adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás a családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXVI. törvényhez - Indokolások Tára 2020/7.
Végső előterjesztői indokolás a családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXVI. törvényhez - Indokolások Tára 2020/7.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2019. évi CXXVI. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül)
A családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.), a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.),a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.), a gyermekek...
Végső előterjesztői indokolás a családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXVI. törvényhez - Indokolások Tára 2020/7.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
(Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül)A családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.), a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.),a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.évi IV. törvény (Flt.), a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.), a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), valamint további törvények kisebb terjedelmű módosítását tartalmazza.
A családvédelmi akciótervvel a Kormány kiemelt segítséget nyújt Magyarországon a családalapításhoz, gyerekvállaláshoz és gyermekneveléshez, ezt erősítve a törvényjavaslat célja a gyermeket nevelő magyar családok helyzetének javítása, a szociális ellátórendszer megerősítése továbbá a nagyszülői gyermekgondozási díjban részesülő munkavállalók védelme.
A felnőttkorú látássérült személyek számára biztosított elemi rehabilitációs szolgáltatás, - melynek célja az önállóság visszaszerzéséhez és a társadalmi életbe való visszailleszkedéshez szükséges elemi, alapvető készségek elsajátítása - tíz éve pályázati rendszerben biztosított. Annak érdekében, hogy a munkaerő-piaci integrációt megalapozó szolgáltatás területi különbözőségektől vagy egyéni feltételektől függetlenül hozzáférhető legyen, a Fot. rehabilitációról szóló fejezetének tartalmi bővítése javasolt a látássérült személyek biztosított elemi rehabilitációs szolgáltatással.
A 2019. évtől egységes otthongondozási díjat vehetnek igénybe az önellátásra képtelen gyermeküket ellátó szülők. Az Szt. módosítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat érintően elsődlegesen a gyermekek otthongondozási díja (GYOD) megállapításával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok alapján, a GYOD és az ápolási díj közti "átjárás" gördülékenyebbé tétele érdekében vált szükségessé. A módosítás csökkenti az érintett családok adminisztrációs terheit.
Az Szt. személyes gondoskodást érintő módosítása elsősorban az egyházi partnerek jogszabály-módosítási javaslatait tartalmazza, valamint a fizetőképes kereslet kielégítése és a költséghatékonyabb szolgáltatásnyújtás érdekében bevezetésre kerül az idősek otthona szolgáltatásnak egy új intézménytípusa.
A Gyvt. módosítása keretében folytatódnak a már megkezdett, kedvező folyamatok, továbbá bevezetésre kerülnek a munkafolyamatokat támogató új informatikai rendszerek, mindezek hatására célzottabbá, eredményesebbé és hatékonyabbá válik a gyermekvédelem.
Az Mt. módosítása megteremti a nagyszülői gyermekgondozási díj munkajogi pillérét. Az Mt. mellett ezzel összefüggésben módosul az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény is. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díj időtartamára a nagyszülő fizetés nélküli szabadságra jogosult. A Javaslat értelmében ezen időtartam alatt a munkavállaló felmondási védelemben részesül, továbbá ez az időszak a szabadság és a végkielégítésre való jogosultság szempontjából jogosító időnek minősül.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az Flt. 36/A. § (3) bekezdése az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólap munkavállalónak történő átadásáról és a munkaadó általi megőrzéséről rendelkezik. A munkaadóra nézve kötelező 5 éves megőrzési idő az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (3) bekezdésével összhangban - az adatkezelés céljának meghatározásával együtt - törvényi szinten kerül meghatározásra. A szabályozás a korábbiakhoz képest nem jár jelentős változással, mivel a módosítást megelőzően az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról szóló 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet 1. § (2) bekezdése rendelkezett ezekről. [Flt. 36/A. § (3) bekezdése]2. §
A módosítás egyszerűsíti az álláskeresési ellátás visszakövetelésének folyamatát. Az Flt. 37. § (1a) bekezdése alapján olyan követelést nem kell átadni végrehajtásra, amire az állami foglalkoztatási szervezeten belül lehetőség van arra, hogy számfejtéssel érvényesüljön az igény. Ez költségtakarékosabb megoldást eredményez. [Flt. 37. § (1a) bekezdése]3. §
A módosítás oka a gyakorlatban felmerült problémák alapján annak egyértelműsítése, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap alaprészeiből és külön előirányzataiból történő támogatás visszakövetelése, vagy az annak biztosítékaként szereplő vagyontárgyra irányuló végrehajtás nem esik az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) hatálya alá. Az eltérésre az Vtv. 1. § (7) bekezdése biztosít lehetőséget. [Flt. 39/A. § (5) bekezdése]4. §
Az (1) bekezdéshez:
Az álláskereső munkába járásával összefüggő egyes foglalkoztatást elősegítő támogatások keretében nyújtott juttatásoknál - így például a lakhatási támogatásnál - a támogatás megállapításához és nyújtásához azáltal, hogy a támogatási jogosultság megállapításának feltétele a bérleti szerződés, szükségszerűen kezelnie kell az állami foglalkoztatási szervnek a bérbeadó természetes személy adatait, melyek a támogatási kérelemnél is rögzítésre kerülnek. A módosítás megteremti az adatátadásnak és adatkezelésnek is a törvényi alapját. [Flt. 57/A. § (1) bekezdés r) pontja]A (2) bekezdéshez:
Az Flt. 57/A. § (13) bekezdésében foglalt kiegészítéssel az állami foglalkoztatási szerv tekintetében pontosításra kerülnek az adatvédelmi szabályok. Az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedések keretében nyújtott támogatási eljárások során szükséges, hogy átadásra kerüljenek a támogatással érintett természetes személyek (munkáltató, álláskereső, bérbeadó, szolgáltató) név és adószámadatai az egységes pályázatkezelési rendszerbe annak érdekében, hogy a támogatások uniós finanszírozású költségei elszámolásra kerüljenek. A módosítás megteremti az adatátadásnak és adatkezelésnek a törvényi alapját.Az Flt. 57/A. § (14) bekezdése alapján a képzésen résztvevő természetes személyek adatait átadhatóak a képző intézménynek a képzés megszervezése érdekében. A képzési támogatások esetében a képző intézmények kezelik a képzésben résztvevők adatait, többek között a Felnőttképzési Információs Rendszerbe rögzítés során. [Flt. 57/A. § (13)-(14) bekezdése]
5. §
Értelmező rendelkezés, meghatározza a támogatáskezelő szervezet fogalmát, mely az Flt. 57/A. § (13) bekezdés alkalmazásához szükséges. [Az Flt. 58. § (5) bekezdés zs) pontja]6. §
Szövegcserés módosítások.Az a) ponthoz:
Megváltozott munkaképességűek bértámogatása esetén a támogatási intenzitás mértéke 60%-ról felemelésre kerül 75%-ra. Ezzel a csoportmentességi rendelettel összhangba kerül a támogatási intenzitás mértéke. [Flt. 16. § (1) bekezdés]A b) ponthoz:
A korábbi szabályozás a 25 év alatti korcsoport számára tette lehetővé a kedvezőbb szabályok megállapítását, azonban ennek felemelése indokolt 30 évre, összhangban a felsőfokú végzettségű pályakezdő korhatárral. [Flt. 20. § (4) bekezdése]A c) ponthoz:
Az EK szerződést felváltotta az Európai Unió működéséről szóló szerződés. A törvényben szereplő többi helyen szereplő helyes hivatkozással, valamint a hatályos uniós szabályozással teremti meg az összhangot a módosítás. [Flt. 21. § (2) bekezdés e) pontja]A d) ponthoz:
Technikai jellegű módosítás. Az Flt. 58. § (5) bekezdés a) pontja szerinti értelmező rendelkezés alapján a közfoglalkoztatási jogviszony is munkaviszonyként értelmezendő az Flt.-ben. Erre tekintettel az Flt. 27. § (1) bekezdésben felesleges és értelemzavaró a munkaviszony mellett a közfoglalkoztatási jogviszony külön kiemelése az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát megállapító szabályozásban. [Flt. 27. § (1) bekezdése]Az e) ponthoz:
A szövegcserés módosítás egyértelművé teszi, hogy amennyiben az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének meghatározott mértékét csak akkor kell egy összegben kifizetni, ha az új munkaviszony nem minősül közfoglalkoztatási jogviszonynak. A jogalkotó szándéka annak "díjazása", hogy az álláskereső az ún. elsődleges munkaerőpiacra visszatér és ott elhelyezkedik, ebből a szempontból a közfoglalkoztatási jogviszony nem értékelhető új munkaviszonyként.A másik szövegcserés módosítás oka, hogy az álláskeresési járadék egy összegű kifizetésénél a kérelem benyújtására a járadék folyósítására megállapított időt követően kerülhet sor. Ezt követően két hónapon belül kell a hatóságnak a kifizetést teljesítenie. A kifizetés teljesítése adott esetben három hónappal később történhet, mint a járadék folyósítására megállapított idő. A jogosultság ellenőrzésére a kérelem benyújtásakor kerül sor, a kifizetést megelőzően már nem. Mivel az egy összegű kifizetésre való jogosultságnál a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy a folyamatos jogviszony legalább a járadék megállapított folyósítási idejére álljon fenn, elegendő a kérelem benyújtásakor vizsgálni az addig folyamatos jogviszony fennállását egy határozatlan időre szóló munkaszerződéssel. [Flt. 27. § (8) bekezdése]
Az f) ponthoz:
Szövegpontosító rendelkezés, az állami foglalkoztatási szerv által vezetett nyilvántartás tekintetében pontosítja a közhiteles adatok körét. [Flt. 57/A. § (2a) bekezdése]7. §
Hatályát vesztő rendelkezés.Az ellátás visszafizetési szabályait módosító rendelkezés. A korábbiaktól eltérően nem az ellátást megállapító állami foglalkoztatási szerv, hanem az általános illetékességi szabályok szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv kötelezi az ellátás visszafizetésére azt, aki az ellátást jogalap nélkül vette fel. [Flt. 37. § (1) bekezdése]
8. §
Az Mt. kötelező részmunkaidőt biztosító szabályának módosításával összhangban, az egységes szabályozás megteremtése érdekében szükséges a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) módosítása is, mely az Mt. mintájára önállóan rendelkezik a kötelező részmunkaidő biztosításáról. A kisgyermekes anyák rugalmasabb foglalkoztatásának elősegítése érdekében a Kjt. módosítása a kötelező részmunkaidő biztosításának életkori határát felemeli a gyermek három, illetve ötéves koráról a gyermek négy, illetve hatéves koráig. [Kjt. 23/B. § (7) bekezdés b) pontja]9. §
2019. január 1-jétől került bevezetésre a gyermekek otthongondozási díja (GYOD) megnevezésű pénzbeli szociális ellátás, ami a súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, önellátásra képtelen gyermekeiket ápoló szülők részére állapítható meg. A GYOD-ra való jogosultság megállapítása során az ellátások párhuzamos folyósításának elkerülése érdekében a hatóság vizsgálja, hogy az érintett szülő milyen más rendszeres pénzellátásban részesül és milyen összegben. Ilyen rendszeres pénzellátás lehet a családtámogatási törvény alapján folyósított ún. gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) is, ami ikergyermekek esetén a gyermekszámhoz igazodóan az alapösszeg többszöröse is lehet.A módosítás egyértelművé teszi, hogy ha az ikergyermekeket nevelő, gyermekek otthongondozási díjára jogosult szülő gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES) részesül, azonban csak az egyik gyermek révén jár részére a gyermekek otthongondozási díja, akkor az "iker GYES-nek" csak a gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermekre jutó hányadát kell rendszeres pénzellátásnak tekinteni.
10., 12. §
A gyermekek otthongondozási díjára és az ápolási díjra vonatkozó szabályozás összehangolása érdekében a Javaslat arról rendelkezik, hogy ha valamely ellátásra való jogosultság az Szt. által valamennyi szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás esetében előírt rendszeres felülvizsgálati eljárás akadályozása miatt szűnik meg, úgy a felülvizsgálatot akadályozó ápoló személy részére 6 hónapon belül sem ápolási díj, sem gyermekek otthongondozási díja nem állapítható meg.11., 13. §
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj közötti átmenet könnyítése, továbbá a szakértői kapacitással való hatékony gazdálkodás és az ügyfelek adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében a gyermekek otthongondozási díja vagy ápolási díj iránti eljárásban kiállított, legalább további egy évig hatályos szakvélemény elfogadható lesz az ápolási díj iránti új eljárás során is.Arra az esetre, ha a gyermekét ápoló szülő nem tudja megállapítani, hogy melyik ellátásra válhat jogosulttá, az ellátások közötti átmenet biztosítása érdekében és ügygazdaságossági szempontból rögzíteni indokolt azt is, hogy ha az ügyfél a GYOD iránti kérelmének elutasítását követően 30 napon belül ápolási díj iránti kérelmet nyújt be, akkor az ápolási díj iránti jogosultság megállapítható a GYOD iránti (azaz a korábban benyújtott, de elutasított) kérelem benyújtásának időpontjától.
14. §
A Javaslat az ápolási díj esetében - az alacsonyabb összegű jogcímről magasabb összegűre váltó jogosultságra irányadó szabályokhoz hasonlóan - azokban az esetekben is szabályozza a jogosultság kezdő időpontját, amelyekben a magasabb összegű jogcímről "vált" alacsonyabb összegűre az ápolási díj jogosultság. A Javaslat jól átlátható, egységes szabályozási szerkezetben rögzíti, hogy mi lesz az ápolási díj egyes jogcímei közti váltás esetén az új jogosultság kezdő időpontja, attól függően, hogy magasabb vagy alacsonyabb összegű ellátás kerül-e megállapításra.15. §
A tartós ápolást végzők időskori támogatása (TÁVIT) megállapíthatóságának lényegét képező, az Alkotmánybíróság szerint az Alaptörvénnyel összhangban álló feltételek vizsgálhatósága érdekében szükséges az Szt. további módosítása.16. §
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyesületként működő nem állami fenntartó, ugyanakkor a 2010. évi CXL. törvény alapján a finanszírozás tekintetében is az egyházakkal esik egy tekintet alá. A szociális ellátások terén nagy tapasztalattal rendelkezik, számos intézményt tart fenn, és a kormányzat kiemelt partnere, így indokolt az egyházi módszertanként való működése. A hatályos szabályozás szerint azonban csak egyházi fenntartó jelölhető ki egyházi módszertanként, így szükséges a szabályozás módosítása.17. §
A módosítással rugalmasabbá válnak a finanszírozási rendszerbe történő befogadás egyes szabályai. A módosítás biztosítja, hogy az egyházi fenntartók egyszerűbben szerezzenek jogosultságot a finanszírozásra, ha ellátási szerződéssel látnak el önkormányzati feladatot, vagy más egyházi fenntartótól vesznek át feladatot.18. §
Az új típusú ellátás azoknak az idős embereknek kínál majd megoldást és hosszú távon biztosított gondoskodást, akik szolgáltatási költségviselés vállalásával szeretnék biztosítani a jelenlegi vagy a későbbi életszakaszban fellépő gondoskodási szükségletüket. A módosítás lehetővé teszi a gondozási szükséglettel nem rendelkező személy öngondoskodásának erősítését, ugyanakkor a törvénybe épített egyes garanciális rendelkezések is védik az idős igénybevevőket.A gondozási szükséglettel nem rendelkező személyek idősek otthonában való ellátására - a szolgáltatási önköltséggel megegyező összegű személyi térítési díj megfizetésének vállalása mellett - jelenleg is biztosít lehetőséget a szabályozás a férőhelyek legfeljebb 15%-áig. Az új szabályok azonban olyan új intézményi forma kialakítását célozzák, ahol gondozási szükséglet vizsgálata nélkül, szolgáltatási költségviselésen alapuló szolgáltatásnyújtásra nyílik lehetőség. Az ilyen intézmények tekintetében nem kell alkalmazni a jövedelemvizsgálat és a térítési díj megállapításának szabályait, azonban az idősek otthonára vonatkozó szakmai szabályok itt is érvényesek. Ezen intézményi forma esetében a férőhelyek 100%-a betölthető ilyen módon.
Az intézményi jogviszony létrejöttekor megkötendő megállapodásban szükséges meghatározni a szolgáltatási díjat, szolgáltatásonként tételesen. A fenntartó a szolgáltatási díj mellett a beköltözéskor egyszeri összegű hozzájárulást is kérhet. Az ellátottat védő szabály, hogy a szolgáltatási díj emelése esetén az emelés mértéke évenként a Központi Statisztikai Hivatal által közölt infláció tárgyévet megelőző naptári év 12 havi átlagának kétszeresét nem haladhatja meg, továbbá állapotromlás esetén az intézményi jogviszony nem szüntethető meg.
Ezen új típusú ellátási forma szerint működő idősek otthonában ellátottak után a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított állami támogatás nem vehető igénybe.
19. §
A módosítás a fenntartóváltások zavartalansága érdekében biztosítja, hogy a bentlakásos szociális intézmény egyházi átvétele esetén az átvétel időpontjában bentlakásos intézményi ellátásban részesülő személyek jogosultságát fennállónak kell tekinteni, vagyis esetleges vita esetén ne érje hátrány az átvevő fenntartót. A jogszabályban előírt, jogosultságot megalapozó vizsgálatot az új fenntartónak két éven belül el kell végeznie.20. §
Az állami fenntartó ellátási kötelezettségének önkormányzati, civil vagy egyházi fenntartóval kötött ellátási szerződés útján is eleget tehet, vagyis fenntartóváltással a szociális és gyermekvédelmi intézmények átadás-átvételre kerülhetnek.Az átadás-átvétel esetére a Kjt. rendezi az átvétel időpontjában a szociális, gyermekvédelmi intézményben dolgozó közalkalmazottak foglalkoztatásának kérdéskörét. A Kjt. vonatkozó rendelkezései szerint, amennyiben a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatáshoz hozzájárul, úgy az átvevő munkáltató köteles a volt közalkalmazottal munkaszerződést kötni, tehát az átvevő munkáltatót - a közalkalmazott hozzájárulása esetén - továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli. Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató köteles a közalkalmazott számára végkielégítést fizetni.
A gyakorlatban előfordult, hogy az átadott intézmény dolgozói a további foglalkoztatásukhoz nem járultak hozzá, ezért az átadó munkáltató végkielégítést volt köteles fizetni a dolgozó részére, ugyanakkor - a korábban megtett ellentétes nyilatkozatuk ellenére - ezek a dolgozók az átvevő munkáltatóval a közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnését követően azonnal "új" munkaviszonyt létesítettek.
Az ehhez hasonló rosszhiszemű gyakorlat megakadályozása érdekében szükséges olyan jogszabály-módosítás, amely kellő visszatartó erővel bír az által, hogy a végkielégítés arányos visszafizettetésével szankcionál. A módosítás nem kívánja korlátozni a továbbfoglalkoztatást nem vállaló dolgozók elhelyezkedési esélyeit, hiszen csak az átvevő intézményben, vagy az átvevő fenntartó másik intézményében való foglalkoztatást szankcionálja, így mind a munkavállaló, mind a munkáltató oldaláról igyekszik gátat szabni a Kjt. szabályainak fenti módon történő kijátszásának.
21. §
Az Szt. előírja, hogy a nem állami, egyházi fenntartású intézményekben foglalkoztatott személyek bére, szabadsága tekintetében legalább a Kjt. által előírt feltételeket kell biztosítani. Eltérő jogértelmezések miatt szükséges egyértelműsíteni, hogy a Kjt. nevezett paragrafusainak csak a Munka Törvénykönyve szerinti jogviszony feleltethető meg, az egyéb foglalkoztatási formák, pl. megbízási szerződés nem.A módosítás - a Gyvt. jelenleg is hatályos szabályaival egyező módon - a szociális ellátás nyújtására egyházi, nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés megszüntetése esetére tartalmazza az egyházi, nem állami fenntartóval munkaviszonyban álló személyek jogviszonyának megváltozásával kapcsolatos szabályokat.
22-23. §
A rendelkezés tartalmazza az Szt. módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket. Az Szt. egy korábbi módosításának átmeneti rendelkezéseiből adódóan a 2019. II. félévi felülvizsgálattal érintett és 2019. december 31-én megszűnő gyermekek otthongondozási díja (GYOD) esetében feltehető, hogy a megszüntetési döntésről szóló tudomásszerzést követően az ügyfél elsősorban ápolási díj iránti kérelmet fog benyújtani. Az általános szabályok alapján gyermekek otthongondozási díja és ápolási díj jogosultság nem állhat fenn párhuzamosan, így annak érdekében, hogy az ápolási díjra való jogosultság vizsgálható legyen 2020. január 1-je előtt (azaz még a GYOD jogosultság fennállása alatt), szabályozni kell, hogy az ápolási díj iránti kérelem elbírálható a GYOD jogosultság fennállása alatt is. A Javaslat az ilyen esetekre rögzíti ugyanakkor, hogy a jogosultság legkorábbi kezdő dátuma 2020. január 1-je lehet.Emellett az ügyfelek egy része vélhetően 2019. december 31-ét követően kapja kézhez a megszüntető döntést. Mivel az Szt. általános szabályai alapján az ellátásra való jogosultságot a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani, így a 2020 januárjában beadott kérelmek esetén a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj közti jogosultság nem lenne folytonos. Indokolt rendelkezni arról, hogy a 2020. január 31-éig beadott ápolási díj iránti kérelem esetén a jogosultság kezdő dátuma szintén 2020. január 1-je legyen.
24. §
A rendelkezés szövegcserés módosításokat tartalmaz.25. §
A rendelkezés hatályon kívül helyezéseket tartalmaz.26. §
A 2017/2398 EU irányelv és a 2019/130 EU irányelv átültetése kapcsán, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: GDPR rendelet) való megfelelés érdekében is az Mvt-ben szabályozásra kerül a veszélyes anyagok okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodások, és a rákkeltő anyagok vonatkozásában a munkaegészségügyi nyilvántartások és bejelentések kötelező adattartalma, az adatkezeléscélja, az adatok őrzésének ideje.Az Mvt. 63/A. §-a szabályozza a veszélyes anyagok okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodások csökkentése érdekében, a munkáltató által vezetett nyilvántartás tartalmát, az adatkezelés célját és azt, hogy a nyilvántartás adatait meddig kell megőrizni.
A munkáltatónak nyilvántartást kell vezetnie azokról a munkavállalókról, akik rákkeltő hatású anyagokkal dolgoznak. Az Mvt. 63/B. §-a szabályozza a nyilvántartás tartalmát, célját, az adatokra vonatkozó őrzési időt.
