adozona.hu
T/13481. számú törvényjavaslat indokolással - a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről
T/13481. számú törvényjavaslat indokolással - a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés a munkához jutás, a munkahelykeresés, a munkahely megtartása, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutás elősegítése érdekében, valamint a jogszabálysértő foglalkoztatásból származó gazdasági előnyök kiküszöbölésére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok foglalkoztatók általi megtartása állami felügyeletének és a foglalkoztatottakat megillető jogok érvényesülésének biztosítására, a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesít...
T/13481. számú törvényjavaslat indokolással - a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről
2020. évi CXXXV. törvény a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről
Az Országgyűlés a munkához jutás, a munkahelykeresés, a munkahely megtartása, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutás elősegítése érdekében, valamint a jogszabálysértő foglalkoztatásból származó gazdasági előnyök kiküszöbölésére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok foglalkoztatók általi megtartása állami felügyeletének és a foglalkoztatottakat megillető jogok érvényesülésének biztosítására, a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítésére a következő törvényt alkotja:I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
E törvény alkalmazásábana) ellenérték: a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megállapíthatósága szempontjából minden olyan pénzbeli és természetbeli juttatás, amelyet a foglalkoztatásra tekintettel nyújtottak, vagy amelyben megállapodtak;
b) foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi;
c) foglalkoztató: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat;
d) foglalkoztatott: az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.
II. Fejezet
Foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások és támogatások
2. §
(1) A foglalkoztatás elősegítése során az Alaptörvény XV. cikkében meghatározottak szerint kell eljárni azzal, hogy a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévőket többletjogosultságok illetik meg.(2) A foglalkoztatás elősegítése érdekében a Kormány, a helyi önkormányzatok, továbbá a foglalkoztatók és a foglalkoztatottak, valamint ezek érdekképviseleti szervezetei együttműködnek.
(3) A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások és támogatások tekintetében az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.
1. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás
3. §
(1) Az állami foglalkoztatási szerv a munkahelykeresést, a munkához, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint - ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokkal (a továbbiakban: foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás) is segíti.(2) Foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint -nyilvántartásba vett foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezet is nyújthat.
(3) A foglalkoztatás elősegítése érdekében a foglalkoztató segíti az állami foglalkoztatási szerv munkáját, ennek keretében a munkaerőigényéről és annak megszűnéséről folyamatosan, de legkésőbb a betöltés esedékességekor tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet.
(4) Magyarország részt vesz az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban: EURES) tevékenységében.
(5) Foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás - az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás kivételével - a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alapból vagy európai uniós forrásból nyújtható.
2. A foglalkoztatást elősegítő támogatások
4. §
Az állami foglalkoztatási szerv - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint -foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszony megtartását elősegítő támogatásokat (a továbbiakban: foglalkoztatást elősegítő támogatás) nyújthat.5. §
(1) Az állami foglalkoztatási szerv foglalkoztatást elősegítő támogatásta) nyújt a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i, 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 651/2014/EU rendelet) szerinti súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatása elősegítése érdekében, és
b) nyújthat a csoportos létszámleépítés elkerülése vagy annak hátrányos következményeinek enyhítése érdekében.
(2) Az állami foglalkoztatási szerv munkaerő-piaci program keretében foglalkoztatást elősegítő támogatást nyújthat a 651/2014/EU rendeletben meghatározott hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatása elősegítése érdekében.
(3) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által meghirdetett munkaerő-piaci program keretében az állami foglalkoztatási szerv foglalkoztatást elősegítő támogatást nyújthat.
6. §
(1) Foglalkoztatást elősegítő támogatás nyújtása esetén a támogatásban részesülővel hatósági szerződést kell kötni.(2) Foglalkoztatást elősegítő támogatás a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alapból vagy európai uniós forrásból nyújtható.
(3) Ha a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatást vissza kell követelni, a támogatást a kötelezettségszegés napjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatala napjáig számított ügyleti kamattal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett a visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelő határozatban megállapított határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától az állami foglalkoztatási szerv a teljesítés napjáig késedelmi kamatot is felszámít, kivéve a késedelem azon időszakát, amikortól a végrehajtásra az állami adó és vámhatóság megkeresése megtörtént. Az állami adó- és vámhatóság az előtte folyó végrehajtási eljárásban a követelés összege után késedelmi pótlékot számít fel.
(4) Az ügyleti kamat, valamint a késedelmi kamat mértékére a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatások esetén fizetendő ügyleti kamatra és késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kötelezett az állami adó- és vámhatóság végrehajtás foganatosítása érdekében történő megkeresését követően az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szerinti késedelmi pótlékot is köteles megfizetni. A késedelmesen megfizetett ügyleti kamat után nem számítható fel késedelmi kamat vagy késedelmi pótlék.
(5) A támogatások tekintetében az állami foglalkoztatási szerv vezetője, erre irányuló kérelem esetén, különös méltánylást érdemlő esetben határozatában
a) eltekinthet az ügyleti kamat vagy a késedelmi kamat felszámításától,
b) dönthet a már felszámított ügyleti kamat vagy késedelmi kamat részben vagy egészben történő elengedéséről, valamint a foglalkoztatónak nem minősülő természetes személy részére nyújtott támogatás esetén a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről, kivéve, ha a végrehajtásra az állami adó és vámhatóság megkeresése megtörtént.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából természetes személy esetében figyelembe vehető különösen kedvezőtlen szociális helyzete, valamint az, hogy a támogatás visszafizetése a kötelezett és a háztartásában élők megélhetését súlyosan veszélyeztetné, foglalkoztató esetében pedig figyelembe vehető különösen a foglalkoztató kedvezőtlen vagyoni helyzete, a hatósági eljárások során tanúsított együttműködő magatartása, valamint a visszakövetelés alapjául szolgáló körülmények.
