adozona.hu
T/6353. számú törvényjavaslat indokolással - egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról
T/6353. számú törvényjavaslat indokolással - egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 51. § (1) bekezdésében az "a köztisztviselői illetményalap" szövegrész helyébe az "a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap" szöveg lép.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 16/A. &s...
T/6353. számú törvényjavaslat indokolással - egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról
2019. évi LIX. törvény egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról
1. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
1. §
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 51. § (1) bekezdésében az "a köztisztviselői illetményalap" szövegrész helyébe az "a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap" szöveg lép.2. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása
2. §
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"16/A. §
A honvédségi szervezet, illetve a rendvédelmi szerv állományába tartozó és az Egyetemen megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadó oktatókat az Egyetem katonai, rendészeti, valamint nemzetbiztonsági alap- és mesterképzési szakjainak, valamint doktori iskoláinak akkreditációja során teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóként kell figyelembe venni."
3. §
Az NKE tv. 1. alcíme a következő 16/B-16/D. §-sal egészül ki:"16/B. §
(1) A közalkalmazotti jogviszonyt - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottakon túl - felmentéssel megszüntetheti az Egyetem, ha
a) a feladatok hatékonyabb biztosítása érdekében a közalkalmazott munkakörében másik közalkalmazottat kíván alkalmazni,
b) a közalkalmazott a munkakörének betöltésére érdemtelenné vált,
c) az Egyetemen a teljes oktatói és tanári létszám által a tanításra fordított idő kötelező óraszámai összegének és az Egyetem által elindított szakok képzési terve alapján megtartott tanórák számának aránya meghaladja az 1,25-ös arányszámot a két egymást követő tanulmányi félév átlagában.
(2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó rendelkezései közül a felmentési időre, illetve a végkielégítésre vonatkozó rendelkezéseket az (1) bekezdés b) pontja esetében nem kell alkalmazni.
16/C. §
(1) Amennyiben olyan változás következik be a közalkalmazott munkakörébe tartozó feladatokban -így különösen az Egyetem feladatellátását érintő jogszabályváltozás esetén - amelynek hatékony ellátására a közalkalmazott oktatási és tudományos tevékenysége, iskolai végzettsége, szakképzettsége vagy szakmai tapasztalata nem megfelelő, az Egyetem a munkakört más közalkalmazottal is betöltheti.
(2) Az Egyetem köteles felajánlani annak lehetőségét, hogy a közalkalmazott a feladatok ellátásához szükséges (1) bekezdés szerinti követelményeket az Egyetem által biztosított határidőn belül teljesítse.
(3) A közalkalmazott jogviszonyát az (1) bekezdésben foglalt okból megszüntetni kizárólag abban az esetben lehet, ha az Egyetemen a közalkalmazott oktatási és tudományos tevékenységének, iskolai végzettségének, szakképzettségének, szakmai tapasztalatának megfelelő, betölthető munkakör nincs, vagy az így felajánlott munkakört a közalkalmazott nem fogadja el.
(4) A felajánlandó munkakör meglétéről, annak hiányáról, illetve a munkakör el nem fogadásának következményeiről a munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat.
(5) A felmentés indokolásának tartalmaznia kell
a) az Egyetem érdekkörében felmerülő (1) bekezdés szerinti okot, és
b) azt a követelményt, amely a munkakör betöltéséhez szükséges, azonban a közalkalmazott azzal nem rendelkezik.
(6) Az (1) bekezdés alapján történő felmentés nem alkalmazható, ha
a) az iskolai végzettség, illetve szakképzettség, szakmai tapasztalat Egyetem által biztosított határidőn belül történő megszerzésére a közalkalmazott kötelezettséget vállal, vagy
b) a közalkalmazott tudományos fokozatának, szakmai tapasztalatának megfelelő, betölthető munkakört a közalkalmazott elfogadja.
16/D. §
(1) A közalkalmazott jogviszonya felmentéssel megszüntethető érdemtelenség miatt. Az érdemtelenség indoka kizárólag a közalkalmazott magatartásában, illetve a munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet.
(2) Érdemtelenségnek minősül, ha a közalkalmazott a munkahelyén, vagy azon kívül olyan magatartást tanúsít, amely az őt foglalkoztató Egyetem jó hírnevét súlyosan sérti.
(3) Az érdemtelenség jogcímén történő felmentés megszüntetésének kezdeményezési jogát az Egyetem
a) az ennek alapjául szolgáló ok tudomásszerzésétől számított harminc napon belül, legfeljebb azonban az annak bekövetkezését követő egy éven belül;
b) bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolhatja.
(4) Az érdemtelenség megállapítására vonatkozó döntés meghozatala előtt a közalkalmazottnak lehetőséget kell adni a döntés alapjául szolgáló körülmények megismerésére és arra, hogy az arról való tájékoztatástól számított tizenöt napon belül védekezését előadhassa, bizonyítékait előterjeszthesse, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően az az Egyetemtől nem várható el."
4. §
Az NKE tv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"17. §
(1) Az Egyetemen a következő magasabb vezetői megbízások adhatók:
a) rektor,
b) rektorhelyettes,
c) dékán,
d) gazdasági főigazgató,
e) campus főigazgató,
f) főtitkár.
(2) A campus főigazgató az Egyetem használatában lévő vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok ellátását irányítja.
(3) Az Egyetemen a következő vezetői megbízások adhatók:
a) dékánhelyettes,
b) főigazgató-helyettes,
c) főtitkárhelyettes,
d) szervezeti egységek vezetői és vezetőhelyettesei.
(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott megbízások pályázat útján adhatóak.
(5) Az oktatói és a kutatói munkakör vonatkozásában az Nftv. 31. § (4) bekezdésében, valamint a magasabb vezetői és a vezetői megbízás tekintetében az Nftv. 37. § (6) bekezdésében meghatározott felső korhatárra vonatkozó korlátozás alól a Fenntartó felmentést adhat."
5. §
Az NKE tv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Az Egyetem katonai felsőoktatási szervezeti egységeinek vezetőit a Magyar Honvédség parancsnokának véleményét kikérve kell megbízni, illetve megbízásukat visszavonni."
6. §
Az NKE tv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"20. §
A rektor köteles a képzési program honvédelemmel és katonai nemzetbiztonsággal kapcsolatos katonai-szakmai követelményei vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter, a rendészeti ágazat rendészeti szakmai követelményei vonatkozásában az érintett országos parancsnok egyetértését beszerezni."
7. §
Az NKE tv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"25. §
A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató hallgatói jogviszonya különleges jogrendben, valamint a katasztrófák megelőzése érdekében elrendelt közreműködés idején szünetelhet. A hallgatói jogviszony ettől eltérő szüneteltetését a Magyar Honvédség személyügyi szervének vezetője engedélyezheti."
8. §
Az NKE tv. 30. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató köteles különösen)
"g) a Magyar Honvédség parancsnoka által elrendelt - a honvédelmi miniszter által kijelölt államtitkár egyetértésével - oktatási és szocializációs feladatokat ellátni."
9. §
Az NKE tv. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató, valamint a doktori képzésben részt vevő hivatásos vagy szerződéses állományú hallgató külföldi tanulmányokat a Magyar Honvédség parancsnokának engedélyével folytathat. A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató esetében vendéghallgatói és további (párhuzamos) hallgatói jogviszony létesítéséhez, valamint a további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányok folytatásához a Magyar Honvédség személyügyi szervének vezetője előzetes engedélye szükséges."
10. §
Az NKE tv. 36. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:"(7) Az Egyetem költségvetési forrásai terhére az Egyetem alapító okiratban meghatározott feladataival és alaptevékenységével összefüggésben támogatás, adomány, és más ellenérték nélküli kötelezettség vállalható, valamint kifizetés teljesíthető."
11. §
Az NKE tv. a következő 55/A. §-sal egészül ki:"55/A. §
E törvénynek az egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.3.) megállapított 16/B. § (1) bekezdés c) pontját a Módtv. 3. hatálybalépésekor folyamatban lévő tanévtől kell alkalmazni."
12. §
Az NKE tv. 18. § (3) bekezdésében a "gazdasági főigazgatót" szövegrész helyébe a "gazdasági főigazgatót és a campus főigazgatót" szöveg lép.13. §
Hatályát veszti az NKE tv.a) 7. § (1) bekezdés d) pontja,
b) 36. § (3) bekezdése.
3. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosítása
14. §
A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) 1. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:(E törvény hatálya)
"g) az 58/C. § tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre" (terjed ki.)
15. §
A Külszoltv. 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) A kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti tartós külszolgálati álláshelyen - a kormányzati igazgatásról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően - a kihelyezett tartós külszolgálati munkaköri leírásában meghatározott feladatokat kell ellátni."
16. §
A Külszoltv. 9/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A tartós külszolgálat megszűnését követően a kormánytisztviselő, akinek jogviszonya az (1) bekezdés szerint szűnt meg, a megszűnt munkaviszonyával azonos tartalmú kormányzati szolgálati jogviszonyban a 21. § (1) bekezdése szerint elhelyezésre kerül."
17. §
(1) A Külszoltv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:"(2) A tartós külszolgálati kihelyezés előtt álló és kihelyezésre kerülő kormánytisztviselő (a továbbiakban: felkészülő) tartós külszolgálati felkészítésének időtartama - a kihelyező vezető döntése alapján, ide nem értve a 10. § (2) bekezdése szerinti kijelölés esetét - legalább egy, legfeljebb hat hónapig tarthat.
(2a) A szakdiplomata a felkészülés (2) bekezdés szerinti időtartamának eredménytelen eltelte, kihelyezésének visszavonása, illetve külszolgálati kirendelése, vezénylése megszüntetése esetén visszahelyezésre kerül a küldő szervhez."
(2) A Külszoltv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A (2) bekezdés szerinti felkészülés idejére a kihelyező vezető a kormánytisztviselőt kinevezésének módosításával a kihelyező szerv tartós külszolgálati felkészülést támogató szervezeti egységébe, külföldi felkészülési állományba a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre helyezheti. Ha a külföldi felkészülési állományba helyezett felkészülő a (2) bekezdés szerinti hat hónapos határidő lejártát követően nem kerül tartós külszolgálatra kihelyezésre, jogviszonyára a 21. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A tartós külszolgálati felkészülés ideje alatt a felkészülőt a kihelyező szerv az e törvényben foglalt eltérésekkel a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban kormánytisztviselőként foglalkoztathatja."
(3) A Külszoltv. 11. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5b)-(5f) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) A (2) bekezdés szerinti felkészülés ideje alatt a felkészülő cafetéria-juttatásra, a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyekre nézve jogszabályban biztosított pénzbeli és természetbeni juttatásokra, egyéb munkáltatói kedvezményekre, illetve a 23. §-ban meghatározott illetményelőlegen túl egyéb fizetési előlegre nem jogosult.
(5b) A külföldi felkészülés alatt a kormányzati igazgatásról szóló törvény 133. § (1) bekezdés a) pontja szerinti időtartamnak minősülő felkészülési kötelezettség teljesítését a kihelyező szerv hivatali szervezetének vezetője, vagy az általa írásban kijelölt kihelyező szervvel jogviszonyban álló, vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő igazolhatja.
(5c) A (2) bekezdés szerinti hat hónapos határidő a kormányzati igazgatásról szóló törvény 93. § (2) bekezdés, 100. §-a, 102. §-a, 103. §-a, a 113. § (1) bekezdés, a 131. § (1)-(3) bekezdés és az e törvény 58/C. § (2) bekezdése szerinti esetekben, a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés esetén, valamint a táppénz, baleseti táppénz, határozatlan idejű jogviszony esetén a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj jogcím miatti keresőképtelenség időtartamára felfüggesztésre kerül. A felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnését követően a (2) bekezdésben meghatározott, már megkezdett időtartam tovább folytatódik. Jelen bekezdés alkalmazása esetén a kormánytisztviselő a 11. § (4) bekezdés szerinti illetményre nem jogosult, ide nem értve az (5d) bekezdésben foglaltakat.
(5d) Ha a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (e bekezdés alkalmazásában: minisztérium) és annak kormánytisztviselője között az 58/C. § (1) bekezdés b)-c) pont szerinti esetben megkötött megállapodásban foglaltak alapján, a minisztérium a megállapodásban rögzített időtartamra a fogadó szerv által biztosított költségtérítés, napidíj vagy egyéb díjazás mellett a kormánytisztviselő belföldi illetményét és jogszabály szerint őt megillető juttatásait is köteles biztosítani, azokat a 11. § (4) és (5a) bekezdés alapján biztosítja.
(5e) A külszolgálati felkészülés idejére a felkészülő a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti alapszabadságra, továbbá a kormányzati igazgatásról szóló törvény 155. §-a szerinti pótszabadságra, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény 128. § (3) bekezdése szerinti álláshely besorolástól függő pótszabadság helyett
a) az 1. melléklet szerinti technikai munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén három munkanap,
b) az 1. melléklet szerinti adminisztratív munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén öt munkanap,
c) az 1. melléklet szerinti diplomata munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén hét munkanap,
d) az 1. melléklet szerint vezető munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén a kilenc munkanap
pótszabadságra jogosult.
(5f) A (2) bekezdés szerinti felkészülő és a 21. § (2) bekezdése szerinti belföldi felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselő a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti szolgálati elismerés helyett a (4) bekezdés szerinti illetmény alapul vételével a kormányzati igazgatásról szóló törvény 145. § (1) bekezdése szerinti mértékben jogosult."
18. §
A Külszoltv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A kihelyező vezető lehetőség szerint a kihelyezés (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnésének pontos dátumáról legkésőbb az azt megelőző két hónappal tájékoztatja a kihelyezettet."
19. §
(1) A Külszoltv. 21. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(1) A tartós külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését közvetlenül követően a kihelyező vezető - a szakdiplomata kivételével - a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőt, a kormányzati igazgatásról szóló törvény 89. § (1) bekezdése alapján kinevezésének egyoldalú módosításával iskolai végzettsége, szakképzettsége vagy szakképesítése figyelembe vételével a kihelyező szervnek a kormányzati igazgatásról szóló törvény 55. § (1) bekezdés vagy 56. § (1)-(2) bekezdés szerinti álláshelyére helyezheti, ha a kihelyező szerv rendelkezik a kormánytisztviselő által betölthető álláshellyel. Az álláshelyre történő helyezés során a kihelyező vezető a kormányzati igazgatásról szóló törvény 89. § (1) bekezdése alapján jogosult a kormánytisztviselő határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati jogviszonyának egyoldalú módosítására is. A kormánytisztviselőt a kinevezés módosításának vele való közlésétől számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére a kormányzati igazgatásról szóló törvény 89. § (5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával, a 21. § (2) bekezdése szerinti illetménye alapulvételével fel kell menteni.
(2) A kihelyező vezető a tartós külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését követően, amennyiben nem kerül sor az (1) bekezdés szerinti álláshelyre történő helyezésre - a szakdiplomata kivételével - a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőt legfeljebb a 11. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamig a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyen belföldi felkészülési állományban tarthatja. A belföldi felkészülés időtartama alatt a kihelyező vezető iskolai végzettsége, szakképzettsége vagy szakképesítése figyelembe vételével a kormánytisztviselőt kinevezésének egyoldalú módosításával a kihelyező szervnek a kormányzati igazgatásról szóló törvény 55. § (1) bekezdése vagy 56. § (1) és (2) bekezdése szerinti álláshelyére helyezheti. A belföldi felkészülési állományból a kihelyező szerv betölthető álláshelyére történő helyezése során az (1) bekezdésben a tartós külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését közvetlenül követő álláshelyre helyezésre vonatkozóan megállapított szabályok megfelelően alkalmazandóak. A belföldi felkészülés ideje alatt - ide nem értve a 11. § (5c) bekezdés szerinti időtartamot - a kormánytisztviselő a 11. § (4) bekezdése szerinti illetményre jogosult. A belföldi felkészülés alatt a kormánytisztviselő cafetéria-juttatásra, a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyekre nézve jogszabályban biztosított pénzbeli és természetbeni juttatásokra, egyéb munkáltatói kedvezményekre, illetve a 23. §-ban meghatározott illetményelőlegen túl egyéb fizetési előlegre nem jogosult.
(3) Ha a (2) bekezdés szerint belföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselő a 11. § (2) bekezdése szerinti határidőig nem kerül a kihelyező vezető részéről a (2) bekezdésben foglaltak szerint a kihelyező szervnek a kormánytisztviselő végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelő, a kormányzati igazgatásról szóló törvény 55. § (1) bekezdése vagy 56. § (1) és (2) bekezdése szerinti betölthető álláshelyre helyezésre, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a kihelyező szervnél megszűnik, azzal, hogy a kormánytisztviselő a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti besorolási illetménye helyett a (2) bekezdés szerinti illetmény alapulvételével jogosult a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti végkielégítésre, illetve felmentési időre."
(2) A Külszoltv. 21. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A belföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselő jogviszonyára a 11. § (5b)-(5f) bekezdésében foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.
(8) Az egy tartós külszolgálat időtartamára kinevezett kormánytisztviselő a berendelést követően, amennyiben legkésőbb a berendelés időpontjáig a várandósságát a kihelyező vezetőnek írásban bejelentette, a bejelentésnek a kihelyező vezetővel való közlésétől a gyermeke megszületéséig az (1)-(2) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával belföldi felkészülő állományba helyezhető azzal, hogy a kihelyező szervvel fennálló határozott időtartamú jogviszonya a gyermeke megszületésének időpontjával - a törvény erejénél fogva - megszűnik."
20. §
A Külszoltv. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) A kihelyezett munkaköri leírása kiadásának rendjét a kihelyező vezető normatív utasításban határozza meg."
21. §
A Külszoltv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A kihelyezett a tartós külszolgálatának időtartama alatt havonta devizailletményre és átalányköltségtérítésre (a továbbiakban együtt: díjazás) jogosult. A díjazás forintban kerül megállapításra, számfejtésre, illetve egész forintra kerekítve kerül folyósításra legkésőbb a tárgyhót követő hónap 15. napjáig a kihelyezett részére. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő devizailletmény-megállapításnak. A kihelyezett részére tartós külszolgálata idejére a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti besorolása alapján megállapított belföldi illetménye és a 11. § (4) bekezdése szerinti illetménye nem jár."
22. §
A Külszoltv. 23. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) Az adott állomáshelyre vonatkozó deviza-alapilletmény
a) a deviza-illetményalap, valamint
b) az adott állomáshelyre megállapított ENSZ-szorzó
szorzata alapján kerül meghatározásra."
23. §
A Külszoltv. 24. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(7) Ha írásbeli nyilatkozata alapján a kihelyezett házastársa is a kihelyezettel tartózkodik, és nem folytat a 2. § 8a. pontjában meghatározott, vagy annak megfelelő jogviszony szerinti jövedelemszerző tevékenységet, a kihelyezett illetménye 12,5%-ának megfelelő devizailletménypótlékra jogosult. A nyilatkozatra vonatkozó részletes szabályokat a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg."
24. §
(1) A Külszoltv. 25. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3a) A külképviselet-vezető a vegyes költségtérítés vonatkozásában megállapított költségtérítésalap, valamint az adott állomáshely tekintetében megállapított költségtérítés-szorzó szorzata szerinti kétszeres vegyes költségtérítésre jogosult, ha az (1) bekezdés szerint az átalány-költségtérítés számfejtését a külképviselet-vezető önmaga számára igényli."
(2) A Külszoltv. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A kihelyezettet a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálat állomáshelyén tartózkodó, a 2. § 8. pontja szerinti hozzátartozónak minősülő minden gyermek után
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti költségtérítés 10%-ának, fogyatékkal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermek esetén 15%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés,
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítés 100%-ának, fogyatékkal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermek esetén 150%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés, valamint
c) a gyermek középfokú tanulmányainak befejezéséig, de legfeljebb huszonegyedik életévének betöltéséig gyermeknevelési költségtérítés
illeti meg, ideértve azt az esetet is, ha a gyermek Magyarországon folytatja tanulmányait, de életvitelszerűen Magyarországgal szomszédos országban lévő állomáshelyen tartózkodik."
(3) A Külszoltv. 25. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) A kihelyezettet az (5) bekezdés c) pontja szerinti gyermeknevelési költségtérítés 110 %-ának megfelelő gyermeknevelési költségtérítés illeti meg, ha gyermekét egyedül neveli."
(4) A Külszoltv. 25. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Ha a kihelyezett írásbeli nyilatkozata alapján a kihelyezett házastársa is a kihelyezettel tartózkodik, a kihelyezett a (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítés 100%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítésre jogosult. A házastárs után járó költségtérítés-kiegészítésre a (3a) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók."
(5) A Külszoltv. 25. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(15) Ha a kihelyezett házastársa egy naptári hónapban 10 napnál többet tartózkodik a kihelyezett nélkül az állomáshelytől távol, a kihelyezett az adott hónapban a 24. § (7) bekezdés szerinti juttatásra nem jogosult."
25. §
A Külszoltv. 26. § (1)-(1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A kihelyezettet megillető díjazás kifizetése a kihelyezett által választott, legfeljebb két - euró, USA dollár, vagy forint fogadására alkalmas - fizetési számlára történő utalással, a kihelyezett által meghatározott arányban megosztva történik.
(1a) Ha az állomáshely szerinti országban nincs, vagy olyan alacsony fejlettségű bankrendszer működik, ami az utalás biztonságát veszélyezteti, a díjazás legfeljebb 50%-os mértékéig, a kifizetés pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés útján a külképviseleten történik euróban vagy USA-dollárban attól függően, hogy a külképviselet részére melyik valuta használata engedélyezett. A készpénzben kifizetésre kerülő díjazás euróra vagy USA-dollárra történő átváltása a bérszámfejtés hónapját megelőző hónap 15. napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik."
26. §
A Külszoltv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Külön díjazás helyettesítési időre nem jár, a külképviseleti munkaszervezésért a külképviseletvezető felelős."
27. §
A Külszoltv. 29/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A fogadó államban munkaszüneti napnak minősülő ünnepnapok a külképviseletre kihelyezett számára szabadnapoknak minősülnek, amelyet a rendkívüli munkavégzés, készenlét és ügyelet időtartamának elszámolásakor figyelembe kell venni. Ha a kihelyezett rendes szabadságát vagy egyéb engedélyezett távollétét nem a fogadó államban tölti, abban az esetben a kihelyezett esetében a szabadság megállapítása tekintetében a magyarországi munkarendet kell figyelembe venni, a fogadó állam munkaszüneti napja ez idő alatt e törvény szerinti szabadságnak minősül."
28. §
A Külszoltv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"31. §
(1) A tartós külszolgálat idejére a kihelyezett a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti alapszabadságra, továbbá a kormányzati igazgatásról szóló törvény 155. §-a szerinti pótszabadságra, valamint - a kormányzati igazgatásról szóló törvény 128. § (3) bekezdése szerinti álláshely besorolástól függő pótszabadság helyett -
a) az 1. melléklet szerinti technikai munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő kihelyezés esetén három munkanap,
b) az 1. melléklet szerinti adminisztratív munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő kihelyezés esetén öt munkanap,
c) az 1. melléklet szerinti diplomata munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő kihelyezés esetén hét munkanap,
d) az 1. melléklet szerint vezető munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő kihelyezés esetén kilenc munkanap
pótszabadságra jogosult.
(2) A kormányzati igazgatásról szóló törvényben foglaltaktól eltérően a kihelyező vezető döntése szerint a belső szabályzatban meghatározott tartós légszennyezettségű állomáshelyek részére a tárgyévben időarányosan megállapított 5 nap rekreációs szabadság jár. A rekreációs szabadság a tárgyév utolsó napjáig adható ki és a kihelyezett eddig az időpontig veheti igénybe.
(3) A tartós külszolgálat időtartamára járó alap- és pótszabadságot a kihelyezettnek tartós külszolgálata időtartama alatt igénybe kell vennie. A szabadság kiadása a kormányzati igazgatásról szóló törvény 129. §-a alapján történik. A kihelyezés évében a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján meghatározott és fel nem használt, belföldi jogviszonyra megállapított szabadságnapok a tartós külszolgálatra való kihelyezést követően a kormányzati igazgatásról szóló törvény 129. §-a alapján vehetők igénybe. A kihelyező szerv szakdiplomaták esetében csak a tartós külszolgálat időtartama alatt keletkező, időarányos szabadságot adja ki.
(4) Ha a kihelyezett a tartós külszolgálatának megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a tartós külszolgálaton töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett devizailletményt köteles visszafizetni.
(5) Az (1) bekezdésben foglalt szabadságon felül a kihelyezett a (6)-(7) bekezdésben szabályozott feltételekkel szabadságnak nem minősülő távollétet igazoló utazási nap, illetve egészségügyi vizsgálat céljából igénybe vehető szabadnap (a továbbiakban: orvosi nap) igénybevételére jogosult. Az utazási és orvosi nap felhasználása csak a tényleges Magyarországra történő utazáshoz, illetve a kihelyező szerv által meghatározott kötelező magyarországi orvosi vizsgálaton való megjelenéshez kapcsolódó konkrét távollét napok igazolására jogosít.
(6) A kihelyezés és a berendelés évének kivételével - a kihelyezettet évente összesen
a) Európán belüli állomáshely esetében két, Európán kívüli állomáshely esetében négy, Ausztrália és Óceánia esetében hat utazási nap, valamint
b) állomáshelytől függetlenül két orvosi nap
illeti meg.
(7) A kihelyezettet az állomáshelyre történő első kiutazáskor és a végleges hazautazáskor - ideértve a másik állomáshelyre történő áthelyezést is - Európán belüli állomáshely esetében egy-egy, Európán kívüli állomáshely esetében kettő-kettő, Ausztrália és Óceánia esetében három-három utazási nap illeti meg. A külszolgálat megkezdésének és megszűnésének naptári évében, amennyiben abban az évben a külszolgálat időtartama nem éri el a kilenc hónapot, a kiutazáshoz, illetve a végleges hazautazáshoz biztosított utazási napokon túl a kihelyezett további utazási napokra nem jogosult.
(8) A szabadság kiadásának időpontját - a kihelyezett előzetes meghallgatása után - az éves szabadságolási terv alapján a külképviselet-vezető határozza meg. A külképviselet-vezető tekintetében a szabadság kiadásának időpontját a kihelyező szerv határozza meg.
(9) A 11. § (3) bekezdése szerinti külföldi felkészülési állományba, továbbá a 21. § (2) bekezdés szerinti átmeneti belföldi felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselő esetén szabadságolási tervet nem kell készíteni.
(10) Ha a kihelyezett kormányzati szolgálati jogviszonya tartós külszolgálata időtartama alatt szűnik meg, számára a végkielégítés, továbbá a szabadságmegváltás összege a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti besorolása helyett a 11. § (4) bekezdés szerinti illetmény alapulvételével kerül megállapításra.
(11) A kihelyezett a külszolgálata időtartama alatti rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként ki nem adott szabadidő megváltására a tartós külszolgálatának időtartama alatt a 21. § (2) bekezdés szerinti illetmény alapulvételével, a külszolgálat befejezését követően jogosult.
(12) Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a kihelyezett fogadásokon, rendezvényeken, konferenciákon, kulturális eseményeken vesz részt, illetve biztonsági szolgálatot lát el.
(13) A kihelyezett fizetés nélküli szabadságra vonatkozó igényét a kihelyező vezető bírálja el. A kihelyezettet a fizetés nélküli szabadság idejére a 23-26. § szerinti járandóságok nem illetik meg."
29. §
(1) A Külszoltv. 33. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:"(1) A kihelyezett a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti szolgálati elismerés helyett a 11. § (4) bekezdés szerinti illetmény alapul vételével a kormányzati igazgatásról szóló törvény 145. § (1) bekezdése szerinti mértékben jogosult.
(2) A kihelyezettet és a külképviselet által foglalkoztatott házastársat a keresőképtelensége időtartamára éves szinten összesen legfeljebb 90 napig, állomáshelyén a havi devizailletményének, illetve a külképviselet által foglalkoztatott házastársat a munkabérének 60%-a, belföldön 30%-a illeti meg. A 90. napot követően a kihelyezettet, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastársat - ha szállítható állapotban van - további gyógykezelésre haza kell szállítani. Az éves szinten 90. napot meghaladó - további legfeljebb 90 nap - időtartamra a kihelyezett a devizailletményének, a külképviselet által foglalkoztatott házastárs a munkabérének 30%-ára jogosult függetlenül a tartózkodás helyétől.
(2a) Ha a felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselő táppénzre, baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra jogosult, akkor a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) szabályai az irányadóak. A 11. § (3) bekezdése szerinti külföldi felkészülési állományba, valamint a 21. § (2) bekezdése szerinti belföldi felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselőt az Ebtv.-ben meghatározott betegszabadsága idejére a 11. § (4) bekezdése szerinti illetményének a 60%-a illeti meg."
(2) A Külszoltv. 33. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(6) A (2) bekezdés szerinti juttatásra, illetve a szülési szabadságra jogosult kihelyezett, valamint külképviselet által foglalkoztatott házastárs az Ebtv. 43. § (1) bekezdése szerinti táppénzre és az Ebtv. 40. § (1) bekezdése szerinti csecsemőgondozási díjra nem jogosult.
(7) A kihelyezett, valamint külképviselet által foglalkoztatott házastárs üzemi balesete vagy foglalkozási megbetegedés esetén a kihelyezettet devizailletménye, a külképviselet által foglalkoztatott házastársat a munkabére 100%-a, útibaleset esetén 90%-a illeti meg a keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb 90 napig. Az Ebtv. szerinti baleseti táppénzre a kihelyezett a tartós külszolgálat ideje alatt nem jogosult. Amennyiben a folyósítás ideje alatt megszűnik a kihelyezett tartós külszolgálata vagy kormányzati szolgálati jogviszonya, akkor a baleseti táppénz az Ebtv. 55. § (3) bekezdése szerinti fennmaradó jogosultsági időre folyósítható."
30. §
A Külszoltv. 35/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"(5) Az 1. § (1) bekezdés f) pontja szerinti jogosultra vonatkozóan a kihelyező szerv által a közszolgálati alapnyilvántartásban kezelt adatok a kihelyező szerv által a tartós külszolgálati pályázati és felkészítési eljárást támogató informatikai rendszer nyilvántartásával összekapcsolhatóak."
31. §
A Külszoltv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"37. §
A 19. § és a 28. § (1) bekezdése az EU ÁK tekintetében nem alkalmazható."
32. §
A Külszoltv. 52. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:"(8) A kihelyező szerv az EU ÁK-ra kihelyezettek számára az euróárfolyam-emelkedés hatásának mérséklésére árfolyamkompenzációt biztosíthat. Az árfolyam-kompenzáció megállapításának feltételeire, mértékére vonatkozó részletes szabályokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg."
33. §
A Külszoltv. 58. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:"(6a) A (6) bekezdés szerinti, a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal, mint kihelyező szervvel határozatlan idejű munkaviszonyban álló kihelyezettek munkaviszonyára a 21. §-t kell megfelelően alkalmazni."
34. §
A Külszoltv. a következő V. Fejezettel egészül ki:"V. Fejezet
A KÖZÉRDEKŰ VAGY KÖZÉRDEKBŐL NYILVÁNOS ADATOK MEGISMERHETŐSÉGE
57/A. §
(1) Ha
a) a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó támogatási szerződés megkötésére irányuló eljárással összefüggésben
aa) a támogatási kérelemben,
ab) a támogatási kérelem befogadhatóságának vizsgálatakor keletkezett iratokban,
ac) a támogatási döntésben, illetve feltételes támogatási ajánlatban,
ad) a támogatási szerződés módosítására irányuló kérelem vizsgálatakor keletkezett iratokban, valamint
ae) a beszámolás és visszakövetelés során keletkezett iratokban
foglalt adatok,
b) a diplomáciai érintkezés formalizált és nem formalizált dokumentumaiban foglalt olyan adatok, amelyek a diplomáciai vagy gazdasági kapcsolatok jövőbeli kialakítására, módosítására vagy megszüntetésére irányulnak az erre irányuló döntés meghozatala előtt, valamint
c) a tartós külszolgálatra kihelyező szervvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, a külgazdasági, külpolitikai valamint a diplomáciai feladatellátásban érintett vagy abban közreműködő személyek valamely, e feladatellátással összefüggésben kezelt személyes adatának
megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági vagy nemzetgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, azok megismerése iránti igény teljesítését az adat keletkezésétől számított öt évig meg kell tagadni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően
a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről - Magyarország külpolitikai, külgazdasági, nemzetgazdasági érdekeit mérlegelve - a külgazdasági ügyekért felelős miniszter,
b) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről - Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit mérlegelve - a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter dönt."
35. §
A Külszoltv. 20. alcíme a következő 58/B-58/D. §-sal egészül ki:"58/B. §
E törvénynek az egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított rendelkezéseit a Módtv2. hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.
58/C. §
(1) E törvénynek a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépésekor a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett kihelyező szervvel (jelen § alkalmazásában: minisztérium) jogviszonyban álló és a minisztérium mint áthelyező szerv által e törvény szerinti tartós külszolgálatra történő kihelyezés céljából határozott időre más kormányzati igazgatási szervhez áthelyezett vagy a kormányzati igazgatásról szóló törvény 103. § szerinti nemzeti szakértői vagy ezzel egyenértékű tevékenységet folytató vagy állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél, illetve az Európai Unió szerveinél átmenetileg jogviszonyt létesített kormánytisztviselő az e törvény 11. §-a szerinti felkészülőnek minősül. A határozott idejű áthelyezés, a nemzeti szakértői vagy ezzel egyenértékű tevékenység vagy állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél, illetve az Európai Unió szerveinél fennálló átmenetileg létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény 131. § (2) bekezdése szerinti esetben a kormánytisztviselő vonatkozásában a kihelyező szerv a 21. § szerinti, az átmeneti belföldi felkészülési állományba tartozó kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni.
(2) E törvény szerinti külpolitikáért felelős minisztériummal jogviszonyban álló kormánytisztviselőt
a) az e törvény hatálya alá tartozó másik kihelyező szervnél történő tartós külszolgálati kihelyezés érdekében történő külszolgálati kirendelés, vagy
b) a kormányzati igazgatásról szóló törvény 103. §-a szerinti, vagy ezzel egyenértékű tevékenység, vagy
c) - a kormányzati igazgatásról szóló törvény 104. § (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően -állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél, illetve nemzetközi, vagy regionális szervezetnél vagy Európai Unió szerveinél külügyi-, külpolitikai-, nemzetközi- vagy egyéb diplomáciai tevékenység megkezdése érdekében történő átmeneti jogviszony létesítése esetén, vagy
d) a kormányzati igazgatásról szóló törvény 131. § (2) bekezdése szerinti esetben annak időtartamára a kihelyező vezető a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre, külföldi felkészülési állományba helyezi. Az e bekezdés szerint külföldi felkészülő állományba helyezett kormánytisztviselők jogviszonyára a 11. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdés a)-d) pont szerint kormánytisztviselő jogviszonyára a (2) bekezdés a)-d) pont szerinti időtartam megszűnését vagy megszüntetését követően - a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre, belföldi felkészülési állományba történő áthelyezésével - a 21. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
58/D. §
Ha a 11. § (3) bekezdése szerinti külföldi felkészülési állományba, valamint a 21. § (2) bekezdése szerinti belföldi felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselőt keresőképtelenségére tekintettel járó pénzbeli egészségbiztosítási ellátások folyósítása 2019. január 1-jét megelőzően megkezdődött, akkor az ellátás továbbfolyósításánál továbbra is az Ebtv. vonatkozó rendelkezései az irányadóak."
36. §
A Külszoltv. 59. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:(Felhatalmazást kap az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, hogy az EU ÁK tekintetében)
"l) az árfolyamkompenzáció feltételeinek és mértékének"
(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)
37. §
A Külszoltv.a) 2. § 8a. pontjában a "helyétől" szövegrész helyébe "a helyétől, ideértve a fogadó államban végzett biztosítotti jogviszonyt keletkeztető tevékenységet is" szöveg,
b) 11. § (4) bekezdés d) pontjában a "120%-ával" szövegrész helyébe a "140%-ával" szöveg,
c) 13. § (6) bekezdésében az "A megbízással díjazás nem jár." szövegrész helyébe az "A megbízott részére díjazás állapítható meg." szöveg,
d) 13. § (6) bekezdésében a "megnevezés" szövegrész helyébe a "megnevezés, illetve a külgazdasági és külügyminiszteri tanácsadói vagy -főtanácsadói cím" szöveg,
e) 18. § (1) bekezdésében a "figyelembevételével" szövegrész helyébe a "figyelembevételével belső utasításban" szöveg,
f) 19. § (3) bekezdésében az "Az ideiglenes kiküldetés" szövegrész helyébe az "A külszolgálat alatt teljesített ideiglenes külföldi kiküldetés" szöveg,
g) 20. § (6) bekezdésében az "a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján való besorolása szerinti illetményt" szövegrész helyébe a "11. § (4) bekezdés szerinti illetményt" szöveg,
h) 21. § (5) bekezdésében a "visszahelyezhető, annak vezetője egyetértésével" szövegrész helyébe a "helyezhető annak vezetője egyetértésével a kormányzati igazgatásról szóló törvény 89. § (6) bekezdése alapján úgy, hogy a fogadó kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselő új beosztási okiratát a külszolgálat megszűnését követő napi hatállyal állítja ki." szöveg,
i) 22. § (1) bekezdésében az "intézkedést" szövegrész helyébe az "intézkedést, illetve ezek módosításait, visszavonását" szöveg,
j) 23. § (9) bekezdésében az "illetmény-" szövegrész helyébe a "devizailletmény-" szöveg,
k) 25. § (1a) bekezdésében az "óvodáztatási és iskoláztatási" szövegrész helyébe a "gyermeknevelési" szöveg,
l) 25. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában az "óvodáztatási és iskoláztatási költségtérítésből (a továbbiakban: iskoláztatási költségtérítés)" szövegrész helyébe a "gyermeknevelési költségtérítésből" szöveg,
m) 25. § (7) és (9) bekezdésében és 52. § (2) bekezdésében az "iskoláztatási szövegrész helyébe a "gyermeknevelési" szöveg,
n) 25. § (7) bekezdésében a "az iskoláztatási" szövegrész helyébe a "a gyermeknevelési" szöveg,
o) 26. § (1a) bekezdésében az "útján" szövegrész helyébe az "útján legfeljebb 50%-os mértékéig" szöveg
lép.
38. §
Hatályát veszti a Külszoltv.a) 19. § (2) bekezdésében a "lehetőleg hat hónappal, de legkésőbb két hónappal" szövegrész,
b) 21. § (4) bekezdése,
c) 22. § (2) bekezdés h) pontja,
d) 25. § (1) bekezdésében az "a vegyes költségtérítés kivételével" szövegrész,
e) 26. § (1c) bekezdése.
4. A kormányzati igazgatásról szóló törvény 2018. évi CXXV. törvény módosítása
39. §
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénya) 81. § (3) bekezdés a) és c) pontjában az "álláshelyen ellátandó feladat meghatározása" szövegrész helyébe az "álláshelyen ellátandó feladat szabályzatban történő meghatározása" szöveg,
b) 244. § (1) bekezdésében és a 247. § (1) bekezdésében az "államtitkári illetményre" szövegrész helyébe az "a Ksztv. szerinti államtitkári illetményre" szöveg,
c) 248. § (1) bekezdésében az "az e fejezetben" szövegrész helyébe az "a (2) és (3) bekezdésben, valamint a 249. és 250. §-ban" szöveg,
d) 250. § (1) bekezdésében az " azzal, hogy" szövegrész helyébe az "akként, hogy" szöveg,
e) 274. § (5) bekezdésében a "vezetői" szövegrész helyébe a "szakmai vezetői" szöveg,
f) 281. § (4) bekezdés 14. pontjában a "sajátos jogállására" szövegrész helyébe a "valamint a sajátos jogállására" szöveg,
g) 291. § (2)-(4) bekezdésében a "2019. június 30-áig" szövegrészek helyébe a "2019. december 31-éig" szöveg,
h) 295. § (1) bekezdésében a "2019. július 1-jéig" szövegrész helyébe a "2019. június 30-ig" szöveg,
i) 295. § (2) bekezdésében a "2019. július 1-jéig" szövegrész helyébe a "2019. június 30-ig" szöveg
lép.
5. Záró rendelkezések
40. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.(2) A 21. és 25. § a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
41. §
A 39. §a) h) pontja az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,
b) i) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
(Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül)A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) módosításának célja a Kormány 2018 decemberében elfogadott, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megvalósuló, a jó kormányzást és a közigazgatás modernizációját szolgáló felsőoktatási képzés- és kutatásfejlesztési feladatok támogatásáról szóló 1657/2018. (XII. 6.) Korm. határozatban foglalt célkitűzések megvalósítása a megfelelő jogi környezet megteremtésén keresztül. A törvényjavaslat egyrészről a belső szervezeti rend megújításával kapcsolatos módosításokat tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek többek között ahhoz, hogy az Egyetem a hallgatói számára fenntartsa a kiemelkedő képzési színvonalat, valamint tovább erősítse azt a legmagasabb képzettségű és felkészültségű oktatói kar biztosításával. Az Egyetemmel kapcsolatos speciális állami igények érvényesítése érdekében szükséges, hogy megfelelő rendelkezések biztosítsák az Egyetem jogait a képzés és az oktatás minőségellenőrzése területén, illetve, hogy a foglalkoztatási szabályok kialakítása is ennek megfelelően történjen.
Másrészről, az egyes tehetséggondozási, szabadidős, közösségi és sportszervezeteken keresztül az egyetemi élet felvirágoztatását kívánja elősegíteni annak érdekében, hogy vonzóvá tegye az Egyetemet a fiatalok számára. A campus hallgatói színtereinek kiszélesítése, azok támogatása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy új hallgatói közösségek alakuljanak és a meglévők még jobban megerősödjenek. A módosítás az Egyetem közösségi- és sportéletének jelentős fejlesztésére, további megerősítésére irányul, két konkrét rendelkezéssel: egyrészt a finanszírozás, másrészt a felvételi eljárás szabályai terén.
A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) módosításának célja, hogy megteremtse az összhangot a Külszoltv., valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit) rendelkezései között.
2019. március 1-jén a Kit. egésze hatályba lépett. A Kit. hatálybalépésével összefüggésben szükségessé vált az ágazati jogszabályok felülvizsgálata és azoknak a Kit. által használt fogalomrendszerére történő módosítása, valamint a jogszabályi hivatkozások megfelelő cseréje.
A Kit. - részben vagy egészben - a következő négy törvény szervezeti és jogállási szabályait egységesíti új koncepcionális alapokon:
- a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény,
- a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény,
- a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.),
- az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény.
Tekintettel arra, hogy a Külszoltv. háttérjogszabálya a Kttv. volt, szükséges a Kit és a Külszotv. viszonyrendszerét rendezni, illetve a Kit-ben nem szabályozott, de a tartós külszolgálat vonatkozásában releváns jogintézmények Kit.-tel történő összhangját megteremtetni.
A törvényjavaslat tartalmaz továbbá a Kit. rendelkezéseivel közvetlenül össze nem függő, a tartós külszolgálathoz kapcsolódó szabályok módosítására vonatkozó olyan javaslatokat is, amelyek a tartós külszolgálati rendszer megfelelő működése érdekében elengedhetetlenül szükségesek.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az államtitkár illetményének számítására vonatkozó szabályozás pontosítása érdekében szükséges a módosítás.2. §
A katonai, hadtudományi képzési terület mellett indokolttá vált a rendészeti és a nemzetbiztonsági képzési területekre is kiterjeszteni az akkreditációs eljárás során a megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadó oktatók beszámítási lehetőségét. A gyakorlatias, ugyanakkor magas elméleti szinttel rendelkező tisztképzés a rendészeti területen is egyre inkább szükségessé teszi a rendvédelmi szervek aktív állományába tartozó, magasan képzett tisztek és alkalmazottak bevonását a szolgálati feladatok ellátása mellett az Egyetemen folyó alap- és mesterképzésekbe.Az alap- és mesterképzés mellett egyre nagyobb teret kapnak az oktatás és kutatás terén az Egyetem doktori iskolái, köztük a nemrég alakult Rendészettudományi Doktori Iskola is. A katonai és rendészeti doktori iskolák oktatói, témavezetői bázisát az Egyetem állományában dolgozókon kívül ki kell szélesíteni, meg kell erősíteni a katonai és rendvédelmi szervek állományában szolgálatot teljesítő tudományos fokozatúakkal, akik a szolgálati feladataik ellátása mellett vállalják a doktori képzésben való részvételt oktatóként vagy témavezetőként. Az általuk képviselt tudás és tapasztalat más forrásból nem biztosítható, szolgálatból való kivonásuk pedig katonai, rendvédelmi szolgálati érdekek elsődlegessége miatt nem támogatható. Emiatt szükségessé vált, hogy akkreditációs szabályok tekintetében eltérő szabályokat állapítsanak meg ezekre a képzési területekre a megbízási szerződéssel rendelkezők figyelembe vételével.
3. §
A felmentésre vonatkozó általános szabályoktól való eltérés szükséges annak érdekében, hogy az Egyetem a hallgatói számára fenntartsa a kiemelkedő képzési színvonalat, valamint tovább erősítse azt a legmagasabb képzettségű és felkészültségű oktatói kar biztosításával. Mindezeken felül az Egyetemnek a hazai képzési rendszerben betöltött sajátos feladatellátása és egyedi célrendszere is indokolttá teszi a módosításokat.A bevezetni kívánt felmentési okok figyelemmel vannak a feladatok hatékony ellátására, valamint az Egyetem jó hírnevének védelmére. Az új felmentési szabályok abban az esetben biztosítanak lehetőséget a munkaviszony megszüntetésére, ha az oktató sem oktatási, sem tudományos tevékenyégét nem megfelelően végzi.
A jelenlegi törvényi rendelkezések nem adnak lehetőséget az Egyetemnek arra, hogy oktatási terhelésével arányos oktatói, tanári létszámot alkalmazzon és szükség szerint az oktatói, tanári többletlétszámot csökkentse. A bevezetni tervezett felmentési ok megoldást kíván nyújtani a megfelelő oktatói, tanári létszám megteremtéséhez.
4. §
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvénnyel (a továbbiakban: Nftv.) való összhang megteremtése érdekében szükséges rendelkezni arról, hogy az Egyetemen a magasabb vezetői megbízások mellett milyen vezetői megbízások adhatók. Az Egyetem folyamatosan bővülő oktatási tevékenysége és az ehhez kapcsolódó ingatlanállománya szükségessé teszi a magasabb vezetők körének bővítését. Az NKE tv. 17. §-ának módosításával lehetőség nyílik a gazdasági főigazgatói pozíció mellett campus főigazgatói pozíció megteremtésére, amelyet a campus működésével kapcsolatos, egyre bővülő feladatok tesznek indokolttá.Tekintettel arra, hogy az Egyetem esetében bizonyos magasabb vezetői megbízások az általánostól eltérőek, ahogyan a magasabb vezetők helyetteseinek megbízatása szintén eltérő, a módosítás ennek megfelelően beiktat egy, a vezetői megbízások meghatározására vonatkozó rendelkezést. A fenti módosításokkal összhangban a pályázati utat a vezetői megbízások tekintetében is rögzíteni kell.
Az Egyetem számos olyan speciális szakot és képzési programot működtet, amelyhez hasonló szak és képzés nincs más felsőoktatási intézményben. Az ilyen speciális szakok és képzési programok tekintetében országos szinten kevés az olyan szaktekintély, aki ezek vezetéséhez, illetve az érintett szakismeretek oktatásához megfelelő kvalitásokkal és tapasztalattal rendelkezik. Ezen okok miatt indokolt biztosítani annak lehetőségét, hogy a Fenntartó hozzájárulásával az Nftv. 31. § (4) bekezdésében és a 37. § (6) bekezdésében meghatározott életkori korlátoktól el lehessen tekinteni.
5-9. §
A Honvéd Vezérkarnak a Honvédelmi Minisztériumból történt kiválásával és Parancsnoksággá történő átalakulásával megváltozott a tárca irányítási és vezetési rendszere. A módosítások ezt a változást követik.10. §
A tervezett rendelkezés az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 41. § (2) bekezdése alóli kivételi szabályt foglalja magában. E kivételi szabály célja, hogy lehetőséget teremtsen az Egyetem számára a feladataival és alaptevékenységével összhangban különböző tehetséggondozási, sport-, illetve közösségi műhelyek támogatására. A támogatás biztosításával lehetőség nyílik az egyetemi élet felvirágoztatására a különféle, az Egyetemhez kapcsolódó szakmai, szabadidős, közösségi és sportszervezeteken keresztül az Áht. általános szabályai alapján.11. §
Átmeneti rendelkezést tartalmaz a teljes oktatói és tanári létszám által tanításra fordított kötelező óraszámai összegének és az Egyetem által elindított szakok képzési terve alapján megtartott tanórák számának arányán alapuló felmentési ok tekintetében. A bevezetni kívánt rendelkezést a módosítás hatályba lépésekor folyamatban lévő tanévre is alkalmazni kell szem előtt tartva a gondos gazdálkodás elvét. Üres tartalom12. §
Az NKE tv. 18. § (3) bekezdésében a "gazdasági főigazgatót" szövegrész helyébe a "gazdasági főigazgatót és a campus főigazgatót" szöveg lép, ezzel megteremtve a gazdasági főigazgatóval azonos módon a campus főigazgató megbízását.13. §
A § hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.Az Áht., valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) már nem tartalmaz éves, illetve éven túli kötelezettségvállalási terv végrehajtásának ütemtervére vonatkozó előírásokat, ezért szükséges az NKE tv. 7. § (1) bekezdés d) pontjának hatályon kívül helyezése.
A Fenntartó hivatala már nem az Egyetem szervezeti egysége, ezért annak költségvetése nem az Egyetem költségvetésében, hanem a Fenntartó által vezetett minisztériuméban szerepel, ezért szükséges az NKE tv. 36. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése.
14. §
A Külszoltv. 11. §-ának és 21. §-ának rendelkezései szabályozásait szükséges alkalmazni és a törvény személyi hatályát kiterjeszteni az 58/C. §-ban meghatározott alanyi körre.15. §
Szükséges rögzíteni, hogy a tartós külszolgálata kihelyezés szerinti munkavégzés munkakör alapján kerül meghatározásra, eltérően a kormányzati igazgatásról szóló törvény álláshelyalapú munkarendjének meghatározásától.16. §
Jelenleg hatályos rendelkezések alapján a belföldön a munka törvénykönyve szerint foglalkoztatottak kormányzati ügykezelői (háttér) jogviszonyban kerültek tartós külszolgálati kihelyezésre. Tekintettel arra, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján kormányzati ügykezelői jogviszony 2019. március 1. hatállyal a törvény erejénél fogva kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át, rendelkezni szükséges arról, hogy a korábban a munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatottak jogviszonya a kihelyező szervnél folyamatosan álljon fenn és a hatályos rendelkezések szerinti módon a Külszoltv. 21.§-ának rendelkezései szerint kerüljenek elhelyezésre a tartós külszolgálati kihelyezés megszűnését követően.17. §
A belföldi és a külszolgálata felkészülő állomány jogszabályi rendelkezéseinek összehangolása a jogviszony megszüntetéssel kapcsolatban.A külszolgálatra felkészülő állomány esetében pontosítást igényelt, hogy a Kit.-ben meghatározott juttatások közül a felkészülés ideje alatt milyen juttatásokra, kedvezményekre jogosultak, mivel tényleges munkavégzés a tartós külszolgálati munkaköri feladatokra történő maradéktalan felkészülés érdekében ebben az időszakban nem történik.
A külföldi felkészülés alatt, a felkészülési tervnek megfelelően, a felkészülő állománynak különböző képzéseken, különböző helyszíneken kell részt venni, ezért a felkészülés teljesítését meg kell határozni, hogy ki igazolhatja.
Pontosító rendelkezés azokra a belföldi és a külszolgálati felkészülési állomány tagjaira, akiknek fizetés nélküli szabadságuk, vagy pénzbeli ellátásra jogosultságuk miatt hat hónapos határidő miatt önhibájukon kívül megszűnne a jogviszonyuk.
Pontosító rendelkezés a belföldi és a külföldi felkészülési állomány azon tagjai tekintetében akik más szervtől kerülnek át a minisztérium állományába határozott időre szóló tartós külszolgálati kihelyezés érdekében.
A felkészülési állomány olyan, a Kit. 56. § (4) bekezdés szerinti álláshelyhez kapcsolódó állomány, amelynek a besorolását a Kormány döntése szerint a külgazdasági és külügyminiszter saját hatáskörben állapíthatja meg, az érintett felkészülési vagy tartós külszolgálat esetén ellátott, a Külszoltv. szerinti munkaköréhez igazodva. A Külszoltv. rendelkezik a Kit. besorolási analógiáját felhasználva a szabadsággal kapcsolatban.
Pontosító rendelkezés a külszolgálati felkészüléshez kapcsolódó képzettségi kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan.
Pontosító rendelkezés a belföldi és külföldi felkészülési állomány kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti szolgálati elismerésre vonatkozó szabályozás tekintetében. Ezen személyi állomány esetében is szükséges biztosítani, hogy a tartós külszolgálati kihelyezést illetve a belföldi álláshelyre történő elhelyezést megelőzően is szabályozott legyen az ezen jogviszony időtartama alatt fennálló elismerések kifizetése.
18. §
A tartós külszolgálati kihelyezés megszűnésének pontos dátumáról - a Külszoltv. hatálybalépését követő alkalmazásból eredő tapasztalatok alapján és a külszolgálat jellegéből adódóan - a kihelyező szerv az érintettet a megszűnést megelőzően legkésőbb két hónappal tudja tájékoztatni.19. §
A belföldi felkészülő állomány esetében pontosítást igényelt, hogy a felkészülés ideje alatt a Kit.-ben meghatározott juttatások közül milyen juttatásokra, kedvezményekre jogosultak.A módosítás továbbá lehetővé teszi, hogy ha az egy külszolgálatra (határozott időre) felvett kormánytisztviselő tartós külszolgálata várandósság vagy szülés miatt kerül megszüntetésre, akkor a kormánytisztviselő a szülés időpontjáig tartós külszolgálatot követő átmeneti belföldi felkészülési állományba kerüljön elhelyezésre annak érdekében, hogy biztosítási jogviszonya folytonos legyen és így a későbbiekben a különböző későbbi juttatásokra (TGYÁS, GYED, GYES) jogosult legyen.
20. §
A Külszoltv. hatálybalépését követő alkalmazásból eredő tapasztalatok indokolják a munkaköri leírásra vonatkozó szabályozás pontosítását.21. §
A módosítás következtében a forintban meghatározott devizailletmény forintban kerül számfejtésre, illetve a kihelyezett részére az utalás indítása is forintban történik. A módosítás pontosítja a rendelkezést, hogy a belföldi illetményen túl, a kihelyezett a felkészülési állományban lévők illetményére sem jogosult a külszolgálat időtartama alatt.22. §
A rendelkezés pontosítása technikai jellegű, a deviza-alapilletmény számítására vonatkozóan, tekintettel arra, hogy a deviza-alapilletmény az adott állomáshelyre megállapított ENSZ-szorzó szorzata alapján kerül meghatározásra.23. §
Pontosító rendelkezés.24. §
Pontosító megfogalmazás a hatályos Külszoltv. jogszabályi rendelkezése nem volt egyértelmű, továbbá a rendelkezés szabályozza, hogy mely esetben jogosult az emelt vegyes költségtérítésre a külképviselet-vezető.A módosítás eredményeként a korábbi óvodáztatási és iskoláztatási költségtérítés gyermeknevelési költségtérítéssé alakul át. Az átalakult költségtérítésre a kihelyezett a jövőben a gyermek születésétől kezdve jogosult lesz - amennyiben a gyermek az állomáshelyen vele tartózkodik - egészen a gyermek középfokú tanulmányainak befejezéséig, de legfeljebb a 21. életévének betöltéséig.
A módosítás továbbá családbarát intézkedésként a gyermeküket az állomáshelyen egyedül nevelő kihelyezettek részére 10 %-kal magasabb gyermeknevelési költségtérítést állapít meg.
A házastársi távollétre vonatkozó szabályozás korábbi visszaállítására kerül sor.
25. §
A kihelyezett bankszámlájára - kérése alapján - EUR-ban vagy USD-ben kerül jóváírásra a forintban indított utalás. Ebben az esetben a számfejtett, valamint a pénzügyileg teljesült devizailletmény forintban megegyezik és árfolyamkülönbözet nem realizálódik.26. §
A tartós külszolgálati feladatellátás jellegéből adódó pontosító rendelkezés a törvényi alkalmazhatóság elősegítése érdekében, figyelemmel a hatálybalépés óta eltelt gyakorlati tapasztalatokra a külképviseleti munkaszervezés tekintetében.27. §
Pontosítás a fogadó állam munkaszüneti napnak minősülő ünnepnapjaival kapcsolatban. Amennyiben a kihelyezett nem tartózkodik az állomáshelyen valamilyen engedélyezett távolléte miatt, akkor a fogadó állam munkaszüneti napja számára nem tekinthető szabadnapnak.28. §
A tartós külszolgálat idejére kihelyezett állomány olyan létszámon felüli nem álláshelyhez kapcsolódó állomány, amely nem sorolható a Kit. szerinti besorolási fokozatokhoz és a Kit. szerint meghatározott szabadság kategóriákhoz. A Külszoltv. rendelkezik a Kit. besorolási analógiáját felhasználva a szabadsággal kapcsolatban.Pontosító rendelkezés a tartós külszolgálatra kihelyezettek esetében a kihelyező szervnél jogviszonyban töltött idő elismerésére vonatkozóan, tekintettel arra, hogy esetükben a Kit-től való eltérő szabályozás szükséges.
A tartós légszennyezettségű országok esetén egészségmegóvás céljából, rekreációs szabadságra jogosultak a belső szabályzatban meghatározott feltételeknek megfelelő állomáshelyen tartós külszolgálatot ellátó kihelyezettek. A rekreációs szabadság a Kit.-ben meghatározott pótszabadságok körébe nem tartozik bele, ezért az erre való jogosultságot törvényi szinten szabályozzuk.
A Kit. szabadság kiadásra vonatkozó főbb rendelkezései vonatkoznak a Külszoltv. személyi hatálya alá eső személyekre. Kivéve a rekreációs szabadság esetén, ahol a jogosultsági idő az év végével megszűnik.
A Kit.-ben meghatározott szabadságnapokon kívül, a Külszoltv. az utazási és egészségügyi vizsgálat céljából szabadnapokat határoz meg. A szabadnapok felhasználásának módja törvényi szinten kerül rögzítésre.
A Kit. alapján szabadságolási terv készíthető, a Külszoltv. szabályozása alapján csak a felkészülési állomány esetén nem kell elkészíteni. A szabadságolási terv részlet szabályozásáról törvényi szinten rendelkezünk.
A kihelyezett jogviszony megszűnése esetén, a szabadságmegváltás, a végkielégítés a Kttv-ben meghatározott illetménye alapján került elszámolásra. A Kit. hatálybalépése miatt, szükséges ezekre az esetekre új illetményalapot meghatározni.
29. §
Az (1) bekezdésben nevesített alanyi kör tekintetében pontosító rendelkezésként kerül meghatározásra az álláshely elismerésre és szolgálati elismerésre való jogosultság mértékének meghatározása.A felkészülési állomány keresőképtelenségére vonatkozó finomítás vált szükségessé a gyakorlatban felmerült élethelyzetek miatt. Mivel 2019. január 1-jétől hatályos Külszoltv. és Ebtv. a felkészülési állomány tekintetében nem szabályozta a folyamatban lévő keresőképtelenséggel kapcsolatos eljárási szabályokat, ezért szükségessé vált az ezzel kapcsolatos rendelkezések lefektetése.
Üzemi balesetre vonatkozó szabályozás esetén is a 90 napos szabály átvezetésre került.
30. §
A közszolgálati alapnyilvántartásban kezelt adatok nyilvántartási rendszerei és a kihelyező szerv által felügyelt és a tartós külszolgálati kihelyezést és felkészítést támogató informatikai rendszerek közötti adatkezelési átjárást biztosítja.31. §
A Kit. bevezetése miatt szükségessé válik, hogy a Miniszterelnökség is teljeskörűen alkalmazza a külföldi és a belföldi felkészülő állományra vonatkozó rendelkezéseket32. §
A forint euró árfolyamának emelkedése miatti keresetcsökkenés elkerülésének érdekében, ha az árfolyam-emelkedés a miniszteri rendeletben meghatározott szint fölé emelkedik, a Miniszterelnökség a miniszteri rendeletben megadott szint felett kieső jövedelmet kompenzálja.33. §
A belföldön munka törvénykönyve szerint foglalkoztatottak kormányzati ügykezelői jogviszonyban kerültek tartós külszolgálati kihelyezésre. Tekintettel arra, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján kormányzati ügykezelői jogviszony 2019. március 1. hatállyal a törvény erejénél fogva kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át, rendelkezni szükséges arról, hogy a korábban Munka Törvénykönyve szerinti foglalkoztatottak jogviszonya a kihelyező szervnél folyamatosan álljon fenn és a hatályos rendelkezések szerinti módon a Külszoltv. 21.§-ának rendelkezései szerint kerüljenek alkalmazásra ezen alanyi kör tekintetében.34. §
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 27. § (2) bekezdés f) pontja lehetőséget biztosít arra, hogy a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerésének jogát külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel törvény korlátozza.Az országok közötti diplomáciai és gazdasági kapcsolatok felvétele, kialakítása, működtetése, illetve megszüntetése olyan speciális, érzékeny területe a Külgazdasági és Külügyminisztérium feladatainak, mely saját írott és íratlan szabály- és magatartásrendszerrel rendelkezik, a diplomáciai érintkezés során a szokásjog olyan erősen érvényesül, hogy e speciális terület speciális szabályainak nem követése ténylegesen és kimutathatóan negatív hatást gyakorol Magyarország külügyi, nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolataira.
Az Infotv. 27. (2) bekezdésében foglalt kötelezettségnek eleget téve a rendelkezés az adatfajták tételes felsorolását tartalmazza. A beruházás ösztönzési előirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó támogatási konstrukciók mindenki által ismert kiemelt célja Magyarország területén a befektetések ösztönzésének elősegítése, ennek keretében befektetők Magyarországon történő letelepedésének elősegítése. Ennek eredményeképpen megvalósuló gazdasági mutatók javítása és a munkanélküliség csökkentése kiemelt nemzetpolitikai cél. A támogatási szerződés megkötését megelőző kérelmek, ajánlatok, vizsgálatok adatainak nyilvánossága kimutathatóan és érzékelhetően rontja Magyarország tárgyalási pozícióját az üzleti partnerekkel, továbbá a jövőbeli beruházókkal szemben, versenyhátrányt okoz a külföldi befektetés-ösztönzési szervezetekkel egy-egy beruházásért folyó versenyben, illetve ezen adatok az esetek jelentős részében olyan újrabefektetési projektek és későbbi beruházás-bővítési ügyletek döntés megalapozását szolgáló adatainak minősülhetnek, amelyek nyilvánossága nemzetgazdasági hátrány okozására alkalmas.
A diplomáciai kapcsolatok kialakítása során, legyen ez kapcsolatfelvétel, vagy a kapcsolatok lezárása, a tárgyaló felek kölcsönös diszkréciót várnak el egymástól, ide nem értve a tárgyalások eredményét realizáló nyilvános bilaterális, multilaterális, vagy egyéb egyezményeket, megállapodásokat, missziók létesítését egymás államának területén. E tárgyalási folyamatok, a tárgyaló partnerek egymással szemben támasztott elvárásainak, kívánalmainak megfogalmazása, a tárgyalás részleteinek nyilvánossághoz közvetítése alkalmas a tárgyalópartner visszatetszésének kiváltására és a tárgyalási folyamatok megakasztására, ide nem értve a nyilvánosság tájékoztatásához fűződő közérdek érvényesülését.
A tartós külszolgálatra kihelyező szervvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, a külgazdasági, külpolitikai valamint a diplomáciai feladatellátásban érintett vagy abban közreműködő személyek adatainak fokozott védelmét nemzetbiztonsági megfontolások, és Magyarország külpolitikai érdekeinek külső befolyástól mentes ellátásának biztosítása egyaránt indokolják. Ezen adatok nyilvánossága alkalmas a különböző nemzetbiztonsági szakszolgálatok fókuszpontjainak megváltoztatására, fokozott veszélynek kitéve a Magyarország külpolitikai és külgazdasági érdekeinek érvényre juttatása céljából kihelyezetteket.
A § az adatok maximális védelmi idejéről is rendelkezik, továbbá arról a lehetőségről, hogy külgazdasági ügyekért felelős miniszter, illetve a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter döntése alapján az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően ne állapítson meg védelmi időt az ott felsorolt adatfajták tekintetében.
35. §
Átmenti rendelkezések.36. §
Felhatalmazó rendelkezés az árfolyamkompenzáció feltételeinek és mértékének meghatározása érdekében.37. §
Szövegcserés módosítás.38. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések.39. §
Tekintettel arra, hogy a kinevezési jogkör a munkáltatói jogkör gyakorlója által delegálható, szükséges pontosítani, hogy a Kit. 81. § (3) bekezdése szerinti tilalom az álláshelyen ellátandó feladat szabályzatban történő meghatározására vonatkozik.A módosítás továbbá annak érdekében szükséges, hogy a Kit. és a Kit.-hez kapcsolódó egyes törvények soron következő módosításának hatálybalépéséig a Kit. egyes átmeneti rendelkezései továbbra is alkalmazhatók legyenek, valamint hogy a kormányzati főhivatal és a központi hivatal vezetőjének illetménye számítására vonatkozó szabályozás pontosításra kerüljön.
40. §
Hatálybaléptető rendelkezés.41. §
Sarkalatossági záradék.