adozona.hu
T/13534. számú törvényjavaslat indokolással - az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény hatálybalépés előtti módosításáról
T/13534. számú törvényjavaslat indokolással - az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény hatálybalépés előtti módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eüsz. tv.) 1. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Az alapítványok, közhasznú társaságok és más magánszolgáltatók (3) bekezdés szerinti foglalkoztatottainak jogviszonyára - a döntésre jogosultak erre irányuló döntése esetén - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."
(2) Az Eüsz. tv. 1. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
"(13) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy célzott ...
T/13534. számú törvényjavaslat indokolással - az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény hatálybalépés előtti módosításáról
2020. évi ... törvény az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény hatálybalépés előtti módosításáról
1. §
(1) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eüsz. tv.) 1. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:"(9) Az alapítványok, közhasznú társaságok és más magánszolgáltatók (3) bekezdés szerinti foglalkoztatottainak jogviszonyára - a döntésre jogosultak erre irányuló döntése esetén - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."
(2) Az Eüsz. tv. 1. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
"(13) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy célzott támogatással gondoskodjon az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) bekezdés szerinti feladatokat ellátó egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók esetén az e törvény szerinti bérezés biztosításáról."
2. §
Az Eüsz. tv. 2. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:"(3) Egészségügyi szolgálati jogviszony olyan büntetlen előéletű és cselekvőképes személlyel létesíthető, aki megfelel az egészségügyi szolgálati munkaszerződés szerinti egészségügyi tevékenység végzésére jogszabályban előírt feltételeknek, és aki - a figyelmeztetés büntetését kivéve - nem áll kamarai kizárás etikai vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt."
3. §
(1) Az Eüsz. tv. 4. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:"(1) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további egészségügyi tevékenység végzésre irányuló jogviszonyt a munkáltató előzetes engedélyével létesíthet. Az engedély kiadása kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha az az ellátás minőségét veszélyezteti. A foglalkoztatás, illetve az engedélyezés feltételeit és részletes szabályait a Kormány - a Magyar Orvosi Kamarával egyeztetett - rendeletben határozza meg."
(2) Az Eüsz. tv. 4. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(5) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az egészségügyi szolgálati jogviszonykeretében - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § i) pontja szerinti sürgős szükség esetét és a Kormány rendeletében meghatározott eseteket kivéve -nem nyújthat egészségügyi szolgáltatást ugyanazon személy számára, akinek más - e törvény hatálya alá nem tartozó - jogviszonyban már ugyanazon betegség tekintetében - 30 napon belül - egészségügyi szolgáltatást nyújtott."
(3) Az Eüsz. tv. 4. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
"(11) E § rendelkezései nem alkalmazhatók a 8. § (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók egészségügyi szolgálati jogviszonyára."
4. §
Az Eüsz. tv. 6. § (13) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:"(13) A szabadság nem halmozódhat, a tárgyévi szabadságot tárgyévben ki kell adni, az a következő évre nem vihető át. A szabadságot pénzben megváltani - a jogviszony megszűnésének kivételével -nem lehet."
5. §
Az Eüsz. tv. 7. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:"(4) A 8. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítésének részletes szabályait a Kormány - a Magyar Orvosi Kamara által kidolgozott teljesítmény-mérhetőségi javaslaton alapuló - rendeletben határozza meg."
6. §
(1) Az Eüsz. tv. 8. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:"(5) Az Eüsz. tv. 8. § (3) bekezdése hatálya alá nem tartozó egészségügyi dolgozó és az e törvény hatálya alá tartozó egészségügyben dolgozó az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok szerinti - törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott - illetményre, valamint illetménypótlékra jogosult. Az illetmény és az illetménypótlék együttes összege el kell hogy érje e törvény 1. mellékletében szereplő összeg 35%-át A fizetési osztály, 40%-át B fizetési osztály, 45%-át C fizetési osztály, 47%-át D fizetési osztály, 55%-át E fizetési osztály, 70%-át F fizetési osztály, 75%-át G fizetési osztály, 80%-át H fizetési osztály, 85%-át I fizetési osztály, valamint 90%-át J fizetési osztály esetén."
