A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
a) 21. § (3) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyt" szövegrész helyébe a "közalkalmazott jogviszonyát" szöveg,
b) 32. § (2) bekezdésében a "munkakör-felajánlásával" szövegrész helyébe az "a munkakörfelajánlással" szöveg
lép.
(1) A Magyar Tudományos Akadémiáról sz..." />

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/9677. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról

    T/9677. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 
    • Jogszabály indoklása: 2020. évi XIX. törvény

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény 3. § (3) bekezdésében a "bérből és fizetésből élők" szövegrész helyébe az "az" szöveg lép.
    A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
    a) 21. § (3) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyt" szövegrész helyébe a "közalkalmazott jogviszonyát" szöveg,
    b) 32. § (2) bekezdésében a "munkakör-felajánlásával" szövegrész helyébe az "a munkakörfelajánlással" szöveg
    lép.
    (1) A Magyar Tudományos Akadémiáról sz...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/9677. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról
    2020. évi XIX. törvény egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról
    1. A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosítása
    1. §
    A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény 3. § (3) bekezdésében a "bérből és fizetésből élők" szövegrész helyébe az "az" szöveg lép.
    2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
    2. §
    A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
    a) 21. § (3) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyt" szövegrész helyébe a "közalkalmazott jogviszonyát" szöveg,
    b) 32. § (2) bekezdésében a "munkakör-felajánlásával" szövegrész helyébe az "a munkakörfelajánlással" szöveg
    lép.
    3. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása
    3. §
    (1) A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: MTA tv.) 13. § (4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4d) és (4e) bekezdéssel egészül ki:
    "(4c) A (4) bekezdés szerinti illetményen túl az elnököt miniszteri juttatás illeti meg és minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
    (4d) A (4a) bekezdés szerinti illetményen túl a főtitkárt közigazgatási államtitkári juttatás illeti meg és minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
    (4e) A (4b) bekezdés szerinti illetményen túl a főtitkárhelyettest helyettes államtitkári juttatás illeti meg és minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni."
    (2) Az MTA tv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Az elnök, a főtitkár és a főtitkárhelyettes jogállására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény rendelkezéseit kell - a 38. § (1) bekezdés d) pontja, 84. §-a, 85. §-a, 95-97. §-a, 103. § (1) bekezdés 5., 6., 15., 16. és 25. pontja, valamint a besorolásra, a vezetőkre, a képzésre, továbbképzésre és a teljesítményértékelésre vonatkozó rendelkezések kivételével - alkalmazni."
    4. §
    Hatályát veszti az MTA tv. 19/B. § (1) bekezdésében az "ügykezelői," szövegrész.
    4. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása
    5. §
    A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 7. § (1) bekezdésében a "szemben, a" szövegrész helyébe a "szemben a" szöveg lép.
    5. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása
    6. §
    (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 33. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
    "(2c) A Gazdasági Versenyhivatal tagja az Európai Unió tagállamainak versenyhatóságai és az Európai Bizottság közötti együttműködésnek teret adó Európai Versenyhatóságok Hálózatának. A Gazdasági Versenyhivatal az Európai Versenyhatóságok Hálózatába tartozó versenyhatóságok közötti szoros együttműködés sérelme nélkül látja el feladatait, és gyakorolja hatásköreit."
    (2) A Tpvt. 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A Gazdasági Versenyhivatal a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdekre figyelemmel versenyfelügyeleti feladatainak ellátása érdekében erőforrásainak hatékony felhasználását lehetővé tevő prioritásokat határozhat meg."
    7. §
    A Tpvt. 34. §-a és 34/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "34. §
    A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyetteseinek, főtitkárának, valamint a Versenytanács tagjainak a jogviszonyára - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
    34/A. §
    A Küt. 24. §-ában meghatározott feltételeken túl nem lehet a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, valamint a Versenytanács tagja olyan személy, aki büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, bűnpártolás, bűnszervezetben részvétel, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény miatt, vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti minősített adattal visszaélés, bűnszervezetben részvétel, XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés (a továbbiakban: büntetőjogi mentesítés) beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított három évig."
    8. §
    (1) A Tpvt. 36. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    (A Gazdasági Versenyhivatal elnöke)
    "c) megállapítja a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatát, jóváhagyja a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatát, meghatározza a Gazdasági Versenyhivatal szervezetét, alaplétszámát, kiadmányozási rendjét, szabályzatban meghatározhatja az álláshelyek besorolási kategóriáit,
    d) gyakorolja - az e törvényben meghatározott kivételekkel - a munkáltatói jogokat a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettesei, a Versenytanács tagjai, valamint a Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselői és munkavállalói felett, ellátja a Küt.-ben a hivatali szerv vezetője számára meghatározott feladatokat,"
    (2) A Tpvt. 36. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
    (A Gazdasági Versenyhivatal elnöke)
    "g) megállapítja a Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatottakra vonatkozó hivatásetikai alapelveket és az etikai, valamint a fegyelmi eljárásra vonatkozó részletszabályokat."
    (3) A Tpvt. 36. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti éves beszámolónak tartalmaznia kell különösen a versenytanács tagjainak kinevezéséről és felmentéséről, a 33/A. § (2) bekezdésével összefüggésben az adott évben kiutalt források összegéről, valamint az ezen összegben az előző évekhez képest bekövetkező bármely változásról szóló tájékoztatást. Az éves beszámolót a Gazdasági Versenyhivatal honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé teszi."
    9. §
    A Tpvt. 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "36/A. §
    A Gazdasági Versenyhivatal főtitkárát az elnök nevezi ki. A főtitkár a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint, az elnök irányításával ellátja - a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően - a Gazdasági Versenyhivatal hivatali szervezetének vezetésével összefüggő feladatokat."
    10. §
    A Tpvt. 37. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(3) A Versenytanács tagját a Gazdasági Versenyhivatal elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A köztársasági elnök e döntéséhez ellenjegyzésre nincs szükség. A kinevezés hat évre szól. A kinevezett személy megbízatásának lejártát követően egy alkalommal újból kinevezhető.
    (4) A Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselője közszolgálati jogviszonya a Versenytanács tagjává való kinevezésekor a köztársasági elnöki kinevezésnek (megbízatás) megfelelő tartalmú közszolgálati jogviszonnyá alakul át. Ha a Versenytanács tagjának megbízatása a megbízatás időtartamának letelte miatt szűnik meg, a köztisztviselőt vissza kell helyezni a megbízatása előtt ellátott feladatkörbe vagy a végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő más feladatkörben kell továbbfoglalkoztatni. Ha a megváltozott feladatkörben való továbbfoglalkoztatása miatt a köztisztviselő a Küt. 29. § (7) bekezdése alapján felmentését kéri, a Küt. 29. § (8) bekezdése alkalmazásában a kinevezés módosítást megelőző illetményként a versenytanácstagként járó illetményét kell figyelembe venni."
    11. §
    A Tpvt. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, főtitkára és a Versenytanács tagja minden naptári évben a Gazdasági Versenyhivatal szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni."
    12. §
    A Tpvt. 42/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "42/A. §
    (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Gazdasági Versenyhivatal illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól.
    (2) A Gazdasági Versenyhivatal és a Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselői közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről."
    13. §
    A Tpvt. 42/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az irodavezetőre, az irodavezető-helyettesre és a csoportvezetőre - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Küt. vezetőre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."
    14. §
    A Tpvt. a következő 42/D. §-sal egészül ki:
    "42/D. §
    A Versenytanács tagja és a vizsgáló a Gazdasági Versenyhivatallal fennálló jogviszonyának megszűnését követően nem vehet részt abban a versenyfelügyeleti eljárásban és az ahhoz kapcsolódó utóvizsgálatban, végrehajtási, peres és nemperes eljárásban azok jogerős lezárásáig, amelynek elintézésében jogviszonyának megszűnését megelőzően részt vett."
    15. §
    A Tpvt. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az (1) bekezdés szerinti szakirányú felsőfokú végzettségnek tekinthető képesítések, végzettségek körét a Gazdasági Versenyhivatal közszolgálati szabályzata határozza meg."
    16. §
    A Tpvt. "Az iratbetekintésre és az eljárás során keletkezett adatok megsemmisítésére vonatkozó szabályok" alcíme a következő 55/E. §-sal egészül ki:
    "55/E. §
    Az 55/B. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig az ügyfél bírósági eljárásban nem használhatja fel a versenyfelügyeleti eljárás során tudomására jutott olyan információt, amelyet
    a) nem ő készített a versenyfelügyeleti eljárás eredményes lefolytatása érdekében, vagy
    b) a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács állított összes és küldött meg részére."
    17. §
    A Tpvt. 61. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Az (1) bekezdés szerinti cselekmény, magatartás vagy kötelezettség magában foglalja különösen
    a) a 65/A. § (1) bekezdése szerinti helyszíni kutatás lefolytatásának akadályozását;
    b) a 65/A. § (7b) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítésének elmulasztását, elutasítását vagy téves, illetve félrevezető módon való teljesítését;
    c) a 64/B. § (1)-(3) és (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során helytelen, hiányos vagy félrevezető információ közlését, vagy az adatszolgáltatás teljesítésére előírt határidő elmulasztását;
    d) a megjelenési kötelezettség elmulasztását."
    18. §
    A Tpvt. 64/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A versenyfelügyeleti eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas. A természetes vagy jogi személyek által készített rejtett felvétel akkor vehető figyelembe, ha az nem a jogsértés egyedüli bizonyítéka. Nem használható fel bizonyítékként a Gazdasági Versenyhivatal vagy más hatóság által jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték."
    19. §
    A Tpvt. 64/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására az ügyfél köteles közölni a tényállás tisztázásához, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához szükséges, és számára - elektronikus adat esetében az adat tárolásának helyétől és módjától függetlenül - hozzáférhető adatot, ideértve a személyes és - ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki - a védett adatot is."
    20. §
    A Tpvt. 65/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az ügyfél székhelyeként vagy telephelyeként nem bejelentett és gazdasági tevékenység folytatására egyébként általa - különösen az ügyfél vezető tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja vagy az ügyfél felett ténylegesen irányítást gyakorló személy által - nem használt magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan, jármű, adathordozó tekintetében helyszíni vizsgálat a (4) bekezdésben foglaltak fennállása mellett folytatható."
    21. §
    A Tpvt. 72/A. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Az EUMSz 101. vagy 102. cikkében tilalmazott magatartás miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban az eljáró versenytanács az ideiglenes intézkedés elrendeléséről tájékoztatja az Európai Versenyhatóságok Hálózatát.
    (5) Az eljáró versenytanács az elrendelt ideiglenes intézkedés hatályát végzéssel meghosszabbíthatja, ha az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó körülmények az ideiglenes intézkedés teljesítésére megállapított határidő lejártát követően továbbra is fennállnak.
    (6) Ha az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés nem tartalmaz az ideiglenes intézkedés teljesítésére vonatkozó határidőt, az ideiglenes intézkedés a versenyfelügyeleti eljárást befejező döntés véglegessé válásával hatályát veszti."
    22. §
    A Tpvt. 73/A. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
    "(8) A (7) bekezdés szerint iratbetekintésre jogosult az egyezségi nyilatkozatban szereplő adatokat védelemhez való jogának gyakorlása érdekében és csak abban a bíróság előtti eljárásban használhatja fel, amely kapcsolódik ahhoz a versenyfelügyeleti eljáráshoz, amelyben az iratbetekintést engedélyezték, és amely
    a) a kartell résztvevőivel szemben egyetemlegesen megállapított bírság összegének a kartell résztvevői közötti elosztására; vagy
    b) a 11. §-ban és a 21. §-ban, illetve az EUMSz. 101. és 102. cikkében tilalmazott magatartás elkövetését megállapító határozattal szembeni jogorvoslat elbírálására
    vonatkozik.
    (9) A (7) bekezdés szerint iratbetekintésre jogosult köteles a visszavont egyezségi nyilatkozatban szereplő adatokat és az egyezségi nyilatkozat benyújtásának és visszavonásának tényét a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig titokban tartani."
    23. §
    (1) A Tpvt. 75. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
    "(2) Az eljáró versenytanács az (1) bekezdés szerint meghozott határozatában foglalt kötelezettségeket határozott időre fogadhatja el, és az tartalmazza, hogy a Gazdasági Versenyhivatal - sem a határidő letelte előtt, sem annak eredményes letelte után - semmilyen vizsgálati cselekményt nem végez a jogsértés megvalósulásának vagy hiányának feltárása érdekében. Ez a rendelkezés nem érinti az utóvizsgálat lefolytatását."
    (2) A Tpvt. 75. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
    "(6a) Ha az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatala a kötelezett vállalkozás által közölt hiányos, helytelen vagy félrevezető információn alapult, az eljáró versenytanács a vállalt kötelezettséget előíró határozat alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjának - a kötelezettségvállalással érintett piaci viszonyok jellegére, a fennálló versenyfeltételekre, továbbá a vállalt kötelezettség addigi teljesítésének mértékére, a mulasztás tekintetében a vállalkozás magatartásának felróhatóságára is figyelemmel történő - mérlegelése alapján a határozatot visszavonhatja."
    24. §
    A Tpvt. 75/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "75/A. §
    (1) Az eljáró versenytanács
    a) az összefonódás vizsgálatára irányuló eljárásban a 30. § (3) bekezdése szerinti előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget előíró határozat, illetve
    b) a 75. § szerinti kötelezettségvállalást kötelezővé tevő határozat
    meghozatala előtt - ha azt szükségesnek tartja - az elfogadni tervezett feltétel vagy kötelezettség, illetve kötelezettségvállalás korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változata közlésével és az érdekeltek észrevételeinek benyújtására vonatkozó felhívás útján egyeztetést kezdeményezhet az érdekeltek, így különösen az érintett piacon tevékenységet folytató vállalkozások és az ügyben érintett egyéb személyek álláspontjának megismerése érdekében.
    (2) Az eljáró versenytanács az EUMSz. 101., illetve 102. cikkének alkalmazása során az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elfogadni tervezett kötelezettség vagy kötelezettségvállalás korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatának és az érdekeltek észrevételeinek benyújtására vonatkozó felhívás útján egyeztetést kezdeményez az érdekeltek, így különösen az érintett piacon tevékenységet folytató vállalkozások és az ügyben érintett egyéb személyek álláspontjának megismerése érdekében.
    (3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti felhívástól számított húsz napon belül bárki írásban megküldheti a Gazdasági Versenyhivatal részére a tervezett döntésre vonatkozó álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét."
    25. §
    (1) A Tpvt. 76. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az eljáró versenytanács határozatában)
    "i) jogsértés megállapítása esetén arányos és a jogsértés megszüntetéséhez vagy a jogsértés hatásainak kiküszöböléshez szükséges kötelezettséget - ideértve a magatartásra vonatkozó, vagy szerkezeti korrekciós intézkedéseket - ír elő, így különösen az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától vagy további fenntartásától való indokolatlan elzárkózás esetén szerződéskötésre kötelez,"
    (2) A Tpvt. 76. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott esetben az azonos mértékben hatékony kötelezettségek közül az eljáró versenytanács az arányosság elvével összhangban a vállalkozás számára a legkevésbé megterhelő kötelezettséget írja elő. Ez nem zárja ki, hogy az eljáró versenytanács az (1) bekezdés i) pontja keretében több kötelezettséget is megállapítson."
    26. §
    A Tpvt. 77. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A vizsgálónak az utóvizsgálatban előterjesztett jelentése alapján az eljáró versenytanács a feltétel teljesülésének, illetve az előírt kötelezettség teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, ennek hiányában)
    "c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a 75. § (1) bekezdése szerinti határozatát a 75. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosítja, a 75. § (6) bekezdése szerint visszavonja vagy bírságot szab ki, vagy a 75. § (6a) bekezdése szerint visszavonhatja,"
    27. §
    (1) A Tpvt. 78. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1b) A bírság összege legfeljebb a vállalkozás, illetve azon - a határozatban azonosított - vállalkozáscsoport a határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet, amelynek a bírsággal sújtott vállalkozás a tagja. A vállalkozások társulásával szemben kiszabott bírság összege legfeljebb a tagvállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. Vállalkozások társulása esetén az egyes tagvállalkozások pénzügyi felelőssége nem haladhatja meg a határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételük tíz százalékát."
    (2) A Tpvt. 78. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(5) Az eljáró versenytanács a vállalkozás-csoport jogsértést megvalósító tagját és a vállalkozáscsoportnak a határozatban nevesített tagjait egyetemlegesen kötelezi a bírság megfizetésére.
    (6) Ha a vele szemben kiszabott bírságot a vállalkozások társulása az eljáró versenytanács által meghatározott időn belül önként nem fizeti meg, és a végrehajtás sem vezet eredményre, az eljáró versenytanács végzéssel kötelezheti a vállalkozások társulását, hogy azt a tagvállalkozásaitól kért, a kiszabott bírság fedezésére szolgáló hozzájárulásból fizesse meg."
    (3) A Tpvt. 78. §-a a következő (6a)-(6c) bekezdéssel egészül ki:
    "(6a) Ha a (6) bekezdés szerinti hozzájárulás nem fedezi a vállalkozások társulásával szemben kiszabott bírság összegét, az eljáró versenytanács a bírság fennmaradó részének megfizetésére egyetemlegesen kötelezheti azokat a határozatban nevesített tagvállalkozásokat, amelyek nevében eljáró személy a vállalkozások társulása jogsértő döntés meghozatalában résztvevő döntéshozó testületének tagja volt a jogsértéssel érintett időszakban.
    (6b) Ha a (6a) bekezdés szerinti intézkedés nem vezet eredményre, az eljáró versenytanács a bírság fennmaradó részének megfizetésére egyetemlegesen kötelezheti azokat a határozatban nevesített tagvállalkozásokat, amelyek a jogsértéssel érintett időszakban a jogsértéssel érintett piacon folytattak tevékenységet.
    (6c) A (6a) és (6b) bekezdés szerinti megfizetés nem követelhető attól a tagvállalkozástól, amely bizonyítja, hogy a vállalkozások társulásának jogsértő döntését nem hajtotta végre, és
    a) nem volt tudomása annak létezéséről, vagy
    b) attól aktívan távol tartotta magát a vizsgálat megkezdése előtt."
    28. §
    (1) A Tpvt. 78/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(2) A bírság kiszabását az eljáró versenytanács annak a vállalkozásnak a tekintetében mellőzi, amely elsőként nyújt be erre irányuló kérelmet és szolgáltat olyan bizonyítékot,
    a) amely a Gazdasági Versenyhivatalnak alapot szolgáltat arra, hogy a jogsértéssel kapcsolatban helyszíni kutatás végzésére kapjon előzetes bírói engedélyt, feltéve, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a kérelem benyújtásának időpontjában nem rendelkezett elegendő információval a helyszíni kutatás bíróság általi engedélyezésének megalapozásához, vagy azt megelőzően még nem végzett helyszíni kutatást,
    b) amellyel a jogsértés elkövetése bizonyítható, feltéve, hogy a bizonyíték szolgáltatásának időpontjában a Gazdasági Versenyhivatal még nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal ahhoz, hogy a jogsértést bizonyítsa, és egyetlen vállalkozás sem felel meg az a) pontnak (a továbbiakban: bírság mellőzése iránti kérelem).
    (3) Kérelem alapján az eljáró versenytanács a kiszabandó bírság összegét csökkenti, ha a (2) bekezdés szerint a bírság mellőzésének nincs helye, és a vállalkozás a jogsértésre vonatkozó olyan bizonyítékot szolgáltat a Gazdasági Versenyhivatalnak, amely jelentős többletértéket képvisel a bizonyíték szolgáltatásának időpontjában a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álló bizonyítékokhoz képest (a továbbiakban: bírság csökkentése iránti kérelem)."
