adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzéséről szóló 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelethez - Indokolások Tára 2020/12.
Végső előterjesztői indokolás a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzéséről szóló 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelethez - Indokolások Tára 2020/12.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 281. § (4) bekezdés 20. pontja szerint felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a kormánytisztviselő kötelező képzésére, továbbképzésére, átképzésére, illetve közigazgatási vezetőképzésére vonatkozó szabályokat.
A Tervezet hatálya a Kit. 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott központi kormányzati igazgatási szervekre és ezek területi, helyi szerveire (a továbbiakban együtt: köz...
Végső előterjesztői indokolás a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzéséről szóló 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelethez - Indokolások Tára 2020/12.
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 281. § (4) bekezdés 20. pontja szerint felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a kormánytisztviselő kötelező képzésére, továbbképzésére, átképzésére, illetve közigazgatási vezetőképzésére vonatkozó szabályokat.A Tervezet hatálya a Kit. 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott központi kormányzati igazgatási szervekre és ezek területi, helyi szerveire (a továbbiakban együtt: központi kormányzati igazgatási szerv), továbbá az e szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (a továbbiakban: Egyetem), valamint a személyügyi központra terjed ki.
A Kit. hatálybalépésével párhuzamosan továbbra is hatályban maradt a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.), így a köztisztviselőkre a Kttv. továbbképzésre vonatkozó szabályait, valamint a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendeletet [a továbbiakban: 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet] a jövőben is alkalmazni kell.
A területi kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek továbbképzésével, valamint a Kit. alapján fennálló és előírható képzési és továbbképzési kötelezettségekkel összefüggő részletes szabályokat, valamint a képzések és továbbképzések finanszírozásának részletes szabályait a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló, 2019. április 24-én hatályba lépett 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet rögzíti.
A korábbi szabályozáshoz és továbbképzési rendszerhez képest sarkalatos változást jelent a Tervezet tartalmának kialakítása vonatkozásában, hogy a Kit.-ben biztosított, a munkáltató széles körű önrendelkezési jogát megalapozó rendelkezésekkel összhangban az Egyetem továbbképzésben betöltött szerepe - a teljesítendő továbbképzési kötelezettség 50%-ára korlátozottan - jelentős mértékben csökken, míg ezzel párhuzamosan, szintén a teljesítendő továbbképzések 50%-ára nő a belső továbbképzések szerepe és aránya. Mindez nagyobb mozgásteret ad a központi kormányzati igazgatási szervnek, rugalmas, az egyéni és a helyi igényekhez, szakmai specialitásokhoz jobban igazodó, hatékonyabb továbbképzési rendszert tesz lehetővé.
A fentiekkel összhangban a kormánytisztviselő a feladataival kapcsolatos tárgyévi továbbképzési kötelezettséget
- a munkáltatói jogkör gyakorlója által a kormánytisztviselő részére meghatározott közszolgálati és belső továbbképzésekkel,
- a Kormány, valamint a kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter által előírt kötelező továbbképzési programokkal
teljesíti.
A továbbképzések 50%-a közszolgálati továbbképzéssel, 50%-a belső továbbképzéssel teljesíthető. A közszolgálati továbbképzési programokat az Egyetem fejleszti és valósítja meg, és kizárólag e továbbképzési programtípus kerül minősítésre az Egyetem által.
A belső továbbképzési programok a központi kormányzati igazgatási szerv, valamint a felsőoktatási vagy felnőttképzési intézmény által folytatott szakmai vagy nyelvi továbbképzés, konferencia, szakmai tájékoztató, illetve egyéb közösségi és egyéni tanulási forma, amely a kormánytisztviselő számára speciális intézményi vagy álláshellyel összefüggő feladatokhoz szükséges ismereteket, illetve képességeket közvetít.
A belső továbbképzés a kormányzati igazgatási szerv működésére vonatkozó szabályozóban meghatározott eljárásrend szerint jóváhagyott programokból állhat. Bár a tárgyévben teljesítendő továbbképzési programok 50%-át az érintett központi kormányzati igazgatási szerv határozza meg, e döntés a szerv "belső akkreditációjának" eredménye (a központi kormányzati igazgatási szervek helyi szervei továbbképzési programját a központi kormányzati igazgatási szerv területi szerve hagyja jóvá).