(2) Az Eüsz. tv. 8. § (12) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(12) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy fizetési fokozatán belül illetményére a munkáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítésének eredménye alapján tesz javaslatot. Ha a javaslatot az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy nem fogadja el, a munkáltató az egészségügyi szolgálati szerződést felmondja. A munkáltató döntése ellen jogorvoslatnak van helye."
(3) Az Eüsz. tv. 8. §-a a következő (15)-(17) bekezdéssel egészül ki:
"(15) Az (5) bekezdésben meghatározott bértáblát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hatálya alá tartozó dolgozó, ideértve az önkormányzati fenntartású szociális intézményben dolgozó tekintetében is alkalmazni kell.
(16) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy célzott támogatással gondoskodjon a (15) bekezdésben foglalt bértábla önkormányzatok által történő megvalósításáról.
(17) Az 1. melléklet szerinti bértáblát az önkormányzattal közfeladat ellátására szerződött egészségügyi szolgáltató tekintetében is alkalmazni kell."
7. §
(1) Az Eüsz. tv. 11. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:"(1) Az egészségügyi szolgáltató fenntartója döntése alapján - az érintett egészségügyi szolgáltató vezetője véleményének kikérését követően - egészségügyi közfeladat ellátása érdekében az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy határozott időre kirendelhető egy másik - ugyanazon fenntartóhoz tartozó - egészségügyi szolgáltatóhoz. A kirendelésre kizárólag egészségügyi válsághelyzetben, megfelelő kompenzáció mellett kerülhet sor. A kirendelés feltételeit és részletes szabályait, illetve a kirendelés során felmerült igazolt költségek megtérítésének szabályait a Kormány - a Magyar Orvosi Kamarával egyeztetett - rendeletben határozza meg.
(2) A kirendelés időtartama nem haladhatja meg az egy évet. Az így történő foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A kirendelés lejártát követően az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt az egészségügyi szolgálati munkaszerződése szerinti egészségügyi szolgáltató köteles eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni."
(2) Az Eüsz. tv. 11. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára
a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint
c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha
d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította."
8. §
Az Eüsz. tv. 12. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:"(2) Az áthelyezés során meg kell állapodni az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személlyel az új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában."
9. §
Az Eüsz. tv. 14. § (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:/A munkáltatónál vezetett alapnyilvántartásba - az érintetten kívül - a következők jogosultak betekinteni, illetve abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából:/
"h) a Magyar Orvosi Kamara."
10. §
(1) Az Eüsz. tv. 17. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:/Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg/
"p) a 4. § (15) bekezdésében meghatározott szociális ágazatban dolgozók béremelésének részletes szabályait."
(2) Az Eüsz. tv. 17. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki az állami fenntartású egészségügyi szolgáltató esetén a munkáltató szervet."
11. §
Az Eüsz. tv. 18. §-a a következő szöveggel lép hatályba:"(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2021. március 30. napján lép hatályba.
(2) A 4. § 2023. január 1. napján lép hatályba.
(3) Az 1. melléklet első táblázatában meghatározott illetményt visszamenőlegesen 2020. július 1. napjától számítva kell folyósítani."
12. §
Az Eüsz. tv. 19. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:"(4) Ha az egészségügyi szolgálati munkaszerződés a (3) bekezdés szerinti határidőben nem kerül megkötésre, az érintett közalkalmazotti jogviszonya 2021. január 1-jével megszűnik. Ebben az esetben az érintett a Kjt. 37. § (6) bekezdésében meghatározott összegű végkielégítésre jogosult."
13. §
Az Eüsz. tv. 1. melléklete e törvény 1. mellékletében foglalt szöveggel lép hatályba.14. §
Nem lép hatályba az Eüsz. tv.a) 2. § (7) bekezdése,
b) 4. § (3) és (10) bekezdése, valamint
c) 15. § (10) bekezdése.
15. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.1. melléklet a 2020. évi.....törvényhez
"1. melléklet a 2020. évi C. törvényhez
Az orvos, szakorvos, háziorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott, továbbá egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetmény-, illetve bértáblája(Ft/hó, bruttó)
2020. július 1-től
2021. január 1. - 2021. december 31.