    (2) A Tpvt. 78/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) A bírság mellőzésének, csökkentésének, illetve a (6) bekezdés alkalmazásának további feltétele, hogy a vállalkozás, amelyre a kérelem vonatkozik
    a) a kérelem benyújtását követően azonnal megszüntesse részvételét a jogsértésben, kivéve az ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékű és jellegű részvételt, amelyre a versenyfelügyeleti eljárás vagy a helyszíni kutatás eredményességének biztosítása érdekében a Gazdasági Versenyhivatal végzésben kötelezte,
    b) a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig jóhiszeműen, teljes mértékben és folyamatosan együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal, így különösen
    ba) továbbra is rendelkezésre áll bármely olyan kérés megválaszolása céljából, amely hozzájárulhat a tényállás megállapításához,
    bb) biztosítja, hogy vezető tisztségviselői, alkalmazottai, megbízottjai vagy a felette ténylegesen irányítást gyakorló személyek a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álljanak, és észszerű erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy korábbi vezető tisztségviselői, alkalmazottai, megbízottjai vagy a felette ténylegesen irányítást gyakorló személyek meghallgatás céljából a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álljanak,
    bc) tartózkodik a vonatkozó információk vagy bizonyítékok megsemmisítésétől, meghamisításától vagy elrejtésétől,
    c) a Gazdasági Versenyhivatal kifejezett hozzájárulása nélkül a bírság mellőzése iránti kérelem, illetve a bírság csökkentése iránti kérelem benyújtásának tényét és az ezzel összefüggésben szolgáltatott bizonyítékok tartalmát - a más versenyhatósághoz benyújtott hasonló kérelmet ide nem értve - másnak semmilyen módon nem teszi hozzáférhetővé; a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg a hozzájárulást a kérdéses információk olyan hozzáférhetővé tételéhez, amely jogszabályi rendelkezés vagy hatósági kötelezés miatt elkerülhetetlenül szükséges, és
    d) kérelme benyújtásának a mérlegelése során tartózkodott
    da) a vonatkozó bizonyítékok megsemmisítésétől, meghamisításától, vagy elrejtésétől, és
    db) e tény vagy a mérlegelt kérelem tartalmának nyilvánosságra hozatalától, a más tagállami vagy harmadik országbeli versenyhatóság számára biztosított hozzáférést ide nem értve."
    29. §
    A Tpvt. 78/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "78/B. §
    (1) A 78/A. § (2), illetve (3) bekezdése szerinti, a bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelemnek tartalmaznia kell legalább
    a) a kérelmező vállalkozás nevét és székhelyét,
    b) a kérelmező által a 78/A. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozóként megjelölt magatartás meghatározását, így annak jellegét, időtartamát, az érintett árut és földrajzi területet, az abban részt vevő vállalkozások megjelölését,
    c) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes azon államok megjelölését, amelyekben a jogsértésre vonatkozó bizonyítékok fellelése valószínűsíthető,
    d) azon más tagállami és harmadik országbeli versenyhatóságok megjelölését, amelyekhez a kérelmező a bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelmet nyújtott be vagy szándékozik benyújtani ugyanazon feltételezett jogsértéssel kapcsolatban.
    (2) A kérelemhez csatolni kell a kérelem benyújtásakor a kérelmező rendelkezésére álló, a jogsértésre vonatkozó összes bizonyítékot.
    (3) A bírság mellőzésének van helye - az egyéb feltételek fennállása esetén - akkor is, ha az ez iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező nem tudja a jogsértésre vonatkozóan rendelkezésére álló összes bizonyítékot átadni a Gazdasági Versenyhivatalnak, de vállalja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal által meghatározott határidőn belül kérelmét kiegészíti (a továbbiakban: nem végleges mellőzési kérelem), feltéve, hogy a bírság mellőzését megalapozó bizonyítékokat az előírt határidőben teljes körűen átadja. A nem végleges mellőzési kérelemnek az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell a bizonyítékok későbbi szolgáltatásának indokolását, valamint a kérelmező kifejezett vállalását a kérelem határidőben történő bizonyítékokkal való kiegészítésére.
    (4) A bírság csökkentésének van helye - az egyéb feltételek fennállása esetén - akkor is, ha az ez iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező nem tudja a jogsértésre vonatkozóan rendelkezésére álló összes bizonyítékot átadni a Gazdasági Versenyhivatalnak, de vállalja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal által meghatározott határidőn belül kérelmét kiegészíti (a továbbiakban: nem végleges csökkentési kérelem), feltéve, hogy a bírság csökkentését megalapozó bizonyítékokat az előírt határidőben teljes körűen átadja. A nem végleges csökkentési kérelemnek az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell a bizonyítékok későbbi szolgáltatásának indokolását, valamint a kérelmező kifejezett vállalását a kérelem határidőben történő bizonyítékokkal való kiegészítésére.
    (5) A bírság mellőzésének, illetve a kiszabandó bírság csökkentésének van helye akkor is, ha az olyan jogsértésre vonatkozóan, amelynek tekintetében a versenyhatóságok hálózatán belüli együttműködésről szóló európai bizottsági közlemény értelmében az Európai Bizottság különösen alkalmas lehet az eljárás lefolytatására, a kérelmező az Európai Bizottsághoz benyújtott bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelemmel, vagy nem végleges mellőzési kérelemmel egyidejűleg - különösen az érintett árut és földrajzi piacot, valamint a jogsértés időtartamát illetően - azzal azonos tárgyú kérelmet nyújt be a Gazdasági Versenyhivatalhoz mint az európai bizottsági közlemény szerint az eljárás lefolytatására jó helyzetben lévő hatósághoz, amellyel együtt nem adja át a rendelkezésére álló összes bizonyítékot, de amennyiben a jogsértés miatt a Gazdasági Versenyhivatal eljárást indít, a Gazdasági Versenyhivatal felhívásában megjelölt határidőn belül kérelmét kiegészíti, és a rendelkezésére álló összes bizonyítékot átadja (a továbbiakban: nem végleges előzetes kérelem). A nem végleges előzetes kérelem angol nyelven is benyújtható. A nem végleges előzetes kérelem tartalmára az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
    (6) A Gazdasági Versenyhivatal az Európai Versenyhatóságok Hálózatán keresztül folytatott együttműködés keretében ellenőrizheti, hogy a nem végleges előzetes kérelem tárgya azonos-e az Európai Bizottsághoz benyújtott bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem vagy nem végleges mellőzési kérelem tárgyával.
    (7) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a nem végleges előzetes kérelem átvételének időpontjában ugyanazon, a 78/A. § (1) bekezdése szerinti jogsértésre vonatkozóan másik kérelmezőtől még nem kapott nem végleges előzetes kérelmet, és a kérelem megfelel az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek, a Gazdasági Versenyhivatal e körülményekről értesíti a kérelmezőt.
    (8) Az Európai Bizottság arról való értesítéséig, hogy a nem végleges előzetes kérelem tárgyát képező ügyben indít-e eljárást, az Európai Bizottság a kérelmező elsődleges kapcsolattartója. A Gazdasági Versenyhivatal kérheti, hogy az Európai Bizottság tájékoztassa az ügy állásáról. Azt megelőzően, hogy az Európai Bizottság arról értesíti a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy a nem végleges előzetes kérelem tárgyát képező ügyben vagy annak egy részében nem kíván eljárást indítani, a Gazdasági Versenyhivatal csak az Európai Bizottság által a kérelmezőnek adott vizsgálati utasítások tárgyában kérhet kiegészítést a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtott nem végleges előzetes kérelemhez, valamint csak rendkívüli körülmények fennállása - amikor ez az ügyek elhatárolása vagy elosztása céljából feltétlenül szükséges - esetén kötelezheti a kérelmezőt nem végleges előzetes kérelmének bírság mellőzése iránti kérelemre való kiegészítésére.
    (9) A bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem, a nem végleges mellőzési kérelem, a nem végleges csökkentési kérelem és a nem végleges előzetes kérelem - utóbbi esetében az (5) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül - az Európai Unió másik hivatalos nyelvén akkor nyújtható be, ha erről a kérelmező és a Gazdasági Versenyhivatal megállapodik.
    (10) A Gazdasági Versenyhivatal a bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem, a nem végleges mellőzési kérelem, a nem végleges csökkentési kérelem és a nem végleges előzetes kérelem átvételét a kérelmező kérésére részére írásban igazolja, amely igazoláson feltünteti a kézhezvétel naptári dátumát a pontos időpont megjelölésével.
    (11) Ha a (3) és (4) bekezdés szerinti nem végleges kérelmet a kérelmező az előírt határidőben a szükséges bizonyítékok benyújtásával kiegészíti, kérelmének beérkezése és az ahhoz kapcsolódó bizonyítékok szolgáltatásának időpontjaként a nem végleges kérelem beérkezésének időpontját kell figyelembe venni.
    (12) A bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem tekintetében hiánypótlásnak nincs helye, a (3) és (4) bekezdés szerinti nem végleges kérelem kiegészítésére előírt határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem nem terjeszthető elő.
    (13) A bírság 78/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mellőzése iránti kérelem annak a 78/C. § (2) bekezdése szerinti elbírálásáig - elutasítás esetén az eljáró versenytanács elutasító végzésének közlésétől számított nyolc napon belül - visszavonható; egyebekben a bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem visszavonásának nincs helye."
    30. §
    A Tpvt. 78/D. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) A (2) bekezdés szerint iratbetekintésre jogosult az engedékenységi nyilatkozatban szereplő adatokat, a bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem benyújtásának tényét és az ilyen kérelemmel összefüggésben szolgáltatott bizonyítékok e jellegére vonatkozó adatot védelemhez való jogának gyakorlása érdekében és csak abban a bíróság előtti eljárásban használhatja fel, amely kapcsolódik ahhoz a versenyfelügyeleti eljáráshoz, amelyben az iratbetekintést engedélyezték, és amely
    a) a kartell résztvevőivel szemben egyetemlegesen megállapított bírság összegének a kartell résztvevői közötti elosztására; vagy
    b) a 11. §-ban és a 21. §-ban, illetve az EUMSz. 101. és 102. cikkében tilalmazott magatartás elkövetését megállapító határozattal szembeni jogorvoslat elbírálására
    vonatkozik."
    31. §
    A Tpvt. a következő 78/E. §-sal egészül ki:
    "78/E. §
    Az 1/2003/EK tanácsi rendelet 12. cikkében szabályozott együttműködés keretében engedékenységi nyilatkozat kizárólag akkor adható át másik tagállami versenyhatóságnak, ha
    a) ahhoz a kérelmező hozzájárul, vagy
    b) az engedékenységi nyilatkozatot átvevő tagállami versenyhatóság is kapott ugyanazon kérelmező vállalkozástól ugyanazon jogsértéssel összefüggésben engedékenységi nyilatkozatot, feltéve, hogy az engedékenységi nyilatkozat továbbításának időpontjában a kérelmező vállalkozásnak nem áll módjában az általa az átvevő nemzeti versenyhatósághoz benyújtott engedékenységi nyilatkozat visszavonása."
    32. §
    A Tpvt. 80/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A vizsgáló vagy az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetéséről értesíti az Európai Bizottságot, ha az 1/2003/EK tanácsi rendelet 11. cikk (3) bekezdése alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindításáról értesítette."
    33. §
    A Tpvt. 80/D. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) Ha az ügyben az Európai Bizottság eljárást indított, a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást az első vizsgálati cselekményről való értesülést követően az Európai Bizottság által lefolytatott eljárás befejezéséről való értesülésig felfüggeszti.
    (2) Ha az ügyben más tagállami versenyhatóság eljárást indított, a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást az első vizsgálati cselekményről való értesülést követően a másik tagállami versenyhatóság által lefolytatott eljárás befejezéséről való értesülésig felfüggesztheti.
    (3) Az (1) vagy a (2) bekezdés alapján hozott eljárást felfüggesztő végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye."
    34. §
    A Tpvt. a következő XI/C. Fejezettel egészül ki:
    "XI/C. Fejezet
    A tagállami versenyhatóságok közötti kölcsönös segítségnyújtás
    80/I. §
    (1) Ha az 1/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése alapján más tagállam versenyhatósága vizsgálati cselekmény foganatosítását kéri a Gazdasági Versenyhivataltól, arra a versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ilyen esetben az eljárás a vizsgálónak a beszerzett bizonyítékok átadásáról és az eljárás során felmerült, a Gazdasági Versenyhivatal által megelőlegezett költség megállapításáról szóló végzésével zárul.
    (2) Ha a Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés alapján helyszíni kutatást végez vagy meghallgatást tart, az e vizsgálati cselekmény foganatosítását kérő más tagállami versenyhatóság (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: megkereső versenyhatóság) tisztviselője, valamint az e tisztviselőt kísérő személyek a vizsgálati cselekményt foganatosító vizsgáló felügyelete mellett részt vehetnek a vizsgálati cselekményen.
    (3) A Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés szerint jár el akkor is, ha a megkereső versenyhatóság annak megállapítása érdekében kéri vizsgálati cselekmény foganatosítását a Gazdasági Versenyhivataltól, hogy a vállalkozás vagy a vállalkozások társulása eleget tett-e a megkereső versenyhatóság által hozott, a vállalkozás vagy vállalkozások társulása székhelyeként vagy telephelyeként bejelentett vagy egyébként általa gazdasági tevékenység folytatására, illetve ilyen célból használt ingatlanon, járművön vagy adathordozón végzett helyszíni kutatást, adat vagy irat szolgáltatását vagy ideiglenes intézkedést elrendelő, jogsértés tényét megállapító és a jogsértés megszüntetését elrendelő vagy kötelezettségvállalást jóváhagyó döntésben foglalt rendelkezéseknek. Az e bekezdés szerinti vizsgálati cselekményt a Gazdasági Versenyhivatal a megkereső versenyhatóság nevében és költségére foganatosítja.
    (4) A Gazdasági Versenyhivatal jogosult a (3) bekezdés szerinti eljárásban a megkereső versenyhatósággal információt cserélni. Az információcsere során az 1/2003/EK tanácsi rendelet 12. cikkében foglalt biztosítékok alkalmazandók.
    80/J. §
    (1) A Gazdasági Versenyhivatal a megkereső versenyhatóság nevében, költségére és a 80/L. §-ban meghatározottaknak megfelelő kérelmére értesíti a megkereső hatóság által eljárás alá vont vállalkozást vagy vállalkozások társulását vagy az eljárás egyéb résztvevőjét (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: címzett)
    a) az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében tilalmazott magatartások feltételezett elkövetésével szembeni előzetes kifogásokról és az e cikkeket alkalmazó döntésekről,
    b) a megkereső versenyhatóság jogérvényesítési eljárásai során elfogadott minden olyan eljárási aktusról, amely a megkereső versenyhatóság joga alapján értesítési kötelezettséggel jár, és
    c) az EUMSz. 101. vagy 102. cikkének alkalmazásához kapcsolódó minden egyéb releváns okiratról, beleértve a bírságokat vagy eljárási bírságokat kiszabó döntések végrehajtására vonatkozó iratokat is.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti értesítésre a versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az eljárás a vizsgálónak az értesítés teljesítéséről és az eljárás során felmerült, a Gazdasági Versenyhivatal által megelőlegezett költség megállapításáról szóló végzésével zárul.
    (3) A Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés szerinti kérelem teljesítése során a megkereső versenyhatóság által az értesítésre megjelölt időtartam figyelembevételével jár el.
    80/K. §
    (1) A Gazdasági Versenyhivatal a megkereső versenyhatóság kérelmére elrendeli a megkereső versenyhatóság bírságot vagy eljárási bírságot kiszabó, nemzeti joga szerint jogerős döntésének végrehajtását, ha a megkereső versenyhatóság tájékoztatása alapján a vállalkozás vagy vállalkozások társulása nem rendelkezik elegendő vagyonnal a megkereső versenyhatóság tagállamának területén ahhoz, hogy a vele szemben kiszabott végrehajtható bírságot vagy eljárási bírságot be lehessen hajtani.
    (2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben - különös tekintettel arra az esetre, ha a vállalkozás vagy vállalkozások társulása, amellyel szemben a bírság vagy az eljárási bírság végrehajtható, nem letelepedett a megkereső hatóság tagállamában - a Gazdasági Versenyhivatal a megkereső versenyhatóság kérelmére elrendelheti a megkereső versenyhatóság bírságot vagy eljárási bírságot kiszabó, nemzeti joga szerint jogerős döntésének végrehajtását.
    (3) Az (1) és (2) bekezdésben hivatkozott bírság vagy eljárási bírság elévülési idejére a megkereső versenyhatóság tagállamának nemzeti joga az irányadó.
    (4) A megkereső versenyhatóság által továbbított, az (1) és (2) bekezdés szerinti kérelem végrehajtható okiratnak minősül. A Gazdasági Versenyhivatal a végrehajtást e kérelem alapján rendeli el, amelynek során e törvény végrehajtásra vonatkozó szabályai alapján jár el. A tartozásokat e törvény végrehajtásra vonatkozó szabályai alapján az adó- és vámhatóság adók módjára hajtja be. A végrehajtás eredményéről a Gazdasági Versenyhivatal tájékoztatja a megkereső versenyhatóságot.
    (5) Az (1) vagy (2) bekezdés szerinti megkeresés alapján elrendelt végrehajtás eredményeként beszedett összeg a megkereső versenyhatóság bevétele.
    (6) A Gazdasági Versenyhivatal az e § szerinti intézkedéseivel kapcsolatban felmerülő költségeit levonhatja a megkereső versenyhatóság nevében behajtott bírságból vagy eljárási bírságból. Ha a bírság e költségeket nem fedezi, a Gazdasági Versenyhivatal kérheti költségeinek megtérítését a megkereső versenyhatóságtól.
    (7) A Gazdasági Versenyhivatal az e § szerinti intézkedéseivel kapcsolatban felmerülő költségeinek megtérítésére a végrehajtás alá vont vállalkozást is kötelezheti.
    (8) A bírság vagy eljárási bírság külföldi devizában meghatározott összegének forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a bírság vagy eljárási bírság kiszabásának napján érvényes deviza-középárfolyamot kell alkalmazni.
    80/L. §
    (1) A Gazdasági Versenyhivatal a 80/J. § és a 80/K. § (1) és (2) bekezdése szerinti eljárást akkor folytatja le, ha a megkereső versenyhatóság által továbbított kérelem (a továbbiakban: egységes együttműködési kérelem) tartalmazza:
    a) a címzett nevét, ismert címét, valamint a címzett azonosítására szolgáló minden egyéb lényeges információt,
    b) a vonatkozó tények és körülmények rövid ismertetését,
    c) az egységes együttműködési kérelemhez mellékelt dokumentum ismertetését,
    d) a 80/K. § (2) bekezdésében meghatározott esetet kivéve a Gazdasági Versenyhivatal nevét, címét és egyéb elérhetőségeit, és
    e) azt az időtartamot, amelyen belül - a megkereső versenyhatóság tagállamának nemzeti joga szerint - az értesítésnek meg kell történnie vagy végrehajtásnak meg kell indulnia,
    f) a megkereső versenyhatóság tagállamának nemzeti joga szerint a végrehajtást elrendelő vagy végrehajtandó döntésre alkalmazandó elévülési szabályok ismertetését.
    (2) A 80/K. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti esetekben az egységes együttműködési kérelemnek az (1) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell:
    a) a megkereső hatóság tagállamában a végrehajtást elrendelő vagy végrehajtható döntés információit,
    b) végrehajtást elrendelő vagy végrehajtható döntés jogerőssé válásának dátumát,
    c) a bírság vagy eljárási bírság összegét, és
    d) a megkereső versenyhatóság által a végrehajtás érdekében tett intézkedésekre vonatkozó információkat.
    (3) A nem magyar nyelvű egységes együttműködési kérelmet, az értesítés tárgyát képező dokumentumot vagy a megkereső versenyhatóság végrehajtható döntését a Gazdasági Versenyhivatal akkor fogadja el, ha erről előzetesen a megkereső versenyhatósággal megállapodik.
    (4) Ha a Gazdasági Versenyhivatalnak az egységes együttműködési kérelem elintézéséhez további információkra van szüksége, megkeresi a megkereső versenyhatóságot.
    (5) A Gazdasági Versenyhivatal visszautasítja az egységes együttműködési kérelmet, ha
    a) az nem felel meg az (1)-(3) bekezdésben meghatározott követelményeknek, vagy
    b) a Gazdasági Versenyhivatal észszerű indokokkal alátámasztja, hogy annak teljesítése Magyarország közrendjébe ütközik.
    80/M. §
    Jogorvoslat a megkereső versenyhatóság tagállamának nemzeti joga alapján a megkereső versenyhatóság tagállamának illetékes szervétől kérhető
    a) a 80/J. § szerinti értesítés alapját képező okirat,
    b) a 80/K. § szerinti bírságot vagy eljárási bírságot kiszabó döntés, és
    c) az egységes együttműködési kérelem
    jogszerűsége tárgyában.
    80/N. §
    (1) Ha a Gazdasági Versenyhivatal az e fejezet szerinti esetekben megkereső versenyhatóságként jár el, a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács az előtte folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárást a másik tagállam versenyhatóságának az eljárási cselekmény elvégzéséről szóló értesítéséig felfüggeszti.
    (2) A 80/I. § (4) bekezdésében foglalt jogosultság a Gazdasági Versenyhivatalt akkor is megilleti, ha megkereső versenyhatóságként jár el.
