adozona.hu
T/6767. számú törvényjavaslat indokolással - A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról
T/6767. számú törvényjavaslat indokolással - A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2012. évi LXXI. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A szakképzési kerettanterv a szakiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá az iskolai tanműhelyben folyó vagy a gazdálkodó szervezetnél szervezhető szakmai gyakorlati képzésre kerül kiadásra. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakiskolában évfolyamonként a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre ál...
"(2) A szakképzési kerettanterv a szakiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá az iskolai tanműhelyben folyó vagy a gazdálkodó szervezetnél szervezhető szakmai gyakorlati képzésre kerül kiadásra. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakiskolában évfolyamonként a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legfeljebb harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre."
(2) Az Szt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni."
(3) Az Szt. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A szintvizsga minden tanuló számára kötelező, amelynek eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele. A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara a tanév kezdetét megelőzően pótló szintvizsgát szervez."
(4) Az Szt. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés - a 26. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével - az iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval köthető."
(5) Az Szt. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Tanulószerződés a tanulóval az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal köthető. A szakképzési évfolyam kezdetén a keresztfélévben induló évfolyam kezdő időpontját is érteni kell."
(6) Az Szt. 88. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg]
"a) a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartása tartalmának és a nyilvántartásba vételi eljárásnak a részletes szabályait, valamint a 26. § (1) bekezdésében meghatározott, a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyként történő nyilvántartásba vétel részletes feltételeit,"
(2) Hatályát veszti az Szt. 28. § (4) bekezdése és 42. § (6) bekezdése.
A megfogalmazott módosítások következtében a szakiskolai képzésben a duális képzés további kiterjesztése valósul meg azáltal, hogy már a kilencedik évfolyamtól lehetővé teszi mind a tanulószerződés megkötését a gyakorlati képzésre, mind együttműködési megállapodás keretében a gyakorlati képzés egy részének iskolai tanműhelyen kívüli szervezését.
A törvényjavaslat másik célja, hogy a kilencedik évfolyamon is lehetővé váljon a tanulószerződés megkötése. A fentiekkel összhangban indokolt tehát generálisan lehetővé tenni, hogy a szakiskolai képzésben már a kilencedik évfolyamon lehessen tanulószerződést kötni, de csak olyan vállalati tanműhelyben, amely kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetnél. A jelenleg hatályos törvény csak korlátozott mértékben, tanuló-előszerződés formájában, a kilencedik évfolyam gyakorlati képzési idejének 10%-ára vonatkozóan engedi meg az iskolai tanműhelyen kívüli gyakorlati képzés folytatását.
A fenti célok érdekében módosul a szintvizsga megszervezésére vonatkozó előírás, amelynek következtében a tanulószerződés megkötésének a jövőben már nem lenne feltétele a szintvizsga letétele, ezért az erre vonatkozó előírások módosítása szükséges.
A törvényjavaslat értelmében módosul a tanulószerződés megkötésére vonatkozó azon rendelkezés is, amely jelenleg iskolatípusonként és szakmai előtanulmányok szerint határozza meg, hogy a szakiskolai és a szakközépiskolai tanuló mely szakképzési évfolyamtól kezdődően köthet tanulószerződést. A törvényjavaslat szerint a jövőben egységesen az első szakképzési évfolyamtól köthet minden szakképző iskolai tanuló tanulószerződést.
A módosuló szabályokkal összhangban kiegészülnek a törvény felhatalmazó rendelkezései, amely alapján nemcsak a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartása tartalmának és a nyilvántartásba vételi eljárásnak a részletes szabályai kerülnek meghatározásra kormányrendeletben, hanem a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyként történő nyilvántartásba vétel részletes feltételei is.
A törvényjavaslat - az 1. §-hoz fűzött magyarázattal összhangban - hatályon kívül helyezi azt a szabályt, amely szerint a tanulószerződést csak olyan szakiskolai tanuló köthet, aki eredményes szintvizsgát tett. A módosítások következtében nem indokolt fenntartani a tanulóelőszerződés új szabályok szerinti jogintézményét, ezért az erre vonatkozó bekezdés is hatályát veszti a törvényjavaslat értelmében.