A rákkeltővel végzett tevékenységet a munkavédelmi hatóság számára be kell jelenteni. Az Mvt. 63/C. §-a szabályozza a bejelentés tartalmát, célját. A bejelentések alapján a munkavédelmi hatóság nyilvántartást vezet, mely az Mvt-ben korábban is szabályozva volt. [Mvt. IV/A fejezete]
27. §
A korábbi szabályozás szerint a munkavédelmi hatóság döntéseit minden esetben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 134. §-a alapján az állami adóhatóság foganatosította. Az adóhatóság elsősorban a pénzügyi, vagyoni jellegű végrehajtások tekintetében rendelkezik szakértelemmel. A munkavédelmi hatóság döntései azonban leggyakrabban munkavédelmi szakmai jellegűek - így például hiányosság megszüntetése, - melyhez az adóhatóság szakértelemmel nem rendelkezik, így a munkavédelmi hatóság véleményét kéri. A módosítás értelmében a munkavédelmi hatósági döntések munkavédelmi szakmai része végrehajtásának foganatosítására a munkavédelmi hatóság válik jogosulttá. [Mvt. 81. § (6) bekezdése]28. §
Az (1) bekezdéshez:
Megszűnik a munkavédelmi hatóságnak a munkabiztonsági szakértők engedélyezésével kapcsolatos feladata. A munkabiztonsági szakértői engedélyek kiadásának tapasztalatai alapján indokolttá vált, hogy a feladat teljeskörűen a mérnöki kamara hatáskörébe kerüljön, mivel a munkavédelmi hatósághoz elenyésző számú kérelmet terjesztettek be. Mivel nagyobb számú engedély kiadására került sor a mérnöki kamaránál, ezért célszerű, hogy a munkabiztonsági szakértői engedélyeket egységesen, a mérnöki kamaránál tartsák nyilván. [Mvt. 83. § (3) bekezdése]A (2) bekezdéshez:
A rendelkezés szabályozza a szakértői tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező személyek nyilvántartásának tartalmát. A nyilvántartás egy részét a kamara honlapján közzéteszi, segítve ezzel a szakértői tevékenység igénybevételét. Szabályozásra került a honlapról, illetve a nyilvántartásból való adattörlés is. [Mvt. 83. § (5)-(10) bekezdése]29. §
Az (1) bekezdéshez:
Az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően pontosításra került az egyéni védőeszközökre vonatkozó definíció. [Mvt. 87. § 1/J. pontja]A (2) bekezdéshez:
A munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 98/24/EK tanácsi irányelv fogalom-meghatározása alapján került sor a veszélyes anyag definíciójának módosítására. [Mvt. 87. § 12. pontja]A (3) bekezdéshez:
A munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 98/24/EK tanácsi irányelv fogalom-meghatározása alapján meghatározásra került a veszélyes keverékre vonatkozó értelmező rendelkezés. [Mvt. 87. § 12/A. pontja]30. §
Az (1) bekezdéshez:
Megszűnik a munkavédelmi hatóságnak a munkabiztonsági szakértők engedélyezésével kapcsolatos feladata, ehhez igazodik a felhatalmazó rendelkezés is. [Mvt. 88. § (2) bekezdés c) pontja]A (2) bekezdéshez:
A munkavédelmi szakemberek nyilvántartásának és kötelező továbbképzésnek kialakítása az 1581/2016. (X. 25.) Korm. határozatban jóváhagyott a Munkavédelem Nemzeti Politikájában is meghatározott feladat. Az ezzel kapcsolatos részletszabályok kidolgozására kap a Kormány felhatalmazást. [Mvt. 88. § (2) bekezdés g) pont]A (3) bekezdéshez:
A 2017/2398 EU irányelv és a 2019/130 EU irányelv átültetése a során az európai uniós jogi aktusoknak való megfelelés céljából hatályát veszti a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet (a továbbiakban: 25/2000. EüM-SZCSM együttes rendelet), és helyette a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló PM rendelet megalkotására kerül sor. Ennek megalkotásához pontosítja a jogalkotó a felhatalmazó rendelkezést. [Mvt. 88. § (5) bekezdés]A (4) bekezdéshez:
Jogharmonizációs klauzula. [Mvt. 88. § (6) bekezdés h)-m) pontja]31. §
Szövegcserés módosítások.A 2017/2398 EU irányelv és a 2019/130 EU irányelv átültetése során az európai uniós jogi aktusoknak való megfelelés céljából hatályát veszti a 25/2000. EüM-SZCSM együttes rendelet, és helyette a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló PM rendelet megalkotására kerül sor. Erre tekintettel módosul a rendeletre történő hivatkozás. [Mvt. 54. § (8) bekezdése, Mvt. 87. § 1/E pontja]
32. §
Hatályukat vesztő rendelkezések.Az a) ponthoz:
Az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályozza az Mvt. 18. § (5) bekezdésében foglaltakat. Mivel az EU rendelet közvetlenül hatályosul, a hivatkozott rendelkezés hatályát veszti. [Mvt. 18. § (5) bekezdése]A b) és c) ponthoz:
Megszűnik a munkavédelmi hatóságnak a munkabiztonsági szakértők engedélyezésével kapcsolatos feladata. A munkabiztonsági szakértői engedélyek kiadásának gyakorlati tapasztalatai alapján a feladat teljes körűen a mérnöki kamara hatáskörébe kerül. [Mvt. 83. § (1) bekezdése, 83. § (2) bekezdése]33. §
A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bgtv.) 2. § (2b) bekezdése a szokásos munkavégzési hely értelmezése vonatkozásában módosítja a törvényt, arra tekintettel, hogy a magyarországi szokásos munkavégzési hely kapcsán figyelemmel kell lenni a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlament és a tanácsi rendelet 12. cikk (1) bekezdésére. Ennek alapján kiküldetés esetén a kiküldött részére a magyar társadalombiztosítási jogviszonyt a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv az A1 jelű nyomtatvánnyal igazolja, amely legfeljebb 24 hónapra adható ki. Vagyis, amennyiben a munkavállaló szokásos munkavégzése a fentiek miatt nem magyarországi szokásos munkavégzési hely, de A1 nyomtatvánnyal valamely európai uniós tagállam területén kiküldetésben végzi a munkáját - legfeljebb 24 hónapig, amíg a magyar jogszabályok hatálya alá tartozik -, a munkavégzés helye magyarországi szokásos munkavégzési helynek tekinthető. Feltétel azonban, hogy a munkaszerződésből kiderüljön, hogy- a munkaviszonyt eredendően nem külföldi munkavégzésre hozták létre,
- a magyar munkajogi szabályok alkalmazandók,
- a szokásos munkavégzési hely Magyarország, a kiküldetés egy átmeneti, időszakos jellegű foglalkoztatás,
- munkabére forintban legyen megállapítva, (csak a kiküldetés esetére lehet pl.: euró alapú díjazás).
Ha a fenti feltételek fennállnak, mivel Magyarországon történik az adó- és társadalombiztosítási járulékok megfizetése, indokolt a kiküldetést is szokásos magyarországi munkavégzési helynek tekinteni. [Bgvt. 2. § (2b) bekezdése]
34. §
A módosítás oka a gyakorlatban felmerült problémák alapján annak egyértelműsítése, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészből történő támogatás visszakövetelése, vagy az annak biztosítékaként szereplő vagyontárgyra irányuló végrehajtás nem esik a Vtv. hatálya alá. Az eltérésre az Vtv. 1. § (7) bekezdése biztosít lehetőséget. [Bgtv. 8. § (1a) bekezdése]35. §
Jogharmonizációs klauzula. [Bgtv. 14. § (3) bekezdése]36. §
Szövegcserés módosítás.A Bgtv. 4. § (3) bekezdése szerint - az általános közigazgatási rendtartásról eltérően - a bérgarancia eljárásban az ügyintézési határidő 10 nap. A Bgtv. 5. § (2) bekezdésében az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIV. törvény 36. §-ával pontosításra került a támogatás kifizetése iránti intézkedés határideje oly módon, hogy az a kérelem átvételét követő 15 nap helyett a döntés meghozatalától számított 5 napra változott. A Bgtv. 13. § (1) bekezdésének módosítása ugyanezen pontosítást vezeti át a kölcsönbeadó és iskolaszövetkezet esetén is, ennek megfelelően az állami foglalkoztatási szerv a támogatási döntés meghozatalától számított 5 napon belül intézkedik a támogatásnak a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet pénzforgalmi számlájára történő átutalásáról. A módosítással egységesen kerül szabályozásra a felszámoló, a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet által benyújtott kérelemre vonatkozó ügyintézés, ami a jogbiztonságot erősíti. [Bgtv. 13. § (1) bekezdése]
37. §
A munkaügyi ellenőrzési tevékenység időszakos és éves összefoglaló jelentései bemutatják a jogalkalmazási tapasztalatokat és ezzel egyidejűleg - megelőzés céljából - tájékoztatást is adnak a munkaerőpiac szereplőinek a helyes jogalkalmazási gyakorlat kialakítása érdekében. A közzétételi kötelezettség törvényi szabályozásával kiszámíthatóvá válik a jelentések megismerhetősége és ezzel még átláthatóbbá válik a munkaügyi hatóság tevékenysége. [Met. 2/A. § (5) bekezdése]38. §
Az (1) bekezdéshez:
A munkaügyi hatóság hatásköre a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv módosításáról szóló 2018. június 28-i (EU) 2018/957 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2018/957 irányelv) átültetésének végrehajtása érdekében módosult. A módosítás a munkaügyi hatóság hatáskörét kiterjeszti a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarországra küldött munkavállalókra alkalmazandó magyar munkajogi rendelkezések megtartásának ellenőrzésére és szankcionálására. [Met. 3. § (1) bekezdés j) pontja]A (2) bekezdéshez:
A munkaügyi hatóság hatásköre a 2018/957 irányelvátültetésének végrehajtása érdekében módosult. A módosítás a munkaügyi hatóság hatáskörét kiterjeszti a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarországra küldött munkavállalókra alkalmazandó magyar munkajogi rendelkezések megtartásának ellenőrzésére és szankcionálására. Az új bekezdés a munkaügyi hatóság eljárásának határait jelöli ki. [Met. 3. § (2a) bekezdése]39. §
2019. január 1-jétől a munkaügyi hatóság a bejelentési kötelezettség ellenőrzése során az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerint be nem jelentett foglalkoztatás feltárása esetén a jogsértésről szóló határozatának véglegessé válását követően - az adózó bejelentési kötelezettségének önkéntes teljesítése hiányában, - az Art. 1. mellékletében foglaltak szerinti bejelentést hivatalból teljesíti. A bejelentési kötelezettség teljesíthetősége érdekében elengedhetetlen, hogy a munkaügyi hatóság az adóazonosító jelet használja, az arra vonatkozó adatot kezelje, ezért a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 4. § (2) bekezdés c) pontja kiegészült az erre vonatkozó rendelkezéssel. A módosítás egyidejűleg pontosítja a munkaügyi hatóság ellenőrzéssel kapcsolatos speciális jogosultságait annak érdekében, hogy megszüntesse a párhuzamos szabályozást, különösen az Ákr. szemlére, hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései vonatkozásában, mivel az Ákr. bizonyítási szabályaiból is következik, hogy a munkaügyi hatóság a vizsgálattal összefüggésben beléphet valamennyi munkahelyre, az ellenőrzéshez szükséges iratokról, nyilvántartásokról másolatot vagy képfelvételt készíthet. [Met. 4. § (2) bekezdése]40. §
A módosítás kiegészíti a munkaügyi hatóság által alkalmazható jogkövetkezményeket, valamint pontosítja a munkaügyi bírság mellett alkalmazandó intézkedések együttes megállapítására vonatkozó rendelkezést. [Met. 6. § (1) és (7) bekezdése]41. §
A munkaügyi hatóság hatásköre a 2018/957 irányelv átültetése érdekében kibővül. A Met. 7/B. § (3) és (4) bekezdése a munkaügyi hatóság a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarországra küldött munkavállalókra alkalmazandó magyar munkajogi rendelkezések be nem tartásához fűződő szankciókat határozza meg. [Met. 7/B. § (3)-(4) bekezdése]42. §
A 2018/957 irányelv a hatóságok együttműködése hatékonyságának növelése érdekében előírja, hogy a fogadó állam illetékes hatóságainak vagy szerveinek folyamatos késedelme esetén a megkereső állam közvetlenül az Európai Bizottsághoz fordulhat jelzéssel a megfelelő intézkedések megtétele érdekében. A módosítás a megkeresésre vonatkozó rendelkezéssel egészíti ki a törvényt. [Met. 8/B. § (7) bekezdése]43. §
A módosítás felhatalmazást ad a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek a munkaügyi ellenőrzésre jogosító szakmai képzés és vizsgáztatás feltételrendszerének meghatározására. [Met. 9. § (7) bekezdése]44. §
Jogharmonizációs klauzula a 2018/957 irányelv tekintetében. [Met. 10. § s) pontja]45. §
Szövegcserés módosítások.Az a) ponthoz:
A módosítás a jogalkalmazási tapasztalatok alapján szűkíti a munkaügyi ellenőrzés hatáskörét azzal, hogy a munkabér fogalmából kiveszi a hatósági eszközzel korlátozottan vizsgálható egyéb pénzbeli juttatások körét. Met. 1. § (1) bekezdés e) pontja.]A b) ponthoz:
Pontosítja a Met. munkaviszony fogalmát. Kiegészíti a munkaviszonyra vonatkozó értelmező rendelkezést a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény XXVIII/A. Fejezetére tekintettel a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyal. [Met. 1. § (1) bekezdés h) pontja]A c) ponthoz:
Figyelembe véve az ügyintézési határidőt, valamint azt, hogy a hivatalbóli eljárásokban [az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 103. § (3) bekezdése] csak a felfüggesztés időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe, gyakorlatilag nincs lehetőség arra, hogy a jogkövetkezmény csak a második felszólítás eredménytelensége esetén érvényesüljön, erre tekintettel módosul a Met. 4/A. § (8) bekezdése. [Met. 4/A. § (8) bekezdése]A d) ponthoz:
A módosítás pontosítja az elévülési határidőket oly módon, hogy nem csak eljárás nem indítható, hanem jogkövetkezmény sem alkalmazható, ha a jogsértés elkövetésétől számított három év eltelt. [Met. 5/A. § (2) bekezdése]Az e) ponthoz:
A munkajogi területen három év az elévülés, ezért a módosítással ehhez igazodik a Met. szabályozása. [Met. 5/A. § (3) bekezdése]Az f) ponthoz:
Kodifikációs pontosítás. [Met. 6. § (1) bekezdés a) pontja]A g) ponthoz:
A 2019. január 1-jétől a munkaügyi hatóság a bejelentési kötelezettség ellenőrzése során az Art. szerint be nem jelentett foglalkoztatás feltárása esetén a jogsértésről szóló határozatának véglegessé válását követően - az adózó bejelentési kötelezettségének önkéntes teljesítése hiányában, - az Art. 1. mellékletében foglaltak szerinti bejelentést hivatalból teljesíti. A bejelentési kötelezettség teljesíthetősége érdekében elengedhetetlen, hogy a munkaügyi hatóság az adóazonosító jelet használja, az arra vonatkozó adatot kezelje. [Met. 8. § (5) bekezdés c) pontja]A h) ponthoz:
A módosítás segíteni kívánja a jogalkalmazást azzal, hogy egyértelművé teszi, a hatósági nyilvántartásból való ideiglenes törlésre akkor kerülhet sor, ha a keresetet a Met. 8/C. § (1) bekezdése szerinti határozat ellen nyújtották be. A peres eljárás befejezését követően indított egyéb perek - pl.: a nyilvántartásba történő bejegyzés elleni per -esetében ez a lehetőség már nem áll fenn. [Met. 8/C. § (6) bekezdése]46. §
Hatályvesztő rendelkezés. A Met. 7. § (8) bekezdése tartalmilag a 6. § (7) bekezdésben újraszabályozásra került. [Met. 7. § (8) bekezdése]47., 50-51. §
2019. január 1-jével kerültek bevezetésre az Szt.-ben a kiskorúak támogatott lakhatásban történő ellátásának alapvető feltételei, így a kötelezően nyújtott szolgáltatási elemek is meghatározásra kerültek. A fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 2019-2036. évekre vonatkozó hosszú távú koncepcióról szóló 1295/2019. (V. 27.) Korm. határozat mellékletében szereplő új Koncepció a felnőtt korú személyek mellett a gyermekvédelmi szakellátásban élő kiskorúak célcsoportját is bevonja a kiváltás fókuszába. Fontos eleme a Koncepciónak a családjukból hatósági intézkedéssel kiemelt, gyermekvédelmi szakellátásban részesülő, ápolás-gondozást nyújtó intézményekben élő gyermekek elhelyezésének rendezése a nevelőszülői gondozás mellett az Szt. szerinti támogatott lakhatásban. Ezen elvet követve - és egyben az egyházak kérésének eleget téve - a nevelésbe vett gyermekek esetén az otthont nyújtó ellátási formák között megnevezésre kerül az Szt. 75. §-a szerinti támogatott lakhatás.48-49. §
A "Gyermekeink védelmében" elnevezésű informatikai rendszer bevezetésével, a korábbi egységes örökbefogadási nyilvántartás a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer egyik alrendszerévé válik. Ennek megfelelően az örökbefogadható gyermekek, az örökbe fogadni szándékozók, valamint az örökbefogadás utánkövetésének adatait a Gyvt. 141/E. § (1) bekezdése szerinti örökbefogadási alrendszerben kell rögzíteni.52. §
A módosítás az Szt.-vel megegyező módon rendezi az állami intézmény más fenntartónak történő átadása esetére vonatkozó egyes továbbfoglalkoztatási kérdéseket.53. §
Az adminisztrációs terhek, a bürokráciacsökkentés, a papíralapú kommunikáció csökkentését, valamint a gyorsabb, hatékonyabb szakmai kommunikációt és feladatellátást szolgálva bevezetésre kerül a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer a gyermekvédelmi szakellátásokhoz kapcsolódóan (nevelőszülői ellátás, gyermekotthoni ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás és az örökbefogadás területén), valamint a javítóintézeti informatikai rendszer a javítóintézeti feladatellátásra vonatkozóan.A Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer alrendszerei is meghatározásra kerülnek, melyek a törzsadat alrendszer, a tervező és értékelő alrendszer, a bizottsági alrendszer és az örökbefogadási alrendszer. A korszerű informatikai rendszerek a feladatellátás hatékonyságát, a jogalkalmazás egységességét növelik a gyermekvédelem területén és gyorsítják az örökbefogadás előkészítését.
A Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer bevezetésével lehetővé válik, hogy a gyermek sorsának rendezésében együttműködő szervek ezen informatikai rendszer használatával hatékonyabban együttműködve lássák el feladataikat. Meghatározásra kerül, hogy mely szervek rögzítenek, kapnak és továbbítanak adatot az új informatikai rendszer használatával - a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás vezetője, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkatársa, a gyermekvédelmi gyám és helyettes gyermekvédelmi gyám, valamint a gyermekvédelmi szakértői bizottság - és az is, hogy a gyámhatóság a feladat- és hatáskörébe tartozó ügy intézése során az informatikai rendszerben rögzített adatok megtekintésére és a dokumentumtárban rögzített dokumentumok letöltésére jogosult. A Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben rögzített adatokat a gyermekjogi képviselő is jogosult lesz megtekinteni a feladat- és hatáskörébe tartozó ügy intézése során.
54. §
A Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer és a javítóintézeti informatikai rendszer bevezetésével pontosan meghatározásra kerül, hogy a gyermek törvényes képviselője, a korlátozottan cselekvőképes gyermek és a nagykorúvá vált gyermek, illetve a javítóintézeti ellátásban részesülő fiatalkorú és törvényes képviselője az egyes rendszerekben nyilvántartott adatairól milyen módon kaphat tájékoztatást, mely esetekben gyakorolhatja iratbetekintési jogát, illetve kérhet másolatot, kivonatot a személyével kapcsolatos iratokból.55. §
A rendelkezések a család- és gyermekjóléti szolgáltatás esetén az igénybevevői nyilvántartásba történő jelentési kötelezettséget pontosítják az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység kapcsán, a jelentéstételi kötelezettség elősegítése érdekében.56. §
Egy adott javítóintézeti növendékkel kapcsolatos összes dokumentum, felmérés, megállapítás (szakvélemények, gyámhivatali határozatok, egyéni gondozási terv, pedagógiai és pszichológiai jellemzések stb.) a javítóintézeti informatikai rendszerben kerül elhelyezésre, így a nevelési folyamat minden résztvevője számára megjeleníthető, tanulmányozható. Ezáltal nyomon követhetők az adott fiatalkorú nevelési szakaszai, a vele történt események, a rá irányuló reszocializációs célú gondozó-nevelő-fejlesztő tevékenység folyamata és eredménye. A javítóintézeti informatikai rendszer a javítóintézetek számára egységes szakmai szempontrendszert, egységes módszertani megközelítést biztosít. Megkönnyíti a növendékügyi adminisztrációs, nyilvántartási feladatok ellátását, valamint a statisztikai adatszolgáltatásokat.57. §
A Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer bevezetésével megszűnik a korábban önállóan működő egységes örökbefogadási nyilvántartás, az örökbefogadási eljárásban közreműködő szervek közötti adatszolgáltatás a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer részeként működő örökbefogadási alrendszerben történik.58. §
A rendelkezés az Szt.-vel megegyező módon pontosítja a Kjt. alkalmazására vonatkozó szabályt az Mt. szerinti foglalkoztatás előírásával.59. §
A rendelkezés a Gyvt. felhatalmazó rendelkezéseit módosítja. Egyrészt a bevezetendő új informatikai rendszerekre vonatkozó részletszabályok megalkotására kap a Kormány felhatalmazást. Másrészt a bölcsődei ellátást biztosító intézményben, szolgáltatónál foglalkoztatottak jubileumi jutalma alapjául szolgáló illetmény összegébe beszámítandó pótlékok meghatározására kap a miniszter felhatalmazást. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 78. §-a alapján járó jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe ugyanis a bölcsődében, mini bölcsődében a bölcsődei pótlék, valamint a családi bölcsődében, munkahelyi bölcsődében a szociális ágazati összevont pótlék beszámításra kerülne.60. §
A rendelkezések a Gyvt. módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmazzák. Így meghatározásra kerül az új informatikai rendszerek ütemezett bevezetése.61. §
A rendelkezés szövegcserés módosításokat tartalmaz.62. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés.63. §
Az a) ponthoz:
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 44/A. § (1) bekezdése a teljes munkaidőben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak számára teremti meg a részmunkaidőben történő foglalkoztatás lehetőségét abban az esetben, ha az igazságügyi alkalmazott a kérelem benyújtásakor a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128. §-a szerinti fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Az Mt. 128. § (3) bekezdése a nagyszülői gyermekgondozási díjat igénybe vevő munkavállalót megillető fizetés nélküli szabadságról rendelkezik. Tekintettel arra, hogy gyermekgondozási díj igénybevétele a keresőtevékenységet folytató nagyszülő számára nem biztosított, ezért annak érdekében módosul a rendelkezés, hogy a részmunkaidőben történő foglalkoztatására az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 44/A. § (1) bekezdése szerint benyújtott kérelme esetén se legyen lehetőség. [1997. évi LXVIII. törvény 44/A. § (1) bekezdése]A b)-c) ponthoz:
Az Mt. kötelező részmunkaidőt biztosító szabályának módosításával összhangban, az egységes szabályozás megteremtése érdekében szükséges az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása is, mely az Mt. mintájára önállóan rendelkezik a kötelező részmunkaidő biztosításáról. A kisgyermekes anyák rugalmasabb foglalkoztatásának elősegítése érdekében a Javaslat a kötelező részmunkaidő biztosításának életkori határát felemeli a gyermek három, illetve ötéves koráról a gyermek négy, illetve hatéves koráig. [1997. évi LXVIII. törvény 44/A. § (4) bekezdés a) pontja, (6) bekezdés b) pontja]64. §
A Javaslat egyértelművé teszi a halál időpontjának értelmezését a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során, eltűntnek, illetve holtnak nyilvánítás esetén: az eltűnés, illetve a halál bírósági végzésben meghatározott időpontját kell a halál időpontjának tekinteni. Ugyanakkor a törvényjavaslat azt is lehetővé teszi, hogy az eltűntnek vagy holtnak nyilvánítás esetén a hozzátartozói nyugellátás iránti igényt a 64. § (2) bekezdésében meghatározott hat hónapnál korábbi időszakra is érvényesítsék, ha a kérelmet az eltűntnek vagy holtnak nyilvánító bírósági végzés jogerőre emelkedését követő hat hónapon belül benyújtják. Ebből következően a jövőben holtnak nyilvánítás esetén is lesz lehetőség az ideiglenes özvegyi nyugdíj igénybevételére, ugyanis a módosítás megnyitja az utat, hogy ilyenkor a halál bírósági végzésben meghatározott időpontjára visszamenőlegesen igényeljék a nyugellátást. Mivel visszamenőleges igényérvényesítésről van szó, a feléledés szempontjából a halál időpontjától számított Tny. 47. § (1) bekezdése szerinti határidő lesz az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnésének időpontja, nem pedig az utólagos megállapítás, illetve folyósítás időpontja.65. §
A Javaslat egyértelműsíti az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnésének időpontját.66. §
A módosítás értelmében a hatóság jogszerűtlen eljárása esetén ugyanolyan mértékű kamatot fizet az ügyfélnek, mint amekkorát - jogellenesség esetén - az ügyfél fizet a hatóságnak.67., 73. §
A módosítás a személyszállítási közszolgáltatások körében a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform keretében kialakítandó jegyértékesítéshez kapcsolódóan, az utazási kedvezmények ellenőrzéséhez szükséges (pl. nyugdíjas, családtámogatási, fogyatékossági) adatok rendszeres online adatszolgáltatásának átadását biztosítja.68. §
A Javaslat a jogalkalmazás során felmerült szövegcserés módosításokat tartalmaz.69. §
A Tny. 44/D. § (1) bekezdés b) pontjának érintett szövegrészének hatályon kívül helyezése a hosszú éveken át rokkantsági nyugdíjban, illetve rokkantsági ellátásban részesült jogszerzők jogán megállapítandó hozzátartozói ellátások jogosultjai számára kedvezőbb helyzetet teremt, mivel esetükben a kormányrendeletben meghatározott, kedvezőbb nyugdíjskálát kell majd alkalmazni. A Javaslat további hatályon kívül helyező rendelkezéseket is tartalmaz.70-71. §
A felnőtt korú látássérült személyek számára biztosított elemi rehabilitációs szolgáltatás - amelynek célja az önállóság visszaszerzéséhez és a társadalmi életbe való visszailleszkedéshez szükséges elemi, alapvető készségek elsajátítása - tíz éve pályázati rendszerben, regionális alapon működik. Régiónként maximum két szolgáltató támogatható, a pályázók régión belüli ellátási területekre (megyékre) pályázhatnak. Így összesen 14 elemi rehabilitációs szolgáltatás és egy speciális csoport (siketvak) ellátása valósulhat meg. A jelenlegi 8 civil szervezet 6 régióban, 16 megyében biztosít ellátást.Az elemi rehabilitációs szolgáltatás elengedhetetlen, elsődleges lépcsőfok a komplex rehabilitáció folyamatában, amely a foglalkozási rehabilitáció során a munkaerő-piaci integrációban teljesedik ki. A tapasztalatok alapján a jelenlegi pályázati rendszer nem nyújt elégséges garanciát a szolgáltatás fennmaradására, a szakemberek megtartására. Annak érdekében, hogy a munkaerő-piaci integrációt megalapozó szolgáltatás területi különbözőségektől vagy egyéni feltételektől függetlenül, egyenlően hozzáférhető legyen, a Fot. rehabilitációról szóló fejezete kiegészül a látássérült személyek számára biztosított elemi rehabilitációs szolgáltatással.
A szabályozás értelmében a feltételeknek megfelelő látássérült személyek jogosulttá válnak a térítésmentes elemi rehabilitációs szolgáltatásra, amelyet az állam finanszíroz. A szolgáltatás igénybevételének részletes feltételei kormányrendeleti szinten kerülnek meghatározásra. A szolgáltatás rendeletben meghatározandó elemei a látássérült személyek által igénybe vehető éves személyi szolgáltatási órakeret, az igénybevétel, valamint a szolgáltatás alanyi, tárgyi és működési feltételei. A felhatalmazás kiterjed a pályáztatás és finanszírozás részletszabályaira is.
72. §
A családtámogatási ellátás visszafizetésére kötelező határozat a véglegessé válást követően végrehajthatóvá válik, a későbbiekben benyújtásra kerülő méltányossági kérelemnek a végrehajtásra nincsen halasztó hatálya.74. §
A módosítás pontosító jellegű szövegcserés rendelkezéseket tartalmaz.75. §
A hatályon kívül helyezésre a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 21. §-ának módosítására tekintettel került sor.76. §
Az Mt. kötelező részmunkaidőt biztosító szabályának módosításával összhangban, az egységes szabályozás megteremtése érdekében szükséges a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) módosítása is, mely az Mt. mintájára önállóan rendelkezik a kötelező részmunkaidő biztosításáról. A kisgyermekes anyák rugalmasabb foglalkoztatásának elősegítése érdekében a Javaslat a kötelező részmunkaidő biztosításának életkori határát felemeli a gyermek három, illetve ötéves koráról a gyermek négy, illetve hatéves koráig. [Bjt. 49. § (5) bekezdés a) pontja, § (7) bekezdés b) pontja]77. §
Az Mt. kötelező részmunkaidőt biztosító szabályának módosításával összhangban, az egységes szabályozás megteremtése érdekében szükséges a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) módosítása is, mely az Mt. mintájára önállóan rendelkezik a kötelező részmunkaidő biztosításáról. A kisgyermekes anyák rugalmasabb foglalkoztatásának elősegítése érdekében a Javaslat a kötelező részmunkaidő biztosításának életkori határát felemeli a gyermek három, illetve ötéves koráról a gyermek négy, illetve hatéves koráig. [Üjt. 55. § (5) bekezdés a) pontja, (7) bekezdés b) pontja]78. §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) módosításával a nagyszülői gyermekgondozási díjat igénybe vevő nagyszülő az ellátás folyósítása alatt fizetés nélküli szabadságban és felmondási védelemben részesül.Tekintettel arra, hogy gyermekgondozási díj igénybevétele a keresőtevékenységet folytató nagyszülő számára nem biztosított, ezért a részmunkaidőben történő foglalkoztatására a módosítás alapján nem lesz lehetőség. [Kttv. 111. §-a]
79. §
Az a) és c) ponthoz:
A Kttv. módosításával a nagyszülői gyermekgondozási díjat igénybe vevő nagyszülő az ellátás folyósítása alatt fizetés nélküli szabadságban és felmondási védelemben részesül. Tekintettel arra, hogy gyermekgondozási díj igénybevétele a keresőtevékenységet folytató nagyszülő számára nem biztosított, ezért a részmunkaidőben történő foglalkoztatására a módosítás alapján nem lesz lehetőség. A szövegcserés módosítás az új szabályozással kapcsolatos koherenciát teremti meg. [Kttv. 50. § (1) bekezdése, 113. § (1) bekezdése]A b) ponthoz:
A módosítás a kisgyermekes szülők rugalmasabb foglalkoztatásának elősegítése érdekében az Mt. módosításával összhangban a kötelező részmunkaidő kikötésének időtartamát növeli meg egy gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetén a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetén a gyermek hatéves koráig. [Kttv. 50. § (5) bekezdés b) pontja]80. §
Az (1) bekezdéshez:
A versenytilalmi megállapodás szabályainak módosításához kapcsolódóan módosításra kerül az újraszámozott bekezdésre való hivatkozás.[Mt. 36. § (2) bekezdés f) pontja]A (2) bekezdéshez:
A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU irányelv 34. cikk (4) bekezdésének való megfelelés céljából szükséges az Mt. 36. § (2) bekezdés alkalmazásának hatályát kiterjeszteni a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott vagyonértékesítési eljárásra, áthidaló intézmény alkalmazására vagy eszközelkülönítés alkalmazására. A módosítás ezzel összhangban kiegészíti az Mt. 36. §-át. [Mt. 36. § (3) bekezdése]81. §
A kisgyermekes anyák rugalmasabb foglalkoztatásának elősegítése érdekében a Javaslat a kötelező részmunkaidő biztosításának életkori határát felemeli a gyermek három, illetve ötéves koráról a gyermek négy, illetve hatéves koráig. [Mt. 61. § (3) bekezdése]82. §
A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvnek való jobb megfelelése érdekében kiegészül az Mt. egy olyan rendelkezéssel, amely megtiltja a munkavállaló azon indokkal történő elbocsátását, hogy nem egyezett bele a magasabb óraszámú, beosztás szerinti munkaidő alkalmazásába. A módosítás célja, hogy a munkavállalók számára az elbocsátás mellett a jogellenes hátrányos helyzetekbe kerülés ellen is védelmet biztosítson. [Mt. 99. § (3) bekezdése]83., 89. §
A módosítás megteremti a nagyszülői gyermekgondozási díj munkajogi pillérét. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díj időtartamára a nagyszülő fizetés nélküli szabadságra jogosult. A Javaslat értelmében ezen időtartam alatt a munkavállaló felmondási védelemben részesül, továbbá ez az időszak a szabadság és a végkielégítésre való jogosultság szempontjából jogosító időnek minősül. [Mt. 128. § (3) bekezdése, Mt. 66. § (6) bekezdése, Mt. 130. §-a]84-85. §
A Javaslat módosítja a versenytilalmi megállapodásra vonatkozó egyes rendelkezéseket a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodásokról szóló jelentésében foglalt megállapításokra tekintettel. A módosítás a versenytilalmi megállapodás alakiságára vonatkozóan új rendelkezést fogalmaz meg, amely előírja a megállapodás kötelező írásba foglalását. A felekre háruló bizonyítás megkönnyítése érdekében, a versenytilalmi megállapodás megkötése, módosítása és megszüntetése is csak írásban érvényes. A Javaslat rögzíti az eltérés tilalmát az írásba foglalás és az ellenérték fizetésének követelményétől a versenytilalmi megállapodás és a tanulmányi szerződés vonatkozásában. [Mt. 228. § (3)-(6) bekezdése, 229/A. §]86. §
Az (1) bekezdéshez:
A módosítás a 2018/957 irányelvnek való megfelelést szolgálja. A 2018/957 irányelv az érintett személyi körre irányadó jog tekintetében tartalmaz rendelkezéseket, erre tekintettel módosulnak a díjazás korábbi szabályai, kötelezővé téve a munkavégzés helyén jutatott díjelemek kötelező megfizetését. [Mt. 295. § (1) bekezdés c) pontja]A (2) bekezdéshez:
A módosítás a 2018/957 irányelvnek való megfelelést szolgálja. A módosítás az érintett személyi körre irányadó jog tekintetében kibővíti a munkavégzés helye szerinti, kötelezően alkalmazandó rendelkezéseket a lakhatásra, juttatásra és költségtérítésre vonatkozó új elemekkel.A kiküldetéshez tartozó juttatások a díjazás részét képezik feltéve, hogy azokat nem a kiküldetés kapcsán ténylegesen - így pl.: utazás, ellátás és szállás címén - felmerülő költségek megtérítésére fizeti ki a munkáltató. A kiküldetés kapcsán ténylegesen felmerülő költségek megtérítésére a munkaviszonyra alkalmazandó jog illetve gyakorlat szabályai az irányadók.
A költségek megtérítésének tekintendő a kiküldetéshez tartozó juttatás, ha a munkaviszonyra irányadó szabályok nem rendelkeznek arról, hogy az a kiküldetés miatt ténylegesen felmerülő költségek megtérítéseként kerül-e kifizetésre, vagy a díjazás részét képezi. Amennyiben a kiküldetéshez tartozó juttatás egyes elemei tekintetében nem kerül meghatározásra, hogy melyek fizetendők ki a kiküldetés miatt ténylegesen felmerülő költségek megtérítésként és melyek képezik a díjazás részét, a juttatás teljes összegét úgy kell tekinteni, hogy az költségtérítésre fizetendő ki. [Mt. 295. § (1) bekezdése h) és i) pontja]
A (3) bekezdéshez:
A módosítás a 2018/957 irányelvnek való megfelelést szolgálja. [Mt. 295. § (3)-(5) bekezdése]A (4) bekezdéshez:
A módosítás a 2018/957 irányelvnek való megfelelést szolgálja. Bevezetésre kerülnek a hosszú távú kiküldetésre és a felváltó kiküldetésre vonatkozó szabályok. [Mt. 295. § (6)-(9) bekezdése]87. §
A módosítás a 2018/957 irányelvnek való megfelelést szolgálja. Kiegészítésre kerülnek a munkavállalók tájékoztatási kötelezettségét rögzítő rendelkezések. A módosítás részletezi a kölcsönzés esetén irányadó tájékoztatási szabályokat. [Mt. 297. § (1) bekezdése]88. §
Jogharmonizációs klauzula. [Mt. 299. § p) és q) pontja]90. §
A gyermekgondozási segélyt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján 2016. január 1-je után gyermekgondozást segítő ellátásként kell továbbfolyósítani. Az idő múlását is figyelembe véve a gyermekgondozási segély folyósítása már megszűnt. Erre tekintettel hatályát veszti a gyermekgondozási segéllyel összefüggő rendelkezés. [Mt. 130. §-a]91-92. §
Figyelemmel a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetésére, indokolt a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) módosítása. A Hjt. módosításával a nagyszülői gyermekgondozási díjat igénybe vevő nagyszülő az ellátás folyósítása alatt fizetés nélküli szabadságban és felmondási védelemben részesül. [Hjt. 67. § (1) bekezdés i) pont; Hjt. 117. § (4) bekezdés]93. §
A javítóintézeti informatikai rendszer bevezetésével összefüggésben szükséges a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása is az összhang megteremtése érdekében, hogy az a fiatalkorúak nyilvántartása helyébe lépjen.94. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) módosítása megteremti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya részére az illetménynélküli szabadság igénybevételének lehetőségét a nagyszülői gyermekgondozási díj időtartamára. [Hszt. 150. § (5) bekezdés]95. §
A módosítás megteremti a rendvédelmi alkalmazottak részére az illetménynélküli szabadság igénybevételének lehetőségét a nagyszülői gyermekgondozási díj időtartamára. [Hszt. 289/R. § (10a) bekezdése]96. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (Hszt.) 138. §-a állapítja meg a rész-szolgálatteljesítési időben történő foglalkoztatás szabályait. A munka törvénykönyvéről szóló törvényt érintő módosításhoz hasonlóan itt is szükséges a gyermek hároméves - három vagy több gyermeket nevelők esetében - a gyermek ötéves koráig biztosított rész-szolgálatteljesítési időben történő foglalkoztatást a gyermek négyéves, - három vagy több gyermeket nevelők esetében - a gyermek hatéves koráig lehetővé tenni. Ezzel a szabályozás a hivatásos állomány vonatkozásában is megfelelően biztosítja a szükséges rendelkezéseket. Továbbá - mivel a Hszt. 289/I. §-a az érintett rendelkezéseket a rendvédelmi igazgatási alkalmazottakra is megfelelően alkalmazni rendeli, ezért a módosítások a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak részmunkaidős foglalkoztatása esetében is automatikusan alkalmazhatóak lesznek, külön módosítás nélkül. [Hszt. 138. § (6) bekezdés a) pontja, (8) bekezdése]97. §
Hatályba léptető rendelkezések.98. §
Sarkalatossági záradék.A Bjt. módosítás az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján, az Üjt. módosítás az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
99. §
Jogharmonizációs klauzulák.100. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések.Az (1) bekezdéshez:
Az Mvt. 88. § (5) bekezdése ad az európai uniós szabályok átültetéséhez igazodó felhatalmazást, ami alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével alkotja meg a részletszabályokat a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelme kapcsán. A korábbi szabályozás szerint a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 34. § (7) bekezdése is adott e tárgykörben felhatalmazást, de az nem állt összhangban az európai uniós munkavédelmi szabályokkal, különösen 98/24/EK tanácsi irányelvvel, a 2017/2398 EU irányelvvel és a 2019/130 EU irányelvvel, valamint a 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel. Emellett a hatályon kívül helyezését indokolta, hogy ugyanannak a tárgykörnek a szabályozására irányult, mint az Mvt. felhatalmazója, ugyanakkor szükségtelen két - tárgyában egyező - törvényi felhatalmazás a miniszteri rendelet megalkotásához. Az egészségügyért felelős miniszter egyetértési jogát biztosítja az Mvt. is, így sem a rendelet megalkotásáért felelős miniszter, sem az egyetértésre jogosult miniszter hatásköre nem változott a Kbtv. felhatalmazójának hatályon kívül helyezésével.A (2) bekezdéshez:
A prémium évek program tekintetében 2020. március 31. után nem értelmezhető az alanyi kör, mivel olyan kifutó rendszert szabályozott, amelyhez a törvény rendelkezése alapján 2010. december 31-éig lehetett utoljára csatlakozni.