adozona.hu
Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló T/3589. számú törvényjavaslat indokolása
Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló T/3589. számú törvényjavaslat indokolása
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2011. évi XCIX. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) 17. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció alapján rendeletben határozza meg:)
"c) a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét."
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) 3. § (1) bekezdése a kö...
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció alapján rendeletben határozza meg:)
"c) a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét."
(A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:)
"s) a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés - kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértékének megfelelő végrehajtására."
"(4) A munkaügyi ellenőrzés minden esetben kiterjed az (1) bekezdés s) pontjában foglaltak vizsgálatára is."
"6/B. § (1) Ha a munkaügyi ellenőrzés feltárja, hogy a munkáltató a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést a kormányrendeletben meghatározott elvárt mértéknek megfelelően nem hajtotta végre, a megállapításról a munkaügyi hatóság határozatot hoz. Ezen megállapítással kapcsolatosan nincsen helye a 6. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltak, valamint munkaügyi bírság alkalmazásának.
(2) Nincs helye az (1) bekezdés szerinti megállapításnak, ha a munkáltató igazolja, hogy az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetén eleget tett az elvárt mértékű munkabéremelésnek.
(3) Ahol jogszabály munkaügyi ellenőrzés során feltárt bármely jogsértést említ, ott ez alatt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - azt is érteni kell, ha a munkáltató a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést - kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértéknek megfelelően nem hajtotta végre.
(4) Ahol jogszabály munkaügyi bírság megállapítását említi, ott ez alatt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az (1) bekezdés alapján hozott határozatot is érteni kell.
(5) Amennyiben jogszabály munkaügyi bírság kiszabása esetén további jogkövetkezmény alkalmazását a kiszabott bírság mértékétől teszi függővé, úgy az (1) bekezdés alapján hozott határozat tekintetében úgy kell eljárni, mintha a legmagasabb összegű bírság kiszabására került volna sor."
"9/A. § A törvénynek az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: T.) megállapított 3. § (1) bekezdés s) pontját, (4) bekezdését és a 6/B. §-t a T. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni."
a) az Mt. 17. § (1) bekezdés c) pontja,
b) a Met.
ba) 3. § (1) bekezdés s) pontja,
bb) 3. § (4) bekezdése,
bc) 6/B. §-a és
bd) 9/A. §-a.
(2) A 7. § 2014. január 1. napján lép hatályba.
(3) Ez a törvény 2014. január 2. napján hatályát veszti azzal, hogy a hatályon kívül helyezés nem érinti az e törvényben meghatározott jogsértés megállapításáról hozott határozatokhoz kapcsolódó jogkövetkezmények végrehajtását.
Ahhoz, hogy a különböző jövedelem sávokban egyértelmű legyen az ehhez szükséges béremelés mértéke, ezt indokolt Kormányrendeletben meghatározni.
A törvény a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést végre nem hajtó munkáltatókra az analógia eszközével a rendezetlen munkaügyi kapcsolattal rendelkező munkáltatókra vonatkozó jogkövetkezményeket rendeli alkalmazni. A hatályos jogszabályok alapján az érintett munkáltatót különösen az alábbi jogkövetkezmények sújtják: közbeszerzési eljárásban az érintett munkáltató nem lehet ajánlattevő - 2003. évi CXXIX. Tv. (Kbtv.), és 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.) -; nem kaphat támogatást a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból - Áht. -; a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény szerint az érintett munkáltató felkerül a hatóság honlapjára két évre. Az érintett munkáltató továbbá elesik a különböző ágazati szabályozásban - így például a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. Rendeletben; a szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról szóló 70/2009. (IV. 2.) Korm. Rendeletben - meghatározott kedvezményektől.
A törvény emellett külön is kimondja, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár az, ha valamely munkáltató a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést nem hajtja végre. Erre azért van szükség, hogy a munkaügyi tárgyú törvényeken kívül egyéb törvényeken, valamint a megfelelő kormányrendeleteken is megtörténjen a jogkövetkezmény következetes átvezetése.
A szabályozás az analógia eszközével az elmaradt béremelésre az egyéb (bármilyen) munkaügyi ellenőrzés keretében feltárt jogsértés, az elmaradt béremelést megállapító határozatra a munkaügyi bírságot kiszabó határozat jogkövetkezményeit rendeli alkalmazni. Ezzel a megoldással közvetett módon több kedvezménytől is elesik azon munkáltató, amely a béremelést nem hajtja végre.
Ha jogszabály valamely jogkövetkezmény alkalmazását a munkaügyi bírság mértékétől is függővé teszi, úgy a béremelés elmaradását megállapító határozat esetén a legmagasabb összegű bírságot alkalmazó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni.