napon belül tájékoztatnia kell, a beadványt az Ebktv. szerinti kérelemnek kell tekinteni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott közigazgatási döntést az alapvető jogok biztosa e törvény alapján nem vizsgálhatja.
(5) Az e törvény alapján folytatott eljárás nem zárja ki, hogy annak lezárását követően ugyanabban az ügyben az alapvető jogok biztosa kérelemre vagy hivatalból az Ebktv.-ben meghatározottak szerint eljárjon.
(6) Az Ebktv.-ben a hatóság számára meghatározott feladatok ellátását a Hivatal erre kijelölt elkülönült szervezeti egysége végzi.
(7) A (6) bekezdés szerinti elkülönült szervezeti egység a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülésével összefüggő ügyekben az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesével, a rendőri intézkedéssel, annak elmulasztásával, kényszerítő eszköz alkalmazásával és rendőrségi panaszokkal összefüggő ügyekben a 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetőjével együttműködik.
(8) Az alapvető jogok biztosa az Ebktv.-ben meghatározott feladatai ellátása során személyesen és erre felhatalmazott munkatársai útján is eljárhat."
10. §
(1) Az Ajbt. 42. §-a a következő (2e)-(2h) bekezdéssel egészül ki:
"(2e) A 39/M. § (6) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője felett a munkáltatói jogokat az alapvető jogok biztosa gyakorolja.
(2f) A 39/M. § (6) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője a Kit. szerinti közigazgatási államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és közigazgatási államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
(2g) Tevékenysége során a 39/M. § (6) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője az "egyenlő bánásmódért felelős főigazgató" címet viseli.
(2h) A 39/M. § (6) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetőjének munkáját főigazgató-helyettes segíti. A főigazgató-helyettes a Kit. szerinti helyettes államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és helyettes államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni."
(2) Az Ajbt. 42. § (3)-(3d) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) A Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselő felett - a (3a)-(3c) bekezdésben foglalt kinevezési és felmentési jog kivételével - az alapvető jogok biztosa gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(3a) A (4) bekezdés szerint foglalkoztatott köztisztviselőt az alapvető jogok biztosának helyettese nevezi ki és menti fel.
(3b) A 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egységnél foglalkoztatott köztisztviselőt -az alapvető jogok biztosának egyetértésével - a 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője nevezi ki és menti fel.
(3c) A 39/M. § (6) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egységnél foglalkoztatott köztisztviselőt - az alapvető jogok biztosának egyetértésével - a 39/M. § (6) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője nevezi ki és menti fel.
(3d) A Hivatalban foglalkoztatott munkavállalóra a (3) bekezdésben, a (4) bekezdés szerint foglalkoztatott munkavállalóra a (3a) bekezdésben, a 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egységnél foglalkoztatott munkavállalóra a (3b) bekezdésben, a 39/M. § (6) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egységnél foglalkoztatott munkavállalóra a (3c) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy kinevezés alatt a munkaszerződés megkötését, felmentés alatt a munkaviszony megszüntetését kell érteni."
(3) Az Ajbt. 42. §-a a következő (3e) és (3f) bekezdéssel egészül ki:
"(3e) A biztoshelyettes, a 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője és a 39/M. § (6) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője akadályoztatása esetén, vagy ha e tisztség, illetve álláshely nincs betöltve, a (3a)-(3c) bekezdések szerinti kinevezési és felmentési jogot, valamint a (3d) bekezdés szerinti munkáltatói jogot az alapvető jogok biztosa gyakorolja.
(3f) A Hivatal törekszik a nők, az etnikai, kisebbségi és hátrányos helyzetű csoportok megjelenítésére a Hivatal személyi állományában."
11. §
Az Ajbt. 15. alcíme a következő 45/D. §-sal egészül ki:
"45/D. §
(1) Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalába való beolvadással 2021. január 1-jén megszűnik, általános jogutódja az alapvető jogok biztosa. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság köztisztviselői és munkavállalói esetében alkalmazni kell a Küt. munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásra vonatkozó szabályait.
(2) Az Egyenlő Bánásmód Hatóság által kezelt adatok kezelésére az alapvető jogok biztosa jogosult.
(3) Az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt 2021. január 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben az eljárást 2021. január 31-éig fel kell függeszteni.
