adozona.hu
T/7504. számú törvényjavaslat indokolással - A jóerkölcsbe ütköző egyes juttatások hatékonyabb visszaköveteléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról
T/7504. számú törvényjavaslat indokolással - A jóerkölcsbe ütköző egyes juttatások hatékonyabb visszaköveteléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a következő 359/B. §-sal egészül ki:
"359/B. § A Munka Törvénykönyve 207/A. §-ának érvényesítése érdekében indított perben e fejezet rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a keresetet az ügyész is megindíthatja, azzal, hogy a megítélt jogalap nélküli gazdagodás a volt munkáltatót, illetve jogutódját illeti,
b) a bíróságnak az első tárgyalást úgy kell kitűznie, hogy az a keresetlevélnek a bírósághoz ...
T/7504. számú törvényjavaslat indokolással - A jóerkölcsbe ütköző egyes juttatások hatékonyabb visszaköveteléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról
2012. évi ... törvény a jóerkölcsbe ütköző egyes juttatások hatékonyabb visszaköveteléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról
1. §
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a következő 359/B. §-sal egészül ki:"359/B. § A Munka Törvénykönyve 207/A. §-ának érvényesítése érdekében indított perben e fejezet rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a keresetet az ügyész is megindíthatja, azzal, hogy a megítélt jogalap nélküli gazdagodás a volt munkáltatót, illetve jogutódját illeti,
b) a bíróságnak az első tárgyalást úgy kell kitűznie, hogy az a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő legkésőbb hatvan napon belül megtartható legyen,
c) bizonyítási indítványt legkésőbb az első tárgyalási napon lehet előterjeszteni,
d) a folytatólagos tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az az elhalasztott tárgyalás napját követően legkésőbb harminc napon belül megtartható legyen,
e) a bíróság legkésőbb a második tárgyalási napon köteles határozatot hozni,
f) a fellebbezésre a 392-394. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell."
2. §
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 207/A. §-át a polgármesterekre és a helyi önkormányzati képviselőkre is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy e rendelkezés alkalmazása szempontjából munkáltatónak a képviselő-testület hivatalát kell tekinteni."
3. §
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény a következő 161/A. §-sal egészül ki:"161/A. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 207/A. §-át a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyára is megfelelően alkalmazni kell."
4. §
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény a következő 182/B. §-sal egészül ki:"182/B. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 207/A. §-át az állomány szolgálati viszonyára is megfelelően alkalmazni kell."
5. §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 154/A. §;-sal egészül ki:"154/A. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 207/A. §-át a közszolgálati jogviszonyra is megfelelően alkalmazni kell."
6. §
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény a következő 207/A. §-sal egészül ki:"207/A. § (1) Az köztulajdonban álló munkáltatónál a törvényben vagy - a vezető állású munkavállaló kivételével - a kollektív szerződésben meghatározottnál magasabb, a jogviszony megszűnésével összefüggésben kifizetett juttatást jóerkölcsbe ütközőnek kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket a közszolgálati jogviszonyra, az állami vezetői szolgálati viszonyra, a kormánytisztviselői jogviszonyra, a közalkalmazotti jogviszonyra, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak szolgálati jogviszonyára is megfelelően alkalmazni kell.
(3) A munkavállaló bizonyíthatja, hogy a juttatás az eset összes körülménye alapján nem ütközik a jóerkölcsbe.
(4) A jóerkölcsbe ütköző juttatások kifizetése semmis, annak visszafizetésére a polgári jognak a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(5) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit - az elévülési időn belül - a jóerkölcsbe ütköző egyes juttatások hatékonyabb visszaköveteléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2012. évi ... törvény hatálybalépése előtt kifizetett juttatásokra is alkalmazni kell.
(6) A munkáltató vagy jogutódja az (5) bekezdés hatálya alá eső juttatások vonatkozásában a jóerkölcsbe ütköző egyes juttatások hatékonyabb visszaköveteléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2012. évi ... törvény hatálybalépését követő
a) harminc napon belül írásban felhívja a munkavállalót a jóerkölcsbe ütköző juttatás visszafizetésére,
b) hatvan napon belül honlapján közzéteszi - az érintett munkavállaló megjelölésével, a jóerkölcsbe ütközést megalapozó, az (1) bekezdés szerinti vélelmet alátámasztó körülményekkel együtt - azokat a jóerkölcsbe ütköző juttatásokat, amelyek visszafizetésére addig nem került sor."
