adozona.hu
T/4744. számú törvényjavaslat indokolással - A bírák jogállásáról és javadalmazásáról
T/4744. számú törvényjavaslat indokolással - A bírák jogállásáról és javadalmazásáról
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2011. évi CLXII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1) A bíró ítélkező tevékenységében független.
(2) A bíró a bírósági szervezet tagjaként szolgálatot teljesít.
(1) A bírót az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.
(2) A Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.
(3) A bíró mentelmi jogán...
(2) A bíró a bírósági szervezet tagjaként szolgálatot teljesít.
(2) A Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.
(3) A bíró mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az OBH elnökének javaslatára a köztársasági elnök dönt. A mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az OBH elnökének javaslatára a köztársasági elnök teszi meg.
(4) Az ülnököt az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény tekintetében mentelmi jog illeti meg. Az ülnök bíróság vagy más hatóság előtt - megbízatásának ideje alatt és azt követően - nem vonható felelősségre az igazságszolgáltatásban való részvétele miatt, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik a szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal való visszaélésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint az ülnök polgári jogi felelősségére. A mentesség kiterjed a közhatalmat gyakorló személy vagy közszereplő politikus sérelmére elkövetett becsületsértésre, valamint - amennyiben az ülnöknek nem volt tudomása arról, hogy a közlés a lényegét tekintve valótlan - rágalmazásra.
(5) Az ülnök mentelmi jogának felfüggesztésére és a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedés megtételére a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A bírót a köztársasági elnök nevezi ki.
(3) Kinevezésre kerül sor, ha
a) a pályázati eljárás során olyan személy nyeri el a pályázatot, aki nem áll bírói szolgálati viszonyban;
b) a törvény rendelkezései szerint pályázat kiírása nélkül olyan személyt kell kinevezni, aki nem áll bírói szolgálati viszonyban;
c) a határozott időre kinevezett bíró ismételten határozott idejű, vagy határozatlan idejű kinevezést kap;
d) a katonai bíró katonai bírói tisztségének megszüntetésével egyidejűleg a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén bírói kinevezést kap.
(4) Ha a köztársasági elnök által korábban felmentett bírót a munkaügyi jogvita alapján bírói tisztségébe vissza kell helyezni, a köztársasági elnök a felmentést megelőző kinevezés szerinti határozott vagy határozatlan idejű kinevezést ad.
(5) A kinevezésre vonatkozó javaslat és a kinevezési okirat tartalmazza a bírói szolgálati viszony kezdetét, valamint határozott idejű kinevezés esetén a bírói szolgálati viszony időtartamát, határozatlan idejű kinevezés esetén az erre való utalást.
a) magyar állampolgár,
b) az országgyűlési képviselők választásán választható,
c) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,
d) a jogi szakvizsgát letette,
e) vállalja, hogy e törvény rendelkezéseinek megfelelően vagyonnyilatkozatot tesz,
f) legalább egy évig
fa) bírósági titkárként, alügyészként, ügyvédként, közjegyzőként, jogtanácsosként dolgozott,
fb) kormánytisztviselőként, illetve köztisztviselőként központi közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott,
fc) korábban alkotmánybíróként, bíróként, katonai bíróként, ügyészként működött,
fd) nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél ítélkezett, vagy az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységet folytatott,
g) a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye alapján a bírói hivatás gyakorlására alkalmas.
(2) Nem nevezhető ki bíróvá az a személy,
a) aki büntetett előéletű,
b) aki egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította
ca) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
cb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
cc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ce) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
cf) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cg) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ch) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
d) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
e) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,
f) akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,
g) akit bíróként, ügyészként, kormánytisztviselőként, köztisztviselőként, közjegyzőként, ügyvédként, végrehajtóként, közalkalmazottként, fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaként, igazságügyi alkalmazottként, alügyészként, ügyészségi fogalmazóként, ügyvédjelöltként, közjegyzőhelyettesként fegyelmi eljárásban a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.
(3) Az (1) bekezdés f) pontjában írt kötelező bírósági titkári működés időtartamába legfeljebb 6 hónap beszámítható annak, aki legalább 3 évig az (1) bekezdés f) pontjában nem említett jogi szakvizsgához kötött munkakörben működött.
(2) A katonai bírót a honvédelemért felelős miniszter - a kinevezéssel egyidejűleg - rendelkezési állományba helyezi. A katonai bíró szolgálatát a bírói tisztsége megszűnéséig a bírósági szervezetnél teljesíti.
(3) A köztársasági elnök - az OBH elnökének javaslatára - a 4. § (1) bekezdés c), d) és f) pontjaiban meghatározott feltételek alól felmentést adhat a szabadalmi ügyekben eljáró bíró esetében, feltéve, hogy a kinevezendő személy egyetemi végzettséggel rendelkezik.
(2) A pályaalkalmassági vizsgálatot és pályaalkalmassági felülvizsgálatot az igazságügyért felelős miniszter által - az OBH elnökének egyetértésével - kijelölt igazságügyi szakértőkből álló szakértői bizottság végzi. A vizsgálandó kompetenciák felsorolását e törvény 5. melléklete tartalmazza.
(3) A vizsgálatról készített részletes értékelést is tartalmazó szakmai vélemény és az alkalmasságra vonatkozó megállapítás - ha rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat elvégzését szükségessé tevő körülmény nem merül fel - három évig érvényes és új pályázat benyújtása esetén felhasználható.
(4) A pályaalkalmassági vizsgálatról készített részletes értékelést is tartalmazó szakmai véleményt, amely rögzíti az alkalmasságra vonatkozó megállapítást, meg kell küldeni a pályázónak.
(5) A pályaalkalmassági vizsgálat költségét a pályázó viseli. Az OBH elnöke a pályaalkalmassági vizsgálat költségét a nyertes pályázónak visszatéríti.
(6) A pályaalkalmassági vizsgálat és pályaalkalmassági felülvizsgálat szempontjainak, módjának és eljárásának részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik.
(2) A kiválasztás során garantálni kell, hogy a bírói álláshelyet nyilvános és valamennyi -a jogszabályi, valamint a pályázati felhívásban meghatározott feltételeket teljesítő - pályázó számára egyenlő esélyt biztosító, e törvényben szabályozott pályázati eljárás eredményeként a legalkalmasabb jelölt nyerje el.
a) a 3. § (4) bekezdésében,
b) a 23. § (3) bekezdésében,
c) a 24. § (3) bekezdésében,
d) a 34. § (2) bekezdésében,
e) az 58. § (3) és (4) bekezdésében,
f) a 62. § (3) bekezdésében,
g) a 64. § (2) bekezdésében, valamint
h) a 97. § (3) bekezdésében
meghatározott esetben.
(2) Nem kell pályázatot kiírni abban az esetben sem, ha a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény alapján a Kúria elnökét vagy elnökhelyettesét, az OBH elnökét vagy elnökhelyettesét, vagy más bírósági vezetőt vezetői megbízatásának megszűnését követően tényleges bírói álláshelyre osztják be.
(2) A bíróság elnöke a bíró felmentése esetén a felmentés kezdeményezésével egyidejűleg, a bírói szolgálati viszony egyéb okból történő megszűnése esetén a bírói szolgálati viszony megszűnéséhez vezető okról való tudomásszerzéstől számított 8 munkanapon belül értesíti az OBH elnökét az álláshely megüresedéséről.
(3) Az OBH elnöke a bírói szolgálati viszony megszűnéséről való tudomásszerzést követő 15 napon belül tájékoztatja a bíróság elnökét, hogy a megüresedő bírói álláshelyre pályázatot ír ki, vagy a pályázatot nem írja ki, az álláshelyet másik bírósághoz csoportosítja át, a megüresedő álláshely betöltésére irányuló pályázat kiírásáról legkésőbb a tudomásszerzést követő 1 éven belül dönt, vagy az álláshelyet a törvény alapján pályázat kiírása nélkül tölti be.
(2) Jogszabályban nem szereplő pályázati feltétel a munkakörhöz szükséges speciális szakismeret esetén, ahhoz kapcsolódóan írható elő; erről a pályázókat a pályázati felhívásban külön tájékoztatni kell. A pályázati feltételekben rögzíteni kell azt is, ha a pályázat e törvény 33. §-a alapján kerül kiírásra.
(3) A pályázati felhívást a bíróságok hivatalos lapjában, valamint a bíróságok központi internetes honlapján bárki számára hozzáférhető módon közzé kell tenni.
a) járásbíróságra kiírt pályázat esetén a járásbíróság elnökéhez,
b) közigazgatási és munkaügyi bíróságra kiírt pályázat esetén a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökéhez,
c) törvényszékre kiírt pályázat esetén a törvényszék elnökéhez,
b) ítélőtáblára kiírt pályázat esetén az ítélőtábla elnökéhez,
c) a Kúriára kiírt pályázat esetén a Kúria elnökéhez kell benyújtani.
(2) A bíróság elnöke a pályázót meghallgathatja.
(3) A járásbíróságra, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságra kiírt pályázat esetén a bíróság elnöke a pályázatot a pályázati határidő leteltét követő 5 munkanapon belül megküldi a törvényszék elnökének. A járásbíróság, illetve a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke a pályázót a pályázat megküldését megelőzően hallgathatja meg.
a) igazolnia kell a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint
b) hatósági bizonyítvánnyal igazolnia kell azt a tényt, hogy a 4. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn,
c) igazolnia kell, hogy rendelkezik érvényes pályaalkalmassági vizsgálati
eredménnyel.
(2) A pályázatban fel kell tüntetni a pályázó rövid úton történő elérhetőségét (elektronikus levélcím, telefon-, illetve telefax-szám stb.).
a) járásbíróságra, közigazgatási és munkaügyi bíróságra, valamint törvényszékre kiírt pályázat esetén a törvényszék,
b) ítélőtáblára kiírt pályázat esetén az ítélőtábla,
c) a Kúriára kiírt pályázat esetén a Kúria
bírói tanácsa (a továbbiakban: bírói tanács) a pályázókat meghallgatja, és a pályázatokat az elért pontszámoknak megfelelően rangsorolja.
(2) A járásbíróságra, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságra kiírt pályázat esetén az (1) bekezdésben meghatározott határidő akkor kezdődik, amikor a törvényszék elnökéhez megérkeztek a pályázatok.
(3) Hiánypótlás esetén az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidő a hiánypótlási eljárás lefolytatását követően kezdődik.
(4) A pályázati rangsor kialakítása során kizárólag a következő szempontok vehetők figyelembe:
a) a bírósági fogalmazói és bírósági titkári joggyakorlati idő, illetve a bírói szolgálati idő szakmai értékelésének eredménye, nem bírósági joggyakorlattal rendelkező pályázó esetén a korábbi munkáltató értékelése,
b) a jogi szakvizsga letételét követő gyakorlati vagy szolgálati idő tartama,
c) a törvényszéki, az ítélőtáblai, továbbá a kúriai álláshelyre (a továbbiakban: magasabb bírói álláshely) pályázó esetében a kollégium véleménye,
d) a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye,
e) a jogi szakvizsga eredménye,
f) a tudományos fokozat,
g) a szakjogászi, illetve egyéb (a munkakörhöz kapcsolódó) másoddiploma,
h) a jogi diploma megszerzését követően szakterületen végzett külföldi tanulmányút,
i) a nyelvismeret,
j) a jogi tárgyú publikáció,
k) jogszabály által jogi szakvizsgához kötötten gyakorolható jogászi foglalkozás keretében szervezett kötelező képzéseken elért eredmény és a fakultatív képzéseken való részvétel,
l) egyéb, a bírói tisztség betöltése szempontjából figyelembe vehető szakmai többlettevékenység,
m) a bírói tanács általi meghallgatás eredménye,
n) a betöltendő álláshely szerinti bíróság elnökének véleménye.
(5) Az igazságügyért felelős miniszter rendeletben határozza meg a (4) bekezdésben felsorolt szempontokhoz rendelhető pontszámot a bírói, illetve a magasabb bírói álláshelyre benyújtott pályázat esetén. Magasabb bírói álláshelyre pályázó esetében a (4) bekezdésben foglaltak súlyozásakor az a) és c) pontban foglalt szempontnak kell kiemelt jelentőséget tulajdonítani.
(2) Ha a rangsor első helyén több pályázó szerepel, közülük a bírói tanács egyszerű szótöbbséggel hozott, írásbeli, indokolt határozatával választja ki azt a pályázót, akit az álláshely betöltésére javasol.
(3) A bírói tanács a pályázók rangsorát és a pályázatokat, továbbá - a (2) bekezdésben foglalt esetben - az írásbeli, indokolt határozatát haladéktalanul továbbítja a törvényszék, az ítélőtábla vagy a Kúria elnökéhez.
(2) Ha a törvényszék vagy az ítélőtábla elnöke a bírói tanács által felállított rangsor alapján az álláshely betöltésére javasolt pályázótól eltérő - a rangsor soron következő helyein álló -pályázót javasol az álláshely betöltésére, ezt írásban indokolnia kell és indokolt javaslatát, a pályázati rangsort, valamint a pályázatokat a pályázat elbírálása érdekében 8 munkanapon belül az OBH elnöke részére megküldi.
(2) Ha az OBH elnöke egyetért azzal, hogy az első helyen rangsorolt pályázó töltse be az álláshelyet, és a rangsor első helyén álló pályázó bíró, úgy a pályázatot a bíró 8 munkanapon belül történő áthelyezésével elbírálja.
(3) Ha az OBH elnöke a bírói tanács által felállított rangsor alapján az álláshely betöltésére javasolt pályázótól eltérő - a rangsor soron következő helyein álló - pályázót javasol az álláshely betöltésére, és a javasolt pályázó nem bíró, úgy a pályázatot a köztársasági elnökhöz 8 munkanapon belül kinevezésre felterjeszti. Az eltérés indokairól - a köztársasági elnökhöz történő felterjesztéssel egyidejűleg - írásban tájékoztatja az Országos Bírói Tanácsot (a továbbiakban: OBT), és az OBT soron következő ülésén az indokait ismerteti. Az OBH elnökének az OBT részére történő írásbeli, és az OBT soron következő ülésén nyújtott szóbeli tájékoztatása nem érinti a köztársasági elnökhöz történő felterjesztést és a kinevezést.
(4) Ha az OBH elnöke a bírói tanács által felállított rangsor alapján az álláshely betöltésére javasolt pályázótól eltérő - a rangsor soron következő helyein álló - pályázót javasol az álláshely betöltésére, és a javasolt pályázó bíró, úgy a pályázatot a bíró 8 munkanapon belül történő áthelyezésével elbírálja. Az eltérés indokairól - az áthelyezéssel egyidejűleg - írásban tájékoztatja az OBT-t, és az OBT soron következő ülésén az indokait ismerteti. Az OBH elnökének az OBT részére történő írásbeli, és az OBT soron következő ülésén nyújtott szóbeli tájékoztatása nem érinti a bíró áthelyezését.
a) az OBH elnökének jogköreit a Kúria elnöke gyakorolja,
b) a Kúria elnöke a pályázatot akként bírálja el, hogy 8 munkanapon belül a felterjesztés és az áthelyezés érdekében megkeresi az OBH elnökét,
c) az OBH elnöke a Kúria elnöke megkeresésének 8 munkanapon belül eleget tesz,
d) ha a Kúria elnöke a bírói tanács által felállított rangsortól eltér, az OBT-t írásban tájékoztatja az eltérés indokairól és az OBT soron következő ülésén ismerteti az eltérés indokait.
(2) Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni.
(2) A bíróság elnöke a pályázókat a pályázat eredményéről írásban tájékoztatja, egyidejűleg közli a pályázó rangsorban elfoglalt helyét és pontszámát.
"Én.......................bíró esküszöm, hogy hazámhoz, Magyarországhoz, mindig hű leszek.
Az Alaptörvényt és a jogszabályokat megtartom; a minősített adatot megőrzöm. Fogadom, hogy a rám bízott ügyeket tisztességes eljárásban, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően bírálom el. Hivatásom gyakorlása során az igazságosság és a méltányosság vezérel. (Az esküt tevő meggyőződésének megfelelően: Isten engem úgy segéljen!)"
(2) Ha a bíró az eskü letételében akadályozva van, az (1) bekezdésben megjelölt határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Ha a bíró a kinevezéstől számított 3 hónap elteltével az esküt nem tette le, tisztségéből fel kell menteni.
(3) Esküt az a bíró tehet, aki a vagyonnyilatkozatot benyújtotta.
(2) A bíró első kinevezése - a pályázat elbírálójának javaslatára - határozatlan időre szól, ha
a) kinevezését megelőzően korábban - ha törvény eltérően nem rendelkezik -legalább három évig bíróként, illetve katonai bíróként dolgozott,
b) kinevezését közvetlenül megelőzően alkotmánybíróként működött vagy nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió Bíróságán ítélkezett, illetve az Európai Unió Bíróságán főtanácsnokként működött, és legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett,
c) kiemelkedő elméleti jogi jártasságot szerzett a tudomány vagy az oktatás területén,
d) ha a volt országgyűlési képviselő az országgyűlési képviselői megbízatásának megszűnésekor úgy nyilatkozott, hogy bíróvá történő ismételt kinevezését kéri, és a bírói kinevezéshez szükséges feltételekkel rendelkezik, ide nem értve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt, vagy
e) ha a volt európai parlamenti képviselő az európai parlamenti képviselői megbízatásának megszűnésekor úgy nyilatkozott, hogy bíróvá történő ismételt kinevezését kéri, és a bírói kinevezéshez szükséges feltételekkel rendelkezik, ide nem értve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt.
(3) Ha a bíró szolgálati viszonya a 90. § g) vagy n) pontja alapján szűnt meg, és az ott megjelölt megbízatása lejártát követő 30 napon belül kéri bíróvá történő ismételt kinevezését, őt kérelmére, pályázat kiírása nélkül a köztársasági elnök - az OBH elnökének javaslatára - a megszűnést megelőző kinevezésének megfelelően határozott vagy határozatlan időre bíróvá kinevezi. A bírói munkakörbe történő beosztásnál az 58. § (3) és (4) bekezdésében írt rendelkezéseket kell alkalmazni, a 90. § g) és n) pontjában megjelölt jogviszonyban eltöltött időt pedig szolgálati időként kell figyelembe venni.
(2) Ha a bíró kérte a határozatlan időre történő kinevezését, meg kell vizsgálni a bíró működésének teljes időtartama alatt végzett munkáját, feltéve, hogy az (1) bekezdésben megjelölt határidő megnyílta előtt tényleges bírói működésének időtartama - a 25. § (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a 18 hónapot meghaladta. A vizsgálatot az V. Fejezetben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell lefolytatni azzal, hogy az elrendeléstől számított 30 napon belül be kell fejezni, és az értékelés során abban kell állást foglalni, hogy a bíró határozatlan idejű bírói kinevezésre alkalmas-e.
(3) Ha a bírót a határozatlan idejű kinevezésre alkalmasnak találták, a kinevezési javaslatot - pályázat kiírása nélkül - a harmadik év utolsó napját megelőző 30 napon belül kell a köztársasági elnökhöz felterjeszteni.
(2) Ha a bíró tényleges működésének időtartama a 18 hónapot nem érte el, a kinevezés -az OBH elnökének javaslatára - újra határozott időre, három évre szól, kivéve, ha a bíró a szolgálati viszonyát nem kívánja fenntartani. A kinevezési javaslat előterjesztésére a 24. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(3) Részmunkaidőben történő munkavégzés esetén a 24. § (2) bekezdésében foglalt minimális tényleges bírói működési időtartamba a részmunkaidőben töltött időszak a részmunkaidőnek a teljes munkaidőhöz viszonyított arányában vehető figyelembe.
(4) A bíró ismét 3 éves határozott idejű kinevezést kap, ha a 24. § (2) bekezdése szerinti vizsgálat eredményeként "alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt" értékelést kap. A 24. §-ban, valamint az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat az újabb határozott idejű kinevezés esetében is megfelelően alkalmazni kell.
(2) A bíró beosztásáról írásban kell rendelkezni, abban meg kell határozni a bíró szolgálati helyét, beosztását, a szolgálati ideje kezdetét, fizetési fokozatát, az ahhoz tartozó alapilletményét, a pótlékok jogcímét és összegét, valamint a kötelező előrelépése időpontját.
(3) A bíró beosztása a határozott idejű első kinevezés, valamint a 25. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott esetek kivételével határozatlan időre szól.
(4) Ha a bírói álláshely betöltése nem pályázat útján történik, a bíró beosztásához a bíró hozzájárulása szükséges.
(2) A bírót az OBH elnöke az OBH-ba, a Kúria elnökének javaslatára a Kúriára, vagy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba (a továbbiakban: minisztérium) is beoszthatja.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a bíró beosztásához a bíró hozzájárulása szükséges.
(2) Az OBH elnöke több bíróságot érintő központi igazgatási feladat összehangolt végrehajtása érdekében az érintett bíróság elnökének egyetértésével és a bíró hozzájárulásával külön feladattal bízhatja meg a bírót.
(2) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 17. §-ának (5) és (6) bekezdésében, továbbá 448. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező bírákat - a bíróság elnökének javaslatára - az OBH elnöke jelöli ki.
(3) A jogszabálysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban eljáró bírákat a Kúria elnöke jelöli ki.
(4) A bíró kijelöléséhez a bíró hozzájárulása szükséges.
(2) A bírót szolgálati érdekből vagy szakmai fejlődésének elősegítése érdekében más szolgálati helyre lehet kirendelni.
(3) A bírót - hozzájárulása nélkül - háromévenként, ezen belül legfeljebb egy évre lehet szolgálati érdekből bírói beosztásba, ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelni.
(4) A bíró a beosztásából eredő ítélkezési tevékenységének megtartása mellett más szolgálati helyre csak hozzájárulásával rendelhető ki.
(5) A szakmai fejlődés elősegítése érdekében a bíró a törvényszék, az ítélőtábla és a Kúria elnökének kezdeményezésére, a törvényszékre, az ítélőtáblára, illetve a Kúriára kirendelhető.
a) törvényszék,
b) ítélőtábla
elnökének véleményét.
(2) A kirendelésnél a bíró méltányos érdekét figyelembe kell venni.
(3) A bíró nem rendelhető ki hozzájárulása nélkül lakó-, vagy tartózkodási helyétől, illetve szolgálati helyétől eltérő településen lévő szolgálati helyre a következő esetekben:
a) a nő terhessége megállapításától gyermeke hároméves koráig,
b) ha a bíró kiskorú gyermekét egyedül neveli,
c) ha a bíró tartósan ápolásra szoruló hozzátartozóját gondozza,
d) a bíró tartós betegsége vagy súlyos egészségromlása esetén.
(4) E törvény alkalmazásában - a vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezések kivételével - hozzátartozón a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott személyeket kell érteni.
(5) A kirendelést a bíróval - annak megkezdése előtt legalább 30 nappal - írásban közölni kell, megjelölve a kirendelés indokát, helyét, kezdetét és időtartamát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a bírót az ideiglenes szolgálati helye szerinti bíróságra kell beosztani.
(2) Ha a bíróság megszűnt, illetve hatásköre vagy illetékességi területe olyan mértékben csökkent, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges, a bírót - méltányos érdekeit figyelembe véve - az OBH elnöke áthelyezi.
(3) Ha a bírót a (2) bekezdés szerinti okból alacsonyabb szintű bíróságra helyezi át az OBH elnöke, megtartja korábbi illetményét és jogosult a korábbi bírói beosztására utaló elnevezés használatára.
(2) A bíróra kiosztható ügyek számát úgy kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye az eljárási és ügyviteli szabályok megtartását és a bírák arányos munkaterhét.
(3) Ha a bíróság a Be. kiemelt jelentőségű ügyekre, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvény kiemelt jelentőségű perekre vonatkozó fejezetei szerinti ügyet tárgyal, úgy az eljáró bírákat az eljárási szabályok és határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól szükség szerint fel kell menteni, illetve mentesíteni kell.
(4) A bírót hivatása méltóságának és felelőssége súlyának megfelelő, függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg.
(2) A bíró minden ügyben befolyástól mentesen, és részrehajlás nélkül köteles eljárni.
(3) A bíró a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet köteles elhárítani és arról a bíróság elnökét tájékoztatni.
(4) A bíró az eljárása során köteles az ügyféllel szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani.
37. §
(1) A bíró köteles a minősített adatot szolgálati viszonya alatt és annak megszűnése után is megőrizni, a titoktartás alól csak törvényben meghatározott szerv adhat felmentést.
(2) A bíró köteles a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a bírósági eljárásba vetett bizalmat vagy a bíróság tekintélyét csorbítaná.
(3) A bíró a rábízott ügyet annak munkaigényessége és az eljárás sajátosságai által meghatározott ésszerű határidőn belül köteles elbírálni.
(4) A bíró köteles a bírósági titkár és a hozzá beosztott bírósági fogalmazó szakmai fejlődését legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen elősegíteni.
(5) A bíró a bírói szolgálati viszony keretében köteles a bírósági vezető törvényen alapuló és az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási intézkedéseit teljesíteni és azok érvényesülését elősegíteni.
(2) A bíró nem lehet országgyűlési, európai parlamenti vagy önkormányzati képviselő, polgármester, vagy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezető.
(2) A bíró nem lehet gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet vezető tisztségviselője vagy személyes közreműködésre kötelezett tagja, gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet felügyelő bizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság, kooperációs társaság korlátlanul felelős tagja, valamint egyéni cég tagja.
(3) A bíró a bírói szolgálati viszonya szerinti munkaidejét egészben vagy részben érintő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes hozzájárulásával létesíthet. A hozzájárulás megtagadása miatt jogvita nem kezdeményezhető.
(4) A bíró köteles a bírói szolgálati viszonya szerinti munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetesen bejelenteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója a jogviszony létesítését megtiltja, ha az a bíró bírói szolgálati viszonya alapján betöltött munkakörével e törvény rendelkezései szerint összeférhetetlen.
(5) A bíró nem lehet választottbíróság tagja.
(2) Az érintett bírák legkésőbb az összeférhetetlenségi ok keletkezésétől számított 30 napon belül kötelesek közös megállapodással kezdeményezni az összeférhetetlenségi ok megszüntetését, ennek elmaradása esetén a 41. §-ban meghatározott bírósági vezetőt a kinevező 30 napon belül vezetői tisztségéből felmenti.
(3) A 41. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi esetben felmentést az OBH elnöke adhat. Az összeférhetetlenség feloldásának kivételes módja az együttalkalmazási tilalom alóli felmentés. A felmentésre akkor kerülhet sor, ha az összes körülményre figyelemmel megállapítható, hogy az adott vezetői állás betöltése más módon nem lehetséges. A döntés mérlegelésénél a meghatározó szempont a szolgálati érdek.
(2) A bíróság előtt folyamatban lévő vagy befejezett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy adhat tájékoztatást.
(2) Ha a bíró a képzési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, soron kívül el kell rendelni a vizsgálatát, továbbá magasabb bírói álláshelyre nem nyújthat be pályázatot.
(3) A törvényszék, az ítélőtábla, valamint a Kúria elnöke biztosítja a bíró (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges feltételeket.
(4) Az (1) bekezdés szerinti képzés rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait az OBH elnöke szabályzatban határozza meg.
(2) A bíró az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatáshoz az OBH elnöke által megjelölt, az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtót (a továbbiakban: Szolgáltatót) veszi igénybe.
(3) A bíró az elektronikus aláírásával kapcsolatos szolgáltatás igénybevétele, fenntartása, illetve megszüntetése során az Eat. rendelkezései szerint jár el. A bíró a Szolgáltató részére nyújtott tájékoztatással egyidejűleg értesíti az OBH elnökét az Eat. 13. §-ában foglalt tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről.
(4) Az aláírás-létrehozó adat elvesztését vagy illetéktelen személy tudomására jutását a bíró az OBH elnökének is haladéktalanul jelenti, aki erről értesíti a Szolgáltatót. A Szolgáltató az OBH elnökének megkeresésére akkor köteles a tanúsítványt haladéktalanul visszavonni, ha az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy illetéktelen személy tudomására jutásáról szóló bejelentést részére a bíró korábban nem tette meg.
(5) Az OBH elnöke az elektronikus aláírás hitelesítése céljából kiállított tanúsítvány visszavonását, illetve felfüggesztését a bíró beosztásának megváltozása, szolgálati viszonyának megszűnése, szünetelése, illetve egyéb ok esetén a Szolgáltatónál kezdeményezi. A Szolgáltató köteles az OBH elnökének megkeresésére a tanúsítványt haladéktalanul visszavonni, illetve felfüggeszteni.
(6) A bírák elektronikus aláírásával kapcsolatos részletes igazgatási szabályokat az OBH elnöke határozza meg.
(2) A munkáltató a bírónak a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató a bíró kérésére köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a bírónak a Munka Törvénykönyve 134. § (3) bekezdés b) pontja alapján ki kell adni a rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól
hatályos.
(4) A (3) bekezdés b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.
(5) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni. A kérelemben a bíró köteles tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a bírói szolgálati viszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a bírót
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a bíró munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint, illetményét az időarányosság elvének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.
(2) A készenlét, ügyelet teljesítéséért a bírót külön díjazás illeti meg.
(3) E törvény alkalmazásában:
a) ügyelet: a munkáltató által meghatározott helyen és ideig;
b) készenlét: a bíró által megjelölt helyen, a munkavégzés helyére tekintettel elérhetően történő rendelkezésre állás.
(4) Az ügyelet és a készenlét időtartama alatt a bíró köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megőrzéséről, és a munkáltató utasítása alapján munkát végezni.
(5) A készenlét és az ügyelet részletes szabályait az OBH elnöke szabályzatban állapítja meg.
(2) Az engedélyt a bíróság elnöke visszavonhatja, különösen a bíró nem megfelelő munkavégzése, többszöri vagy súlyos ügyintézési késedelme esetén. A visszavonás okát a bíróval írásban közölni kell.
(3) A bíró bíróságon kívüli munkavégzésének engedélyezése esetén is köteles a szolgálati viszonyból eredő hivatali kötelezettségeinek rendszeresen eleget tenni.
(2) A bírót az 50. életéve betöltésének évétől - a fizetési fokozatától függetlenül - évi 40 munkanap alapszabadság illeti meg.
(3) A bírósági vezetők évi 5 munkanap pótszabadságra jogosultak. Az évi alapszabadság és a vezetői pótszabadság együttes mértéke a 40 munkanapot nem haladhatja meg.
(2) Határozott időre kinevezett bíró az OBH-ba nem osztható be.
(2) A bíró hivatali tevékenysége során köteles végrehajtani az OBH elnökének intézkedéseit, utasításait.
(3) A hivatali beosztás megszűnését követően a bírót tényleges bírói álláshelyre, indokolt esetben pályázat nélkül tanácselnöki munkakörbe kell beosztani, illetve kinevezni a bíró hivatali tevékenységét megelőző vagy azzal legalább azonos szintű, lehetőleg a bíró lakóhelye szerinti szolgálati helyre.
(4) A bíró - hozzájárulásával - más szolgálati helyre is beosztható.
(5) Az OBH-ba beosztott bíró jogállására egyebekben a 35-55. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(2) A bíró a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni, ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.
(2) A minisztériumba beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet. Javadalmazására a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) Határozott időre kinevezett bíró a minisztériumba nem osztható be.
(4) A minisztériumba beosztott bíró felett a munkáltatói jogkört az igazságügyért felelős miniszter gyakorolja.
(2) A minisztériumba beosztott bíró jogállására - a 45. § kivételével - a 35-55. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
a) a bíró kérelmére,
b) az igazságügyért felelős miniszter indítványára.
(2) A bíró a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni, ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.
(3) A minisztériumi beosztás megszűnését követően a bíró tényleges bírói álláshelyre beosztására az 58. § (3) és (4) bekezdésében írt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A Kúriára az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására beosztott bíró a Kúrián nem ítélkezhet, megtartja korábbi illetményét és jogosult a korábbi bírói beosztására utaló elnevezés használatára.
(3) Határozott időre kinevezett bíró a Kúriára nem osztható be.
(4) A Kúriára beosztott bíró jogállására a 35-55. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
a) a bíró kérelmére,
b) a Kúria elnökének indítványára.
(2) A kúriai beosztás megszűnését követően a bíró tényleges bírói álláshelyre beosztására az 58. § (3) és (4) bekezdésében írt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A bírósági vezető ítélkező munkáját e törvény szerint kell értékelni, ennek elrendelésére a kinevező jogosult.
a) bármely okból felmerül, hogy a bírói tevékenység ellátására szakmai okból nem képes,
b) a bíró azt maga kéri.
(2) A rendszeres értékelést megalapozó vizsgálatot a bíróság elnöke hivatalból rendeli el.
(3) A soron kívüli értékelést megalapozó vizsgálatot a bíróság elnöke hivatalból, vagy a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes másodfokú (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének kezdeményezésére rendeli el. Járásbírósági bíró esetében a járásbíróság elnöke, közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró esetében a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke is kezdeményezheti a vizsgálatot.
(4) Az értékelést megalapozó vizsgálat lefolytatásának elrendelését a bíróval írásban kell közölni.
(2) Az értékelést megalapozó vizsgálatot a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető - nem értve ez alatt a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium vezetőjét - vagy az általa kijelölt bíró folytatja le.
(3) A Kúriára beosztott bíró tevékenységét a Kúria elnöke értékeli.
(4) Az OBH-ba beosztott bíró hivatali tevékenységét az OBH elnöke értékeli.
(5) A minisztériumba beosztott bíró hivatali munkáját az igazságügyért felelős miniszter a kormánytisztviselőkre irányadó szabályok szerint értékeli.
(2) A bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető vagy az általa kijelölt bíró a vizsgálathoz kiválasztja a szükséges ügyeket és az értékeléshez beszerzi a bíró
a) ügyeiről a vizsgált időszakban készült tanácselnöki feljegyzéseket,
b) éves tevékenységi kimutatását,
c) szakterülete szerint illetékes másodfokú (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének a véleményét, a kúriai bíró kivételével,
d) kötelező képzéseken való részvételével kapcsolatos adatokat, továbbá
e) az OBH elnöke által szabályzatban meghatározott egyéb okiratokat, véleményeket, adatokat.
(3) A bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető - nem értve ez alatt a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium vezetőjét - vagy az általa kijelölt bíró a vizsgálat kezdeményezőjének, továbbá járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla, közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró, valamint a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyeket tárgyaló bíró esetén a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium vezetőjének előzetesen megküldi a vizsgálati jelentést és az értékelés tervezetét.
(2) Az értékelésben csak tényszerűen megalapozott értékítéletek szerepelhetnek.
a) kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas,
b) kiválóan alkalmas,
c) alkalmas,
d) alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt,
e) alkalmatlan
értékelést kaphat.
(2) A bíróság elnöke az értékelés eredményét írásban megindokolja, és azt a bírónak, valamint - a kúriai bíró kivételével - a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének, a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla, közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró, valamint a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyeket tárgyaló bíró esetén a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium vezetőjének megküldi.
(2) A bíró a következő vizsgálatkor alkalmatlan minősítést kap abban az esetben is, ha az értékelése e vizsgálat alkalmával sem éri el legalább az alkalmas értékelést.
(2) Ha a bíró e felszólításnak nem tett eleget, erről a bíróság elnöke haladéktalanul értesíti az elsőfokú szolgálati bíróságot. A szolgálati bíróság - a 84. §-ban foglalt eltérésekkel - a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával alkalmatlansági eljárást folytat le és soron kívüli eljárásban dönt a bíró alkalmasságáról. Alkalmatlanná nyilvánítás esetén a szolgálati bíróság határozatot hoz a felmentési ok fennállásáról.
(2) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében meghallgathatja az eljárás alá vont bírót és az értékelő bírósági elnököt, tanúkat hallgathat ki, a bírói értékelés irataiba betekinthet. A bírák és a bíróság dolgozói kötelesek részére a szükséges tájékoztatást megadni.
(3) Ha a kijelölt tanács megítélése szerint az értékelés homályos, hiányos, önmagával ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a kijelölt tanács az értékelő bírósági elnököt és az eljárás alá vont bírót meghallgatja.
(4) A kijelölt tanács indokolással ellátott határozatával
a) megállapítja a bíró alkalmatlanságát,
b) módosítja az értékelő vezető által alkalmazott minősítést vagy
c) eljárási szabálysértés esetén a bíróval szemben indult eljárást megszünteti, és a bíró munkájának új értékelését rendeli el.
(5) A kijelölt tanács a (4) bekezdés a) pontja szerinti határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megküldi a határozatot az OBH elnökének a bíró felmentése iránti intézkedések megtétele érdekében.
(2) Ha a bíró az (1) bekezdés szerinti felszólítás ellenére tisztségéről nem mond le, meg kell vizsgáltatni a bíró egészségi állapotát, és annak eredményétől függően kell eljárni.
(3) Ha a bíró a munkáltató által elrendelt orvosi vizsgálaton önhibájából nem vesz részt, úgy kell tekinteni, hogy az alkalmatlanság jogkövetkezményének alkalmazását tudomásul veszi.
(2) Ha az egészségügyi okból felmentett bíró részére saját jogú nyugellátást állapítanak meg, az (1) bekezdés szerinti juttatás nem illeti meg.
(2) A szolgálati viszony szünetelését követően a bíró beosztására az 58. § (3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
a) a bíró halálával,
b) a 25. § (1) bekezdésében foglalt esetben,
c) felmentéssel.
a) ha bírói tisztségéről lemondott,
b) ha a bíró tisztségének ellátására egészségügyi okból tartósan alkalmatlanná vált vagy a 84. § szerinti alkalmatlansági eljárás során alkalmatlanná nyilvánították,
c) ha a bíróval szemben jogerősen szabadságvesztést vagy közérdekű munkát szabtak ki, kényszergyógykezelését rendelték el,
d) ha a bíró a bírói esküt a kinevezésétől számított 8 munkanapon belül nem tette le,
e) ha a bíró kinevezésének a 4. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt feltételei már nem állnak fenn,
f) ha a bírót országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselőnek vagy polgármesternek megválasztották, vagy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezetőnek megválasztották vagy kinevezték,
g) ha a bíró - az OBH elnökének egyetértésével - nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél pályázat alapján ítélkezésre vagy az igazságszolgáltatással összefüggő egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít,
h) ha a bíró
ha) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (a továbbiakban: felső korhatár) - a Kúria elnöke kivételével - betöltötte, vagy
hb) a felső korhatár betöltése előtt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételek fennállására hivatkozással maga kéri nyugállományba helyezését,
i) ha a bíróval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás során jogerős fegyelmi büntetésként a bírói tisztségből való felmentést indítványozták,
j) ha a bíró a 34. § (2) és (3) bekezdésében írtak szerinti áthelyezéséhez nem járul hozzá,
k) ha a bíró a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatában - a vele közös háztartásban élő hozzátartozók adatait is ideértve -lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, illetve elhallgat, vagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja,
l) ha a bíró a 38. §-ban meghatározott igazolási kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra 15 munkanapon belül nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye,
m) ha a bíró a munkáltató által elrendelt orvosi vizsgálaton a 86. § (3) bekezdése szerint nem vesz részt,
n) ha állami felsőoktatási intézmény rektorává vagy költségvetési szervként működő kutatóközpont vagy kutatóintézet vezetőjévé nevezik ki,
o) ha a bíró szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette.
(2) A bíró lemondása esetén a lemondási idő 3 hónap. Az OBH elnöke a bíró kérelmére ennél rövidebb időhöz is hozzájárulhat, továbbá a bírót a lemondási időre vagy egy részére mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól.
(2) A bíró felmentési ideje - a (3) bekezdésben említett esetek kivételével - egy hónap, amelyre a bírót a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell.
(3) Nyugállományba helyezés, a felső korhatár elérése esetén, valamint ha a bíró szolgálati viszonya a 90. § j) pontja szerint szűnik meg, a bíró felmentési ideje 6 hónap. A bírót a munkavégzési kötelezettség alól 3 hónapra mentesíteni kell. A bíró kérelmére a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejét az OBH elnöke ennél rövidebb tartamban is megállapíthatja.
(4) A munkavégzési kötelezettség alól mentesített bíró nem ítélkezhet, bírósági vezetői beosztás esetén vezetőként nem járhat el, a bírói tisztséghez fűződő szavazati, illetve igazgatási jogokat nem gyakorolhatja.
(2) Ha a bíró felmentésére a felső korhatár elérése miatt kerül sor, az előterjesztést olyan időpontban kell megtenni, hogy a felmentési idő a felső korhatár betöltését megelőzően járjon le.
(2) A katonai bírónak a Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati viszonya - a lemondás kivételével - csak akkor szüntethető meg, ha katonai bírói tisztsége is megszűnik.
(3) Ha a katonai bíró a Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati viszonya megszűnésekor más bírói munkakörbe való beosztását kéri, az OBH elnöke az érintett bíró szolgálati viszonyának megtartása mellett a katonai bírói tisztségből történő felmentéséről, és egyben bírói tisztségre való kinevezéséről szóló javaslatot terjeszt a köztársasági elnök elé. A bírót ilyen esetben legalább törvényszékre kell beosztani azzal, hogy amennyiben a korábbi szolgálati helye szerinti törvényszékre osztják be, a korábbi bírósági vezetői kinevezését megtartja; e rendelkezéstől azonban a bíró hozzájárulásával el lehet térni. Ha a katonai bíró nem kéri más bírói munkakörbe való beosztását, az OBH elnöke a katonai bírói tisztségből való felmentésről szóló javaslatot terjeszt a köztársasági elnök elé.
a) a kinevezési jogkörébe tartozó vezetők esetében az OBH elnöke,
b) a kúriai bíró esetében a Kúria elnöke,
c) az ítélőtáblai bíró esetében az ítélőtábla elnöke,
d) a törvényszéki, a járásbírósági, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró esetében a törvényszék elnöke
gyakorolja.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlását törvényben külön nem nevesített esetekben
a) az OBH elnöke az általános helyettesére,
b) a törvényszék elnöke a járásbírósági bírák tekintetében a járásbíróság elnökére, a közigazgatási és munkaügyi bírósági bírák esetében a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökére - a bíró értékelésének elrendelése kivételével - írásban átruházhatja.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a bíró igazolja, hogy vele szemben a 4. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, a munkáltatói jogkör gyakorlója az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a bíró részére megtéríti.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a 4. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli a bírói szolgálati viszony létesítését megelőzően a bírói kinevezésre pályázó személy és a bíró azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(4) A 12. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 38. §-ban meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója a bírói szolgálati viszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - a bírói szolgálati viszony létesítése és fennállása esetén - a bírói szolgálati viszony megszűnéséig kezeli.
(2) A szolgálati bíróság tagjaira a Kúria teljes ülése, illetve az ítélőtábla és a törvényszék összbírói értekezlete tesz javaslatot.
(3) A szolgálati bíróság tagja e feladatát az ítélkezési vagy igazgatási munkája mellett látja el.
(4) A szolgálati bíróság tagja - szolgálati bírói tevékenységével arányos - díjazásra jogosult. A díjazás részletes szabályait az OBH elnöke szabályzatban határozza meg.
(2) Nem nevezhető ki a szolgálati bíróság bírájává az a bíró, aki
a) az OBT tagja,
b) az OBT póttagja,
c) a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult elnök vagy annak helyettese,
d) a törvény szerint beosztása következtében nem ítélkezhet, illetve akinek a szolgálati viszonya szünetel, vagy
e) hozzátartozói kapcsolatban áll az OBH elnökével vagy annak helyettesével, továbbá az ítélőtábla vagy a törvényszék elnökével, illetve elnökhelyettesével.
(3) A szolgálati bíróság bíráinak megbízatása a kinevezéstől számított 6 évre szól.
(4) Akadályoztatása esetén a szolgálati bíróság elnökét az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.
(2) A szolgálati bíróság bírájának e tisztsége megszűnik:
a) a bírói szolgálati viszony megszűnésével,
b) a szolgálati bírósági bírói tisztségéről való lemondással,
c) a fegyelmi vagy a büntetőjogi felelőssége jogerős megállapításával,
d) ha a 103. § (2) bekezdésében szabályozott összeférhetetlenségi ok a tagság fennállása alatt következett be, vagy
e) ha a szolgálati bírósági bírót kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt a szolgálati bíróság - titkos szavazással, a szolgálati bírósági bírák legalább kétharmadának szavazatával - tagjainak sorából kizárta.
a) a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi, vagy
b) az életmódjával, magatartásával a bírói hivatás tekintélyét sérti vagy veszélyezteti.
(2) Ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja vezetői kinevezéssel nem rendelkező bíróval szemben merül fel, a fegyelmi eljárás megindítását
a) kúriai bíró esetén a Kúria elnöke,
b) az ítélőtábla bírájánál az ítélőtábla elnöke,
c) a törvényszéki bíró, a járásbírósági bíró, továbbá a közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró esetén a törvényszék elnöke,
kezdeményezi az elsőfokú szolgálati bíróság elnökénél.
(3) Ha a bíróval szemben büntetőeljárás indult - ide nem értve a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást -, a fegyelmi eljárást meg kell indítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult a bírót figyelmeztetésben részesíti. Az írásban közölt döntés ellen a bíró a közléstől számított 15 napon belül fegyelmi eljárás lefolytatását kérheti. Ha a bíró a fegyelmi eljárás lefolytatását kérte, erről a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult az elsőfokú szolgálati bíróság elnökét haladéktalanul értesíti; ebben az esetben a fegyelmi eljárás lefolytatása nem tagadható meg.
(2) Ha a bíró fegyelmi vétséget megvalósító magatartása miatt büntetőeljárás indult és az a büntetőjogi felelősséget megállapító határozattal fejeződött be, az eljárás jogerős befejezésétől számított egy éven túl nincs helye fegyelmi felelősségre vonásnak.
(2) Az elsőfokú szolgálati bíróság határozata ellen bejelentett fellebbezéseket a másodfokú szolgálati bíróság bírálja el.
(2) A fegyelmi eljárás előkészítését vizsgálóbiztos végzi. Vizsgálóbiztosként nem járhat el az érintett bíró beosztásának megfelelő szintnél alacsonyabb szintű bíróság bírája.
(3) A szolgálati bíróság elnöke a naptári év végén a következő naptári évre beosztást készít, amelyben meghatározza, hogy a szolgálati bírák milyen sorrendben látják el a vizsgálóbiztosi teendőket.
a) akinek tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
b) az a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt,
c) az eljárás alá vont bíró hozzátartozója,
d) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható el.
(2) Az elfogultság kérdésében a szolgálati bíróság elnöke által kijelölt másik tanács határoz.
(3) Ha a kifogást az elsőfokú szolgálati bíróság elnöke ellen terjesztették elő, az elfogultság kérdésében a másodfokú szolgálati bíróság tanácsa határoz. Ha az elfogultsági kifogást a másodfokú szolgálati bíróság elnöke ellen terjesztették elő, az elfogultság kérdésében a Kúria elnöke határoz.
(2) A másodfokú szolgálati bíróság elnökének kizártsága esetén az eljáró tanácsot a Kúria elnöke jelöli ki.
(3) A fegyelmi ügy másodfokú elbírálásában nem vehet részt az, aki az első fokú eljárásban részt vett.
(2) A felfüggesztésről hozott határozat ellen az eljárás alá vont bíró és az eljárás kezdeményezője a határozat közlésétől számított 8 napon belül a másodfokú szolgálati bíróságnál fellebbezéssel élhet, amelynek nincs halasztó hatálya. A másodfokú szolgálati bíróság a fellebbezést 8 napon belül elbírálja.
(2) Nem jár illetmény a felfüggesztés időtartamának azon részére, amelyre a bíró akkor sem kapna illetményt, ha a felfüggesztésre nem került volna sor.
(3) A visszatartott illetményt a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve, ha a fegyelmi eljárás a bírói tisztségből való felmentés indítványozását kimondó fegyelmi határozattal zárul. Ugyanígy kell eljárni, ha a bíró szolgálati viszonya időközben a felmentése folytán szűnt meg.
(2) A vizsgálóbiztos az eljárásáról a szolgálati bíróság tanácsa részére 15 napon belül írásbeli jelentést készít.
(2) Az eljárás alá vont bíró a képviseletével más bírót vagy ügyvédet bízhat meg.
(3) A tárgyalásra az eljárás alá vont bírót és képviselőjét, valamint a fegyelmi eljárás kezdeményezőjét és a vizsgálóbiztost meg kell idézni. Ha a fegyelmi eljárást nem az OBH elnöke kezdeményezte, a tárgyalás időpontjáról az OBH elnökét értesíteni kell. Az idézéssel, illetve az értesítéssel együtt a vizsgálóbiztos jelentését is kézbesíteni kell.
(4) Ha az eljárás alá vont bíró a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg és a mulasztását alapos okkal nem mentette ki, a tárgyalást távollétében is meg lehet tartani.
(2) A tárgyaláson az eljárás alá vont bíró és a képviselője, valamint az eljárás kezdeményezője kérdéseket tehet fel, az OBH elnöke - amennyiben a tárgyaláson értesítés alapján van jelen - kérdés feltevését indítványozhatja.
(3) A határozat meghozatala előtt az eljárás kezdeményezője, majd az eljárás alá vont bíró és a képviselő felszólalhat.
(4) A tárgyaláson a fegyelmi eljárás kezdeményezőjét - akadályoztatása esetén - az elnökhelyettes, az OBH elnökét az általános helyettese vagy az általa kijelölt bíró képviseli.
a) felmenti,
b) vétkesnek mondja ki és fegyelmi büntetést szab ki,
c) a bíróval szemben indult eljárást megszünteti.
(2) Ha a bíró vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem, vagy csak csekély mértékben járt következménnyel, a szolgálati bíróság tanácsa indokolással ellátott határozatával a fegyelmi büntetés kiszabásától eltekinthet és az eljárás megszüntetése mellett a bíróval szemben figyelmeztetést alkalmazhat.
(3) Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt a büntetőbíróság jogerős határozatában már megállapította a bíró felelősségét, a szolgálati bíróság tanácsa nem állapíthatja meg, hogy az eljárás alá vont bíró nem követte el a terhére rótt cselekményt.
(4) A fegyelmi eljárást az (1) bekezdés c) pontja alapján meg kell szüntetni az eljárás alá vont halála esetén, ha fegyelmi eljárás kezdeményezését kizáró ok merült fel, illetve ha a bíró szolgálati viszonya időközben megszűnt. Utóbbi esetben a szolgálati bíróság tanácsa a fegyelmi vétség elkövetését megállapíthatja, de a határozat fegyelmi büntetést nem tartalmazhat.
a) feddés,
b) megrovás,
c) egy fizetési fokozattal való visszavetés,
d) vezetői tisztségből való felmentés,
e) bírói tisztségből való felmentés indítványozása.
(2) A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni a kötelességszegés súlyát és következményeit, a vétkesség fokát.
(3) Bírói tisztségből való felmentés indítványozása esetén a bírónak a tisztségéből való felfüggesztését fenn kell tartani vagy el kell rendelni. Más fegyelmi büntetés kiszabása esetében a fegyelmi határozatban a felfüggesztést meg kell szüntetni.
(4) A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket a bíróság viseli, ha azonban a bíró fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, a bíró köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett képviselő költségeit.
(2) Az első fokú határozat ellen a bíró és a fegyelmi eljárás kezdeményezője a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezést jelenthet be. A fellebbezést az elsőfokú szolgálati bíróság tanácsához kell benyújtani.
(3) A másodfokú szolgálati bíróság az első fokú fegyelmi határozatot - annak kártérítésről, valamint a költségek megtérítéséről rendelkező részére is kiterjedően - helybenhagyja, megváltoztatja vagy az eljárást megszünteti, illetve a másodfokú eljárásban nem orvosolható lényeges eljárási szabálysértés esetén a határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú szolgálati bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
(4) A másodfokú eljárásra és határozatra egyebekben az elsőfokú eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
a) megrovás esetén egy évig,
b) egy fizetési fokozattal való visszavetés, illetve a vezetői tisztségből való felmentés esetén két évig,
c) a bírói tisztségből való felmentés indítványozása esetén 3 évig áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt.
(2) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló bíró
a) magasabb bírói beosztásba nem kerülhet,
b) vezetővé nem nevezhető ki,
c) magasabb fizetési fokozatba nem sorolható,
d) részére a magasabb bírói beosztásnak megfelelő cím nem adományozható,
e) külön juttatásban nem részesülhet.
(3) A vezetői tisztségből való felmentésre irányuló fegyelmi büntetést a kinevezésre jogosult hajtja végre.
(2) A magasabb fizetési fokozatba történő előresorolás időpontját a fegyelmi büntetéshez fűződő jogkövetkezmények alóli mentesülést vagy mentesítést követően - a 126. § (1) bekezdése szerinti szünetelési idő figyelmen kívül hagyásával - az eredeti időponttól számítva kell megállapítani.
(2) Az új eljárást az elsőfokú szolgálati bíróságnál lehet kezdeményezni, amely az első fokú eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el.
(3) Új eljárás kezdeményezésének a bíró terhére csak a bíró életében és csak az elévülési időn belül van helye.
(2) A bíró felelősségét, a kár bekövetkeztét és mértékét a munkáltatónak kell bizonyítania.
(2) Mentesül a bíró a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította és e körülményre a bíró a munkáltató figyelmét előzetesen felhívta.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár bekövetkeztét és mértékét a munkáltatónak kell bizonyítania.
(4) A megőrzésre átadott dolog megrongálódásából eredő kár esetén a bíró a vétkességi felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása őt terheli.
(2) Fegyelmi vétség elkövetésével össze nem függő kártérítési ügyben a bíró kártérítési felelősségét a munkáltatói jogkör gyakorlója - a kár tudomására jutásától számított 60 napon belül -indokolt határozattal bírálja el. A kártérítési eljárásra a fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A munkáltató határozata ellen a bíró 15 napon belül bírósághoz fordulhat.
(2) Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.
(4) A bírónak kell bizonyítania, hogy a károkozás a szolgálati viszonyával összefüggésben következett be.
(2) A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok meghatározott helyen való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét a munkáltató megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha a bíró az előírt szabályokat megszegi, a bekövetkezett kárért a munkáltató csak szándékos károkozása esetén felel.
(2) A bíró szolgálati viszonya körében az elmaradt jövedelem megállapításánál a bíró elmaradt illetményét, továbbá azon rendszeres szolgáltatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a szolgálati viszonya alapján jogosult, feltéve, ha azokat a károkozást megelőzően rendszeresen igénybe vette.
(3) A szolgálati viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a károkozás folytán elmaradt azon rendszeres keresetet kell figyelembe venni, amelyet a bíró az e törvény 40. § (1) bekezdése alapján folytatott kereső foglalkozása keretében kapott.
(4) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehetett.
(5) Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget.
(2) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár értékcsökkenés nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.
(2) Ha a károkozással összefüggésben a bíró meghalt, eltartott hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségleteinek - a tényleges, illetve az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.
a) az elmaradt illetményre eső nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot, munkavállalói járulékot,
b) az állami egészség- és társadalombiztosítás keretében járó ellátások ellenértékét,
c) azt az összeget, amelyet a bíró a munkaereje hasznosításával megkeresett, ide nem értve a bíró rokkantsága esetén rendkívüli erőmegfeszítéssel elért jövedelmet,
d) azt az összeget, amelyhez a bíró a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,
e) azt az összeget, amelyet a jogosult a károkozás folytán megtakarított.
(2) Ha a kárnak vagy egy részének a mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.
(3) Ha a kártérítés megállapítása után a bíró lényeges körülményeiben változás következik be, mind a károsult, mind a munkáltató a megállapított kártérítés módosítását kérheti.
(2) Ha a munkáltató a kártérítési felelősségét nem vagy csak részben ismerte el, továbbá, ha a megtérített összeg a károsult szerint a sérelem teljes orvoslására nem elegendő, a károsult az igényét bíróság előtt érvényesítheti.
a) az illetmény és a táppénz,
b) az illetmény és a sérelem folytán csökkent kereset,
c) az átlagilletmény és a rokkantsági nyugdíj
különbözetének a megtérítése iránti igényt.
(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.
(3) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel
a) a táppénz első fizetésének napjától,
b) attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképességcsökkenés első ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra,
c) a rokkantsági nyugállományba helyezés időpontjától
kezdődik.
(4) Járadékigény 6 hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.
(2) A munkáltató a károsultat 15 napon belül értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló bérfejlesztést hajtott végre.
(2) A szolgálati jogvitában a 146. §-ban foglalt kivétellel a szolgálati bíróság jár el.
(2) A közigazgatási és munkaügyi bírósághoz a keresetet a sérelmezett intézkedés (határozat), magatartás vagy ezek elmulasztása esetén 15 napon belül kell benyújtani.
(2) A személyi nyilvántartás a kinevezéshez szükséges iratokat, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványt, a bíró önéletrajzát, fényképét, az esküokmányt, a személyi adatlapot, a bírói kinevezéséről, beosztásáról, elektronikus aláírási jogosultságáról és a vezetői kinevezéséről szóló okiratokat, a bíró értékeléséről szóló iratot, a szervezett kötelező képzésekre és a fakultatív képzésekre vonatkozó adatokat, valamint az azokon való részvételt igazoló okiratokat, az elismerésekről és kitüntetésekről szóló okiratokat, valamint a hatályos fegyelmi büntetésről és a kártérítésről szóló határozatot tartalmazza. A személyi adatlap tartalmát a törvény 1. melléklete határozza meg. A mellékletben szereplő adatokon kívül - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nem lehet nyilvántartani. A bíró a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változásokat köteles haladéktalanul bejelenteni.
(3) A bírák központi személyi nyilvántartásának feladatait az OBH látja el. A minisztériumba beosztott bíró adatait a minisztériumban kell nyilvántartani. A bíró személyi adatlapját a törvényszéken, az ítélőtáblán vagy a Kúrián is nyilván kell tartani.
(4) A személyi nyilvántartás - e törvény felhatalmazásának hiányában - más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze.
(2) A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról - a bíró nevére, beosztására, szolgálati helyére, továbbá elektronikus aláírási jogosultságára vonatkozó adat kivételével - csak igazságügyi szerv részére lehet tájékoztatást adni, illetve a Szolgáltató részére az elektronikus aláírási jogosultságról vezetett nyilvántartás adataiból az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás biztosításához az Eat. szerint szükséges mértékben adatot továbbítani.
(2) A Kúria elnökének társadalombiztosítási jogállására a bírói szolgálati viszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók.
(3) A Kúria elnöke megbízatásának időtartama bírói szolgálati viszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
(2) A Kúria elnöke - személyi, illetve hivatali célra - két személygépkocsi használatára jogosult.
(3) A Kúria elnöke - a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és a Kúria megállapodása szerint - valamennyi egészségügyi ellátást térítésmentesen veheti igénybe.
(4) A Kúria elnöke térítésmentesen jogosult rádiótelefon- és internethasználatra, valamint a kormányzati célú hírközlő hálózat használatára.
(2) A költségtérítés magában foglalja
a) az állami vezetőkre irányadó külön jogszabály szerinti külföldi napidíjat, továbbá
b) a kiküldetés teljesítésével összefüggésben felmerülő indokolt költségek számlával igazolt összegét.
(3) Ha a külföldre utazás menetrendszerű repülőgéppel, illetve vonattal történik, a Kúria elnöke első osztályt vagy ennek megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe.
(4) A Kúria elnöke külföldre utazás és külföldről történő hazautazás esetén, illetve hivatalos külföldi küldöttség fogadása, kísérése céljából jogosult a repülőtéri kormányváró helyiségek használatára.
(2) Ha a Kúria volt elnöke megbízatása az (1) bekezdésben megjelölt okokból két évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, akkor az (1) bekezdésben megjelölt juttatás 50%-ára jogosult.
(2) A Kúria volt elnökét - ha egyúttal bírói szolgálati viszonya is megszűnt - a megbízatása megszűnésétől számított további két évig kétfős titkárság alkalmazása illeti meg.
(2) A Kúria elnökhelyettese e törvénynek a kúriai bíró beosztási pótlékára irányadó szabálya szerinti beosztási pótlékra jogosult.
(3) A Kúria elnökhelyettese vezetői pótlékra a 3. mellékletben foglaltak szerint jogosult. A vezetői pótlékot az 1. fizetési fokozat összegének a százalékában kell meghatározni.
(2) Az OBH elnöke beosztási pótlékra jogosult. A beosztási pótlék összege az 1. fizetési fokozat összegének 60 százaléka.
(3) Az OBH elnöke vezető vezetői pótlékra jogosult. A vezetői pótlék az 1. fizetési fokozat összegének 130 százaléka.
(2) Az OBH elnökhelyettese beosztási pótlékra jogosult. A beosztási pótlék összege az 1. fizetési fokozat összegének 60 százaléka.
(3) Az OBH elnökhelyettese vezetői pótlékra jogosult. A vezetői pótlék az 1. fizetési fokozat összegének 60 százaléka.
(2) A Kúria elnöke és helyettese, valamint volt elnöke, továbbá az OBH elnöke és helyettese köteles a részére járó juttatások igénybevételéhez szükséges adatokat - ideértve az adatok megváltozását is - haladéktalanul közölni az érintett szervvel. A jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül kell visszafizetni.
a) illetményre,
b) külön juttatásra,
c) egyéb javadalmazásra, kedvezményre és költségtérítésre
jogosult.
(2) A legalacsonyabb bírói alapilletményt - 1. fizetési fokozat - évenként az állami költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés állapítja meg úgy, hogy annak összege az előző évi összegnél nem lehet alacsonyabb.
(2) A bíró minden 3 év szolgálati idő megszerzése után eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A magasabb fizetési fokozatokhoz - az 1. fizetési fokozatot alapul véve - magasabb szorzószámok tartoznak.
(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a kinevezés előtt bírói és ügyészi szolgálati viszonyban töltött időt. A bírói kinevezés előtt a jogi szakvizsgához kötött egyéb jogviszonyban vagy tevékenységgel eltöltött idő a szolgálati időbe részben vagy egészben beszámítható.
(3) A szolgálati idő számításánál a töredék évet egész évként kell figyelembe venni.
(2) A beosztási pótlék összege az 1. fizetési fokozat összegének
a) a járásbírósági bírónál 10,
b) a közigazgatási és munkaügyi bírósági bírónál 15,
c) a törvényszéki bírónál 20,
d) az ítélőtábla bírájánál 40,
e) a Kúria bírójánál 60 százaléka.
a) a járásbírósági, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró részére "címzetes törvényszéki bíró",
b) a törvényszéki bíró részére "címzetes táblabíró",
c) az ítélőtábla bírája részére "címzetes kúriai bíró"
címet adományozhat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti cím adományozásával a címzetes törvényszéki bíró az 1. fizetési fokozat összegének a 20 százalékát, a címzetes táblabíró a 30 százalékát, a címzetes kúriai bíró az 50 százalékát kitevő összegre jogosult. Egyidejűleg a tényleges beosztással járó beosztási pótlékra való jogosultság megszűnik.
(2) A vezetői pótlékot az 1. fizetési fokozat összegének a százalékában kell meghatározni.
(3) A vezetői pótlék csak egy jogcímen, a magasabb vezetői beosztás után jár.
(2) A vezetői pótlékra való jogosultság szempontjából kiemelt járásbíróságnak minősül az a járásbíróság, ahol a bírák engedélyezett létszáma az 50 főt meghaladja, nagyobb járásbíróságnak minősül a törvényszék székhelyén működő járásbíróság, továbbá az a bíróság, ahol a bírák engedélyezett létszáma a 8 főt meghaladja.
a) a bírák engedélyezett létszáma az 50 főt meghaladja a törvényszék elnökével és elnökhelyettesével,
b) a bírák engedélyezett létszáma a 8 főt meghaladja a nagyobb járásbíróság elnökével és elnökhelyettesével,
c) ahol a bírák engedélyezett létszáma a 8 főt nem haladja meg, a kisebb járásbíróság elnökével és elnökhelyettesével
azonos beosztásúnak minősül.
(2) Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróságon a bírák engedélyezett létszáma az 50 főt meghaladja, akkor a közigazgatási és munkaügyi bíróság csoportvezetője a nagyobb járásbíróság elnökével, csoportvezető-helyettese a kisebb járásbíróság elnökével azonos beosztásúnak minősül. Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróságon a bírák engedélyezett létszáma a 8 főt meghaladja, akkor csoportok felállítása esetén a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes a nagyobb járásbíróság csoportvezetőjével, illetve a nagyobb járásbíróság csoportvezető-helyettesével azonos beosztásúnak minősül.
(3) A vezetői pótlék összegének a megállapítása szempontjából a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumvezető a törvényszék kollégiumvezetőjével, a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumvezető helyettese a törvényszék kollégiumvezető-helyettesével azonos beosztásúnak minősül.
(2) A pótlék minden idegen nyelv után külön-külön jár.
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének nyolc százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén négy-négy százaléka,
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének négy százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén két-két százaléka.
(2) Az angol, a francia és a német nyelvnek a 183. § (1) bekezdése szerint igazolt ismeretéért a pótlék mértéke nyelvvizsgánként havonta
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének tizenkettő százaléka,
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének nyolc százaléka,
c) alapfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének két százaléka.
(3) Ha a bíró a (2) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával rendelkezik, az (1) bekezdésben foglalt C típusú nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult pótlékra.
(4) Ha a bíró ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.
(5) Ha a bíró - a felsőfokú szaknyelvi vizsga kivételével - tanulmányi szerződés alapján pénzbeli támogatást kap a nyelvvizsga megszerzéséhez, idegennyelv-ismereti pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék halmozott összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzbeli támogatás mértékét.
(2) A külön juttatást a kifizetés hónapjára járó illetmény alapján kell megállapítani, és a tárgyévet követő év január 31. napjáig kell kifizetni.
(3) A bíró a külön juttatás teljes összegére akkor jogosult, ha az adott naptári évben folyamatosan bírói szolgálati viszonyban állt.
(4) Arányosan csökkentett összegű juttatás jár, ha a bíró folyamatos szolgálati viszonya a naptári évben a 6 hónapot elérte.
(5) Ha a bíró folyamatos szolgálati viszonya a naptári évben a 6 hónapot nem érte el, külön juttatásra nem jogosult.
(6) A külön juttatásra való jogosultság szempontjából a fizetés nélküli szabadság ideje nem vehető figyelembe.
(7) Ha a bíró szolgálati viszonya megszűnik és a teljes vagy csökkentett összegű juttatás feltételei ekkor fennállnak, azt az utolsó munkában töltött hónapra járó illetmény alapján kell kifizetni.
a) ellene fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban,
b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c) szolgálati viszonyát a fegyelmi eljárás befejezése előtt egyoldalúan megszüntette,
d) szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette,
e) gyermekgondozási segélyben részesül,
f) gyermekgondozási díjban részesül.
(2) A külön juttatás a bírót visszamenőleg megilleti, ha a fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg.
(2) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a bíró azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.
(3) A bíró írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 15-ig, illetve a bírói szolgálati viszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt az OBH elnökének szabályzata lehetővé teszi. Az OBH elnöke szabályzatban előírhatja, hogy a bíró helyi utazására szolgáló bérlet választására vonatkozó nyilatkozatot korábban kell megtenni.
(4) A bírót megillető cafetéria-juttatás éves összegét az OBH elnöke határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az 1. fizetési fokozat szerinti összeg ötven százalékánál, és nem lehet magasabb az 1. fizetési fokozat szerinti összeg háromszorosánál. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a bíró szolgálati viszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a bírói szolgálati viszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve - a bíró választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi - vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a bírói szolgálati viszony a bíró halála miatt szűnik meg.
(6) Ha a bírót a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha a bíró a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét - legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig - csökkenteni kell.
(2) A jubileumi jutalom 25 év szolgálati viszony után a bíró 2 havi, 30 év után a 3 havi, 35 év után négyhavi, 40 év után az 5 havi illetménye.
(3) A bíró részére - ha nyugdíjazásakor bírói szolgálati viszonya megszűnik - ki kell fizetni
a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,
b) a 30 év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra,
c) a 35, illetve 40 év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra.
(4) Ha a bíró szolgálati viszonya a bíró halála miatt szűnik meg, a jubileumi jutalmat - a (3) bekezdés alkalmazásával - az örökösének kell kifizetni.
(2) Nem számolható el napidíj azokra a munkanapokra, amikor a bíró kirendelési díjra jogosult, továbbá, ha a munkáltató a napi teljes élelmezést a kiküldetés helyén természetben biztosítja.
(3) Szálloda igénybevétele esetén, amennyiben a szállodaköltség a kötelező reggeli árát tartalmazza, a napidíj összegét 20 százalékkal csökkenteni kell.
a) lakásépítési (korszerűsítés, bővítés) és -vásárlási támogatás, lakhatási és albérleti díj hozzájárulás,
b) letelepedési segély,
c) a más településre költözés költségeihez való hozzájárulás,
d) szociális, és temetési segély, családalapítási támogatás,
e) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás,
f) illetményelőleg.
(2) Ha a bíró más településen működő bíróságra való beosztását igazságügyi érdek is indokolja, a költözködéssel járó költségeit meg kell téríteni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott juttatások részletes feltételeit és mértékét az OBH elnöke - az érdekképviseleti szervekkel együttműködve - állapítja meg.
(2) Az állam az (1) bekezdésben foglalt készfizető kezességet annál a bírónál vállalhat, aki
a) legalább három éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkezik,
b) sem felmentési, sem lemondási idejét nem tölti,
c) ellen nem folyik fegyelmi eljárás, nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt,
d) nem áll büntetőeljárás hatálya alatt,
e) az (1) bekezdés szerinti, korábbi kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa - az igénylés időpontjában - az állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett,
f) a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint - saját, illetve adóstársa jövedelmi helyzetét is figyelembe véve - a kölcsön teljes összegére vonatkozóan hitelképesnek bizonyul.
(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából a bíró korábbi igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyát, illetve ügyészségi szolgálati viszonyát be kell számítani.
(4) A (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló szolgálati viszony fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja.
(5) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel teljesülését a bíró hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a bíró a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.
a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét,
b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát,
c) a hitel lejártának időpontját.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a bíró haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bíró szolgálati viszonyának az (1) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről nyolc napon belül értesíti a bíró által a 195. § (1) bekezdése alapján bejelentett hitelintézetet.
(3) A hitelintézet megállapítja és nyolc napon belül írásban közli a bíróval az (1) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, amelyet a bíró a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.
(4) Ha a bíró az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a bíró adatairól nyolc napon belül értesíti az állami adóhatóságot.
(5) Ha az állam a készfizető kezességvállalás alapján a bíró helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve az (1) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a bíró elmulasztotta, akkor a bíró ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.
(6) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) A bíró a beosztási pótlékára a korábbi beosztásának megfelelően jogosult. Ha a bíró korábban helyi bíróságon, illetve járásbíróságon működött, részére a törvényszéki bírákra vonatkozó mértékű beosztási pótlékot kell megállapítani, és a Kúrián, az OBH-ban és a minisztériumban beosztott bíróként eltöltött szolgálati idő tartamát törvényszéken eltöltött időnek kell tekinteni.
(3) Az OBH-ban és a minisztériumban főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, illetve osztályvezetői munkakört ellátó bírák vezetői pótlékra az a)-b) pontokban foglaltak szerint jogosultak. A vezetői pótlék
a) a főosztályvezetők és a főosztályvezető-helyettesek esetén a törvényszék elnökére, illetve elnökhelyettesére,
b) az osztályvezetők esetén a nagyobb járásbíróság elnökére irányadó összeggel azonos.
(4) Az OBH-ba beosztott bíró a (2) bekezdés szerint járó beosztási pótlékon felül az 1. fizetési fokozatban járó illetmény 10 százalékára is jogosult.
(5) A bíró soron kívüli előresorolására és részére magasabb bírói cím adományozására - a minisztériumba beosztott bíró esetén az igazságügyért felelős miniszternek, az OBH-ba beosztott bíró esetén az OBH elnökének, valamint a Kúriára beosztott bíró esetén a Kúria elnökének javaslatára - az OBT jogosult.
(6) A bírót ügyeleti és készenléti díj nem illeti meg, túlmunkájáért a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint szabadidő-átalány állapítható meg.
(2) A javadalmazás fizetési számlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve a pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés a bíró, illetve az ülnök részére költségtöbbletet nem okozhat.
(2) A vagyonnyilatkozat személyi részét két példányban kell kitölteni. A bírói és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részének egy-egy példányát külön-külön, a személyi nyilvántartásban a bíró részére megállapított nyilvántartási számmal ellátott zárt borítékban a munkáltatói jogkör gyakorlójának, az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetők esetében az OBH elnökének (a továbbiakban együtt: a munkáltatói jogkör gyakorlója) kell átadni, a másik példány a bírónál marad.
(3) A bíró a vagyonnyilatkozat személyi részéhez külön nyilatkozatot csatol, amelyben felhatalmazza az OBT-t, hogy a vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben a személyes adatait kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott felhatalmazást a bíróval közös háztartásban élő hozzátartozótól is meg kell szerezni és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részéhez kell csatolni.
(2) Nem lehet soron kívül nyilatkozattételre kötelezni a bírót, ha a bejelentés névtelen, illetve nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényt, illetve körülményt tartalmaz, amelyre nézve a munkáltatói jogkör gyakorlója már korábban nyilatkozattételre hívta fel a bírót. A soron kívüli vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére, összevetésére, az ellenőrzési eljárás kezdeményezésére és lefolytatására az általános szabályok az irányadók.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban igazolja a vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének átvételét.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bírói vagyonnyilatkozat vagyoni részét tartalmazó zárt boríték egyik példányát, továbbá a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részét tartalmazó zárt borítékot megküldi az OBH elnökének. A vagyoni részt tartalmazó zárt borítékok kezeléséről az OBH gondoskodik.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni.
(2) A közös háztartás megszűnése esetén a hozzátartozó adatai tekintetében az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(2) A vagyonnyilatkozatban foglalt adatokról harmadik személynek csak a bíró, illetve - a reá vonatkozó adatok tekintetében - a vele közös háztartásban élő hozzátartozó írásbeli hozzájárulásával adható tájékoztatás.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint az OBT gondoskodik arról, hogy a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeljék és az abban foglaltakat az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül más ne ismerhesse meg.
(4) A szolgálati viszony megszűnésekor a vagyonnyilatkozatot a bíró részére vissza kell adni. A közös háztartás megszűnése esetén a vagyonnyilatkozat reá vonatkozó részét a hozzátartozónak kell visszaadni.
(5) A vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére, ellenőrzésére és az abban foglalt adatok védelmére vonatkozó részletes szabályokat az OBH elnöke szabályzatban állapítja meg.
(2) Ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén, az ellenőrzés lefolytatása céljából a személyi részben feltüntetett adatok segítségével a személyi és a vagyoni rész adatait egymáshoz kell rendelni. Az ellenőrzési eljárást hat hónapon belül be kell fejezni. Az ellenőrzési eljárás befejezését követően a személyi és a vagyoni rész egymáshoz rendelését meg kell szüntetni és a személyi részben foglalt adatokat tartalmazó borítékot a munkáltatói jogkör gyakorlójának vissza kell küldeni, egyidejűleg a személyi rész adatait a számítógépes nyilvántartásból törölni kell.
a) a bírót, a vele közös háztartásban élő hozzátartozót, valamint más személyeket meghallgathat,
b) szakértőt rendelhet ki,
c) más szervektől, személyektől adatokat szerezhet be.
(2) A meghallgatni kívánt személyek nem kötelesek nyilatkozatot tenni. A bíró meghallgatásának megkísérlése kötelező. A megkeresett személyek, szervek az adatszolgáltatásnak a reájuk vonatkozó jogszabályok szerint kötelesek eleget tenni.
(3) A bíró és - a reá vonatkozó adatok tekintetében - a bíróval közös háztartásban élő hozzátartozója a (2) bekezdésben foglaltak szerint beszerzett adatokba az adatok nyilvántartásának módjától függetlenül jogosult betekinteni.
(4) A (2) bekezdés alapján átvett adatokat - feltéve, hogy az ellenőrzés megállapításai alapján nem indult a bírói szolgálati viszonyból eredő jogvita vagy büntetőeljárás - az ellenőrzési eljárás befejezése után meg kell semmisíteni.
(2) A Kúria elnöke és az OBH elnöke a megválasztásától számított harminc napon belül az e törvény 4. melléklete szerinti vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének egy-egy példányát zárt borítékban átadja az Országgyűlés elnökének. A zárt borítékok kezeléséről az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága (a továbbiakban: bizottság) gondoskodik.
(3) Az elnöki megbízás megszűnésekor a vagyonnyilatkozatot a Kúria elnöke, illetve az OBH elnöke részére vissza kell adni. A közös háztartás megszűnése esetén a vagyonnyilatkozat reá vonatkozó részét a hozzátartozónak vissza kell adni.
(2) Az ellenőrzést a bizottság tagjaiból sorsolással létrehozott háromtagú vizsgálóbizottság végzi. Az ellenőrzési eljárás megállapításairól a bizottság tájékoztatja az Országgyűlést.
(3) A vagyonnyilatkozattal összefüggésben a munkáltatói jogkör gyakorlóján az Országgyűlést kell érteni.
(2) A katonai ülnök megválasztásához az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl az is szükséges, hogy a jelölt a Magyar Honvédségnél, illetve rendvédelmi szervnél hivatásos szolgálati viszonyban álljon.
(3) Az ülnök nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathat.
(2) A fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a bíróság illetékességi területén működő alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények tantestületei jelölik.
(3) A katonai büntetőeljárásban eljáró katonai tanácsok ülnökeit (a továbbiakban: katonai ülnök) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek illetékes parancsnokai - az ott működő érdekképviseleti szervek javaslataira is figyelemmel - jelölik.
(4) A közigazgatási és munkaügyi bíróság ülnökeit elsősorban a munkavállalók és munkaadók érdek-képviseleti szervei jelölik.
(2) A jelölt lakóhelye szerint illetékes jegyző megállapítja, hogy a jelölt az országgyűlési képviselők választásán választható-e.
(3) A jelölt a jelölés elfogadását követően haladéktalanul, az ülnökké történő megválasztására jogosult képviselő-testület, megyei (fővárosi) közgyűlés részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja büntetlen előéletét.
(4) Ha a jelölt a (3) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségét elmulasztja, ülnökké megválasztani nem lehet.
(5) Az ülnök megválasztására jogosult képviselő-testület és megyei (fővárosi) közgyűlés a (3) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a jelölt ülnökké történő megválasztásáról meghozott döntésig kezeli.
(6) Egy jelölt kizárólag egy bírósághoz választható meg ülnökké.
(2) Az ülnökök megválasztásánál a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 12. §-a (4) bekezdésének a) pontját megfelelően alkalmazni kell.
(3) A katonai ülnököket a rendfokozatuknak megfelelő állománygyűlésen választják meg.
(2) Az ülnökök választását a köztársasági elnök tűzi ki.
(3) Az OBH elnöke megállapítja, hogy a választó szerv melyik bírósághoz hány ülnököt választ.
(2) Ha az ülnökök megválasztására a köztársasági elnök által ülnökválasztásra kitűzött időpontban nem kerül sor, a korábban megválasztott ülnökök megbízatása az új ülnökök megválasztásától számított 30 nap elteltével jár le.
(3) Ha a járásbírósági ülnökök választása eredményeként olyan kevés számú ülnök megválasztására került sor, ami a bíróság működését veszélyezteti, az ülnöki feladatokat a törvényszék elnöke által meghatározott rendben azon törvényszékhez megválasztott ülnökök is elláthatják, amelynek illetékességi területéhez az érintett járásbíróság tartozik.
(4) Ha a megválasztott ülnökök száma nem éri el az OBH elnöke által megállapított létszámot, az OBH elnöke kezdeményezheti a köztársasági elnöknél a soron kívüli ülnökválasztás kiírását.
(2) Az ülnököt előre megállapított rendben a bíróság elnöke hívja be, és osztja be az ítélkező tanácsokba.
(3) A bíróság elnöke a bírósághoz megválasztott valamennyi ülnök részére évenként legalább egyszer, egyébként akkor, ha ezt az időszerű feladatok megkívánják, értekezletet tart (ülnöki értekezlet).
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az ülnök büntetlen előéletét igazolja, a bíróság az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az ülnök részére megtéríti.
(3) Ha az ülnök az (1) bekezdésben foglalt felhívásnak nem tesz eleget, a bíróság elnöke az ülnököt ismételten felhívja büntetlen előéletének igazolására, egyben tájékoztatja az igazolás elmulasztásának jogkövetkezményeiről.
(4) Ha
a) az ülnök a (3) bekezdésben meghatározott ismételt felhívás kézhezvételételétől számított 15 munkanapon belül igazolási kötelezettségének nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye vagy
b) a bíróság elnöke az ülnök büntetett előéletének tényét az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja,
a bíróság elnöke az ülnököt megválasztó képviselő-testületnél vagy megyei (fővárosi) közgyűlésnél kezdeményezi az ülnök megbízatásának megszüntetését, és ezzel egyidejűleg a megbízatás megszüntetése kezdeményezésének tényét az ülnökkel közli.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott közlés napjától az ülnök az ítélkezési tevékenységét nem gyakorolhatja.
(6) Az (1)-(3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a bíróság elnöke és az ülnököt megválasztó képviselő-testület és a megyei (fővárosi) közgyűlés az ülnöki megbízatás megszűnéséig kezeli.
a) az ülnök halálával,
b) a megbízatásának lejártával,
c) az országgyűlési képviselők választásán való választhatósága megszűnésével,
d) a 70. év betöltésével,
e) lemondással,
f) ha az ülnök büntetett előéletűvé válik vagy a 223. § (3) bekezdésében meghatározott igazolási kötelezettségének szabályszerű felhívásra nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye.
(2) A katonai ülnök megbízatása - a nyugállományba helyezést kivéve - akkor is megszűnik, ha a szolgálati viszonya megszűnt.
(3) Az ülnök a képviselő-testülethez, illetve a megyei (fővárosi) közgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.
(4) A lemondó nyilatkozat érvényességéhez a képviselő-testület, illetve a megyei (fővárosi) közgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges.
(5) A lemondásról a képviselő-testület az illetékes bíróság elnökét haladéktalanul értesíti, a lemondás bejelentésének napjától az ülnök az ítélkezési tevékenységét nem gyakorolhatja.
(6) Az (1) bekezdés c), d) és f) pontjában írt esetben az ülnöki megbízatás megszűnését a képviselő-testület, illetve a megyei (fővárosi) közgyűlés határozattal állapítja meg, és erről az illetékes bíróság elnökét haladéktalanul értesíti.
(2) Ha valamely jogszabályban biztosított juttatáshoz való jogosultság, illetve annak mértéke meghatározott munkateljesítménytől vagy a munkában eltöltött napok számától függ, az ülnöki működés időtartamát munkában töltött időként kell számításba venni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogviszonyokban nem álló, vagy az ülnöki működése idejére munkabérben (díjazásban) nem részesülő ülnököt tiszteletdíj illeti meg. A tiszteletdíj mértéke az ülnök működésének minden napjára a bírói 1. fizetési fokozat egy munkanapra eső összegének a 25 százaléka.
(4) Ha a távolléti díj az (1) bekezdés szerinti esetben nem éri el a (3) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj arányos részét, azt a tiszteletdíj összegéig ki kell egészíteni.
(5) Az ülnök a hivatalos kiküldetésével járó költségeket a bírákra irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával számolhatja el.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) a pályaalkalmassági vizsgálat szempontjait, módját és eljárását az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben - az OBH elnöke véleményének kikérésével -,
b) a bírák igazolványára vonatkozó szabályokat,
c) a bírói pályázati eljárás részletes szabályait, a bírói álláspályázatok elbírálását, valamint a pályázati rangsor kialakítása során figyelembe vehető szempontokhoz rendelhető pontszámokat az OBH elnöke véleményének kikérésével
rendelettel állapítsa meg.
(2) E törvény 177. § (2) bekezdésének b) pontja és 182. § (3) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 237. § e) pontja 2012. március 8-án lép hatályba.
(2) Ahol e törvény közigazgatási és munkaügyi bíróságról, közigazgatási és munkaügyi bírósági vezetőről, illetve közigazgatási és munkaügyi bírósági bíróról rendelkezik, azon 2012. december 31. napjáig a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvénynek a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállításával kapcsolatos átmeneti rendelkezései szerinti megkülönböztetéssel törvényszéket, illetve munkaügyi bíróságot, a törvényszékre, illetve a munkaügyi bíróságra kinevezett vezetőt, valamint a törvényszéken közigazgatási ügyeket tárgyaló bírót, illetve a munkaügyi bíróság bíráját kell érteni.
(3) Ahol e törvény alügyészről rendelkezik, azon a 2012. január 1-jét megelőzően ügyészségi titkárként ügyészségi szolgálati viszonyban álló személyt kell érteni.
(2) 2012. január 1-jétől a Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró beosztása a beosztásról szóló határozatban foglaltak szerint a Kúriára való beosztásnak tekintendő.
(2) Ha a bíró a felső korhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltötte, a felmentési idejének kezdő időpontja 2012. január 1., záró időpontja 2012. június 30., és a bírói tisztség 2012. június 30. napjával szűnik meg. A felmentésre vonatkozó előterjesztést olyan időpontban kell megtenni, hogy a felmentésre vonatkozó határozat legkésőbb 2012. június 30-án meghozatalra kerülhessen.
(3) Ha a bíró a felső korhatárt a 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakban tölti be a felmentési idejének kezdő időpontja 2012. július 1., záró időpontja 2012. december 31., és a bírói tisztség 2012. december 31. napjával szűnik meg. A felmentésre vonatkozó előterjesztést olyan időpontban kell megtenni, hogy a felmentésre vonatkozó határozatot legkésőbb 2012. december 31-én meg lehessen hozni.
a) az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló, 1996. június 3-i 96/34/EK tanácsi irányelvnek,
b) az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról szóló, 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelvnek,
c) az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelvnek,
d) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
e) a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvénynek a más jogszabályban alkalmazandó rövidítése: "Bjt".
a) nyilvántartási szám
b) név (nőknél a leánykori név is),
c) születési hely és idő,
d) anyja neve,
e) lakóhely,
f) családi állapot,
g) házastárs neve,
h) gyermekei neve és születési ideje.
2. Végzettség, képzettség:
a) a legmagasabb iskolai végzettség (több végzettség esetén valamennyi)
b) szakvizsga és szaktanfolyam megnevezése és időpontja,
c) szakképzettség,
d) jelenleg folytatott tanulmányok megnevezése,
e) tudományos fokozat,
f) idegennyelv-ismeret,
g) a szervezett kötelező képzéseken elért eredmény és a fakultatív képzéseken való részvétel.
3. Katonai szakképzettség száma, katonai rendfokozat.
4. A bírói szolgálati viszonnyal kapcsolatos adatok:
a) a bírói kinevezés időpontja
b) a beszámított szolgálati idő kezdete,
c) a szolgálati időbe beszámított korábbi tevékenységek és a vonatkozó munkahelyek megnevezése, a belépés és kilépés időpontjai, a beosztások (munkakörök) megjelölése és a beszámított jogviszonyok megszűnésének jogcímei,
d) az erkölcsi bizonyítvány száma és kelte,
e) a szolgálati helyek (időtartam kezdete és vége),
f) beosztások (időtartam kezdete és vége),
g) elektronikus aláírásra jogosultság (időtartam kezdete és vége),
h) vezetői munkakörök (időtartam kezdete és vége),
i) szakterületek (időtartam kezdete és vége),
j) FEOR szám.
5. Illetmény:
a) a fizetési fokozat megjelölése, annak összege és a besorolás időpontja, a következő kötelező előresorolás időpontja,
b) a beosztási pótlék megnevezése és összege,
c) a vezetői pótlék megnevezése és összege,
d) az egyéb folyósított pótlékok megnevezése és összege,
e) az összilletmény összege.
6. A tárgyévben kapott külön juttatás, jubileumi jutalom, egyéb javadalmazások, kedvezmények és költségtérítések megnevezése, összegei és egyéb adatai.
7. A más kereső foglalkozás megnevezése.
8. A korábbi értékelés időpontjai és az összefoglaló vélemények szerinti minősítések.
9. A kitüntetések és egyéb elismerések megnevezése és az adományozás időpontja.
10. A hatályos fegyelmi büntetésre vonatkozó adatok.
11. A munkából való távollétek jogcíme és időtartama.
12. A bírói szolgálati viszony megszűnésének jogcíme, időpontja, a végkielégítésre vonatkozó adatok.
Megjegyzés: A bíró nyilvántartási száma a bíró szolgálati helyére és beosztására utal, továbbá a szolgálati helyen belüli azonosításra szolgál.
A |
B |
|
1. |
Fizetési fokozatok |
Szorzószámok |
2. |
1. |
1,00 |
3. |
2. |
1,10 |
4. |
3. |
1,20 |
5. |
4. |
1,25 |
6. |
5. |
1,30 |
7. |
6. |
1,35 |
8. |
7. |
1,40 |
9. |
8. |
1,45 |
10. |
9. |
1,50 |
11. |
10. |
1,55 |
12. |
11. |
1,60 |
13. |
12. |
1,65 |
14. |
13. |
1,70 |
15. |
14. |
1,75 |
A |
B |
|
1. |
A vezetői munkakörök |
Százalék |
2. |
A Kúria elnökhelyettese |
80 |
3. |
Az ítélőtábla elnöke A Kúria kollégiumvezetője A Fővárosi Törvényszék elnöke |
60 |
4. |
Az ítélőtábla elnökhelyettese A Kúria kollégiumvezető-helyettese A törvényszék elnöke |
50 |
5. |
A Kúria tanácselnöke Az ítélőtábla kollégiumvezetője A Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese |
45 |
6. |
Az ítélőtábla kollégiumvezető-helyettese |
40 |
7. |
Az ítélőtábla tanácselnöke A Fővárosi Törvényszék kollégiumvezetője A törvényszék elnökhelyettese |
35 |
8. |
A Fővárosi Törvényszék kollégiumvezető-helyettese A törvényszék kollégiumvezetője A nagyobb járásbíróság elnöke |
30 |
9. |
A törvényszék kollégiumvezető-helyettese A törvényszék tanácselnöke A törvényszék csoportvezetője A nagyobb járásbíróság elnökhelyettese A kisebb járásbíróság elnöke |
25 |
10. |
A törvényszék csoportvezető-helyettese A nagyobb járásbíróság csoportvezetője |
20 |
11. |
A nagyobb járásbíróság csoportvezető-helyettese A kisebb járásbíróság elnökhelyettese |
15 |
1. döntési képesség,
2. együttműködési képesség,
3. elemző gondolkodás,
4. előrelátás,
5. fegyelmezettség,
6. felelősségtudat,
7. határozottság,
8. igényesség,
9. integritás,
10. kommunikáció,
11. konfliktuskezelés,
12. kreativitás,
13. magabiztosság, határozottság,
14. önállóság,
15. probléma- és helyzetelemzés,
16. problémamegoldás,
17. szakmai ismeretek alkalmazása,
18. szervező és tervező képesség,
19. szóbeli, írásbeli kommunikációs készség,
20. tárgyilagosság.
A bíróságok szervezetének és igazgatásának új szabályozása olyan mértékben teszi szükségessé a bírák jogállására és javadalmazására vonatkozó szabályok megváltoztatását, ami már szétfeszítené egy módosító törvény kereteit, ezért a bírák jogállásáról és javadalmazásáról is új törvényt kell alkotni.
Az új törvény megalkotásakor elsődleges cél a meglévő értékek átemelése az új szabályozásba, és a szükséges változtatásoknak a szabályozáson történő átvezetése közben egyúttal lehetőség nyílik a megőrzött szabályok pontosítására és újraszerkesztésére is.
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) fejezeti rendje alapvetően megtartja a korábbi szabályozás sorrendiségét azzal, hogy a vagyonnyilatkozatra vonatkozó rész önálló fejezetként a bírákra vonatkozó szabályok végére, az ülnökökre vonatkozó fejezet elé kerül.
1.) A bírói szolgálati viszony létrejöttéről szóló fejezetben kerültek összegyűjtésre a köztársasági elnök általi kinevezés egyes esetei, a kinevezés feltételei, valamint a pályaalkalmassági vizsgálat törvényi szintű szabályai.
2.) A Javaslat önálló fejezetben tartalmazza a pályázati eljárásra vonatkozó szabályokat. A Javaslat tételes felsorolással összefoglalja, és egyértelműen elhatárolja a pályázat kiírása nélkül, és a pályázat útján történő álláshely-betöltés eseteit. Lényeges új eleme a szabályozásnak, hogy az OBH elnöke - központi igazgatási vezetőként, nem munkáltatói jogkört gyakorolva - létszámgazdálkodási hatásköröket gyakorol. Ennek keretében az OBH elnöke a megüresedő álláshelyre pályázatot írhat ki vagy annak pályázat nélküli betöltéséről rendelkezhet, az álláshelyet átcsoportosíthatja, vagy az álláshely betöltéséről való döntést egy évre elhalaszthatja. Az említett jogkörök a bíróságok közötti ügyteher egyenletes elosztása érdekében szükséges intézkedések megtételét teszik lehetővé.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a pályázati rendszerben történő elbírálással csupán a köztársasági elnök általi kinevezésre történő kiválasztás történik meg, a kinevezés joga kizárólagosan a köztársasági elnököt illeti meg. A már kinevezéssel rendelkező bíró esetében az áthelyezésről kell dönteni, ezzel a jogkörrel az OBH elnöke rendelkezik.
3.) A Javaslatban külön fejezetet képez a megelőző fejezetekben szereplő intézmények járulékos kérdéseinek szabályozása, úgy mint a bírói kinevezés tartama, a bíró beosztása, áthelyezése és kirendelése. Ennek az az oka, hogy a korábbi szabályozás tapasztalataiból kiindulva értelemzavarónak bizonyult a bírói kinevezés, és az ahhoz kapcsolódó, más esetekben pedig attól függetlenül is alkalmazott munkáltatói intézkedések együttes megjelenítése (kinevezés és beosztás, áthelyezés és kirendelés elhatárolása).
4.) A bíró jogairól és kötelezettségeiről szóló fejezet tartalmazza azokat a szabályokat, amelyeket sem más jogszabály (a Munka Törvénykönyve), sem a Javaslat másik fejezete (javadalmazás) nem tartalmaz. A bíróra is irányadó és a Munka Törvénykönyvében foglalt szabályokat a Javaslat - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) megoldását követve - a záró rendelkezések között tartalmazza, a javadalmazás pedig önálló fejezetet alkot.
5.) A bíró munkájának értékelése a teljesítmény méréséből és a munkavégzés minőségét biztosítani hivatott eljárásokból áll. A teljesítmény mérése általánosan alkalmazott, összehasonlítható adatokat eredményező eljárás, amire a bíróságok leterheltségének, illetve az egyes bírók munkaterhének vizsgálata és operatív eszközökkel történő befolyásolása érdekében alapvető szükség van. A tevékenységi kimutatás adatai a bírósági rendszeren belül nyilvánosak, és a bíró munkája értékelésének alapjául szolgálnak.
6.) A bíró szolgálati viszonyának szünetelése és megszűnése tárgyában a Javaslat a Bjt. szabályait veszi át. Lényeges eltérés a korábbiaktól, hogy az Alaptörvénnyel összefüggésben a felmentési okok között szereplő öregségi nyugdíjkorhatárra, mint felső korhatárra való hivatkozás a továbbiakban nem egységesen 70 év, hanem a bíró születési évének függvényében a külön törvényben meghatározott életkorra való rugalmas utalás.
7.) A Javaslat önálló fejezetben tartalmazza a munkáltatói jogkör gyakorlójára és egyes jogosítványaira vonatkozó szabályokat.
8.) A Javaslat VIII. Fejezete tartalmazza a bíró fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályokat. A szóban forgó szabályokat az egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról szóló 2010. évi CLXXXIII. törvény építette be a Bjt.-be; 2011. március 1-jével léptek hatályba. Az azóta eltelt idő még nem szolgált olyan tapasztalatokkal, amelyek alapján a szabályok módosítása vált volna szükségessé, ezért a Javaslat érdemi változtatás nélkül átveszi a Bjt.-nek a bíró fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályait.
9.) A bíró és a munkáltató kártérítési felelősségét a Javaslat a korábbi szabályozással megegyezően szabályozza.
10.) A bíró a szolgálati viszonyából eredő igénye érvényesítése érdekében szolgálati jogvitát kezdeményezhet. A szolgálati jogvitában a szolgálati bíróság, a Javaslat által a szolgálati bíróság hatáskörébe nem utalt szolgálati jogvitában pedig a közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el.
11.) A személyi nyilvántartásról szóló XI. Fejezet meghatározza azoknak az adatoknak a körét, amelyek a bírói szolgálati viszony szempontjából jelentőséggel bírnak. Ezeken az adatokon kívül adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nem lehet nyilvántartani. A személyi nyilvántartás más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze. A személyi nyilvántartást a bíró szolgálati viszonya megszűnését követően 50 évig kell őrizni.
12.) A Bjt. nem tartalmazta a Legfelsőbb Bíróság elnökének javadalmazására vonatkozó szabályokat, mert azok korábban - más közjogi méltóságokkal egyetemben - külön törvényben nyertek elhelyezést (a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény). A köztársasági elnök javadalmazására vonatkozó szabályok utóbb a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvényben kerültek elhelyezésre. Ennek a folyamatnak a részeként a Kúria elnökének javadalmazására vonatkozó szabályokat a Javaslat tartalmazza. További jelentős változás a korábbiakhoz képest, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének javadalmazására vonatkozó szabályokat, amelyek (a volt elnök kivételével) csupán a miniszterelnökre, azon keresztül pedig a köztársasági elnökre vonatkozó szabályokra való utalásra szorítkoztak, felváltották a Kúria elnökének javadalmazására vonatkozó sui generis szabályok.
A szabályozás tartalmilag megőrizte a miniszterelnökre, illetve a köztársasági elnökre vonatkozó szabályokhoz való kötöttséget, és ennek megfelelően a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény szabályait vette alapul. A javadalmazás szabályai magukban foglalják az illetményre, a juttatásokra, valamint a szabadságra vonatkozó szabályokat, de itt kerültek elhelyezésre a Kúria elnökének halála esetére a volt házastársnak, illetve az örökösnek járó juttatás szabályai is.
A Javaslat XII. Fejezete kiterjed a központi igazgatási vezetők javadalmazására is, amennyiben azok jogállására a Javaslat irányadó. Ettől eltérő esetben az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvényt kell alkalmazni.
A Bjt.-nek a bírák javadalmazására vonatkozó szabályaihoz képest a Javaslat lényeges változást nem tartalmaz. A bíró illetményre, külön juttatásra, egyéb javadalmazásra, kedvezményre és költségtérítésre jogosult. A bíró illetménye alapilletményből, továbbá pótlékból tevődik össze. A bíró alapilletményét a szolgálati ideje alapján kell megállapítani. A legalacsonyabb bírói alapilletményt évenként az állami költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés állapítja meg. A bíró minden 3 év szolgálati idő megszerzése után eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.
13.) A vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályozás a Bjt.-től eltérően önálló fejezetként a bírákra vonatkozó szabályok végére, az ülnökökre vonatkozó fejezet elé kerül. Ezzel megszűnik a vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályoknak a kinevezési folyamatba történő zavaró közbeékelődése. Vagyonnyilatkozatot nemcsak a kinevezési folyamat részeként, hanem később is rendszeresen kell tenni, ezért nem indokolt a szabályok olyan elhelyezése, ami ettől eltérő kötelezettségre enged következtetni. Mivel az ülnöknek csak az ítélkezésben vannak a bíróval azonos jogai és kötelezettségei, az ülnök ennek megfelelően vagyonnyilatkozatot nem tesz. Ezért a vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályokat célszerűen az ülnökökre vonatkozó részt megelőzően tartalmazza a Javaslat.
14.) Az Alaptörvény 27. cikkének (2) bekezdése szerint "törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben." Az Alaptörvény tehát fenntartja az ülnöki rendszert, amelynek az ülnök jogállására és javadalmazására vonatkozó szabályait a Javaslat a Záró rendelkezések előtti utolsó fejezetben tartalmazza.
15.) A Javaslat XV. Fejezete tartalmazza a záró rendelkezéseket. Itt találhatóak a más jogszabályok (a Munka Törvénykönyve, a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény) megfelelően alkalmazandó szabályaira való utalások, a felhatalmazó, a hatályba léptető és hatályon kívül helyező, valamint az átmeneti rendelkezések, továbbá az Európai Unió jogának való megfelelést tartalmazó szakasz. A Javasat az utolsó szakaszban meghatározza, hogy az Alaptörvény alapján mely részei minősülnek sarkalatosnak.
A Javaslat alapelvként rögzíti azt is, hogy a bíró a bírósági szervezet tagja. A bíró függetlenségét kiegyensúlyozó elv, hogy a bíró ítélkező tevékenységét egy szervezet tagjaként folytatja. Ennek kiegyensúlyozó szerepe abban nyilvánul meg, hogy a bíró egy többszintű szervezeti rendszerben működik, a törvények által meghatározott esetekben a társasbíráskodás keretei között jár el, és a törvények által meghatározott döntésfelülvizsgálati rendszernek alávetve határoz. További alapelvi jelentőséggel bíró eleme a szabálynak, hogy a bíró szolgálatot teljesít, azaz az állam igazságszolgáltatási közfeladatát látja el, ítélkező tevékenységével közszolgáltatást nyújt.
Az ülnök mentelmi jogára vonatkozó új szabály a bíró mentelmi jogához képest szűkebb körben biztosít mentességet. Az új szabályozás tartalmilag megőrzi a korábbi szabályozás elemeit, azonban formailag nem szorítkozik csupán az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényre való utalásra.
A pályázat kiírása esetén a felhívásnak tartalmaznia kell a bírói kinevezéshez szükséges valamennyi feltételt, beleértve azt is, ha a pályázat ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelhető, azaz "mozgó" bírói álláshely betöltésére szól.
Mivel az alsóbb fokú bíróság elnökének a pályázatot rövid határidőn belül továbbítania kell a törvényszék elnökéhez, a pályázót célszerű rövid úton értesíteni a meghallgatásról. Változás a korábbiakhoz képest, hogy a pályázónak már a pályázat benyújtásakor rendelkeznie kell pozitív pályaalkalmassági vizsgálati eredménnyel.
A pályázat elutasítására csak a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.
A bírói tanács a rangsor kialakítása során a pontszámok alapján kialakult sorrendtől nem térhet el. A törvényszék és az ítélőtábla elnöke nem bírálja el a pályázatot, csak - a pályázati rangsorral való egyetértése esetén - továbbítja azt a pályázatot elbíráló OBH elnöknek. A bírói tanáccsal szemben a törvényszék és az ítélőtábla elnöke rendelkezik azzal a többletjogosítvánnyal, hogy a pályázati rangsortól eltérő javaslatot tegyen a pályázat elbírálója felé.
A pályázat elbírálója - a javaslattal való egyetértése esetén - a pályázatot a köztársasági elnökhöz való felterjesztéssel vagy a bíró áthelyezésével elbírálja. A javaslattól való eltérés esetén a pályázat elbírálója döntését részletesen megindokolja az OBT felé. Annak érdekében, hogy az álláshely betöltését ez ne késleltesse, az indokolási kötelezettség utólagos, és a felterjesztést, a kinevezést, illetve az áthelyezést nem befolyásolja. Az OBT évente közzéteszi az OBH elnökének foglalkoztatáspolitikájával kapcsolatos tapasztalatait. Visszaélésszerű joggyakorlás esetén kezdeményezheti a tisztségtől való megfosztását is.
A kúriai pályázatok tekintetében a Javaslat nem ismétli meg az OBH elnökére vonatkozó szabályokat, hanem csak az eltéréseket rögzíti.
A tartós külszolgálatot ellátó bíró megtartja bírói tisztségét. Ettől eltérően a nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél betöltendő álláshelyre pályázó bíró bírói szolgálati viszonyát a pályázat elnyerése esetén meg kell szüntetni, és a bírót ennek érdekében fel kell menteni akkor is, ha a létesítendő jogviszony ítélkező tevékenységgel jár vagy az igazságszolgáltatással egyébként összefügg.
A büntetőeljárásról szóló törvény tételes rendelkezést tartalmaz arra nézve, hogy mely ügyekben járnak el kijelölt bírák.
A jogszabálysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban eljáró kúriai bírákat azért kell kijelölni, mert ezzel válik egyértelművé, hogy a közigazgatási és munkaügyi kollégium tagjai.
A bíró kötelezettségei részint alapelvi jellegűek (részrehajlástól mentes, tisztességes és pártatlan eljárás), részint az eredményes és a szervezeti célokat is előmozdító munkavégzéssel kapcsolatosak, részint pedig személyi jellegűek.
A más jogállási törvényekben alkalmazott megoldást követve a Javaslat új rendelkezést tartalmaz arról, hogy fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani a külszolgálat időtartamára a bírónak, ha házastársa külszolgálatot teljesít. A fizetés nélküli szabadság további eseteit a Javaslat a Munka Törvénykönyvére való utalással oldja meg, mivel azonban a Munka Törvénykönyve a fizetés nélküli szabadságnak ezt az esetét nem szabályozza, indokolttá vált egy speciálisan erre az esetre szóló rendelkezés beiktatása a bíró munkaidejére vonatkozó szabályok közé. További új elemként a Javaslat meghatározza a készenlét és az ügyelet fogalmát.
A beosztott bírók a Javaslatban meghatározott célból, a beosztás szerinti szervezet működésének megfelelő jellegű munkát végeznek, azaz igazgatási, jogszabály-előkészítési, jogegységi, illetve joggyakorlat-elemzési feladatokat látnak el. Bírói tisztségüket megtartják, de nem ítélkeznek. Bírói szolgálati viszonyuk fennáll, tekintet nélkül a munkavégzés, illetve a feladatkör jellegére, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló személyére. A beosztott bírót a beosztás megszűnését követően tényleges bírói álláshelyre kell beosztani.
A határozatlan időre kinevezett bíró teljesítményének értékelését a Javaslat által meghatározott időközönként kell elvégezni (rendszeres értékelés), de szükség esetén, illetve a bíró kérelmére soron kívüli értékelést is kell készíteni. A vizsgálatot mind a bíróság elnöke, mind a vizsgálandó bíró munkájára szakmai rálátással bíró felettes kollégiumi vezető kezdeményezheti, elrendelni azonban a törvényszék, az ítélőtábla, illetve a Kúria elnöke jogosult.
A vizsgálati jelentést és az értékelés tervezetét a vizsgálat kezdeményezőjének értelemszerűen meg kell küldeni. Járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla, közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró, valamint a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyeket tárgyaló bíró esetén a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium vezetőjének bevonására annak érdekében kerül sor, hogy a bíró értékelésében egy a bíró másodfokú bíróságaként eljáró bírói fórumtól független, külső résztvevő is eljárjon. A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium vezetője csak esetlegesen találkozik az értékelt bíró határozatai elleni jogorvoslatokkal (ha történetesen az értékelt bíró másodfokaként eljáró törvényszék közigazgatási ügyekben eljáró bírája), azonban jellemzően erre nem kerül sor, így külső szemlélőként vesz részt a bíró értékelésében. A regionális kollégium vezetője egyúttal az adott régió közigazgatási és munkaügyi szakmai fórumának vezetője is, ezért más megfontolásból is célszerű becsatornázni hozzá a bírák értékelését.
A fentiektől eltérő intézmény az egészségügyi alkalmatlansági eljárás, amelyben a szakmai alkalmatlansági eljárás modelljét az egészségügyi vizsgálat eredménye alapján kell alkalmazni. Az egészségügyi alkalmatlanság megállapítása esetén a bíró a szolgálati viszonya tartamának függvényében illetményének meghatározott számú többszörösére jogosult (kvázi végkielégítés).
Míg más típusú szolgálati viszonyok esetében a felmentés a szolgálati viszony megszűnésének csak egyik esete, addig a bírói szolgálati viszony esetében a felmentés a szolgálati viszonyt megszüntető általános intézkedés; az ehhez vezető okokat sorolja fel a Javaslat a felmentés eseteinél. Ennek az az oka, hogy a bírót - a kinevezéssel egyezően - kizárólag a köztársasági elnök mentheti fel, ami mint formális közjogi aktus elkülönül a szolgálati viszony megszűnéséhez vezető tényleges októl, annak természetétől és jogi jellegétől. A felmentési okok köre a korábbiakkal megegyezik, lényeges változást csak az öregségi nyugdíjkorhatárra, mint felső korhatárra való rugalmas hivatkozás jelent, amennyiben az nem egységesen 70 év, hanem a bíró születési évének függvényében a külön törvényben meghatározott életkor.
A bírói tisztséggel járó, az ítélkezésen kívüli számos feladat és jogkör indokolja annak külön rögzítését, hogy mely feladatok ellátását és jogok gyakorlását zárja ki a munkavégzés alóli mentesítés.
A katonai bírói tisztség olyan speciális minőség, hogy mind keletkezésekor, mind megszűnésekor a hivatásos szolgálati viszonyhoz kapcsolódik. A katonai bírói tisztség megszűnésekor a katonai bíró bírói szolgálati viszonya megszűnik, és a volt katonai bírót -kérelmére - pályázat nélkül bíróvá kell kinevezni [8. § (1) bekezdés].
Az Alaptörvény és a Javaslat maga is számos új elnevezést vezet be a bíróságokat illetően. A Kúria mellett új elnevezés a törvényszék és a járásbíróság, de megemlíthető a közigazgatási és munkaügyi bíróság is. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat alapján sor fog kerülni a bíróságok elnevezéséről és illetékességi területéről szóló törvény átfogó módosítására is. Ez utóbbi nem sarkalatos törvény. A fentiek miatt célszerű mind a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslatban, mind a Javaslatban kerülni az egyes bíróságok név szerint való megemlítését. Ennek jegyében a Javaslat a Fővárosi ítélőtábla helyett a "Budapest területén működő ítélőtábla" fordulatot használja, és más helyeken is kiváltja az egyes bíróságok megnevezését (Pesti Központi Kerületi Bíróság helyett kiemelt járásbíróságot, Budakörnyéki Bíróság helyett pedig olyan járásbíróságot említve, amelynek székhelye nem az illetékességi területén helyezkedik el).
A szolgálati bíróság első- és másodfokon is háromfős kijelölt tanácsokban jár el. A fegyelmi eljárás előkészítését vizsgálóbiztos végzi. Új szabálya a Javaslatnak, hogy vizsgálóbiztosként nem járhat el az érintett bíró beosztásának megfelelő szintnél alacsonyabb szintű bíróság bírája. A Javaslat a korábbiakkal azonosan rendezi az összeférhetetlenség és a kizárás, valamint az eljáró tanács, illetve bíróság kijelölésének eseteit.
Eltérés a korábbi szabálytól, hogy a teljes illetményt nem a bírói tisztségből való felmentés indítványozását kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől, hanem már annak meghozatalától vissza kell tartani a határozat jogerőre emelkedéséig.
A szolgálati bíróság határozatával a fegyelmi eljárás alá vont bírót felmenti, vétkesnek mondja ki és fegyelmi büntetést szab ki, vagy a bíróval szemben indult eljárást megszünteti. A fegyelmi vétséget elkövető bíróval szemben kiszabható fegyelmi büntetések: feddés, megrovás, egy fizetési fokozattal való visszavetés, vezetői tisztségből való felmentés, bírói tisztségből való felmentés indítványozása.
A szolgálati bíróság hatásköre és a fegyelmi eljárás hatálya a bíró szolgálati viszonyára terjed ki, tehát a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni az eljárás alá vont halála esetén, ha fegyelmi eljárás kezdeményezését kizáró ok merült fel, illetve ha a bíró szolgálati viszonya időközben megszűnt. (Utóbbi esetben a szolgálati bíróság tanácsa a fegyelmi vétség elkövetését megállapíthatja, de a határozat fegyelmi büntetést nem tartalmazhat.)
A fegyelmi vétséget elkövető bíróval szemben kiszabható fegyelmi büntetések közül csak az egyik a vezetői tisztségből való felmentés, így az a szabály, miszerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló bíró magasabb bírói beosztásba nem kerülhet, illetve vezetővé nem nevezhető ki, nem vezethet olyan értelmezéshez, ami szerint fegyelmi büntetés kiszabása esetén a vezető beosztású bírót automatikusan fel kell menteni a vezetői tisztségéből.
A fegyelmi büntetés hatálya alatt a bírót - a fegyelmi büntetés súlyától függő ideig - nem lehet magasabb fizetési fokozatba sorolni. A bíró felmentésének esetét leszámítva azonban a bíró szolgálati ideje a fegyelmi büntetés hatálya alatt is telik. Ezért a fegyelmi büntetéshez fűződő jogkövetkezmények alóli mentesülést vagy mentesítést követően a bírót a soron következő - ha a fegyelmi büntetés egy fizetési fokozattal való visszavetés volt, akkor ennek figyelembe vételével -magasabb fizetési fokozatba kell előresorolni. Az előresoroláshoz szükséges időt a törvény határozza meg (3 év), a kezdő időpontot pedig a szünetelési idő figyelmen kívül hagyásával, az eredeti időponttól számítva kell megállapítani, tehát úgy, mintha fegyelmi büntetés kiszabására nem került volna sor.
Az ítélkező munka sajátos jellege és körülményei továbbra is indokolják azon szabály fenntartását, miszerint a bíró a szolgálati viszonyából eredő kötelezettsége szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozott kárért tartozik a munkáltatónak anyagi felelősséggel. A bíró felelősségét, a kár bekövetkeztét a munkáltatónak kell bizonyítania, az anyagi felelősség mértékét a vétkesség fokától függően kell meghatározni. A visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettség alapján átvett és az állandó őrizetében vagy a bíró által kizárólagosan használt dolgokban bekövetkezett kárért a bíró a vétkességére tekintet nélkül felel. A Javaslat egyben meghatározza a felelősség alóli mentesülés eseteit is.
A fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban a Javaslat kimondja, hogy a fegyelmi vétség elkövetésével összefüggésben okozott kárért való felelősséget a fegyelmi eljárás keretében, a szolgálati bíróság bírálja el. Egyéb kártérítési ügyekben a munkáltató hoz határozatot, amely ellen a Javaslat bírói utat biztosít, ebben az esetben azonban a közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el.
A kártérítési felelősség a munkáltatót a bíró által a munkahelyére bevitt tárgyaiban bekövetkezett károkért is terheli. Megtilthatja azonban bizonyos tárgyak bevitelét, vagy előírhatja azok meghatározott helyen való elhelyezését. Ha a bíró e korlátozó előírásokat megszegi, a kárért a munkáltató csak szándékos magatartás esetén felel.
A Javaslat részletezi a kár különböző fajtáit (elmaradt jövedelem, dologi kár, nem vagyoni kár, indokolt költségek), meghatározza a kár kiszámítására vonatkozó szabályokat, a szükséges feltételek megléte esetén lehetőséget ad kártérítési járadék és általános kártérítés megállapítására.
Új elem a kártérítési szabályok között, hogy a kártérítés kiszámításánál a kár összegéből nem kell levonni azt az összeget, amelyet a bíró rokkantsága esetén, rendkívüli erőmegfeszítéssel ért el.
A szolgálati jogvitában a szolgálati bíróság, a Javaslat által a szolgálati bíróság hatáskörébe nem utalt szolgálati jogvitában pedig a közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el.
A bírák központi személyi nyilvántartásának feladatait az OBH látja el. A személyi nyilvántartás más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze. A személyi nyilvántartást a bíró szolgálati viszonya megszűnését követően 50 évig kell őrizni.
A Kúria elnökének illetményét a más közjogi méltóságokkal való egyezőség céljából nem a bírói alapilletmény, hanem a köztisztviselői illetményalap szorzataként határozza meg a Javaslat. A Kúria elnöke elnöki rezidencia, személyi és hivatali célú személygépkocsi használatára, térítésmentes rádiótelefon- és internethasználatra, valamint szintén térítésmentes egészségügyi ellátás igénybe vételére jogosult. A Kúria elnöke hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre és ellátmányként költségtérítésre jogosult. A Kúria elnöke - hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően - személyi védelemre jogosult. A Kúria elnöke jogosult a Kormány központi üdülőjének használatára.
A Kúria elnökének halála esetén özvegyét vagy örökösét a Kúria elnöke hathavi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás illeti meg.
A Kúria elnökének egyes juttatások (illetmény, gépkocsi-használat, titkárság) az elnöki tisztség megszűnése után is járnak, azonban ezek részben feltételhez kötöttek, részben különböző korlátozások alá esnek.
Mivel az OBH elnökét az Országgyűlés 9 évre választja, azonban az Alaptörvényben a Kúria elnökének biztosított, a felső korhatár alóli kivétel rá nem irányadó, ezért előfordulhat, hogy az OBH elnökének bírói tisztsége megszűnik, miközben OBH elnöki tisztsége megmarad. A Javaslat erre az esetre külön szabállyal rendezi a javadalmazás kérdését. Mivel az OBH elnökének bírói szolgálati viszonya ebben az esetben megszűnik, az utaló szabály folytán alkalmazandó státustörvény pedig állami vezetői jogállást nem biztosít számára, illetményét a továbbiakban tiszteletdíjnak nevezi a Javaslat; egyebekben kisegítő szabályként a bírák jogállására vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni, mert korábbi bírói szolgálati viszonyával ez biztosítja az összhangot.
Kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas, illetve kiválóan alkalmas minősítés és az adott bírósági szinten tényleges bírói gyakorlattal eltöltött legalább 6 év után az OBT a járásbírósági, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró részére "címzetes törvényszéki bíró", a törvényszéki bíró részére "címzetes táblabíró", az ítélőtábla bírája részére "címzetes kúriai bíró" címet adományozhat. A cím adományozásával a címzetes törvényszéki bíró az 1. fizetési fokozat összegének a 20 százalékát, a címzetes táblabíró a 30 százalékát, a címzetes kúriai bíró az 50 százalékát kitevő összegre jogosult.
Ha a bírót - a fegyelmi okot kivéve - szolgálati érdekből alacsonyabb bírói beosztásba helyezik, korábbi beosztási pótlékára továbbra is jogosult.
A Javaslat új fogalomként bevezeti a "kiemelt járásbíróságot", amelyet a vezetői pótlék összegének a megállapítása szempontjából úgy kell tekinteni, hogy a kiemelt járásbíróság elnöke és elnökhelyettese a törvényszék elnökével és elnökhelyettesével, csoportvezetője a nagyobb járásbíróság elnökével, csoportvezető-helyettese a kisebb járásbíróság elnökével azonos beosztásúnak minősül. A vezetői pótlékra való jogosultság szempontjából kiemelt járásbíróságnak minősül az a járásbíróság, ahol a bírák engedélyezett létszáma az 50 főt meghaladja.
A közigazgatási és munkaügyi bíróságok esetében a Javaslat nem alkalmazza a "kiemelt közigazgatási és munkaügyi bíróság" fordulatot, de az 50 fős engedélyezett bírói létszám ebben az esetben is irányadó. Ugyanez igaz a nagyobb és a kisebb járásbíróságok elhatárolásának a közigazgatási és munkaügyi bíróságok esetén való alkalmazására is.
A bírót belföldi kiküldetés esetén - az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezésére - napidíjként az 1. fizetési fokozat szerinti összeg egy munkanapra eső részének a 20 százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a 6 órát nem haladja meg, de a 4 órát eléri, a napidíj fele jár.
A vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a Kúriára, az OBH-ba és a minisztériumba beosztott bíróra is azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a Kúria elnöke, az OBH elnöke, illetve az igazságügyért felelős miniszter.
Az ülnökök megbízatása 4 évre szól. Az ülnöki rendszer működésének folyamatosságát a Javaslat oly módon biztosítja, hogy a korábban megválasztott ülnökök megbízatása az új ülnökválasztástól számított 30 nap elteltével jár le. Ha az ülnökök megválasztására a köztársasági elnök által ülnökválasztásra kitűzött időpontban nem kerül sor, a korábban megválasztott ülnökök megbízatása az új ülnökök megválasztásától számított 30 nap elteltével jár le.
A gyakorlati tapasztalatok alapján számolni kell azzal az eshetőséggel, hogy az ülnökválasztás eredményeként csak annyi ülnök megválasztására kerül sor, amennyi nem képes az ülnökökkel eljáró bírósági tanácsok megfelelő működését biztosítani. A Javaslat ezt azzal oldja meg, hogy ha a járásbírósági ülnökök választása eredményeként olyan kevés számú ülnök megválasztására került sor, ami a bíróság működését veszélyezteti, az ülnöki feladatokat a törvényszék elnöke által meghatározott rendben azon törvényszékhez megválasztott ülnökök is elláthatják, amelynek illetékességi területéhez az érintett járásbíróság tartozik. Ezen túlmenően a Javaslat tartalmilag megőrzi a Bjt. kisegítő szabályát is: ha a megválasztott ülnökök száma nem éri el az OBH elnöke által megállapított létszámot, az OBH elnöke kezdeményezheti a köztársasági elnöknél a soron kívüli ülnökválasztás kiírását.
A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati viszonyban és szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban álló ülnököt ülnöki működésének időtartamára a távolléti díja illeti meg. Az említett jogviszonyokban nem álló, vagy az ülnöki működése idejére munkabérben nem részesülő ülnököt tiszteletdíj illeti meg. A tiszteletdíj mértéke az ülnök működésének minden napjára a bírói 1. fizetési fokozat egy munkanapra eső összegének a 25 százaléka.
A bírák kinevezéséhez nem szükséges ellenjegyzés, azonban a Javaslat más hatáskörökkel is felruházza a köztársasági elnököt, amelyekről viszont az Alaptörvény nem tesz említést. Mivel ezekben az esetekben (mentelmi jog felfüggesztése, felmentés egyes szakmai követelmények alól a szabadalmi ügyekben eljáró bírók esetében, a bíró felmentése, az ülnökválasztás kitűzése) sem célszerű a köztársasági elnöki döntést ellenjegyzéshez kötni, a Javaslat külön rendelkezik annak szükségtelenségéről.
Mivel a közigazgatási és munkaügyi bíróságok csak 2013. január 1-jével kezdik meg működésüket, a közigazgatási és munkaügyi bíró beosztási pótlékára, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumvezető vezetői pótlékára vonatkozó szabályok is csak 2013. január 1-jén lépnek hatályba.
A Javaslat európai uniós jognak való megfelelésről szóló szakasza utal a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelvre, ami azonban csak 2012. március 8. napján lép hatályba, ezért az erre utaló szabály is csak 2012. március 8. napján lép hatályba.
2012. január 1-jével az ügyészségi titkár megnevezés megszűnik, helyette az alügyész elnevezést kell alkalmazni. Ez csak formális, az elnevezésben megmutatkozó, de a jogállást nem érintő változás, ami azonban átmeneti rendelkezés beépítését igényli a bírói kinevezés feltételeire vonatkozó szabályok alkalmazhatósága miatt.
Tekintettel arra, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénynek mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazásban elterjedt rövid megjelölése a "Bjt.", a Javaslat a hagyományos rövid megjelölés megtartásáról rendelkezik.