(4) Az Egyenlő Bánásmód Hatóság döntései ellen indított, 2021. január 1-jén folyamatban lévő közigazgatási pereket 2021. január 31-éig fel kell függeszteni."
12. §
Az Ajbt. a következő 16/A. alcímmel egészül ki:
"16/A. Az Európai Unió jogának való megfelelés
46/A. §
Ez a törvény
a) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. július 7-i 2010/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról szóló 2000/43/EK tanácsi irányelvnek,
c) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2004/113/EK tanácsi irányelvnek, és
d) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja."
13. §
Az Ajbt.
a) 2. § (1) bekezdésében az "Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző közigazgatási szerv, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság" szöveg,
b) 41. § (3a) bekezdésében az "önálló szervezeti egysége" szövegrész helyébe az "elkülönült szervezeti egysége" szöveg,
c) 42. § (2b), (2c) és (2d) bekezdésében az "önálló szervezeti egység" szövegrészek helyébe az "elkülönült szervezeti egység" szöveg
lép.
4. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
14. §
Hatályát veszti az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 44/A. § (1) bekezdés 16. pontja.
5. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
15. §
Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 25. § (4) bekezdés h) pontjában "az Egyenlő Bánásmód Hatóság," szövegrész.
6. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása
16. §
Hatályát veszti védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 9. § (4) bekezdés i) pontjában "az Egyenlő Bánásmód Hatóság," szövegrész.
7. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása
17. §
Hatályát veszti a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény
a) 2. § (1) bekezdés k) pontja,
b) 69. § (2) bekezdésében az "az Egyenlő Bánásmód Hatóság, " szövegrész.
8. Záró rendelkezések
18. §
Ez a törvény 2021. január 1-jén lép hatályba.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az alapjogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Az Alkotmánybíróság szerint az alapjogok védelmének parancsa azt a kötelezettséget rója az államra, hogy "gondoskodnia kell az érvényesülésükhöz szükséges feltételekről" [64/1991. (XII. 17.) AB határozat].
Az Alkotmánybíróság korábbi megállapítása szerint az Alkotmány diszkriminációtilalmi rendelkezése "a törvényhozót arra kötelezi, hogy az embereknek az Alkotmányban tiltott hátrányos megkülönböztetését törvényben és szigorúan büntesse. A jogalkotónak az alkotmányellenes diszkriminációhoz tehát minden esetben jogkövetkezményeket kell fűznie törvényben. A "büntetést", figyelemmel a tiltott diszkrimináció lehetséges eseteinek, következményeinek, az elszenvedhető sérelmeknek sokféleségére, a törvényhozó a már meglévő, illetve fejleszthető, sokszínű szankció-rendszerből választhatja ki" [41/2007. (VI. 20.) AB határozat].
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatálybalépése után megerősítette azt a megállapítását, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) - figyelemmel az uniós jogból eredő kötelezettségekre is - "az Alkotmánybíróság értelmezését követve határozza meg az egyenlő bánásmód követelményét és megsértésnek egyes eseteit. Az Ebktv. tehát az Alaptörvény diszkrimináció tilalmára vonatkozó és esélyegyenlőségi rendelkezéseivel összhangban álló szabályozást tartalmaz" [3001/2016. (I. 15.) AB határozat].
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (továbbiakban: EBH) létrehozása uniós jogon alapult: felállítására a faji és etnikai hovatartozástól függetlenül a személyek közötti egyenlő elbánás elvének megvalósításáról szóló 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv (továbbiakban: Irányelv) 13. cikke teremtett kötelezettséget, 2002-ben pedig a nemi diszkriminációra is kiterjesztették az antidiszkriminációs testület létrehozására irányuló kötelezettséget.
Az alapvető jogok biztosának fontos feladatköre az Alaptörvény diszkriminációtilalmi rendelkezéseinek érvényre juttatása. Az alapvető jogok biztosa az egyenlő bánásmód sérelmét az alapvető jogok biztosának eljárásában, illetve a jogi szabályozás területén is vizsgálja. Széles körű vizsgálati jogkörökkel rendelkezik, azonban hatósági jogkörei nincsenek, a feltárt visszásságot nem szankcionálhatja.
Az egyenlő bánásmód és a diszkrimináció tilalom megsértéséért hatósági hatáskörben való fellépés összhangban áll az Alaptörvény 30. cikk (1) bekezdésével, miszerint az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el. A diszkrimináció tilalma, vagy az egyenlő bánásmód követelménye ugyanis olyan alkotmányos alapelv, melynek át kell hatnia az egész jogrendszert. Ezt az Alkotmánybíróság többek között a 42/2012. (XII. 20.) AB határozatában is kimondta, miszerint "a XV. cikk (2) bekezdésében foglalt tilalom kiterjeszthető a teljes jogrendszerre, mert az ott felsorolt diszkriminatív megkülönböztetések nemcsak az alapvető jogok védelmi körébe tartozó jogszabályokban, hanem bármely jogszabályban előfordulhatnak. Joggal feltételezhető, hogy az Alaptörvény értékrendje szerint ezek a megkülönböztetések akkor is tilosak, ha nem az alapvető jogok védelmi körébe eső tárgyakat szabályozó jogszabályok tartalmazzák. A tilalom ugyanis nem az alapvető jogok egyenlőségét szolgálja, amelyet az I. cikk és az Alaptörvény más rendelkezései különben is biztosítanak, hanem éppen az ott megjelölt (változatlan) tulajdonságok szerinti megkülönböztetést tiltja." Az Alaptörvény 30. cikk (5) bekezdése rögzíti, hogy az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvény határozza meg, amely lehetőséget teremt az új hatósági hatáskör telepítésére.
Az alapvető jogok biztosa és az EBH integrálásával az egyenlő bánásmód követelményének még hatékonyabb érvényülését biztosító jogintézmény jön létre.
Az az elképzelés, hogy az antidiszkriminációs hatósági jogköröket az Országgyűlés által választott biztos gyakorolja, már a 2000. évek elején felmerült, az akkori nemzetiségi biztos előkészített egy erre vonatkozó javaslatot.
Az egyre szélesebb spektrumban elismert emberi jogok védelme szükségessé teszi az állam egymástól függetlenül működő egyes jogvédő szerveinek integrálását. Az országgyűlési külön biztosi rendszer helyébe lépő alapvető jogok biztosa eddigi működése a biztosíték arra, hogy ez az integráció erősíti az alapjogvédelem hatékonyságát.
Ennek a folyamatnak a része volt, hogy a Független Rendészeti Panasztestület feladatait 2020. február 27. napjától az alapvető jogok biztosa, az ENSZ által akkreditált nemzeti emberi jogi intézmény vette át.
Az EBH feladatköreinek átvételével minden korábbinál szélesebb vizsgálati és intézkedési jogkör áll az alapvető jogok biztosa rendelkezésére ahhoz, hogy felléphessen az alapvető jogok, közöttük is kiemelten az egyenlő bánásmódhoz fűződő jog érvényesülése érdekében.
Az alapvető jogok biztosa az EBH valamennyi feladatkörét átveszi, beleértve a hatósági jogköröket is. Az alapvető jogok biztosa tehát kötelező jellegű határozatot hozhat és a jogsértővel szemben szankciót szabhat ki.
Az alapvető jogok biztosa az Ebktv. szerinti feladatainak ellátását elkülönült szervezeti egység segíti, amelynek vezetője az egyenlő bánásmódért felelős főigazgató.
Részletes indokolás
1. §
Az alapvető jogok biztosa az egyenlő bánásmódról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása során közigazgatósági hatósági eljárás keretében jár el. Figyelemmel arra, hogy az alapvető jogok biztosa az EBH-tól eltérően nem autonóm államigazgatási szerv, ezért a közigazgatási perrendtartás vonatkozó kizárólagos illetékességet megállapító és ebből következő kötelező jogi képviseletet előíró szabálya külön törvényi rendelkezés nélkül nem vonatkozna a hatósági jogkört ellátó szervre.
2. §
Az alapvető jogok biztosa az EBH valamennyi, az Ebktv.-ben meghatározott feladatkörét átveszi, ezért a az EBH hatósági megjelölésének törlése szükséges, továbbá az V/A. fejezet hatályon kívül helyezése miatt ehelyütt szükséges megjeleníteni, hogy a hatóság ellátja -kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a légijárműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló, 2006. július 5-i 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkében meghatározott végrehajtó szerv feladatait. Emellett a 14. § (3) bekezdésében az alapvető jogok biztosára történő utalás törlése szükséges.
3. §
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény alapján a bírságfizetési kötelezettséget megállapító törvényben meg kell határozni, hogy a bevétel az államháztartás mely alrendszerének bevételét képezi.
