adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvényhez - Indokolások Tára 2020/66.
Végső előterjesztői indokolás a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvényhez - Indokolások Tára 2020/66.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2020. évi XXXII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A törvénytervezethez kapcsolódó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások tárában közzétételre kerül.
1. A Kormány a művészeti szervezeteknél, a közművelődési int...
Végső előterjesztői indokolás a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvényhez - Indokolások Tára 2020/66.
(Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül)
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvénytervezethez kapcsolódó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások tárában közzétételre kerül.1. A Kormány a művészeti szervezeteknél, a közművelődési intézményeknél és a közgyűjteményeknél foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyváltásával párhuzamosan 6%-os béremelést biztosít a közalkalmazotti státuszból kilépő dolgozóknak 2020. január 1-jéig visszamenőleg. A törvényjavaslattal a munka világát érintő nemzetközi normák és - az Európai foglalkoztatási stratégia és a Foglalkoztatási iránymutatások egyik központi fogalma - a "rugalmas biztonság" (flexicurity) hazai jogba történő átültetése a munkaerő-piac rugalmas alkalmazkodási képességét, a foglalkoztatás nagyfokú biztonságát és a munkavállalókra vonatkozó jogokon és kötelezettségeken alapuló állami foglalkoztatáspolitika feltételeit teremtik meg.
Ehhez párosul a szolgáltató állam kihívása, a közigazgatás és a közszolgáltatások hatékony működtetése, az adminisztratív folyamatok egyszerűsítése, a transzparencia biztosítása, a lakosság és a vállalkozások bürokratikus terheinek csökkentése, és a technológiai fejlődés által biztosított fejlesztési lehetőségek célszerű és költséghatékony kiaknázása, amely a közszolgáltatások és a közfeladatok rendszerét is átalakítja. Ez az átalakítás új szervezeti formák kidolgozását is megkívánja.
Az elmúlt közel 30 év alatt bekövetkezett, a munka világát érintő változások, az egyes hivatásrendek differenciálódása, az azokra vonatkozó speciális szabályozás, jelentős mértékben kiüresítette a Kjt.-t, amely sok szempontból nem tudta követni a munkaerő-piaci és munkajogi változásokat, életszerűtlenné vált, széttöredezett szabályozást eredményezve. Ennek következtében indokolt a kulturális ágazat dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonyának munkaviszonnyá alakítása, ezáltal az egységes jogállásuk, munkavégzési feltételeik megteremtése, valamint az illetmény helyébe lépő munkabér kialakítása, azzal a garanciális rendelkezéssel, hogy az érintettek összességében nem kerülhetnek kedvezőtlenebb bérhelyzetbe, mint amit a hatályos szabályozás számukra jelenleg biztosít. A társadalom számára a jelzett változtatás pozitív üzenettel bír, a módosítások eredményeképpen felértékelődne az egyéni teljesítményértékelés szerepe, amely magasabb szintű szolgáltatások nyújtására ösztönöz és amely egyúttal a modern állam által biztosított közszolgáltatások minőségének garanciája.
2. Ezen felül cél a kulturális ágazat tekintetében a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: GDPR) történő teljes körű megfelelőségéhez szükséges technikai módosítások megvalósítása, valamint a levéltári anyag kutathatóságára és publikálására vonatkozó szabályozás felülvizsgálata, különös tekintettel a felelősség, visszakereshetőség és elszámoltathatóság kérdéskörére, valamint a kutatási korlátozásokra vonatkozó időtartamok egységesítésére. Elsődleges cél a tudományos kutatás feltételeinek biztosítása, a személyes adatok publikálhatóságának az adatvédelmi szabályoknak való megfeleltetésével.
A törvényjavaslat módosítja a felsőoktatási intézmények által fenntartott állami szaklevéltárakra vonatkozó szabályozást, azok önálló kategóriaként jelennek meg a közlevéltárak között.
Az Alaptörvény P) cikke szerint "a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége". A weben megjelenő tartalom a magyar kulturális örökség részét képezi, megőrzéséről és későbbi megismerhetőségének biztosításáról kötelességünk gondoskodni.
E cél érdekében az Országgyűlés a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) módosítása révén gondoskodik a webtartalmak lementéséről, azaz lemásolásáról és archiválásáról.