2022. január 1-től
"
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Országgyűlés október 6-án valamennyi frakció támogatásával elfogadta a Kormány által benyújtott egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt. Az ellenzéki frakciók is megszavazták a törvényt, mivel elkötelezettek a magyar egészségügyi dolgozók és orvosok munkájának megbecsülése mellett, mivel szinte csak az egészségügyi dolgozók helytállásának köszönhető, hogy Magyarországon ezidáig nem omlott össze az amúgy is végletekig túlterhelt és kizsigerelt egészségügyi ellátórendszer a koronavírus-járvány következtében. Az ellenzéki pártok a koronavírus járvány kezdetén követelték az egészségügyi és szociális szférában dolgozók nagyarányú béremelését. A Kormány akkor ezt kerek-perec elutasította. Örvendetes tény, hogy végre Orbán Viktor is belátta, a bérek megduplázása elkerülhetetlen, és lépett, bár az a sietség, amivel a törvényjavaslatot benyújtotta és keresztülverte a Parlamenten teljesen érthetetlen.Az ellenzéki frakciók már a parlamenti vitában is kifogásolták, hogy a törvényjavaslat áttanulmányozására, a módosító javaslatok elkészítésére rendkívül kevés időt biztosított mind a Magyar Orvosi Kamarának (MOK), mind az országgyűlési képviselőknek a Kormány. A kapkodás, a sietség és a látszategyeztetés vezethetett oda, hogy az elfogadott törvényből fontos dolgok maradtak ki, melyek miatt a törvény utólagos - hatálybalépés előtti - korrekciója mindenképpen szükségessé vált.
A Magyar Orvosi Kamara elnöksége a területei szervezetekkel és a tagsággal folytatott konzultációt követően megjelentette véleményét. Álláspontjuk szerint a törvény jelen formájában számos elfogadhatatlan sérelmet okoz az orvostársadalomnak és a beterjesztett formában és ütemezésben súlyos működési zavarokat okoz a betegellátás folyamatosságában és a járvány elleni védekezésben. Emellett számos alkotmányossági és nemzetközi jogba ütköző problémát is felvet.
Mindezek miatt az ellenzéki frakciók összefogva, együttesen nyújtják be jobbító szándékú törvénymódosításukat. Ezek egy része a Magyar Orvosi Kamara azon javaslatain alapulnak, melyek jelentős részét a Kormány egyszerűen lesöpörte az asztalról, a másik részük a MOK utólagos észrevételeit tükrözik, mivel az egyeztetések során számos kérdés fel sem merült, melyek végül bekerültek a törvény szövegébe, így ezek előzetes megismerésére nem is volt mód.
A módosítások ezen felül a Demokratikus Koalíció frakciója által korábban benyújtott - szintén nem támogatott - T/13174/3. számú módosító javaslatban foglaltak alapján az ellenzéki pártok javaslatait vezetik át a törvény szövegében.
Ezek közül a legfontosabbak:
1. A béremelésnek 100%-os béremelésnek kell lennie.
2. A bérek megduplázását a Magyar Orvosi Kamara javaslata alapján kell meghatározni.
3. A megemelt bér járjon mindenkinek visszamenőlegesen idén július elsejétől.
4. A megemelt bérnek minden egészségügyi dolgozónak járnia kell: orvosnak, háziorvosnak, szakdolgozónak, ápolónak és a teljes szakszemélyzetnek.
5. Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat legkorábban 2023. január 1. napjától lehessen alkalmazni a megfelelő felkészülési idő biztosítása, és az ellátórendszer zavartalan működése érdekében.
6. A béremelést ki kell terjeszteni minden szociális dolgozóra, beleértve az önkormányzati fenntartású szociális intézmények dolgozóit is.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján kerül közzétételre.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A törvénymódosítás az Eüsz. tv. hatályát kiterjeszti az alapellátásban dolgozó egészségügyi dolgozókra is, amely keretében felhatalmazást kap a Kormány, hogy a béremelések végrehajtásához szükséges forrásokat biztosítsa, valamint kimondja, hogy az alapítványok, közhasznú társaságok és más magánszolgáltatók foglalkoztatottainak jogviszonyára is - a döntésre jogosultak erre irányuló döntése esetén - a törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.2. §
A 2. § (3) bekezdése szerint azzal sem létesíthető egészségügyi szolgálati viszony, aki kamarai fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A rendelkezés alapján olyan személlyel sem lehet létrehozni a jogviszonyt a büntetés jogerőre emelkedését követő egy éven belül, aki a legenyhébb, figyelmeztetés büntetést kapta, mivel ezen az időn belül a büntetés hatálya alatt áll az illető. A Magyar Orvosi Kamara álláspontja alapján pontosított szöveg kerül átvezetésre.3. §
A Magyar Orvosi Kamara javaslata alapján a módosítás a másodállás vállalásának szabályait úgy pontosítja, hogy az kizárólag a további egészségügyi tevékenység végzésre irányuló jogviszonyra vonatkozik. A javaslat alapján ilyen jogviszony a munkáltató előzetes engedélyével létesíthető. Az engedély kiadása kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha az az ellátás minőségét veszélyezteti. A foglalkoztatás, illetve az engedélyezés feltételeit és részletes szabályait a Kormány - a Magyar Orvosi Kamarával egyeztetett - rendeletben határozza meg.Az (5) bekezdés a sürgős szükség kivételével kizárja azt, hogy az orvos az e törvény alapján létrehozott jogviszonyában olyan beteget lásson el, akit nem közszolgálati jogviszonyában ugyanazon betegsége miatt már kezelt. Ez mindenképpen pontosításra szorul, ezért 30 napos időkorlát került be a törvény szövegébe.
A Javaslat továbbá egyértelművé teszi, hogy az összeférhetetlenségi szabályok nem alkalmazhatóak azon egészségügyi dolgozó és egészségügyben dolgozó esetén, akiknek bértáblája eltér az Eüsz. tv. 1. mellékletétől. Ennek oka, hogy az összeférhetetlenségi szabályokat a Kormány a béremelésre tekintettel kívánta bevezetni. Az Eüsz. tv. saját logikájából is következik, hogy az egészségügyi szakdolgozókra az összeférhetetlenségi szabályok addig nem alkalmazhatóak, míg bérük el nem éri az Eüsz. tv. 1 mellékletében meghatározott bért.
4. §
A módosítás a Magyar Orvosi Kamara javaslata alapján egyértelműsíti, hogy a tárgyévi szabadságot tárgyévben ki kell adni, az a következő évre nem vihető át.5. §
A módosítás alapján az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítésének részletes szabályait a Kormány - a Magyar Orvosi Kamara által kidolgozott teljesítmény-mérhetőségi javaslaton alapuló - rendeletben kell meghatározza.6. §
Az ellenzéki frakciók álláspontja szerint az elfogadott törvény bérfeszültséget teremt az egészségügyi dolgozók között, ezért a béremelést az egészségügyi szakdolgozókra is ki kell terjeszteni, hiszen az orvosokkal együtt küzdenek a betegekért legtöbbször mostoha körülmények között, rengeteget túlórázva. A javaslat szerint az illetmény és az illetménypótlék együttes összege el kell hogy érje a törvény 1. mellékletében szereplő összeg 35%-át A fizetési osztály, 40%-át B fizetési osztály, 45%-át C fizetési osztály, 47%-át D fizetési osztály, 55%-át E fizetési osztály, 70%-át F fizetési osztály, 75%-át G fizetési osztály, 80%-át H fizetési osztály, 85%-át I fizetési osztály, valamint 90%-át J fizetési osztály esetén.Az ellenzéki frakciók álláspontja szerint a béremelésből a szociális szféra dolgozóinak is részesülniük kell, hiszen ebben a szférában is nagyon alacsonyak a fizetések, ezért azt javasoljuk, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hatálya alá tartozó dolgozó, ideértve az önkormányzati fenntartású szociális intézményben dolgozó tekintetében is alkalmazni kelljen a törvényjavaslat 1. melléklete szerinti bérszámítást. A javaslat emellett a háziorvosokra is kiterjeszti a béremelés hatályát. A módosítás szerint, amennyiben a munkáltató az egészségügyi szolgálati szerződést felmondja, a munkáltató döntése ellen jogorvoslatnak van helye.
7. §
A kirendelés okozza a legnagyobb elutasítottságot az orvostársadalomban, mert az 1+1 évi, részletszabály nélküli kirendelés bizonyosan elfogadhatatlan, az orvosok választott hivatásával nem összeegyeztethető befolyást gyakorol az orvosok életvitelére, családi- és magánéletére, ellentétes a jogbiztonság követelményeivel, és nem felel meg az alaptörvény követelményeinek sem. Álláspontunk szerint a vészhelyzetben elrendelhető kirendelésnél [521/2013. XII. 31.) Korm. rendelet] is szigorúbb szabályozás indokolhatatlan alapjogilag és szakmailag is. Ezért a módosítás alapján a kirendelésre kizárólag egészségügyi válsághelyzetben kerülhet sor, de akkor is szükséges a jelenlegi szabályozás törvényi és rendeleti pontosítása a Munka Törvénykönyve 53. § (2) bekezdésére tekintettel. Elfogadhatatlan, hogy a részletszabályok megalkotásának kötelme és kötelező tartalmi elemei nincsenek felsorolva a jogalkotási feladatokban.Bár a törvényben szerepel, hogy a kirendelés a dolgozó korára, egészségi állapotára, egyéb körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel nem járhat, de ennél szigorúbb és egyértelműbb szabályokra van szükség, ezért beemelésre kerülnek a Munka Törvénykönyve 53.§ (3) bekezdésében meghatározott nagyon konkrét kivételek. A javaslat rendelkezik továbbá a kirendeléssel járó költség- és egyéb térítések, kompenzációk kérdésével is.
8. §
A Magyar Orvosi Kamara javaslata alapján szükséges pontosítás átvezetése, mely alapján az áthelyezés során meg kell állapodni az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személlyel az új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában.9. §
A módosítással a munkáltatónál vezetett alapnyilvántartásba a Magyar Orvosi Kamara is jogosulttá válik betekinteni.10. §
Felhatalmazó rendelkezések. Egyrészt felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szociális szféra dolgozóinak béremelésének részleteit kormányrendeletben tegye közé. Másrészt a 3. §-ban foglalt módosítással összefüggésben az engedélyező szerv nevesítésére adott felhatalmazás szükségtelen, mivel az életszerű döntések értelmében a munkáltatót javasoljuk, mint a további egészségügyi foglalkoztatást engedélyezőt.11. §
A Magyar Orvosi Kamara javaslata alapján annak érdekében, hogy az ellátórendszer szereplőinek elegendő idő álljon rendelkezésre a felkészülésre, illetve a Kormánynak a rendeletek megalkotására, ezért a törvény hatálybalépését 2021. március 30. napjára módosítjuk. Az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazására - az ellátórendszer működésének biztosítása érdekében - 2023. január 1. napjától kerülhet sor. A módosítás kimondja továbbá, hogy a törvény 1. mellékletben foglalt illetményt visszamenőlegesen 2020. július 1. napjától számítva kell folyósítani.12. §
Az Eüsz.tv. értelmében, ha valaki nem fogadja el az újfajta egészségügyi jogviszonyt, akkor úgy szűnik meg az eddigi jogviszonya, hogy nem kapja meg a közalkalmazotti törvény szerinti végkielégítést, hanem annál nagyságrendekkel kevesebb végkielégítésre válik jogosulttá. Ezért a módosítás arra irányul, hogy ilyen esetben az érintett ne szenvedjen hátrányt, és a közalkalmazotti törvényben meghatározott összegű végkielégítését megkapja.13. §
Az 1. melléklet módosítására utaló szabály.14. §
A Magyar Orvosi Kamara javaslata alapján kikerül a törvény szövegéből, az a rendelkezés, mely megkötés nélkül szabad kezet ad a Kormánynak a későbbi rendeletalkotás során, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésének feltételeként további feltételeket állapítson meg azon felül, amit a törvény meghatároz. A 4. § (10) bekezdés megtiltja a gyógyító-megelőző tevékenységet a szolgáltató vezetője részére, ugyanakkor az így eltöltött időt beszámítja a gyakorlati időbe, illetve a kötelező továbbképzésbe. Ez így tartalmilag értelmezhetetlen, hiszen tiltott tevékenység számít gyakorlatnak, ezért ez a rendelkezés kikerül a törvény szövegéből.Aggályos és nemzetközi jogba ütköző a törvény 15.§ (10) bekezdése, amely szerint az e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál kollektív szerződés nem köthető, ezért annak elhagyására tesz javaslatot a módosítás.
15. §
Hatályba léptető rendelkezés.