adozona.hu
T/8190. számú törvényjavaslat indokolással - a rabszolgatörvény hatályon kívül helyezése
T/8190. számú törvényjavaslat indokolással - a rabszolgatörvény hatályon kívül helyezése
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 66. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"b) a 99. § (3) bekezdése vagy a 135. § (4) bekezdése szerinti megállapodás munkavállaló általi felmondása"
(1) Az Mt. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Munkanap: a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi...
T/8190. számú törvényjavaslat indokolással - a rabszolgatörvény hatályon kívül helyezése
2019. évi.....törvény a rabszolgatörvény hatályon kívül helyezése
1. §
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 66. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:"b) a 99. § (3) bekezdése vagy a 135. § (4) bekezdése szerinti megállapodás munkavállaló általi felmondása"
2. §
(1) Az Mt. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Munkanap: a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik."
(2) Az Mt. 87. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Hét: a naptári hét vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik."
3. §
Az Mt. 93. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják."
4. §
Az Mt. 97. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:"97. §
(1) A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be.
(2) A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend).
(3) Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén - a 101-102. §-ban foglaltakra tekintettel - a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás).
(4) A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni.
Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
(5) A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja."
5. §
Az Mt. 98. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az elszámolási időszak tartamát a 94. §-ban foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával kell megállapítani."
6. §
Az Mt. 99. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(7) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a (2) bekezdés b) pontját és a (3) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát átlagban kell figyelembe venni."
7. §
Az Mt. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"105. §
(1) A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap).
(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor - a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve - a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani.
(4) A munkavállaló számára - a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével - havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani."
8. §
Az Mt. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"109. §
(1) Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha
a) a munkaviszony évközben kezdődött,
b) határozott időre vagy
c) részmunkaidőre jött létre."
9. §
Az Mt. 114. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) A fiatal munkavállaló esetében a 105. § (2) bekezdésében és a 106. § (3) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók."
10. §
Az Mt. 134. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) A munkáltató nyilvántartja
a) a 92. § (2) bekezdés,
b) a 99. § (3) bekezdés,
c) a 135. § (4) bekezdés
szerinti megállapodásokat."
11. §
(1) Az Mt. 135. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés
a) a 96. § (2) bekezdésében,
b) a 122. § (5) bekezdésében,
c) a 126. § (4) bekezdésében,
d) a 127. § (1)-(2) és (4) bekezdésében,
e) a 134. §-ban
foglaltaktól nem térhet el."
(2) Az Mt. 135. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Kollektív szerződés
a) a 86-93. §-ban,
b) a 95. §-ban,
c) a 96. § (3) bekezdésében,
d) a 97. § (1) bekezdésében,
e) a 99. §-ban,
f) a 101-108. §-ban,
g) a 109. § (2) bekezdésében,
h) a 111. §-ban,
i) a 113-121. §-ban,
j) a 122. § (3) bekezdésében,
k) a 123. § (6) bekezdésében,
l) a 124. §-ban, m) a 125. §-ban,
n) a 126. § (1)-(3) és (5) bekezdésében,
o) a 127. § (5) bekezdésében,
p) a 128-133. §-ban
foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el."
(3) Az Mt. 135. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el."
12. §
Hatályát vesztia) az Mt. 134. § (1) bekezdés d) pontja, és
b) az Mt. 165. § (3) bekezdése.
13. §
E törvény a kihírdetést követő napon lép hatályba.INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Lassan egy éve annak, hogy a Fidesz a munkavállalók, szakszervezetek és az ellenzéki pártok országos tiltakozásának ellenére minden józan észt hidegen hagyva erőből elfogadta a rabszolgatörvény néven ismerté vált Munka törvénykönyve módosítást. A rabszolgatörvény elfogadásának idején, Orbán Viktor december 11-én nyilatkozott az atv.hu-nak, melyben kifejtette, hogy a szakszervezeteket tiszteli, de szerinte ebben nincs igazuk. Szerinte a javaslat a munkások érdekét szolgálja, lehetőséget ad arra, hogy aki többet szeretne dolgozni az többet dolgozzon és így többet keressen, valamint a kormány a munkások oldalán áll. Mint ismeretes e törvénymódosítás lényege az volt, hogy a munkáltatók már törvényi keretek között tudják kizsákmányolni a dolgozóikat. A két Fideszes országgyűlési képviselő Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf javasolta a kiadható túlórakeret évi 250 óráról 400-ra emelését úgy, hogy az elszámolási időszakot a korábbi 12 hónapról 36 hónapra emelik.A szakszervezetek már akkor azt jósolták, hogy az időzített bombának titulált passzusok igazából ősszel élesednek majd, amikor kifogynak a cégek a 250 órás keretből. Az idő és a gazdasági folyamatok a szakszervezeteknek adtak igazat. Egyre többször lehet találkozni azzal a jelenséggel, hogy a munkaerőhiány csökkentése érdekében a cégek elkezdték agitálni dolgozóikat, hogy kezdjenek el egyre több plusz munkát vállalni. Az elmúlt években ugyanis nagyot fordult a munkaerőpiac a hazai kkv-nál is, egyre kevesebb a megbízható jó szakember, egyre nagyobb a munkaerőhiány, amit valahogyan pótolni kell. A vállalkozások az ilyen esetekben nyúlnak előszeretettel a rabszolgatörvény rendelkezéseihez.
A hatályos törvényi szabályozáson sürgősen változtatni kell, el kell törölni, mivel a modernkori rabszolgatartást segíti elő és táptalajt biztosít a dolgozók végletekig tartó kizsákmányolására. Minden jóérzésű, épp ésszel gondolkodó ember számára elfogadhatatlan a 400 órás túlóra keret. Ez a mennyiségű túlóra tönkreteszi a dolgozókat, de még a családokat is. Ez a mértékű túlóráztatás többek között látványos egészségromlást idéz elő a munkavállalóknál, mivel a túlfeszített munka mellett nem jut kell idő a pihenésre, regenerálódásra.
Itt szükséges megjegyezni, hogy már 2018. évben táppénzkiadásra 116,9 milliárd forintot költött az egészségbiztosítás, ami sajnálatos módon igen beszédes adat. Ez a hatalmas összegű kiadás azt is jelenti, hogy a magyar dolgozók egészségi állapota enyhén szólva sem mutat jó képet. Ha hozzá vesszük azt a tényt is, hogy a munkavállalók a munkahelyük megtartás érdekében nem nagyon szeretnek táppénzre menni akkor még aggasztóbb a helyzet.
Továbbá a munkahelyi balesetek számának folyamatos emelkedése is igen beszédes és egyben ige aggasztó képet mutat. Több, mint háromezerrel nőtt 2015-höz képest a munkahelyi balesetek száma Magyarországon, a tendencia egyértelmű! Nem hogy nem sikerül csökkenteni a dolgozók egészségét veszélyeztető tényezőket, de a helyzet folyamatosan romlik. 2015 első félévében még "csak" 8.057 munkával összefüggésbe hozható baleset történt, addig 2019-ben 11.151, ami az elmúlt 5 év legsúlyosabb eredménye. Vagyis hiába fogadkozott korábban a kormány, hogy különféle intézkedésekkel visszaszorítja a munkahelyi balesetek számát, ez a kísérlet egyelőre kudarcos - ez pedig a munkavállalók számára nap mint nap óriási kockázatot jelent.
Nem tudjuk elfogadni azt a kormányzati hozzáállás sem, miszerint a dolgozókat alacsony béreken a végletekig ki kell zsigerelni.
Azt a tényt kéne végre a kormányzatnak felismernie, hogy a jó szellemi és fizikai állapotban lévő, naprakész tudással rendelkező munkavállalók sokkal értékesebbek a munkaerőpiacon, mint a rabszolgák. Ennek a felismerésnek az elősegítése érdekében készült ez a törvényjavaslat is. A rabszolgatörvény rendelkezései nem a dolgozók érdekeit szolgálják, ezért azokat azonnali hatállyal törölni kell.