A csak digitális formában megjelenő kulturális örökség kiemelt veszélyeztetettségére az UNESCO Közgyűlése is felhívta a figyelmet 2003-ban a "Charta a digitális örökség védelméről" című dokumentumban. E dokumentum szerint: "A digitális örökség megőrzése a kormányok, alkotók, kiadók, releváns iparágak és az örökségvédelmi intézmények kitartó erőfeszítéseit igényli."
Az interneten az 1990-es évektől folyamatosan jelennek meg írott, képi vagy audiovizuális dokumentumok, amelyek a kulturális örökség részének tekinthetők. A honlapok tartalma azonban gyorsan változik, a szükséges mentések nélkül nyomtalanul eltűnhetnek az értékes információk és tartalmak. Az elmúlt 20 évben megjelent online tartalom egyre nagyobb hányada már semmilyen formában, semmilyen hordozón nem jelenik meg, így ha valamilyen okból elérhetetlenné válik az interneten, akkor örökre elveszik ez a tudás és a kulturális örökség a jövő generációja számára. Emiatt fontos az online megjelenő források megőrzése, visszakereshető webarchívumokban való tárolása és hozzáférhetővé tétele. A tervezet a webarchiválás bevezetéséhez szükséges szabályokat tartalmazza, a jogrendszerben történő elhelyezését a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia készítése során elvégzett alapos vizsgálat előzte meg.
A törvényjavaslat egyrészt meg kívánja teremteni annak lehetőségét, hogy a határon túli magyarok könyvtári ellátottsága szervezettebb keretek között valósuljon meg, másrészt erősíteni kívánja a vidéki életminőséget. Ennek eszközeként létrehozza a regionális hatókörű könyvtárak rendszerét, melyek feladata többek között a határainkon túli magyarság könyvtári szolgáltatásainak támogatása, valamint a megyei hatókörű városi könyvtárak együttműködésének, ellátásának koordinálása.
A törvényjavaslat az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) módosításával megteremti a közös működtetésű önkormányzati fenntartású színházak állami támogatásának részletszabályait biztosító felhatalmazást.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A § meghatározza a törvény szervi hatályát, továbbá rendelkezik arról, hogy a kulturális intézményben foglalkoztatottak esetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti közalkalmazotti jogviszonya e törvény erejénél fogva a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkaviszonnyá alakul át.2. §
A közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulásához szükséges eljárási rendelkezések meghatározása, így különösen a munkáltatói tájékoztatásra, a munkaviszony keretében történő továbbfoglalkoztatásra való ajánlatra, valamint annak tartalmára és határidejére vonatkozó szabályok rögzítése.3. §
A § a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket rögzíti, így a próbaidőre, a szabadságra és a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezéseket. Ezen felül kimondja, hogy a munkáltatónál működő közalkalmazotti tanács üzemi tanácsként működik tovább.4. §
Hatályba léptető rendelkezések.5. §
A közalkalmazotti jogviszony átalakulásával kapcsolatos dereguláció a Kjt. tekintetében, és Kjt. végrehajtását szolgáló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése.6. §
A törvényjavaslat pontosítja a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) értelmező rendelkezéseit.A közfeladat kataszter létrehozására tekintettel az abban meghatározott közfeladatokat ellátó szervekre, valamint az állami vagyonnal rendelkezők körére vonatkozóan határozza meg a közfeladatot ellátó szervek körét.
Az irat fogalom meghatározásában szereplő felsorolás nem kívánt módon kizáró értelmű lehet, ezért ennek általánosabb megfogalmazása érdekében a meghatározás pontosítása indokolt.
Az iratkezelés fogalom-meghatározásának kiegészítése indokolt a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításával összefüggésben.
A mintavételezési eljárás törvénybe történő beemelése szükségessé teszi a gyakorlati megvalósítás szabályozását a törvény valamennyi érintett szakasza tekintetében.
A módosítás új, a törvény által alkalmazott fogalmak meghatározására is javaslatot tesz.
7-8. §
Az ügyviteli és maradandó értékű iratok hiteles elektronikus másolatban történő megőrzésére vonatkozó szabályok pontosítása az egyértelmű jogértelmezés elősegítése érdekében. Fontos a levéltár ellenőrzési jogkörének a teljes iratkezelési folyamatra vonatkozó meghatározása, mivel így biztosítható a maradandó értékű iratok védelmekén teljes körű érvényesülése.9. §
A közfeladatot ellátó szervek nem selejtezhető irattári tételei átadásának szabályait rögzíti.A törvény alkalmazása során felgyűlt tapasztalatok alapján a levéltárba adási határidő jelenleginél nagyobb mértékű meghosszabbíthatósága indokolt.
Az elektronikus iratok levéltári átadására vonatkozóan az elektronikus formában tárolt iratok közlevéltári átvételének eljárásrendjéről és műszaki követelményeiről szóló 34/2016. (XI. 30.) EMMI rendeletre való hivatkozás indokolt.
10. §
Előre nem látható, sürgős intézkedést igénylő helyzetben a közlevéltárak által a levéltári anyagok megőrzése érdekében más intézmények részére történő segítségnyújtás szabályozása.A maradandó értékű iratokat őrző intézmények esetén az iratok fennmaradását veszélyeztető körülmények kialakulása, például katasztrófahelyzet, működés ellehetetlenülése esetén szükséges lehet az iratanyag gyors, szakszerű tárolást biztosító elhelyezése, azok megóvása, megőrzése megfelelő raktári körülményekkel és szakértelemmel rendelkező közlevéltárban.
11. §
A levéltárak fontos feladata az illetékességi körükbe tartozó szervek iratkezelésének elsődlegesen a maradandó értékű iratok megőrzésének szempontjából végzett vizsgálata, az iratkezelési szabályzat, az irattári terv, valamint az iratselejtezések jóváhagyása. Mivel sok esetben a levéltár fenntartója egyúttal a levélár illetékességi körébe tartozó szerv is, fontos a garanciák meghatározása, hogy ezen feladatait szakmai függetlenség biztosításával láthassa el.12. §
A szabályozás célja, hogy a levéltárak elnevezése ne lehessen félrevezető, és minden esetben egyértelműen tükrözze az ellátott feladatkört.13. §
A módosítás javaslatot tesz a Magyar Nemzeti Levéltár bevonására az E-ügyintézésre kötelezett szervek közé, valamint kialakítja annak feltételrendszerét.14. §
Budapest Főváros Levéltára illetékességének meghatározása tekintetében indokolt az alap- és középfokú köznevelési intézmények, valamint a fővárosi és önkormányzati többségi tulajdonú gazdaságok társaságok tételes beemelése.15-16. §
A módosítás javaslatot tesz a felsőoktatási levéltár mint önálló közlevéltári kategória létrehozására, kiemelve e levéltárakat az állami szaklevéltárak köréből. Figyelemmel arra, hogy valamennyi a Magyar Állam által elismert felsőoktatási intézmény közfeladatot ellátó szervnek minősül, így a további jogszabályi előírások betartása mellett indokolt részükre lehetővé tenni levéltár létesítését.A módosítás pontosítja a felsőoktatási levéltár illetékességi körét, valamint kiterjeszti a fenntartó által felügyelt gazdasági társaságokra és fenntartott intézményekre, a jogelőd szerveket is beleértve. Rögzíti továbbá, hogy a felsőoktatási levéltárak létesítésének engedélyezése a kultúráért felelős miniszter hatáskörébe tartozik.
Felsőoktatási levéltár esetében is alapvető elv, hogy közlevéltári iratanyag elhelyezéséről annak megszűnése esetén minden esetben közlevéltárban kell gondoskodni a maradandó értékű iratok szakszerű megőrzésének és kezelésének biztosítása miatt.
17. §
A módosítás pontosítja a települési önkormányzati levéltárak illetékességi körét.18-21. §
A módosítás szerinti, a korlátozásnak az ügyirat keletkezésétől való számításának külön hangsúlyozása a közfeladatot ellátó szervek levéltári anyaga esetében kiküszöböli a kutathatóság meghatározásának bizonytalanságát és világos jogi helyzetet teremt, amennyiben egyértelművé teszi, hogy nem egyes iratdaraboknak, hanem magának az ügyiratnak a keletkezési időpontját kell figyelembe venni. A módosítással egyértelműbbé válnak az adatkezelési szabályok, amely a GDPR-nak történő maradéktalan megfelelés érdekében is indokolt. A védelmi időre vonatkozó szabályozás pontosítása és kiegészítése az egyértelmű jogértelmezés, valamint a maradéktalan GDPR megfelelés miatt indokolt.A GDPR-nak történő megfelelés, valamint a védelmi idők egységes alkalmazása érdekében indokolt módosítás. A GDPR meghatározza a személyes adatok megfelelő szintű védelmét biztosító országra vonatkozó kritériumokat, így azok részletezése a törvényben nem szükséges. Az ott meghatározott kritériumoknak megfelelő ország kutatója részére külön szabályok meghozatala nem szükséges.
