adozona.hu
T/12971. számú törvényjavaslat indokolással - A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosításáról
T/12971. számú törvényjavaslat indokolással - A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosításáról
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2013. évi CCXXV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 1. § (2) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"10. rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi ...
(E törvény alkalmazásában:)
"10. rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozási segélyt."
[Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki]
"a) a kérelem benyújtását megelőző
aa) 5 éven belül legalább 1095 napon át,
ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
ac) 15 éven belül legalább 3650 napon át
a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított volt;"
(A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő)
"d) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,"
(2) Az Mmtv. 13. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazása során, a biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontjában foglaltakat kell érteni."
"20. § (1) A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére - ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik - az Ebtv. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs hatóságot kell érteni.
(2) A jogalap nélkül felvett rehabilitációs pénzbeli ellátást és rokkantsági ellátást - a felróhatóságtól függetlenül - akkor is vissza kell fizetni, ha a felvételtől számított kilencven nap eltelt, és a jogalap nélküli felvételre azért került sor, mert az ellátott EGT-államból ugyanazon időszakra azonos típusú ellátásban részesült."
"20/B. (1) A foglalkoztatónak az Ebtv. 67. § (1) bekezdése szerinti megtérítési kötelezettsége olyan arányban áll fenn, amilyen az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás és az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékének egymáshoz viszonyított aránya.
(2) Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás vagy rokkantsági ellátás több foglalkoztatónál elszenvedett üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés együttes következménye alapján került megállapításra, a foglalkoztatókat olyan arányban kell kötelezni az ellátás megtérítésére, amilyen az egyes üzemi balesetekből, foglalkozási megbetegedésekből eredő egészségkárosodások mértékének egymáshoz viszonyított aránya.
(3) Az Ebtv. 67. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti megtérítésre egy összegben kerül sor, ha
a) a megtérítésre kötelezett azt kéri, vagy
b) a megtérítésre kötelezett gazdálkodó szervezet (foglalkoztató vagy egyéb szerv) felszámolással vagy végelszámolással jogutód nélkül megszűnik.
(4) Az egyösszegű megtérítés esetén a megtérítési kötelezettség alapjául szolgáló összeg meghatározásakor
a) rehabilitációs pénzbeli ellátás esetén azt az időtartamot kell alapul venni, amelyre az ellátást megállapították,
b) rokkantsági ellátás esetén azt az időtartamot kell alapul venni, amely az ellátás megállapítása alapjául szolgáló minősítésben, komplex minősítésben megjelölt felülvizsgálat időpontjáig, végleges minősítés esetén az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig tart.
(5) Az egyösszegű megtérítés összegét a megtérítendő ellátásnak
a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelem benyújtását megelőző hónapban,
b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felszámolást, végelszámolást elrendelő végzés közzétételét megelőző hónapban
érvényes összege alapulvételével kell meghatározni.
(6) A kötelezett az egyösszegű megtérítési kötelezettségnek a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles eleget tenni."
"20/C. § Az Ebtv. 68. § (1) bekezdése szerinti megtérítési kötelezettség esetén az, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosult egészségkárosodásáért felelős, olyan arányban köteles az ellátást megtéríteni, amilyen az ebből eredő egészségkárosodás és az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékének egymáshoz viszonyított aránya."
"20/D. § Az Ebtv. 70. § (1) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a rehabilitációs hatóság a követelését
a) az Ebtv. 66. §-a szerinti visszafizetésre kötelező határozattal vagy megtérítésre kötelező határozattal, továbbá
b) az Ebtv. 67. és 68. §-a szerinti megtérítésre kötelező határozattal
érvényesíti."
"(1a) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor a több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett
a) munkavállalót az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatottak létszámánál,
b) megváltozott munkaképességű személyt az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek számának megállapítása során
kell figyelembe venni."
(A 25. § alkalmazásában megváltozott munkaképességűnek kell tekintem)
"e) a rehabilitációs járadékban részesülő személyt is."
a) 7. § (3) bekezdésében a "kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben" szövegrész helyébe a "kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Ebtv.)" szöveg,
b) 25. § (1) bekezdésében a "megváltozott munkaképességű személy" szövegrész helyébe a "megváltozott munkaképességű személy vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személy" szöveg,
c) 25. § (3) bekezdésében a "megváltozott munkaképességű személy" szövegrész helyébe a "megváltozott munkaképességű személy, illetve a fogyatékossági támogatásban részesülő személy" szöveg,
d) 28. § (1) bekezdés a) pontjában a "szüneteltetésével, megszüntetésével" szövegrész helyébe a "szüneteltetésével, felülvizsgálatával, megszüntetésével, továbbá a jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetésével és a megtérítéssel" szöveg,
e) 38. § (3) bekezdésének nyitó szövegrészében a "megváltozott munkaképességűnek" szövegrész helyébe a "rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személynek" szöveg
lép.
a) 2. § (3) bekezdés felvezető szövegében az "1095 nap" szövegrész,
b) 7. § (4) bekezdés a) pontjában a "munkaszerződés szerinti" szövegrész,
c) 14. § (5) bekezdés a) pontjában a "biztosítás megszűnését követő" szövegrész,
d) 14. § (5) bekezdés b) pontja,
e) 28. § (1) bekezdésének f) pontja.
A Javaslat érinti a rokkantsági ellátásban részesülők keresőtevékenységére vonatkozó szabályozást, a rokkantsági/rehabilitációs ellátás megállapításához szükséges előzetes biztosítási idő újraszabályozását, valamint kitér a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos felelősségi szabályokra, a külföldi szerv által folyósított azonos célú ellátások rendszeres pénzellátásként való figyelembe vételére. Pontosítja ezen túl a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettséggel érintett munkáltatói és személyi kört.
Ennek elkerülése érdekében azt javasoljuk, hogy a rokkantsági ellátás melletti kereső tevékenység folytatása esetén az ellátásra való jogosultság csak akkor szűnjön meg, ha a kereső tevékenységből származó jövedelem három hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150%-át. A javaslat pontosítja az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályozást is.
A szakaszok ezen túlmenően hatályon kívül helyező és pontosító rendelkezéseket tartalmaznak.