adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet, valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 455/2020. (X. 20.) Korm. rendelethez - Indokolások Tára 2020/130.
Végső előterjesztői indokolás az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet, valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 455/2020. (X. 20.) Korm. rendelethez - Indokolások Tára 2020/130.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 455/2020. (X. 20.) Korm. rendelet
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A pedagógusminősítésben való önkéntes részvétel lehetőségének megteremtése elősegíti a pedagóguséletpályába történő bekapcsolódását - a kötelezően és nem kötelezően minősülő pedagógusok, valamint a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény alapján 2020. július 1-jétől a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkaviszonyban továbbfoglalkoztatott, szakképzésben részt vevő oktatók mellett -újabb két személyi kör számára.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvén...
Végső előterjesztői indokolás az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet, valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 455/2020. (X. 20.) Korm. rendelethez - Indokolások Tára 2020/130.
A pedagógusminősítésben való önkéntes részvétel lehetőségének megteremtése elősegíti a pedagóguséletpályába történő bekapcsolódását - a kötelezően és nem kötelezően minősülő pedagógusok, valamint a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény alapján 2020. július 1-jétől a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkaviszonyban továbbfoglalkoztatott, szakképzésben részt vevő oktatók mellett -újabb két személyi kör számára.A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint nevelő-oktató munkát - a munkavállalók, közalkalmazottak, megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadók mellett - egyházi szolgálati jogviszonyban álló személyek is elláthatnak. E szabály alapján az egyházi szolgálati jogviszonyban álló paptanárok, szerzetestanárok gyermekekkel, tanulókkal pedagógiai céllal közvetlenül foglalkozhatnak, vagyis pedagógusfeladatokat láthatnak el, a pedagógusfeladatok ellátása esetükben is ugyanolyan képesítési feltételekhez kötött, teljes jogú tagjai a nevelőtestületnek. Indokolt továbbá a felsőoktatásban tanár munkakört betöltők számára is lehetővé tenni a minősítésben való részvételt.
A módosítás célja, hogy - a szakképzésben részt vevő oktatókra vonatkozó rendelkezések pontosításával, önkéntes elhatározásuk alapján - mindhárom személyi kör számára biztosított legyen a pedagógusminősítésben való önkéntes részvétel, és ez alapján a címzetes Pedagógus I., II., továbbá az ötéves határozott időre szóló Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatok megszerzésének lehetősége. Abban az esetben, ha később a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozó közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesítenek köznevelési, illetve gyermekvédelmi intézménynél, a megszerzett címzetes fokozatokat a besorolásukkor akként kell elismerni, mintha azokat a jogviszony fennállása alatt szerezték volna meg. Ehhez kapcsolódóan az egyházi szolgálati jogviszonyban pedagógus-munkakörbe tartozó feladatok ellátásával töltött idő is szakmai gyakorlatnak minősül. A fokozatok a paptanárok, oktatók és felsőoktatási tanárok esetében is abban a sorrendben és azok alapján a tartalmi feltételek alapján szerezhetők meg, ahogyan azt az általános szabályok a pedagógusokra vonatkozóan előírják. A módosítás rendelkezik továbbá néhány eljárási szabályt érintő eltérésről, például a jelentkezés módjára vonatkozóan. A minősítések megszervezésénél a kötelező minősítések az általános eljárási szabályok alapján előnyt élveznek a nem kötelező, önkéntes alapon kezdeményezett minősítésekkel szemben, de a címzetes fokozatokra jelentkezők közül azok számára is előnyt kell biztosítani, akik esetében, amennyiben a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartoznának, az adott fokozat megszerzése kötelező lenne.
A kormányrendelet tartalmazza továbbá az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) módosítását. A Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés c) pontja rögzíti, hogy az Út a szakmához ösztöndíjprogram célja a részt vevő szakiskolai tanulók sikeres tanulmányainak elősegítése, tanulási nehézségeinek leküzdése. Ezzel szoros összefüggésben a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontja rögzíti, hogy olyan, tanulói jogviszonyban álló magyar állampolgár vagy külföldi állampolgár pályázhat, aki halmozottan hátrányos helyzetű, védelembe vett, családba fogadott, ideiglenes hatállyal elhelyezett, utógondozásban részesül vagy hátrányos helyzetű, és a pályázat időszakának tanévében az Út a szakmához ösztöndíj esetében szakiskolában vagy készségfejlesztő iskolában nappali rendszerű iskolai oktatás keretében tanul.
A 2020. január hó 1. napján hatályba lépett a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény új intézményrendszert vezetett be, melyben a szakiskola intézményi formát és fogalmat már nem használja, a szakképzési tevékenységet egységesen szakképző intézményekhez rendeli. A szakképzési törvény meghatározza a szakképző intézmény fogalmát, miszerint szakképző intézmény a technikum és a szakképző iskola.
A Korm. rendelet fogalomhasználata (szakiskola) tehát jelenleg nem felel meg a szakképzés új jogszabályi alapjait és rendszerét lefektető törvénynek, így a Korm. rendelet módosítása szükséges, amely alapján az Út a szakmához ösztöndíjra olyan tanulók pályázhatnának, akik a szakképzési törvény szerinti szakképző intézményben (szakképző iskolában, illetve technikumban) tanulnak.
Annak érdekében, hogy az alprogrammal megcélzott hátrányos helyzetű roma fiatalok be tudjanak kapcsolódni az ösztöndíjprogramba, szükséges a jogszabályi koherencia megteremtése, azaz a hivatkozott Korm. rendeletben a törvény szerinti fogalomrendszer átvezetése.
A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolást a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja értelmében közzé kell tenni.