A módosítás átveszi a GDPR-nak a mindenkori adatvédelmi előírásokra kellően rugalmasan utaló szövegezését, továbbá rögzíti a kutató törvényi felelősségét, és egyértelműsíti, hogy a kutatás lehetőségének biztosítása a levéltár feladata, az erre vonatkozó előírásoknak megfelelően, ugyanakkor a megismert adatokat a kutató köteles a hatályos adatvédelmi szabályok szerint kezelni.
Ezen túl a módosítás a társadalom nagyobb csoportjai vagy egésze számára jelentős jelenleg kutatási korlátozás alá eső iratanyagok, illetve az ezek alapján készített adatbázisok közérdekből, megfelelő garanciák biztosítása mellett történő nyilvánosságra hozhatóságának jogszabályi feltételeit teremti meg, a két világháború során hadifogságba esettekre vonatkozó levéltári dokumentumok és az azokból kinyert adatok nyilvánosságra hozhatóságára vonatkozó adatok közzétételének engedélyezésével. A közzététel továbbra sem vonatkozhat a még élő személyek adataira, amelyhez biztosítja a közlevéltárak részére a szükséges ellenőrzése lefolytatásához a személy és lakcímnyilvántartóból történő adatlekérdezés lehetőségét.
22. §
A levéltárak által egyedi adatszolgáltatás keretében a kérelmezők jog-, illetve érdekérvényesítése céljából biztosított tájékoztatás, illetve másolat kiadása esetén pontosítani szükséges, hogy milyen feltételek mellett biztosítható a kért adatok megismerése, különös tekintettel a személyes adatokat is tartalmazó dokumentumokra, amelyek megismerhetőségét a kérelmező jogos érdeke támasztja alá. A rendelkezés ennek részletes a GDPR előírásaival összhangban álló szabályozását szolgálja. A javaslat új adatkezelési műveletet nem hoz létre, a meglévő szabályok pontosítását szolgálja.23. §
A nyilvános magánlevéltárra vonatkozó követelmények nem teljesítésének következményeit rögzíti, egyben meghatározva a kultúráért felelős miniszter jogkörét.24. §
A nyilvános magánlevéltárként működő egyházi levéltárak jelenleg csak a vallási közösség által fenntartott oktatási intézmények anyagát gyűjthetik. Indokolt ezen körbe bevonni a vallási közösségek által fenntartott egyéb közfeladatot ellátó intézményeket, ugyanakkor indokolt a köziratok kezelésére és kutathatóságára vonatkozó szabályok egyértelmű meghatározása is.25. §
A nyilvános magánlevéltárban őrzött dokumentumok is, minden más levéltári dokumentumhoz hasonlóan védett kulturális javaknak számítanak. A levéltár megszűnése esetén, a megszűnés okától függetlenül, ezek védettsége fennmarad. A vallási közösség által fenntartott nyilvános magánlevéltárban őrzött köziratnak minősülő levéltári anyag, az őrző levéltár megszűnése esetén szükséges elhelyezése csak a köziratok kezelésére jogosult más levéltári intézményben lehetséges.26. §
A módosítás tételesen megjeleníti az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokat az egyértelmű jogértelmezés elősegítése érdekében.27. §
Szövegcserés módosítás az Ltv. módosítási javaslataival összefüggésben.28. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés.29. §
Szövegpontosító módosítás a Kultv. céljának meghatározásában, illetve a Kultv. céljai kiegészülnek az interneten a digitális formában megjelenő webtartalom archiválásával, illetve azok hosszú távú megőrzésével és használatának biztosításával összefüggő célokkal.30. §
Az Alaptörvény lefekteti és garantálja az alapvető jogokat és kötelezettségeket, ennek keretében a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához fűződő jogokat, mindezeken túlmenően pedig a nemzeti hitvallás révén általános érékeket fogalmaz meg. A rendelkezés révén pontosításra kerül a törvény hatályos szövege.31. §
A webarchiválással összefüggésben módosul a a Kultv. hatálya.32. §
A nyilvános könyvtárakról a miniszter a jövőben nemcsak jegyzéket vezet, hanem értékeli az alapkövetelmények és alapfeladatok teljesítését is a könyvtári intézet bevonásával.33. §
