adozona.hu
T/7694. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvények ipar- és kereskedelemszabályozási szempontból történő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról
T/7694. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvények ipar- és kereskedelemszabályozási szempontból történő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2019. évi LXXXIII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) E törvényt kell alkalmazni a szabályozott szakmákra vonatkozó arányossági értékelésre annak érdekében, hogy a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó, bevezetni tervezett jogszabályi rendelkezések, vagy a hatályos rendelkezésekhez fűzött módosítások alkalmasak legyenek az elérni kívánt cél megvalósítás...
T/7694. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvények ipar- és kereskedelemszabályozási szempontból történő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról
2019. évi LXXXIII. törvény egyes törvények ipar- és kereskedelemszabályozási szempontból történő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról
1. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása
1. §
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:"(6) E törvényt kell alkalmazni a szabályozott szakmákra vonatkozó arányossági értékelésre annak érdekében, hogy a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó, bevezetni tervezett jogszabályi rendelkezések, vagy a hatályos rendelkezésekhez fűzött módosítások alkalmasak legyenek az elérni kívánt cél megvalósításának biztosítására, és ne lépjék túl az adott cél eléréséhez szükséges mértéket."
2. §
Az Etv. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) Nem felsőoktatási képzésben történő továbbtanulásra való jelentkezésre jogosító hazai érettségi bizonyítványként ismerhető el az a külföldi bizonyítvány, amely azért nem tartozik az (1) vagy a (3) bekezdés hatálya alá, mert a kérelmezőt nem jogosítja az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre, vagy kizárólag valamely külföldi felsőoktatási képzésre, képzési területre vagy felsőoktatási intézménytípusban történő továbbtanulásra való jelentkezésre jogosít, feltéve, hogy a bizonyítvány jogosít nem felsőoktatási képzésben történő továbbtanulásra való jelentkezésre az adott országban."
3. §
Az Etv. 18. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a külföldi oklevél által tanúsított szakképzettség a hazai osztatlan mesterképzésben megszerezhető szakképzettségként ismerhető el, ha a külföldi oklevél végzettségi szintje a hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető alapfokozat végzettségi szintjével egyenértékű, feltéve, hogy a külföldi képzés legalább ötéves időtartamú."
4. §
Az Etv. 28. § (13) és (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(13) Alkalmazkodási időszaknak minősül valamely szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlása az adott szakma képesített szakemberének felügyeletével. Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező a szakma gyakorlása mellett képzésben is vegyen részt. Az alkalmazkodási időszakot az eljáró hatóság által meghatározott módon értékelni kell. Alkalmazkodási időszakot szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével nem lehet teljesíteni. A felügyelet mellett folytatott gyakorlatát töltő személy magyarországi jogállását - különösen a tartózkodási jog, a kötelezettségek, a szociális jogok és az ellátások, juttatások és javadalmazás tekintetében - az eljáró hatóság az alkalmazandó közösségi joggal összhangban állapítja meg.
(14) Alkalmassági vizsgának minősül az olyan, magyar nyelvű elméleti, illetve gyakorlati vizsga, amelyet az eljáró hatóság abból a célból szervez vagy ismer el, hogy felmérje a kérelmező szakmai tudását, képességét és készségét a szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlása szempontjából. Az eljáró hatóság összeállítja azoknak a tantárgyaknak a jegyzékét, amelyek részét képezik a Magyarországon előírt képesítés megszerzéséhez szükséges képzésnek, de a kérelmező képzésének nem voltak részei. Figyelemmel arra, hogy a kérelmező valamely tagállamban képesített szakember, a vizsga követelményei csak olyan ismeretek számonkérésére vonatkozhatnak, amelyek a tevékenység Magyarországon történő folytatásához elengedhetetlenek. Alkalmassági vizsgát szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével nem lehet teljesíteni. Az alkalmassági vizsga alkalmazásának részleteit, az alkalmassági vizsgára készülő kérelmező magyarországi jogállását az eljáró hatóság állapítja meg."
5. §
Az Etv. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) E Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni
a) a VIII. Fejezetben meghatározott tevékenységek esetében, ha a kérelmező nem felel meg a VIII. Fejezetben meghatározott követelményeknek,
b) az általános orvos, a szakorvos, az általános ápoló, a fogorvos, a fogszakorvos, az állatorvos, a szülésznő, a gyógyszerész és az okleveles építészmérnök esetében, ha a kérelmező a tényleges és jogszerű szakmai gyakorlata az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban előírt követelményeknek nem felel meg,
c) az olyan okleveles építészmérnök esetében, aki nem rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott okleveles építészmérnöki oklevéllel,
d) a szakosított képesítése elismerése tekintetében az olyan általános orvos, ápoló, fogorvos, állatorvos, szülésznő, gyógyszerész és okleveles építészmérnök esetében, aki olyan előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik, amelynek a kiállítására az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott valamely szakmai cím megszerzéséhez vezető képzést követően került sor,
e) az olyan általános ápoló és szakápoló esetében, aki olyan előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik, amelynek kibocsátására az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott valamely szakmai cím megszerzéséhez vezető képzést követően került sor, feltéve, hogy a kérelmező képesítésének megfelelő szakmai tevékenységeket Magyarországon általános ápolói képzésben nem részesült szakápoló végzi,
f) az általános ápolói képzésben nem részesült szakápoló esetében, ha a kérelmező képesítésének megfelelő szakmai tevékenységet Magyarországon általános ápolók, általános ápolói képzésben nem részesült szakápolók, vagy olyan szakápolók végzik, akik olyan előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek, amelynek kibocsátására az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott szakmai címek megszerzéséhez vezető képzést követően került sor, továbbá
g) ha a kérelmező harmadik országban szerzett képesítése a 28. § (5) bekezdésének hatálya alá tartozik."