    80/O. §
    (1) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a 80/J. § vagy a 80/K. § (1) vagy(2) bekezdése szerinti esetekben megkereső versenyhatóságként jár el, a másik tagállam versenyhatóságának (a továbbiakban: megkeresett versenyhatóság) címzett egységes együttműködési kérelemnek tartalmaznia kell
    a) a címzett nevét, címét, valamint a címzett azonosítására szolgáló minden egyéb lényeges információt,
    b) a vonatkozó tények és körülmények rövid ismertetését,
    c) az egységes együttműködési kérelemhez mellékelt dokumentum ismertetését,
    d) a megkeresett versenyhatóság nevét, címét és egyéb elérhetőségeit, és
    e) azt az időtartamot, amelyen belül - a magyar jog szerint - az értesítésnek meg kell történnie vagy a végrehajtásnak meg kell indulnia,
    f) a magyar jog szerint a végrehajtást elrendelő vagy végrehajtandó döntésre alkalmazandó elévülési szabályok ismertetését.
    (2) A 80/K. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti esetekben az egységes együttműködési kérelemnek az (1) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell
    a) a végrehajtható döntés információit;
    b) a végrehajtható döntés jogerőssé válásának dátumát;
    c) a bírság vagy eljárási bírság összegét, és
    d) a Gazdasági Versenyhivatal által a végrehajtás érdekében tett intézkedésekre vonatkozó információkat.
    (3) A megkeresett versenyhatósággal kötött eltérő megállapodás hiányában a Gazdasági Versenyhivatal a megkeresett versenyhatóság hivatalos nyelvére lefordítva továbbítja az egységes együttműködési kérelmet és az annak mellékletét képező dokumentumokat a megkeresett versenyhatóságnak.
    80/P. §
    A Gazdasági Versenyhivatal a nyomozó hatóság kérésére kapcsolatot tart a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény 420. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott mentesség megállapítását lehetővé tevő eljárást lefolytató tagállami versenyhatósággal."
    35. §
    A Tpvt. XII. Fejezet "A közigazgatási hatósági eljárás szabályainak alkalmazása" alcíme helyébe a következő alcím lép:
    "A közigazgatási hatósági eljárás szabályainak alkalmazása
    80/Q. §
    A jogorvoslatra az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."
    36. §
    A Tpvt. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 95/G. és 95/H. §-sal egészül ki:
    "95/G. §
    (1) A Küt. 105. § (6) bekezdése alapján a közszolgálati munkaszerződést a köztisztviselő közszolgálati munkaszerződés megkötésének időpontjában hatályos kinevezése szerinti időtartamra kell megkötni.
    (2) A Küt. 105. § (5) bekezdése nem alkalmazható azzal a köztisztviselővel szemben, akinek a Gazdasági Versenyhivatallal fennálló közszolgálati jogviszonya 2020. április 23. és 30. között keletkezik. E köztisztviselővel a közszolgálati munkaszerződést 2020. április 30-ig kell megkötni.
    95/H. §
    (1) A 37. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a Versenytanácsi megbízatást megelőző közszolgálati munkaszerződés hiányában a megbízatási idő lejárta esetén e köztisztviselővel a megbízatás megszűnését megelőző öt munkanapon belül közszolgálati munkaszerződést kell kötni, amely a megbízatás lejártának napjával lép hatályba. Ebben az esetben a 37. § (4) bekezdése szerinti feladatkörön a megbízatást megelőzően betöltött munkakört kell érteni.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az új közszolgálati munkaszerződésben olyan feladatkört kell megállapítani, amely megegyezik a köztisztviselő által versenytanácstagi megbízatása előtt betöltött munkakörrel vagy egyébként végzettségének, szakképzettségének, szakképesítésének megfelel. A közszolgálati munkaszerződést a versenytanácstagi megbízatását megelőzően hatályos kinevezése szerinti időtartamra kell megkötni. A közszolgálati munkaszerződésben megállapított illetmény nem lehet kevesebb, mint a köztisztviselő versenytanácstagi megbízatását megelőző illetménye.
    (3) Ha a Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatott, (1) bekezdés szerinti köztisztviselő a közszolgálati munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot nem fogadja el, közszolgálati jogviszonya a Küt. 105. § (7) bekezdésének megfelelően a határidő utolsó napját követő napon megszűnik. A Küt. 41. §-ának alkalmazásában a versenytanácstagként járó illetményt kell figyelembe venni.
    (4) A 34. §-ban meghatározott köztisztviselők jogviszonyának Küt. szerinti közszolgálati jogviszonnyá történő átalakulása nem érinti a megbízatást, kinevezést."
    37. §
    A Tpvt. 98. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A 33. § (2c) és (5) bekezdése, a 36. § (3) bekezdése, a 42/D. §, az 55/A. § (1) bekezdés e) pontja, az 55/E. §, a 61. § (1a), (3), (4) és (6) bekezdése, a 64/A. § (1) bekezdése, a 64/B. § (1) bekezdése, a 65/A. § (1),(2), (7) és (8) bekezdése, a 65/B. § (3) bekezdése, a 72/A. § (1) bekezdés a) pontja és (4)-(6) bekezdése, a 73/A. § (8) és (9) bekezdése, a 75. § (2) és (6a) bekezdése, valamint a (7) bekezdés b) pontja, a 75/A. §, a 76. § (1) bekezdés i) pontja és (4) bekezdése, a 77. § (6) bekezdés c) pontja, a 78. § (1b), (5), (6), (6a)-(6c) bekezdése, a 78. § (7) bekezdése, a 78/A. § (2)-(3) és (7) bekezdései, a 78/B. §, a 78/D. § (2a) bekezdése, a 78/E. §, a 80/A. § (1) és (1a) bekezdése, a 80/D. § (1)-(3) bekezdése, valamint a XI/C. Fejezet a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogérvényesítés céljából történő megerősítéséről és a belső piac megfelelő működésének biztosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2019/1 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."
    38. §
    A Tpvt.
    1. 35/A. § (1)-(3) bekezdésében a "34/A. §-ban" szövegrész helyébe a "34/A. §-ban és a Küt. 24. §-ában" szöveg,
    2. 38. § (5) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "Kttv.-ben" szövegrész helyébe a "Küt.-ben" szöveg,
    3. 39. §-ában a "munkaköröket" szövegrész helyébe az "álláshelyeket" szöveg, a "működési szabályzata" szövegrész helyébe a "működési szabályzata, az álláshelyen ellátandó feladatokat a szabályzata" szöveg,
    4. 41. § (2) bekezdésében a "Kttv. 115. §-a" szövegrész helyébe a "Küt. 68. §-a" szöveg,
    5. 42. § (1a) bekezdésében az "Elnök" szövegrész helyébe az "elnök" szöveg,
    6. 42/B. § (1) bekezdésében a "munkakörbe" szövegrész helyébe az "álláshelyre" szöveg, a "munkakör" szövegrész helyébe az "álláshely" szöveg,
    7. 43/B. § (1) bekezdésében a "munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban" szövegrész helyébe "munkaviszonyban" szöveg,
    8. 55/A. § (1) bekezdés e) pontjában a "11. és 14. cikke" szövegrész helyébe a "11., 12., 14. és 22. cikke" szöveg,
    9. 61. § (3) bekezdésében a "vállalkozás esetében az eljárási bírságot kiszabó végzés" szövegrész helyébe a "vállalkozás vagy vállalkozások társulása esetében az eljárási bírságot kiszabó végzés" szöveg,
    10. 61. § (4) bekezdésében az "az eljárási bírság napi összege vállalkozás esetében" szövegrész helyébe az "az eljárási bírság napi összege vállalkozások vagy vállalkozások társulása esetében" szöveg,
    11. 61. § (6) bekezdésében az "Az eljárási bírság kiszabásánál" szövegrész helyébe az "Az eljárási bírságnak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie, és kiszabásánál" szöveg,
    12. 65/A. § (1) bekezdésében az "adathordozót átkutathat" szövegrész helyébe az "adathordozót - a (2) bekezdésben foglaltakat is beleértve - átkutathat" szöveg,
    13. 65/A. § (7) bekezdésében az "a (2) bekezdés szerinti esetben" szövegrész helyébe az "a magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan, jármű vagy adathordozó esetében" szöveg,
    14. 65/A. § (8) bekezdésében az "A (2) bekezdés szerinti esetben" szövegrész helyébe az "A magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan, jármű vagy adathordozó esetében" szöveg,
    15. 65/B. § (3) bekezdésében az "illetve akihez" szövegrész helyébe az "illetve - a magáncélú, magánhasználatú ingatlan, jármű vagy adathordozó esetében - akihez" szöveg,
    16. 72/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "megtilthatja a valószínűsíthetően" szövegrész helyébe a "megtilthatja - a magatartással arányos módon - a valószínűsíthetően" szöveg,
    17. 75. § (7) bekezdés b) pontjában az "a (6) bekezdés" szövegrész helyébe az "a (6) és (6a) bekezdés" szöveg,
    18. 78. § (7) bekezdésében az "Az (5) és (6) bekezdésben" szövegrész helyébe az "Az (5)-(6b) bekezdésben" szöveg,
    19. 78. § (8) bekezdésében az "előforduló, nem az EUMSz. 101. vagy 102. cikkébe ütköző jogsértés" szövegrész helyébe az "előforduló jogsértés" szöveg,
    20. 80/A. § (1) bekezdésében az "az e fejezetben és" szövegrész helyébe az "az e fejezetben, a XI/C. fejezetben és" szöveg,
    21. 80/F. §-ában az "e célból versenyfelügyeleti eljárást kell indítani" szövegrész helyébe az "e foganatosításra a versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni" szöveg
    lép.
    39. §
    Hatályát veszti a Tpvt.
    a) 42. § (6) bekezdése,
    b) 42/B. § (3) bekezdése,
    c) 42/C. §-a
    d) 43. § (3) bekezdése.
    6. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
    40. §
    Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 6/B. § (6) bekezdésében az "illetve" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg lép.
    7. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása
    41. §
    Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 96. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az OBH elnökhelyettese illetményére a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 51. § (5) bekezdésének szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az illetmény összegét az OBH elnöke állapítja meg. Az OBH elnökhelyettese juttatásaira az állami vezetői juttatásokról szóló kormányrendeletnek az államtitkár részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni."
    8. A társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
    42. §
    A társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
    a) 22. § (9) bekezdésében az "igazítani" szövegrész helyébe a "hozzáigazítani" szöveg,
    b) 101. § (1) bekezdés a) pontjában az "alapulvételével" szövegrész helyébe az "alapulvételével," szöveg
    lép.
    9. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
    43. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 33/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "33/B. §
    Az Integrált Jogvédelmi Szolgálatot vezető jogvédelmi biztos a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetményre jogosult, amelynek összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg, ezen felül helyettes államtitkári juttatásokra jogosult."
    10. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosítása
    44. §
    Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény (a továbbiakban: Levéltári tv.) 9. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
    "(9) A főigazgató és a főigazgató-helyettes minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni."
    45. §
    A Levéltári tv.
    a) 8. § (7) bekezdés b) pontjában a "munkaköri" szövegrész helyébe az "álláshelyi" szöveg,
    b) 9. § (7) bekezdésében a "közszolgálati tisztviselőkről" szövegrész helyébe a "különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról" szöveg
    lép.
    11. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása
    46. §
    A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény
    a) 6. §-ában a "43%-át," szövegrész helyébe a "43%-át" szöveg,
    b) 9/A. § (1) bekezdésében az "(1) bekezdésének" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés" szöveg
    lép
    12. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
    47. §
    Hatályát veszti az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény "A Hatóság alkalmazottai" alcím címe és 19. §-a.
    13. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása
    48. §
    Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 44. § (5) bekezdésében a "munkakört" szövegrész helyébe az "álláshelyet" szöveg lép.
    14. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
    49. §
    A sportról szóló 2004. évi I. törvény 60. § (1) bekezdésében a "bérből és fizetésből élők" szövegrész helyébe az "az" szöveg lép.
    15. A Kiváló Művész, az Érdemes Művész és a Népművészet Mestere járadékáról szóló 2004. évi CVI. törvény módosítása
    50. §
    A Kiváló Művész, az Érdemes Művész és a Népművészet Mestere járadékáról szóló 2004. évi CVI. törvény 4. §-ában a "bérből és fizetésből élők" szövegrész helyébe az "az" szöveg lép.
    16. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása
    51. §
    A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 4. § (3) bekezdésében a "43 százaléka" szövegrész helyébe a "43%-a" szöveg lép.
    17. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása
    52. §
    A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 4. § (3) bekezdésében az "abban az esetben" szövegrész helyébe az "akkor" szöveg lép.
    18. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása
    53. §
    Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 39/A. §-ában a "március 1-jétől" szövegrész helyébe a "március 1-től" szöveg lép.
    19. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
    54. §
    A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 7. § (6) bekezdésében az "illetménye, valamint" szövegrész helyébe az "illetménye, továbbá" szöveg lép.
    20. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
    55. §
    A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 4. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(6) Az NFK elnöke a miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárával azonos összegű illetményre jogosult.
    (7) Az NFK elnökhelyettese a miniszter által vezetett minisztérium helyettes államtitkárával azonos összegű illetményre jogosult."
    56. §
    Az Nfatv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A Tanács tagja - a Tanács elnöke és az NFK elnöke kivételével - tevékenységéért a miniszter által vezetett minisztérium helyettes államtitkári illetményének megfelelő összegű tiszteletdíjban részesül. A Tanács elnöke tevékenységéért a miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkári illetményének megfelelő összegű tiszteletdíjban részesül."
    21. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
    57. §
    A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 26. § (3) bekezdésében a "közzétett," szövegrész helyébe a "közzétett" szöveg lép.
    22. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása
    58. §
    A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Média tv.) 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "93. §
    A Kuratórium elnökét a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határa harmincöt százalékának, a Kuratórium tagját a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határa huszonkét százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg, továbbá - legfeljebb tiszteletdíjuk ötven százalékáig - költségtérítésre tarthatnak igényt. A költségtérítés mértékére vonatkozó további szabályokat a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg."
    59. §
    A Média tv. 97. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A Közszolgálati Testület elnökét a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határa huszonkét százalékának, tagját a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határa tizennégy százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg. Az elnök és a tagok ezen felül - a Testülethez kötődő feladataik ellátásához szükséges - utazási költségeik megtérítésére tarthatnak igényt. Az elnökre és a tagokra a 118. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok - a 118. § (1) bekezdés e) pontjának kivételével - irányadók."
    60. §
    A Média tv. 110/A. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(2) A Hatóság főigazgatója és főigazgató-helyettesei, valamint a Hatóság alkalmazottai e tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el, jogviszonyukra az e törvényben foglalt eltérésekkel a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni.
    (3) A Hatóság elnöke meghatározza a Hatóság feladatainak ellátásához szükséges álláshelyek rendszerét, a feladatok ellátásához szükséges erőforrások mennyiségét, valamint a Hatóság szervezeti és működési szabályzatában jelöli ki a (2) bekezdésbe nem tartozó azon álláshelyeket, amely álláshelyen foglalkoztatottak feladataikat munkaviszony keretében látják el. A Hatóság elnöke szabályzatban meghatározhatja az álláshelyek besorolási kategóriáit.
    (4) A Hatóság elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Hatóság illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól.
    (5) A Hatóság és a Hatóság köztisztviselői közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről."
    61. §
    A Média tv. 115. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) A főigazgató minden naptári évben a Hatóság szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni."
    62. §
    A Média tv. 117. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) A főigazgató-helyettes minden naptári évben a Hatóság szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni."
    63. §
    A Média tv.
    a) 111/A. § (2a) bekezdés a) és c) pontjában, valamint 124. § (2a) bekezdés a) és c) pontjában a "munkakörben" szövegrész helyébe a "munkakörben vagy álláshelyen" szöveg,
    b) 113. § (10) bekezdésében a "közszolgálati jogviszonyban történő vezetői megbízás visszavonása" szövegrész helyébe a "vezetői álláshelyről nem vezetői álláshelyre való helyezés" szöveg,
    c) 139. § (2) bekezdésében a "főosztályvezetői besorolású köztisztviselő" szövegrész helyébe a "szakmai vezető I. besorolású álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselő" szöveg
    lép.
    23. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása
    64. §
    Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 20. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 21. § (1) bekezdésében a "március 1-jétől" szövegrész helyébe a "március 1-től" szöveg lép.
    24. A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása
    65. §
    A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (a továbbiakban: MMA tv.) a következő 24/A. §-sal egészül ki:
    "24/A. §
    (1) A főtitkár helyettesítését az MMA Titkárságának hivatali feladatai tekintetében a főtitkár által - az elnökség előzetes tájékoztatása mellett - határozatlan időre kinevezett főtitkár-helyettes látja el.
    (2) A főtitkár-helyettes illetménye a főtitkár illetményének 90%-a, a főtitkár-helyettest - illetményén túl - helyettes államtitkári juttatás illeti meg és minden naptári évben 20 munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni."
    66. §
    Az MMA tv. 26. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A (1) bekezdésben foglalt illetményen túl az elnököt miniszteri juttatás és évente 40 munkanap szabadság illeti meg.
    (1b) A főtitkárt közigazgatási államtitkári juttatás illeti meg és minden naptári évben 20 munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni."
    67. §
    Az MMA tv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az MMA Titkársága az MMA irányítása alá tartozó költségvetési szerv, amelynek a közfeladatszervezési, igazgatási és gazdálkodási feladatokat ellátó alkalmazottja - a főtitkárt és a főtitkárhelyettest is ideértve - közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő."
    68. §
    Hatályát veszti az MMA tv. 28. § (5) bekezdésében a " , közszolgálati ügykezelője" szövegrész.
    25. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény módosítása
    69. §
    A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 16. § (1) bekezdésében a "munkakört" szövegrész helyébe az "álláshelyet" szöveg lép.
    26. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása
    70. §
    Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 39/D. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(3) Az alapvető jogok biztosának a nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére legalább tizenegy munkatársát fel kell hatalmaznia. A felhatalmazott munkatársak a szabadságuktól megfosztott személyekkel való bánásmódot érintő szakterületen kiemelkedő elméleti tudással vagy legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező, felsőfokú végzettségű szakértők lehetnek. A nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésében való közreműködésre az alapvető jogok biztosa eseti vagy állandó jelleggel más szakértőket is felhatalmazhat.
    (4) A nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére felhatalmazott munkatársak között kell lennie legalább egy, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettes biztos által javasolt személynek, és legalább két-két jogász, orvos, illetve pszichológus végzettségű személynek. A felhatalmazott munkatársak között az egyik nem képviselőinek a száma legfeljebb eggyel haladhatja meg a másik nem képviselőinek számát."
    71. §
    Az Ajbt. 41. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) A Hivatal álláshelyeire a Küt. 5. § (2) bekezdése nem alkalmazható."
    72. §
    (1) Az Ajbt. 42. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(2) A főtitkár a Kit. szerinti közigazgatási államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és közigazgatási államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
    (2a) A főtitkár munkáját főtitkárhelyettes segíti. A főtitkárhelyettes a Kit. szerinti helyettes államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és helyettes államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni."
    (2) Az Ajbt. 42. § (2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2c) A 41. § (3a) bekezdése szerinti önálló szervezeti egység vezetője a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetményre jogosult, amelynek összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. Ezen felül helyettes államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni."
    (3) Az Ajbt. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a)-(3d) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőt az alapvető jogok biztosa nevezi ki és menti fel, a munkáltatói jogokat egyebekben felette a főtitkár gyakorolja.
    (3a) A (4) bekezdés szerint foglalkoztatott köztisztviselőt az alapvető jogok biztosának helyettese nevezi ki és menti fel, a munkáltatói jogokat egyebekben felette a főtitkár gyakorolja.
    (3b) A 41. § (3a) bekezdése szerinti önálló szervezeti egységnél foglalkoztatott köztisztviselőt - az alapvető jogok biztosának egyetértésével - a 41. § (3a) bekezdése szerinti önálló szervezeti egység vezetője nevezi ki és menti fel, a munkáltatói jogokat egyebekben felette a főtitkár gyakorolja.
    (3c) A Hivatalban foglalkoztatott munkavállalóra a (3) bekezdésben, a (4) bekezdés szerint foglalkoztatott munkavállalóra a (3a) bekezdésben, a 41. § (3a) bekezdése szerinti önálló szervezeti egységnél foglalkoztatott munkavállalóra a (3b) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy kinevezés alatt a munkaszerződés megkötését, felmentés alatt a munkaviszony megszüntetését kell érteni.
