adozona.hu
T/13320. számú törvényjavaslat indokolással - A munkavállalónak járó, a munkáltató által az állam részére megfizetett nyugdíjról
T/13320. számú törvényjavaslat indokolással - A munkavállalónak járó, a munkáltató által az állam részére megfizetett nyugdíjról
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-a a következő új l) ponttal egészül ki:
(4. § (1) E törvény alkalmazásában)
"l) munkavállalónak járó, a munkáltató által az állam részére megfizetett nyugdíj: munkavállaló számára nyitva álló lehetőség, hogy öt évvel az irányadó nyugdíjkorhatár betöltése előtti nyugdíjba vonulhasson, ha a munkáltató a nyugdíját az öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjáig megfizeti."
A Tbj. 6. ...
(4. § (1) E törvény alkalmazásában)
"l) munkavállalónak járó, a munkáltató által az állam részére megfizetett nyugdíj: munkavállaló számára nyitva álló lehetőség, hogy öt évvel az irányadó nyugdíjkorhatár betöltése előtti nyugdíjba vonulhasson, ha a munkáltató a nyugdíját az öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjáig megfizeti."
"(4) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékára, munkavállalónak járó, a munkáltató által az állam részére megfizetett nyugdíj a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."
"(5) Ha munkavállalónak járó munkáltató által fizetett nyugdíjban részesülő és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt eléri, ettől a naptól kezdődően a megállapított öregségi nyugdíj címén kell folyósítani."
"(1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, munkavállalónak járó munkáltató által fizetett nyugdíjban, a 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított, vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást - a 84. § alkalmazásával - vissza kell fizetni. E § alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem."
"23/A. § A munkavállalónak járó, a munkáltató által az állam részére megfizetett nyugdíj megfizetésére teljes vagy részleges támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki jogutód nélkül megszűnik, vagy felszámolják. Az átvállalást a munkáltató kérheti, a kérelmet a területileg illetékes megyei kormányhivatal munkaügyi központja bírálja el."
A mi javaslatunk, a korengedményezésen alapuló nyugdíjba vonulás lehetőségének megteremtése az állam számára plusz költséget nem jár, sőt korábban jut a járulékbefizetés következtében bevételhez. Ugyanis az ilyen típusú nyugdíjba vonulás előfeltétele, hogy a munkáltató az állam számára egy összegben megfizesse a járulékokat.
Az így megüresedő álláshelyekre a munkáltatók új fiatal munkavállalókat tudnak felvenni. A munkáltatók többsége az emberi szempontokat figyelembe véve a korengedmény alapján nyújtható nyugdíjjogosultság ismételt bevezetését megfelelőnek tartja. A nyugdíjazás ezen típusával járó terheket a munkáltatók vállalják, mivel egyidejűleg csökkennek a továbbfoglalkoztatás költségei.
A korengedmény alapján nyújtható nyugdíjjogosultság újbóli megteremtését a szakszervezetek is támogatják, mivel így csökkenthető a munkanélküliek létszáma és kiszolgáltatottsága. Nőne a nyugdíjat kapók létszáma, ráadásul ez oly módon történne, hogy az állami nyugdíjkasszát nem terhelné. Ezzel a lépéssel, amellett, hogy megteremthető a tisztes nyugdíjba vonulás lehetősége azoknak, akiknek bizonyos kor felett már nem biztosítható a további foglalkoztatása, a fiatalok számára lehet munkát teremteni és szakmai tapasztalatot biztosítani.
Ezen érvek alapján egész egyszerűen a gazdaság szereplői és a munkavállalók számára is érthetetlen, hogy a jelenlegi kormányzat miért kívánja megszüntetni az ezen az elven működő nyugdíjba vonulás lehetőségét. Miért kíván a hivatalban lévő kormányzat, jelentős plusz terheket róni a több évtizede tisztes munkából élő nyakába?
Ez a nyugdíjazási forma egyszerre jelent könnyítés a munkavállalónak és munkáltatónak, valamint kedvező lehetőségeket az állami szereplők számára is. Egyrészről az állam költségei ezzel a nyugdíjba vonulási lehetőséggel nem nőnek sőt, járulékok formájában korábban és egy összegben jut biztos pénzhez, tehát jobban jár. Másrészről a munkahelyteremtésben is előrelépés érhet el, azzal, hogy a megüresedő álláshelyekre új munkavállalók kerülnek, illetve az esetleges munkanélkülivé válókra nem szükséges drága plusz állami forrásokat elkölteni.
A munkavállalónak járó, a munkáltató által az állam részére megfizetett nyugdíj folyósításának a terhét a volt munkáltató viseli, a nyugdíjat a kereső tevékenységből eredő jövedelem nagyságára tekintet nélkül folyósítani kell.
Az öregségi nyugdíj jogintézménye az öregség esetére nyújt ellátást. A munkavállalónak járó, a munkáltató által az állam részére megfizetett nyugdíj ugyanezen elv szerint működik csak egy másik esetre: az önhibán kívül bekövetkező munkanélküliség esetére kívánja a megélhetéshez szükséges anyagi eszközöket az állampolgárok részére biztosítani.