A Kultv. módosításával a kultúráért felelős miniszter a nemzeti kultúra megőrzése és tudományos feldolgozása érdekében kialakítja a magyar webtartalmak megőrzésének, archiválásának rendszerét. A webhelyeken elérhető magyar és magyar vonatkozású digitális tartalmak rendszeres gyűjtésének, feldolgozásának és hosszú távú megőrzésének feladatát az Országos Széchényi Könyvtár látja el. A tartalomszolgáltatók a webarchiválás megvalósíthatósága érdekében együttműködnek a nemzeti könyvtárral.A Kultv. a webarchiválással összefüggésben kiegészül az adatvédelemre vonatkozó szabályokkal. A webarchiválás célja és lényege a hatálya alá eső interneten publikált adattartalmak közérdekű archiválása, megőrzése és a hozzáférhetőség biztosítás.
A GDPR 89. cikk (3) bekezdése a személyes adatok közérdekű archiválás céljából való kezelése vonatkozásában előírja, hogy az uniós vagy a tagállami jog - a 89. cikk (1) bekezdésében említett feltételekre és garanciákra is figyelemmel - eltérést állapíthat meg a 15., 16., 18., 19., 20. és 21. cikkben említett jogokat illetően, ha e jogok valószínűsíthetően lehetetlenné teszik vagy súlyosan hátráltatják az adott célok elérését, és azok megvalósításához szükség van ilyen eltérésre.
Minderre tekintettel a webarchiválás céljainak megvalósítása érdekében szükséges a 16. cikk szerinti helyesbítéshez, a 18. cikk szerinti korlátozáshoz fűződő jog gyakorlásnak kizárása.
Az elfeledtetéshez való jog hatálya - a GDPR 17. cikk (3) bekezdés d) pontja alapján - nem terjed ki a közérdekű archiválás céljából végzett adatkezelésekre, amely alapján a webarchiválás keretében tárolt adatok vonatkozásában a törléshez való jog nem gyakorolható.
A változtatás nélküli megőrzés alapelve nem teszi lehetővé a 16. és 18. cikkben foglalt helyesbítéshez és korlátozáshoz való jog alkalmazását, mivel a webarchiválás alapvető funkciója és célja egy pillanatnyi állapot rögzítése. Ezen jogait az érintett a webtartalom eredeti szolgáltatójával szemben gyakorolhatja, és ezen keresztül a webtartalomban megjelenő változások archiválása révén érvényesülhet a webarchiválás keretében is.
34. §
A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetését és fejlesztését segítő központi szolgáltatások kiegészülnek a hazai webarchiválás feladatának ellátásával a digitális kulturális örökség megőrzése érdekében. A könyvtáraknak, illetve a könyvtári rendszernek nyújtott szakmai szolgáltatások ellátása a könyvtári intézeten keresztül valósul meg, a szolgáltatások köre pedig a javaslat céljának megfelelően új szolgáltatásokkal egészül ki.35. §
A Kultv. kiegészül a könyvtári dokumentumok feltárásáról, rendelkezésre bocsátásáról és az archiválásra vonatkozó szabályokkal.36. §
A Kultv. a könyvtári intézet szakmailag önálló szervezeti egységként való működtetésével egészül ki.37. §
Az Országos Könyvtári Kuratórium feladatának módosításáról rendelkezik.38. §
Egyes megyei hatókörű városi könyvtárak többletfeladatként ellátják a határainkon túli magyarság könyvtári szolgáltatásainak támogatását, valamint regionális szinten koordinálják a megyei hatókörű városi könyvtárak együttműködését. E többletfeladatot ellátó könyvtárak tevékenységét a kultúráért felelős miniszter által vezetett Regionális Könyvtári Kollégium koordinálja.39. §
Új feladatként kerül meghatározásra a települési könyvtár éves szakmai munkatervének a megyei hatókörű városi könyvtár részére történő megküldése.40. §
A könyvtári tevékenység és a nyilvános könyvtárak ágazati irányításáról szóló rendelkezés kiegészül a megyei hatókörű városi könyvtárak regionális szintű többletfeladatairól szóló ponttal.41. §
A helyi önkormányzatoknak a kultúráért felelős miniszter véleményének - a nyilvános könyvtárak átszervezéssel kapcsolatos - beszerzésével összefüggő adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében a törvényjavaslatban foglaltak alapján a miniszter csak a könyvtárszakmai feladatellátást érintő átszervezési kérdésekben nyilvánít véleményt, míg a jogszabályi változásból eredő módosítás teljes egészében a helyi önkormányzat hatásköre.42. §