III. Fejezet
A foglalkoztatás felügyelete
3. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság
7. §
(1) A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabályok minimumkövetelményeinek foglalkoztató általi megtartását a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi.(2) Általános hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a Kormány rendeletében kijelölt hatóság. Az általános hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jogosult eljárni minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Kormány rendeletében meghatározott más hatóság hatáskörébe.
(3) Különös hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a bányászati ügyekért és a honvédelemért felelős miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó foglalkoztató foglalkoztatás-felügyeletét, a rendvédelmi szerv foglalkoztatás-felügyeletét, vagy a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak büntetés-végrehajtási jogviszony keretében történő munkáltatásának foglalkoztatásfelügyeletét ellátó, a Kormány rendeletében kijelölt hatóság.
(4) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jogosult
a) a foglalkoztató és a foglalkoztatott közötti, valamint a foglalkoztatottnak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony és a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére,
b) a tényleges foglalkoztató azonosíthatatlansága esetén - ellenkező bizonyításig - a foglalkoztató személyének vélelem alapján történő megállapítására, amely szerint a foglalkoztató - a következő sorrend szerint - az,
ba) aki a munkahelyen tevékenységet folytató felek közötti szerződésben (megállapodásban) foglaltak szerint a tevékenység összehangolásáért felelős,
bb) aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja,
bc) akinek a területén a munkavégzés folyik,
c) az a) és b) pont alapján a foglalkoztatásra irányuló jogviszony meghatározott felek közötti fennállásának megállapítására,
d) a foglalkoztatást elősegítő támogatás tekintetében a vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére.
4. A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés és eljárás
8. §
(1) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság eljárásában ügyfél az a foglalkoztató, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, vagy akivel szemben hatósági eljárást indítottak, továbbá az a Magyarországon letelepedett vagy külföldi munkáltató, aki közösségi jogszabályon alapuló adatszolgáltatásra kötelezett.(2) A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés kizárólag hivatalból indul, az ügyfél saját hatósági ellenőrzését nem kérheti.
(3) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság valamennyi foglalkoztatási helyszínen külön engedély és előzetes értesítési kötelezettség nélkül helyszíni ellenőrzést tarthat.
(4) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság hatósági ellenőrzése és eljárása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályain túl jogosult
a) az ellenőrzés helyszínén található biztonsági berendezések által rögzített felvételek megtekintésére, a foglalkoztatás területére való be- és kilépést rögzítő berendezések adatainak megtekintésére, azokról másolat készítésére,
b) az ellenőrzéssel érintett személyek személyazonosságának igazoltatással történő megállapítására, adóazonosító jelének és Társadalombiztosítási Azonosító Jelének (a továbbiakban: TAJ szám) használatára, valamint e személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, e személyek tanúként történő meghallgatására.
(5) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzése és eljárása során hivatalból zártan kezeli az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevőjének természetes személyazonosító adatait és lakcímét, kivéve, ha az érintett kéri a zárt adatkezelés mellőzését.
(6) Az eljárás során vélelmezni kell a tanúként meghallgatott foglalkoztatottnak, valamint a panaszt, közérdekű bejelentést benyújtó természetes személynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek az adatok zárt kezelésére vonatkozó szabályai szerinti olyan helyzetét, amely alapján őt nyilatkozata miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. E személyeknek tanúként történő első meghallgatása során a zárt adatkezelés szabályai szerint kell eljárni akkor is, ha a meghallgatott személy a zárt adatkezelést nem kéri.
9. §
(1) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a jogszabályszegés megállapítása esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározottakon túl a következő közigazgatási szankciókat alkalmazhatja:a) további foglalkoztatás megtiltása,
b) munkaügyi bírság.
(2) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság munkaügyi bírságot alkalmazhat, ha a hatáskörét érintő jogszabályszegést tár fel, és törvény vagy kormányrendelet szerint egyéb szankció nem alkalmazható. Kormányrendelet a munkaügyi bírság kötelező alkalmazását írhatja elő.
(3) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az eljárás során feltárt jogszabálysértés esetén a jogszabálysértés megszüntetése, következményeinek elhárítása, valamint a további jogsértés megelőzése érdekében kötelezi a foglalkoztatót a jogszabálysértés megszüntetésére, vagy a jogszabálysértés tényét megállapító határozatot hoz.
(4) Figyelmeztetés nem alkalmazható, ha a munkaügyi bírság kiszabása kötelező.
(5) Nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a jogsértő magatartásnak a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság tudomására jutásától számított egy év eltelt.