    (3d) A Hivatal törekszik a nők, az etnikai, kisebbségi és hátrányos helyzetű csoportok megjelenítésére a Hivatal személyi állományában."
    73. §
    Az Ajbt.
    a) 38/D. §-ában és 38/E. § (3) bekezdésében a "munkakörben" szövegrész helyébe az "álláshelyen" szöveg,
    b) 41. § (2) bekezdésében a "2019. évi CVII. törvény" szövegrész helyébe a "2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.)" szöveg,
    c) 41. § (5) bekezdésében a "megbízással rendelkező" szövegrész helyébe az "álláshelyen foglalkoztatott" szöveg,
    d) 42. § (4) bekezdésében a "köztisztviselők" szövegrész helyébe a "köztisztviselők és munkavállalók" szöveg
    lép.
    27. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása
    74. §
    Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "51. §
    (1) A Hatóság elnöke a Hatóság alaplétszámának legfeljebb húsz százalékáig vizsgálót nevezhet ki a Hatóság azon felsőfokú végzettségű köztisztviselői és munkavállalói közül, akik közszolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya a Hatóságnál legalább öt éve fennáll.
    (2) A vizsgálói megbízatás határozatlan időre szól, amely a Hatóság elnöke által bármikor -indokolás nélkül - visszavonható.
    (3) A vizsgáló illetményének és pótszabadságának mértékét, továbbá egyéb járandóságait az önálló szervezeti egység vezetőjére vonatkozó előírások alapján kell megállapítani."
    75. §
    Az Infotv.
    a) 49. § (5) bekezdésében a "munkakört" szövegrész helyébe az "álláshelyet" szöveg,
    b) 67. § (2) bekezdés a) pontjában a "köztisztviselő" szövegrész helyébe a "köztisztviselő vagy munkavállaló" szöveg,
    c) 71. § (4) bekezdésében a "munkakört betöltő" szövegrész helyébe az "álláshelyen foglalkoztatott" szöveg,
    d) 76. §-ában a "(3) bekezdése" szövegrész helyébe a "(4) bekezdése" szöveg
    lép.
    28. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása
    76. §
    (1) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 22. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) A főtitkár minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni."
    (2) Az Abtv. 22. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
    "(8) A gazdasági főigazgató minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni."
    29. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
    77. §
    A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 71. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) A főpolgármester megbízatásának időtartamára havonta illetményre jogosult, amelynek összege 1 296 300 forint. A főpolgármester havonta az illetményének 15%-ában meghatározott költségtérítésre, valamint a minisztert jogszabály alapján megillető egyéb juttatásokra jogosult.
    (2) A megyei jogú város polgármestere, a fővárosi kerületi önkormányzat polgármestere megbízatásának időtartamára havonta illetményre jogosult, amelynek összege 997 200 forint."
    30. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
    78. §
    A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 77. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az oktatási jogok biztosa)
    "d) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetményre jogosult, amelynek összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg, ezen felül helyettes államtitkári juttatásokra jogosult."
    31. A Magyarország gazdasági stabilitásáról 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
    79. §
    A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 18. § (6) bekezdésében a "más juttatásokra" szövegrész helyébe a "juttatásokra" szöveg lép.
    32. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
    80. §
    A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 68. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
    "(4a) A kormánytisztviselő a felmentési idő egészére jogosult illetményre, ha a munkavégzési kötelezettség alól fizetés nélküli szabadság miatt mentesül."
    81. §
    A Kttv. 70. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
    (A munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt)
    "h) az unoka gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság" (időtartama alatt.)
    82. §
    A Kttv. 113. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A kormánytisztviselőnek unokája személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt."
    83. §
    A Kttv. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 260/E. §-sal egészül ki:
    "260/E. §
    E törvénynek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénnyel kapcsolatos módosításáról szóló 2019. évi CIX. törvénnyel megállapított 234/A. §-ában foglalt alapilletmény-eltérítési szabályra figyelemmel a képviselő-testület hivatalánál 2020. január 1-jén közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő 2020. január és február hónapokra járó illetménye nem csökkenhet, a köztisztviselő az e törvény 2019. december 31-éig hatályos 133. §-a alapján hozott munkáltatói intézkedés szerint számított illetményére jogosult, melynek különbözetét az egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi .... törvény hatálybalépését követő hónapra járó illetménnyel együtt kell részére egy összegben kifizetni."
    84. §
    A Kttv. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
    85. §
    A Kttv.
    a) 131. § (6) bekezdésében, 235. § (1) bekezdésében és 258. § (6) bekezdésében a "március 1-jétől" szövegrész helyébe a "március 1-től" szöveg,
    b) 225/L. § (1) bekezdésében a "74. §-át" szövegrész helyébe a "74. §-t" szöveg,
    c) 239. § (7) bekezdésében a "főtanácsadó," szövegrész helyébe a "főtanácsadó és az" szöveg
    lép
    86. §
    Hatályát veszti a Kttv. 8. § (9) bekezdésében az "és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára" szövegrész.
    33. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
    87. §
    Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény
    a) 104. § (1) bekezdésében a "március 1-jétől" szövegrész helyébe a "március 1-től" szöveg,
    b) 104. § (4) bekezdésében a "január 1-jétől" szövegrész helyébe a "január 1-től" szöveg,
    c) 124/G. § (1) bekezdésében a "január 1-jétől" szövegrész helyébe a "január 1-től" szöveg
    lép.
    34. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása
    88. §
    A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény (a továbbiakban: MEKH tv.) 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A Hivatal elnökét a miniszterrel, az elnökhelyettesét a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg.
    (6) A Hivatal elnöke és elnökhelyettese minden naptári évben a Hivatal szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni."
    89. §
    A MEKH tv. 12. § c)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    (A Hivatal elnöke)
    "c) kiadja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát, a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény szerinti közszolgálati szabályzatát, valamint egyéb szabályzatait,
    d) képviseli a Hivatalt,
    e) irányítja a Hivatal munkaszervezetét, meghatározza a kiadmányozás rendjét,
    f) gyakorolja a különleges jogállású szerv vezetője számára a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott egyéb hatásköröket,
    g) gyakorolja a Hivatal köztisztviselői és munkavállalói feletti munkáltatói jogkört,"
    90. §
    A MEKH tv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A Hivatal elnöke meghatározza a Hivatal feladatainak ellátásához szükséges álláshelyek rendszerét, a feladatok ellátásához szükséges erőforrások mennyiségét, illetve a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában jelöli ki az (1) bekezdésbe nem tartozó azon álláshelyeket, amely álláshelyen foglalkoztatottak feladataikat munkaviszony keretében látják el. A Hivatal elnöke szabályzatban meghatározhatja az álláshelyek besorolási kategóriáit."
    91. §
    A MEKH tv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "15. §
    A Hivatal elnökére, elnökhelyettesére, valamint a Hivatallal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre az e törvényben foglalt eltérésekkel a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni."
    92. §
    A MEKH tv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "16. §
    (1) A Hivatal elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Hivatal illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól.
    (2) A Hivatal és a Hivatal köztisztviselői közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről"
    93. §
    A MEKH tv.
    a) 7. § (1) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében és 17. § (1) bekezdésében a "közszolgálati tisztviselőkről" szövegrész helyébe a "különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról" szöveg,
    b) 7. § (3) és (4) bekezdésében a "március 1-jétől" szövegrész helyébe a "március 1-től" szöveg,
    c) 10. § (4) bekezdésében a "közszolgálati jogviszonyban történő vezetői kinevezés módosítása" szövegrész helyébe a "vezetői álláshelyről nem vezetői álláshelyre való helyezés" szöveg
    lép.
    35. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása
    94. §
    A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 58. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A Nemzeti Választási Iroda elnöke személyi anyagának kezelését, valamint az elnök tekintetében a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 68. §-a szerinti adatok nyilvántartását, továbbá az elnök foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat az elnökhelyettesek látják el."
    95. §
    A Ve. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "61. §
    (1) A Nemzeti Választási Irodánál foglalkoztatottak jogviszonyára a Küt., valamint a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) A Nemzeti Választási Iroda köztisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a Nemzeti Választási Iroda elnöke gyakorolja.
    (3) A Nemzeti Választási Iroda köztisztviselői és munkavállalói összeférhetetlenségére az 56. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
    (4) Ha a Nemzeti Választási Iroda köztisztviselője vagy munkavállalója az 56. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a Nemzeti Választási Iroda elnöke dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.
    (5) Az 56. § (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenség esetén a Nemzeti Választási Iroda elnöke a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal megszünteti.
    (6) A Nemzeti Választási Iroda elnöke más központi államigazgatási szerv kormánytisztviselőjét, köztisztviselőjét és munkavállalóját - a szerv vezetőjének engedélyével - a Nemzeti Választási Iroda feladatainak elvégzésébe bevonhatja, részére utasítást adhat."
    96. §
    A Ve.
    a) 62. § (4) bekezdésében az "56. §-ban" szövegrész helyébe az "56. §-ban és a 61. § (5) bekezdésében" szöveg,
    b) 68. § (1) bekezdésében a "közalkalmazott" szövegrész helyébe a "közalkalmazott, a helyi választási iroda és az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda tagjává továbbá a székhelye szerinti polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatal munkavállalója" szöveg
    lép.
    36. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
    97. §
    A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 100. § (3) bekezdésében a "március 1-jétől" szövegrész helyébe a "március 1-től" szöveg lép.
    37. A Nemzeti Emlékezet Bizottságról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosítása
    98. §
    A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény (a továbbiakban: NEB tv.) 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "27. §
    A Hivatal közszolgálati jogviszonyban álló főigazgatóból, köztisztviselőkből és munkavállalókból áll. A Hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében a munkáltatói jogokat a Hivatal főigazgatója gyakorolja."
    99. §
    A NEB tv. 27/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "27/B. §
    (1) A Hivatal főigazgatója a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult, egyéb juttatásait a Bizottság elnöke szabályzatban állapítja meg.
    (2) A Hivatal főigazgatója minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni."
    100. §
    A NEB tv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "28. §
    (1) A Hivatal főigazgatója az álláshely betöltésének szakmai feltételeit, az álláshelynek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 4. § (3) bekezdése szerinti besorolási kategóriáját, valamint az álláshelyen ellátandó feladatot a Bizottság elnökének iránymutatása alapján, szabályzatban állapítja meg.
    (2) A Hivatal szervezeti felépítését a főigazgató által kiadott és a Bizottság elnöke által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat határozza meg.
    (3) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Hivatal által közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak jogviszonyára a Küt.-öt, a munkavállalók jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló törvényt a Küt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
    101. §
    A NEB tv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő és munkavállaló összeférhetetlenségére a Küt. szabályai az irányadóak a (2) és (3) bekezdésben foglalt kiegészítéssel."
    102. §
    Hatályát veszti a NEB tv. 29. § (2) bekezdésében a "közszolgálati ügykezelő," szövegrész.
    38. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
    103. §
    A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 180. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A hatóság elnöke)
    "e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hatóság főtitkára (a továbbiakban: főtitkár), a Hatóság Titkárságának alkalmazottai, valamint a Döntőbizottság elnöke, elnökhelyettese és a közbeszerzési biztosok vonatkozásában, illetve szabályzatban meghatározhatja az álláshelyek besorolási kategóriáit;"
    104. §
    A Kbt. 181. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(10) A Hatóság elnöke minden naptári évben a Hatóság szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni."
    105. §
    A Kbt. 185. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(2) A főtitkár és a Titkárság alkalmazottai a Hatósággal állnak közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban, amely jogviszonyra e törvényt, a Küt., vagy a munka törvénykönyvéről szóló törvényt kell alkalmazni. A főtitkár havi illetménye a Hatóság elnöke havi illetményének 60%-a. A főtitkár az államtitkárt megillető egyéb juttatásokra is jogosult.
    (3) A Hatóság főtitkára minden naptári évben a Hatóság szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni."
    106. §
    A Kbt. 191/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "191/A. §
    (1) A Hatóság elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Hatóság illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól.
    (2) A Hatóság és a Hatóság köztisztviselői közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről."
    107. §
    A Kbt. 192. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(7) A Döntőbizottság elnökének havi illetménye a Hatóság elnöke havi illetményének 60%-a. A Döntőbizottság elnöke az államtitkárt megillető egyéb juttatásokra is jogosult.
    (8) A Döntőbizottság elnöke minden naptári évben a Hatóság szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni."
    108. §
    A Kbt.
    1. 3. § 40. pontjában az "illetve adatfeldolgozás" szövegrész helyébe az "adatfeldolgozás" szöveg,
    2. 4. § (1) bekezdésében az "illetve építési" szövegrész helyébe az "építési" szöveg,
    3. 9. § (1) bekezdés j) pontjában az "illetve közszolgáltatások" szövegrész helyébe a "közszolgáltatások" szöveg,
    4. 14. § (1) bekezdésében a "kivételek is alkalmazandóak" szövegrész helyébe a "kivételeket is alkalmazni kell" szöveg,
    5. 20. § (2) bekezdés g) pontjában a "jelentkezők vagy" szövegrész helyébe a "jelentkezők, vagy" szöveg,
    6. 24. § (2) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdés b) pontjában a "törvény alkalmazandó" szövegrész helyébe a "törvényt kell alkalmazni" szöveg,
    7. 87. § (1) bekezdésében az "eldönthessék, hogy" szövegrész helyébe az "eldönthessék," szöveg,
    8. 95. § (1) bekezdésében az "amelynek" szövegrész helyébe az "aminek" szöveg,
    9. 96. § (7) bekezdésében a "megadni és" szövegrész helyébe a "megadni, és" szöveg,
    10. 119. § (2) bekezdés g) pontjában a "szerint" szövegrész helyébe az "alapján" szöveg,
    11. 124. § (4) bekezdésében az "e dokumentum" szövegrész helyébe az "a dokumentum" szöveg,
    12. 125. § (1) bekezdésében az "(1)-(8) és (11)" szövegrész helyébe az "(1)-(8), (11)" szöveg,
    13. 138. § (3) bekezdésében a "nyilatkozni vagy" szövegrész helyébe a "nyilatkozni, vagy" szöveg,
    14. 179. § (5) bekezdésében az "a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)" szövegrész helyébe az "a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.)" szöveg,
    15. 181. § (2) bekezdésében, 192. § (6) bekezdésében és 193. § (3) bekezdésében a "Kttv.-t" szövegrész helyébe a "Küt.-öt" szöveg,
    16. 181. § (9) bekezdésében és 192. § (9) bekezdésében a "Kttv. 115. §-a" szövegrész helyébe a "Küt. 68. §-a" szöveg,
    17. 193. § (10) bekezdésében a "Kttv.-ben" szövegrész helyébe a "Küt.-ben" szöveg,
    18. 195. § (3) bekezdésében a "külön jogszabály" szövegrész helyébe a "jogszabály" szöveg,
    19. 197. § (18) bekezdésében a "december 31-ig" szövegrészek helyébe a "december 31-éig" szöveg,
    20. 198. § (1) bekezdés 19. pontjában a "valamint a" szövegrész helyébe az "a" szöveg
    lép.
    109. §
    Hatályát veszti a Kbt.
    a) 191/B-191/C. §-a,
    b) 193. § (5), (8)-(9) és (11) bekezdése.
    39. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény módosítása
    110. §
    A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "19. §
    (1) A KSH elnöke a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetményre jogosult, amelynek összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. A KSH elnöke ezen felül az államtitkári juttatásokkal azonos juttatásokra jogosult.
    (2) A KSH elnökhelyettese a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetményre jogosult, amelynek összegét a KSH elnöke mint a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. A KSH elnökhelyettese ezen felül a helyettes államtitkári juttatásokkal azonos juttatásokra jogosult."
    111. §
    Az Stt.
    a) 7. § (4) bekezdésében a "2018. évi CXXV. törvény" szövegrész helyébe a "2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.)" szöveg,
    b) 10. §-ában a "kormányzati igazgatásról szóló törvény" szövegrész helyébe a "Kit." szöveg
    lép.
    40. A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény módosítása
    112. §
    A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében a "30%-át," szövegrész helyébe a "30%-át" szöveg lép.
    41. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
    113. §
    A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 88. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Az ösztöndíjas jogviszonyt létrehozó szerződésben meghatározott feltételek sikeres teljesítését követően az ösztöndíjassal első munkavégzésre irányuló jogviszonyként az ösztöndíjas jogviszony megszűnését követő egy éven belül elsőként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő kormányzati igazgatás szerv próbaidőt nem köthet ki."
    114. §
    A Kit. 216. § (1) bekezdésében a "március 1-jétől" szövegrész helyébe a "március 1-től" szöveg lép.
    115. §
    Hatályát veszti a Kit. 291. § (2) bekezdése, (3) bekezdés a) és b) pontja, valamint (4) bekezdése.
    42. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény módosítása
    116. §
    A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 14. § (3) bekezdésében a "március 1-jétől" szövegrész helyébe a "március 1-től" szöveg lép.
    43. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása
    117. §
    A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 4. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
    "(4a) Ha az önálló szervezeti egység nem tagolódik nem önálló szervezeti egységekre vagy kizárólag az önálló szervezeti egység vezetője által közvetlenül vezetett nem önálló szervezeti egységekre tagolódik, - szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - az önálló szervezeti egység vezetőjét az általa vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt köztisztviselő helyettesíti."
    118. §
    A Küt. 40. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
    "(5a) A köztisztviselő a felmentési idő egészére jogosult illetményre, ha a munkavégzési kötelezettség alól fizetés nélküli szabadság miatt mentesül."
    119. §
    A Küt. 42. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
    (A munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt)
    "h) az unoka gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság"
    (időtartama alatt.)
    120. §
    A Küt. 63. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
    "(16) Az a köztisztviselő, aki vezetői pótszabadságra és a (9) és (10) bekezdés szerinti pótszabadságra nem jogosult, az ötvenedik életévének betöltésétől évente 3 munkanap pótszabadságot is igénybe vehet."
    121. §
    (1) A Küt. 64. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Ha a köztisztviselő táppénz, szülési szabadság, vagy a gyermek, illetve az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság miatt nem tudja az esedékesség évében a szabadságát igénybe venni, az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül - az esedékesség évét követően is - igénybe veheti a szabadságot."
    (2) A Küt. 64. § (22) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(22) Ha a köztisztviselő a gyermek vagy az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani a gyermek vagy az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszűnését követően."
    122. §
    A Küt. 66. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:
    "(11a) A köztisztviselőnek unokája személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt."
    123. §
    (1) A Küt. 98. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogállású szerv vezetőjének és helyettesének közszolgálati jogviszonya a különleges jogállású szervet létrehozó törvényben meghatározottak szerint jön létre."
    (2) A Küt. 98. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Ha az (1) bekezdés szerinti különleges jogállású szerv foglalkoztatottjának jogviszonya a különleges jogállású szervet létrehozó törvény alapján nem közszolgálati munkaszerződéssel jön létre, a foglalkoztatott a különleges jogállású szerv szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni."
    124. §
    A Küt. 100. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője a különleges jogállású szervet létrehozó törvényben, vagy annak felhatalmazása alapján az alapító okiratban vagy a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott mértékű illetményre és pótszabadságra jogosult."
    125. §
    A Küt. a következő 103/A. §-sal egészül ki:
    "103/A. §
    Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a nemzeti szakértőként az Európai Unió, valamint a nemzetközi szervezet intézményeiben alkalmazott köztisztviselők jogviszonyára, sajátos jogállására vonatkozó részletes szabályokat."
    126. §
    A Küt. 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
    127. §
    A Küt.
    a) 31. § (6) bekezdésében a "hároméves" szövegrész helyébe a "négyéves" szöveg, az "ötéves" szövegrész helyébe a "hatéves" szöveg,
    b) 64. § (3) bekezdésében a "(2) bekezdés" szövegrész helyébe a "(2) és (2a) bekezdés" szöveg,
    c) 64. § (21) bekezdésében a "hivatali szervezet vezetőjének" szövegrész helyébe a "munkáltatói jogkör gyakorlójának" szöveg,
    d) 100. § (2) bekezdésében a "Hivatal" szövegrész helyébe a "Hivatal vezetője" szöveg,
    e) 105. § (17) bekezdésében a "(20) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(20) és (21) bekezdésben" szöveg,
    f) 105. § (18) bekezdésében a "szabadságát" szövegrész helyébe a "szabadságát - a (21) bekezdés szerinti szabadság kivételével -" szöveg
    lép.
    44. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
    128. §
    A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 27. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "tekintetében" szövegrész helyébe a "vonatkozásában" szöveg lép.