A központi költségvetés a nyilvános könyvtári ellátással összefüggő állami feladatokhoz, az ellátott feladathoz és az ellátottak számához igazodva kell, hogy hozzájáruljon a regionális szinten ellátott könyvtári feladatok támogatásához is a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében.43. §
A jövőben a miniszter által vezetett minisztérium fejezetéből kell támogatni a könyvtári minőségirányítási rendszer szervezését, valamint a könyvtári intézet könyvtári szakemberek iskolarendszeren kívüli képzésével és továbbképzésével összefüggő feladatainak ellátását.44. §
A helyi önkormányzatoknak a kultúráért felelős miniszter véleményének - a közművelődési intézmények átszervezéssel kapcsolatos - beszerzésével összefüggő adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében a törvényjavaslatban foglaltak alapján a miniszter csak a közművelődési feladatellátást érintő átszervezési kérdésekben nyilvánít véleményt, míg a többi kérdéskör teljes egészében a helyi önkormányzat hatásköre.45. §
A közalkalmazotti jogviszony átalakulása következtében szükséges módosítás. Az állami és önkormányzati fenntartású muzeális intézményekben, nyilvános könyvtárakban, közlevéltárakban és közművelődési intézményben foglalkoztatottakról szóló rendelkezés.46. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a regionális hatáskörű könyvtárak feladatellátásának szabályait, az e törvény hatálya alá tartozó intézmények névviselésének és névhasználatának szabályait, valamint a webarchiválási tevékenység feltételeit és részletes szabályait.47. §
Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg azon megyei hatókörű városi könyvtárak körét, melyek regionális többletfeladatokat látnak el. Rendeletében meghatározza továbbá a regionális feladatellátás részletes szabályait és ezen múzeumok regionális illetékességi területét. Ezen felül miniszteri rendelet állapítja meg a közgyűjtemény, a közművelődési intézmény vezetőjének megválasztására irányuló pályázat tartalmára és a pályázati eljárásra vonatkozó szabályokat, valamint a pályázatok elbírálásának rendjét, továbbá a közgyűjteményben, a közművelődési intézményben, valamint a közösségi színtérben foglalkoztatottak munkaköreit, valamint a munkakörök és a vezető beosztás betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételeket.48. §
A Kultv. 1. számú mellékletének kibővítése a webarchiválással kapcsolatos fogalom-meghatározásokkal.A Kultv. 3. számú mellékletének módosításával az országos szakkönyvtárak köre kiegészítésre kerül az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet Könyvtártudományi Szakkönyvtárral.
49. §
Szövegcserés módosítás a Kultv. módosítási javaslataival összefüggésben.50. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés a könyvtárak és közművelődési intézmények átszervezésével kapcsolatban szükséges módosításokkal összefüggésben.51-54. §
Az előadó-művészeti szervezeteknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásával összefüggésben szükséges, a Kjt-re történő hivatkozások elhagyását célzó módosítások.55. §
A módosítás javaslatot tesz az Emtv. művészeti elismerések fogalmának pontosítására.56. §
A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvény a színházi struktúra új formáját vezette be a közös működtetés intézményén keresztül. A közös működtetés keretében biztosított központi költségvetési támogatás részletszabályairól felhatalmazó rendelkezés megalkotása indokolt.57. §
Szövegcserés módosítások a közalkalmazotti jogviszony átalakulása következtében szükséges módosításokkal összefüggésben.58. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés a közalkalmazotti jogviszony átalakulása következtében szükséges módosításokkal összefüggésben.