adozona.hu
T/13144. számú törvényjavaslat indokolással - A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése, a magyar munkavállalók és vállalkozások megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról
T/13144. számú törvényjavaslat indokolással - A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése, a magyar munkavállalók és vállalkozások megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Elbocsátási tilalom elrendelése a kormányzati szférában
A Kormány irányítása alatt álló költségvetési szerveknél munkavégzésre irányuló jogviszonyt munkáltatói részről az Országgyűlés által később meghatározott időpontig felmondással megszüntetni nem lehet.
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban Flt.) 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
...
T/13144. számú törvényjavaslat indokolással - A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése, a magyar munkavállalók és vállalkozások megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról
2020. évi ... törvény A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése, a magyar munkavállalók és vállalkozások megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról
I. Fejezet
Elbocsátási tilalom elrendelése a kormányzati szférában1. §
A Kormány irányítása alatt álló költségvetési szerveknél munkavégzésre irányuló jogviszonyt munkáltatói részről az Országgyűlés által később meghatározott időpontig felmondással megszüntetni nem lehet.2. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.II. Fejezet
Módosító rendelkezések
1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
3. §
(1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban Flt.) 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(5) Az álláskeresési járadék napi összege a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér kétszerese, de legalább havi 150 000 forint napi összegének megfelelő összeg."
(2) Az Flt. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap."
(3) Az Flt. 39. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételeit a koronavírus-járvánnyal összefüggésben elrendelt járványügyi karanténra tekintettel kiesett munkajövedelmek pótlására is fel lehet használni."
2. A 80%-os mértékű munkahelyvédelmi bértámogatás biztosítása
4. §
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"66. §
(1) A kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendeletben, valamint a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendeletben foglaltakat - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az Országgyűlés által később meghatározott időpontig folyamatosan lehet alkalmazni, a kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani.
(2) A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendeletben foglalt támogatás mértéke a havi munkabér általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének nyolcvan százaléka.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt támogatás az Mt. 53. §-a alapján történő foglalkoztatás esetén kizárólag akkor nyújtható, ha a munkavállaló munkaadó általi foglalkoztatása otthoni munkavégzés vagy távmunka keretében, vagy ugyanazon a telephelyen történik.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt, csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása esetében az ugyanazon telephely tekintetében egy időben benyújtott kérelmekre megállapított támogatás különböző időszakokra is szólhat."
III. Fejezet
Hatályon kívül helyező rendelkezés
5. §
Hatályát veszti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról szóló 398/2020. (VIII. 12.) Korm. rendelet.INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A koronavírus járvány gazdasági hatásai továbbra is komoly kihívást okoznak a mindennapokban. Több iparág, köztük a turizmus, a vendéglátás, a szórakoztatóipar, a közlekedés stb. jelentős veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni, ami jelentős elbocsátásokat is eredményezett. Több mint százezer ember lett munkanélküli úgy, hogy csak rendkívül rövid idejű és alacsony összegű ellátásra számíthatnak. A Kormány bértámogatási programja pedig csekély mértékű volt, ráadásul augusztus 31-e óta nem is lehet új pályázatot benyújtani, a futó támogatások pedig az év végével véget is érnek.A bajba jutott családok megsegítése csak erősebb szociális háló mellett biztosítható. Ezért a Javaslat biztosítja, hogy a jelenlegi 3 hónap helyett 9 hónapig járjon az álláskeresési támogatás, mert az elhelyezkedéshez szükséges idő jelentősen megnőtt.
Ahhoz, hogy a munkahelyek megtartását az állam jobban támogassa, biztosítani szükséges, hogy a bérek 80%-át fedezze a költségvetési támogatás.
Emellett az Országgyűlésnek kell biztosítania, hogy a kormányzati szférából senkit nem fognak elbocsájtani, mert gazdasági válság idején nem lehet létszámleépítést végrehajtani.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A Kormány irányítása alatt álló valamennyi közigazgatási szervnél általános elbocsátási moratóriumot rendel el az Országgyűlés: a gazdasági válság alatt a munkavégzésre irányuló jogviszonyokat munkáltatói felmondással megszüntetni nem lehet.2. §
Hatályba léptető rendelkezés.3. §
A Javaslat a munkavállalók szociális biztonságának megerősítése érdekében az álláskeresési járadék folyósítási idejének felső határát 90 napról 270 napra emeli, megduplázza a legmagasabb értékét, emellett garantálja, hogy minden álláskereső járadéka eléri vagy meghaladja a havi nettó 100.000 forintot.Karantén elrendelése esetén a munkavállaló jelentős jövedelemkiesést szenved: csupán munkabérének 50-60%-át kaphatja meg az alatt az idő alatt, amíg egészségügyi okokból elkülönítették. A Javaslat biztosítja, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásait e munkavállalók jövedelempótló ellátásaira is lehessen fordítani, ezzel garantálva, hogy a dolgozó jövedelemkiesését az állam lehetőségéhez mérten minimalizálni tudja.
4. §
A bértámogatási programra már nem lehet új kérelmet benyújtani, a futó támogatások pedig az év végével lezárulnak. Azonban az egyre súlyosbodó gazdasági válság rávilágított arra, hogy a munkahelyek megvédéséhez egy erősebb program fenntartására van szükség.A Javaslat 80%-os bértámogatási szintet kíván rögzíteni, ezzel nagyobb segítséghez juttatva az érintett vállalkozókat.
5. §
Indokolatlan az a kormányzati döntés, hogy a külföldről hazatérő munkavállaló a kötelező karantén ideje alatt nem részesülhet táppénzben. Több százezer magyar család van, melynek egy vagy több tagja külföldön, a leggyakrabban az EU valamely másik tagállamában él. Több olyan esemény is elképzelhető, amikor nincs választása a családnak, meg kell látogatnia, vagy segítséget kell nyújtania a külföldön élő rokonnak. Éppen emiatt a szankcionáló jellegű kormányzati döntést az Országgyűlésnek hatályon kívül kell helyeznie.