    45. Záró rendelkezések
    129. §
    (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
    (2) A 108. § 1-13. és18-20. pontja 2020. július 1-jén lép hatályba.
    (3) Az 1. és a 2. §, az 5. és a 6. §, a 8. § (3) bekezdése, a 14. §, a 16-35. §, a 37. §, a 38. § 8-21. pontja, a 40. §, a 42. §, a 46. §, a 49-51. §, az 53. §, az 54. §, az 57. §, a 64. §, a 79. §, a 85. §, a 87. §, a 93. § b) pontja, a 97. §, a 112. §, a 114. §, a 116. §, a 128. § és a 131. § 2021. január 1-jén lép hatályba.
    130. §
    E törvény
    a) 47. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése alapján,
    b) 58-63. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,
    c) 64. §-a az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján,
    d) 74. §-a és 75. § a) pontja az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése alapján,
    e) 76. §-a az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján,
    f) 77. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,
    g) 87. § a) és b) pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján,
    h) 88-93. §-a az Alaptörvény 23. cikke alapján,
    i) 94-96. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,
    j) 97. §-a az Alaptörvény 41. cikk (1), (2), (5) és (6) bekezdése alapján
    sarkalatosnak minősül.
    131. §
    E törvény 6. §-a, 8. § (3) bekezdése, 14. §-a, 16-35. §-a, 37. §-a,38. § 8-18. és 20. pontja a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogérvényesítés céljából történő megerősítéséről és a belső piac megfelelő működésének biztosításáról szóló, 2018. december (EU) 2019/1 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
    1. melléklet a 2020. évi.....törvényhez
    1. A Kttv. 2. melléklete a következő I/C. ponttal egészül ki:
    "I/C. unokája, unokái
    1. családi és utóneve
    2. születési helye, ideje
    3. anyja születési családi és utóneve
    4. lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye
    5. adóazonosító jele
    6. társadalombiztosítási azonosító jele"
    2. melléklet a 2020. évi.....törvényhez
    1. A Küt. 3. melléklete a következő I/C. ponttal egészül ki:
    "I/C. unokája, unokái
    1. családi és utóneve
    2. születési helye, ideje
    3. anyja születési családi és utóneve
    4. lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye
    5. adóazonosító jele
    6. társadalombiztosítási azonosító jele"
    INDOKOLÁS
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A törvényjavaslat célja egyrészt a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) jogrendszerbeli koherenciájának teljes körű megteremtése. Ezen felül szükséges a Küt. egyes rendelkezéseinek -elsősorban technikai jellegű, belső koherenciát erősítő, a törvény rendelkezéseinek értelmezését segítő - pontosítása.
    Másrészt a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) módosításával a törvényjavaslat célja - a különleges jogállású szerv státusszal bíró Gazdasági Versenyhivatal eljárását, és ezen keresztül jogállását is érintően - a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogérvényesítés céljából történő megerősítéséről és a belső piac megfelelő működésének biztosításáról szóló 2018. december (EU) 2019/1 európai parlamenti és tanácsi (a továbbiakban: ECN+ irányelv) átültetése a hazai jogba.
    Az ECN+ irányelv célját tekintve az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 101. és 102. cikkének hatékony érvényesítését szolgálja. A versenyjogi szabályok hatékony érvényesítése a verseny tisztaságának és élénkségének védelme által növeli a fogyasztói jólétet. Az EUMSz. 101. és 102. cikkének érvényesítését az Európai Bizottság és a tagállamok végzik párhuzamosan a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1/2003 rendelet) alapján. E hatáskörmegosztásból fakadóan az uniós és a nemzeti versenyjogi szabályok párhuzamosan kerülnek alkalmazásra. Ezért az ECN+ irányelv célja annak biztosítása, hogy - a jogalkalmazás egységessége érdekében - a nemzeti versenyhatóságok az EUMSz. 101. és 102. cikkének hatékony alkalmazásához szükséges, a többi tagállami versenyhatósággal azonos függetlenségi garanciákkal, erőforrásokkal, valamint jogérvényesítési és bírságolási hatáskörökkel rendelkezzenek.
    A Tpvt. alapvetően megfelel az ECN+ irányelv követelményeinek, így a módosítás nem tartalmaz a jogérvényesítés rendjét lényegesen átalakító rendelkezéseket, az elsősorban a nemzeti versenyhatóság rendelkezésére álló eszközöket pontosítja vagy terjeszti ki a hatékonyabb jogérvényesítés céljára és az ECN+ irányelvben megfogalmazott szabályokra tekintettel.
    Az ECN+ irányelv átültetése következtében a Tpvt.-ben megjelenő főbb változások a leginkább a versenyhatóság jogérvényesítési eszközeinek erősödésében, valamint az eljárás alá vont vállalkozások és a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) közötti együttműködés elősegítésében foglalható össze. Ezzel párhuzamosan az együttműködés során megosztott adatok védelme is precízebbé válik. A GVH számára az Európai Versenyhatóságok Hálózatával való együttműködési szabályok kialakítása jelentős hatékonyságnövelést tesz lehetővé. Az ECN+ irányelv kibővíti a nemzeti versenyhatóságok Európai Versenyhatóságok Hálózatán keresztül folytatott együttműködését is. Az eljárási cselekményeknél nyújtott jogsegély hatályának kiterjesztése mellett megjelenik az értesítésekhez és a döntések végrehajtásához nyújtott jogsegély, valamint a versenytanács határozatainak más tagállamokban történő végrehajtása is egyszerűbbé válik. A GVH függetlenségének további erősítése érdekében a GVH korábbi munkatársaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok kerültek kialakításra.
    A versenyhatóság jogérvényesítési eszközeinek erősítése érdekében változnak a bizonyítékok beszerzésére vonatkozó szabályok. Az eddigi szabályozástól eltérően az ECN+ irányelv nyomán a GVH ezentúl nem csak az eljárás alá vont vállalkozáshoz a vállalkozás tevékenységén vagy személyzetén keresztül kapcsolódó magánhasználatú helyiségekben, ingatlanokban és ingóságokon végezhet helyszíni kutatást, hanem bármely magánhasználatú helyiséget, ingatlant és ingóságot (pl. gépjármű, adathordozó) átvizsgálhat. A módosítás nem változtat azonban azon a gyakorlaton, hogy a helyszíni kutatás továbbra is bírói engedély birtokában végezhető.
    Az ideiglenes intézkedésre vonatkozó előírások az ECN+ irányelvvel összhangban szintén változnak, nagyobb mozgásteret engedve a GVH-nak. Így az ideiglenes intézkedést elrendelő határozat - amely határozott időre fogadható el - meghosszabbíthatóvá válik, amennyiben az intézkedésre okot adó körülmény a határozatban megállapított határidő lejárta után is fennáll.
    Változnak a kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályok is. A GVH az ECN+ irányelv követelményeinek megfelelően a kötelezettségvállalást jóváhagyó határozatát abban az esetben is visszavonhatja, ha annak elfogadására az eljárás alá vont vállalkozás által hiányosan, helytelenül vagy félrevezető információ miatt került sor. További változás, hogy ha a versenyfelügyeleti eljárás uniós jogalapon indult, a kötelezettségvállalást kötelezővé tevő határozat meghozatalát megelőzően az eljáró versenytanácsnak kötelezően egyeztetnie kell majd az érintett piacon tevékenységet folytató vállalkozások és az ügyben érintett egyéb személyek álláspontjának megismerése érdekében az érdekeltekkel, míg ez a nem uniós jogalapon indult versenyfelügyeleti eljárásokban továbbra is opcionális lehetőség marad.
    Az ECN+ irányelv hatására egyszerűbbé válik a GVH számára a bírságok behajtása is: az eddigi gyakorlattal ellentétben a módosítás következtében nem kell majd a versenyhatóságnak megvárnia a végrehajtás eredménytelenségét ahhoz, hogy a vállalkozáscsoport határozatban nevesített tagjait egyetemlegesen kötelezhesse a bírság megfizetésére. A törvényjavaslat a kiszabott bírság megfizetésének biztosítása érdekében a vállalkozások társulása esetén is erősíti a GVH jogköreit, egyrészt a tagvállalkozásoktól való hozzájárulás-gyűjtésre kötelezés lehetőségének megteremtésével, másrészt pedig az egyetemlegesen kötelezhető vállalkozások körének kiterjesztésével.
    Az eljárás alá vont vállalkozásokat az ECN+ irányelv a versenyhatóságokkal való együttműködésre igyekszi ösztönözni. Ennek érdekében a Tpvt. szabályai számos újítást tartalmaznak például az engedékenységi politika terén.
    Az ECN+ irányelvnek való megfelelés érdekében az engedékenységi kérelem elfogadásához kapcsoló kötelezettségek szigorodnak a Tpvt.-ben: az engedékenységi kérelem benyújtása után tanúsítandó együttműködő magatartás szabályai részletesen kerülnek megállapításra, valamint az engedékenységi kérelem benyújtásának tényét nem csak az előzetes álláspont megküldéséig, hanem addig kell majd titokban tartani, ameddig annak nyilvánosságra hozatalára a GVH engedélyt nem ad. Ezzel párhuzamosan azonban új lehetőség nyílik az eljárás alá vont vállalkozások számára a bírság csökkentésére: az eddigi nem végleges mellőzés iránti kérelem mellett megjelenik a nem végleges csökkentés iránti kérelem intézménye, amely lehetővé teszi az eljárás alá vont vállalkozások számára, hogy bírság csökkentésére irányuló ún. markert is igénybe vegyék. Az engedékenységi politika rendszerszintű szemlélete is erősödik: amennyiben az eljárás alá vont vállalkozás az Európai Bizottság vagy más versenyhatóság számára nyújt be engedékenységi kérelmet, a sortartás minden esetben biztosított lesz.
    Az ECN+ irányelvvel összhangban a Tpvt. megerősíti a GVH rendelkezésére bocsátott, gyakran üzletileg rendkívül szenzitív információk védelmét. Így az engedékenységi kérelemben az iratbetekintés során megismert bizonyítékokat csak a védekezéshez való jog gyakorlása érdekében és csak abban a bíróság előtti eljárásban jogszerű felhasználni, amely kapcsolódik ahhoz a versenyfelügyeleti eljáráshoz, amelyben az iratbetekintést engedélyezték. Az adatok védelme nem csak a többi eljárás alá vont tekintetében, hanem más versenyhatóságokkal szemben is érvényesül. A Tpvt. kimondja, hogy a GVH a hozzá benyújtott engedékenységi kérelmet csak a kérelmező hozzájárulásával vagy abban az esetben oszthatja meg más versenyhatósággal, ha a kérelmező ugyanabban az ügyben már engedékenységi kérelmet nyújtott be a másik versenyhatósághoz.
    A vállalkozásokkal való együttműködés új intézményeként a Tpvt. ezen kívül kötelezi a GVH-t, hogy az EUMSz. 101. vagy 102. cikke alapján indult eljárásokban kötelezettségvállalás elfogadása előtt az érdekeltekkel egyeztetést kezdeményezzen, míg a hazai jog alapján indult eljárásokban ezt lehetőségként biztosítja a versenyhatóság számára.
    Az ECN+ irányelv intenzívebbé teszi a nemzeti versenyhatóságok által az Európai Versenyhatóságok Hálózata keretében folytatott együttműködést. Ennek érdekében a Tpvt. kiegészül a más versenyhatóságok által elrendelt eljárási cselekmények, valamint végrehajtható határozatok végrehajtására vonatkozó részletes szabályokkal. Az együttműködés keretében a nemzeti versenyhatóságok a jövőben már nem csak egyes eljárási cselekmények foganatosítása érdekében fordulhatnak egymáshoz jogsegélyért, hanem kérhetik az eljárás során keletkező iratok másik tagállam területén való kézbesítését és a döntéseikben kiszabott bírságok és eljárási bírságok végrehajtását is.
    A Tpvt. újítása, hogy az eljárási cselekmények végrehajtására - versenyfelügyeleti eljárás megindítása helyett - csak a versenyfelügyeleti eljárás szabályait rendeli alkalmazni egyértelművé téve, hogy az ilyen, sajátos jogsegélynek számító eljárás célja nem a feltételezett versenyjogi jogsértés tisztázása, hanem az eljárási cselekmény végrehajtása. Ennek következtében az eljárás alanya nem ügyfele az eljárási cselekményt végrehajtó eljárásnak, de megilletik mindazon jogok, amelyek egy versenyfelügyeleti eljárásban a jogállásának megfelelően megilletnék. Az ECN+ irányelv által a versenyhatóságok együttműködésére intézményesített rendszert egy ún. egységes okmány megküldésére épül, amelyet a Tpvt.-be az egységes együttműködési kérelem új eszköze ültet át. E dokumentum segítségével egyszerűen és hatékonyan kérhető és hajtható végre például a bírságok beszedése, helyszíni kutatások lefolytatása és a más versenyhatóságok által eljárás alá vont vállalkozások magyarországi tagjainak értesítése. A Tpvt. szabályai e sajátos eljárásra nézve kifejezetten külön rendelkeznek a jogorvoslati lehetőségekről egyértelművé téve, hogy a más versenyhatóság kérésére foganatosított eljárási cselekmény esetében az eljárási kifogás a GVH-val, míg jogorvoslat a megkereső hatósággal szemben érvényesíthető.
    A GVH függetlenségének erősítése érdekében bevezetésre kerül egy olyan összeférhetetlenségi szabályozás, amely - a magyar versenyjogi szakma sajátosságainak figyelembevétele mellett -az eddigi, csupán titoktartásra korlátozódó szabályoknál szigorúbban és hatékonyabban biztosítja, hogy a GVH-ban eljárt tisztviselők ne használhassák fel tudásukat a GVH előtt folyó eljárásokban a GVH-tól való távozásukat követően.
    Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    1-2. §
    Technikai jellegű, szövegpontosító módosítások.
    3. §
    A Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) elnökére, főtitkárára és a főtitkárhelyettesére jelenleg a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szabályai alkalmazandóak, így a Küt. 21. § (3) bekezdése értelmében közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőnek tekintendőek, akinek a tárgyévre járó szabadsága a Küt. 63. § (1) bekezdése szerint alap- és pótszabadságra tagolódik. Az alapszabadság mértéke egységesen 20 nap, a különleges jogállású szerv vezetője és annak helyettese ezen felül a Küt. 63. § (5) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően a különleges jogállású szervet létrehozó törvényben meghatározott mértékű vezetői pótszabadság igénybevételére jogosult.
    Ennek okán szükséges az elnöknek, a főtitkárnak és a főtitkárhelyettesnek járó 40 munkanap szabadságot a Küt. fenti rendelkezéseivel összhangban 20 nap alap- és 20 nap vezetői pótszabadságra bontani és a vezetői pótszabadság mértékét a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvényben rögzíteni.
    4. §
    A Küt. a közszolgálati ügykezelő foglalkoztatotti kategóriát nem tartotta fenn, ezzel összhangban a módosítás a fogalmat kivezeti.
    5. §
    Technikai jellegű, szövegpontosító módosítások.
    6. §
    Az Európai Unió tagállamainak egymás közötti és az Európai Bizottsággal való versenyjogi együttműködés legfőbb fóruma az 1/2003 rendelet alapján életre hívott Európai Versenyhatóságok Hálózata. Az ECN+ irányelv deklarált célja a versenyhatóságok közötti együttműködés megerősítése a hatékonyság növelése érdekében. Ennek érdekében - ahogyan a rendelkezésben megjelenik - az ECN+ irányelv megköveteli a nemzeti versenyhatóságok az Európai Versenyhatóságok Hálózatával valóösszehangolt fellépését. Tekintettel arra, hogy a Tpvt. korábban nem mondta ki, hogy a GVH tagja az Európai Versenyhatóságok Hálózatának, szükséges volt ezt a tényt a törvényben megjeleníteni a lojalitási klauzula mellett.
    A 33. § (5) bekezdésében elhelyezett rendelkezés, a GVH bírói gyakorlatban elismert azon jogát emeli törvényi szintre, hogy a GVH korlátozott erőforrásait azokra az ügyekre összpontosíthassa, meglátása szerint az adott piac működését legjobban szolgálhatják. Immár törvényi szinten is megjelenített jogalappal rendelkezik arra, hogy a versenyjogi szabályok érvényesítéséhez szükséges jogérvényesítési prioritásokat meghatározza. A törvény nem telepít közzétételi kötelezettséget a GVH-ra, hiszen a versenyhatóság diszkrecionális jogkörébe tartozik a célok dinamikus változtatása, ezzel is óvva a prioritások meghatározására való jogot.
    7. §
    A GVH által foglalkoztatottakra a korábbiakban főszabály szerint a Kttv. volt alkalmazandó a Tpvt.-ben foglalt eltérésekkel. A Küt. hatálybalépését követően a háttérjogszabály szerepét ezen törvény fogja betölteni, a módosítások az ennek való megfelelést szolgálják.
    Ennek körében egyrészről szükségessé vált a Tpvt. 34/A. §-ában található, a GVH elnökére, elnökhelyettesére, a Versenytanács tagjára - valamint a jövőben a főtitkárára - vonatkozó kinevezési feltételek és a Küt. 24. §-ában található, a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó feltételek összehangolása. Szükséges hangsúlyozni, hogy a Küt. 21. § (3) bekezdése alapján a különleges jogállású szerv vezetője és vezetőjének helyettese - ha a különleges jogállású szervet létrehozó törvény eltérően nem rendelkezik - közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő. Tekintettel arra, hogy a büntetlen előéletre vonatkozó követelményt, illetve az egyes bűncselekményekre való utalást a Küt. is tartalmazza, ennek a Tpvt.-ben való megjelenítése redundánssá vált.
    8. §
    A GVH elnökének feladatait a módosítás a Küt. szabályaival összhangban pontosítja. A Küt. szerinti álláshely besorolási kategóriák a GVH tekintetében nem alkalmazandóak, ugyanakkor a Küt. alkalmazásával összefüggő egyéb kötelezettségek - például az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározása, a pályáztatás, stb. - teljesítése érdekében az álláshelyek besorolási kategóriáit szükséges lehet meghatározni, amiről a GVH elnöke belátása szerint dönthet.
    A versenyhatóságok függetlenségéhez kapcsolódóan az ECN+ irányelv arra is törekszik, hogy a nemzeti versenyhatóságok ellenőrzésének lehetőségét is egységesítse. A 36. § (3) bekezdésében megjelenített követelmények az ECN+ irányelv azon követelményeit tükrözik, ami szerint a versenyhatóságoknak időszakos jelentéseket kötelező benyújtani a kormányzat vagy a parlament számára. Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatalnak már eleve létezett ez a kötelezettsége az éves beszámoló benyújtásával kapcsolatban, amelyek a GVH jogérvényesítési tevékenységére vonatkozóan tartalmaztak információkat. Az újonnan bevezetett rendelkezések után a beszámoló ezentúl a GVH működését érdemben befolyásoló személyi és pénzügyi döntésekről, ez ezzel kapcsolatos helyzet alakulásáról is tájékoztatni fogja az Országgyűlést és a nyilvánosságot is. Az éves beszámoló nyilvánosságra hozatala a GVH számára kötelező.
    9. §
    Rögzítésre kerül, hogy a GVH főtitkárát az elnök nevezi ki. E rendelkezés azért szükséges, hogy a GVH főtitkára, aki a Tpvt. alapján kiemelt szerepet tölt be a GVH szervezetének működésében, szintén az elnökhöz, illetve elnökhelyettesekhez hasonlóak kinevezés által, és ne közszolgálati munkaszerződés által kerüljön közszolgálati jogviszonyba.
    10. §
    Az Alaptörvénynek való maradéktalan megfelelés érdekében a Tpvt.-ben szükséges rögzíteni, hogy a Versenytanács tagjaira vonatkozó határozatokhoz ellenjegyzés nem szükséges.
    A GVH köztisztviselői közszolgálati munkaszerződéssel kerülnek foglalkoztatásra. Ezért a Versenytanács köztisztviselő tagjai esetében e speciális kinevezéshez és annak megszűnéséhez a foglalkoztatási átmenetet biztosító, a Küt.-tel összhangban álló szabályokat szükséges kapcsolni.
    11. §
    A GVH elnöke, elnökhelyettese, főtitkára és a Versenytanács tagja a Tpvt. alapján közszolgálati jogviszonyban állnak, ezért az 1. §-hoz fűzött indokolásban foglaltakra is figyelemmel esetükben is alap- és pótszabadságra kell bontani a szabadságot. A pótszabadság mértékét szabályzat határozza meg.