7. §
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény a következő 97/A. §-sal egészül ki:"97/A. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 207/A. §-át az országgyűlési képviselőre is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy e rendelkezés alkalmazása szempontjából munkáltatónak az Országgyűlés Hivatalát kell tekinteni."
8. §
Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alkotmánybíróság 37/2011. (V. 10.) AB határozata pontot tett a bevallással lezárt évek tekintetében 98%-os különadó kapcsán elkövetett törvényalkotási ámokfutás végére. Ennek alapján az Országgyűlésnek nincs alkotmányos lehetősége arra, hogy adóztatási eszközökkel 2009. december 31. előtt megszerzett jövedelmekkel szemben fellépjen. Az adóéven belül, a bevallással le nem zárt időszak tekintetében - a döntés szerint - akkor alkotmányos a visszamenőleges alkalmazás előírása, ha visszaélésszerűen megszerzett jövedelmekről van szó, és a jogalkotó lehetőséget biztosít az adózónak arra, hogy bizonyítsa: jogszerűen, visszaélésektől mentesen szerezte meg a jövedelmét. Ugyanakkor a visszaadóztatás jogállamtól idegen szándéka elfeledtette az Országgyűléssel azt, ami valójában a feladata lett volna: a korábbi törvényi szabályozás hiányosságainak kijátszásával felvett nagyösszegű lelépési pénzek visszaszerzését. Ezt sajnos mára az ilyen járandóságok visszaszerzésére indított perek jelentős részének sikertelensége is 'fényesen' igazolta.A Lehet Más a Politikának következetesen az az álláspontja, hogy a munkajogi problémát munkajogi eszközökkel kell kezelni. A jelen törvényjavaslat arra irányul, hogy a munkajogi elévülési határidőn, vagyis három éven belül a jóerkölcsbe ütköző, és ezért semmis juttatásokat egyszerűen vissza lehessen teljes összegükben követelni. Ez felel meg a társadalom igazságérzetének, és ez felel meg a jogállamiság és az alkotmányosság követelményeinek is.
A munkajogi elévülés időtávja még ma is alkalmat ad arra, hogy az LMP által következetesen ellenzett különadóval nem érintett jövedelmekre is vonatkozhasson a módosítás, de ennél is fontosabb, hogy a törvény hatékony visszakövetelési mechanizmust biztosíthat a jelen és a jövő jóerkölcsbe ütköző juttatásainak visszakövetelésére.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-5. és 7. §-okhoz
Annak érdekében, hogy a jóerkölcsbe ütköző juttatások visszakövetelésére irányuló eljárások ne húzódjanak el, a javaslat a polgári perrendtartásban egyébként ismert és bevett eljárásgyorsító intézkedéseket tartalmaz. Ezek együttesen azt eredményezik, hogy belátható időn, néhány napon belül jogerősen lezárhatóak ezek a jogviták. Annak érdekében, hogy a munkáltató ne játszhasson össze a munkavállalóval a jogsértően megszerzett juttatások megtartása érdekében, a törvény az ügyészt is feljogosítja a per megindítására. A hatálybalépés mellett a törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy a köztisztviselők - és ezáltal a kormánytisztviselők, valamint az állami vezetők -esetében is alkalmazni kell a javasolt konstrukciót.A 6. §-hoz
A jogrendszer egészében érvényesülő elv, hogy a jóerkölcsbe ütköző jognyilatkozatok, szerződések, juttatások semmisnek minősülnek. Annak érdekében, hogy a közszféra esetében ennek bizonyítása egyszerűbb legyen, a törvényjavaslat rögzíti, hogy a törvényben meghatározott mértéket meghaladó, a jogviszonyok megszüntetésével összefüggő juttatások esetében a jóerkölcsbe ütközést vélelmezni kell, amellyel szemben - az alkotmányossági követelményeknek megfelelően - a munkavállaló kimentő bizonyítással élhet. A törvény érvényesülését az is biztosítja, hogy ha a munkavállaló a munkáltató felhívására nem fizeti vissza a törvényben meghatározott mértéket meghaladó juttatását, ez a tény a volt munkáltató honlapján nyilvánosságra kerül.A 8. §-hoz
A javaslat az alkalmazásra való felkészüléshez tizenöt napos felkészülési időt biztosít.