A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) 3. § (1) bekezdése a kö..." />

Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló T/3589. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2011. évi XCIX. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

(1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) 17. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció alapján rendeletben határozza meg:)
"c) a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét."
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) 3. § (1) bekezdése a kö...

Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló T/3589. számú törvényjavaslat indokolása
1. §
(1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) 17. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció alapján rendeletben határozza meg:)
"c) a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét."
2. §
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) 3. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
(A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:)
"s) a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés - kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértékének megfelelő végrehajtására."
3. §
A Met. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A munkaügyi ellenőrzés minden esetben kiterjed az (1) bekezdés s) pontjában foglaltak vizsgálatára is."
4. §
A Met. a következő 6/B. §-sal egészül ki:
"6/B. § (1) Ha a munkaügyi ellenőrzés feltárja, hogy a munkáltató a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést a kormányrendeletben meghatározott elvárt mértéknek megfelelően nem hajtotta végre, a megállapításról a munkaügyi hatóság határozatot hoz. Ezen megállapítással kapcsolatosan nincsen helye a 6. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltak, valamint munkaügyi bírság alkalmazásának.
(2) Nincs helye az (1) bekezdés szerinti megállapításnak, ha a munkáltató igazolja, hogy az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetén eleget tett az elvárt mértékű munkabéremelésnek.
(3) Ahol jogszabály munkaügyi ellenőrzés során feltárt bármely jogsértést említ, ott ez alatt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - azt is érteni kell, ha a munkáltató a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést - kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértéknek megfelelően nem hajtotta végre.
(4) Ahol jogszabály munkaügyi bírság megállapítását említi, ott ez alatt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az (1) bekezdés alapján hozott határozatot is érteni kell.
(5) Amennyiben jogszabály munkaügyi bírság kiszabása esetén további jogkövetkezmény alkalmazását a kiszabott bírság mértékétől teszi függővé, úgy az (1) bekezdés alapján hozott határozat tekintetében úgy kell eljárni, mintha a legmagasabb összegű bírság kiszabására került volna sor."
5. §
A Met. a következő 9/A. §-sal egészül ki:
"9/A. § A törvénynek az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: T.) megállapított 3. § (1) bekezdés s) pontját, (4) bekezdését és a 6/B. §-t a T. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni."
6. §
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó azon munkáltató, aki a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet.
7. §
Hatályát veszti:
a) az Mt. 17. § (1) bekezdés c) pontja,
b) a Met.
ba) 3. § (1) bekezdés s) pontja,
bb) 3. § (4) bekezdése,
bc) 6/B. §-a és
bd) 9/A. §-a.
8. §
(1) Ez a törvény- a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. január 1. napján lép hatályba.
(2) A 7. § 2014. január 1. napján lép hatályba.
(3) Ez a törvény 2014. január 2. napján hatályát veszti azzal, hogy a hatályon kívül helyezés nem érinti az e törvényben meghatározott jogsértés megállapításáról hozott határozatokhoz kapcsolódó jogkövetkezmények végrehajtását.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvény ösztönzi azt, hogy hasonlóan a közszférában megvalósult bérkompenzációhoz, a magánszférában se legyenek olyan munkavállalók, akiknek a nettó keresete csökken az előző évihez képest.
Ahhoz, hogy a különböző jövedelem sávokban egyértelmű legyen az ehhez szükséges béremelés mértéke, ezt indokolt Kormányrendeletben meghatározni.
A törvény a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést végre nem hajtó munkáltatókra az analógia eszközével a rendezetlen munkaügyi kapcsolattal rendelkező munkáltatókra vonatkozó jogkövetkezményeket rendeli alkalmazni. A hatályos jogszabályok alapján az érintett munkáltatót különösen az alábbi jogkövetkezmények sújtják: közbeszerzési eljárásban az érintett munkáltató nem lehet ajánlattevő - 2003. évi CXXIX. Tv. (Kbtv.), és 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.) -; nem kaphat támogatást a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból - Áht. -; a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény szerint az érintett munkáltató felkerül a hatóság honlapjára két évre. Az érintett munkáltató továbbá elesik a különböző ágazati szabályozásban - így például a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. Rendeletben; a szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról szóló 70/2009. (IV. 2.) Korm. Rendeletben - meghatározott kedvezményektől.
A törvény emellett külön is kimondja, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár az, ha valamely munkáltató a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést nem hajtja végre. Erre azért van szükség, hogy a munkaügyi tárgyú törvényeken kívül egyéb törvényeken, valamint a megfelelő kormányrendeleteken is megtörténjen a jogkövetkezmény következetes átvezetése.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés mértékének kormányrendelettel való megállapíthatóságára szolgáló - törvényi szintű - felhatalmazást tartalmazza.
A 2. §-hoz
A munkaügyi ellenőrzés kiterjesztéséről rendelkezik annak vizsgálatára, hogy a munkáltató eleget tett-e a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges - kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértékének megfelelő munkabéremelésnek.
A 3. §-hoz
A törvény hatálybalépését követően indult valamennyi ellenőrzés esetén vizsgálni kell, hogy a megfelelő mértékű béremelés megtörtént-e.
A 4. §-hoz
Amennyiben az ellenőrzés azt tárja fel, hogy nem történt meg a megfelelő mértékű béremelés, úgy ezt határozatban állapítja meg. A munkaügyi hatóság egyéb jogkövetkezményt nem alkalmaz. Nincs helye a megállapításnak, ha - megfordult bizonyítási teherrel - a munkáltató igazolja, hogy mindazon munkavállalóinak 2/3-a esetében, akik az elvárt béremeléssel érintettek (tehát az előző évben is munkavállalói voltak a munkáltatónak) eleget tett az elvárt mértékű béremelésnek. Ezen kimentési ok teszi lehetővé, hogy a munkavállaló érdekkörében felmerült okból elmaradt béremelés egy ésszerű határon belül kimenthető legyen.
A szabályozás az analógia eszközével az elmaradt béremelésre az egyéb (bármilyen) munkaügyi ellenőrzés keretében feltárt jogsértés, az elmaradt béremelést megállapító határozatra a munkaügyi bírságot kiszabó határozat jogkövetkezményeit rendeli alkalmazni. Ezzel a megoldással közvetett módon több kedvezménytől is elesik azon munkáltató, amely a béremelést nem hajtja végre.
Ha jogszabály valamely jogkövetkezmény alkalmazását a munkaügyi bírság mértékétől is függővé teszi, úgy a béremelés elmaradását megállapító határozat esetén a legmagasabb összegű bírságot alkalmazó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni.
Az 5. §-hoz
Átmeneti rendelkezést tartalmaz.
A 6. §-hoz
A törvény külön is kimondja, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár az, ha valamely munkáltató a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést nem hajtja végre. Erre azért van szükség, hogy a munkaügyi tárgyú törvényeken kívül egyéb törvényeken, valamint a megfelelő kormányrendeleteken is megtörténjen a jogkövetkezmény következetes átvezetése.
A 7. §-hoz
A törvény által beiktatott rendelkezések hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. Az intézkedések átmeneti jellegűek, két évig maradnak hatályban, ennek kodifikációs megoldása ezen rendelkezés.
A 8. §-hoz
A törvény két éves határozott idejű alkalmazhatóságához, valamint a törvényben meghatározott jogkövetkezmény érvényesüléséhez szükséges hatályon kívül helyező és átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.