    12. §
    A GVH elnöke dönt illetménypolitikai alapelvekről és béren kívüli juttatásokról, de - a Küt. rendelkezéseivel összhangban - a konkrét illetményről és a juttatásokról (valamint a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről) a közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a felek.
    13. §
    A módosítások a Küt.-tel való fogalmi és tartalmi összhang megteremtését szolgálják, átvezetik a közszolgálati ügykezelő foglalkoztatotti kategória megszüntetése, a munkakör fogalmának kivezetése és az álláshely fogalom beemelése, a Kttv. háttérjogszabályi minőségének megszüntetése miatt szükséges pontosításokat.
    14. §
    Az ECN+ irányelvben megfogalmazott elvárás olyan összeférhetetlenségi szabályok megalkotása, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy a nemzeti versenyhatóságoknál a konkrét ügyekkel foglalkozó tisztviselők jogviszonyuk megszűnését követően ésszerű ideig ne foglalkozhassanak e konkrét ügyekkel, azokban ne járhassanak el a nemzeti versenyhatóságokkal szemben, a konkrét ügyekben tudomásukra jutott adatokat ne használhassák fel. A Tpvt. titoktartási szabálya, valamint a közigazgatási eljárás és a közigazgatási, valamint polgári perrendtartás szabályai között megjelenő kizárási szabályok, továbbá az egyes ágazati törvényekben megjelenő további korlátozások alkotta rendszert egészíti ki az ECN+ irányelv 4. cikk (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel megalkotott korlátozási szabály. A rendelkezésben szereplő általános "nem vehet részt" fordulat hivatott lefedni a közreműködés valamennyi formáját, így a képviseletet, a jogi tanácsadást vagy akár a közgazdasági elemzések készítését is. E szabály személyi hatálya az ügyintézési rend figyelembe vételével a Versenytanács versenyfelügyeleti eljárásban részt vett tagjára, valamint a versenyfelügyeleti eljárásban részt vett vizsgálóra terjed ki, eleget téve annak az ECN+ irányelvben megfogalmazott elvárásnak, hogy a korlátozás a döntéshozatalban részt vevőkre vonatkozzon. Az ECN+ irányelvben megfogalmazott ésszerű idő elvárást nem egy konkrét és általános időtartam szolgálja leginkább, mivel az elsődleges cél a konkrét ügyekkel foglalkozás kizárása, amely értelemszerűen akkor biztosítható leginkább, ha a tilalom az ügy jogerős befejezéséig (ami alatt anyagi jogerőt, és nem az általános közigazgatási rendtartás szerinti véglegesség értendő) tart, és figyelemmel van a rendelkezésben nevesített egyéb, a konkrét ügyhöz kapcsolódó eljárásokra is. A versenyfelügyeleti eljárásban részvétel fogalmába beletartozik minden, az ügy érdemével összefüggő eljárási cselekmény, és annak elintézésében részt vevőnek számít mindenki, aki az ügy elintézésére közvetlen vagy legalább közvetett befolyással rendelkezik, e személyi kör tehát bővebb a kiadmányozásra jogosultak körénél. A rendelkezés következtében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 13. § (4) bekezdése alapján a GVH jogi alkalmatlanság címén visszautasíthatja korábbi munkatársának képviselőként való eljárást az előtte folyó ügyben, amennyiben a korábbi munkatárs ezen összeférhetetlenségi szabályok megsértésével kíván eljárni.
    A GVH felé áramló szakemberek tekintetében új kizárási szabályok bevezetésére nem volt szükséges, mivel ezeket a hatályos Tpvt. már tartalmazza.
    15. §
    A módosítás rögzíti, hogy a Versenytanács tagja esetén a szakirányú felsőfokú végzettségnek tekinthető képesítések, végzettségek körét a Gazdasági Versenyhivatal közszolgálati szabályzata határozza meg.
    16. §
    Az iratbetekintés során az eljárás alá vontak olyan információkhoz juthatnak hozzá, amelyről az iratbetekintés hiányában nem lenne tudomásuk. Ezen információk adott esetben más eljárásokra is kihatással lehetnek. Az új rendelkezések biztosítani hivatottak, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban megismerhető adatok csak az adott versenyfelügyeleti eljárásban és az ahhoz kapcsolódó jogérvényesítési eljárásokban kerülhessenek felhasználásra.
    17. §
    Az eljárási bírságok részletezése nem hoz érdemi változást a GVH gyakorlatában, hiszen a GVH által közzétett bírságközleményből eddig is egyértelmű volt, hogy milyen magatartások esetében szab ki a GVH eljárási bírságot. Ezek egyértelmű felsorolása a Tpvt.-ben - az ECN+ irányelvnek való megfelelés mellett - alkalmasak a jogbiztonság növelésére.
    18. §
    Az ECN+ irányelv felismerése, hogy a digitális felvétel készítési technológiák elterjedtsége és a versenyhatóságok jogérvényesítési hatékonyságának növelésének közpolitikai célja együttesen olyan érvek, amelyek szükségessé teszik az eljárás alá vontak által készített rejtett felvételek felhasználhatóságának szabályozását. A rendelkezés különösképpen azért szükséges, mert a digitális korban a versenyhatóság helyszíni vizsgálat során birtokába juthat olyan - egyébként jogsértést bizonyító - tényeknek, adatoknak, amelyeket eddig nem lehetett felhasználni. A nemzeti versenyhatóságok eltérő jogalkalmazói gyakorlatot követtek a hatóságnak nem minősülő természetes vagy jogi személyek által készített rejtett felvételek versenyfelügyeleti eljárásban bizonyítékként való felhasználhatóságát illetően. Az ECN+ irányelv egyértelművé teszi, hogy lehetővé kell tenni a természetes vagy jogi személyek által készített rejtett felvétel bizonyítékként való figyelembe vételét, ha az nem a jogsértés egyedüli bizonyítéka. A rendelkezés ezáltal képes megteremteni az egyensúlyt a versenyhatóság bizonyíték-beszerzési érdeke és az eljárás alá vontak tisztességes eljáráshoz való joga között, mivel biztosítja, hogy a jogsértés megállapításához a GVH-nak továbbra is a megszokott alapossággal kelljen feltárnia a tényállást.
    19. §
    A digitális technológiák térhódítására reagálva az ECN+ irányelv törekvése, hogy a nemzeti versenyhatóságok számára a bizonyítékok beszerzését megkönnyítse. Az irányelv rendelkezéseinek való megfelelést szolgálja a 64/B. § (1) bekezdésében bevezetett új rendelkezés is, segítve a GVH-t a tényállás feltárásában. A szabályozás figyelembe veszi, hogy az elektronikusan tárolt adatok tárolásának módja (formátuma) az évek során változott, azonban ez nem képezheti akadályát az adatszolgáltatási kötelezettségnek.
    20. §
    A módosítás a GVH bizonyíték beszerzését könnyíti meg. Mivel az ECN+ irányelv nem csak az eljárás alá vont, hanem bármely vállalkozás személyzetének magánhasználatú ingatlanai, járművei és adathordozói tekintetétben lehetővé teszi a helyszíni kutatást, a Tpvt.-ben megjelenő e korlátozás felszámolása szükséges, amely a példálózó felsorolásban megjelenik. Tehát az eddigi gyakorlattól eltérően az ECN+ irányelv nyomán a GVH ezentúl nem csak az eljárás alá vont vállalkozáshoz a vállalkozás tevékenységén vagy személyzetén keresztül kapcsolódó magánhasználatú helyiségekben, ingatlanokban és ingóságokon végezhet helyszíni kutatást, hanem bármely magánhasználatú helyiséget, ingatlant és ingóságot (pl. gépjármű, adathordozó) átvizsgálhat. A módosítás nem változtat azonban azon a gyakorlaton, hogy a helyszíni kutatás továbbra is bírói engedély birtokában végezhető. Ehhez a Gazdasági Versenyhivatalnak a bírósághoz benyújtott kérelmében továbbra is valószínűsítenie kell, hogy más vizsgálati cselekmény nem vezetne eredményre, és ésszerű megalapozottsággal feltehető, hogy az indítvány szerinti helyen a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszköz fellelhető, és feltételezhető, hogy azt önként nem bocsátanák rendelkezésre vagy felhasználhatatlanná tennék. A bíróság a kérelmezett helyszíni kutatást részben is engedélyezheti, meghatározva, hogy kivel szemben, illetve milyen vizsgálati cselekmény tehető. Az üzleti célú helyiségek előzetes átvizsgálása nem feltétele a magánhasználatú ingatlanon és ingóságon végzett helyszíni kutatás végrehajtásának.
    21. §
    Az ideiglenes intézkedés jogintézményében több újítást is hoznak az ECN+ irányelvnek megfelelő rendelkezések. Egyrészről, az ideiglenes intézkedés ezentúl csak határozott időre fogadható el, amely azonban meghosszabbítható. Korábban a Tpvt. ilyen kitételt nem tartalmazott. Másrészről a GVH által hozott ideiglenes intézkedésről az Európai Versenyhatóságok Hálózata értesítést kap, amely biztosítja, hogy határon átnyúló versenyhatósági ügyek esetén a versenyhatóságok a feltételezett jogsértésre szabva összehangolhassák intézkedéseiket.
    22. §
    Tekintettel arra, hogy az egyezségi eljárásban benyújtott egyezségi nyilatkozatok olyan adatokat tartalmaznak, amelyek széles körű megismerése és az egyezségi eljárás keretén kívül való felhasználása gyengítheti azokat az ösztönzőket, amelyek alapján a kérelmezők együttműködnek a versenyhatósággal, a rendelkezés az ECN+ irányelv 31. cikk (4) bekezdésével és 31. cikk (5) bekezdés c) pontjával összhangban álló, felhasználást korlátozó és titoktartási szabályt állapít meg. Az iratbetekintés során a jogosultak esetlegesen olyan információkhoz juthatnak, amelyek szabad felhasználása károsan befolyásolhatná a versenyhatósági jogérvényesítést. Ugyanakkor az ügyfelek iratbetekintési joga a védekezéshez való jog garanciális intézménye, ezért annak korlátozása csak rendkívül szűk körben lehetséges. Az ECN+ irányelv rendelkezéseit átültető új iratbetekintési szabályok azt hivatottak biztosítani, hogy az iratbetekintés során megismert más ügyfelek adatai, a versenyfelügyeleti eljárással kapcsolatosan megismert tények felhasználása csak a védekezéshez való jog gyakorlásának céljából legyenek felhasználhatóak és azokat az ügyfelek egyéb célokra ne hasznosíthassák. Az egyezségi nyilatkozatokra vonatkozó rendelkezések a versenyfelügyeleti eljárás hatékonyságát óvják és biztosítják. A versenyfelügyeleti eljárásban a versenyhivatal érdeke, hogy az ügyfelek minél magasabb minőségű engedékenységi nyilatkozatot nyújtsanak be, amelyben fontos szerepet játszik a bizonytalansági tényező, amely a magasabb bírságcsökkentés érdekében versenyre készteti az ügyfeleket az engedékenységi kérelmet benyújtásában. Ennek megőrzése érdekében kerültek bevezetésre azon rendelkezések, amelyek szerint egyezségi nyilatkozatokról esetlegesen szerzett információt az ügyfél a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig köteles titokban tartani.
    23. §
    A módosítás nyomán egyértelművé válik, hogy a versenyhatóság a kötelezettségvállalásra vonatkozó határozatában foglalt kötelezettségeket határozott időre fogadja el. A kötelezettségvállalást jóváhagyó határozattal a versenyfelügyeleti eljárás lezárul, amely nélkül a versenyhatóság semmilyen további eljárási cselekményt nem végezhet a jogsértés megvalósulásának vagy hiányának feltárása érdekében, így a rendelkezés érdemi változást nem hoz a korábbi gyakorlatban, az csupán pontosítást tartalmaz az ECN+ irányelv elvárásainak megfelelően. Az utóvizsgálat lefolytatására a GVH továbbra is jogosult marad, amely cselekmény egyébként sem a tényállás tisztázáshoz kapcsolódó intézkedés. A módosítás a kötelezettségvállalást elfogadó határozat visszavonására okot adó körülményről, valamint a visszavonáskor figyelembe veendő szempontokról tartalmaz részletes rendelkezéseket. A módosítás - az ECN+ irányelv 12. cikk (3) bekezdése alapján kibővíti a kötelezettségvállalást jóváhagyó határozat visszavonásának eseteit, és a versenyhatóság számára szempontokat adva a versenyhatóság mérlegelésére bízza az ilyen határozat visszavonását, ha az a kötelezett vállalkozás által közölt hiányos, helytelen vagy félrevezető információn alapult.
    24. §
    A kötelezettségvállalás elfogadásakor a GVH a Tpvt. alapján indult eljárásokban mérlegelése alapján egyeztetést kezdeményezhet az érdekeltekkel. Ez a lehetőség továbbra is megmarad, azonban a módosítás nyomán már nem kötelező az előzetes álláspont megküldésével egy időpontban kezdeményezni az egyeztetést, továbbá a formátuma is eltörlésre került, lehetővé téve a GVH számára, hogy az adott ügyben legmegfelelőbb módját válassza az egyeztetésnek, amely akár az érdekeltek közvetlen megkeresését is magában foglalja. Újdonságként került bevezetésre az ECN+ irányelv követelményeinek való megfelelés érdekében az a rendelkezés, amely értelmében az EUMSz. 101. és 102. cikke alapján folyó eljárások során a GVH mérlegelési jogköre megszűnik, kötelezővé téve kötelezettségvállalásról való egyeztetés az érintett piacon tevékenységet folytató vállalkozásokkal és az ügyben érintett egyéb személyekkel.
    25. §
    A kötelezettségvállalást előíró határozatnak a jogsértéssel arányosnak kell lennie. E követelmény részletes megjelenítése található a módosított 76. § (1) bekezdés i) pontjában, valamint új (4) bekezdésében, amely azonban nem érinti a GVH azon jogát, hogy a jogsértéssel arányosan esetlegesen az ügyfél számára terhesebb intézkedést állapítson meg, amennyiben az a jogsértés mértékéhez képest arányos.
    26. §
    A módosítás a kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló határozat visszavonásához kapcsolódó rendelkezést kapcsolja be az utóvizsgálat jogintézményébe. A rendelkezés alapján a GVH akkor is jogosult félrevezető információra alapított kötelezettségvállalást elfogadó határozatát visszavonni, ha a félrevezetés tényére az utóvizsgálatban derül fény.
    27. §
    A bírságkiszabás körében az ECN+ irányelvnek való megfelelés érdekében bevezetésre került a vállalkozások társulása esetében is egy, a tagok felelősségét maximalizáló rendelkezés annak érdekében, hogy a vállalkozások társulására kiszabott bírságmaximum figyelembe vehesse az egyes tagvállalkozások teljesítőképességét is. Ez a szabály nem érinti azonban a bírság megfizetésére való egyetemleges kötelezés szabályait.
    Az ECN+ irányelv bírságok hatékony behajtását célzó rendelkezéseinek átültetését szolgálja.
    Az ECN+ irányelv hatására az eddigi gyakorlattal ellentétben a módosítás következtében nem kell majd a versenyhatóságnak megvárnia a végrehajtás eredménytelenségét vállalkozáscsoportok esetében ahhoz, hogy a vállalkozáscsoport határozatban nevesített tagjait egyetemlegesen kötelezhesse a bírság megfizetésére. Ez azonban a végrehajtási akadály megszüntetésétől eltekintve nem hoz újdonságot a vállalkozáscsoport felelősségében tekintettel a vállalkozáscsoport gazdasági egységére.
    A vállalkozások társulása esetén az ECN+ irányelv hatására beiktatott rendelkezések szintén erősítik a GVH jogköreit, Az ECN+ irányelvben meghatározott többlépcsős rendszer célja, hogy a bírság behajtásának lehetőségét biztosítsa azáltal, hogy egyre bővülő körben teszi lehetővé a jogsértést elkövető tagvállalkozáshoz kapcsolódó többi tagvállalkozás bírság megfizetésére való kötelezését. Az új rendelkezések jelentősen bővítik a GVH jogköreit és lehetővé teszik, hogy a vállalkozások autonómiájába is beavatkozzanak a bírság behajtásának érdekében az Európai Bizottság azonos jogkörével megegyező módon. E rendszer első lépcsőfoka, hogy vállalkozások társulásának önkéntes teljesítése hiányában és fizetésképtelensége esetén (tehát az eredménytelen végrehajtási eljárás után) a GVH új jogkörével élve kötelezheti a vállalkozások társulását arra, hogy tagvállalkozásaitól a kiszabott bírság fedezésére szolgáló hozzájárulást kérjen. A második lépcsőben a vállalkozás-csoport jogsértést megvalósító és azon tagvállalkozások egyetemleges kötelezésének lehetősége nyílik meg a GVH számára: azon határozatban nevesített tagvállalkozások, amelyek nevében eljáró személy a vállalkozások társulása jogsértő döntés meghozatalában résztvevő döntéshozó testületének tagja volt a jogsértéssel érintett időszakban egyetemlegesen kötelezhetőek a vállalkozások társulására kiszabott bírság megfizetésére. Amennyiben a fedezet még ebben az esetben sem állna rendelkezésre, a GVH új jogkörével élve kötelezheti határozatban nevesített, az érintett piacon tevékenységet folytató tagvállalkozásokat is a bírság megfizetésére. A módosítás tehát az ECN+ irányelv olyan interpretációját választja, amely a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatát is tiszteletben tartja. Ennek értelmében mögöttes felelősség csak abban az esetben állapítható meg a vállalkozások társulásának tagja esetében, ha a vállalkozás részt vett a jogsértésben és bírságot kiszabó határozat ekként nevesítette, ezáltal biztosítva a védekezéshez való jog gyakorlásának lehetőségét.
    A döntéshozatalban való feltételezett részvétel vagy a jogsértés időszakában az érintett piacon folytatott tevékenység miatti bírság megfizetése alól a Tpvt. 78. § (6c) bekezdése szerinti mentesülési okok bizonyításával mentesülhet az érintett tagvállalkozás. Alapvető feltétel, hogy a tagvállalkozás a vállalkozások társulásának jogsértő döntését ne hajtsa végre, vagylagosan pedig az alábbi feltételek egyikének kell érvényesülnie az alapvető feltétel mellett: a tagvállalkozásnak nem volt tudomása a jogsértő döntés létezéséről vagy a vizsgálat megkezdése előtt attól aktívan távol tartotta magát.
    A módosítások által bevezetésre kerül a bírság mellőzése és csökkentése iránti kérelem fogalma, amely azonban a fogalmi pontosításokon túl új jogintézmény bevezetését nem eredményezi. Ezen kívül részletezésre kerülnek - a GVH közleményeiből eddig is megismerhető - magatartási szabályok, amelyeket a törvény szerint a GVH az engedékenységi programjában az ügyféltől elvár. A szabályozásnak azonban van új eleme is: az ECN+ irányelv követelményeinek megfelelően az engedékenységért folyamodó vállalkozásnak már a kérelem benyújtásának mérlegelése során tartózkodnia kell a bizonyítékok megsemmisítésétől vagy a kérelem (nem versenyhatóságok részére történő) nyilvánosságra hozatalától. Ez jelentős változás a korábbi kötelezettséghez képest, amely csak az engedékenységi kérelem benyújtását követően kötelezte a vállalkozásokat az együttműködési kötelezettség keretében a bizonyítékok változatlan megőrzésére. Az engedékenységi kérelem tényének titokban tartását ezentúl nem csak az előzetes álláspont megküldéséig, hanem ennél későbbi időpontig rendelheti el a GVH.
    28. §
    Az engedékenységi kérelmek rendszerében az ECN+ irányelv jelentős változásokat hoz.
    A módosítás a kérelmek elbírálására vonatkozó technikai szabályokon túl pontosítja a bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem adattartalmát.
    Az ECN+ irányelv 21. cikk (1) bekezdése alapján nem végleges mellőzési kérelem benyújtására a bírság mellőzésének mindkét esetében (helyszíni kutatást megalapozó bizonyíték szolgáltatása, a jogsértés bizonyítását lehetővé tevő bizonyíték szolgáltatása) helye van, így az erre vonatkozó korlátozást hatályon kívül kell helyezni a Tpvt.-ből.
    A bírság mellőzése és csökkentése, valamint nem végleges mellőzés iránti kérelmek mellett egy új, a Tpvt. által eddig nem ismert kérelem is megjelenik, amely a bírság csökkentése iránti kérelmek estében is megnyitja a nem teljes engedékenységi kérelmek (marker) benyújtásának lehetőségét (ún. nem végleges csökkentés iránti kérelem). A Tpvt. eddig csupán a bírság mellőzése iránti kérelmet esetében engedte meg marker benyújtását az Európai Bizottság gyakorlatához hasonlóan. Az ECN+ irányelv opcionális lehetőségként biztosítja a tagállamok számára, hogy a bírság csökkentésével összefüggésben is bevezessék a nem végleges kérelem jogintézményét, vagyis a versenyhatóságok a bírság csökkentése esetén is fogadhassanak be olyan kérelmeket, amelyekben a vállalkozások vállalják, hogy a versenyhatóság által megszabott határidőn belül kérelmüket kiegészítik az azt megalapozó bizonyítékokkal. A módosítás élni kíván e lehetőséggel. A nem végleges csökkentési kérelem tartalmi elemei azonosak a nem végleges mellőzési kérelem tartalmi elemeivel. Ezzel kapcsolatban említést kell tenni arról, hogy bár az ECN+ irányelv 21. cikke az engedékenységi rangsorba való felkerülésről rendelkezik, azzal nem ellentétes a rendelkezésre álló bizonyítékok átadására vonatkozó kötelezettség Tpvt.-ben történő előírása. Egyrészt azért, mert mind az uniós, mind a nemzeti engedékenységi programok alapvető eleme a vállalkozások versenyhatósággal való együttműködése, amely körben nehezen értékelhető elfogadhatónak a vállalkozás bizonyítékok elhallgatására irányuló magatartása. Másrészt pedig azért, mert a Tpvt. kizárólag a rendelkezésre álló bizonyítékok átadását várja el, amely nem értelmezhető úgy, hogy a kérelmezőnek minden esetben rendelkeznie kell valamilyen bizonyítékkal. Nem végleges kérelem benyújtására tehát bizonyítékok hiányában is lehetőség van, ha azonban a kérelmező vállalkozás rendelkezik valamilyen bizonyítékkal, annak átadására köteles.
    Az engedékenységi politika rendszerszintű szemlélete is erősödik: amennyiben az eljárás alá vont vállalkozás az Európai Bizottság vagy más versenyhatóság számára nyújt be engedékenységi kérelmet (nem végleges előzetes kérelem), a marker kérelmek megosztása által minden esetben biztosított lesz a sorrendiség. Ezen kívül az Európai Bizottsággal való szorosabb versenyhatósági együttműködés lehetővé teszi a vállalatok számára is hogy, határon átnyúló ügyek esetében erőforrásokat spóroljanak meg. A módosítás a nem végleges előzetes kérelem esetén az Európai Bizottsághoz benyújtott kérelem tárgyával való azonosság mérlegelési szempontjaként pontosítja, hogy az azonosságot az érintett áru, földrajzi piac, valamint a jogsértés időtartama fényében kell értékelni, és kibővíti a Tpvt. nem végleges előzetes kérelmekre vonatkozó rendelkezéseit.
    Az ECN+ irányelvnek megfelelően ilyen esetben a GVH csak a Bizottság által is érintett tárgykörökben kérhet be új adatot az engedékenységi kérelem benyújtójától. Az ECN+ irányelv rendelkezéseinek megfelelően csak abban az esetben térhet el ettől a GVH, ha az az Európai Bizottság és a GVH közötti ügyelosztási rendet érinti.
    29-30. §
    Az engedékenységi programok keretében keletkező és a versenyhatósággal közölt adatok széles körű megismerése és az engedékenységi program keretén kívül való felhasználása gyengítheti azokat az ösztönzőket, amelyek alapján a potenciális engedékenységi kérelmezők együttműködnek a versenyhatósággal, erre tekintettel és az ECN+ irányelvvel összhangban indokolt ezen információk védelmének megerősítése. Így az engedékenységi kérelemben az iratbetekintés során megismert bizonyítékokat csak a védekezéshez való jog gyakorlása érdekében és csak abban a bíróság előtti eljárásban jogszerű felhasználni, amely kapcsolódik ahhoz a versenyfelügyeleti eljáráshoz, amelyben az iratbetekintést engedélyezték. Az adatok védelme nem csak a többi eljárás alá vont tekintetében, hanem más versenyhatóságokkal szemben is érvényesül. A Tpvt. kimondja, hogy a GVH a hozzá benyújtott engedékenységi kérelmet csak a kérelmező hozzájárulásával vagy abban az esetben oszthatja meg más versenyhatósággal, ha a kérelmező ugyanabban az ügyben már engedékenységi kérelmet nyújtott be a másik versenyhatósághoz.
    31-32. §
    Az 1/2003 rendelet 11. cikk (3) bekezdése arra kötelezi a tagállami versenyhatóságokat, hogy az uniós jogalapon indított versenyfelügyeleti eljárásról értesítsék az Európai Bizottságot, arra vonatkozó kötelezést azonban nem tartalmaz, hogy annak megszüntetéséről is értesítsék, amely következtében az Európai Bizottság számára rendelkezésre álló információk pontossága sérül. A módosítás az ECN+ irányelv 10. cikk (2) bekezdése alapján e hiányosság orvoslására irányul.
    33. §
    Az Európai Bizottság, valamint a nemzeti versenyhatóságok és a GVH eljárásainak összehangolását segítő rendelkezések az ECN+ irányelv követelményeinek átültetését szolgálják. Az 1/2003 rendelet a párhuzamos hatáskörök rendszerére épül, amelynek keretében az ügyekkel a következők foglalkoznak: egyetlen nemzeti versenyhatóság, esetleg más tagállamok versenyhatóságainak segítségével, több nemzeti versenyhatóság párhuzamosan vagy az Európai Bizottság. Az eddigi törvényi rendelkezés ezért a GVH által folytatott eljárás megszüntetését írta elő az Európai Bizottság eljárása esetére. A módosítás értelmében ilyen esetben a GVH a továbbiakban nem megszünteti, hanem felfüggeszti eljárását (amelynek időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be). Az új rendelkezés előnye, hogy abban az esetben, ha az Európai Bizottság végül nem hozna döntést az ügyben, azonban a GVH-nak továbbra is érdekében állna lefolytatni az eljárást, ez lehetséges legyen.
    A más tagállami versenyhatóságok által folytatott párhuzamos eljárások esetén a törvény szintén módosul. Eddig a GVH választása szerint felfüggeszthette vagy megszüntethette az eljárást, ezentúl azonban csak a felfüggesztés mellett dönthet. Másik nemzeti versenyhatóság eljárása esetén ugyanis a GVH előtti versenyfelügyeleti eljárás felfüggesztése a megfelelő intézkedés (nem pedig a megszüntetés), mert a másik versenyhatóság eljárásának megindítása nem jár automatikusan a magyar piacon érzékelt aggályos gyakorlatok vagy magatartások megszüntetésével; ha a másik versenyhatóság eljárása anélkül ér véget, hogy a magyar piacra vonatkozóan érdemi megállapítást tenne, a magyar versenyhatóságnak képesnek kell lennie fellépni. A GVH fellépését pedig a megindított eljárása felfüggesztésének megszüntetése teszi lehetővé a legalkalmasabb módon, ugyanis ha a másik versenyhatóság eljárása esetén a GVH megszüntetné a saját eljárását, akkor a magyar piacot érintő problémák másik versenyhatóság általi orvoslásának hiányában a GVH-nak új eljárást kellene indítania, amelynek korlátját képezheti az esetleges elévülés. Másik nemzeti versenyhatóság eljárása esetén továbbá a magyar eljárás felfüggesztésének elrendelése lehetőség kell, hogy legyen, hiszen az 1/2003 rendelet nem zárja ki több nemzeti versenyhatóság párhuzamos fellépését, vagyis egyik versenyhatóság eljárása sem élvez elsőbbséget a másikéval szemben, és indokolatlan volna a magyar versenyhatóság eljárása elé korlátot állítani.
    Mindkét rendelkezés az ECN+ irányelv azon kifejezett törekvését tükrözi, hogy a versenyjogi jogérvényesítés és a versenyhatósági fellépés minél hézag mentesebb és koordináltabb legyen a hatékony kikényszerítés érdekében. Az újonnan bevezetett rendelkezések nyomán a különböző versenyhatóságok eljárásai olyan módon kerülnek koordinálásra, amely lehetővé teszi, hogy az egyik megszűnése esetén még mindig legyen egy másik versenyhatóság, amely a jogérvényesítést folytatja.
    34. §
    Az ECN+ irányelv intenzívebbé teszi a nemzeti versenyhatóságok által az Európai Versenyhatóságok Hálózata keretében folytatott együttműködést, melynek részletes szabályai a Tpvt. új XI/C. Fejezetében kaptak helyet. Az ECN+ irányelv által bevezetett rendszer egy olyan, ún. egységes együttműködési okmányon (a Tpvt.-ben egységes együttműködési kérelem) alapul, amely egy formanyomtatványhoz hasonló, automatizált rendszerben teszi lehetővé a tagállami versenyhatóságok számára, hogy más tagállami versenyhatóságoktól intézkedés végrehajtását kérjék. Az együttműködés keretében a nemzeti versenyhatóságok a jövőben már nem csak egyes eljárási cselekmények foganatosítása érdekében fordulhatnak egymáshoz jogsegélyért, hanem kérhetik az eljárás során keletkező iratok másik tagállam területén való kézbesítését és a döntéseikben kiszabott bírságok és eljárási bírságok végrehajtását is. A XI/C. Fejezet rendelkezik a költségviselésről is, amikor kimondja, hogy az ilyen kérelem alapján végrehajtott költségek viselésére a megkereső hatóság köteles.
    A Tpvt. másik újdonsága, hogy az eddig gyakorlattól elszakadva egyértelművé teszi, hogy a XI/C. Fejezet szerint lefolytatott eljárások nem versenyfelügyeleti eljárások. Az eddigi kodifikációs gyakorlat megváltoztatására azért volt szükség, mert a Tpvt. 44. §-a a versenyfelügyeleti eljárást olyan eljárásként definiálja, amelynek célja a Tpvt. rendelkezései megsértésének megállapítására, valamint a vállalkozások összefonódásának e törvény szerinti vizsgálatára irányuló, továbbá a külön törvényben ekként megjelölt hatósági eljárás. Így szükségképpen félrevezető - és téves - egy olyan eljárásban versenyfelügyeleti eljárást indítani, amelynek célja nem a Tpvt. 44. §-ban megnevezett jogérvényesítési célok elérése. A jogsegélynyújtáshoz hasonló együttműködési eljárás tárgya pedig fogalmilag nem lehet a jogsértés megállapítása, hiszen az erre irányuló eljárást a megkereső (más tagállami) versenyhatóság folytatja. A XI/C. Fejezetben meghatározott együttműködési eljárás célja tehát a megkereső hatóság kérelmében szereplő cselekmény végrehajtása, amely nem versenyfelügyeleti eljárás. Ebből fakadóan a XI/C. Fejezetben meghatározott eljárások alanyai nem lesznek ügyfelei az eljárásnak, de megilletik őket mindazon jogok, amelyek az eljárásban betöltött szerepéből fakadóan őket egy versenyfelügyeleti eljárás során megilletnék. Ha tehát például a GVH a megkereső hatóság kérelmének megfelelően tanúmeghallgatást foganatosít, az így meghallgatott személyt megilletik a versenyfelügyeleti eljárásban a tanút megillető jogok. A vizsgálati cselekményekkel szemben ezért vizsgálati kifogás is a GVH-val szemben emelhető, noha - ahogyan azt a 80/M. § rendezi - jogorvoslat az "ügy urával", a megkereső versenyhatósággal szemben lesz kérhető tagállamának nemzeti joga szerint.
    35. §
    A módosítás a szakasz újraszámozását szolgálja, az új XI/C. fejezetben található rendelkezésekre tekintettel, valamint szövegpontosításokat vezet át.
    36. §
    A Küt. alkalmazására való áttéréshez szükséges további átmeneti rendelkezéseket határozza meg, rendezi a Versenytanács tagja e megbízatásának megszűnésével kapcsolatos kérdéseket.
    37. §
    A módosítás a Tpvt. 98. § (4) bekezdésében található jogharmonizációs klauzulában átvezeti az ECN+ irányelvre vonatkozó hivatkozásokat.
    38. §
    A módosítások a Küt.-tel való fogalmi és tartalmi összhang megteremtését szolgálják, átvezetik a közszolgálati ügykezelő foglalkoztatotti kategória megszüntetése, a munkakör fogalmának kivezetése és az álláshely fogalom beemelés, a Kttv. háttérjogszabályi minőségének megszüntetése miatt szükséges pontosításokat.
    Az 55/A. § (1) bekezdés e) pontjában átvezetett módosítás a tagállami versenyhatósági együttműködés során továbbított adatok védelmét szolgálja.
    A 61. § (3) és (4) bekezdésében szereplő szövegcserés módosítás azt eredményezi, hogy az eljárási bírságmaximum a vállalkozások társulása esetében is azonos mértékű lesz.
    A 61. § (6) bekezdésében szereplő szövegcserés módosítás nem hoz érdemi változást, hiszen a bírságkiszabás kialakult joggyakorlatából, valamint a GVH által kiadott közleményekből eddig is egyértelmű volt, hogy a bírságkiszabásnak - és így az eljárási bírságnak is - milyen követelményeknek kell megfelelnie. A részletes alapelvek szövegszerű megjelenítése a jogbiztonságot és az ECN+ irányelv követelményeinek való maradéktalan megfelelést szolgálják.
    A 65/A. § (1), (7) és (8) bekezdéseiben, valamint a 65/B. § (3) bekezdésében szereplő szövegcserés módosítás a GVH bizonyíték beszerzését könnyíti meg. Az eddigi gyakorlattól eltérően az ECN+ irányelv nyomán a GVH ezentúl nem csak az eljárás alá vont vállalkozáshoz a vállalkozás tevékenységén vagy személyzetén keresztül kapcsolódó magánhasználatú helyiségekben, ingatlanokban és ingóságokon végezhet helyszíni kutatást, hanem bármely magánhasználatú helyiséget, ingatlant és ingóságot (pl. gépjármű, adathordozó) átvizsgálhat bírói engedély birtokában. E kiterjesztés célja, hogy a feltételezett jogsértéshez kapcsolódó bizonyítékokat ne lehessen a versenyfelügyeleti eljárás alól kivonni.
    A 72/A. § (1) bekezdésében szereplő szövegcserés módosítás az ECN+ irányelvnek való megfelelés érdekében egyértelművé teszi, hogy az ideiglenes intézkedésnek a szankcionált magatartáshoz kell aránylania. Ez azonban érdemi változást a joggyakorlatban nem eredményez, mivel azzal összhangban áll.
    75. § (7) bekezdés b) pontjában és a 78. § (7) bekezdésében szereplő szövegcserés módosítások az újonnan bevezetett rendelkezések Tpvt.-be való bekötését szolgálják.
    A 78. § (8) bekezdésében szereplő szövegcserés módosítás jelentős változást hoz a KKV-k számára. Ezentúl a versenyfelügyeleti eljárásokban a KKV-k akkor is részesülhetnek figyelmeztetésben (és elkerülhetik a bírságot), ha az ügy az EUMSz. 101. vagy 102. cikke alapján indult meg. Korábban csak a tisztán Tpvt. alapú eljárásokban volt erre lehetőség.
    A 80/A. § (1) bekezdésében szereplő szövegcserés módosítás megszünteti a XI/C. Fejezetben szereplő tagállami versenyhatóságok közötti együttműködési eljárásra a versenyfelügyeleti eljárás megindításának kötelezettségét, és e helyett csak annak szabályait rendeli alkalmazni.
    A 80/F. §-ban szereplő szövegcserés módosítás megszünteti az Európai Bizottsággal együttműködésben folytatott eljárásokra a versenyfelügyeleti eljárás megindításának kötelezettségét, és e helyett csak annak szabályait rendeli alkalmazni.
    39. §
    A fogalmi koherencia megteremtése mellett a módosítás célja a Tpvt.-nek a Kttv. illetmény- és előmeneteli rendszerére épülő, ahhoz képest specialitásokat meghatározó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése, figyelemmel arra, hogy a Küt. 98. §-a alapján az illetményt a különleges jogállású szerv mint munkáltató és a köztisztviselő mint foglalkoztatott között létrejövő közszolgálati munkaszerződésben állapítják meg a felek.
    40. §
    Technikai jellegű, szövegpontosító módosítások.
    41. §
    A módosítás a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.), valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében szükséges. A módosítás értelmében az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) igazságügyi alkalmazott elnökhelyettesének illetményére a Ksztv. 51. § (5) bekezdése alkalmazandó, amely annak az államtitkárnak a javadalmazását állapítja meg, aki nem tölt be államtitkári megbízatása mellett országgyűlési képviselői mandátumot is. A Ksztv. 51. § (5) bekezdése a Kit. szerinti, sávosan meghatározott közigazgatási államtitkári illetményre utal vissza, ezért szükséges rendelkezni arról is, hogy az OBH igazságügyi alkalmazott elnökhelyettese illetményének összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója, az OBH elnöke állapítja meg.
    42. §
    Technikai jellegű, szövegpontosító módosítások
    43. §
    A Kit. 291. §-a szerinti egyes átmeneti rendelkezés hatályon kívül helyezése miatt szükséges az Integrált Jogvédelmi Szolgálatot vezető jogvédelmi biztosra vonatkozó, a Kttv.-n alapuló illetmény-megállapítási szabályt a Kit. szabályozásával összhangba hozni. A biztos továbbra is helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult, az illetményt a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelése alapján határozza meg a helyettes államtitkári illetménysávon belül.
    44. §
    A Küt. 21. § (3) bekezdése értelmében a különleges jogállású szerv vezetője és vezetőjének helyettese - ha a különleges jogállású szervet létrehozó törvény eltérően nem rendelkezik - közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő, akinek a tárgyévre járó szabadsága a Küt. 63. § (1) bekezdése szerint alap- és pótszabadságra tagolódik. Az alapszabadság mértéke egységesen 20 nap, a különleges jogállású szerv vezetője és annak helyettese ezen felül a Küt. 63. § (5) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően a különleges jogállású szervet létrehozó törvényben meghatározott mértékű vezetői pótszabadság igénybevételére jogosult.
    Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: Levéltár) főigazgatójának és főigazgató-helyettesének vezetői pótszabadságát - a különleges jogállású szerv közszolgálati jogviszonyban álló vezetőire és helyettes vezetőire vonatkozó egységes szabályozásnak megfelelően - a módosítás húsz munkanapban állapítja meg.
    45. §
    A módosítás technikai jellegű, a fogalmi koherencia megteremtését célozza, mivel a Küt. a munkakör helyett álláshelyre szabályoz. Ezen felül a Kttv.-re mutató rugalmas hivatkozást Küt.-re kell cserélni, mivel a Küt. vált háttérjogszabállyá.
    46. §
    Technikai jellegű, szövegpontosító módosítások.
    47. §
    A Küt. a jogállás újraszabályozása során nem tartotta fenn a címadományozás jogintézményt, erre tekintettel a módosítás hatályon kívül helyezi a szakmai tanácsadói és főtanácsadói cím adományozásához kapcsolódó szabályt.
    48. §
    Technikai pontosítás, amely a munkakör fogalmának álláshelyre cserélésével teremt összhangot a Küt. fogalomrendszerével.
    49-54. §
    Technikai jellegű, szövegpontosító módosítások.
    55-56. §
    A Kit. 291. §-a szerinti egyes átmeneti rendelkezés hatályon kívül helyezése miatt szükséges a Nemzeti Földügyi Központ elnökére és elnökhelyetteseire, valamint a Birtokpolitikai Tanács elnökére és tagjaira vonatkozó, a Ksztv., valamint a Kttv.-n alapuló illetmény-megállapítási szabályt a Kit. szabályozásával összhangba hozni.
    57. §
    Technikai jellegű, szövegpontosító módosítások.
    58-59. §
    A Kit. 291. §-a szerinti egyes átmeneti rendelkezés hatályon kívül helyezése miatt szükséges a Közszolgálati Közalapítvány Kuratórium elnöke és tagjai, valamint a Közszolgálati Testület elnöke és tagjai illetményének megállapítására vonatkozó rendelkezések módosítása.
    60. §
    A módosítás célja a Küt.-tel való fogalmi összhang megteremtése - a törvényi hivatkozás módosítása, az álláshely fogalom beemelése - és a Kttv. szerinti illetményrendszerhez kötődő szabályok kivezetése, a közszolgálati munkaszerződés beemelése.
    A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság köztisztviselői közszolgálati munkaszerződéssel, álláshelyen kerülnek foglalkoztatásra. Az NMHH álláshelyeit a Küt. nem sorolja be, ugyanakkor a Küt. alkalmazásával összefüggő egyéb kötelezettségek - például az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározása, a pályáztatás, stb. - teljesítése érdekében az álláshelyek besorolási kategóriáit szükséges lehet meghatározni, amiről az NMHH elnöke belátása szerint dönthet.
    61-62. §
    A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgatója és főigazgató-helyettese közszolgálati jogviszonyban állnak, így esetükben szintén alap- és pótszabadságra kell a szabadságot bontani. A pótszabadság mértékét szabályzat határozza meg.
    63. §
    A módosítás célja ugyancsak a Küt.-tel való teljes fogalmi összhang megteremtése.
    64. §
    Technikai jellegű, szövegpontosító módosítások.
    65. §
    A Magyar Művészeti Akadémia közgyűlése 2019. május 29-én elfogadta a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (MMA tv.) módosításának koncepciójáról szóló előterjesztés részeként a főtitkár-helyettesi tisztség bevezetésére vonatkozó javaslatot. A főtitkárhelyettes kifejezetten a hivatali ügyek tekintetében helyettesíti a főtitkárt, a köztestületi ügyek vitelét érintő helyettesítési jogosultsága nincs, ekként a Magyar Művészeti Akadémiának nem lesz tisztségviselője.
    A főtitkárhoz hasonlóan a főtitkár-helyettes is köztisztviselő, akinek alapszabadságát a Küt. 63. § (1) bekezdése alapján kell megállapítani, vezetői pótszabadságának mértékét a módosítás - a különleges jogállású szerv közszolgálati jogviszonyban álló vezetőire és helyettes vezetőire vonatkozó egységes szabályozásnak megfelelően - húsz munkanapban határozza meg.
    66. §
    A módosítás a juttatás és a szabadság jelenlegi mértékén nem változtat, ugyanakkor a közszolgálati jogviszonyban álló főtitkár esetében - a Küt. előírásaival összhangban - a szabadságot alap- és pótszabadságra kell bontani. Az alapszabadság mértékét a Küt. 20 munkanapban állapítja meg, a vezetői pótszabadság mértékét a módosítás - a fentiek szerinti egységes szemléletben - húsz munkanapban határozza meg.
    67-68. §
    A rendelkezések módosítását a főtitkár-helyettesi pozíció létrehozása és a közszolgálati ügykezelő foglalkoztatotti kategória megszüntetése teszi szükségessé.
    69. §
    A munkakör álláshelyre cserélésével a módosítás összhangot teremt a Küt. fogalomrendszerével.
    70. §
    A Küt. 101. § (3) bekezdése alapján a különleges jogállású szerv az alaplétszáma tíz százalékának erejéig a közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlására is köthet munkaszerződést. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala esetében indokolt, hogy a nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére munkavállaló is felhatalmazható legyen, a módosítás ezt célozza.
    71. §
    Az alapvető jogok biztosa a rendvédelmi és honvédelmi szervek tevékenységét is vizsgálhatja, az e szervekkel szolgálati jogviszonyban álló személyek Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához való vezénylése összeférhetetlenségi problémákat vetne fel. Ezért a módosítás - az Alkotmánybíróság Hivatalához hasonlóan - kizárja, hogy a Hivatalhoz hivatásos vagy katonai szolgálati jogviszonyban álló személy kerüljön vezénylésre.
    72. §
    Az (1) bekezdés szerinti módosítás technikai jellegű, a szabadság jelenlegi mértékén nem változtat, csupán - az eltérő elévülési szabályokra figyelemmel - alap- és pótszabadságra bontja a szabadságot.
    A (2) bekezdés szerinti módosítást az teszi szükségessé, hogy az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 41. § (3a) bekezdése szerinti önálló szervezeti egység vezetője esetében a törvény helyettes államtitkári illetményt rendel alkalmazni, de nem határozza meg, hogy a helyettes államtitkári illetménysávon belül annak konkrét összegét ki állapítja meg.
    A (3) bekezdés szerinti módosítás tartalmi változást nem eredményez, csupán rögzítésre kerülnek a Hivatal munkavállalói feletti munkáltatói jogkörgyakorlás szabályai.
    73. §
    Technikai jellegű módosítások, amelyeknek célja a Küt. és az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény közötti fogalmi és tartalmi koherencia megteremtése.
    74. §
    A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál foglalkoztatott vizsgálókra vonatkozó szabályozást a Küt.-tel összhangba kell hozni, ezt célozza a módosítás, amely rögzíti a vizsgáló kinevezésére, illetményére és pótszabadságára vonatkozó rendelkezéseket is.
    75. §
    A Küt. fogalomrendszerével összhangban álló pontosításokat vezet át a módosítás.
    Ezen felül a sarkalatossági záradékban szereplő hivatkozást pontosítja az Alaptörvény VI. cikkének a Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításával megállapított szövegével összhangban.
    76. §
    A Küt. 21. § (3) bekezdése értelmében a különleges jogállású szerv vezetője és vezetőjének helyettese - ha a különleges jogállású szervet létrehozó törvény eltérően nem rendelkezik - közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő, akinek a tárgyévre járó szabadsága a Küt. 63. § (1) bekezdése szerint alap- és pótszabadságra tagolódik. Az alapszabadság mértéke egységesen 20 nap, a különleges jogállású szerv vezetője és annak helyettese ezen felül a Küt. 63. § (5) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően a különleges jogállású szervet létrehozó törvényben meghatározott mértékű vezetői pótszabadság igénybevételére jogosult.
    Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényben tehát szükséges az Alkotmánybíróság Hivatalát vezető főtitkár és a helyetteseként nevesített gazdasági főigazgató pótszabadságának mértékéről rendelkezni. A vezetői pótszabadság mértéke egységesen kerül meghatározásra.
    77. §
    A Kit. 291. §-a szerinti egyes átmeneti rendelkezés hatályon kívül helyezése miatt szükséges a polgármesteri díjazásra vonatkozó rendelkezések leválasztása a Ksztv. szerinti szabályozásról. A módosítás technikai jellegű, az illetmény és a tiszteletdíj jelenlegi mértéke nem változik. A főpolgármesteri illetmény a miniszter Ksztv. 2018. december 31-én hatályos szabályai szerinti illetményének összegével, a megyei jogú város polgármestere, és a fővárosi kerületi önkormányzat polgármestere illetménye az államtitkár Ksztv. 2018. december 31-én hatályos szabályai szerinti illetményének összegével továbbra is megegyező, csak számszerűsítve jelenik meg. A többi kategóriához kapcsolódó százalékos arányok nem változnak.
    78. §
    A Kit. 291. §-a szerinti egyes átmeneti rendelkezés hatályon kívül helyezése miatt szükséges az oktatási jogok biztosának a Kttv.-n alapuló illetmény-megállapítási szabályát a Kit. szabályozásával összhangba hozni. A biztos továbbra is helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult, az illetményt a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelése alapján határozza meg a helyettes államtitkári illetménysávon belül.
    79. §
    Technikai jellegű, szövegpontosító módosítások.
    80. §
    A Kit. 2020. január 1-jén hatályba lépett pontosításait indokolt a Kttv. hasonló szabályain is átvezetni. A felmentésre vonatkozó szabályozás kiegészül azzal, hogy a közszolgálati tisztviselő a felmentési idő egészére jogosult illetményre akkor is, ha a munkavégzési kötelezettség alól fizetés nélküli szabadság miatt mentesül (a gyeden, gyesen lévő közszolgálati tisztviselő ugyanis a kérelmére felmentésre kerülhet).
    81. §
    A Kit. szabályozásához hasonlóan - a nagyszülői gyed bevezetése miatt - a felmentési védelem kiegészül azzal az esettel, amikor az unoka gondozása céljából vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot a közszolgálati tisztviselő.
    82. §
    A Kit. szabályaihoz hasonlóan a módosítás alapján a kormánytisztviselőnek unokája személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt.
    83. §
    A Kttv. - 2020. január 1-jétől hatályos - alapilletmény-eltérítésre vonatkozó 234/A. §-a alapján a köztisztviselők esetén az alapilletmény-eltérítés tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra állapítható meg. Ez a módosítás - átmeneti rendelkezés hiányában - azt eredményezte, hogy a 2019. évben alapilletmény-eltérítésben részesült köztisztviselők alapilletménye 2019. december 31-ével visszaállt a 100%-os beállási szintre, 2020. január és február hónapban alapilletmény-eltérítésben nem részesülhetnek, azt csak 2020. március 1-jétől lehet részükre újra megállapítani.
    Az illetménycsökkenés elkerülése érdekében a 2019. december 31-éig megállapított alapilletmény-eltérítési különbözet január és február hónapokra történő utólagos kifizetését lehetővé tévő átmeneti rendelkezés kerül megalkotásra. Az illetménykülönbözet egy összegben kerül kifizetésre, a rendelkezés hatálybalépést követő hónapra járó illetménnyel együtt.
    84. §
    Az unokához kapcsolódó új szabályozási elemek és jogintézmények okán a közszolgálati alapnyilvántartás adatkörét szükséges az unokára vonatkozó adatokkal kiegészíteni.
    85. §
    Technikai jellegű, szövegpontosító módosítások.
    86. §
    A Küt. és Kttv. közötti teljes összhang megteremtése érdekében szükséges technikai jellegű módosítás, a Levéltár a Küt. hatálya alá tartozik.
    87. §
    Technikai jellegű, szövegpontosító módosítások.
    88. §
    A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) elnöke és elnökhelyettese köztisztviselő, a szabadságot alap- és pótszabadságra bontva kell megállapítani. A pótszabadság mértékét szabályzat határozza meg.
    89. §
    A MEKH elnökének feladatait a Küt.-ben foglaltakkal összhangban pontosítani szükséges.
    90. §
    A Küt. továbbra is lehetővé teszi a különleges jogállású szerveknél munkavállalók foglalkoztatását, amire álláshelyen kerülhet sor, emiatt szükséges a munkakör terminológiát álláshelyre módosítani.
    A MEKH álláshelyire - a közszolgálati munkaszerződéssel történő foglalkoztatás okán - a Küt. szerinti álláshely besorolási kategóriák nem irányadóak, ugyanakkor a Küt. alkalmazásával összefüggő egyéb kötelezettségek - például az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározása, a pályáztatás, stb. - teljesítése érdekében az álláshelyek besorolási kategóriáit szükséges lehet meghatározni, amiről a MEKH elnöke - a többi, Küt. 98. § (1) bekezdése szerinti körbe tartozó szerv vezetőjéhez hasonlóan - belátása szerint dönthet.
    91. §
    A Kttv. helyett a Küt. vált háttérjogszabállyá, ezért a Kttv.-re mutató rugalmas hivatkozásokat a Küt.-re mutató hivatkozásra cseréli a módosítás.
    92. §
    A MEKH elnöke dönt illetménypolitikai alapelvekről és béren kívüli juttatásokról, de - a Küt. rendelkezéseivel összhangban - a konkrét illetményről és a juttatásokról (valamint a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről) a közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a felek.
    93. §
    A Küt.-tel való fogalmi összhang megteremtését szolgálja.
    94-96. §
    A Küt. vált háttérjogszabállyá, emiatt szükséges a törvényi hivatkozások módosítása és a fogalmi koherenciát megteremtő pontosítások átvezetése.
    97. §
    Technikai jellegű, szövegpontosító módosítások.
    98. §
    A Küt.-tel összhangban a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalában (a továbbiakban: Hivatal) köztisztviselők és munkavállalók kerülnek foglalkoztatásra, a törvény egyértelművé teszi, hogy felettük a főigazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat.
    99. §
    A főigazgatónak járó illetmény és juttatások nem változnak, ugyanakkor a közszolgálati jogviszonyban álló főigazgatót megillető vezetői pótszabadság mértékét ebben az esetben is meg kell határozni.
    100. §
    A rendelkezés rögzíti, hogy az álláshely betöltésének szakmai feltételeit, Küt. szerinti besorolási kategóriáját, valamint az álláshelyen ellátandó feladatokat a Hivatal főigazgatója a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) elnökének mint legfőbb szakmai irányítónak az iránymutatása alapján állapítja meg. A Hivatal szervezetét a Hivatal főigazgatója által kiadott szervezeti és működési szabályzat határozza meg, amelyet a Bizottság elnöke hagy jóvá.
    101-102. §
    A módosítás a Küt. háttérjogszabállyá válása, valamint a megszűnő közszolgálati ügykezelő kategória törlése miatt szükséges.
    103. §
    A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: KBH) elnökének feladatait a módosítás a Küt. szabályaival összhangban pontosítja. A Küt. szerinti álláshely besorolási kategóriák a KBH tekintetében nem alkalmazandóak, ugyanakkor a Küt. alkalmazásával összefüggő egyéb kötelezettségek - például az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározása, a pályáztatás, stb. -teljesítése érdekében az álláshelyek besorolási kategóriáit szükséges lehet meghatározni, amiről a KBH elnöke belátása szerint dönthet.
    104-107. §
    A Küt.-tel való fogalmi összhang megteremtése mellett a KBH elnöke, főtitkárára illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke esetében is alap- és pótszabadságra kell bontani a szabadságot. A pótszabadság mértékét szabályzat határozza meg.
    A KBH elnöke dönt illetménypolitikai alapelvekről és béren kívüli juttatásokról, de - a Küt. rendelkezéseivel összhangban - a konkrét illetményről és a juttatásokról (valamint a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről) a közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a felek.
    108. §
    A Kttv.-re mutató hivatkozásokat szükséges Küt.-re mutató hivatkozásokra cserélni, a módosítás technikai jellegű. Ezen felül technikai jellegű, szövegpontosító módosításokat tartalmaz.
    109. §
    A Kttv. szabályozási rendszerén alapuló, a KBH-nál foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők besorolásáról, a fizetési fokozatairól, alapilletményének mértékéről, illetve a KBH elkülönült szervezeti egységei vezetőinek besorolásáról, illetményéről szóló rendelkezéseket a módosítás hatályon kívül helyezi, tekintettel arra, hogy azokról részben a közszolgálati munkaszerződés, részben a szerv szabályzata rendelkezhet.
    110. §
    A Kit. 291. §-a szerinti egyes átmeneti rendelkezés hatályon kívül helyezése miatt szükséges a Központi Statisztikai Hivatal elnökének és elnökhelyettesének a Ksztv.-n, valamint a Kttv.-n alapuló illetmény-megállapítási szabályait a Kit. szabályozásával összhangba hozni.
    111. §
    A Kit.-re mutató merev és rugalmas hivatkozásokat hangolja össze a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Stt.) az Stt. 19. §-ának módosítására figyelemmel.
    112. §
    Technikai jellegű, szövegpontosító módosítások.
    113. §
    Az ösztöndíjas továbbfoglalkoztatásához kapcsolódó, a próbaidőt kizáró szabályt - összhangban a Kit. 86. § (7) bekezdésében foglaltakkal - indokolt fenntartani, a módosítás visszaemeli ezt a törvénybe.
    114. §
    Technikai jellegű, szövegpontosító módosítások.
    115. §
    A Kit. 291. §-a szerinti egyes, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár javadalmazásához kötődő javadalmazási szabályok esetében a 2018. december 31-én hatályos szabályok - vagyis a Ksztv. és a Kttv. szerinti korábbi illetmények - fenntartása addig volt szükséges, amíg a javadalmazás kérdése az érintett törvényekben nem kerül rendezésre. A rendezés túlnyomóan megtörtént, a további, még rendezést igénylő törvények esetében szükséges módosításokat a törvényjavaslat tartalmazza. Ebből következően a Kit. 291. § (2) bekezdésének, (3) bekezdés a) és b) pontjának, valamint (4) bekezdésének hatályban tartása tovább nem szükséges, a rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.
    116. §
    Technikai jellegű, szövegpontosító módosítások.
    117. §
    Az önálló szervezeti egység vezetőjének helyettesítésére - eltérést engedő - általános szabályként a Kit.-ben foglalt általános szabályhoz hasonló rendelkezést vezet be a módosítás.
    118. §
    A szabályozás a Kit. rendelkezéseit képezi le, ezért a Kit. 2020. január 1-jén hatályba lépett pontosításait indokolt a Küt. hasonló szabályain is átvezetni. A felmentésre vonatkozó szabályozás kiegészül azzal, hogy a köztisztviselő a felmentési idő egészére jogosult illetményre akkor is, ha a munkavégzési kötelezettség alól fizetés nélküli szabadság miatt mentesül (a gyeden, gyesen lévő köztisztviselő ugyanis a kérelmére felmentésre kerülhet).
    119. §
    A Kit. szabályozásához hasonlóan - a nagyszülői gyed bevezetése miatt - a felmentési védelem kiegészül azzal az esettel, amikor az unoka gondozása céljából vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot a köztisztviselő.
    120. §
    Szintén a Kit. szabályainak leképezésével a módosítás rögzíti, hogy a vezetői és a gyermekek után járó pótszabadságra nem jogosult köztisztviselő az ötvenedik életévének betöltésétől évente 3 munkanap pótszabadságot is igénybe vehet.
    121. §
    A Küt. a Kit. szabadságolási szabályait képezi le, így indokolt a Kit. szabályain eszközölt módosításokat a Küt. szabályain is átvezetni. A módosítás lehetővé teszi, hogy a köztisztviselő az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül - az esedékesség évét követően is - igénybe vehesse a szabadságát, ha a köztisztviselő táppénz, szülési szabadság, vagy a gyermek, illetve az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság miatt nem tudja az esedékesség évében a szabadságát igénybe venni.
    Ha a köztisztviselő a gyermek vagy az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani a gyermek vagy az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszűnését követően.
    122. §
    A Kit. szabályaihoz hasonlóan a módosítás alapján a köztisztviselőnek unokája személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt.
    123. §
    A Küt. 98. §-a szerinti különleges jogállású szervek vezetőire és annak helyetteseire vonatkozó, a különleges jogállású szervet létrehozó törvényben rögzített speciális szabályokat indokolt fenntartani. A módosítás egyértelművé teszi, hogy e vezetők továbbra is a különleges jogállású szervet létrehozó törvényben meghatározottak szerint, kinevezéssel nyerik el tisztségüket. Ezen felül rögzítésre kerül, hogy a vezetői pótszabadság mértékét a különleges jogállású szerv szabályzatában lehet megállapítani.
    124. §
    Köztársasági Elnöki Hivatal (a továbbiakban: KEH) vezetőjének nincs nevesített helyettese, ezért az erre vonatkozó szövegrész törlésre került, ezen felül a szerv vezetőjének járó pótszabadság megállapításának módja is rögzítésre került a különös szabályok között.
    125. §
    A Küt. lehetővé teszi, hogy a különleges jogállású szerv köztisztviselője az Európai Unió intézményeinél vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet, vagy az Európai Unió, illetve más nemzetközi szervezet intézményeinél nemzeti szakértői tevékenységet lásson el. A szakértői foglalkoztatásban különböző jogállásból érkezők - kormánytisztviselők, az önkormányzatok köztisztviselői, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjai, stb. - vehetnek részt, a foglalkoztatás részletszabályait a Kormány egységesen határozza meg. Az egységes szabályozást ezért indokolt a különleges jogállású szervek köztisztviselőire is kiterjeszteni és a Kormány részére az ehhez szükséges felhatalmazást biztosítani.
    126. §
    Az unokához kapcsolódó új szabályozási elemek és jogintézmények okán a közszolgálati alapnyilvántartás adatkörét szükséges az unokára vonatkozó adatokkal kiegészíteni.
    127. §
    A kötelező részmunkaidőre vonatkozó, valamint a szabadságolással összefüggő egyes rendelkezések pontosítása szükséges a Kit. 2020. január 1-jén hatályba lépett módosításával összhangban.
    Pontosítani szükséges, hogy a Küt. 100. § (2) bekezdésében foglalt jogköröket a KEH vezetője felett gyakorolja a köztársasági elnök.
    Egyértelműsítésre kerül, hogy a 2020. január 1. és 2020. április 30. között a Kttv. szerint megállapított 2020. évi szabadság időarányos része - a Küt. 105. § (24) bekezdésében foglaltakkal összhangban - 2020. április 30-a után is kiadható, ezzel összhangban megváltására nem kerül sor.
    128. §
    Technikai jellegű, szövegpontosító módosítások.
    129. §
    A Küt. 2020. május 1-jétől alkalmazandó, a módosítás ezzel összhangban állapítja meg a hatálybalépés időpontját a Küt. alkalmazásának megkezdéséhez szorosan kapcsolódó módosítások esetén. Az ECN+ irányelvnek való megfelelést szolgáló rendelkezések 2021. január 1-én lépnek hatályba.
    130-131. §
    Sarkalatossági- és jogharmonizációs záradékokat tartalmaz.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében