adozona.hu
T/7955. számú törvényjavaslat indokolással - A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról
T/7955. számú törvényjavaslat indokolással - A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés a közteherviselés alapelvéből kiindulva, a munkahelyek védelme és a foglalkoztatás terheinek csökkentése érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (továbbiakban: Szakhoz. tv.) 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájá...
T/7955. számú törvényjavaslat indokolással - A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról
2012. évi ... törvény a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról
Az Országgyűlés a közteherviselés alapelvéből kiindulva, a munkahelyek védelme és a foglalkoztatás terheinek csökkentése érdekében a következő törvényt alkotja:I. Fejezet
Munkahelyvédelmi célt szolgáló módosítások
1. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény módosítása
1. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (továbbiakban: Szakhoz. tv.) 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya
a) a tartósan álláskereső személyek után, vagy
b) a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után
a foglalkoztatás első két évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt."
(2) A Szakhoz. tv. 4. § (2) bekezdésében a "szociális hozzájárulási adóalap" szövegrész helyébe a "szakképzési hozzájárulás alapjának" szöveg lép."
2. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása és eltérő szöveggel történő hatályba léptetése
2. § Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 460/A. §-át követő alcímének helyébe a következő alcím lép:"A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény"
3. §; Az Eat. 461. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
"461. § (1) A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban: szakképzettséget nem igénylő munkakör), adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával.
(3) Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet."
4. §; Az Eat. a 462/A. §-t követően a következő alcímekkel és 462/B-462/D. Jósokkal egészül ki:
"A huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény
462/B. § (1) A huszonöt év alatti vagy ötvenöt év feletti természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával.
(3) Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti, a részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.
A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény
462/C. § (1) A tartósan álláskereső természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
(3) E § alkalmazásában tartósan álláskereső az, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott.
(4) A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az állami foglalkoztatási szerv által kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.
A gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
462/D. § (1) A gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás (e § alkalmazásában együtt: anyasági ellátások) folyósítása alatt vagy azt követően az adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
(3) A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesítheti. A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a később folyósított anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.
(4) A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, a kincstár által kiállított igazolás birtokában érvényesítheti."
5. § (1) Az Eat. 463. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A (2) bekezdéstől eltérően a törvényben meghatározott START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezménnyel nem vonható össze
a) a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után,
b) a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után,
c) a tartósan álláskereső személyek után, és
d) a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után
érvényesíthető adókedvezmény."
(2) Az Eat. 463. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A 461. §-ban és 462/B-462/D. §-ban meghatározott kedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt."
II. Fejezet
A VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ MÓDOSÍTÁSOK
3. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
6. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) . 22. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:(Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy)
"i) pénzforgalmi elszámolást választ."
7. §; Az Art. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megváltoztatását - az e)-g) pontok kivételével -a változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az adózó az alanyi adómentességre, illetve a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatárt az adóév közben lépte túl, a bejelentést a 23. § (3) bekezdés szerint kell megtenni. Az adózó az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozattétel és annak változásának bejelentése alól mentesül, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott adómentes termékimportot megalapozó közösségi adómentes termékértékesítést, mint közösségi kereskedelmi kapcsolatot közvetett vámjogi képviselő igénybevételével létesít."
8. §; Az Art. 54. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) Az állami adóhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi]
"a) az általános forgalmiadó-alanynak minősülő, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adózó, valamint e törvények hatálya alá nem tartozó, de adószámmal rendelkező jogi személy, egyéb szervezet adózók
aa) nevét (elnevezését), adószámát, székhelyét, telephelyét;
ab) közül a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot választók esetén a csoport azonosító számot valamint a csoportképviselő és az egyéb csoporttagok nevét (elnevezését), adószámát, székhelyét, telephelyét, illetve a csoportos általános forgalmiadóalanyiságot engedélyező határozat jogerőre emelkedése napját;
ac) közül a pénzforgalmi elszámolást választók esetén e választás tényét, a pénzforgalmi elszámolás időszakának kezdő és befejező időpontját;
ad) azt a tényt, hogy az általános forgalmiadó-alanynak minősülő adózó (ideértve a csoportos általános forgalmi adóalanyt is) az általános forgalmi adóról szóló törvény 88. § (1) bekezdés alapján az adómentes ingatlan értékesítés vagy bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választotta, valamint az adókötelessé tétel időpontját;"
9. §; Az Art. a következő 194. §-sal egészül ki:
"194. § A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi .... számú törvénnyel megállapított 22. § (1) bekezdés i) pontja szerinti választást csak 2013. január 1-jén, vagy ezt követően kezdődő általános forgalmi adó megállapítási időszakra vonatkozóan lehet bejelenteni."
4. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
10. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 169. §-a a következő p) ponttal egészül ki:(A számla kötelező adattartalma a következő:)
"p) pénzforgalmi elszámolás esetén jogszabályi hivatkozás vagy bármely más egyértelmű utalás arra, hogy a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályokat alkalmazták."
11. §; Az Áfa tv. 188. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 6 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg."
12. §; Az Áfa tv. Második része a XIII. fejezetet követően a következő XIII/A. fejezettel egészül ki:
"XIII/A. Fejezet
PÉNZFORGALMI ELSZÁMOLÁS
196/A. § Pénzforgalmi elszámolás esetében e törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
196/B. § (1) Az az adóalany vagy amely
a) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv.) törvény rendelkezései szerint a tárgy naptári év első napján kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna, és
b) gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön,
jogosult az e fejezetben meghatározottak szerint pénzforgalmi elszámolást választani, feltéve, hogy nem alkalmazza a törvény Második részében meghatározott más különös rendelkezéseket.
(2) Abban az esetben, ha az adóalany él az (1) bekezdésben említett választási jogával,
a) az általa belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után az általa fizetendő adót az ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg;
b) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó levonásának jogát a pénzforgalmi elszámolás időszakában legkorábban az ellenérték megfizetésekor gyakorolja.
(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában
a) ha az ellenérték jóváírása, kézhezvétele részletekben történik, a fizetendő adót a részlet jóváírásakor, kézhezvételekor, legalább a megfizetett részlet erejéig kell megállapítani,
b) az ellenérték jóváírásának, kézhezvételének kell tekinteni azt is, ha az abból származó követelése engedményezés, elengedés miatt vagy más módon szűnik meg.
(4) A (2) bekezdés a) pontja nem alkalmazható arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amely teljesítését tanúsító számlán az adóalany a 169. § p) pontja szerinti hivatkozást, utalást nem tüntette fel.
(5) A pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak, ha a teljesítés és a fizetendő adó -(2) bekezdés a) pontja szerinti - megállapítása között
a) az e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető, vagy
b) jogutód nélkül megszűnik,
a fizetendő adót - a (2) bekezdés a) pontjától eltérően - az a) pontban említett esetben a jogállás-változást megelőző napon, a b) pontban említett esetben pedig a megszűnés napján kell megállapítania.
(6) Ha a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany
a) e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, vagy
b) jogutód nélkül megszűnik,
a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó levonásának jogát - a (2) bekezdés b) pontjától eltérően - az a) pontban említett esetben a jogállás-változást megelőző napon, a b) pontban említett esetben pedig a megszűnés napján gyakorolhatja.
196/C. § (1) A pénzforgalmi elszámolás abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték éves szinten göngyölített összege
a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen
nem haladja meg az 500 000 eurónak megfelelő pénzösszeget.
(2) A pénzforgalmi elszámolás választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:
a) az adóalany vállalkozásában
aa) tárgyi eszközként használt termék értékesítése,
ab) immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,
b) az a) pont aa) alpontja alá nem tartozó új közlekedési eszköz 89. § (1) és (2) bekezdés szerinti értékesítése,
c) az a) pont aa) alpontja alá nem tartozó beépített ingatlan vagy ingatlanrész és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynek
ca) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy
cb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év,
d) az a) pont aa) alpontja alá nem tartozó építési telek (telekrész) értékesítése,
e) a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,
f) a 86. § (1) bekezdés a)-g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás,
g) a XIV. fejezetben szabályozott jogállású adóalanynak a mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása
fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték.
196/D. § Az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg is választhatja a tárgy naptári évre a pénzforgalmi elszámolást. Ilyen esetben elegendő a 196/C. § (1) bekezdés b) pontjában említett feltételt időarányosan teljesíteni.
196/E. § Az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári év végéig terjedő időszakra választja.
196/F. § (1) A pénzforgalmi elszámolás megszűnik
a) a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni;
b) a megszűnés napjával, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg, de a jogutódra a 196/C. § (1) bekezdésében említett feltételek nem teljesülnek, vagy az előzőekben említett feltételek teljesülnek ugyan, de a jogutód a pénzforgalmi elszámolást nem kívánja választani;
c) a változás bekövetkezését megelőző nappal, ha a tárgy naptári évben a tényadatok alapján a 196/C. § (1) bekezdés b) pontjában említett feltétel nem teljesül;
d) a változás bekövetkezését megelőző nappal, ha az adóalany más, a törvény Második részében meghatározott különös rendelkezések szerint jár el,
e) a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a tárgy naptári évet követő naptári év első napján nem minősül a 196/B. § (1) bekezdés a) pontja értelmében kisvállalkozásnak.
(2) Ha a pénzforgalmi elszámolás az (1) bekezdés c) pontja szerint szűnik meg, az adóalany a pénzforgalmi elszámolást nem alkalmazhatja az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító felső értékhatárt.
(3) Abban az esetben, ha a pénzforgalmi elszámolás az (1) bekezdés c) pontja szerint szűnik meg, az adóalany a pénzforgalmi elszámolás választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.
(4) Az adóalany a 196/B. § (5) bekezdésére is figyelemmel a 196/B. § (2) bekezdés a) pontját a pénzforgalmi elszámolás megszűnését követően is alkalmazza.
196/G. § (1) Az adóalany a pénzforgalmi elszámolás választásáról, illetőleg annak megszűnéséről az állami adóhatóságnak nyilatkozik.
(2) Az (1) bekezdésben említett nyilatkozattételre az Art. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni."
13. §; Az Áfa tv. a következő 279. §-sal egészül ki:
"279. § Az adóalany - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - az alanyi adómentességet 2013. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege
a) sem a 2012. naptári évben ténylegesen,
b) sem a 2013. naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 6 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget."
14. §; Az Áfa tv. a következő 280. §-sal egészül ki:
"280. § Az adóalany - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - a XIII/A. Fejezet szerinti pénzforgalmi elszámolást első alkalommal 2013. január 1. napjától kezdődő időszaktól alkalmazhatja."
5. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása
15. § A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 51. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) Mentesül a gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól, ha a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül, három hónapnál nem régebbi mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy az (1) bekezdés szerinti intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn."
16. § A Gt. 143. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben - amennyiben a taggyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleg szerint azok fennállnak - a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról vagy - ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza - a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A határozatokat legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani."
17. § A Gt. 245. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben - amennyiben a közgyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleg szerint azok fennállnak - a részvényeseknek határozniuk kell az alaptőke biztosításáról, illetve annak módjáról, így különösen a részvényesek által történő befizetés előírásáról, illetve az alaptőke leszállításáról, továbbá a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, ezek hiányában pedig a társaság megszüntetéséről."
18. § A Gt. a Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések alcíme a következő 336/F. §-sal egészül ki:
"336/F. § Az 51. § (1) bekezdése, a 143. § (2) bekezdés a) pontja, valamint 245. § (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásában a saját tőke hiányának megállapítása során a 2011-ben, valamint a 2012-ben induló üzleti évről készített számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolóban kimutatott, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek számviteli törvény 60. § (3) bekezdés a) pontja szerint elszámolt összevont árfolyamvesztesége 2014. május 31-éig figyelmen kívül hagyható."
6. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
19. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 33. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló -beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó -beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan - a 60. § (2) bekezdésében foglaltakból következően - keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamveszteség teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor - az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből - a törlesztőrészletre jutó - halasztott ráfordításként kimutatott - nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség).
(3) A (2) bekezdés szerint halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében visszafizették, illetve - tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog finanszírozása esetén -ha a devizahitellel, a devizakötvény-kibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették. Nem minősül a tartozás visszafizetésének, ha a még fennálló tartozás pénznemét (devizanemét) szerződésmódosítás keretében megváltoztatják."
20. §; Az Szt. 41. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a 33. § (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a beruházás, vagyoni értékű jog aktiválásától, egyéb esetben a hitel folyósításától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve - tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog finanszírozása esetén - mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható - amortizációnál figyelembe vett - élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb."
21. §; Az Szt. 177. §-a a következő (26) és (27) bekezdésekkel egészül ki:
"(26) E törvénynek a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi . törvénnyel megállapított 33. § (2) és (3) bekezdését, valamint 41. § (4) bekezdését először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(27) E törvénynek a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi . törvénnyel megállapított 33. § (2) és (3) bekezdését, valamint 41. § (4) bekezdését a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni."
22. § Hatályát veszti az Szt. 14. § (9) és (10) bekezdése.
7. Záró rendelkezések
23. § (1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) A 6. § és a 9. § 2012. december 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1. §-5. §, a 7. §-8. §, 10. §-11. §, a 19. §-21. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Kormány a kormányzó pártszövetség megállapodása alapján megalkotta és elfogadta a munkahelyvédelmi akciótervet, amelynek több pontja célul tűzi ki egyes társadalmi csoportok foglalkoztatottságának növelése érdekében a munkáltatói terhek csökkentését, a vállalkozási környezet javítását.A munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése céljából az adó- és járulékrendszer átalakítására kerül sor. Ennek elemei közé tartozik az élő munkára rakódó terhek csökkentése, annak érdekében, hogy a foglalkoztatás kedvező irányba haladjon, és ezáltal munkahely megőrzés és teremtés valósuljon meg, ezért meghatározott célcsoportok foglalkoztatása esetén csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ezen szociális hozzájárulási adó kedvezmények a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő csoportokat célozzák meg, úgymint a huszonöt év alattiak, ötvenöt év felettiek, gyed-ről, gyes-ről, gyet-ről visszatérők, a képzettséget nem igénylő (egyszerű) munkakörben foglalkoztatottak és a tartósan munkanélküliek tábora.
A Javaslat a kisvállalkozások adózási kötelezettségeinek könnyítésére vonatkozó előírásokat is tartalmaz. Egyrészt élve a 2010/45/EU tanácsi irányelv adta lehetőséggel, bevezeti a pénzforgalmi szemléletű adózás választásának lehetőségét, másrészt megemeli az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt.
A törvényjavaslat célkitűzései:
- rendkívül erőteljes, célzott kedvezményekkel csökkentse a munkáltatók terheit a szociális hozzájárulási adóban és a szakképzési hozzájárulásban annak érdekében, hogy bővüljön a foglalkoztatás;
- az általános forgalmi adóban a pénzforgalmi adózás lehetőségének megteremtésével és az alanyi adómentesség kiterjesztésével, valamint a számviteli törvény módosításával javul a vállalkozások, kiemelten a foglalkoztatásban jelentős szerepet betöltő kis- és közepes vállalkozások működési feltétele.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I. Fejezet
Munkahelyvédelmi célt szolgáló módosítások
1. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény módosítása
a(z) 1. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a szociális hozzájárulási adó alanya meghatározott feltételek fennállása esetén a szakképzési hozzájárulás alapját csökkentse. A Javaslatban szereplő feltétel szerint a szociális hozzájárulási adó alanyának a foglalkoztatás első két évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt kell érvényesítenie olyan foglalkoztatottja után, aki vagy tartósan álláskereső személy vagy a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók.2. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása és eltérő szöveggel történő hatályba léptetése
a(z) 2. §-hoz
A Javaslat célja a bekezdés és az alcím tartalmának szinkronizálása.a(z) 3. §-hoz
A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott esetén a munkáltató szociális hozzájárulási adó kedvezményt vehet igénybe, legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után, amennyiben az adómegállapítási időszak teljes időtartama alatt szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatja. A kedvezmény mértéke 14,5 százalék.a(z) 4. §-hoz
A huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott esetén a munkáltató szociális hozzájárulási adó kedvezményt vehet igénybe, legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után. A kedvezmény mértéke 14,5 százalék. A kedvezmény abban a hónapban is érvényesíthető, amelyben a 25., vagy 55. életévét betölti a foglalkoztatott.A foglalkoztatás kezdő időpontját megelőző 9 hónapban legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott foglalkoztatott esetén a munkáltató szociális hozzájárulási adó kedvezményt vehet igénybe, legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után. A kedvezmény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató rendelkezik az e tényt bizonyító, az állami foglalkoztatási szerv által kiállított igazolással. A kedvezmény mértéke 27 százalék a foglalkoztatás első két évében, míg a harmadik évben 14,5 százalék.
Az anyasági ellátások folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott esetén a munkáltató szociális hozzájárulási adó kedvezményt vehet igénybe, legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után.
a(z) 5. §-hoz
Az e törvényben szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények a külön törvényben meghatározott START PLUSZ, a START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezményekkel nem vonhatóak össze.Részmunkaidős foglalkoztatás esetén az e §-ban meghatározott kedvezményt legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része után érvényesítheti a munkáltató.
II. Fejezet
VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ MÓDOSÍTÁSOK
3. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
a(z) 6. §-hoz
A Javaslat az Áfa törvény új, különleges adózási módjához (pénzforgalmi elszámolás) kapcsolódó eljárási szabályokat tartalmaz.a(z) 7. §-hoz
Lásd a(z) 6. §-hoz tartozó indokolást.a(z) 8. §-hoz
Lásd a(z) 6. §-hoz tartozó indokolást.a(z) 9. §-hoz
Lásd a(z) 6. §-hoz tartozó indokolást.4. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
a(z) 10. §-hoz
Pénzforgalmi elszámolás választása esetén a Javaslat összhangban a vonatkozó közösségi irányelvvel a számla kötelező tartalmi eleméve teszi az ügylet pénzforgalmi elszámolás alá tartozására történő egyértelmű utalást. Ezen rendelkezés szerepe, hogy a pénzforgalmi elszámolást választó adóalanytól terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany tudomással bírjon arról, hogy a levonási joga mely időponttal nyílik meg.a(z) 11. §-hoz
A Javaslat az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 5 millió Ft-ról 6 millió Ft-ra emeli.a(z) 12. §-hoz
A Javaslat - élve a 2010/45/EU tanácsi irányelvben biztosított lehetőséggel - bevezeti a pénzforgalmi elszámolás választásának a lehetőségét az - egyéb feltételeknek is megfelelő -kisvállalkozások számára.A Javaslat értelmében a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózás alkalmazásáról a meghatározott éves árbevételi értékhatárt meg nem haladó, belföldön letelepedett adóalany dönthet. A Javaslat szerint a pénzforgalmi rendszer nem alkalmazható párhuzamosan más, az Áfa tv. Második részében szabályozott különös rendelkezésekkel, így nem választható a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózás, ha az adóalany alanyi adómentességet választott, a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra, vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok szerint jár el, illetve amennyiben a viszonteladókra, nyilvános árverés szervezőjére előírt különös rendelkezéseket alkalmazza.
A Javaslat az irányelvvel összhangban az alanyi adómentesség előírásaival azonosan rendeli megállapítani a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózási mód választására jogosító értékhatárt.
Pénzforgalmi elszámolás esetén a Javaslat értelmében az adóalanynak a fizetendő adót nem az ügylet teljesítésekor kell megállapítani, hanem a részére történő fizetés (az ellenérték átvétele, jóváírása) időpontjában. Ide értendő az az eset is, ha az ellenértéket nem megfizetik, hanem az abból származó követelését engedményezi, elengedi az adóalany, vagy az más módon szűnik meg (részletfizetés esetén az adófizetési kötelezettség is a megfizetett részlethez igazodik). Az adófizetési kötelezettség keletkezése ily módon történő halasztásának feltétele, hogy az ügylet teljesítését tanúsító számlán az adóalany a pénzforgalmi elszámolás tényét feltünteti. A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany levonási joga is a pénzforgalom szerint alakul, tehát azt leghamarabb az ellenérték megtérítésének időpontjában gyakorolhatja. A Javaslat az adófizetés megfelelő teljesítése érdekében rendelkezik jogutód nélküli megszűnés, illetve az adóalany áfa státuszában történő változás esetében követendő lépésekről.
A pénzforgalmi elszámolást főszabály szerint naptári évre lehet választani, de a Javaslat lehetővé teszi az évközben adóalannyá váló adózóknak - az adóalanykénti nyilvántartásba vétel időpontjával egyidejűleg - a pénzforgalmi rendszer évközbeni választását.
A Javaslat a pénzforgalmi elszámolás megszűnésének és újbóli választhatóságának eseteit is meghatározza.
A Javaslat rendelkezik továbbá a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany nyilatkozattételi kötelezettségéről is.
a(z) 13. §-hoz
Az alanyi adómentesség választására - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - abban az esetben jogosult az adóalany, ha sem a naptári évet megelőző évben, sem pedig az adott naptári évben nem haladja meg az árbevétele a törvényben előírt értékhatárt. Tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerint a választásra jogosító értékhatár 5 millió forint, a Javaslat rendezi, hogy a 2012-es évben az 5 millió Ft-os árbevételt meghaladó, de a 6 millió forintos árbevételt viszont meg nem haladó adóalanyok is élhessenek az alanyi adómentesség választásának lehetőségével.a(z) 14. §-hoz
A Javaslat értelmében a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózás első alkalommal 2013. január 1. napjától alkalmazható.5. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása
a(z) 15. §-hoz
A hatályos Gt. arról rendelkezik, hogy a szükséges tulajdonosi döntéseket meg kell hozni és végre kell hajtani három hónapon belül, ha a társaság veszteség miatt elvesztette a saját tőkéjének jelentős részét. A gyakorlatban számos esetben előfordul (például árfolyamváltozások miatt), hogy a társaság saját tőkéjének mértéke külön további intézkedés nélkül is helyreáll rövid időn belül, a folyamatos működés során. Ennek alátámasztására szolgálhat a számviteli törvény szerinti közbenső mérleg, amellyel dokumentálni lehet, hogy a külön intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn.a(z) 16. §-hoz
Lásd az előző §-hoz tartozó indokolást.a(z) 17. §-hoz
Lásd a(z) 15. §-hoz tartozó indokolást.a(z) 18. §-hoz
A számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének fordulónapján olyan jelentős árfolyamváltozások alakulhatnak ki, amelyek a devizában fennálló tételek üzleti év végi átértékelési kötelezettsége miatt jelentős nem realizált veszteség kimutatását eredményezik, és számos esetben maguk után vonják a Gt. szerinti tőkerendezési kötelezettséget. Tekintettel e rendkívüli mértékű árfolyammozgásokra, indokolt - korlátozott időtartamra, 2014. május 31-g - azok saját tőkére gyakorolt hatásának figyelmen kívül hagyása a Gt. érintett rendelkezéseinek alkalmazásában. Így azoknak a cégeknek, amelyek csak a kedvezőtlen árfolyammozgások miatt szenvednek el átmeneti tőkevesztést a 2011. és a 2012. üzleti évben, nem kell azonnal visszapótolniuk az elvesztett saját tőkéjüket.a(z) 19. §-hoz
A devizaárfolyam változás kedvezőtlen hatásainak enyhítését célozza az árfolyamveszteség elhatárolási lehetőségének forgóeszközhitelekre történő kiterjesztése. A módosítás eredményeként a jövőben nemcsak a beruházási jellegű devizahitelek árfolyamveszteségét lehet elhatárolni a későbbi évekre, hanem a devizában fennálló forgóeszközhitelek árfolyamveszteségét is. Az elhatárolás alkalmazása esetén ahhoz - hasonlóan, mint a beruházási jellegű devizahitelek árfolyamveszteségének elhatárolásakor - céltartalék-képzés is kapcsolódikA devizában fennálló forgóeszközhitelek árfolyamveszteségének elhatárolására vonatkozó lehetőséget indokolt már a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is biztosítani.
a(z) 20. §-hoz
Lásd a(z) 19. §-hoz tartozó indokolást.a(z) 21. §-hoz
Lásd a(z) 19. §-hoz tartozó indokolást.a(z) 22. §-hoz
2012. január 1-jével jelentősen megemelésre került a vállalkozások készpénz záró állományának átlagos mértékére vonatkozók korlát, de a szabályozás még így is jelentős adminisztrációt követel meg a vállalkozásoktól, ezért a korlátozó szabályozást teljes egészében indokolt megszüntetni.6. Záró rendelkezések
a(z) 23. §-hoz
A szakasz hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
Lábjegyzet
Az Indokolásból a 6. cím kimaradt.