6. §
Az Etv. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az eljáró hatóság három évnél nem hosszabb alkalmazkodási időszakot vagy alkalmassági vizsgát írhat elő,
a) ha a kérelmező által elvégzett képzés a Magyarországon szükséges képesítés megszerzéséhez vezető képzés tantárgyaitól lényegesen eltérő tantárgyakat foglal magában, vagy
b) ha Magyarországon a szabályozott szakma egy vagy több olyan szabályozott szakmai tevékenységet is magában foglal, amely a kérelmező tagállamában az ennek megfelelő szakmában nem létezik, és a Magyarországon szükséges képzés lényegesen eltérő tantárgyakat foglal magában a kérelmező képzettségi tanúsítványának vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratának megszerzéséhez vezető képzés tantárgyaitól."
7. §
Az Etv. 38. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"(5) A szolgáltatásnyújtó akkor élhet a szabad szolgáltatásnyújtás jogával, ha Magyarországra a szakma átmeneti és alkalmi jellegű gyakorlása céljából érkezik. A szolgáltatásnyújtás átmeneti és alkalmi jellegét esetenként kell megállapítani, különösen a szolgáltatásnyújtás időtartamát, gyakoriságát, rendszerességét és folytonosságát véve figyelembe."
8. §
Az Etv. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére, illetve folytatására való jogosultságot szabályozó törvény a 38. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezések érvényesítése céljából a szolgáltatásnyújtónak valamely szakmai szervezet vagy testület általi ideiglenes nyilvántartásba vételét, vagy ilyen szervezet vagy testület tagjai közé való ideiglenes felvételét kötelezővé teheti, feltéve, hogy az ilyen nyilvántartásba vétel vagy ideiglenes felvétel nem késlelteti és semmilyen módon nem nehezíti a szolgáltatás nyújtását, valamint nem ró további kötelezettséget a szolgáltatásnyújtóra. Az elismerésért felelős vagy az előzetes ellenőrzést végző hatóság a szolgáltatásnyújtó 40. § (1) bekezdése szerinti bejelentése és a szolgáltatásnyújtó bejelentéséhez csatolandó iratok egy példányát az előzetes ellenőrzés és a IX. fejezet hatálya alá tartozó szakmák esetében megküldi az érintett szakmai szervezetnek vagy testületnek. A bejelentés megküldése az érintett szakmai szervezet vagy testület automatikus, ideiglenes nyilvántartásba vételének, illetve szakmai szervezeti vagy testületi tagságnak minősül."
9. §
Az Etv. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A szolgáltatásnyújtó a Kormány rendeletében meghatározott, közegészségügyi vagy közbiztonsági vonatkozású szakma gyakorlását - ide nem értve a VIII., a IX. és a IX/A. Fejezet hatálya alá tartozó szabályozott szakmát - csak azt követően kezdheti meg, hogy azt az előzetes ellenőrzést végző hatóság a 40. § szerinti bejelentés alapján Magyarország területén való, határon átnyúló szolgáltatási tevékenysége első alkalommal való megkezdése előtt az ellenőrzés mellőzésével vagy a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének ellenőrzését követően engedélyezi (előzetes ellenőrzés). Az előzetes ellenőrzés célja az, hogy megakadályozza a szolgáltatás igénybe vevője egészségének vagy biztonságának - a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének hiánya miatti - súlyos károsodását vagy sérelmét."
10. §
Az Etv. a következő XI/B. fejezettel egészül ki:"XI/B. Fejezet
A SZAKMÁK ÚJ SZABÁLYOZÁSÁNAK ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ ARÁNYOSSÁGI ÉRTÉKELÉS SZABÁLYAI
60/J. §
E fejezet alkalmazásában:
1. Fenntartott tevékenységek: egy szakma szabályozásának olyan formája, amelynek esetében egy szakmai tevékenység vagy szakmai tevékenységekhez való hozzáférés egy szabályozott szakma meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező tagjai számára van fenntartva, beleértve azt az esetet is, amikor a tevékenység megosztott más szabályozott szakmákkal;
2. Védett szakmai cím: egy szakma szabályozásának olyan formája, amelynek esetében a cím valamely szakmai tevékenység vagy szakmai tevékenységek csoportja során való használatának feltétele egy meghatározott szakmai képesítés megléte, és amelynek esetében az adott cím nem megfelelő használata szankciókat von maga után.
60/K. §
(1) A 28. § (3) bekezdésében meghatározott szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó új jogszabályi rendelkezések bevezetését, illetve a meglévő rendelkezések módosítását megelőzően az e fejezetben meghatározott szabályokkal összhangban a jogszabály előkészítője arányossági értékelést végez.
(2) Az (1) bekezdésben említett értékelés mértékének arányban kell állnia a rendelkezés jellegével, tartalmával és hatásával.
(3) Az (1) bekezdésben említett bármely rendelkezéshez a jogszabály előkészítője az arányosság elvével való összhang megítélését lehetővé tevő részletes indokolást készít.
(4) A jogszabály előkészítője minőségi és - amennyiben ez lehetséges és releváns - mennyiségi elemekkel támasztja alá azokat az okokat, amelyek alapján eldönthető, hogy az (1) bekezdésben említett rendelkezés indokolt és arányos.
(5) A jogszabály előkészítője az (1) bekezdésben említett értékelést objektív és független módon végzi el.
(6) A jogszabály előkészítője figyelemmel kíséri a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó, új vagy módosított jogszabályi rendelkezések megfelelését az arányosság elvének azok elfogadását követően, tekintettel az érintett rendelkezések elfogadása óta bekövetkezett bármely fejleményre.
60/L. §
A 60/K. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések se közvetlenül, se közvetetten nem tartalmazhatnak állampolgárság vagy lakóhely alapján történő megkülönböztetést.
60/M. §
(1) A jogszabály előkészítője biztosítja, hogy a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó azon jogszabályi rendelkezések, amelyeket bevezetni tervez, illetőleg a hatályos rendelkezések általa szándékolt módosításai közérdekű célok alapján indokoltak legyenek.
(2) A jogszabály előkészítője mérlegeli, hogy az (1) bekezdésben említett rendelkezések objektív módon indokoltak-e a közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy, vagy a közérdeken alapuló kényszerítő körülmények alapján.
(3) A tisztán gazdasági jellegű indokok, illetve a tisztán adminisztratív okok nem minősülnek olyan közérdeken alapuló kényszerítő körülménynek, amely indokolná a szabályozott szakmákhoz való hozzáférésnek, illetve azok gyakorlásának a korlátozását.
60/N. §
(1) Az 1. § (6) bekezdésében szereplő rendelkezések elfogadása előtt a jogszabály előkészítőjének a következőket kell mérlegelnie:
a) a kitűzött közérdekű célokhoz kapcsolódó kockázatok jellege;
b) a meglévő egyedi vagy általános jellegű előírások nem elegendők-e a kitűzött cél elérésére;
c) a rendelkezés alkalmassága, annak a kitűzött cél megvalósítására való megfelelősége és annak tekintetében, hogy az valóban koherensen és szisztematikus módon tükrözi-e e célt, és így hasonló módon kezeli-e az azonosított kockázatokat, mint az összehasonlítható tevékenységek esetén;
d) az intézkedés által a személyek és a szolgáltatások Európai Unión belüli szabad mozgására, a fogyasztók választási lehetőségeire és a nyújtott szolgáltatás minőségére gyakorolt hatások;
e) kevésbé korlátozó eszközök használatának lehetősége a közérdekű cél elérése érdekében;
f) az új vagy módosított rendelkezések hatása a szakmához való hozzáférést vagy annak gyakorlását korlátozó egyéb rendelkezésekkel együtt.
(2) A jogalkotó az alábbi elemeket is mérlegeli, ha azok a bevezetendő vagy a módosított rendelkezés jellege és tartalma szempontjából relevánsak:
a) a kapcsolat a szakma által felölelt vagy annak fenntartott tevékenységek köre és a szükséges szakmai képesítés között;
b) a kapcsolat a szóban forgó feladatok komplexitása és a feladatot végrehajtó személyek meghatározott szakmai képesítéssel való rendelkezésének szükségessége között;
c) a szakmai képesítés más módokon való megszerzésének lehetősége;
d) az, hogy a csak bizonyos szakembereknek fenntartott tevékenységek megoszthatók-e vagy sem más szakemberekkel, és miért;
e) az autonómia mértéke egy szabályozott szakma gyakorlása során, valamint a szervezeti és felügyeleti szabályok hatása a kitűzött cél megvalósítására;
f) a tudományos és technológiai fejlődés, amely ténylegesen csökkentheti vagy növelheti a szakemberek és a fogyasztók közötti információs aszimmetriát.
(3) Az (1) bekezdés f) pontjának alkalmazása során a jogalkotó
a) értékeli az új vagy módosított rendelkezés által a követelmények közül eggyel vagy többel együttesen kifejtett hatásokat, valamint
b) vizsgálja
ba) a fenntartott tevékenységeket és a védett szakmai címet;
bb) a folyamatos szakmai fejlődésre vonatkozó kötelezettséget;
bc) a szakma megszervezésére, a szakmai etikára és a felügyeletre vonatkozó szabályokat;
bd) a kötelező szakmai szervezeti vagy testületi tagság, illetve a regisztrációs vagy engedélyezési rendszereket, különösen akkor, ha ezek a követelmények egy meghatározott szakmai képesítés birtoklását is előírják;
be) a mennyiségi korlátozásokat, különösen a tevékenységek gyakorlására feljogosító engedélyek számát korlátozó, vagy az egy meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező alkalmazottak, vezetők, illetve képviselők minimális vagy maximális számát rögzítő követelményeket;
bf) a meghatározott jogi formára vonatkozó követelményeket, vagy egy vállalatban való tulajdonosi részesedésre, illetve annak vezetésére vonatkozó követelményeket, amennyiben ezek a követelmények közvetlenül kapcsolódnak a szabályozott szakma gyakorlásához;
bg) a területi korlátozásokat, ideértve azt is, amikor a szakmát területileg eltérő módon szabályozzák;
bh) a szabályozott szakma közösen vagy partnerségben való gyakorlását korlátozó követelményeket, valamint az összeférhetetlenségi szabályokat;
bi) a biztosítási fedezetre vagy a szakmai felelősséggel kapcsolatos egyéb egyéni vagy kollektív védelem formájára vonatkozó követelményeket;
bj) a nyelvismereti követelményeket, amennyiben ez a szakma gyakorlásához szükséges;
bk) a rögzített minimális és maximális díjszabási követelményeket;
bl) a reklámozásra vonatkozó követelményeket.
(4) Új követelmények bevezetése, illetve a meglévő követelmények módosítása előtt a jogalkotó biztosítja, hogy az e törvényben foglaltak szerinti, a szolgáltatások ideiglenes vagy alkalmi nyújtásával kapcsolatos sajátos követelmények megfeleljenek az arányosság elvének.
(5) A (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az európai uniós jognak megfelelően alkalmazott, a hatályos foglalkoztatási szabályok és feltételek betartását célzó intézkedésekre.
(6) Amennyiben az (1)-(5) bekezdésben szereplő rendelkezések az egészségügyi szakmák szabályozását érintik és betegbiztonsági vonatkozással bírnak, a jogalkotó figyelembe veszi az emberi egészség magas szintű védelmének célját."
11. §
Az Etv. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Felhatalmazást kap - a hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében - a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az elismerhető vagy figyelembe vehető szakmai gyakornoki időszak megszervezésére és idejére vonatkozó feltételeket, ideértve a szakmai gyakornoki időszakot felügyelő személy szerepére vonatkozó iránymutatást is."
12. §
Az Etv. 69. §-a a következő l) ponttal egészül ki:(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"l) a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/958 európai parlamenti és tanácsi irányelv."
13. §
Az Etv.a) 38. § (2) és (3) bekezdésében az "a letelepedés szerinti" szövegrészek helyébe a "valamely",
b) NEGYEDIK RÉSZ címében az "A TÁJÉKOZTATÁS," szövegrész helyébe az "A SZAKMÁK ÚJ SZABÁLYOZÁSÁNAK ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ ARÁNYOSSÁGI ÉRTÉKELÉS SZABÁLYAI, A TÁJÉKOZTATÁS"
szöveg lép.
14. §
Hatályát veszti az Etv.a) 6. § (2) bekezdésében az ", illetve magyarországi lakóhelyét lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal" szövegrész,
b) 6. § (4) bekezdése,
c) 28. § (19) és (20) bekezdése,
d) 41. § (3) bekezdés c) pontjában a "vagy" szövegrész,
e) 41. § (3) bekezdés d) pontja.
2. Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény módosítása
15. §
(1) Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Eutv.) 140/C. § (2) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:(A nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv az általa kezelt vagy nyilvántartott adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az alábbi szervek részére, azok megkeresése vagy adatkérése alapján átadja)
"i) az Európai Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikája keretein belül elfogadott tagállami kötelezettségek teljesítése érdekében az Európai Unió illetékes szervei és Európai Unió tagországai számára,
j) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében nemzetközi szervezetek részére."
(2) Az Eutv. 140/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv az általa kezelt vagy nyilvántartott adatokat -ha törvény eltérően nem rendelkezik - megkeresés vagy adatkérés alapján átadhatja:
a) a Tanács - az Európai Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikája keretei között kiadott -határozatában meghatározott szerv részére,
b) Magyarország által vállalt nemzetközi non-proliferációs kötelezettség teljesítéséhez kormányrendeletben meghatározott kormányközi együttműködések és az azokban résztvevő államok részére."
3. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása
16. §
A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Httv.) 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában:)
"c) haditechnikai termék, szolgáltatás: a 10. § (1) bekezdés d) pontja szerinti felhatalmazás alapján kormányrendeletben meghatározott termék és szolgáltatás."
17. §
A Httv. 6. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(3) Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a 2. § (3) bekezdésében meghatározott szervek jogosultak az e törvényben meghatározott eljárás lefolytatása céljából a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet előtt folyó eljárásban kezelt adatok megismerésére.
(4) A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet a kérelem kézhezvételétől a kérelem végleges elutasítását vagy az engedély visszavonását követő 6 hónapig jogosult az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személyes adatok kezelésére. A kezelési idő lejárta után az adatokat meg kell semmisíteni."
18. §
Hatályát veszti a Httv.a) 4/A. § (2) bekezdése,
b) 5. § (5) bekezdése.
4. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása
19. §
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A 3. § (4) bekezdését nem érintve, a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására, illetve felvásárlására (a továbbiakban a nemesfémekre vonatkozóan együttesen: forgalmazására) irányuló szándékot a vállalkozás köteles a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni."
5. Az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló 2009. évi VII. törvény módosítása
20. §
Az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló 2009. évi VII. törvény (a továbbiakban: EKtv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"2. §
(1) Az Európai Unió másik tagállamában vagy Törökországban az ott irányadó előírásoknak megfelelően előállított vagy forgalomba hozott, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes - az előbbiektől eltérő - államban az ott irányadó előírásoknak megfelelően előállított árura a nemzeti műszaki szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha az adott államban irányadó előírások a nemzeti műszaki szabály által érvényesíteni kívánt kényszerítő követelmény érvényesülése tekintetében nem nyújtanak a nemzeti műszaki szabállyal egyenértékű védelmet.
(2) Ha a védelem egyenértékűsége a műszaki szabálynak csak egy része tekintetében állapítható meg, az árunak meg kell felelnie a fennmaradó nemzeti műszaki szabálynak."
21. §
Az EKtv. 4. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)
"b) a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről és a 764/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/515 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2. és 5. cikk)."
22. §
Az EKtv. 1. § c) pontjában az "a 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (2) bekezdése" szövegrész helyébe az "az (EU) 2019/515 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (2) bekezdése" szöveg lép.6. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény módosítása
23. §
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 1. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Nem kell alkalmazni e törvény rendelkezéseit)
"k) a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, meghatározott termék forgalmazása körülményeinek feltételeire vonatkozó közösségi jogszabályok végrehajtását szolgáló jogszabályokban, valamint az (EU) 2019/515 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nemzeti műszaki szabálynak minősülő jogszabályokban foglaltakra."
7. A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosítása
24. §
(1) A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Natv.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Akkreditálási, bővítési eljárás iránti kérelmet a természetes személy, vagy
a) a vizsgálólaboratórium,
b) a mintavevő szervezet,
c) a kalibrálólaboratórium,
d) a jártassági vizsgálatot szervező szervezet,
e) a terméktanúsító szervezet,
f) az irányítási rendszereket tanúsító szervezet,
g) a személytanúsító szervezet,
h) az ellenőrző szervezet, a hatóságok kivételével,
i) a referenciaanyag-gyártó szervezet,
j) a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert hitelesítő szervezet vagy természetes személy,
k) az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény szerinti hitelesítő szervezet,
l) az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 43. cikke szerinti tanúsító szervezet (a továbbiakban: adatvédelmi tanúsító szervezet)
elektronikus úton köteles benyújtani az akkreditáló szervhez."
(2) A Natv. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az akkreditáló szerv az eljárást legfeljebb három hónapra felfüggesztheti, ha az eljárás határon átnyúló tevékenységet érint."
25. §
A Natv. 6. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(3) Az akkreditáló szerv az akkreditálási eljárás és a felügyeleti vizsgálati eljárás, valamint az akkreditált státusz területének bővítési eljárás döntéshozatali szakaszában a nemzeti akkreditálás rendszerébe tartozó szakterületeken szakértőként opponenst, szükség esetén opponenseket rendel ki.
(4) Opponens nem lehet olyan személy, aki ugyanazon eljárásban az értékelő csoport tagjaként járt el."
26. §
(1) A Natv. 9. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az akkreditáló szerv az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljeskörűen felfüggesztheti, ha az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy a jelentős változás bejelentését elmulasztja. Jelentős változásnak minősül:)
"a) az akkreditált szervezet elnevezésében jogi, tulajdonosi vagy szervezeti formájában, felépítésében, vezetésében,"
(bekövetkezett változás.)
(2) A Natv. 9. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az akkreditáló szerv az akkreditált szervezet, vagy akkreditált természetes személy akkreditált státuszát részlegesen, vagy teljeskörűen felfüggesztheti, ha az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy az eljárás során hamis adatszolgáltatást teljesít." (3) A Natv. 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az akkreditáló szerv a felfüggesztő határozatban a felfüggesztés megszüntetésének feltételeiről és a feltételek teljesítésének határidejéről is dönt. Ha az akkreditált szervezet, vagy akkreditált természetes személy az előírt feltételeknek határidőben eleget tesz, az akkreditáló hatóság a felfüggesztő határozatot visszavonja."
27. §
(1) A Natv. 14. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"a) az akkreditálási eljárásnak, a felügyeleti vizsgálat eljárásának, a külföldi akkreditált státusz elismerésére vonatkozó eljárásnak és az akkreditált státusz alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás bejelentésének részletes szabályait és az értékelő csoport összetételére, eljárására, díjazására vonatkozó szabályokat, továbbá az opponens eljárására, díjazására vonatkozó szabályokat, valamint"
(rendeletben határozza meg.)
(2) A Natv. 14. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben)
"a) az akkreditálási eljárásért, az akkreditált státusz területének bővítési eljárásáért, a kérelemre indult felügyeleti vizsgálati eljárásért, az akkreditálási okirat kiállításáért, továbbá a külföldi akkreditált státusz elismerési eljárásáért fizetendő"
(igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díjak beszedésével, megosztásával, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat - a b) pontban meghatározottak tekintetében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg.)
8. Záró rendelkezések
28. §
(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.(2) A 20-23. § 2020. április 19-én lép hatályba.
(3) Az 1. §, a 10. §, a 12. § és a 13. § b) pontja 2020. július 30-án lép hatályba.
(4) E törvény 2-9. §-ában, 13. § a) pontjában, valamint a 14. §-ában foglalt rendelkezéseit a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.
29. §
(1) E törvény a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36 EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.(2) E törvény a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2013. november 20-i 2013/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) E törvény a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről és a 764/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/515 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(4) E törvény a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/958 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján az Indokolások Tárában közzétételre kerül.A törvényjavaslat 1. alcímében szereplő rendelkezések megalkotásának célja egyrészt a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről szóló (EU) 2018/958 (2018. június 28.) európai parlamenti és tanácsi irányelvnek [a továbbiakban: (EU) 2018/958 irányelv] való megfelelés. Az (EU) 2018/958 irányelvben foglaltak szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó, általuk bevezetett új törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések, vagy a hatályos rendelkezésekhez fűzött módosításaik alkalmasak legyenek az elérni kívánt cél megvalósításának biztosítására, és ne lépjék túl az adott cél eléréséhez szükséges mértéket. Ennek érdekében szükséges a szabályozott szakmákkal kapcsolatos korlátozó rendelkezések elfogadása előtt kötelezően elvégzendő arányossági értékelés szempontjainak nemzeti jogszabályban történő rögzítése az (EU) 2018/958 irányelv 3-8. cikkében foglaltaknak megfelelően.
Másrészt az 1. alcímben szereplő rendelkezések az Európai Bizottság által 2018/2293. számon indított kötelezettségszegési eljárásban vállaltak végrehajtását célozzák, továbbá két területen (a szakképzésben folytatott továbbtanulás és a szakma gyakorlása) előnyös rendelkezéseket vezetnek be az elismerési eljárásba.
A törvényjavaslat 2-3. alcímében szereplő rendelkezések megalkotásának célja a kettős felhasználású termékek külkereskedelmét, valamint a haditechnikai termékek gyártását szabályozó törvények módosítása.
A törvényjavaslat 4. alcímében szereplő rendelkezések megalkotásának célja az, hogy a nemesfém forgalmazáson túlmenően a nemesfém felvásárlás tevékenységére is kiterjedjen a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) hatálya és ezáltal a felvásárlási tevékenység szabályozottá (a Kertv. alapján bejelentés-kötelessé) váljon, ezzel is csökkentve a felvásárlás általi pénzmosás megvalósulásának esélyét.
A törvényjavaslat 5-6. alcímében szereplő rendelkezések megalkotásának célja a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről és a 764/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2019/515 (EU) rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2019/515 rendelet] foglaltaknak való megfelelés. Az (EU) 2019/515 rendelet 2020. április 19-től teljes egészében kötelezően és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Az (EU) 2019/515 rendelet hatályon kívül helyezi az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 764/2008/EK rendeletet (a továbbiakban: 764/2008/EK rendelet). A 764/2008/EK rendelet 2020. április 19-ével veszti hatályát. Ehhez igazodva szükséges a 764/2008/EK rendeletre való hivatkozások, valamint az (EU) 2019/515 rendelettel össze nem egyeztethető rendelkezések hatályon kívül helyezése.
A törvényjavaslat 7. alcímében szereplő rendelkezések megalkotásának célja, hogy a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény rendelkezései megfeleljenek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezéseinek, mely a Nemzeti Akkreditáló Hatóságot elektronikus ügyintézést biztosító szervnek minősíti. Alapvető feltétel, hogy az ügyfelek által benyújtott kérelem is elektronikus formában kerüljön benyújtásra. A jelenlegi törvény nem tartalmazza részletesen, hogy a Hatóság mely döntésével szemben van helye közigazgatási per indításának, illetve az eljárás felfüggesztésének lehetőségét. Tekintettel az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárás - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénytől eltérő - specifikus voltára, indokolt a törvény kiegészítése. Jelenleg a kérelemre indított felügyeleti vizsgálati eljárás esetében a hivatalból helyszíni szemle lefolytatására kirendelt értékelő csoporttag díja a Nemzeti Akkreditáló Hatóságnál költségként merült fel. Ennek ellentételezéseként, amennyiben a felügyeleti vizsgálati eljárás eredményeként megállapításra kerülne, hogy a kérelem megalapozott volt, a lefolytatott eljárás költségei az ügyfél felé történő áthárítására lehetőséget ad.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1., 10., 12. §
Az (EU) 2018/958 irányelv 13. cikk (1) bekezdése értelmében a tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2020. július 30-ig megfeleljenek.Az (EU) 2018/958 irányelv kizárólag az átültetési határidőt követően elfogadott jogszabályok vonatkozásában várja el az általa kimondott arányossági értékelésnek való megfelelést, ezért nem igényli a jelenleg hatályos, szakmai követelményekre vonatkozó jogszabályok módosítását.
Az (EU) 2018/958 irányelv által megfogalmazott norma az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti szükségességi-arányossági tesztnek feleltethető meg tartalmilag. Utóbbi alapján az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvényben kell megállapítani, illetve alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
A fentiekkel összhangban a törvényjavaslat meghatározza az (EU) 2018/958 irányelv 3-8. cikkében foglaltakkal összhangban az új intézkedések előzetes értékelésének és nyomon követésének, a megkülönböztetés tilalmának, a közérdekű célokon alapuló indokolásnak, az arányosságnak, valamint az érdekelt felek tájékoztatásának és bevonásának törvényi szabályozási szintet igénylő követelményeit.
2. §
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Elismerési törvény) 13. §-át érintő módosítás azt célozza, hogy azokban az esetekben, ahol egy külföldi középiskolai bizonyítvány (például az eredmények gyengesége miatt) nem jogosít az adott országban felsőoktatásban való továbbtanulásra, de a külföldi szakképzésben való továbbtanulásra lehetőséget ad, az a hazai, érettségi bizonyítványhoz kötött szakképzésben való részvételt is tegye lehetővé.3. §
Az Elismerési törvény 18. §-a azt a helyzetet rendezi, amikor egy adott, például dél-amerikai ország felsőoktatási rendszerében az első ciklusú képzés öt vagy hat éves, az ahhoz tartozó szakképzettség a hazai mesterfokozathoz tartozó szakképzettségként legyen elismerhető.4-9., 14. §
A módosítások az Európai Bizottság által 2018/2293. számon indított kötelezettségszegési eljárásban vállaltak végrehajtását célozzák.Az Elismerési törvény 28. §-át érintő módosítok az úgynevezett alkalmazkodási időszakot vagy alkalmassági vizsgát megállapító hatósági döntés tartalmát pontosítják. Mindkét esetben utalással egészül ki a normaszöveg arra, hogy az alkalmazkodási időszakot töltő vagy alkalmassági vizsgát tevő személy jogállásának részletes szabályait az eljáró hatóság állapítja meg.
Az Elismerési törvény 29. §-át érintő módosítás célja az, hogy az úgynevezett általános elismerési rendszer hatályára vonatkozó rendelkezéseket átemelje a törvénybe. Ennek révén a most hatályos sommás utalás helyett (amely szerint akkor alkalmazandó az általános elismerési rendszer, ha a kérelmező szakmai képesítése nem felel meg az adott fejezetben foglalt feltételeknek) tételesen felsorolja a jogszabály, hogy mely esetekben tartozik az elismerési eljárás az általános rendszer hatálya alá.
Az Elismerési törvény 31. §-át módosító rendelkezés a tantárgy koncepciójával egészíti ki a külföldi és hazai képzés összevetésének szabályait.
Az Elismerési törvény 38-39. §-át és a 41. §-át érintő módosítások a határon átnyúló szolgáltatás szabályait pontosítják.
Az Elismerési törvény 38. §-a a határon átnyúló szolgáltatás meghatározását tartalmazza, míg a 39. § módosítása világossá teszi, hogy mód van a hazai jogalkotó számára, hogy határon átnyúló szolgáltatás esetében valamely szakmai szervezet vagy testület engedélyének beszerzését, szakmai szervezet vagy testület általi nyilvántartásba vételt, vagy szakmai szervezetben vagy testületben tagság betöltését írja elő, amennyiben az ilyen nyilvántartásba vétel vagy ideiglenes felvétel nem késlelteti és semmilyen módon nem nehezíti a szolgáltatás nyújtását, valamint nem ró további kötelezettséget a szolgáltatásnyújtóra.
Az Elismerési törvény 41. §-a pontosítja, hogy az úgynevezett előzetes ellenőrzés kizárólag közegészségügyi vagy közbiztonsági vonatkozású szakma esetében lehetséges, továbbá egyértelműsíti, hogy a hazai hatóság a képesítés előzetes ellenőrzését mellőzheti.
11. §
Felhatalmazó rendelkezést tartalmaz, hogy az egyes miniszterek a gyakornoki időszak beszámításának feltételeit megállapítsák.13. §
Az a)-b) pont szerinti szövegcserés módosítások az Európai Bizottság által 2018/2293. számon indított kötelezettségszegési eljárásban vállaltak végrehajtásához kapcsolódnak.15. §
A jelenleg hatályos szöveg csak az uniós rendeletekben meghatározott információ-megosztásra ad felhatalmazást, ezért szükséges a törvényi rendelkezések módosítása, hogy az Európai Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikájának joganyagában előírt jelentéstételi és információ megosztási kötelezettség teljesítésére törvényi felhatalmazás jöjjön létre. Ugyanezen célból szükséges a Magyarországra nézve nemzetközi jogi kötőerővel rendelkező szerződések alapján létrejött nemzetközi szervezetek részére történő adatszolgáltatás szabályozása. A külkereskedelmi államigazgatási szerv diszkrecionális hatáskörébe kell utalni azoknak az adatigényléseknek a teljesítését, amelyeket olyan harmadik fél terjeszt elő, amelyet az Európai Unió Tanácsa jelölt ki az adatok gyűjtésére és kezelésére, illetve azokat az eseteket, amikor az adatszolgáltatás nemzetközi jogalanyisággal nem rendelkező politikai együttműködések - non-proliferációs exportellenőrzési rezsimek - vagy az azokban részes más államok részére történik. A non-proliferációs exportellenőrzési rezsimeket a kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről szóló 13/2011. (II. 22.) Korm. rendelet határozza meg.16. §
A haditechnikai termék, szolgáltatás hatályos fogalommeghatározása hibás jogértelmezésre ad okot, ezért szükséges módosítani. Világossá kell tenni, hogy azt a terméket kell haditechnikaként kezelni, ami rajta van az ellenőrzési listán.17. §
A jogi normát egyértelműsítő módosítások.18. §
Aránytalan többletterhet jelent a gazdálkodókra nézve a nemzetbiztonsági ellenőrzés előírása, így törölni szükséges. Állami beszállítóknál lehet helye nemzetbiztonsági ellenőrzés kikötésének, de minden vállalkozásra általános feltételként előírni nem indokolt. A közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény 3. § (1) bekezdése tartalmazza a bírságra vonatkozó mérlegelési kritériumokat, ezért a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvényben (a továbbiakban: Httv.) ezen rendelkezés hatályon kívül helyezése indokolt.19. §
A módosítás a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni nemzeti kockázatértékelés felülvizsgálata eredményeképp megfogalmazott intézkedésekről szóló 1691/2018. (XII. 17.) Korm. határozat 1. mellékletében meghatározott, a nemzeti kockázatértékelés felülvizsgálata eredményeképpen az 1. melléklet 4. sorában megfogalmazott intézkedést hajtja végre. A módosítás célja az, hogy a nemesfém forgalmazáson túlmenően a nemesfém felvásárlás tevékenységére is kiterjedjen a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) hatálya és ezáltal a felvásárlási tevékenység szabályozottá (a Kertv. alapján bejelentés-kötelessé) váljon, ezzel is csökkentve a felvásárlás általi pénzmosás megvalósulásának esélyét.A módosítás egyértelművé teszi a forgalmazási tevékenység fogalmának felvásárlásra való kiterjesztésével, hogy a Kertv. 12. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt felhatalmazás, módosítás nélkül is kiterjed a nemesfém tárgyak felvásárlására is.
20. §
A "műszaki szabály" fogalma helyett a "nemzeti műszaki szabály" fogalmának átvezetését igénylő módosító rendelkezés.21. §
A jogharmonizációs záradék módosítandó törvényben történő elhelyezését szolgáló rendelkezés.22. §
A nemzeti műszaki szabály fogalmának átvezetését biztosító rendelkezés.23. §
A jogharmonizációs záradék módosítandó törvényben történő elhelyezését szolgáló rendelkezés, tekintettel arra, hogy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) hatályos szövege a 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre utal, melyet az (EU) 2019/515 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyez.24-27. §
Az akkreditáló szerv (a továbbiakban: NAH) az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően elektronikus ügyintézést biztosító szervnek minősül. Az elektronikus ügyintézés még hatékonyabb elősegítése érdekében a NAH a KÖFOP projekt keretein belül célul tűzte ki a papírmentes iroda koncepciójának megvalósítását a gyakorlatban is. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy az ügyfelek által benyújtott kérelem is elektronikus formában kerüljön benyújtásra. A NAH a papírmentes iroda megvalósításával kívánja elősegíteni a bürokrácia csökkentését; az ügyintézési határidők rövidülését, ezzel pedig egy egységesebb és egyszerűbb folyamat kialakítását az akkreditáció területét érintően.A jelenleg hatályos törvény nem tartalmazza az eljárás felfüggesztésének lehetőségét. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) taxatíve meghatározott esetekhez képest a NAH akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárása specifikus, ezért az Ákr.-től eltérő szabályozás, a NAH eljárásaira alkalmazható, specifikus tételes kiegészítés indokolt. Az eljárás felfüggesztésének bevezetése nemzetközi kötelezettségünkre tekintettel indokolt. Ez akkor valósul meg, amikor egy magyar és egy külföldi telephellyel is rendelkező szervezet a külföldi telephely tekintetében az eljárást a külföldi akkreditáló szervezet végzi el. Ennek biztosítására kötelezik a hatóságot az akkreditáló szervezeteket tömörítő nemzetközi szervezet minden tagszervezetére kötelező előírásai.
Az opponensekre vonatkozó módosítások egyrészt pontosítást tartalmaznak, másrészt összhangban vannak a NAH azon célkitűzésével, mely egy hatékonyabb döntéshozatali eljárást tesz lehetővé a szakmai szempontok és elvárások sérülése nélkül. Az opponens kijelölése minden esetben szükséges a NAH-ra vonatkozó MSZ EN ISO/IEC 17011:2018 szabvány szerint. Az opponens a rendszeren kívül álló független és pártatlan szakértő, aki az egész eljárást áttekinti. A pártatlanság garantálása ilyen módon is a legalapvetőbb kötelezettségünk. Ez teszi lehetővé, hogy a Magyarországon kiadott akkreditálási okiratok a világ közel száz országában elfogadottak legyenek, aminek eredményeként a magyar áruk, magyar megfelelőségértékelési bizonyítvánnyal mehetnek ezen országokba. Így időt és pénzt takarítanak meg a magyar exportáló cégek.
A kérelmező elnevezésében történő változás a jelenlegi törvény szerint nem minősül jelentős változásnak. Tekintettel arra, hogy a NAH az akkreditált státuszt a kérelmező kérelmében megjelölt szervezet nevére adja ki, így az akkreditált szervezet nevében bekövetkező változás is jelentős változásnak minősül. Az akkreditált szervezet elnevezésében/nevében bekövetkező változás adódhat jogi, szervezeti formai, felépítési, de egyéb okból is.
A hamis adatszolgáltatás olyan jelentős körülmény, amely indokolja az akkreditált státusz részleges, vagy teljes körű felfüggesztésének biztosítását a NAH számára.
A kérelemre indított felügyeleti vizsgálati eljárás lefolytatása esetén a NAH köteles minden esetben értékelő csoporttagot hivatalból kirendelni a helyszíni szemle lefolytatására, amely a NAH számára költséget jelent. Mivel jelenleg a kérelemre indított felügyeleti vizsgálati eljárás esetén a NAH nem számíthat fel díjat, így ez a NAH-nál költségként merül fel. Amennyiben a felügyeleti vizsgálati eljárás eredményeként megállapításra került, hogy a kérelem megalapozott volt, a lefolytatott eljárás költségeinek ügyfél felé történő áthárítása indokolt. Amennyiben a kérelem megalapozatlan volt, a lefolytatott felügyeleti vizsgálati eljárás költségeit a NAH viseli.
28. §
A záró rendelkezések tartalmazzák a hatálybalépésre vonatkozó rendelkezéseket.29. §
A záró rendelkezések tartalmazzák az Európai Unió jogának való megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket.