adozona.hu
T/4778. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek az otthonápolás munkaként való elismeréséhez szükséges módosításáról
T/4778. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek az otthonápolás munkaként való elismeréséhez szükséges módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 39/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) A gyermekek otthongondozási díjának havi összege a kötelező legkisebb munkabér felének mint az ápolási díj alapjának 180%-a."
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény "Gyermekek otthongondozási díja" alcíme a következő 39/D. §-sal egészül ki: "(1) A gyermekek otthongondozási díjára jogosító gondozási t...
T/4778. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek az otthonápolás munkaként való elismeréséhez szükséges módosításáról
2019. évi.....törvény egyes törvényeknek az otthonápolás munkaként való elismeréséhez szükséges módosításáról
1. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 39/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) A gyermekek otthongondozási díjának havi összege a kötelező legkisebb munkabér felének mint az ápolási díj alapjának 180%-a."2. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény "Gyermekek otthongondozási díja" alcíme a következő 39/D. §-sal egészül ki: "(1) A gyermekek otthongondozási díjára jogosító gondozási tevékenység jogszabály eltérő rendelkezése hiányában munkavégzésnek minősül, az ilyen munkát végző személyre jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."3. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a következő 40/A. §-sal egészül ki: "40/A. § Az ápolási díjra jogosító gondozási tevékenység jogszabály eltérő rendelkezése hiányában munkavégzésnek minősül, az ilyen munkát végző személyre jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."4. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 44. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) Az ápolási díj havi összege a kötelező legkisebb munkabér felének, több ápolt személy esetén a kötelező legkisebb munkabér 75%-ának mint az ápolási díj alapjának a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, b) 180%-a a kiemelt ápolási díj esetében, c) 150%-a az emelt összegű ápolási díj esetében."5. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 134/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: "(7) Az egyes törvényeknek az otthonápolás munkaként való elismeréséhez szükséges módosításáról szóló 2019. évi ..... törvénnyel megállapított 39/A. § (1) bekezdést és 44. § (1) bekezdést az annak hatálybalépését követően indult, illetve a hatálybalépés időpontjában folyamatban lévő ügyekben kell alkalmazni."6. §
(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 39/B. § (1) bekezdés b) pontjában és 42. § (1) bekezdés b) pontjában "a tartós ápolást végzők időskori támogatása kivételével" szövegrészek helyébe az "a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva rehabilitációs ellátás, továbbá a tartós ápolást végzők időskori támogatása kivételével" szöveg lép.(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 39/B. § (5) bekezdése és a 42. § (4)-(5) bekezdése hatályát veszti.
7. §
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(1) E törvény alapján biztosított] "g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, valamint gyermekek otthongondozási díjára vagy ápolási díjra jogosító otthonápolási tevékenységként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,"8. §
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 26. § (1) bekezdés harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép: "A reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését."9. §
Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja az otthonápolás teljes értékű munkavégzésként való elismerése. Az LMP e régi célkitűzésének elérése érdekében az Országgyűlés a gyermekek otthonápolási díja bevezetésével ugyan fontos, de még az otthonápolásra szoruló gyermekeket nevelő szülők esetében sem elégséges lépést tett. Ugyanakkor az otthoni ápolás más formáinak megfelelő szintű elismerésére kísérlet sem történt, a juttatások minimálbérhez kötése pedig ugyan már kimondott kormányzati cél, de a végrehajtása egyelőre a jövő ködébe vész. Szintén szükséges a gyermekek otthonápolási díjára és az ápolási díjra jogosult nyugdíjasok közötti indokolatlan megkülönböztetés megkülönböztetésével az ezen ellátásokra való jogosultság kiterjesztése minden, nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást kapó személyre, hiszen az elvégzett munka társadalmi haszna nem függ attól, hogy az ápolási tevékenység nyugdíj előtt vagy a nyugdíjjogosultság megnyílta után kezdődött. Ez a törvényjavaslat ezeknek a feladatoknak az az azonnali végrehajtására tartalmaz javaslatot.RÉSZLETES INDOKOLÁS
1., 4-5. §
A javaslat a minimálbérhez, több gondozott esetén pedig a minimálbér kétszereséhez igazítja az ápolási díj alapját. A minimálbérhez kötés célja éppen a kiszámíthatóság, így a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott díjalap fenntartása indokolatlan. A kedvező szabályokat a jövőbeli juttatásokra nézve, de a még el nem bírált díjigényekre is kiterjedő hatállyal javasoljuk megállapítani.2-3. §
A javaslat általános, más jogszabály kifejezett eltérő rendelkezése hiányában a jogrendszer egészében alkalmazandó szabállyal rögzíti azt, hogy a gyermekek otthonápolási díjára és az ápolási díjra jogosító gondozási tevékenység munkavégzésnek minősülnek, az azt végző személyre pedig a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.6. §
A rendelkezés az eddigi korlátozások feloldásával kiterjeszti a gyodra és az otthonápolási díjra való jogosultságot minden nyugdíjra vagy nyugdíjszerű ellátásra jogosult személyre.7-8. §
Az ápolási díjra jogosult otthonápolók eddig is járulékfizetésre kötelezettek voltak, de ez a jogállás nem teremtett önálló jogcímet a nyugdíjbiztosításra. Ennek megváltoztatása érdekében a javaslat a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokkal azonos módon önálló biztosítási jogcímként ismeri el az otthonápolást. A megemelt összegre tekintettel indokolt az özvegyi nyugdíjhoz hasonlóan az ápolási díj utáni járulékfizetés választhatóságát is megengedni az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött jogosultak számára.9. §
Hatálybaléptető rendelkezés.