4-5. §
Az Ebktv. hatályos szövegében nem szerepel a "tulajdonság" szó, ezért indokolt az érintett bekezdések módosítása.
6. §
Az Ebktv. V/A. fejezete szól az EBH-ról, annak jogállásáról, költségvetéséről stb. Figyelemmel arra, hogy az EBH hatáskörét a jövőben az alapvető jogok biztosa látja el, ezért az érintett fejezet hatályon kívül helyezésre kerül.
7. §
Az EBH megszűnésével összefüggésben szükséges más törvények megfelelő módosítása is.
8. §
Az alapvető jogok biztosa ombudsman típusú intézményként az alapvető jogok biztosáról szóló törvény rendelkezései alapján nem hoz kötelező erővel bíró döntéseket. Az egyenlő bánásmódról szóló törvényben meghatározott feladatainak ellátása során azonban közigazgatási hatóságként jár el.
9. §
Az alapvető jogok biztosa a megszűnt EBH-tól átvett feladatai az egyenlő bánásmódról szóló törvényben kerülnek meghatározásra. Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény új fejezete az alapvető jogok biztosa előtt folyó párhuzamos eljárások elkerülését biztosító rendelkezéseket fogalmaz meg.
Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogok biztosáról szóló törvény és az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti eljárásokban is vizsgálhatja az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését. A beadványozónak jogában áll nyilatkoznia arról, hogy melyik törvény szerinti eljárás megindítását kéri a biztostól.
Figyelemmel arra, hogy az alapvető jogok biztosa az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján hatósági eljárást folytat le, ez az eljárás az elsődleges abban az esetben, ha a beadványozó mindkét eljárás megindítását kéri vagy erről nem nyilatkozik.
Az alapvető jogok biztosa által hozott közigazgatási döntés bíróság előtt támadható meg, ezért azt az alapvető jogok biztosa az alapvető jogok biztosáról szóló törvény alapján nem vizsgálhatja.
Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény alapján folytatott eljárás nem zárja ki, hogy annak lezárását követően ugyanabban az ügyben az alapvető jogok biztosa kérelemre vagy hivatalból az egyenlő bánásmódról szóló törvényben meghatározottak szerint eljárjon. Így lehetővé válik, hogy ha jelentésében az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét állapítja meg, nemcsak kötelező erővel bíró javaslatot tehessen a visszásság orvoslására, hanem egy külön eljárásban közigazgatási határozatot hozhasson, amelyben szankciót is megállapíthat.
Az alapvető jogok biztosa Ebktv. szerinti feladatainak ellátását elkülönült szervezeti egység segíti, amelynek vezetője az egyenlő bánásmódért felelős főigazgató. Az elkülönült szervezeti egységen belül további önálló és nem önálló szervezeti egységek hozhatók létre.
A törvény rögzíti az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti feladatokat ellátó elkülönült szervezeti egység együttműködési kötelezettségét az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesével és a rendészeti igazgatóval a Hivatalon belüli egységes jogalkalmazói gyakorlat elősegítése érdekében.
10. §
Az egyenlő bánásmódról szóló törvényben meghatározott feladatokat ellátó elkülönült szervezeti egység vezetőjének juttatásait, valamint a munkatársak feletti munkáltatói jog gyakorlásának módját határozza meg. Az egyenlő bánásmódért felelős főigazgató javadalmazása feladatai súlyához igazodóan a főtitkár javadalmazásának felel meg. A főigazgató munkáját főigazgatóhelyettes segíti, akinek javadalmazása a főtitkárhelyettesével azonos mértékű.
11. §
Az EBH megszűnésével összefüggő rendelkezések. Az átmeneti rendelkezések biztosítják, hogy az EBH megszűnésével a törvény hatálybalépésekor már megindult hatósági és bírósági ügyek intézése zavartalan legyen. A törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási eljárások, valamint a folyamatban lévő közigazgatási perek 30 napig felfüggesztésre kerülnek.
12. §
Uniós irányelveknek való megfelelésről szóló rendelkezés.
13. §
Szövegcserés pontosítás annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a Rendészeti Igazgatóság elkülönült szervezeti egységként működik, amelyen belül további önálló és nem önálló szervezeti egységek hozhatók létre.
14-17. §
Az EBH megszűnésével összefüggésben szükséges más törvények megfelelő módosítása is.
18. §
Hatályba léptető rendelkezés.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.