adozona.hu
T/5724. számú törvényjavaslat indokolással - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának rendezéséről
T/5724. számú törvényjavaslat indokolással - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának rendezéséről
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés abból felismerésből kiindulva, hogy az állam kötelezettsége a szükséges intézkedések megtétele az itt élők életszínvonala és életkörülményei javítása érdekében, különös tekintettel a társadalom leghátrányosabb csoportjaihoz tartozókra; valamint tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság a 21/2018. (XI. 14.) AB határozatban megállapította, elmulasztotta a nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladatait azáltal, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról ren...
T/5724. számú törvényjavaslat indokolással - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának rendezéséről
2019. évi ... törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának rendezéséről
Az Országgyűlés abból felismerésből kiindulva, hogy az állam kötelezettsége a szükséges intézkedések megtétele az itt élők életszínvonala és életkörülményei javítása érdekében, különös tekintettel a társadalom leghátrányosabb csoportjaihoz tartozókra; valamint tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság a 21/2018. (XI. 14.) AB határozatban megállapította, elmulasztotta a nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladatait azáltal, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról rendelkező törvény nem javítja, hanem rontja az érintettek megfelelő szociális ellátáshoz való jogát, és a szükséges korrekciókat a megszabott határidőig nem végezte el; továbbá a szárnyaló gazdaság lehetővé teszi az e körbe tartozók méltánytalanul alacsony ellátási szintjének javítását, a következő törvényt alkotja:1. §
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 1. § (2) bekezdése a következő 1. ponttal egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi 1-12. pont jelölése 2-13. pontra változik:/(2) E törvény alkalmazásában:/
"1. állapotjavulás: az érintett egészségi állapotában végbement olyan pozitív változás, amelynek következtében az ellátásra jogosult élethelyzetét érdemben meghatározó fizikai változás következett be, s ennek eredményeképpen a komplex minősítési rendszerben megváltozik a minősítési kategóriája;"
2. §
Az Mmtv. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, a kérelem benyújtásakor a 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), feltéve, hogy
a) a kérelem benyújtásakor a Tbj. 5. §-a szerint a biztosításban eltöltött ideje
aa) 22 éves életkorának betöltése előtt legalább 2 év
ab) 22. életkorának betöltésétől 25. életkorának betöltése előtt legalább 4 év,
ac) 25. életkorának betöltésétől 30. életkor betöltése előtti legalább 6 év,
ad) 30. életkorának betöltésétől 35. életkor betöltése előtti napig legalább 8 év,
ae) 35. életkorának betöltésétől 45. életkor betöltése előtti napig legalább 10 év,
af) 45. életkor betöltésétől legalább 12 év,
b) rendszeres keresőtevékenységben a keresete négy hónap átlagában kevesebb annál a keresetnél, mint amelyet munkaképességének megváltozása előtti munkakörében elérhetne,
c) rendszeresen pénzellátásban részesül, azonban annak összege megfelel a b) pontban leírtaknak."
3. §
Az Mmtv. 7. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:"(5) A rehabilitációs ellátás időtartama meghosszabbítható. A meghosszabbítási eljárás alatt az ellátást tovább kell folyósítani.
(6) A rehabilitációs ellátás időtartamának lejáratakor - hivatalból indított eljárásban - vizsgálni kell a rehabilitációs tervben foglaltak végrehajtásának, különösen a foglalkoztatási rehabilitációnak a sikerességét. A foglalkoztatási rehabilitáció akkor tekinthető sikeresnek, ha az érintett egészségi állapotának, készségeinek, képességeinek megfelelő munkahelyen tudott elhelyezkedni és keresete eléri az általa betöltött munkakörre megállapított átlagos jövedelemszínt 80 százalékát.
(7) Ha a foglalkoztatási rehabilitáció nem vezetett sikerre a rehabilitációs ellátás időtartama elölről kezdődik, kivéve, ha a rehabilitációs eljárás második alkalommal az érintettnek felróható okból volt sikertelen.
(8) Ha a felülvizsgálati eljárásban megállapítják, hogy a rehabilitációs ellátásra jogosult állapotában bekövetkezett romlást a korábbi felülvizsgálat során figyelmen kívül hagyták, az érintett rokkantsági ellátásra válik jogosulttá akkor is, ha állapota alapján rehabilitálhatónak minősül.
(9) Rehabilitációs szolgáltatásra jogosult az, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. §-ának a) pontja alapján fogyatékos személynek minősül."
4. §
Az Mmtv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"9. §
(1) A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,
a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 50 százaléka, de legalább a jogszabályban meghatározott mértékű alapösszeg (a továbbiakban: alapösszeg) 50 százaléka,
b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 60 százaléka.
(2) Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személynél nem állapítható meg a havi átlagjövedelem, a rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak,
a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, legalább az alapösszeg 50 százaléka,
b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, legalább az alapösszeg 60 százaléka.
(3) Az alapösszeg a mindenkori legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) összege.
(4) Ha a pénzbeli ellátás az alapösszeg alapján kerül megállapításra, a minimális ellátást meg kell emelni, minden az ellátottal közös háztartásban élő, saját jövedelemmel nem rendelkező személy után, személyenként az alapösszeg 10 százalékával.
(5) A pénzbeli ellátás - mérlegelés alapján - megemelhető, beleértve a (4) bekezdésben meghatározott kötelező emelés további megemelését.
(6) A rehabilitációs pénzbeli ellátást - ha annak összege nem az alapösszeg szerint kerül megállapításra - a Tny. 62. §-ában meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelni kell."
5. §
(1) Az Mmtv. 10. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:/A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő/
"b) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme eléri a 2. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget."
(2) Az Mmtv. 10. §-ának (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2a) A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő nem járul hozzá, hogy a túllépéssel arányosan csökkentsék a rehabilitációs ellátását, illetve - ha a túllépés eléri a felső korlát kétszeresét - szüneteltessék annak folyósítását."
6. §
Az Mmtv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"12. §
(1) A rokkantsági ellátás összege
a) a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 50 százaléka, de legalább az alapösszeg 50 százaléka,
b) a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 60 százaléka,
c) a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább az alapösszeg 70 százaléka,
d) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 80 százaléka, de legalább az alapösszeg százaléka.
(2) Az alapösszeg a mindenkori legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) összege.
(3) Ha a pénzbeli ellátás az alapösszeg alapján kerül megállapításra, a minimális ellátást meg kell emelni, minden az ellátottal közös háztartásban élő, saját jövedelemmel nem rendelkező személy után, személyenként az alapösszeg 10 százalékával.
(4) A pénzbeli ellátás - mérlegelés alapján - megemelhető, beleértve a (4) bekezdésben meghatározott kötelező emelés további megemelését.
(5) A rehabilitációs pénzbeli ellátást - ha annak összege nem az alapösszeg szerint kerül megállapításra - a Tny. 62. §-ában meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelni kell."
7. §
Az Mmtv. 19. §-ának (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2a) Állapotváltozás esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátása összegének megállapítása során havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedések mértékével növelt összegét kell figyelembe venni."
8. §
Az Mmtv. a következő 19/A. §-sal egészül ki:"19/A. §
(1) A rehabilitációs hatóság - a döntés közlésétől számított három éven belül kérelemre vagy a döntés közlésétől számított öt éven belül hivatalból - a döntés jogerőre emelkedését követően tudomására jutott tények, adatok alapján a jogszerű döntését az ügyfél javára, korlátozás nélkül módosíthatja, azzal a megkötéssel, hogy a magasabb összegű ellátás legfeljebb hat hónapra visszamenőleg jár.
(2) Ha a rehabilitációs hatóság kérelemre vagy hivatalból megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által még el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését
a) az ügyfél javára korlátozás nélkül,
b) az ügyfél terhére egy ízben
a döntés közlésétől számított öt éven belül módosítja vagy visszavonja.
(3) Ha a (2) bekezdés b) pontja alapján módosítás vagy visszavonás napja, ha az intézkedés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért a határozat meghozatalát követő hónap első napja, egyéb esetben a döntéssel érintett ellátásra való jogosultság kezdő napja."
9. §
Az Mmtv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"22. §
A 23-24. § alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,
a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
b) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
c) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
d) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje az 5 órát eléri,
e) aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékos személynek minősül, amennyiben a munkaszerződés szerinti napi munkaideje eléri az 5 órát."
10. §
Az Mmtv. 32. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"(5) Azok a rokkantsági ellátásban részesülők, akik 201. december 31-én I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra voltak jogosultak, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően kérhetik, hogy rokkantsági ellátásukat azonos összegben, öregségi nyugdíjként folyósítsák akkor is, ha 1955-ben vagy azt követően születtek."
11. §
Az Mmtv. a következő 33/B. §-sal egészül ki:"33/B. §
(1) Semmis az a döntés, amellyel komplex felülvizsgálati eljárás eredményeképpen csökkentették a 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadékban részesülők - 2012-tól január 1-jétől rehabilitációs ellátásként folyósított - ellátásának az összegét.
(2) Az érintett részére egy összegben ki kell fizetni az elmaradt ellátás - évenkénti emeléssel és kamatokkal megnövelt - összegét.
(3) Ha e törvény hatályba lépésekor az ellátásban részesülőnek az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez
a) kevesebb, mint öt esztendeje van hátra, az ellátást öregségi nyugdíjként kell részére továbbfolyósítani,
b) több, mint öt esztendeje van hátra, az ellátását akkor lehet csökkenteni, ha a felülvizsgálat szerint érdemi állapotjavulás következett be és rendelkezik olyan keresettel, amelyik eléri a csökkentés összegét.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti döntéshez az eljárást hivatalból kell megindítani. Az eljárást az érintettről készített szakvélemények alapján kell lefolytatni."
12. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) A törvény hatályba lépésének napján a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 13. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell azok tekintetében is, akik a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. §-ának a) pontja alapján fogyatékos személynek minősülnek, amennyiben a munkaszerződés szerinti napi munkaidejük eléri az 5 órát."
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztását valósította meg azáltal, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 12. § (1) bekezdés a) pontját, a törvény 33/A. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozó esetekben oly módon rendelte alkalmazni, hogy ezzel egyidejűleg nem alkotott olyan szabályokat, amelyek lehetővé teszik az ellátás összegének meghatározása során az ellátásra jogosultak élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot javulásának mértéke, illetőleg a 2012. január 1. napján megállapított ellátás összege figyelembe vételét. Az Alkotmánybíróság határozatában felhívta az Országgyűlést, hogy 2019. március 31-ig tegyen eleget jogalkotói feladatának. Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság kötelező felhívásának nem tett eleget.Figyelembe véve, hogy a Kormánynak kellett volna beterjeszteni a szükséges törvénymódosítást, azonban a Kormány nem tartotta fontosnak ennek megtételét a Demokratikus Koalíció elkészítette a szükséges törvényjavaslatot. Ennek során figyelembe vette az érdekelt szakmai szervezetek által készített, illetve támogatott megoldási javaslatokban foglaltakat.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az ellátottak helyzetét döntő módon megváltoztatta, hogy a törvénymódosítás alapján úgynevezett komplex felülvizsgálaton kellett részt venniük, s amennyiben annak eredményeképpen állapotjavulást véleményeztek, a rokkantsági ellátás összegét az új ellátottakra vonatkozó szabályok figyelembe vételével állapították meg. A komplex felülvizsgálat lefolytatásához a legfontosabb fogalom az "állapotjavulás" meghatározása elmaradt. A törvényjavaslat e hiányosságot pótolja, figyelembe véve mindazokat az iránymutatásokat, amelyek megtalálhatók az Alkotmánybíróság határozatában.2. §
A hatályos rendelkezések, az ellátáshoz való jogosultsághoz a kérelem benyújtását megelőző időszakon belül fennálló - meghatározott mértékű - biztosításhoz kötik. Ebből az következik, hogy az ellátásra való jogosultságból kieshetnek azok, akik rendelkeznek ugyan a szükséges biztosítási idővel, azonban a meghatározott időszakon kívül szerezték meg azt. A törvényjavaslat ezért a megváltozott munkaképességűvé válás időpontjában betöltött életkor alapján, differenciáltan állapítja meg a jogosultsághoz szükséges biztosítási idő mértékét, amelyet az érintett bármikor megszerezhette. Így nem esik ki az ellátásból az, aki éveken át dolgozott, azonban az utolsó időszakban valamely okból nem szerzett biztosításban töltött időt.A törvényjavaslat a hatályos rendelkezésekkel ellentétben nem zártja ki a jogosultságból azt, aki kereső tevékenységet végez, vagy rendszeres pénzellátásban részesül. Meghatározza azonban azt a korlátot, amelynek túllépése esetén megszűnik az ellátásra való jogosultság.
3. §
A hatályos rendelkezések nem teszik lehetővé a rehabilitációs ellátás időtartamának meghosszabbítását. Erre azonban szükség van abban az esetben, ha a rehabilitáció nem volt sikeres. A törvényjavaslat változtat a helyzeten, lehetővé teszi a rehabilitációs ellátás időtartamának meghosszabbítását és meghatározza mikor kell sikeresnek tekinteni a rehabilitációt.4. §
A törvényjavaslat megváltoztatja a rehabilitációs ellátás megállapításának szabályait. A hatályos rendelkezések alapján a folyósított összeg a legminimálisabb szükségletek kielégítéséhez is kevés. A számításnak két vetítési alapja van, az átlagjövedelem és az úgynevezett alapösszeg. A havi átlagjövedelem jelenleg megállapítható 40 %-a megközelítően havi 120 ezer forintot jelent. Az úgynevezett alapösszeg 2016 óta 94 500 forint, amelynek 30 %-a 27 900 forint, 50 %-a 45 600 forint.A törvényjavaslat eltörli a hatályos szövegben található felső korlátot és megemeli a minimális összegeket. Ugyanakkor megállapítja azokat a szabályokat, amelyek alapján a minimális összegek megemelésre kerülhetnek.
5. §
A hatályos törvényszöveg alapján meg kell szüntetni a rehabilitációs ellátást, amennyiben az érintett kereső tevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 %-át. A törvényjavaslat lehetővé teszi azonban, hogy magasabb összegű jövedelemhez jusson az érintett és az ellátás megszüntetését is csak abban az esetben teszi lehetővé, ha a felső határ túllépéséhez kapcsolódó jogkövetkezmények teljesítését az érintett nem vállalja. További lényeges változás, hogy a felső határ túllépése esetén is szünetel az ellátáshoz való jog, s nem pedig megszűnik.6. §
A törvényjavaslat 6. §-a a rokkantsági ellátás megállapításának szabályait hasonló elvek alapján és hasonló módon rendezi, mint, ahogy a 4. §-ban a rehabilitációs ellátás megállapításának szabályait.7. §
A hatályos rendelkezések alapján állapotváltozáskor az ellátás összegének újra megállapításakor a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedésnek a döntés időpontjában érvényes mértékével növelt összegét kell figyelembe venni. Ez az eljárás méltánytalan az eljárással jogosulttal szemben. A törvényjavaslatban megfogalmazott eljárás lényege, hogy az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedések mértékeivel kell megemelni a korábban alapul vett átlagjövedelmet. Ily módon a megállapításra kerülő összeg lépést tart az árnövekedéssel.8. §
A törvényjavaslat meghatározza azokat az eljárási szabályokat, amelyek alkalmazásával a rehabilitációs hatóság az ellátásra jogosult javára kedvezőbb döntéseket hozhat, illetve korrigálhatja a hibás döntéseket.9. §
A javaslat annak érdekében, hogy a fogyatékos személyek foglalkoztatását ösztönözze, kiegészíti a hatályos törvényi rendelkezéseket - rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alóli mentesülés szabályait - a fogyatékos személyekkel.10. §
A hatályos rendelkezések alapján az, aki I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül és 2011. december 31-ig és az 57. életévét betöltötte, kérelmet nyújthat be annak érdekében, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a rokkantsági ellátást öregségi nyugdíjként folyósítsák részére. Ezeket a szabályokat a törvényjavaslat kiegészíti oly módon, hogy a jogosultság megnyíljon azok előtt is, akik későbbi időpontban születtek.11. §
A törvényjavaslat - az Alkotmánybíróság útmutatása alapján - az érintetteket olyan helyzetbe hozza, mintha nem született volna döntés az állapotuk felülvizsgálata és ezzel összefüggésben a részükre folyósított ellátás csökkentése terén. A törvényjavaslat rendelkezései alapján minden érintettet olyan helyzetbe kell hozni, mintha az ellátásukat nem csökkentették volna 2012. január 1. után. A semmisség ugyanis azt jelenti, hogy minden intézkedés, döntés érvényét veszti. Ezzel helyre áll az eredeti állapot.12. §
A § hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.A törvényjavaslat módosítja a szociális hozzájárulási adó szabályait annak érdekében, hogy ösztönözze a munkáltatókat a fogyatékos személyek foglalkoztatására.