(6) Az elkövetéstől számított három év elteltével is alkalmazható közigazgatási szankció, ha
a) a három évnél korábban megkezdett jogszabálysértés a hatósági ellenőrzés megkezdésekor folyamatosan fennáll, vagy
b) a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság vagy a felügyeleti szerv a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
10. §
(1) Ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállását, és kötelezi a foglalkoztatót a bejelentési kötelezettség teljesítésére.(2) Ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállását - az általános teljes napi munkaidő figyelembevételével - a szabályszegés megkezdésétől visszamenőleg számított harmincadik naptól állapítja meg, kivéve ha a hatósági eljárás során megállapítható, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás a harminc napot meghaladta.
5. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság által vezetett nyilvántartás
11. §
(1) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében, az általa létrehozott informatikai rendszerben a következő adatokat kezeli és tartja nyilván:a) a foglalkoztatott személy
aa) természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát,
ab) bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállását,
ac) lakóhelyét, tartózkodási helyét és értesítési címét,
ad) foglalkozását, munkahelyét, munkakörét (tevékenységét),
ae) heti munkaidejét,
af) iskolai végzettségét, szakképzettségét,
ag) jövedelmére vonatkozó adatokat,
ah) TAJ számát, adóazonosító jelét,
ai) iskolaszövetkezeti tagi jogviszonya esetén diákigazolványa számát,
aj) közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tagsága esetén a nyugdíjfolyósítási törzsszámát;
b) a foglalkoztató
ba) azonosító adatait,
bb) gazdálkodási formáját,
bc) adószámát,
bd) pénzforgalmi jelzőszámát;
c) adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató
ca) természetes személyazonosító adatait,
cb) lakcímét,
cc) adóazonosító jelét.
(2) A foglalkoztatás állami felügyeletének hatékony működése biztosítása céljából az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat - az ab), ac), ad), af) és ag) alpontok szerinti adatok kivételével - átadja a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság részére.
(3) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, a foglalkoztatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségével kapcsolatos adatoknak más szervek eljárásában történő felhasználása céljából.
(4) A hatósági nyilvántartás tartalmazza - az (1) bekezdés b) pont bd) alpontja kivételével - a foglalkoztató (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatait, a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, véglegessé és végrehajthatóvá válásának időpontját, a jogsértés megjelölését, az alkalmazott jogkövetkezményt és mértékét az annak alapjául szolgáló jogszabályhelyre történő utalással, közigazgatási per esetén a jogerős bírósági határozat keltét és számát, jogerőssé és végrehajthatóvá válásának időpontját, valamint azt, hogy a bíróság milyen döntést hozott.
(5) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a (4) bekezdés szerinti adatokat a (3) bekezdés esetében a Kormány rendeletében foglalt módon nyilvánosságra hozza, valamint az ügyfél kérelmére hatósági bizonyítványt ad ki.
(6) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság más szerv és természetes személy részére adatot csak törvényben meghatározott módon szolgáltathat.
(7) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözési és a büntetés-végrehajtási szerv, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat - feladata ellátása érdekében, a rá vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén - e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosult.
(8) A munkavédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba - az ellenőrzéséhez szükséges mértékben - betekinthet.
(9) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a nyilvántartott adatokat a részére történt átadástól számított ötven év elteltével törli a nyilvántartásból.
IV. Fejezet
Záró rendelkezések
6. Felhatalmazó rendelkezések
12. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozzaa) a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások fajtáit és a szolgáltatások nyújtására vonatkozó feltételeket, a szolgáltatások igénybevételének részletes szabályait;
b) az állami foglalkoztatási szerv és más szervezetek által, az EURES tevékenységében történő részvétel keretében nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatásokat, az állami foglalkoztatási szervnek az EURES keretében folytatott tevékenységével kapcsolatos feladatait, valamint az állami foglalkoztatási szervnek nem minősülő szervezeteknek az EURES tevékenységében történő részvétele feltételeit és módját;
c) a foglalkoztatást elősegítő támogatások fajtáit és a támogatások nyújtására vonatkozó feltételeket, odaítélésének és megszüntetésének részletes szabályait, valamint az állami foglalkoztatási szerv által nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatásokat;
d) az általános hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóságot, a hatóság eljárására vonatkozó részletes szabályokat, és ennek keretében
da) a foglalkoztatás-felügyeleti tevékenység tárgyának, a foglalkoztatási minimumkövetelményeknek, a személyi és szervezeti kereteinek, hatáskörének és illetékességnek, a hatósági ellenőrzés és hatósági eljárás rendjének részletes szabályait,
db) a közigazgatási szankciók és egyéb intézkedések részletes szabályait, a szankciók mértékét és alkalmazásának feltételeit,
dc) a hatósági nyilvántartás vezetésére és a nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosságra hozatalára, hozzáférésére, felhasználására, valamint a hatósági bizonyítvány kiadására vonatkozó részletes szabályokat,
dd) a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzésre jogosító képzés és vizsga részletes szabályait,
de) a foglalkoztatás elősegítő támogatás tekintetében a vállalt kötelezettségek ellenőrzésének szabályait;
e) a különös hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóságot, a hatóság eljárására vonatkozó részletes szabályokat.
7. Hatályba léptető rendelkezés
13. §
Ez a törvény 2021. március 1-jén lép hatályba.8. Átmeneti rendelkezés
14. §
E törvény III. Fejezetében foglalt rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkezdett hatósági ellenőrzés alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.9. Az Európai Unió jogának való megfelelés
15. §
(1) Ez a törvénya) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet,
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet,
c) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i, 651/2014/EU bizottsági rendelet,
d) a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról szóló, 2016. április 13-i (EU) 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) Ez a törvény
a) a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló, 1991. október 14-i 91/533/EGK tanácsi irányelvnek,
b) a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelvnek,
c) a fiatal személyek munkahelyi védelméről szóló, 1994. június 22-i 94/33/EK tanácsi irányelvnek,
d) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
e) az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló, 2002. március 11-i 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
f) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
g) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló, 2008. november 19-i 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
h) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
i) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
j) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. február 26-i 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
k) a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. május 15-i 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
l) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/67/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
m) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/957 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(3) A 41. § a) pontja a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
10. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
16. §
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénya) 9. § (5) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében, 20. § (11) bekezdés c) pont cb) alpontjában, valamint 20. § (11) bekezdés záró szövegrészében a "munkaügyi hatóság" szövegrész helyébe a "foglalkoztatás-felügyeleti hatóság" szöveg,
b) 49. § (2) bekezdés b) pontjában a "munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvénnyel" szövegrész helyébe a "foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló törvénnyel" szöveg
lép.
11. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
17. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.)1. 2. § (1) bekezdésében az "A foglalkoztatás elősegítése és az" szövegrész helyébe az "Az" szöveg,
2. 5. § (1) bekezdésében a "munkaerő-piaci szolgáltatásokat" szövegrész helyébe a "foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokat" szöveg,
3. 37. § (7) bekezdésében az "a 21. § (6) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni" szövegrész helyébe a "természetes személy esetében figyelembe vehető különösen kedvezőtlen szociális helyzete, valamint az, hogy az ellátás visszafizetése a kötelezett és a háztartásában élők megélhetését súlyosan veszélyeztetné" szöveg,
4. 39. § (3) bekezdés c) pontjában a "munkaerőpiaci szolgáltatások" szövegrész helyébe a "foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások" szöveg,
5. 40. § (2) bekezdés b) pontjában a "18. §-ban meghatározott munkahely-teremtési" szövegrész helyébe a "foglalkoztatást elősegítő" szöveg,
6. 40. § (2) bekezdés c) pontjában a "munkaerő-piaci" szövegrész helyébe a "foglalkoztatást elősegítő" szöveg,
7. 41/A. § (9) bekezdésében az "Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott" szövegrész helyébe az "A" szövegrész,
8. 42. § (1) bekezdésében az "Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott" szövegrész helyébe az "A" szöveg,
9. 54. § (8) bekezdésében az "a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény" szövegrész helyébe az "a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló törvény" szöveg,
10. 54. § (9) bekezdés e) pontjában a "munkaerő-piaci szolgáltatást" szövegrész helyébe a "foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást" szöveg,
11. 54. § (9c) bekezdésében az "A 13/A. §-ban foglalt munkaerőpiaci szolgáltatások" szövegrész helyébe az "A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások" szöveg,
12. 54. § (10a) bekezdésében a "munkaerő-piaci szolgáltatásban" szövegrész helyébe a "foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásban" szöveg,
13. 57/A. § (1) bekezdés e) pontjában a "munkaerő-piaci szolgáltatás" szövegrész helyébe a "foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás" szöveg,
14. 57/A. § (1) bekezdés l) és r) pontjában, valamint 57/A. § (2c) bekezdés c) pontjában a "munkaerő-piaci szolgáltatások" szövegrész helyébe a "foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások" szöveg,
15. 57/A. § (2c) bekezdés d) pontjában, valamint 57/A. § (2d) bekezdés a) és c) pontjában a "munkaerő-piaci szolgáltatásokkal" szövegrész helyébe a "foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokkal" szöveg,
16. 57/A. § (12) bekezdésében a "munkaerő-piaci szolgáltatást a 13/A. § (2) bekezdése szerinti" szövegrész helyébe a "foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást" szöveg, a "nyilvántartásba vett munkaerő-piaci szolgáltatást" szövegrész helyébe a "nyilvántartásba vett foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást" szöveg
lép.
18. §
Hatályát veszti az Flt.a) 1. §-ában a "foglalkoztatás elősegítése a" szövegrész,
b) 4. § (1) bekezdése,
c) 5. § (1) bekezdésében a "III. fejezetben, valamint más jogszabályokban meghatározott" szövegrész,
d) III. és IV. Fejezete,
e) 29. § (1) bekezdés e) pontja,
f) 40. § (4) és (5) bekezdése,
g) 41/A. § (10) bekezdés a)-c) pontja,
h) 42. § (2) bekezdése,
i) 54. § (13) bekezdésében a " , 14. § (1) bekezdése szerinti" szövegrész,
j) 57/A. § (14) bekezdése,
k) 57/B. § (1) bekezdés 1. pont b) alpontja,
l) 59/G. §-a,
m) 60. § (2) bekezdés d) pontja,
n) 60. § (3) bekezdése.
12. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
19. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 23/A. § t) pontjában a "munkaügyi és munkavédelmi hatóság" szövegrész helyébe a "foglalkoztatás-felügyeleti hatóság és a munkavédelmi hatóság" szöveg lép.13. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
20. §
Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénya) 18/A. § k) pontja,
b) 34. § (2) bekezdés d) pontja és (4) bekezdése.
14. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
21. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81/A. § (9) bekezdésében a "munkaügyi és munkavédelmi hatóságnak" szövegrész helyébe a "foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnak és a munkavédelmi hatóságnak" szöveg, a "munkaügyi és munkavédelmi hatósági eljárással" szövegrész helyébe a "foglalkoztatás-felügyeleti hatósági és a munkavédelmi hatósági eljárással" szöveg lép.15. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
22. §
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 3. § h) pontjában a "munkaügyi hatóság" szövegrész helyébe a "foglalkoztatás-felügyeleti hatóság" szöveg lép.16. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
23. §
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/K. § (5) bekezdés d) pontjában a "munkaügyi hatóság" szövegrész helyébe a "foglalkoztatás-felügyeleti hatóság" szöveg lép.17. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
24. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében)
"k) a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság,"
18. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
25. §
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 59. § (11) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A Nyilvántartáshoz az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztül hozzáfér)
"b) a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság és munkavédelmi hatóság a foglalkoztatás-felügyeleti és munkavédelmi ellenőrzések végrehajtása céljából."
19. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
26. §
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (3a) bekezdés a) pontjában az "a munkaügyi és munkavédelmi" szövegrész helyébe az "a foglalkoztatás-felügyeleti és munkavédelmi" szöveg, a "munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzés" szövegrész helyébe a "foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés és munkavédelmi ellenőrzés" szöveg lép.20. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
27. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 79. § (6) bekezdésében a "munkaügyi" szövegrész helyébe a "foglalkoztatás-felügyeleti hatóság" szöveg lép.21. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
28. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (1) bekezdés k) pontjában a "munkaügyi" szövegrészek helyébe a "foglalkoztatás-felügyeleti" szöveg lép.22. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása
29. §
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 11. § (4) bekezdésében a "munkaügyi hatóság" szövegrész helyébe a "foglalkoztatás-felügyeleti hatóság" szöveg lép.23. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása
30. §
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 12. §-ában a "munkaügyi vagy szabálysértési hatóságok" szövegrész helyébe a "foglalkoztatásfelügyeleti hatóság vagy szabálysértési hatóság" szöveg lép.24. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
31. §
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 80. § (1) bekezdés k) pontjában a "munkaügyi hatóságnak" szövegrész helyébe a "foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnak" szöveg lép.25. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása
32. §
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvénya) 81. § (1) és (2) bekezdésében a "munkaügyi hatóság" szövegrész helyébe a "foglalkoztatásfelügyeleti hatóság" szöveg,
b) 82. § (1a) bekezdés e) pontjában a "munkaügyi" szövegrész helyébe a "foglalkoztatásfelügyeleti" szöveg
lép.
26. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása
33. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 106. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben -)
"j) a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság," (részére továbbíthat adatot.)
34. §
A Harmtv. 74/B. § (8) bekezdésében a "munkaügyi hatóságtól" szövegrész helyébe a "foglalkoztatás-felügyeleti hatóságtól" szöveg lép.27. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása
35. §
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 26. § (3) bekezdés 15. pontjában a "munkaügyi" szövegrész helyébe a "foglalkoztatás-felügyeleti" szöveg lép.28. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása
36. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Mened. tv.) 86. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A menekültügyi hatóság eljárása során az ügyfél által előadottak, illetve a jogszabályban foglalt feltételek fennállásának ellenőrzésére adatot igényelhet:)
"e) a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságtól;"
37. §
A Mened. tv. 87. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben -)
"j) a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság,"
(igényelhetnek adatot.)
29. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása
38. §
Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 24. § (3) bekezdés a) pontjában a "munkaügyi hatóságnál" szövegrész helyébe a "foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnál" szöveg lép.30. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
39. §
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (4) bekezdés g) pontjában a "munkaügyi hatóság" szövegrész helyébe a "foglalkoztatás-felügyeleti hatóság" szöveg lép.31. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
40. §
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 21. § (3a) bekezdésében a "munkaügyi" szövegrész helyébe a "foglalkoztatás-felügyeleti" szöveg lép.32. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
41. §
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénya) 99. § (3) bekezdés záró szövegrészében az "A megállapodás felmondása esetén a munkavállalót - a 6. és 7. §-ban foglaltakra figyelemmel - jogellenesen hátrány nem érheti." szövegrész helyébe az "A munkavállalót hátrány nem érheti, ha nem egyezik bele az e bekezdés szerinti megállapodás megkötésébe, illetve a megállapodás felmondása esetén." szöveg,
b) 295. § (6) bekezdésében a "munkaügyi hatóság" szövegrész helyébe a "foglalkoztatásfelügyeleti hatóság" szöveg,
c) 297. § (4) bekezdésében
ca) a "munkaügyi hatósággal" szövegrész helyébe a "foglalkoztatás-felügyeleti hatósággal" szöveg,
cb) a "munkaügyi hatóságot" szövegrész helyébe a "foglalkoztatás-felügyeleti hatóságot" szöveg
lép.
33. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása
42. §
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 8. § (4) bekezdésében a "munkaügyi hatóság" szövegrész helyébe a "foglalkoztatásfelügyeleti hatóság" szöveg lép.34. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása
43. §
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 64. § (1) bekezdés d) pontjában a "munkaügyi hatósággal" szövegrész helyébe a "foglalkoztatás-felügyeleti hatósággal" szöveg lép.35. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
44. §
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 62. § (1) bekezdés l) pontjábana) a "munkaügyi hatóság" szövegrész helyébe a "foglalkoztatás-felügyeleti hatóság" szöveg,
b) a "munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 7/A. §-a alapján" szövegrész helyébe a "foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló törvény alapján" szöveg
lép.
36. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása
45. §
A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 45. § (1) bekezdés 13. pontjábana) a "munkaügyi hatóság" szövegrész helyébe a "foglalkoztatás-felügyeleti hatóság" szöveg,
b) a "munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 7/A. §-a alapján" szövegrész helyébe a "foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló törvény alapján" szöveg
lép.
37. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
46. §
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 268. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy) "e) a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság" (részére az állami adóhatóság által teljesített adatátadással érintett, az 50. §-ban meghatározott havi adó- és járulékbevallásban szereplő adatok körét, az adatátadás részletes szabályait, így különösen az adatátadás határidejét és gyakoriságát rendeletben állapítsa meg.)47. §
Az Art.a) 131. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) bekezdés c) pontjában és (7) bekezdésében a "munkaügyi hatóság" szövegrész helyébe a "foglalkoztatás-felügyeleti hatóság" szöveg,
b) 131. § (19) bekezdésében a "munkaügyi hatóságot" szövegrész helyébe a "foglalkoztatásfelügyeleti hatóságot" szöveg,
c) 131. § (19) bekezdésében és 1. melléklet 8. pontjában a "munkaügyi hatóságnak" szövegrész helyébe a "foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnak" szöveg,
d) 1. melléklet 8. pontjában a "munkaügyi hatósággal" szövegrész helyébe a "foglalkoztatásfelügyeleti hatósággal" szöveg
lép.
38. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
48. §
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 68. § (2) bekezdésében a "munkaügyi hatóság," szövegrész helyébe a "foglalkoztatás-felügyeleti hatóság," szöveg lép.39. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatályon kívül helyezése
49. §
Hatályát veszti a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény.INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A munkaerő-piaci szereplők számára elengedhetetlen a jogszerű foglalkoztatást biztosító munkahelyek megtartása, támogatása, illetve az ilyen munkahelyek minél szélesebb körű létrehozása. A COVID-19- járvány nyomán kialakult gazdasági helyzet rávilágított arra, hogy a munkahelyek védelme kiemelt fontosságú, ezért olyan szabályozás szükséges, amely még hatékonyabban tud reagálni a gazdasági környezet és a munkaerőpiac kihívásaira.A javaslat célja a munkáltatók, a munkavállalók, valamint az álláskeresők intenzívebb támogatása, a munkaerőpiac igényeire való gyorsabb reagálás, a költségvetési és európai uniós források hatékonyabb felhasználása az új törvényi szintű szabályozási környezet megteremtésével. A törvényjavaslat támogatja az új munkahelyek teremtését, valamint elősegíti az álláskeresők munkaviszony-létesítését és a munkaviszonyban történő képzését.
A javaslat célja a foglalkoztatás felügyelete tekintetében, hogy az Alaptörvényben megfogalmazott elvek alapján a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokban megállapított alapvető kötelezettségek megtartása állami felügyeletének tárgyát, az eljárás rendjét, valamit e kötelességek megszegésének jogkövetkezményeit meghatározza. A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés során kiemelt jelentőségű annak garantálása, hogy a munkaerő-piaci támogatásban részesülők támogassák a gazdaságfehérítés célját és biztosítsák a foglalkoztatásuk során az alapvető munkajogi szabályok érvényesülését. A foglalkoztatás-felügyeleti eljárás a munkavállaló számára is előnyös és kiszámítható jogkövetkezményeket teremt, mivel a bejelentés rendezi a munkavállaló jogviszonyát, és így jogosulttá válik a szolgálati időre és a társadalombiztosítási ellátásra is.
A törvényi keretszabályozás mellett a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások és támogatások, valamint foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzésére, végrehajtására vonatkozó részletes szabályozást kormányrendelet tartalmazza.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Értelmező rendelkezések.2. §
A javaslat rendelkezik arról, hogy a foglalkoztatás elősegítése során a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben levőket többletjogosultságok illetik meg.A szakasz rendelkezik arról, hogy a foglalkoztatás elősegítése érdekében az érdekelt felek kötelesek együttműködni.
A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés egy kisegítő szabály, miszerint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások és támogatások tekintetében az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szabályait kell alkalmazni.
3. §
A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások alapvető szabályait rögzíti törvényi szinten. Kimondja a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások igénybevételének ingyenességét. Meghatározza, hogy a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást az állami foglalkoztatási szerv mellett csak a Kormány rendeletében meghatározottak szerint nyilvántartásba vett szervezet nyújthat.A szakasz a munkaerőigény kapcsán folyamatos tájékoztatási kötelezettséget ír elő a foglalkoztató számára.
Rögzíti a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról szóló, 2016. április 13-i (EU) 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelés érdekében Magyarország részvételét az Európai Foglalkoztatási Szolgálatban.
4. §
A foglalkoztatást elősegítő támogatások szabályai szerint az állami foglalkoztatási szerv csak konkrét munkaerőigény kielégítésére irányuló jogviszony létrehozását vagy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megtartásának elősegítését támogathatja. A Kormány rendeletében határozza meg a foglalkoztatási támogatás fajtáit, a támogatás nyújtásának részletszabályait.5. §
A Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i, 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 651/2014/EU rendelet) szerinti súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló részére az állami foglalkoztatási szerv támogatást nyújt. A törvény alaptételként fogalmazza meg a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló kiemelt támogatását.Emellett támogatás nyújtható a csoportos létszámleépítés elkerülése vagy annak hátrányos következményeinek enyhítése érdekében.
A 651/2014/EU rendeletben meghatározott hátrányos helyzetű munkavállaló számára az állami foglalkoztatási szerv munkaerő-piaci program keretében nyújthat támogatást.
Ezen túl a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter munkaerő-piaci programot határozhat meg, melynek keretében az állami foglalkoztatási szerv foglalkoztatást elősegítő támogatást nyújthat.
6. §
A foglalkoztatást elősegítő támogatás esetén a támogatásban részesülővel hatósági szerződést kell kötni.A támogatás a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alapból vagy európai uniós forrásból megvalósuló munkaerő-piaci program keretében nyújtható.
7. §
A javaslat rögzíti a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság meghatározását és a hatósági ellenőrzési hatáskörének alapvonalait azzal, hogy annak részletes kifejtését a végrehajtási kormányrendelet tartalmazza. Minimumkövetelménynek kell tekinteni a törvény alkalmazása szempontjából a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabályok azon rendelkezéseit, amelyektől a felek nem térhetnek el (ideértve azokat az eseteket is, amikor a felek az egyébként megengedő szabálytól jogsértő módon térnek el), valamint azon rendelkezéseket, amelyek közösségi jogszabályon alapuló kötelezettséget állapítanak meg. Tipikusan a minimumszabályok közé tartoznak a jognyilatkozatokra, azok kötelező tartalmára, a jogszabály szerinti kötelező munkaidőre, pihenőidőre, ezek nyilvántartására, vagy a munkabérre és igazolások kiadására, elszámolásra irányadó kötelező rendelkezések.Az ellenőrzés során a hatóság jogosult vizsgálni és meghatározott szempontrendszer szerint minősíteni és ennek megfelelően megállapítani a foglalkoztató és a foglalkoztatott közti jogviszonyt. A hatóság jogviszony-minősítési és megállapítási jogköre azt a célt szolgája, hogy a rendezett jogviszony hiányában foglalkoztatott munkavállaló és a munkáltató között - hatósági eszközével élve - pótolja a jogviszony rendezését, ezzel támogatva a munkavállaló jogviszonyának bejelentését is. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jogviszony minősítésére vonatkozó hatásköre ebből következően eltér az adóhatóság minősítési jogkörétől: az adóhatóság minősítése kizárólag adóügyi szempontból releváns és harmadik személyre (személyekre, azaz például a munkavállalókra) kihatással nincs.
A hatóság a jogviszony minősítésekor többek között azt is vizsgálja, hogy a munkavégzés kinek az érdekében áll. Ha más nem állapítható meg, a munkavégzés területén a tevékenységet irányító vállalkozás (fővállalkozó) érdeke egyértelműen fennáll. A tevékenységet irányító vállalkozásnak tudnia kell, hogy a területén milyen vállalkozás melyik munkafolyamatot végzi. A tevékenységet irányító vállalkozó felelősségének, foglalkoztatói minősítésének vélelmezését a törvény kisegítő szabályként fogalmazza meg azokban az esetekben, amikor a tényleges foglalkoztató kiléte nem deríthető ki. A vélelmezett foglalkoztatónak érdekében áll, hogy ehhez segítséget nyújtson, hiszen csak akkor mentesül a felelősség alól, ha a tényleges foglalkoztató az eljárás során megállapítható. A törvényi vélelem megdönthető.
8-9. §
A javaslat szabályozza a hatósági ellenőrzés általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénytől (a továbbiakban: Ákr.) eltérő speciális ágazati rendelkezéseit, valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben meghatározott szankciókon túl alkalmazható jogkövetkezményeket.A hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos speciális jogosultságok szabályozása az Ákr. szemlére, eljárási cselekmények rögzítésére vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel szükséges, mivel az Ákr. e bizonyítási szabályaiból következik, hogy a hatóság a vizsgálattal összefüggésben beléphet valamennyi munkahelyre, az ellenőrzéshez szükséges iratokról, nyilvántartásokról másolatot vagy képfelvételt készíthet, így ezek megismétlése szükségtelen.
Külön szükséges kiemelni a hatósági ellenőrzés és eljárás keretében az ügyfél fogalmát, aki kizárólag a foglalkoztató, akivel, amellyel szemben az ellenőrzést, eljárást a hatóság lefolytatja. Az ellenőrzés, illetve az eljárás további résztvevői (pl. munkavállaló, panaszos, közérdekű bejelentő, érdekképviseleti szerv képviselője stb.) nem minősülnek ügyfélnek, mivel a hatóság az eljárása alapján keletkező közjogi jogviszonyból származó kötelezettséget csak az ügyféllel, azaz a foglalkoztatóval szemben állapíthat meg. A munkáltatóval szembeni ellenőrzés és eljárás alapján hozott döntés tartalma a munkavállalók számára nem keletkeztet közvetlenül érvényesíthető jogot, nem lesz közvetlen és nyilvánvaló érdekeltségük, ami az ügyféli minőséghez elengedhetetlen (KGD 2018.98, KGD 2011.159, KGD 2007.20). Jellemzően a közvetlenség hiányának jeleként értékeli a bírói gyakorlat, ha az igényérvényesítésnek van más törvényes útja (Kúria Kfv.III.37.455/2012/5., Kfv. III. 37.458/2012/5., Kfv.III.37.463/2012/5., Kfv.III.37.583/2013/6.). Amennyiben a munkavállaló jogviszonyát, azaz jogos érdekét érintően tartalmaz a hatósági döntés megállapítást, akkor e tekintetben a további érvényesíthető joga csak közvetett, mivel a döntés rá vonatkozó részében már nem közigazgatási bírósági eljárást, hanem kizárólag őt érintően munkaügyi pert kezdeményezhet és szerezhet érvényt - további -munkaügyi jogosultságainak.
A határozat szerinti kötelezések és azok végrehajtása kizárólag a munkáltató és az ellenőrző hatóság között keletkező jogviszonyban értelmezhetőek, ahogy erre az Alkotmánybíróság a 23/1998. (VI. 17) AB határozatával is rámutatott. A hatósági ellenőrzés az AB döntés - azóta is érvényes - joghatásának megfelelő jogalkalmazói gyakorlatot követte és követi.
Ebből következően a hatóság a döntést is csak az ügyféllel közli és vita esetén a foglalkoztató gyakorolhatja jogorvoslati jogát.
A fentieken túl ügyfélnek minősül az a külföldi vagy Magyarországon letelepedett foglalkoztató is, aki a közösségi jogszabályon alapuló adatszolgáltatásra kötelezett [az Európai Parlament és a
Tanács a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló 2014/67/EU irányelvének (2014. május 15.) átültetése].
10. §
Be nem jelentett foglalkoztatás (feketemunka) esetén egy új, a munkavállalókat védő intézkedéssel a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az egy hónapnál rövidebb időtartamú jogsértést azzal szünteti meg és hozza a munkavállalót kedvezőbb helyzetbe, hogy a szabályszegés kezdetétől számított egy hónapra visszamenőleg eső dátumot tekinti - a törvény erejénél fogva - a jogviszony kezdetének és ettől az időponttól kezdve állapítja meg a jogviszony fennállását és kötelezi a foglalkoztatót - az általános teljes napi munkaidő figyelembevételével - a bejelentés teljesítésére. Ezzel a hatóság az e jogsértéssel érintett munkavállalók számára biztosít társadalombiztosítási ellátást is eredményező egy hónapos jogviszonyt. Fontos elem és a munkavállalóra ugyancsak kedvező szabály, hogy a törvény erejénél fogva megállapított jogviszony miatti bejelentést mindig a teljes napi munkaidő figyelembevételével kell megtenni.A hosszabb időtartamú bejelentés nélküli foglalkoztatás jogviszony fennállásának megállapítása és bejelentésre kötelezés változatlanul a ténylegesen bizonyított időtartamra teljesül a jövőben is.
A jogviszony fennállásának megállapítása esetén előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt változatlanul irányadó, hogy ebben az esetben a mulasztást a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság pótolja és szerez érvényt a határozatban foglaltaknak.
11. §
A javaslat rögzíti az adatkezelésére vonatkozó szabályokat. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az adatok alapján hatósági nyilvántartást is vezet a foglalkoztatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségével kapcsolatos adatoknak más szervek eljárásában történő felhasználása céljából. A foglalkoztatókkal kapcsolatos adatokat kormányrendeletben foglalt feltételek szerint közzéteszi. A javaslat szerinti szabályozás új adatkezelési vagy nyilvántartási szabályokat nem állapít meg, az eddigieket vezeti át az új törvénybe. Így a társszervek az eddigi feltételek szerint igényelnek adatokat a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságtól, amely szabályozás egyebekben megegyezik a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben foglaltakkal is. A jogviszonyadatok hatóság általi nyilvántartása és 50 év időtartamban történő megőrzése éppen a munkavállalók érdekét szolgálja. A munkaügyi hatóság a be nem jelentett jogviszonyt minősítheti és ez alapján megállapítja annak időtartamát, a folyamatosan fennálló jogviszony esetében a jogviszony létrejöttéig visszamenőlegesen. A huzamosabb ideig az adott munkáltatónál foglalkoztatott (vagy nyugdíjasként továbbfoglalkoztatott) munkavállaló jogviszonya rendezettségének megállapításához szükséges a hosszabb, 50 éves adatkezelési idő.12. §
A törvény végrehajtásához kapcsolódó felhatalmazó rendelkezések meghatározása.13. §
A törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés.14. §
Átmeneti rendelkezés, amely alapján a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzésére vonatkozó új szabályokat csak a törvény hatálybalépése után lehet alkalmazni.15. §
Jogharmonizációs záradék.16-40., 42-48. §
E §-ok a koherencia megteremtése érdekében a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő technikai és szövegcserés módosításokat tartalmazzák.41. §
A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók tekintetében szükséges a hátrányos helyzetekkel szembeni további garancia megteremtése a vonatkozó munkaidőirányelvvel összhangban. A hosszabb munkaidőre szóló megállapodást felmondó munkavállalót felmondási védelem illeti meg, emellett szükséges megteremteni azt a további védelmet is, hogy a munkavállalókat további hátrány ne érje a megállapodás felmondása miatt.A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő technikai módosításokat is tartalmaz e §.
49. §
A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény.