adozona.hu
Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló T/3589. számú törvényjavaslat indokolása
Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló T/3589. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2011. évi XCIX. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) 17. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció alapján rendeletben határozza meg:)
"c) a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét."
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) 3. § (1) bekezdése a kö...
Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló T/3589. számú törvényjavaslat indokolása
1. §
(1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) 17. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció alapján rendeletben határozza meg:)
"c) a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét."
2. §
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) 3. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:(A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:)
"s) a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés - kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértékének megfelelő végrehajtására."
3. §
A Met. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) A munkaügyi ellenőrzés minden esetben kiterjed az (1) bekezdés s) pontjában foglaltak vizsgálatára is."
4. §
A Met. a következő 6/B. §-sal egészül ki:"6/B. § (1) Ha a munkaügyi ellenőrzés feltárja, hogy a munkáltató a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést a kormányrendeletben meghatározott elvárt mértéknek megfelelően nem hajtotta végre, a megállapításról a munkaügyi hatóság határozatot hoz. Ezen megállapítással kapcsolatosan nincsen helye a 6. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltak, valamint munkaügyi bírság alkalmazásának.
(2) Nincs helye az (1) bekezdés szerinti megállapításnak, ha a munkáltató igazolja, hogy az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetén eleget tett az elvárt mértékű munkabéremelésnek.
(3) Ahol jogszabály munkaügyi ellenőrzés során feltárt bármely jogsértést említ, ott ez alatt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - azt is érteni kell, ha a munkáltató a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést - kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértéknek megfelelően nem hajtotta végre.
(4) Ahol jogszabály munkaügyi bírság megállapítását említi, ott ez alatt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az (1) bekezdés alapján hozott határozatot is érteni kell.
(5) Amennyiben jogszabály munkaügyi bírság kiszabása esetén további jogkövetkezmény alkalmazását a kiszabott bírság mértékétől teszi függővé, úgy az (1) bekezdés alapján hozott határozat tekintetében úgy kell eljárni, mintha a legmagasabb összegű bírság kiszabására került volna sor."
5. §
A Met. a következő 9/A. §-sal egészül ki:"9/A. § A törvénynek az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: T.) megállapított 3. § (1) bekezdés s) pontját, (4) bekezdését és a 6/B. §-t a T. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni."
6. §
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó azon munkáltató, aki a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet.7. §
Hatályát veszti:a) az Mt. 17. § (1) bekezdés c) pontja,
b) a Met.
ba) 3. § (1) bekezdés s) pontja,
bb) 3. § (4) bekezdése,
bc) 6/B. §-a és
bd) 9/A. §-a.
8. §
(1) Ez a törvény- a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. január 1. napján lép hatályba.(2) A 7. § 2014. január 1. napján lép hatályba.
(3) Ez a törvény 2014. január 2. napján hatályát veszti azzal, hogy a hatályon kívül helyezés nem érinti az e törvényben meghatározott jogsértés megállapításáról hozott határozatokhoz kapcsolódó jogkövetkezmények végrehajtását.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvény ösztönzi azt, hogy hasonlóan a közszférában megvalósult bérkompenzációhoz, a magánszférában se legyenek olyan munkavállalók, akiknek a nettó keresete csökken az előző évihez képest.Ahhoz, hogy a különböző jövedelem sávokban egyértelmű legyen az ehhez szükséges béremelés mértéke, ezt indokolt Kormányrendeletben meghatározni.
A törvény a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést végre nem hajtó munkáltatókra az analógia eszközével a rendezetlen munkaügyi kapcsolattal rendelkező munkáltatókra vonatkozó jogkövetkezményeket rendeli alkalmazni. A hatályos jogszabályok alapján az érintett munkáltatót különösen az alábbi jogkövetkezmények sújtják: közbeszerzési eljárásban az érintett munkáltató nem lehet ajánlattevő - 2003. évi CXXIX. Tv. (Kbtv.), és 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.) -; nem kaphat támogatást a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból - Áht. -; a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény szerint az érintett munkáltató felkerül a hatóság honlapjára két évre. Az érintett munkáltató továbbá elesik a különböző ágazati szabályozásban - így például a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. Rendeletben; a szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról szóló 70/2009. (IV. 2.) Korm. Rendeletben - meghatározott kedvezményektől.
A törvény emellett külön is kimondja, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár az, ha valamely munkáltató a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést nem hajtja végre. Erre azért van szükség, hogy a munkaügyi tárgyú törvényeken kívül egyéb törvényeken, valamint a megfelelő kormányrendeleteken is megtörténjen a jogkövetkezmény következetes átvezetése.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés mértékének kormányrendelettel való megállapíthatóságára szolgáló - törvényi szintű - felhatalmazást tartalmazza.A 2. §-hoz
A munkaügyi ellenőrzés kiterjesztéséről rendelkezik annak vizsgálatára, hogy a munkáltató eleget tett-e a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges - kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértékének megfelelő munkabéremelésnek.A 3. §-hoz
A törvény hatálybalépését követően indult valamennyi ellenőrzés esetén vizsgálni kell, hogy a megfelelő mértékű béremelés megtörtént-e.A 4. §-hoz
Amennyiben az ellenőrzés azt tárja fel, hogy nem történt meg a megfelelő mértékű béremelés, úgy ezt határozatban állapítja meg. A munkaügyi hatóság egyéb jogkövetkezményt nem alkalmaz. Nincs helye a megállapításnak, ha - megfordult bizonyítási teherrel - a munkáltató igazolja, hogy mindazon munkavállalóinak 2/3-a esetében, akik az elvárt béremeléssel érintettek (tehát az előző évben is munkavállalói voltak a munkáltatónak) eleget tett az elvárt mértékű béremelésnek. Ezen kimentési ok teszi lehetővé, hogy a munkavállaló érdekkörében felmerült okból elmaradt béremelés egy ésszerű határon belül kimenthető legyen.A szabályozás az analógia eszközével az elmaradt béremelésre az egyéb (bármilyen) munkaügyi ellenőrzés keretében feltárt jogsértés, az elmaradt béremelést megállapító határozatra a munkaügyi bírságot kiszabó határozat jogkövetkezményeit rendeli alkalmazni. Ezzel a megoldással közvetett módon több kedvezménytől is elesik azon munkáltató, amely a béremelést nem hajtja végre.
Ha jogszabály valamely jogkövetkezmény alkalmazását a munkaügyi bírság mértékétől is függővé teszi, úgy a béremelés elmaradását megállapító határozat esetén a legmagasabb összegű bírságot alkalmazó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni.
Az 5. §-hoz
Átmeneti rendelkezést tartalmaz.A 6. §-hoz
A törvény külön is kimondja, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár az, ha valamely munkáltató a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést nem hajtja végre. Erre azért van szükség, hogy a munkaügyi tárgyú törvényeken kívül egyéb törvényeken, valamint a megfelelő kormányrendeleteken is megtörténjen a jogkövetkezmény következetes átvezetése.A 7. §-hoz
A törvény által beiktatott rendelkezések hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. Az intézkedések átmeneti jellegűek, két évig maradnak hatályban, ennek kodifikációs megoldása ezen rendelkezés.A 8. §-hoz
A törvény két éves határozott idejű alkalmazhatóságához, valamint a törvényben meghatározott jogkövetkezmény érvényesüléséhez szükséges hatályon kívül helyező és átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.