A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 51. §-a szerint a belügyminiszter a közszolgálati életpálya kidolgozásáért való felelőssége keretében - a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter közreműködésével -
a) előkészíti a közszolgálati tisztviselők kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, minősítési, teljesítményértékelési, előmeneteli, illetmény- és felelősségi rendszereivel kapcsolatos szakmai koncepciót,
b) kidolgozza a személyügy területén kiadásra kerülő módszertani útmutatókat,
c) gondoskodik a kormánytisztviselők és vezetők teljesítményértékeléséről, továbbképzéséről és a vezetői utánpótlásképzésről.
E rendelkezéssel összhangban rögzíti a Tervezet, hogy a kormánytisztelő továbbképzésének ágazatai irányítása a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter feladata, aki irányítási és felügyeleti jogkörében többek között:
- irányítja a továbbképzés intézményrendszerét,
- felügyeli az Egyetem továbbképzés tervezésével összefüggő feladatainak végrehajtását,
- felügyeli a kormányzati igazgatási szervek éves továbbképzési tervezését, valamint a tervek végrehajtását,
- jóváhagyja az Egyetem által a miniszternek, valamint a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternek készített jelentést a megvalósított továbbképzésekről, valamint a felhasznált pénzügyi forrásokról.
A továbbképzési rendszer minőségi működésének garanciáját jelentik a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: KTK) mint a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter szakmai tanácsadó és véleményező testületének működésére vonatkozó rendelkezések. A kormánytisztviselők és köztisztviselők vonatkozásában 2019. március 1-ig egységesen alkalmazott, a 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendeletben meghatározott KTK a központi kormányzati igazgatási szervek tisztviselőinek továbbképzése tekintetében továbbra is érdemi feladatokat lát el.
A feladatok egyértelmű elhatárolása érdekében a Tervezet az Egyetemnek a központi kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselői továbbképzésével összefüggő tevékenységét részletesen tartalmazza.
A továbbképzési rendszer operatív működtetésének és a munkáltatói hatáskörök végrehajtásának megfelelő támogatását biztosítják a továbbképzés tervezésére előírt rendelkezések, melyek értelmében a kormánytisztviselő továbbképzése tervszerűen, egyéni továbbképzési tervek alapján történik.
A 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendeletben meghatározottaktól eltérően a továbbképzés négyéves periódusokban történő teljesítése megszűnik, helyette tárgyévre szóló kötelezettség keletkezik a következő szerint: a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévben meghatározott továbbképzési kötelezettség teljesítését évente tanulmányi pontokkal határozza meg; a továbbképzési kötelezettséget a tárgyév február 28-ig elkészült éves egyéni továbbképzési terv tartalmazza. Az éves egyéni továbbképzési terv tartalmazza a közszolgálati és belső továbbképzéseket, valamint a kötelező képzéseket.
A hivatali szervezet vezetője az egyéni továbbképzési tervek összesítésével készíti el a kormányzati igazgatási szerv éves továbbképzési tervét (a továbbiakban: intézményi továbbképzési terv), amelyet tárgyév március 15-éig megküld az Egyetem részére.
A kormányzati igazgatási szerv az intézményi továbbképzési terv végrehajtásáról tájékoztatót készít, amelyet tárgyévet követő év március 15-éig megküld az Egyetem részére. A tájékoztató alapján az Egyetem a tárgyévet követő év április 30-áig a miniszternek, valamint a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternek jelentést készít a megvalósított továbbképzésekről, valamint a felhasznált pénzügyi forrásokról.
Az Egyetem által biztosított közszolgálati továbbképzés arányának fentebb ismertetett csökkenésével összhangban a kormányzati igazgatási szerv által a továbbképzési kötelezettség teljesítésének finanszírozása érdekében az Egyetem részére fizetett normatív hozzájárulás mértéke a felére csökken a Tervezet alapján. A továbbképzés költségeit a kormányzati igazgatási szerv az Egyetemnek a közszolgálati, illetve a Kormány által előírt továbbképzésre kötelezett foglalkoztatotti létszám alapján továbbképzési hozzájárulásként fizeti meg, melynek összege 14 000 forint kormánytisztviselőnként. A csökkentett normatívával összhangban a Tervezet rögzíti, hogy az Egyetem a közszolgálati továbbképzési kínálatában a kormánytisztviselőnek évente legalább 16 tanulmányi pont és legfeljebb 40 tanulmányi pont értékű képzést köteles biztosítani.
A normatíva fizetésével kapcsolatos egyéb rendelkezések a jelenleg hatályos jogszabályon alapulnak (a szükséges pénzügyi forrás központi kormányzati igazgatási szerv által történő biztosítása, a fel nem használt normatív hozzájárulásra vonatkozó szabályok, a jogutódlást követő elszámolási kérdések stb.).
A továbbképzési rendszer részét képezik a vezetőképzés elemei, amely a vezetői utánpótlás képzéséből, vezető rendszeres továbbképzéséből és a vezető magas szintű kiválósági képzéséből áll. A vezetőképzés programjait a továbbképzési programkínálaton belül az Egyetem fejleszti és működteti. A vezetőképzési programok megvalósítására az Egyetem jogosult. A vezetőképzésben teljesítendő programot fel kell tüntetni a vezető egyéni továbbképzési tervében.
A Kit. 108. § (2) bekezdése alapján a Tervezet tartalmazza az átképzés intézményét, mely szerint az átképzés keretében a kormányzati igazgatási szerv a másik álláshely feladatainak, illetve a betöltött álláshely feladatainak hatékonyabb ellátását biztosító iskolai végzettség, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges továbbképzést lehetővé teszi.
A jelenleg a központi kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselői tekintetében is irányadó, a 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 4. §-a tartalmazza a KTK - mint a miniszter továbbképzéssel összefüggő feladatait segítő szakmai tanácsadó és véleményező - testületére vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint "a KTK elnöke az NKE rektora. A KTK tagjai a miniszter által az NKE rektorának javaslatára felkért tagok, valamint a Magyar Kormánytisztviselői Kar által delegált tag. A KTK miniszter által felkért tagjainak megbízatását a miniszter - az NKE rektorának javaslatára -indokolás nélkül visszavonhatja."
Tekintettel arra, hogy 2020. január 1-jétől a központi kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőire jelen Tervezet rendelkezései válnak hatályossá a KTK feladatainak változatlanul hagyása mellett, indokolt a testület tagjait érintő megbízatás folyamatosságának rögzítése.
A további átmeneti rendelkezések a továbbképzési tervezés tekintetében speciális határidőket állapítanak meg a 2020. évre az érintett intézmények - új továbbképzési rendszerre történő - felkészülése érdekében.
Tekintettel arra, hogy a központi kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről szóló Korm. rendelet a 2019. évben nem lépett hatályba, ideiglenes jelleggel sor került a 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatályának módosítására, mely így kiterjed a Kit. hatálya alá tartozó központi kormányzati igazgatási szervekre és ezek területi, helyi szerveire, a területi kormányzati igazgatási szervekre, továbbá az e szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre [a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 90/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet]. Mivel jelen Tervezet 2020. január 1-jén hatályba lép, szükséges a 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatályának újbóli módosítása, a jogszabályi környezethez való megfelelő igazítása.
A Tervezet módosítja a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Kit. vhr.). A Kit. 2019. december 10-én elfogadott módosítása ugyanis rögzíti, hogy a kormánytisztviselő részére csak a kormányzati igazgatásról szóló törvényben, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben nevesített visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő juttatások biztosíthatóak. A Tervezet a kormánytisztviselők részére adható juttatások körét a kormányzati igazgatásról szóló törvény módosításával összhangban pontosítja. Ennek eredményeképp továbbra is jogosult lesz a kormánytisztviselő
- a napi munkába járással és a hazautazással kapcsolatos költségtérítésre,
- a gépjárművel történő munkába járáshoz költségtérítésre, illetve
- az 50%-os kedvezményre jogosító utazási utalványra.
A fentieken kívül adható lesz a gyermeknap és mikulásünnepség alkalmából a kormánytisztviselő 14. életévét be nem töltött gyermeke részére ajándék, továbbá az önkéntes véradásban rendszeresen részt vevő kormánytisztviselők pénzjutalomban részesülnek. A kormányzati igazgatási szerv biztosíthatja sportlétesítmények igénybevételének lehetőségét és egyéb sportolási lehetőséget is a kormánytisztviselők részére.
A Tervezet mellőzi a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg támogatását, így 2020. január 1-jétől ilyen támogatás már nem lesz adható kormányzati igazgatási szerveknél.
A Kit. és a Kit. vhr. módosítása nem érinti azokat az elismeréseket és az azokhoz kapcsolódó juttatásokat, amelyek a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény felhatalmazás alapján kiadott rendeletek alapján adhatók, így azokat továbbra is adhatják a kormányzati igazgatási szervek a kormánytisztviselőknek. Ugyanez vonatozik a különböző törvények alapján nyújtott családpolitikai és társadalombiztosítási ellátásokra, juttatásokra.
A Tervezethez készült indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.