adozona.hu
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló T/3478. számú törvényjavaslat indokolása
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló T/3478. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2011. évi CXIII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1. § (1) A honvédelem nemzeti ügy.
(2) Magyarország a nemzeti és szövetségi védelmi képességének fenntartásában és fejlesztésében a saját erejére: nemzetgazdaságának erőforrásaira, a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) felkészültségére és elszántságára, a rendvédelmi és más szervek közreműködésére, állampolgárainak a haza védelme iránti hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére, továbbá a szövetséges államok és fegyveres erőik együttműködésére és segítségnyújtására épít....
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló T/3478. számú törvényjavaslat indokolása
2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről
Az Országgyűlés Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében, az állampolgárok honvédelmi tudatának erősítése céljából,
a szomszédos és más országokkal való jogegyenlőség és egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása alapján,
más államok ellen irányuló erőszak alkalmazásától vagy az ezzel való fenyegetéstől tartózkodva,
az államok közötti viták békés megoldására törekedve, a háborút, mint a viták
megoldásának eszközét elutasítva, a független demokratikus jogállam működése követelményeinek, továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában, a szövetségi és más nemzetközi
szerződésekben foglaltaknak megfelelően,
az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A HONVÉDELEM ALAPJAI
I. Fejezet
A HONVÉDELMI KÉPESSÉG BIZTOSÍTÉKAI, A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HONVÉDELEMBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEK
1. § (1) A honvédelem nemzeti ügy.(2) Magyarország a nemzeti és szövetségi védelmi képességének fenntartásában és fejlesztésében a saját erejére: nemzetgazdaságának erőforrásaira, a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) felkészültségére és elszántságára, a rendvédelmi és más szervek közreműködésére, állampolgárainak a haza védelme iránti hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére, továbbá a szövetséges államok és fegyveres erőik együttműködésére és segítségnyújtására épít.
(3) A honvédelemre való felkészülésben és a honvédelmi feladatok végrehajtásában e törvényben meghatározott keretek között a törvény alapján létrehozott jogalanyok és minden Magyarországon tartózkodó ember a szolgáltatások, az állampolgárok pedig a személyes szolgálat teljesítésével vesznek részt.
(4) A honvédelmi kötelezettségek teljesítése az érintettek számára békében nem okozhat aránytalan megterhelést vagy hátrányt.
1. A hadkötelezettség
2. § (1) A katonai szolgálati kötelezettség járulékos kötelezettségét képezia) az adatszolgáltatási,
b) a bejelentési,
c) a megjelenési
kötelezettség (a katonai szolgálati kötelezettség és a járulékos kötelezettségek együtt: hadkötelezettség).
(2) Törvény határozza meg a hadkötelezettséggel összefüggő adatszolgáltatási, bejelentési és megjelenési kötelezettségre, a nyilvántartásra és a sorozásra, valamint a honvédelmi célú adatkezelésre vonatkozó szabályokat.
2. A katonai szolgálati kötelezettség
3. § A katonai szolgálatot a Honvédség szervezeteinél kell teljesíteni.3. A fegyveres és a fegyver nélküli katonai szolgálat
4. § (1) A fegyveres katonai szolgálat célja a nemzeti és szövetségi védelmi feladatok végrehajtása érdekében a hadkötelesek kiképzése, felkészítése a katonai feladatokra és a Honvédség védelmi képességének erősítése. A fegyver nélküli katonai szolgálat célja a Honvédség fegyverhasználat nélküli feladataiban történő közreműködés és az ehhez szükséges felkészítés.(2) A katonai szolgálat teljesítésére kötelezett (a továbbiakban: hadköteles) fegyver nélküli katonai szolgálatot csak az azt engedélyező jogerős határozat alapján teljesíthet.
(3) A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő a katonai szolgálat megkezdésekor a következő katonai esküt teszi le:
"Én, ...... esküszöm, hogy Magyarországot a törvények betartásával, a fegyver nélküli katonai szolgálat követelményeinek megfelelően híven szolgálom."
(Az esküt tevő egyéni meggyőződése szerint)
"Isten engem úgy segéljen!"
(4) A parancsnoknak törekednie kell arra, hogy a fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő katonát a fegyveres érintkezésből kivonja.
(5) A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő katona a katonai szervezetek fegyveres tevékenységet nem igénylő beosztásaiban teljesít szolgálatot.
(6) A fegyver nélküli katonai szolgálatot ellátó katonát e szolgálat ellátására kell kiképezni.
4. Behívás és bevonulás katonai szolgálatra
5. § (1) A behívásra tervezhető létszámot, a katonai szolgálat időtartamát, a katonai szolgálatra való behívás időpontjait a honvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg, a hadköteleseket fogadó katonai szervezeteket pedig a Honvéd Vezérkar főnöke jelöli ki.(2) A hadkötelesek behívása behívóparanccsal történik, amelyet a katonai igazgatás területi szerve a behívottnak kézbesít.
(3) A behívásra kerülőket a katonai igazgatás területi szerve a Honvédség szervezeteinek igénye alapján választja ki a katonai szolgálatra alkalmas hadkötelesek közül. A fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésére engedélyt kapott hadköteles katonát a jogerős határozatot követő 15 napon belül szolgálatra be kell hívni.
(4) Nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles,
a) aki 18. életévét nem töltötte be, annak betöltéséig
b) aki katonai szolgálatra alkalmatlan,
c) aki saját háztartásában három vagy ennél több kiskorú vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermek eltartásáról gondoskodik. E rendelkezés alkalmazása szempontjából nevelt gyermek az, akit a hadköteles legalább egy éve tart el saját háztartásában,
d) aki a vele közös háztartásban élő állandó ápolásra, vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát, élettársát egyedül ápolja, gondozza,
e) aki a vele közös háztartásban élő kiskorú gyermekét egyedül tartja el,
f) akit országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek vagy megválasztottak, a jelöltsége, vagy mandátuma, megbízatása fennállásáig,
g) aki meghagyásban részesült,
h) aki a Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos vagy szerződéses állományú tagja,
i) akinek közös háztartásban élő házastársa katonai szolgálatot teljesít, továbbá
j) aki a korábban hatályos szabályok szerint a polgári szolgálat időtartamát már teljesítette,
k) aki potenciális hadköteles annak az évnek december 31-től, amelyben 40. életévét betölti,
l) aki kiképzett tartalékos a hivatásos katonai szolgálat felső korhatárának betöltésétől.
6. § (1) A hadköteles a katonai igazgatás területi szerve által kiadott behívóparancsra, az abban megjelölt okirataival, meghatározott időpontban és helyre köteles a katonai szolgálat teljesítése céljából bevonulni.
(2) A járóképes hadköteles a behívóparancsnak akkor is köteles eleget tenni, ha a katonai szolgálatra való bevonulását az időközben keletkezett múló fogyatékossága vagy megbetegedése nehezíti.
(3) A hadköteles - járóképtelensége esetén - az akadályoztatását köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a katonai igazgatás illetékes területi szervének.
(4) A bejelentéshez csatolni kell a kezelőorvos, vagy a hadkötelest gyógykezelésben részesítő intézet igazolását. Az igazolásnak tartalmaznia kell a gyógyulás várható időpontját is.
(5) Bevonuláskor a hadköteles külföldre utazásra jogosító összes okmányát a bevonulás helyén a katonai igazgatás területi szervének képviselője a fogadó katonai szervezet részére átadja. A katonai szolgálat teljesítése alatt az okmányokat az állományilletékes katonai szervezet őrzi. Az átvett okmányokat a leszereléssel egyidejűleg a leszerelt részére vissza kell adni.
(6) A hadköteles katonai szolgálata akkor kezdődik, amikor őt a katonai igazgatás területi szervétől a katonai szervezet képviselője átvette.
(7) Az átvétel előtt a hadkötelest - kérésére - orvosi vizsgálatnak kell alávetni.
5. A katonai szolgálat félbeszakítása
7. § (1) Az állományilletékes parancsnok félbeszakítja azon hadköteles katona szolgálatát,a) akinek megelőző védelmi helyzet idején, 30 napon túl gyógyuló betegségét a katonai szolgálat alatt állapították meg, betegsége megszűnéséig;
b) akinek az 5. § (4) bekezdésének d) és e) pontja szerinti kötelezettségét a bevonulása után állapították meg, e kötelezettsége fennállásáig;
c) akinek előzetes letartóztatását rendelték el.
(2) A katonai szolgálatot legkésőbb az arra vonatkozó határozat kézhezvételétől számított 8. napon kell félbeszakítani.
(3) A katonai szolgálat félbeszakítása iránti kérelemhez a félbeszakítás okát bizonyító okiratot csatolni kell.
(4) A katonai szolgálatnak az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettség miatti félbeszakítását a katona vagy az eltartásra szoruló hozzátartozó kezdeményezheti az állományilletékes parancsnoknál.
(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti félbeszakítás a katonai büntetőeljárásban elrendelt előzetes letartóztatás esetén az ügyész javaslatára mellőzhető.
(6) Akinek a katonai szolgálatát félbeszakították, azt a szolgálatból el kell bocsátani. A félbeszakítás tartama a katonai szolgálat idejébe nem számít be.
(7) A katonai igazgatás területi szervének vezetője a katonai szolgálat félbeszakítását megszünteti, ha tudomására jut, hogy a félbeszakítás oka már nem áll fenn, vagy, ha a családfenntartói okból adott kedvezmény esetén a hadköteles a családfenntartói kötelezettségét önhibájából nem teljesíti.
6. Leszerelés a katonai szolgálatból
8. § (1) A katonai szolgálat időtartamának letöltése után a hadkötelest az állományilletékes parancsnok parancsban leszereli.(2) Az állományilletékes parancsnok saját hatáskörében, soron kívül leszereli a hadkötelest, ha
a) megszületett a harmadik gyermeke és fennállnak az 5. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek a letöltött szolgálati időtől függetlenül, haladéktalanul,
b) katonai szolgálatra való végleges alkalmatlanságát - szükséges gyógykezelést követően - állapították meg, a megállapítást követő 8 napon belül,
c) szabadságvesztés büntetése végrehajtását a bíróság nem katonai büntetés-végrehajtási szervezetben rendelte el, amennyiben annak végrehajtása nem halasztható el, vagy
d) az 5. § (4) bekezdés k) és l) közül a rá vonatkozó korhatárt elérte.
7. A fegyver nélküli katonai szolgálat engedélyezése
9. § (1) Fegyver nélküli katonai szolgálat engedélyezése iránti kérelmet a sorozásig lehet benyújtani. E határidő jogvesztő.(2) A kérelmet a katonai igazgatás területi szervének vezetőjéhez kell benyújtani. Az a hadköteles, akinek a fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésére irányuló kérelmét elutasították, újabb kérelmet nem nyújthat be.
10. § (1) A fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a katonai igazgatás területi szervének vezetője annak beérkezésétől számított 8 napon belül bírálja el.
(2) A fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésére vonatkozó engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha a körülményekből a lelkiismereti okra való hivatkozás alaptalansága megállapítható.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából lelkiismereti oknak kell tekinteni minden olyan indokot, amely összefügg a kérelmező személyiségét meghatározó valamely lényeges vallási, erkölcsi vagy egyéb természetű meggyőződéssel.
(4) A katonai igazgatás területi szerve vezetőjének határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.
(5) A fegyver nélküli katonai szolgálat iránti kérelem elutasítása esetén a határozat kézhezvételétől számított 5 napon belül annak megváltoztatása iránt a hadköteles bírósághoz fordulhat. A kérelmet a bíróság soron kívül, nemperes eljárásban bírálja el.
8. A polgári védelmi kötelezettség
11. § (1) A polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek humanitárius feladatokat látnak el, fegyveres vagy súlyos erőszakos cselekmények elhárítására nem használhatók fel.(2) A fegyveres összeütközés miatt szükséges polgári védelmi feladatok ellátásának célja a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásának leküzdésére és a túlélés feltételeinek megteremtésére.
(3) A fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatok:
a) riasztás,
b) kiürítés és befogadás,
c) óvóhelyek létesítése, fenntartása, működtetése,
d) elsötétítési rendszabályok kidolgozása, alkalmazása,
e) a lakosság és a lakosság ellátásához szükséges nemzetgazdasági javak mentése,
f) elsősegélynyújtás, lelki gondozás,
g) tűzoltás,
h) a veszélyes területek felderítése és megjelölése,
i) vegyi- és sugármentesítés, fertőtlenítés és hasonló óvintézkedések,
j) szükségelszállásolás és ellátás,
k) szükségintézkedések a hadműveletek által sújtott területek rendjének helyreállítására és fenntartására,
l) a létfontosságú közművek működési feltételeinek gyors helyreállítása,
m) a halottakkal kapcsolatos halaszthatatlan járvány- és közegészségügyi, továbbá kegyeleti és egyéb adminisztrációs feladatok ellátása,
n) közreműködés a lakosság túléléséhez szükséges nélkülözhetetlen létesítmények működőképességének fenntartásában,
o) a fenti feladatok végrehajtásához szükséges további kiegészítő tevékenységek, ideértve többek között a tervezést és szervezést.
(4) Fegyveres összeütközésesek idején az e törvényben meghatározott polgári védelmi feladatok elsődlegességet élveznek minden más polgári védelmi feladattal szemben.
(5) A törvényben meghatározott hivatásos katasztrófavédelmi szerveket, valamint polgári védelmi szervezeteket ki kell képezni, illetve fel kell készíteni a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatok ellátására.
(6) A fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokkal összefüggő felkészítésre, végrehajtásra, valamint készletképzésre vonatkozó részletes követelményeket az ország fegyveres védelmi terve tartalmazza.
9. A honvédelmi munkakötelezettség
12. § (1) Az ország működőképességének fenntartása és helyreállítása érdekében a kötelezett tartós vagy időleges honvédelmi munkakötelezettség keretében, képességeinek és egészségi állapotának megfelelő fizikai vagy szellemi munkát teljesít a számára kijelölt munkahelyen.(2) Mentes a honvédelmi munkakötelezettség alól:
a) a várandós nő, a terhesség megállapításától kezdve,
b) az anya, a gyermek 3 éves koráig,
c) aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra, vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát, élettársát egyedül ápolja, gondozza,
d) az az egyedül élő, aki kiskorú gyermeket tart el saját háztartásában,
e) akit fontos közérdekből a kötelezettség alól külön eljárásban mentesítenek,
f) a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, hivatását gyakorló pap, lelkész, rabbi,
g) a 65. életévét betöltött férfi és az 55. életévét betöltött nő.
(3) A honvédelmi munkakötelezettség nem terjed ki a Honvédség tényleges állományú tagjaira, kormánytisztviselőire és közalkalmazottaira, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjaira, kormánytisztviselőire, köztisztviselőire és közalkalmazottaira.
10. A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség
13. § (1) A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség kiterjeda) meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a szolgáltatás igénybevételének tűrésére,
b) valamely tevékenységtől való tartózkodásra,
c) az igénybevételhez szükséges előkészületi tevékenységre,
d) az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére
[a továbbiakban az a)-d) pontban foglaltak együtt: szolgáltatás].
(2) Ha a honvédelem érdeke és a honvédelmi feladatok ellátása más módon nem, vagy nem megfelelő időben, vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással elégíthető ki, szolgáltatás igénybevételével kell biztosítani:
a) a Honvédség és a rendvédelmi szervek működéséhez szükséges anyagi javakat és szolgáltatásokat,
b) az ország kormányzati és közigazgatási rendszerének zavartalan működését,
c) a nemzetgazdaság működőképességét, szükség esetén a működőképesség helyreállítását,
d) a fegyveres összeütközések időszakának polgári védelmi feladatai ellátását,
e) az időszakos egészségügyi feladatok ellátását,
f) a szövetségi kötelezettség alapján feladatot végrehajtó szövetséges fegyveres erők ellátását.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében, már békeidőszakban elrendelhető a szolgáltatásra kötelezett részére:
a) a honvédelmi célból igénybevételre kijelölt ingatlanok, továbbá ingó dolgok adataiban történt változások bejelentése, valamint igénybevételre alkalmas állapotban tartása,
b) a gazdaság működőképességének fenntartásához, a lakosság alapellátásához szükséges tartalékok és készletek képzése,
c) a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges előkészületi tevékenység, ideértve a tervezési feladatokat és a szervezetek létrehozását is,
d) a bejelentések valódisága, a szolgáltatások teljesíthetősége céljából végrehajtásra kerülő helyszíni ellenőrzésben való közreműködés, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetése,
e) a Honvédség, a rendvédelmi szervek és a védelmi igazgatás működéséhez, gyakorlataihoz, kiegészítéséhez szükséges ingatlanok és ingó dolgok ideiglenes igénybevétele.
(4) A szolgáltatás igénybevételének elrendelésekor figyelembe kell venni a közigazgatási, a közszolgáltatási, valamint a közellátási szempontokat, továbbá a szolgáltatásra kötelezett méltányos érdekeit.
14. § (1) A szolgáltatások igénybevételét elrendelheti
a) az ország egész területére, vagy több megyét érintő részére a Kormány, vagy a Kormány felhatalmazása alapján az adott tevékenységért felelős miniszter,
b) illetékességi területén a megyei, fővárosi (a továbbiakban együtt: megyei) védelmi bizottság elnöke, valamint a polgármester,
c) a törvényben meghatározott esetben és feltételek szerint a katonai igazgatás területi szervének vezetője (a továbbiakban az a)-c) pontban felsoroltak együtt: igénybevételi hatóság).
(2) A Kormány rendeletében meghatározott eljárási szabályok szerint elrendeli
a) a honvédelem szempontjából fontos, országos jelentőségű szolgáltatások teljesítését,
b) a szövetséges fegyveres erőkkel történő hazai együttműködés esetében, ellátásuk céljából a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséget.
(3) A tevékenységért felelős miniszter a rendeletében meghatározott anyagi szabályok szerint elrendeli a Kormány hatáskörébe nem tartozó, országos jelentőségű termelési, ellátási szolgáltatások, valamint az infrastrukturális hálózatok előkészítését és igénybevételét.
(4) A megyei védelmi bizottság elnöke
a) elrendeli a területi közigazgatás működéséhez szükséges ingók és ingatlanok igénybevételét,
b) megállapítja a területi jellegű szolgáltatások és a szolgáltatásra kötelezettek körét, valamint elrendeli a szolgáltatás igénybevételét,
c) elrendeli a Honvédség és a rendvédelmi szervek működéséhez szükséges ingók és ingatlanok igénybevételét.
(5) A polgármester
a) elrendeli a települési közigazgatás működéséhez és a lakosság polgári védelméhez, ellátásához szükséges szolgáltatások teljesítését,
b) igénybe veszi a személyek vagy dolgok elhelyezésére szolgáló ingatlanokat,
c) dönt minden olyan esetben, amely nem tartozik más igénybevételi hatóság hatáskörébe.
(6) A Honvédség és a rendvédelmi szervek részére biztosított technikai eszközökkel kapcsolatos szolgáltatás elrendelésére a katonai igazgatás területi szervének vezetője jogosult.
(7) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején, ha az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti igénybevételi hatóság intézkedésének időigénye miatt a honvédségi érdekek sérelmének súlyos és közvetlen veszélye áll fenn, az illetékes katonai szervezet parancsnoka közvetlenül a szolgáltatásra kötelezettel közölt határozattal elrendelheti a gépjárművek, műszaki munkagépek, üzemanyag-technikai eszközök, valamint a szükséges üzemanyag igénybevételét.
15. § (1) Mentes a szolgáltatás alól:
a) az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Állami Számvevőszék, az Alapvető Jogok Biztosának munkaszervezete, a Miniszterelnökség, a minisztériumok, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Magyar Nemzeti Bank,
b) a Honvédség és a rendvédelmi szervek,
c) a közigazgatási, bírósági és ügyészségi szervek alaprendeltetésük, valamint honvédelmi feladataik ellátásához szükséges mértékben,
d) az egyházak azon dolgok és jogok tekintetében, amelyek közvetlenül az egyházi, hitéleti feladatokat szolgálják,
e) az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok, az országgyűlési képviseleti tevékenységhez szükséges mértékben,
f) az országos munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti szervezetek országos szövetségei azon dolgok és jogok tekintetében, amelyek érdekképviseleti feladatuk ellátásához nélkülözhetetlenek,
g) azok a közforgalmú személyszállító, továbbá árufuvarozó szervezetek - ideértve a légi személyszállítást és légi árufuvarozást ellátó szervezeteket is -, amelyeket e tevékenység végzésére hoztak létre, vagy amelyek e tevékenységet szerződés alapján végzik, a létfontosságú közlekedés és szállítás fenntartásához szükséges mértékben, valamint a léginavigációs szolgáltatást ellátó szervezet,
h) a közszolgáltató vagy közüzemi tevékenységet folytató szervezetek vagy személyek, különösen az áram-, víz-, gáz-, távhőszolgáltatást, szennyvízelvezetést, kommunálishulladék eltávolítást végzők, és ezek üzemvitelét biztosító üzemek, a rendeltetésszerű feladataik teljesítéséhez nélkülözhetetlen mértékben, beleértve a hozzájuk tartozó védő és biztonsági területeket is,
i) a lakosság létfenntartása szempontjából nélkülözhetetlen egyéb termelési és szolgáltatási tevékenységet végzők, ha mentesítésben részesültek.
(2) A tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet (a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgáltatók) e minőségükben; a gyógyszertárak, valamint ezek egészségügyi célt szolgáló berendezései csak egészségügyi szolgáltatás céljára vehetők igénybe.
16. § (1) A szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért - a törvényben meghatározott esetek kivételével - kártalanítás jár.
(2) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a károk megtérítésére a polgári jog szabályai az irányadók.
(3) Nem jár kártalanítás, ha
a) az igénybevétel nem akadályozta a szolgáltatás tárgyának rendeltetésszerű használatát,
b) a kár az igénybevételtől függetlenül is bekövetkezett volna,
c) a kárt idegen hatalom a fegyveres összeütközés során okozta, vagy a kár ezzel közvetlen összefüggésben a katonai szükségszerűség miatt következett be.
17. § (1) Az elsőfokú kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására a szolgáltatást elrendelő igénybevételi hatóság jogosult.
(2) A tevékenységért felelős miniszter által elrendelt szolgáltatás esetén a miniszter, vagy a Kormány által elrendelt szolgáltatás esetén az államháztartásért felelős miniszter folytatja le az elsőfokú eljárást. A Kormány vagy a tevékenységért felelős miniszter által elrendelt szolgáltatásért járó kártalanítás összegét megállapító határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
(3) A polgármester által elbírált kártalanítási eljárásban a fellebbezést a megyei védelmi bizottság elnöke bírálja el.
(4) A (2) és (3) bekezdésben nem szabályozott esetben a fellebbezést a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó, kormányrendeletben meghatározott szerv vezetője bírálja el.
(5) A kártalanítás ügyében hozott közigazgatási határozat ellen a határozatot sérelmező fél 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.
11. A honvédelemben közreműködő szervek
18. § (1) A rendvédelmi szervek a jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön:a) ellátják a honvédelem érdekében meghatározott feladataikat,
b) ellátják a részükre kijelölt személyek és létesítmények védelmét,
c) támogatják a Honvédséget egyes feladatainak végrehajtásában,
d) részt vesznek a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatok ellátásában,
e) közreműködnek a rendkívüli intézkedések végrehajtásában,
f) együttműködnek a helyi védelmi igazgatás szerveivel a honvédelmi feladatok ellátásában.
(2) A honvédelemi felkészülés egyes feladatainak ellátásában részt vesznek:
a) az önálló szabályozó szervek, b)a központi államigazgatási szervek,
c) a települési önkormányzatok irányítása alatt álló szervek,
d) a bírósági és az ügyészi szervezet,
e) az egészségügyi szolgáltatók és gyógyszerellátást végző szervek,
f) az oktatási, kulturális, tudományos intézmények,
g) a műsorszóró rádió- és televízióállomások, a nemzeti hírügynökség,
h) a közlekedési, szállítási, elektronikus hírközlési, informatikai szervek és a posta szervei,
i) a Magyar Nemzeti Bank,
j) a közellátást, illetve a közüzemi szolgáltatást végző szervek, továbbá
k) minden olyan szerv, amely jogszabály alapján honvédelmi feladat ellátására vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt szervek az ott meghatározott feladataik végrehajtása keretében, működési területükön
a) felkészülnek a jogszabályban meghatározott honvédelmi feladataik teljesítésére,
b) folyamatosan biztosítják a honvédelmi célú működésük feltételeit, beleértve az ehhez szükséges tervezési és előkészületi tevékenységet is,
c) gondoskodnak a lakosság fegyveres összeütközések idején történő védelméről, ellátásáról és a nélkülözhetetlen közüzemi szolgáltatások fenntartásáról,
d) ellátják a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladataikat,
e) közreműködnek a lakosság honvédelmi célú tájékoztatásában, szükség esetén a riasztásában,
f) teljesítik gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeiket,
g) közreműködnek a különleges jogrend idején kiadott rendeletek és intézkedések végrehajtásában.
(4) A társadalmi szervezetek, egyházak és karitatív szervezetek - önkéntes alapon - a védelmi igazgatás szervei által koordináltan vehetnek részt a honvédelmi feladatok ellátásában.
II. Fejezet
A HONVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA
12. Az Országgyűlés
19. § (1) Az Országgyűlés állapítja mega) Magyarország biztonság- és védelempolitikájának alapelveit, valamint az azokban előírt feladatok végrehajtásának főbb irányait és feltételeit,
b) a Honvédség részletes bontású létszámát, főbb haditechnikai eszközeit és biztosítja az ezekhez szükséges anyagi forrásokat.
(2) Az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága folyamatosan figyelemmel kíséri a Honvédség feladatainak megvalósítását, felkészültsége és felszereltsége színvonalát, a rendelkezésre bocsátott anyagi erőforrások felhasználását.
(3) Az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága a Honvéd Vezérkar főnökének jelölt személyt kinevezése előtt meghallgatja, és alkalmasságáról véleményt nyilvánít.
13. A köztársasági elnök
20. § (1) A köztársasági elnök a honvédelemért felelős miniszter előterjesztésére a jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét,b) kinevezi és felmenti a Honvéd Vezérkar főnökét,
c) az egységek és ezek elöljáró parancsnokságai, vagy a vezető szervek részére okirattal csapatzászlót adományoz.
(2) Az adományozó, vagy nevében képviselője a csapatzászlóra az átadás alkalmával zászlószalagot köt.
(3) A köztársasági elnök a Honvédség működését érintő bármely ügyben tájékoztatást kérhet a Kormánytól.
(4) A köztársasági elnök e § szerinti döntéseihez és intézkedéseihez ellenjegyzés nem szükséges.
14. A Kormány
21. § (1) A Kormány Magyarország védelmi felkészültségének biztosítása céljábóla) meghatározza a honvédelemért felelős miniszter honvédelmi-ágazati irányítási, valamint a Honvédség irányításával és vezetésével kapcsolatos feladatait,
b) az Országgyűlés elé terjeszti a biztonság- és védelempolitikai alapelvekről szóló határozati javaslatot,
c) összehangolja a katonai műveletek teljesítésével összefüggő kormányzati feladatokat,
d) meghatározza a nemzetgazdaság honvédelmi célú felkészítésével kapcsolatos követelményeket, az ország védelmi célú tartalékait, hadiipari kapacitását, valamint az infrastruktúra honvédelmi célú felkészítésének, fejlesztésének és védelmének állami feladatait, dönt a gazdaság mozgósításáról,
e) meghatározza és összehangolja a miniszterek és - az autonóm államigazgatási szervek kivételével - a központi államigazgatási szervek, valamint a honvédelemben közreműködő egyéb szervek honvédelmi feladatait,
f) gondoskodik a Kormány békétől eltérő, valamint a Honvédelmi Tanács működésének feltételeiről,
g) gondoskodik Magyarország honvédelmi igazgatási szervei által folytatott döntéselőkészítés és döntéshozatal, valamint az f) pontban meghatározott feladat info-kommunikációs támogatásáról, az e feladatokkal összefüggő minősített információ biztonságos tárolásáról, továbbításáról,
h) gondoskodik az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO) Válságreagálási Rendszerének nemzeti alkalmazásáról, továbbá létrehozza és irányítja a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedések rendszerét,
i) meghatározza a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi felkészítés feladatait,
j) a köz- és a felsőoktatás keretein belül gondoskodik a honvédelmi nevelés programjának végrehajtásáról.
(2) A Honvédség működésének irányítása körében a Kormány dönt különösen
a) a Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó szabályokról,
b) a Honvédség területi elhelyezésének, felszerelésének, felkészítésének alapvető követelményekről,
c) az ország területének hadműveleti előkészítésére vonatkozó feladatokról, továbbá
d) a Honvédség készenléte fokozásának elrendeléséről.
(3) A Kormány az éves költségvetési tervben
a) megtervezi a Honvédség fenntartásának és fejlesztésének költségeit,
b) az a) pontban foglaltaktól elkülönítve tervezi a honvédelmi felkészítéssel - ezen belül a nemzetgazdaság felkészítésével, a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek, az info-kommunikációs rendszer fenntartásával és fejlesztésével, továbbá a lakosság légi riasztásának biztosításával - kapcsolatos költségeket, valamint gondoskodik a jóváhagyott költségvetési átcsoportosítások végrehajtásáról.
(4) A Kormány évente köteles a honvédelmi feladatok megvalósításáról, a Honvédség felkészítéséről, állapotáról és fejlesztéséről beszámolni az Országgyűlésnek.
15. A honvédelemért felelős miniszter
22. § (1) A honvédelemért felelős miniszter a Kormánynak az ország honvédelmi, és a válságkezelés katonai feladatai végrehajtásáért, valamint a Honvédség irányításáért és vezetéséért felelős tagja. Felelős a honvédelemmel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítéséért és központi közigazgatási feladatainak ellátásáért, továbbá a Honvédség rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű működését meghatározó döntések meghozataláért, e döntések végrehajtásának irányításáért. Gyakorolja az ezzel összefüggő azon jogokat, amelyeket az Alaptörvény, vagy törvény nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe.(2) A honvédelemért felelős miniszter ellátja a Kormány által meghatározott honvédelmi ágazati irányítási, és a Honvédség irányításával és vezetésével kapcsolatos feladatokat.
(3) A honvédelemért felelős miniszter összehangolja a honvédelemben résztvevő szervek honvédelmi feladatokra történő felkészítését és felügyeli tevékenységüket.
16. A miniszter
23. § (1) A miniszter a jogszabály rendelkezésének megfelelően irányítja az alárendelt vagy felügyelete alá tartozó szervek és a feladatkörébe tartozó szakágazatok honvédelemmel kapcsolatos tevékenységét.(2) A miniszter az (1) bekezdésben foglaltak érdekében
a) meghatározza a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, valamint az irányítása alá tartozó szervek és a helyi védelmi igazgatási szervek együttműködésének rendjét,
b) a honvédelemért felelős miniszterrel együttműködve biztosítja a
ba) haditechnikai eszközök és anyagok kutatásában, fejlesztésében, gyártásában, a szükséges hadiipari kapacitások biztosításában, beszerzésében, javításában, felújításában, rendszerből való kivonásában, megsemmisítésében,
bb) légtér légi közlekedési és egyéb célú igénybevétele feltételeinek, valamint a polgári légiforgalmi szolgálatok és az illetékes katonai szervezetek közötti együttműködés szabályainak megállapításában,
bc) katonai védelem szempontjából fontos létesítmények elhelyezésében, fenntartásában, továbbá az egészségügyi, a környezetvédelmi, a közlekedési, a hírközlési és informatikai hálózat, valamint a légi, meteorológiai, a vegyi és sugárfigyelő jelző- és riasztási rendszer működőképességének biztosításában
meghatározott feladatokat,
c) a hatáskörébe tartozó költségvetés keretében elkülönítetten tervezi a honvédelmi feladatok végrehajtásának költségeit.
17. A területi és helyi igazgatás
24. § (1) A honvédelem területi és helyi igazgatása a honvédelem területi és helyi igazgatási szerveinek, valamint a katonai igazgatás területi szerveinek a feladatkörébe tartozik.(2) A honvédelem területi és helyi igazgatási szervei a közigazgatás részei, amelyek biztosítják a területi és helyi szinten felmerülő honvédelmi feladatok végrehajtását.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásának irányítására megyei és helyi védelmi bizottságok működnek. A települések polgármesterei illetékességi területükön végzik a hatáskörükbe utalt honvédelmi feladatok végrehajtásának irányítását.
18. A megyei védelmi bizottságok
25. § (1) A megyei védelmi bizottság a Kormány irányítása alatt működő közigazgatási szerv, amely az illetékességi területén ellátja a törvényben és kormányrendeletben számára megállapított honvédelmi felkészítéssel és katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatokat. A Kormány a honvédelemért felelős miniszter útján irányítja a megyei védelmi bizottságok honvédelmi feladatainak végrehajtását.(2) A megyei védelmi bizottság elnöke a honvédelmi igazgatási feladatok vonatkozásában hatósági jogkört gyakorol.
(3) A honvédelmi feladatok végrehajtásakor a rendkívüli állapot, megelőző védelmi helyzet, szükségállapot és váratlan támadás idején bevezetett intézkedések végrehajtása során a megyei védelmi bizottság teljes jogkörét annak elnöke a Honvédség állományába tartozó elnökhelyettessel egyetértésben gyakorolja.
(4) A megyei védelmi bizottság elnöke a kormánymegbízott, elnökhelyettesei a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományába tartozó tényleges állományú katona, a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője. Tagjai:
a) a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester,
b) a megyei jogú város polgármestere,
c) a katonai igazgatás területi szervének vezetője, képviselője,
d) a megyei, fővárosi rendőrfőkapitány,
e) az egészségügyi államigazgatási szerv képviselője,
f) a vízügyi igazgatási szerv képviselője,
g) a megyei védelmi bizottság titkára.
(5) A megyei védelmi bizottság állandó meghívottja tanácskozási joggal az Országos Mentőszolgálat képviselője. A megyei védelmi bizottság elnöke az ülésre tanácskozási joggal más személyeket is meghívhat. A helyi védelmi bizottság feladatkörét érintő döntésben részt vesz a helyi védelmi bizottság elnöke is.
(6) A megyei védelmi bizottság testületi szerv. Szervezeti és működési rendjét a honvédelemért felelős miniszter, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával maga állapítja meg.
(7) A megyei védelmi bizottság működési költségeinek fedezetét a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve részére az egyes honvédelmi feladatokra biztosított költségvetési összegből, céltámogatásból, az illetékességi területhez tartozó településekre háruló honvédelmi feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott normatív állami támogatásból kell biztosítani.
26. § (1) A megyei védelmi bizottság a honvédelmi igazgatási jogkörében
a) irányítja a helyi védelmi bizottságokat,
b) irányítja a polgármesterek honvédelmi tevékenységét,
c) ellátja a hatáskörébe utalt, a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokat,
d) egyedi határozattal megállapítja a honvédelemben közreműködő szervek részére a honvédelmi felkészítés követelményeit és feladatait, összehangolja azok végrehajtását,
e) kijelöli a Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint a honvédelemben közreműködő egyéb szervek számára szükséges ingatlanokat és erről a polgármestert értesíti,
f) megállapítja a területi gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket,
g) biztosítja a védelmi igazgatási szervek működésének feltételeit, és irányítja a rendkívüli intézkedésekkel hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását,
h) a honvédelmi felkészítés feladatainak gyakorlása és ellenőrzése céljából a Kormány jóváhagyásával gyakorlatot vezethet a polgármesterek, valamint a honvédelemben közreműködő szervek közreműködésével.
(2) A megyei védelmi bizottság elnöke a védelmi igazgatási feladatait a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének közreműködésével látja el. A honvédelmi feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, munkaidő-korlátozás nélkül a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének kormánytisztviselője és munkavállalója rendkívüli munkavégzésre kötelezhető.
19. A helyi védelmi bizottság
27. § (1) A főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban és a megyei védelmi bizottság által kijelölt városokban helyi védelmi bizottság működik.(2) A helyi védelmi bizottság illetékességi területét (a továbbiakban: honvédelmi körzet) a közigazgatás rendszerének, valamint az érintett polgármesterek véleményének figyelembevételével a megyei védelmi bizottság állapítja meg.
(3) A honvédelmi körzetben levő települések polgármestereit a helyi védelmi bizottság munkájában tanácskozási jog illeti meg.
(4) A helyi védelmi bizottság testületi szerv. A helyi védelmi bizottság elnöke a megyei jogú város, a város, a fővárosi kerület polgármestere, elnökhelyettesei a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy, a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományából szükség esetén vezényelt tényleges állományú katona. Tagjai:
a) a megyei jogú városban, a városban, a fővárosi kerületben a jegyző,
b) a honvédelmi körzethez tartozó polgármesterek által megválasztott polgármester,
c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv kivételével a rendvédelmi szervek és a központi államigazgatási szervek területi szerveinek a honvédelmi körzet szerint illetékes vezetője, valamint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének képviselője.
28. § (1) A helyi védelmi bizottság a megyei védelmi bizottság irányítása alatt működő közigazgatási szerv, amely a honvédelmi körzetben irányítja és összehangolja a honvédelmi felkészítés helyi feladatainak végrehajtását.
(2) A helyi védelmi bizottság
a) irányítja és összehangolja a Honvédség hadkiegészítésével összefüggő közigazgatási feladatok előkészítését, végrehajtását,
b) közreműködik a honvédelmi körzetben működő szervek honvédelmi feladatainak irányításában,
c) összehangolja a honvédelmi körzetre háruló gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítését,
d) irányítja a honvédelmi körzet honvédelmi feladataihoz szükséges tájékoztatási rendszer kialakítását és működését,
e) közreműködik a különleges jogrendben hozott rendkívüli intézkedésekből adódó feladatok végrehajtásában,
f) béke, rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet és váratlan támadás idején szervezi és összehangolja a lakosság polgári védelmével és ellátásával kapcsolatos feladatokat.
(3) A helyi védelmi bizottság kiadásainak és működési költségeinek fedezetét a fővárosi kerület, a megyei jogú város, a város önkormányzata részére az egyes honvédelmi feladatokra biztosított költségvetési összegből, céltámogatásból, illetve a honvédelmi körzethez tartozó településekre háruló honvédelmi feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott normatív állami támogatásból kell biztosítani.
(4) A helyi védelmi bizottság testületi szerv. Szervezeti és működési rendjét maga állapítja meg, melyhez a megyei védelmi bizottság előzetes hozzájárulása szükséges.
20. A polgármester
29. § (1) A polgármester illetékességi területén ellátja a honvédelmi felkészítéssel kapcsolatos, törvényben vagy kormányrendeletben számára megállapított feladatokat, irányítja és összehangolja azok végrehajtását.(2) A polgármester a honvédelmi feladatok végrehajtása céljából
a) biztosítja a honvédelmi kötelezettségekkel összefüggő hatósági, vagy más közigazgatási feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket,
b) szervezi és irányítja a Honvédség hadkiegészítésével kapcsolatos közigazgatási feladatokra való felkészülést és azok végrehajtását,
c) összehangolja a honvédelemben közreműködő települési szervek tevékenységét,
d) elrendeli a hatáskörébe utalt gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítését,
e) részt vesz a honvédelmi körzet honvédelmi feladataihoz szükséges tájékoztatási rendszer működtetésében,
f) irányítja a rendkívüli intézkedésekből eredő feladatok végrehajtását,
g) béke, rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet valamint váratlan támadás idején irányítja a hatáskörébe utalt, a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatok ellátását, és az azokra történő felkészülést,
h) közreműködik a gazdaságfelkészítés és -mozgósítás helyi feladatainak szervezésében és ellátásában.
(3) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében a helyi védelmi bizottság rendelkezései szerint együttműködik más települések polgármestereivel.
(4) A polgármester a védelmi igazgatási feladatait fővárosi kerületben, városban, községben a jegyző vagy a körjegyző, valamint a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el. A honvédelmi feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, munkaidő-korlátozás nélkül a polgármesteri hivatal minden köztisztviselője, közalkalmazottja, munkavállalója rendkívüli túlmunkára kötelezhető.
(5) A polgármester e §-ban meghatározott feladatának végrehajtásához szükséges költségek és kiadások fedezetére állami támogatás biztosítható.
III. Fejezet
A HONVÉDELMI TANÁCS
21. A Honvédelmi Tanács hatásköre
30. § (1) A Honvédelmi Tanács az Alaptörvényben meghatározott feladatain túla) meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit,
b) a békeszerződés kivételével megköti a nemzetközi szerződéseket,
c) gondoskodik a nemzetközi szerződésen alapuló szövetségi kötelezettségvállalásból eredő feladatok ellátásáról,
d) feloszlatja az Alaptörvénnyel vagy a Honvédelmi Tanács rendeletével ellentétesen működő képviselő-testületet,
e) meghatározza a közigazgatás területszervezésének rendkívüli rendszerét,
f) közkegyelmet gyakorol.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a Honvédelmi Tanács ellátja és gyakorolja az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó valamennyi feladat- és hatáskört, ha azokat az Országgyűlés - akadályoztatása miatt - nem tudja ellátni vagy gyakorolni.
31. § (1) A Honvédelmi Tanács mentelmi joggal nem rendelkező tagját az országgyűlési képviselőkkel azonos tartalmú mentelmi jog illeti meg.
(2) A Honvédelmi Tanács tagjai mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában rendkívüli állapot idején - függetlenül attól, hogy az őket törvény alapján illeti meg - a Honvédelmi Tanács a jelenlévő tagok kétharmadának a szavazatával dönt. A mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést a Honvédelmi Tanács elnöke (a továbbiakban e fejezetben: elnök) teszi meg.
32. § (1) A Honvédelmi Tanácsban akadályoztatása esetén
a) a köztársasági elnököt az Országgyűlés elnöke,
b) az Országgyűlés elnökét az Országgyűlés által kijelölt alelnök,
c) az Országgyűlési képviselőcsoport vezetőjét a képviselőcsoport által megválasztott, az Országgyűlés elnökénél bejelentett képviselő,
d) a miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter,
e) a minisztert az államtitkár,
f) a Honvéd Vezérkar főnökét a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese helyettesíti.
(2) Az elnök, vagy a Honvédelmi Tanács tagja akkor van akadályoztatva, ha
a) megbízatása a törvényben meghatározott okból megszűnik,
b) külföldön tartózkodik,
c) feladatkörének ellátását lehetetlenné tevő állapotba kerül,
d) az idő rövidsége, továbbá a rendkívüli állapotot kiváltó események miatt a Honvédelmi Tanács munkájában való részvétele lehetetlenné válik.
(3) Az akadályoztatás tényét, továbbá a helyettesítés indokoltságát a Honvédelmi Tanács állapítja meg.
22. A Honvédelmi Tanács működése
33. § (1) A Honvédelmi Tanács az Alaptörvény és e törvény keretei között megállapítja ügyrendjét.(2) A Honvédelmi Tanács a hatáskörét - az elnök vezetésével - testületként gyakorolja.
(3) A Honvédelmi Tanács a döntéseit zárt ülésen hozza.
(4) A Honvédelmi Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.
(5) A Honvédelmi Tanács határozatának érvényességéhez - a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó döntés kivételével - a jelen lévő tagok több mint a felének a szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(6) A Honvédelmi Tanács tagját akkor is csak egy szavazat illeti meg, ha az általa betöltött tisztségek alapján több funkció gyakorlására jogosult, vagy mást is helyettesít.
34. § (1) Rendkívüli vagy azonnali döntést igénylő esetben a Honvédelmi Tanács ülésen kívül is határozhat. Ilyenkor a Honvédelmi Tanács tagjai írásban, távbeszélőn vagy az információátvitel más módján közlik állásfoglalásukat az elnökkel. A szóbeli közlést jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(2) A Honvédelmi Tanács ülésen kívül hozott döntésének érvényességéhez a Honvédelmi Tanács tagjai több mint a felének egyetértése szükséges.
(3) A Honvédelmi Tanács a soron következő ülésen felülvizsgálja az ülésen kívüli döntés indokoltságát és jogszerűségét, egyidejűleg dönt az alkalmazott intézkedés felfüggesztéséről, vagy hatályának meghosszabbításáról.
(4) A Honvédelmi Tanács döntését az Országgyűlés, az elnök, vagy a Honvédelmi Tanács tagja kezdeményezheti.
(5) A Honvédelmi Tanács döntéseit az elnök és a miniszterelnök írja alá.
MÁSODIK RÉSZ
A HONVÉDSÉG
IV. Fejezet
A HONVÉDSÉG JOGÁLLÁSA ÉS FELADATAI
35. § (1) A Honvédség polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő, békében az önkéntességen, rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben az önkéntességen és az általános hadkötelezettségen alapuló állami szervezet. Egyes szervei törvényben meghatározott katonai igazgatási feladatokat is ellátnak.(2) A Honvédség a feladatait a honvédelemben közreműködő más szervekkel együttműködve hajtja végre.
36. § (1) A Honvédség fegyverhasználati joggal látja el a következő feladatokat:
a) a Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme,
b) a Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzése és védelme,
c) a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek -különösen_a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok - teljesítése,
d) a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme,
e) egyes kijelölt létesítmények őrzése és védelme,
f) részvétel a szükségállapot idején az erőszakos cselekmények elhárításában (a továbbiakban: felhasználás),
g) talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, és egyéb tűzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtása.
(2) A Honvédség fegyverhasználati jog nélkül látja el a következő feladatokat:
a) közreműködés a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában,
b) katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatok ellátása,
c) részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében,
d) közreműködés a nemzetközi megállapodásban vagy jogszabályban meghatározott hadisírok, katonai és hősi emlékművek fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtásában és a kegyeleti tevékenységben,
e) közreműködés az állami közfoglalkoztatás feladatainak végrehajtásában.
(3) Az (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatot a Honvédség térítés ellenében láthatja el.
37. § (1) A Honvédség felhasználása esetén meg kell határozni annak célját, időtartamát, a kirendelt erők feladatait, létszámát és eszközeit, fegyverzetét, továbbá földrajzilag körülírt területét. A kirendelt erők a Honvédség állományába tartozó kijelölt parancsnok vezetésével hajtják végre a feladatot.
(2) A 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közreműködői feladatát az abban résztvevő honvédségi szervezetek katonai függelmi rendszerben, saját parancsnokaik vezetésével hajtják végre.
(3) A 36. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok teljesítésére alárendelt szervezeteitől legfeljebb 200 fő 21 napi időtartamot meg nem haladó igénybevételéről a Honvéd Vezérkar főnöke, az ezt meghaladó létszámú vagy időtartamú igénybevételről a honvédelemért felelős miniszter dönt. A 3000 főt meghaladó igénybevételről a honvédelemért felelős miniszter - a döntéssel egyidejűleg - az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottságát tájékoztatja.
(4) A Honvédség szállítóeszközei és műszaki munkagépei - a rendszeresített harcjárművek és a fegyverzet kivételével - kérelemre, a honvédelemért felelős miniszter engedélyével, megállapodás alapján, térítés ellenében, ideiglenesen átengedhetők.
V. Fejezet
A HONVÉDSÉG SZERVEZETE
23. A szervezeti felépítés
38. § (1) A Honvédség szervezeti felépítését a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó, valamint a Honvédség hadrendje szerinti szervezetek összessége képezi. Az egyes honvédségi szervezetek konkrét feladatait jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a belső rendelkezések határozzák meg.(2) A Honvédség szervezeteit a béke és háborús működési rendnek megfelelően úgy kell kialakítani, hogy azok képesek legyenek a Honvédség egésze, és annak egyes elemei tekintetében a meghatározott feladatok végrehajtására. A Honvédség szervezeti felépítésének meg kell felelnie a rendeltetés szerinti szervezeti hierarchia, haditechnikai eszközökkel és hadfelszereléssel való ellátás, hadrafoghatóság, létszám, állományarányok, beosztási, rendfokozati kategóriák, szabályozott működés, vezetés elveinek és követelményeinek.
(3) A Honvédséget a szárazföldi csapatok, a légierő csapatai, a logisztikai és támogató erők, valamint a Honvédség feladatainak végrehajtása érdekében egyéb szaktevékenységet folytató szervezetek alkotják. A szárazföldi csapatok és a légierő csapatai haderőnemet képeznek. A haderőnemek fegyvernemekből és szakcsapatokból tevődnek össze. A katonai igazgatás területi szervei a Honvéd Vezérkar főnöke alárendeltségébe tartoznak.
(4) A honvéd tisztjelölt a Honvédség önálló állománytáblával rendelkező, a Honvéd Vezérkar főnöke közvetlen alárendeltségébe tartozó Ludovika Zászlóalj állományába tartozik, emellett a katonai felsőoktatást folytató intézménnyel előkészítő vagy hallgatói jogviszonyban áll.
(5) A Ludovika Zászlóalj a katonai felsőoktatást folytató intézményben folyó képzés céljainak megvalósítását biztosítva látja el katonai feladatait. A zászlóalj - a katonai felsőoktatást folytató intézménnyel együttműködésben - a honvéd tisztjelöltek kiképzésének gyakorlati részét haditechnikai eszközeinek és anyagainak felhasználásával, állami tulajdonú és a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében álló ingatlanok igénybevételével biztosítja.
24. A Honvédség szervezeteinek létrehozása és megszüntetése
39. § (1) A honvédségi szervezetek alapítására és megszüntetésére a honvédelemért felelős miniszter jogosult. A szervezeteket alapító okirattal kell létrehozni.(2) A Honvédség szervezetei közül a hadrendbe az állománytábla szerint szervezett katonai, a hadrenden kívüli szervezetek csoportjába pedig a munkaköri jegyzék szerint szervezett egyéb szervezetek tartoznak. A Honvédség szervezeteinek felépítését, béke- és hadilétszámát, rendszeresített technikai eszközeit állománytáblában, vagy munkaköri jegyzékben kell meghatározni.
(3) A szövetségi és nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségeket teljesítő honvédségi szervezet válságkezelő és béketámogató műveletekben résztvevő szervezeti egysége egyes munkáltatói, költségvetési előirányzat-keretek feletti rendelkezési és kötelezettségvállalási jogkörök gyakorlása szempontjából - a honvédségi szervezet alapító okiratában - jogi személyiséggel ruházható fel.
(4) A középszintű vezető szerv megnevezésének a parancsnoksági funkción kívül ki kell fejeznie a szaktevékenységet és a katonai szervezet jellegét.
VI. Fejezet
A HONVÉDSÉG SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA ÉS SZERVEZETEINEK ELHELYEZÉSE
25. A Honvédség személyi állománya
40. § (1) A Honvédség személyi állománya tényleges szolgálatot teljesítő katonákból (a továbbiakban: tényleges állomány tagja), kormánytisztviselőkből, közalkalmazottakból és a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállalókból, valamint megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején - a hadkötelezettség bevezetése után - hadkötelesekből áll.(2) A tényleges állomány tagjai békében önkéntes jelentkezés alapján teljesítenek katonai szolgálatot. A Honvédség folyamatos kiegészítése békében a hivatásos, szerződéses és az önkéntes tartalékos katonai szolgálatra vagy honvéd tisztjelölt és honvéd altiszt-jelölt jogviszony létesítésére toborzottak felvétele, megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején a fentieken túl hadkötelesek behívása útján is történik.
(3) A tényleges állomány tagja a katonai szolgálat megkezdésekor a következő esküt teszi le:
"Én...esküszöm, hogy Magyarországot híven szolgálom, hűséges honvédje leszek. Magyarország függetlenségét, az állampolgárok jogait és szabadságát bátran, az Alaptörvény és a törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott honvédek és fegyverek erejével, életem árán is megvédem. Elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimet jogaik tiszteletben tartásával vezetem, róluk emberséggel és felelősséggel gondoskodom."
(Az esküt tevő meggyőződése szerint:)
"Isten engem úgy segéljen!"
26. A Honvédség tartalékos állománya
41. § (1) A Honvédség tartalékos rendszere önkéntesség és jogszabályi kötelezettség alapján szervezett tartalék elemekből áll.(2) A tartalékos állományba az önkéntes műveleti tartalékos, az önkéntes védelmi tartalékos, a kiképzett tartalékos, valamint a potenciális hadköteles tartozik.
(3) A kiképzett tartalékosként, valamint a potenciális hadkötelesként nyilvántartott személy csak rendkívüli állapot, vagy megelőző védelmi helyzet idején a hadkötelezettség bevezetését követően teljesíthet tényleges katonai szolgálatot.
(4) A kiképzett tartalékos állományba a Honvédség állományából kikerült, korábban hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos szolgálatot teljesített férfi tartozik.
(5) Az önkéntes műveleti tartalékos és az önkéntes védelmi tartalékos önként vállalja, hogy törvényben meghatározott feltételrendszer szerint rendelkezésre áll, és behívását követően tényleges szolgálata teljesítésével közreműködik a Honvédség feladatai ellátásában.
(6) Az önkéntes tartalékos rendszer békeidőszaki működését munkáltatói ösztönző-kompenzációs rendszer támogatja.
(7) Az önkéntes tartalékosok kiképzésen túli tényleges katonai szolgálatra történő behívásának elrendeléséről a Honvéd Vezérkar főnöke javaslatára a honvédelemért felelős miniszter dönt.
27. A Honvédség szervezeteinek elhelyezése
42. § (1) A Honvédség szervezeteinek elhelyezéséhez, és feladatai ellátásához rendelkezésre bocsátott ingatlanok állami tulajdonban, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében állnak.(2) A katonai szervezetek kijelölés alapján használatba kapják az ingatlanokat.
VII. Fejezet
A HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSA ÉS VEZETÉSE
28. A Honvédség függelmi viszonyai
43. § (1) A katonák a szolgálatukat a Honvédségnél fennálló függelmi rendszerben teljesítik. E rendszerben az a katona, akinek joga és kötelessége más katonák tevékenységének irányítása, elöljáró vagy felettes, akire pedig ez a jogkör kiterjed, alárendelt.(2) Az elöljárói és felettesi, vagy alárendeltségi viszonyban az egyszemélyi felelős vezetés, parancsnoklás elve, a szolgálati és a szakmai elöljárói, és a hivatali és a szakmai felettesi irányítás és vezetés során érvényesül.
(3) Az általános hatáskörű elöljáró, vagy felettes a szolgálati elöljáró, vagy a hivatali felettes, a neki alárendelt katonák a szolgálati, vagy hivatali alárendeltek. Szolgálati elöljáró az eseti szolgálati feladat teljesítésének irányítására, vezetésére kijelölt katona is.
(4) A szolgálati elöljárót a Honvédség szervezeti rendszerében elfoglalt beosztásánál fogva a vezetése alá tartozó katonai szervezet tevékenységére és e szervezet személyi állományára vonatkozóan a jogszabályokban és a hatásköri szabályokban megállapított döntési jog illeti meg.
(5) Az olyan elöljáró, vagy felettes, aki csak a saját szakterületén van felruházva rendelkezési jogkörrel, szakmai elöljáró, vagy szakmai felettes, akikre vonatkozóan rendelkezési jogkörrel rendelkezik - állományviszonyuktól függetlenül - szakmai alárendeltek. A különböző vezetési szinteken a szakmai elöljáró gondoskodik az elöljárói döntéseknek megfelelő szakmai feladatok végrehajtásáról. A szakmai elöljáró, vagy szakmai felettes vezetői jogosultságait hatásköri szabály, és a szolgálati elöljáró állapítja meg.
(6) A Honvédség irányítása és vezetése - a hadrend és az állománytáblák szerinti szervezeti alá-fölérendeltségi viszonyon, valamint a szolgálati elöljárók rendelkezésein alapuló - szolgálati út betartásával történik. A szolgálati út betartása - a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve - valamennyi elöljáró, felettes és alárendelt részére kötelező.
44. § (1) Több együtt tartózkodó katona közül a legmagasabb beosztású a rangidős. Azonos beosztás esetén a rangidős a magasabb rendfokozatú, ha a rendfokozatok is azonosak, akkor az, aki régebben viseli az adott rendfokozatot, ha pedig a rendfokozatot is azonos ideje viselik, az idősebb katona a rangidős.
(2) Az egymással alárendeltségi viszonyban nem álló katonák közül a magasabb rendfokozatú a nála alacsonyabb rendfokozatúnak feljebbvalója.
(3) A rendfokozat nélküli katona nem elöljárója és nem feljebbvalója azoknak a katonáknak, akik nála később kezdték meg a szolgálatot.
(4) Külföldi katonai szolgálat esetén - a jogi személyiséggel rendelkező ideiglenes katonai szervezet kivételével - rangidős nemzeti képviselőt kell kijelölni az egy helyen tartózkodó katonák közül, aki a jogszabályban nevesített egyes jogkörökben gyakorolja az állományilletékes parancsnokot megillető jogköröket.
29. A Honvédség irányítása és felső szintű vezetése
45. § (1) A honvédelemért felelős miniszter a Honvédség irányítását személyesen, szakirányítását a közigazgatási államtitkár útján, vezetését - valamint a katonai szakterület vonatkozásában, jogszabályban meghatározott körben szakirányítását - a Honvéd Vezérkar főnöke útján látja el kormányrendeletben meghatározott feladatrend szerint.(2) A honvédelemért felelős miniszter a Honvédség törvényes működése érdekében gondoskodik a jogszabálysértések megszüntetéséről. E körben
a) rendszeresen ellenőrzi a jogszabályok betartását,
b) jogszabálysértő gyakorlat észlelése esetén törvényes eljárásra utasítja a jogszabálysértőt,
c) megsemmisíti, vagy megváltoztatja a jogszabálysértő intézkedéseket, belső rendelkezéseket,
d) megsemmisíti, vagy megváltoztatja az egyedi ügyben hozott jogszabálysértő döntéseket.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti megsemmisítés vagy megváltoztatás a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában való közzététel napján lép hatályba, ha az intézkedést a Honvéd Vezérkar főnöke vagy a Honvéd Vezérkarhoz tartozó elöljáró adta ki. Egyéb intézkedés esetén a hatálybalépés időpontja az intézkedés kiadója részére való kézbesítés napja. Különösen fontos érdekből, ha ez a jogbiztonságot nem sérti, a megsemmisítés vagy megváltoztatás hatálybalépésének időpontja ettől eltérően is meghatározható.
(4) A (2) bekezdés d) pontja szerinti döntés nem változtatható és nem semmisíthető meg, ha
a) a döntést a bíróság felülvizsgálta,
b) a döntés megváltoztatása vagy megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene,
c) a döntés meghozatalától, vagy jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt,
d) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti döntést a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül meg kell semmisíteni, ha
a) az ügy nem tartozott a döntéshozó hatáskörébe,
b) a döntéshozó vagy a döntés-előkészítésben közreműködött személy a kötelességét bűncselekményt megvalósító módon megszegte, és ez a döntést érdemben befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki.
(6) Az (5) bekezdés alapján való megsemmisítésnek a döntés meghozatalától, vagy jogerőre emelkedésétől számított három éven belül lehet helye.
46. § (1) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium az ország katonai védelemre való felkészítésének tervezéséért, szervezéséért, valamint a Honvédség irányításáért és vezetéséért felelős központi államigazgatási szerv.
(2) A közigazgatási államtitkár a Honvéd Vezérkar kivételével vezeti a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium szerveinek tevékenységét.
(3) A közigazgatási államtitkár irányítja a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó döntések előkészítését, végrehajtásuk tervezését, szervezését, valamint - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az általános katonai szakterület kivételével - felelős a Honvédség szakirányításért. A közigazgatási államtitkár a feladatának ellátása során együttműködik a Honvéd Vezérkar főnökével.
(4) A Honvéd Vezérkar békében - a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium részeként - az ország katonai védelemre való felkészítésének felső szintű tervező-szervező, és a Honvédség katonai tevékenységének felső szintű vezető szerve.
(5) A Honvéd Vezérkart és a hadrendbe tartozó katonai szervezeteket a Honvéd Vezérkar főnöke vezeti, aki az utóbbiak tekintetében hatáskörét részben átruházhatja. Szolgálati elöljárója a Honvédség tényleges állományú tagjainak. Kormányrendelet, valamint a honvédelemért felelős miniszter által megállapított hatáskör gyakorlásának keretei között felelős a hadrafoghatóságért, a Honvédség magas fokú fegyelméért, kiképzéséért és felkészítéséért, valamint jogszabályban meghatározott körben, az alárendeltségébe tartozó szervezetek tekintetében, a katonai szakterület vonatkozásában szakirányítási feladatok ellátásáért. A Honvéd Vezérkar főnöke a hatáskörének gyakorlása során együttműködik a közigazgatási államtitkárral.
(6) Az (5) bekezdés szerinti szolgálati elöljárói jogkör tartalmi elemeit a Honvéd Vezérkar főnöke e törvényben, más jogszabályban, a Honvédség irányítására, szakirányítására, vezetésére és személyügyi hatásköreire vonatkozó rendelkezések szerint gyakorolja.
(7) A Honvéd Vezérkar csoportfőnökségekre és adminisztratív feladatot ellátó szervezeti egységre tagozódik. A csoportfőnökségek a minisztériumi főosztályokkal azonos jogállású szervek. A csoportfőnökségek osztályokra tagozódnak.
(8) A Honvéd Vezérkar csoportfőnökségeit a csoportfőnök vezeti, akinek munkáját a Honvéd Vezérkar főnöke irányítja. A Honvéd Vezérkar csoportfőnökségeinek osztályait közvetlenül a csoportfőnök, vagy olyan csoportfőnök-helyettes vagy osztályvezető vezeti, akinek tevékenységét a csoportfőnök irányítja.
30. A katonai szervezetek irányítása és vezetése
47. § (1) A haderőnemük, szaktevékenységük, vagy célszerűségi okok miatt a Honvédség hadrendje szerint közös parancsnokság szolgálati alárendeltségébe tartozó katonai szervezeteket a középszintű vezető szerv vagy más magasabb szintű parancsnokságok élén álló parancsnokok irányítják.(2) Az (1) bekezdés szerinti parancsnokok irányítói hatáskörét a Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének rendjéről szóló kormányrendeletnek megfelelően a honvédelemért felelős miniszter határozza meg.
(3) Külföldi szolgálatot teljesítő egyes katonai szervezetek, valamint egyéni beosztást betöltő katonák a szövetséges fegyveres erők közös parancsnoksága vagy más nemzetközi parancsnokság élén álló parancsnok hadműveleti irányítása és vezetése alá helyezhetők.
(4) A katonai szervezetek hadműveleti irányítására és vezetésére vonatkozó előírásokat a szövetséges fegyveres erők közös parancsnokságának alárendeltségébe kerülő magyar katonai szervezetek vezetése során a szövetséges fegyveres erőkre vonatkozó szabályok figyelembevételével kell alkalmazni.
31. A parancsnok
48. § (1) A katonai szervezet élén a parancsnok, vezető (a továbbiakban együtt: parancsnok) áll, aki a jogszabályok és az elöljárók által meghatározott keretek között vezeti a katonai szervezetet. A parancsnok szolgálati hatásköre kiterjed az általa vezetett katonai szervezet működésének minden területére. A parancsnok a katonai szervezet szolgálati viszonyban álló állományának szolgálati elöljárója, a más jogviszonyban álló állományának felettese. A parancsnokot az arra hatáskörrel rendelkező elöljáró nevezi ki.(2) A parancsnok teljes felelősséggel tartozik a katonai szervezet hadrafoghatóságáért, a személyi állomány felkészítéséért és kiképzéséért, a működés biztosításáért, az állomány fegyelméért, a neki alárendelt katonai szervezet eredményes tevékenységéért, gazdálkodásáért az elöljárók parancsainak végrehajtásáért és a törvényesség betartásáért.
(3) A vezetés folyamatossága érdekében a parancsnokot távolléte esetén a szervezetszerű helyettes, annak hiánya vagy távolléte esetén az arra kijelölt személy helyettesíti.
32. A parancs és a parancsadás joga
49. § (1) A szolgálati elöljáró az alárendeltjeinek a hatáskörébe tartozó és jogszabályba nem ütköző parancsot adhat ki.(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában parancsban kell kiadni a katonai szervezetekre és a személyi állományra vonatkozó egyedi döntéseket is.
(3) A szükséges mértékben megilleti a parancsadás joga a rangidőst is, ha több katona együttes szolgálati tevékenységet folytat, és közülük senki sincs parancsnokul kijelölve.
(4) A katonai rendészeti járőr parancsnoka a rend fenntartása és helyreállítása érdekében - jogszabályban megállapított hatáskörében - a katona részére parancsot adhat.
(5) A feljebbvaló az alacsonyabb rendfokozatú katonának a szükséges mértékben parancsot adhat, ha a katona bűncselekményt, fegyelemsértést vagy szabálysértést követ el.
50. § (1) A parancsot adó katona a parancsáért felelősséggel tartozik. A parancsadás jogával visszaélni tilos. A parancsot adónak biztosítania kell a parancs végrehajtásának feltételét és a végrehajtást a szükséges mértékben ellenőriznie kell.
(2) A parancsnak összhangban kell lennie a jogszabályokkal, az egyéb rendelkezésekkel és az elöljárók parancsaival. A parancs nem irányulhat különösen az alárendelt indokolatlan zaklatására, emberi méltóságának megsértésére.
(3) Tilos az olyan parancs kiadása, amely
a) a törvényben foglalt kivétellel a katona életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné,
b) bűncselekmény elkövetésére irányul,
c) a katona magáncélú igénybevételét valósítaná meg.
(4) A hivatali felettes egyedi utasítással érvényesíti az akaratát alárendeltjeivel szemben. Részükre kizárólag a hatáskörébe tartozó utasítást adhat ki. Utasítás kiadása a (3) bekezdésben meghatározott esetekben tilos.
51. § (1) A katona szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani a parancsot, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a katona a jogszabálysértő parancs végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles a parancsot adó figyelmét felhívni. Ha a parancsot adó a parancsát ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. Ha ezt követően továbbra is fenntartja, a jogszabálysértő parancs végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.
(3) A felettes utasításának megtagadhatóságára és a végrehajtásért való felelősségre a parancsra vonatkozó az (1) és (2) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.
33. A belső rendelkezések
52. § (1) Intézkedésben állapíthatók meg a szervezet vezetéséhez kapcsolódó feladatok, egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának eljárási szabályai, ideértve a katonai szervezetek működési rendjének és a személyi állomány mindennapi tevékenységének általános rendezést igénylő kérdéseit is, ha azokat jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz nem rendezi. Intézkedés kiadására hatáskörének megfelelően a szolgálati elöljáró és a hivatali felettes jogosult. Az intézkedés kiadására jogosult akadályoztatása esetén - ha a jogosult eltérően nem rendelkezik - nevében helyettese adhat ki intézkedést.(2) Szakutasításban kell meghatározni a Honvédség szakmai feladatai ellátásának szabályait, valamint a haditechnikai eszközök és anyagok üzemeltetésével, karbantartásával, javításával kapcsolatos szakmai-technikai szabályokat, ha azokat jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz nem rendezi. Egy-egy szakterület alapvető szabályait meghatározó szakutasítás kiadására a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára, és - az általános katonai szakterület vonatkozásában - a Honvéd Vezérkar főnöke, a részletes és a technikai szabályokat meghatározó szakutasítás kiadására a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium illetékes szakmai elöljárója, szakmai felettese jogosult.
(3) Az intézkedés és a szakutasítás (a továbbiakban együtt: belső rendelkezés) nem lehet jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel ellentétes.
(4) Azt a belső rendelkezést, amely a Honvédség személyi állományának egészét érinti, vagy meghatározott feltétel bekövetkezése esetén érintheti - a minősített adatot tartalmazó kivételével - a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. A minősített adatot tartalmazó belső rendelkezés számát és címét kell közölni a hivatalos lapban.
(5) A hivatalos lapban közzétett vagy a közölt belső rendelkezés jogszabálysértés miatti megsemmisítése esetén a megsemmisítést is közölni kell a hivatalos lapban.
(6) A hivatalos lapban a Honvéd Vezérkar főnökének intézkedése szerint a szövetséges fegyveres erők közös parancsnokságai által kiadott parancsok és intézkedések is közzétehetők.
VIII. Fejezet
A HONVÉDSÉG KÉSZENLÉTI ÉS SZOLGÁLATI RENDSZERE, AZ ŐRZÉSVÉDELEM, A FEGYVER ÉS MÁS KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK HASZNÁLATA, A KATONAI JELKÉPEK ÉS JELZÉSEK
34. A Honvédség készenléti és szolgálati rendszere
53. § (1) A Honvédség rendeltetés szerinti feladatai végrehajtásához szükséges állapotának, hadiszervezetre való áttérésének és hadiállományra való feltöltésének, továbbá a haditechnikai eszközök alkalmazhatósági szintjének szervezett és fokozatos elérését a készenléti rendszer biztosítja.(2) A készenlét fenntartásának és fokozásának feltételeit békeidőszakban a veszélyeztetettséggel arányosan kell megteremteni.
(3) A Honvédség irányítása és vezetése, a riasztás végrehajtása, a készenlét fokozásával kapcsolatos feladatok szervezett megkezdése, a bekövetkezett vagy várhatóan bekövetkező eseményekre való rugalmas reagálás biztosítása érdekében készenléti és ügyeleti szolgálati rendszer működik.
35. Az őrzés-védelem
54. § (1) A katonai szervezetek objektumait, létesítményeit, szállítmányait, javait fontosságuknak megfelelően őrizni, személyi állományát pedig védelmezni kell. Az őrzés katonai erővel, fegyveres biztonsági őrséggel, technikai rendszer telepítésével, őrkutyákkal, és ezek kombinált alkalmazásával biztosítható.(2) Az őrzés-védelmet szervezetszerű feladatként ellátó egységeket, valamint az eseti intézkedéssel vezényelt őröket őrzés-védelmi feladataik ellátására fel kell készíteni. Ennek keretében biztosítani kell a szükséges ismeretek készségszintű elsajátítását. Az őrzésvédelemre való felkészülést és a szolgálatteljesítést rendszeresen ellenőrizni kell.
(3) A katonai őrség őrzés-védelmi feladatainak ellátásához biztosítani kell a szükséges állományt, fegyverzetet, technikai feltételeket, védőeszközöket, valamint a megfelelő szolgálati körülményeket.
36. A katonai szervezetek fegyverhasználata
55. § (1) A katonai szervezetek fegyverhasználati joghoz kötött feladataik végrehajtására rendszeresített fegyverzetüket a törvényben, a nemzetközi szerződésekben, valamint a jogszabályoknak megfelelő elöljárói parancsokban meghatározottak szerint használják. Kötelékben a katona csak a kötelék parancsnokának parancsára használhatja fegyverét. A katonai szervezetek - a cél eléréséhez feltétlenül szükséges és arányos mértékben -törvényben meghatározott feltételek szerint más kényszerítő eszközt is alkalmazhatnak.(2) A katonai szervezetek e törvényben meghatározott feladatok végrehajtására való felkészülés érdekében a harckiképzés során is használják, működtetik fegyverzetüket.
(3) A honvédelemért felelős miniszter által kijelölt katonai szervezetek fegyveresen, fegyverhasználati joggal teljesítik a nemzetközi szerződésben foglalt katonai kötelezettségeket.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti műveletet folytató többnemzetiségű katonai szervezet műveleti utasítása, harctevékenységi előírásokat tartalmazó dokumentuma és az ezek alapján kiadott parancsok szerint harctevékenységet kell végezni, a fegyverhasználat és más kényszerítő eszközök alkalmazása során ezen dokumentumoknak a hazai jogszabályokban nem szabályozott előírásait is érvényesíteni kell. A fegyverhasználat kilátásba helyezését tartalmazó szóbeli és írásbeli figyelmeztetést, céljától függően lehetőleg az ellenség vagy a helyi lakosság nyelvén kell megtenni.
(5) Ha a műveletek jellege nem teszi lehetővé, hogy a katona az ellenséget egyedileg is megadásra szólítsa fel, és ellenállás esetén a fegyverhasználatot kilátásba helyezze, vagy ha az arra irányuló figyelmeztetés nem járt eredménnyel, akkor a fegyverhasználatát az általa kezelt harceszköz használatára vonatkozó szabályzatok szerint, az ellenállás leküzdéséhez szükséges és arányos erőt alkalmazva, a nemzetközi hadijogban foglalt előírások és elvek figyelembevételével végezi.
37. A katona fegyverhasználata
56. § (1) A fegyverhasználat a legsúlyosabb kényszerítő eszköz alkalmazása, amelynek során a fegyveres szolgálatot teljesítő katona - saját elhatározásából vagy parancsra - szándékosan személyre irányított, célzott lövést ad le.(2) Fegyveren az (1) bekezdés alkalmazásában a Honvédségnél rendszeresített egyéni lőfegyvert kell érteni. A lőfegyver használhatatlanná válása vagy hiánya esetén fegyvernek kell tekinteni a testi sérülés okozására vagy az élet kioltására alkalmas bármely más eszközt is.
(3) A fegyveres szolgálatot teljesítő katona - ha más kényszerítő eszközt nem alkalmazhat, vagy az nem vezetett eredményre, és a szolgálati feladatának teljesítéséhez feltétlenül szükséges - a jogos védelem és a végszükség esetén kívül is jogosult és köteles fegyvert használni:
a) fegyveres szolgálat ellátása során a maga vagy társa, az őrzött, védett személyek, létesítmények vagy tárgyak biztonságát veszélyeztető, bárki részéről elkövetett támadás vagy az őrzött objektumba, lezárt területre történő jogellenes behatolás megakadályozására,
b) fogoly őrzésére, kísérésére irányuló szolgálatban, ha a fogva tartott vagy bárki az őrt megtámadja,
c) katonai rendészeti szolgálatban a katona vagy polgári személy részéről a katonai rendészt ért támadás elhárítására, és a jogszerű intézkedéssel szembeni tettleges ellenállás leküzdésére.
(4) A támadás az a tevékenység, amely a támadó részéről közvetlenül:
a) a fegyveres szolgálatot teljesítő katona élete vagy testi épsége ellen irányul, vagy a katonát a szolgálata ellátására képtelen állapotba helyezi, vagy ilyen cselekményt megkísérel, veszélyezteti az őrzött, védett személyek, létesítmények vagy tárgyak biztonságát, vagy az őrzött objektumba, lezárt, védett és biztosított területre való jogellenes behatolásra,
b) a fogoly kiszabadítására, az őrhely, az őrzött objektum, és tárgyak megrongálására, használhatatlanná tételére, megszerzésére, birtoklására vagy megsemmisítésére irányul.
57. § (1) Katonával szemben lőfegyver használható - ha más intézkedésre, kényszerítő eszköz alkalmazására nincs mód vagy az eredménytelen volt - az 56. §-ban meghatározottakon túl:
a) lőfegyver, robbanóanyag, robbantó szerkezet vagy azt magában foglaló haditechnikai eszköz, és az élet kioltására vagy élő erő harcképtelenné tételére rendszeresített más anyag erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására,
b) élet, a testi épség elleni bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal, robbantó szerkezettel való elkövetésének megakadályozására,
c) szándékos emberölés elkövetésének megakadályozására vagy megszakítására,
d) közveszélyokozás, terrorcselekmény elkövetésének megakadályozására vagy megszakítására,
e) a fegyver és az élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló felszólítás eredménytelensége esetén, ha a magatartás annak ember elleni közvetlen felhasználására utal.
(2) Az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott esetekben, továbbá, ha a lőfegyvert tömegben levő katonával szemben kell alkalmazni, a katona köteles a rendőrség segítségét kérni, kivéve, ha az eset összes körülményei folytán erre már nincs idő, és a késedelem az intézkedés eredményességét, a katona vagy más személy életét, testi épségét veszélyezteti.
58. § (1) A fegyverhasználatot - az 55. § (5) bekezdésének kivételével - meg kell előznie:
a) felszólításnak cselekvésre vagy a kifogásolt jogellenes magatartás abbahagyására,
b) más személy segítségül hívásának,
c) lehetőség szerint más kényszerítő eszköz alkalmazásának,
d) figyelmeztetésnek, hogy fegyverhasználat következik és
e) figyelmeztető lövésnek.
(2) A fegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán azokra már nincs idő, és a késedelem az intézkedés eredményességét, az intézkedő katona vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.
(3) Fegyverhasználat során kerülni kell az élet kioltását.
(4) Nincs helye fegyverhasználatnak:
a) ha annak indoka már megszűnt,
b) megtorlásként,
c) ha a támadás elhárítása tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető,
d) ha olyan személy életét vagy testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a fegyverhasználat feltételei nem állnak fenn,
e) magatehetetlen személlyel, valamint a konfliktusban részt nem vevő terhes nővel és gyermekkorúval szemben, ha e körülményekről az intézkedőnek tudomása van, vagy azok számára nyilvánvalóan felismerhetők,
f) jogellenesen összegyűlt, vagy fegyvertelenül jogellenes magatartást tanúsító tömeg, katonai csoportosulás szétoszlatására,
g) a Honvédség feladatairól szóló rendelkezések közül olyan esetben, amikor a feladatait fegyverhasználati jog nélkül hajtja végre.
(5) Tömegben, katonai csoportosulásban levő katona ellen fegyver használata kizárólag akkor jogszerű, ha vele szemben a fegyverhasználat feltételei fennállnak. A fegyverhasználatnak az egyes katona ellen kell irányulnia.
(6) A tömegben, katonai csoportosulásban levő katonával szembeni fegyverhasználatot - a következő sorrendben - meg kell előznie:
a) a tömeg vagy katonai csoportosulás szétoszlatására, vagy a jogellenes magatartás megszüntetésére irányuló felhívásnak,
b) a tömeg vagy katonai csoportosulás szétoszlatására irányuló egyéb kényszerítő eszköz alkalmazásának, valamint
c) az (1) bekezdés d) és e) pontjában foglaltaknak.
38. Az egyéb kényszerítő eszközök alkalmazása
59. § (1) Katonával szemben az őr-, ügyeleti, rendészeti és fogolykísérő szolgálatot teljesítő katona, továbbá a szolgálati elöljáró, és parancsára alárendeltje egyéb kényszerítő eszközt is alkalmazhat.(2) Polgári személlyel szemben egyéb kényszerítő eszközt az őr-, ügyeleti, rendészeti és fogolykísérő szolgálatot teljesítő katona abban az esetben alkalmazhat, ha az őt megtámadja vagy szolgálati feladata teljesítésében egyéb módon akadályozza.
(3) Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre vagy használatára nincs lehetőség, más eszköz is igénybe vehető, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának a feltételei fennállnak, és az alkalmas az intézkedéssel elérni kívánt cél megvalósítására.
(4) Nincs helye kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, vagy az intézkedés eredményessége e nélkül is biztosítható.
(5) E törvény alkalmazásában - súlyosságuk sorrendjében - a lőfegyveren kívül kényszerítő eszközök a következők:
a) testi kényszer,
b) könnygázszóró készülék,
c) gumibot,
d) bilincs,
e) szolgálati kutya.
60. § (1) A katona testi erővel a támadás elhárítására, valamely cselekvés kikényszerítésére vagy abbahagyására, valamint a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére testi kényszert alkalmazhat.
(2) Ha a testi kényszer a célját nem érte el vagy alkalmazására nincs lehetőség, a cél elérésére könnygázszóró készülék vagy gumibot használható.
(3) Bilincs alkalmazható a személyi szabadságában korlátozott vagy korlátozni szükséges katona, vagy polgári személy
a) támadásának vagy ellenszegülésének megtörésére, valamint
b) önkárosításának, szökésének, engedély nélküli eltávozásának, vagy ezek kísérletének megakadályozására.
(4) A katona szájkosárral ellátott szolgálati kutyát - pórázon vagy anélkül - kényszerítő eszközként akkor alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak.
(5) A katona szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat, ha intézkedésével szembeni tevőleges ellenállás leküzdéséhez szükséges.
(6) A katona szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat
a) súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására,
b) személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására,
c) az őrzött objektumok megtámadásának elhárítására, vagy illetéktelen behatolás megakadályozására.
39. A fegyver és más kényszerítő eszközök alkalmazásának közös szabályai
61. § (1) A fegyver és egyéb kényszerítő eszköz alkalmazása során megsérült személy részére, a szolgálat megszakítása nélkül, szükség esetén mások segítségül hívásával, segítséget kell nyújtani, és gondoskodni kell arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön.(2) A kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak haladéktalanul jelenteni kell, aki a kényszerítő eszköz alkalmazásának a jogszerűségét köteles megvizsgálni, majd - a műveleti területen végzett katonai tevékenység kivételével - álláspontjáról a kényszerítő eszköz alkalmazásától számított nyolc napon belül értesíti azt, akivel szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták. Ha a kényszerítő eszközt utasításra alkalmazták, annak jogszerűségéről a Honvéd Vezérkar főnöke foglal állást.
(3) A kényszerítő eszköz jogszerűtlennek minősített használatáról a katonai ügyészt nyolc napon belül, ha pedig a kényszerítő eszköz használata testi sérülést vagy halált okozott, haladéktalanul értesíteni kell.
40. A légierőre vonatkozó különös fegyverhasználati szabályok
62. § (1) A Magyarország légterének oltalmazásában részt vevő szövetségi és nemzeti légvédelmi készenléti erők feladatköre a légteret megsértő, vagy jogosulatlanul igénybe vevő, az azonosítatlan, ismeretlen szándékkal repülést végző vagy ott ellenséges tevékenységet folytató, repülési szabályt sértő, továbbá a bajbajutott légi járművekre terjed ki.(2) A szövetség által meghatározott NATO felelősségi körzet légterének oltalmazásában részt vevő, NATO műveleti alárendeltségű légvédelmi készenléti erők a stratégiai parancsnok alárendeltségében, a NATO regionális illetékes parancsnokának irányítása alatt teljesítik szolgálatukat.
(3) A Magyarország légterének oltalmazásában részt vevő nemzeti és szövetséges légvédelmi készenléti erők fegyvereivel figyelmeztető vagy megsemmisítő tűz nyitható az ország légterében tartózkodó légi járműre, ha az
a) fedélzeti fegyverzetét alkalmazza, vagy
b) más módon fegyverrel vagy eszközzel az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos, erőszakos cselekményt követ el, illetve katasztrófát idéz elő, vagy
c) egyértelműen arra lehet következtetni, hogy az a) vagy a b) pont szerinti cselekmény elkövetésére törekszik, és a légvédelmi készenléti erők felszólításának szándékosan nem tesz eleget.
(4) Az (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a felszólítás, és a figyelmeztető tűz mellőzhető, ha az eset összes körülményei folytán arra már nincs idő, és a késedelem az élet-és vagyonbiztonság sérelmével járna.
(5) A NATO műveleti alárendeltségében levő magyar vagy a szövetség más tagállama légvédelmi készenléti erői magyar légtérben történő figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancs végrehajtására csak a Honvédség légierő ügyeletes parancsnokának megerősítésével kerülhet sor.
(6) A nemzeti alárendeltségű légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó erők figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancsot a Honvédség légierő ügyeletes parancsnoka adhat.
(7) Az elfogást végrehajtó repülőgép vezetője az ellene irányuló közvetlen támadás elhárítása érdekében - azonnali jelentési kötelezettség mellett - saját elhatározása alapján tüzet nyithat.
(8) A (3)-(7) bekezdés szerinti eseményekről haladéktalanul jelentést kell tenni a honvédelemért felelős miniszternek, aki tájékoztatja a miniszterelnököt. Az eseményről és a megtett intézkedésekről a Kormány az Országgyűlést és a köztársasági elnököt haladéktalanul tájékoztatja.
41. A katonai jelképek és jelzések
63. § (1) Katonai jelképek: a csapatzászló, a zászlószalag, a hadilobogó, az árbocszalag, a történelmi zászlósor és a felségjel.(2) A csapatzászlóra elismerésként ünnepélyes alkalmakkor a honvédelemért felelős miniszter vagy a Honvéd Vezérkar főnöke zászlószalagot köthet.
(3) A Honvédség hadihajói az állami felségjog jelzésére hadilobogót használnak. A hadihajók árbocjelvénye az árbocszalag, a rangidős parancsnoki lengő és a miniszteri lengő.
(4) A történelmi zászlósor a magyar történelem kiemelkedő hadieseményeinek, valamint állandó hadseregeinek zászlóiból áll. A történelmi zászlósor nemzeti ünnepek állami rendezvényein, és kiemelkedő katonai rendezvényen katonai tiszteletadással vonultatható fel.
(5) A Honvédség szárazföldi, légi és vízi járművei, katonai járművek - a hadviselés szabályaira vonatkozó nemzetközi egyezményeknek megfelelően - a nemzeti hovatartozásuk jelzésére jelvényt, felségjelet viselnek.
(6) A személyi állomány, a csapatok és a járművek megkülönböztetésére jelzéseket kell alkalmazni. Ezek a katonai egyenruha, a katonai rendfokozati jelzés, a csapatkarjelzés és csapatjelvény, a Honvédség meghatározott közúti, légi és vízi járműveinek jelzései, valamint az összefoglaló honvéd elnevezés.
(7) A tényleges állomány tagjai szolgálati beosztásukhoz és feladataik végrehajtásához, az öltözködésre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a Honvédségnél rendszeresített egyenruhát viselnek. Ha az önkéntes tartalékos a rendelkezésre állása időszakában - illetve a szerződésében meghatározott esetben -, valamint a rendvédelmi szerv tagja a Honvédség érdekében végez tevékenységet, részére az egyenruha viselése engedélyezhető. A nyugállományúak egyenruha-viselését törvény állapítja meg. E személyi körön túl további személyek részére a Honvédségnél rendszeresített egyenruha, vagy azzal összetéveszthető ruházat viselete tilos.
(8) A Honvédség tényleges állományú tagjának rendfokozatát az egyenruhán elhelyezett rendfokozati jelzések fejezik ki. Az önkéntes védelmi tartalékos és az önkéntes műveleti tartalékos katona a szerződésben meghatározottak szerint rendfokozatot visel. Rendszeresített rendfokozat viselésére kizárólag a tényleges állomány, a rendvédelmi szervek állománya, valamint - a rá vonatkozó korlátozásokkal - e szervezetek nyugállományú tagja és az önkéntes tartalékos jogosult.
(9) A csapatkarjelzés a Honvédség tényleges állományú tagja karjelzés szerinti katonai szervezethez való tartozásának és korábbi katonai szervezetének megkülönböztető jele.
HARMADIK RÉSZ
RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK
IX. Fejezet
MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET, RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT, SZÜKSÉGÁLLAPOT ÉS VÁRATLAN TÁMADÁS IDEJÉN ALKALMAZHATÓ SZABÁLYOK
42. Általános rendelkezések
64. § (1) A megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot, szükségállapot és váratlan támadás idején alkalmazható szabályokat, a bevezethető rendkívüli intézkedéseket ez a fejezet állapítja meg. A NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedések önállóan, illetve a bevezetett rendkívüli intézkedésekkel összhangban alkalmazhatók.(2) A Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején a 65-79. §-ban meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezetheti be.
(3) A köztársasági elnök szükségállapot idején a 65. § (2)-(3) bekezdésében, a 66. §-ban, a 67. § (2) bekezdésében, a 68-75. §-ban, a 76. § (2) és (5) bekezdésében, és a 77-79. §-ban meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezetheti be.
(4) A Kormány
a) megelőző védelmi helyzetben és váratlan támadás esetén a 65-66. §-ban, a 67. § (1) bekezdésében, a 68. § (4)-(5) bekezdésében, a 69-70. §-ban, a 72. §-ban, a 76. § (2) bekezdésében, a 78. § (2)-(5) bekezdésében, és a 79. §-ban meghatározott rendkívüli intézkedéseket,
b) a megelőző védelmi helyzet kihirdetését megelőzően, annak kezdeményezését követően, az alapvető jogok lényeges tartalmát nem érintve a 79. §-ban meghatározott intézkedéseket vezetheti be.
(5) Ahol ez a rész rendeletet említ, azon rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács rendeletét, szükségállapot idején a köztársasági elnök rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedését, megelőző védelmi helyzetben és váratlan támadás esetén a Kormány rendeletét kell érteni. Az ezekkel ellentétes jogszabály nem alkalmazható.
(6) A rendeletet - a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány döntése esetén - az országban működő rádiók és televíziók adásaiban, a napilapokban, valamint hirdetmény útján térítésmentesen, az aláírás napján ki lehet hirdetni.
(7) A Kormány a jogalkotás rendjére előírt szabályok megfelelő alkalmazásával, kihirdetésre alkalmas állapotba előkészíti a Honvédelmi Tanács, illetve a köztársasági elnök rendeletének tervezeteit. A tervezeteket a döntésre jogosult, illetve a végrehajtásért felelős személyek, szervek részére meg kell küldeni.
(8) A hadköteles katona jogállását, illetve a honvédelmi munkakötelezettség részletes szabályait tartalmazó törvényjavaslatot, vagy honvédelmi tanácsi rendelet tervezetét, már a béke időszakában elő kell készíteni és rendszeresen felül kell vizsgálni.
43. A honvédelmi igazgatás körében alkalmazható rendkívüli intézkedések
65. § (1) A hadkötelezettségen alapuló katonai szolgálat időtartama megelőző védelmi helyzet idején legfeljebb 12 hónap. Rendkívüli állapot idején az időtartam a katonai szükséghez igazodóan állapítható meg. A fegyveres katonai szolgálatot teljesítő a 40. § (4) bekezdésében szereplő esküt teszi le a szolgálatteljesítés első napján.(2) A Honvédség tényleges katonai és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok rendeletben - a békeidőszakban irányadó szabályoktól eltérően - állapíthatók meg. Rendelet alapján:
a) szünetel a Honvédség hivatásos állományába történő felvétel,
b) a szolgálati idő kezdete és vége a megelőző védelmi helyzethez, rendkívüli állapothoz vagy szükségállapothoz igazodóan szabályozható,
c) a rendfokozatba történő előléptetésre eltérő szabályok állapíthatók meg, valamint a szolgálat teljesítéséért és érdemeik elismeréséül érdemrendek, érdemérmek és emlékérmek alapíthatók,
d) a beosztásba történő kinevezés és felmentés, az áthelyezés, a vezénylés, a kirendelés, az ellátás, a szabadság és a fegyelmi felelősség, a méltatlanság, továbbá a szolgálat egyéb szabályai a hatályos szabályoktól eltérően is megállapíthatók,
e) az elöljárói érdekvédelem szabályait a megbecsülés, az anyagi támogatás, valamint a jogos érdekek elismerése és védelme érdekében kell megállapítani,
f) az illetmény a szolgálat sajátosságaira tekintettel a békeidőszak szabályaitól eltérően állapítható meg, egy részét pedig a hozzátartozónak kell folyósítani, vagy letétként kell kezelni,
g) a szolgálatot teljesítők ellátatlan hozzátartozóit valamint a szolgálatból sebesülés, baleset vagy megbetegedés miatt leszereltek hozzátartozóit a betegség időtartamára családi segélyben kell részesíteni.
(3) Rendelet a Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjainak a testülettel szemben fennálló anyagi felelősségéről szóló jogszabályoktól eltérően a szolgálatot teljesítőkre nézve kedvezőbb felelősségi és egyszerűsített káreljárási szabályokat állapíthat meg:
a) kártérítési kötelezettséget megállapítani csak a szolgálatot teljesítő által szándékosan vagy bűncselekménnyel okozott kár miatt lehet,
b) az a) ponton kívüli kár esetén csak a károkozóval és a károkozás tényállásával kapcsolatos adatokat kell jegyzőkönyvbe foglalni,
c) a káreljárás során elháríthatatlan külső oknak kell tekinteni az ellenség tevékenysége folytán bekövetkezett kárt és hiányt,
d) a szolgálat idején kártérítés nem hajtható végre.
44. A közigazgatásra, közrendre és közbiztonságra vonatkozó rendkívüli intézkedések
66. § (1) A polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot rendelet is megállapíthat.(2) A települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörét a polgármester, a fővárosi közgyűlés feladat- és hatáskörét a főpolgármester, a megyei közgyűlés feladat- és hatáskörét, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja.
(3) A polgármester és a jegyző a honvédelmi igazgatási, valamint a rendkívüli intézkedésekből adódó feladatait a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester utasításai szerint látja el.
67. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül rendelettel állapítható meg:
a) a bírósági felülvizsgálat alá nem tartozó eljárások köre,
b) a hatáskör és illetékesség megállapítása,
c) az eljáró közigazgatási szerv kijelölésének rendje,
d) a megkeresés szabálya,
e) az ügyintézési és egyéb határidő,
f) a képviselet rendje,
g) az elővezetés szabálya,
h) az eljárás felfüggesztése,
i) a jogorvoslat rendje,
j) a végrehajtás szabálya.
(2) A honvédelmi szabálysértések miatt rendeletben elzárás büntetés is megállapítható. Rendeletben más szabálysértési jogszabályok is módosíthatók.
68. § (1) Az újságíró, a tudósító és a sajtóterméket előállító (a továbbiakban együtt: tudósító) csak az arra feljogosított szervek, hivatalos szóvivő, a közszolgálati média által közölt adatokat használhatja fel tudósításához.
(2) A tudósító csak olyan tájékoztatón vagy hivatalos rendezvényen vehet részt, amelyre a rendező szervtől meghívást kapott.
(3) Elrendelhető a sajtótermékek és a tömegtájékoztatást szolgáló más közlemények előzetes ellenőrzése és a megjelenésük közzétételi engedélyhez kötése. A közzétételi engedélyt a sajtóterméket ellenőrző katonai szerv adja ki.
(4) Elrendelhető a rádió, televízió és egyéb tömegkommunikációs intézmény helyiségeinek, stúdióinak, műsorszóró adóinak, berendezéseinek és létesítményeinek igénybevétele, használatra való átengedése vagy ezek használatának mellőzése.
(5) Elrendelhető a postai, az elektronikus hírközlési szolgáltatások szüneteltetése, korlátozása és ellenőrzése, továbbá a távközlési és informatikai hálózatok és berendezések igénybevétele, az elektronikus hírközlő berendezés használatra való átengedése, illetve használatának mellőzése.
(6) A nyomdák és más sokszorosításra alkalmas eszközök üzemeltetői szigorított biztonsági rendszabályok bevezetésére és megtartására kötelezhetők.
69. § (1) A közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatározott időszakára, meghatározott területre (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható.
(2) Elrendelhető a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a javítókapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevétele vagy használatának korlátozása, a közlekedési eszköz birtokosát terhelően közlekedési szolgáltatás teljesítése.
(3) A megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester a védelmi és a lakossági ellátási érdekekre tekintettel - a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, az illetékes ágazati miniszter hozzájárulásával - az (1) bekezdés alapján megállapított korlátozástól, vagy tilalomtól eltérően rendelkezhet. E rendelkezés a légiközlekedés körében nem alkalmazható.
70. § (1) Korlátozható, illetve megtiltható
a) a magyar állampolgárok külföldre utazása,
b) a külföldiek beutazása,
c) a külföldi személyekkel és szervezetekkel vagy intézményekkel való érintkezés és kapcsolattartás.
(2) Elrendelhető az ország területén élő nem magyar állampolgárok jelentkezési kötelezettsége, a tartózkodásukra vonatkozóan pedig korlátozások vezethetők be.
(3) Elrendelhető
a) az ország meghatározott területén való tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése,
b) hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad.
(4) Elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia, egyben kijelölhető a kitelepített lakosság új tartózkodási helye. A lakosság elszállításáról a polgármester gondoskodik.
(5) Korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását (a továbbiakban: kijárási tilalom). A kijárási tilalmat és annak időtartamát a rádió, a televízió, a sajtótermék és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.
(6) Közterületen tartandó rendezvény, nyilvános gyűlés a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltható.
71. § (1) A nem honvédelmi és rendvédelmi célt szolgáló robbanóanyagok gyártása, forgalomba hozatala, vásárlása, szállítása, tárolása korlátozható, illetve engedélyhez köthető.
(2) Az ország egész területén vagy bármely részén
a) megtiltható a vadászat, valamint a vadász- és sportlövő fegyverek tartása, cseréje, fegyver és lőszer árusítása, vadászati és sportcélra történő behozatala, valamint a nem katonai célú lőterek használata,
b) elrendelhető a polgári felhasználású lőfegyverek beszolgáltatása, összegyűjtése és
biztonságba helyezése.
72. § (1) Elrendelhető a folyamatos polgári védelmi szolgálat ellátása. Rendeletben állapíthatók meg a harci cselekmények hatása elleni védekezés szabályai. Ennek keretében meghatározhatók:
a) a felkészítésre, a lakosság riasztására, az óvóhelyekre és az épületekre vonatkozó szabályok,
b) a vasúti, közúti, vízi és légi járművek fényeinek, illetve a forgalmuk irányítására szolgáló fényforrások elsötétítésére vonatkozó követelmények,
c) a lakosság magatartására vonatkozó szabályok.
(2) A veszélyeztetett területekről - a megelőző polgári védelmi kiürítő intézkedés keretében - a honvédelmi, nemzetgazdasági és más szempontból fontos vagyontárgyak elszállítását biztonságba helyezésük végett el lehet rendelni. A vagyontárgyak elszállítását:
a) polgári védelmi indokból a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter,
b) egyéb fontos okból az illetékes ágazati miniszter,
c) a központi irányító szervekkel való összeköttetés megszakadása esetén a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester,
d) az a)-c) pontban foglaltakon kívüli esetben az illetékes katonai szervezet parancsnoka
rendelheti el.
(3) A visszamaradó lakosság és a tovább termelő üzemek szükségleteinek kielégítésére biztosítani kell a megfelelő visszamaradó készletet, állatállományt, egészségügyi anyagokat és termelési készleteket. A visszamaradó készletek nagyságát a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester intézkedésének megfelelően a polgármester határozza meg.
(4) A befogadási területeket és az elszállítási útvonalakat a (2) bekezdésben megjelölt elrendelő határozza meg.
(5) A vagyontárgyak elszállításával, biztonságba helyezésével kapcsolatos munkához szükséges munkaerő a honvédelmi munkakötelezettség alapján is igénybe vehető.
73. § Rendeletben szabályozható a diplomáciai mentességekkel és kiváltságokkal kapcsolatos nemzetközi szerződések egyes rendelkezéseinek alkalmazása során vagy viszonosság alapján követendő eljárás.
45. Az igazságszolgáltatásra vonatkozó rendkívüli intézkedések
74. § (1) Rendelettel állapíthatók meg a büntetőeljárás, a büntetés-végrehajtás, a polgári peres és nemperes eljárás szabályai.(2) Rendeletben új bíróságok és ügyészségek létesíthetők, a már működő bíróságok és ügyészségek összevonhatók, szétválaszthatók és megszüntethetők, illetékességi területük megváltoztatható.
(3) Rendelet eltérően állapíthatja meg a bírák és az ügyészek kinevezését és felmentését, a bírósági és ügyészségi vezetők kinevezési rendjét. A bírói és ügyészségi önkormányzati szervek működése felfüggeszthető. A bírót igazságszolgáltatási érdekből, bírói beosztásba, ideiglenesen más bírósághoz lehet kirendelni.
(4) Rendeletben megállapított esetben a helyi bírósági hatáskörbe tartozó kisebb jelentőségű bűncselekmények szabálysértésnek minősülnek. Rendeletben módosíthatók más büntető anyagi jogi rendelkezések is, így új bűncselekmények állapíthatók meg, egyes bűncselekmények büntetési tételei, tételkeretei módosíthatók, rendelet azonban új büntetési nemet nem állapíthat meg.
(5) A helyi bíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben bírósági eljárásnak csak rendelet által meghatározott körben van helye. Rendeletben megállapított esetben a helyi bírósági hatáskörbe tartozó kisebb jelentőségű bűncselekmények miatt büntetőeljárás nem indítható és nem folytatható le.
(6) Rendeletben fel kell függeszteni a folyamatban levő eljárást:
a) azokban az ügyekben, amelyekben rendelet alapján bírósági eljárásnak nincs helye, és az elbírálásuk nem tartozik más szerv hatáskörébe,
b) ha a vádlott vagy a peres felek a hadkötelezettségüket teljesítik, vagy a per tárgya hadműveleti területen van,
c) ha a rendkívüli körülmények az eljárás lefolytatását nem teszik lehetővé.
(7) A felfüggesztés ideje alatt az elévülés nyugszik. Jogszabályban megállapított eljárási határidők felfüggesztés miatti elmulasztása nem járhat jogvesztéssel vagy egyéb joghátránnyal.
(8) A rendelet hatálybalépését megelőzően bírósági útra utalt olyan ügyekben, amelyek ben bírósági eljárásnak nincs helye - és az ügy elbírálása nem tartozik más szerv hatáskörébe -, az elévülés nyugszik.
(9) A bíróság első fokon egyesbíróként jár el, kivéve azokat a polgári és büntetőügyeket, amelyeknek elbírálását a rendelet a bíróság tanácsának jogkörébe utalja. A bíróság első fokon hozott határozata ellen a rendeletben megállapított esetben lehet fellebbezést benyújtani.
75. § (1) Rendelet katonai bíróság felállítását írhatja elő. A katonai bíróság a hatáskörébe utalt büntetőügyekben általános hatáskörű elsőfokú bíróságként jár el.
(2) Rendelet a katonai büntetőeljárásra az eljárás gyorsítását szolgáló szabályokat állapíthat meg.
(3) Rendeletben megállapított esetben:
a) az ország egész területén vagy egy részén, illetve a katonai büntetőbíráskodás hatálya alá tartozó területen rögtönbíráskodás rendelhető el,
b) a rögtönbíráskodás hatálya kiterjeszthető a nemzet biztonságát, a Honvédség készenléti állapotát, a függelmi viszonyokat és az állampolgárok életét sértő súlyos bűncselekményekre, valamint a háborús bűncselekményekre,
c) a rögtönbíráskodás hatálya alá tartozó bűncselekmények büntetési tétele életfogytig tartó vagy tíztől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés. Kivételes esetben a büntetési tétel csökkenthető.
(4) A rögtönbíráskodás bevezetését a sajtótermékben, rádióban, televízióban és egyéb, helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(5) A rögtönbíráskodás a megyei, fővárosi és a katonai bíróságok hatáskörébe tartozik.
46. A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségre vonatkozó rendkívüli intézkedések
76. § (1) A termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítása érdekében az igénybevételi hatóság a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettséget írhat elő. A szerződéskötési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások körét rendelet határozza meg.(2) Rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések állapíthatók meg. Rendelet alapján a költségvetési fejezetek között átcsoportosítás hajtható végre, egyes kiadási előirányzatok felfüggeszthetők, a költségvetési törvényben nem szereplő kiadások teljesíthetők, és rendkívüli fizetési kötelezettség írható elő, az adók és illetékek mértéke módosítható, a mentességek megszüntethetők.
(3) Elrendelhető a deviza és valuta kötelező vételre felajánlása. A deviza és valuta kiutalása, átutalása vagy felhasználása engedélyhez köthető, illetve ideiglenesen felfüggeszthető, a mentességek megszüntethetők.
(4) A takarék- és nyereménybetétekből, valamint az értékpapírok alapján történő kifizetések teljesítése korlátozható, illetve ideiglenesen felfüggeszthető.
(5) Rendeletben kötelezővé tehető a nemesfémek és nemesfémtárgyak vételre való felajánlása. Nemesfém forgalmazása engedélyhez köthető, illetve felfüggeszthető.
77. § (1) A külkereskedelmi tevékenység engedélyhez köthető, a kiadott engedély visszavonható, a korábban engedélyhez kötött áruk és szolgáltatások forgalma megtiltható. Egyes termékek behozatala vagy kivitele kötelezően előírható.
(2) Rendeletben tilalmat vagy egyéb korlátozó intézkedést lehet alkalmazni az olyan országgal szemben, amely magyar árut vagy járművet hátrányosabb elbírálásban részesít, mint más országból származó árut vagy járművet.
(3) Elrendelhető az ország védelme szempontjából fontos termékek, javak forgalmának korlátozása.
78. § (1) Rendeletben a honvédelmi munkakötelezettség körében kötött munkaerő -gazdálkodás vezethető be. Elrendelhető, hogy munkaviszonyt csak a kijelölt szerv közvetítésével lehet létesíteni.
(2) Az élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhető a mentésre alkalmas bármely jármű, műszaki és földmunkagép igénybevétele. A lakosság védelmének biztosítása érdekében életvédelmi létesítmények, óvóhelyek kialakítása, építése rendelhető el.
(3) Halasztást nem tűrő esetben az igénybevételt határozattal elrendelheti a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester, a polgármester vagy az illetékes katonai szervezet parancsnoka.
(4) Honvédelmi érdekből a már előírt szolgáltatásokon felül elrendelhető:
a) üzemi szolgáltatások teljesítése, ezen belül különösen termelő-, szállító-, forgalmazó- és ellátó tevékenység végzése, ha ezeket a szolgáltatásra kötelezett a rendes gazdasági tevékenysége során folytatja,
b) az üzemi szolgáltatások mellőzése, megszüntetése,
c) az ingó dolgok használatra, hasznosításra való átengedése,
d) gazdasági szakértői szervezetek közreműködése a szolgáltatásra kötelezettek tevékenységének szakszerű irányításában.
(5) A lakosság alapvető élelmiszerrel, ruházati és iparcikkekkel, valamint egyéb közszükségleti cikkekkel történő ellátása érdekében rendeleti úton jegy- vagy utalványrendszer vezethető be.
47. A megelőző védelmi helyzet bevezetésével összefüggő rendszabályok és intézkedések
79. § A Kormány az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdésének alkalmazása körében elrendelhetia) a szövetséges államokkal egyeztetett és összehangolt információk, hivatalos állásfoglalások kötelező kiadását a közszolgálati műsorszórók részére,
b) az ország védelme szempontjából fontos termékek, energiahordozók, fogyasztási cikkek készletezését, forgalmuk szabályozását, illetve korlátozását,
c) a közigazgatás, a védelmi igazgatás, a Honvédség, a honvédelemben közreműködő szervek működése szempontjából fontos beosztások, munkakörök - egyszerűsített eljárásban történő - feltöltését, túlmunka végzését,
d) a közigazgatás, azon belül az államigazgatás egyes ágazatai fokozott védelmi, honvédelmi szakirányítását, az irányítási, vezetési rendszerek egyszerűsítését, a közigazgatási szervek munkarendjének, a hatósági eljárás - az ügyintézési határidők, hatáskör, illetékesség megváltoztatását, szakhatóságok közreműködési - szabályainak módosítását,
e) a frekvenciagazdálkodás és a műsorszórás terén korlátozó rendszabályok bevezetését, speciális üzemmódok előkészítését,
f) a magyar légtérben és a repülőtereken a katonai légiforgalmi irányítás szükséges mértékű bevezetését,
g) az ország védelme, a honvédelem szempontjából fontos, kritikus infrastruktúra védelmére a Honvédség, a rendvédelmi szervek erői és eszközei kirendelését,
h) a nemzetközi békét, illetve az ország biztonságát veszélyeztető államok, természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek érdekeltségeinek zárolását, tulajdonjoguk korlátozását,
i) speciális tartalékok képzését, az importból történő beszerzések felgyorsítását, exportkorlátozást, kereskedelmi kvóták bevezetését, a közbeszerzési eljárás felfüggesztését,
j) az ország területének hadműveleti előkészítésére vonatkozó speciális feladatok végrehajtását, a megvalósításukra vonatkozó hatósági előírásoktól történő eltérést,
k) speciális terrorelhárító intézkedések bevezetését,
l) az államhatár forgalma ellenőrzésének nemzetközi előírásoktól és egyezményektől eltérő szigorítását,
m) az állampolgárokat is érintő riasztási fokozatok alkalmazását,
n) a közintézményekbe és a közforgalmú helyekre különleges beléptető eljárások és technikai ellenőrzések alkalmazását,
o) a közigazgatás, a Honvédség, a védelemben közreműködő szervek telephelyeire, épületeibe, létesítményeibe a személyek vagy a gépjárművek beléptetési szabályainak szigorítását, feltételhez kötését vagy megtiltását, a megközelítési útvonalaik kiürítését, a közforgalmuk korlátozását vagy elterelését,
p) a fenti objektumokban, illetve megközelítési útvonalukon közlekedők ruházata, gépjárművei átkutatását, ismeretlen eredetű, őrizetlenül hagyott dolgok felkutatását, megsemmisítését,
q) az internet-, levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzését.
NEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
X. Fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
48. Értelmező rendelkezések
80. § E törvény és a honvédelmet érintő jogszabályok alkalmazásábana) alkalmazás: a fegyveres erő rendeltetésszerű használata, harctevékenység,
b) államhatár átlépése: az alakulatok Magyarország területére történő belépése, az országból való kilépése, valamint az átvonulás,
c) állomásozás: a Honvédség szervezeteinek átvonulásához szükséges időt, illetve a gyakorlat és hozzá kapcsolódó államhatár-átlépés időtartamát meghaladó tartós külföldi, illetve külföldi fegyveres erők esetében magyarországi jelenlét,
d) befogadó nemzeti támogatás: az ország, a Honvédség és a honvédelemben részt vevő más szervek által, külföldi fegyveres erőknek az ország területén tartózkodásuk vagy azon átvonulásuk során nyújtott egyoldalúan vállalt, vagy nemzetközi szerződéseken és azok végrehajtási megállapodásain alapuló támogatás,
e) békefenntartás: a Honvédség nem alkalmazás körébe tartozó, a szemben álló felek hozzájárulásával történő tevékenysége, amelynek célja a felek megállapodása végrehajtásának elősegítése, valamint közreműködés a lakosság biztonságos életfeltételeinek helyreállításában,
f) honvéd: rendfokozatára tekintet nélkül a Honvédség tényleges állományú tagja,
g) honvédelmi érdek: az ország biztonságát, katonai védelmi képességét meghatározó módon befolyásoló körülmények összessége, ideértve különösen az alkotmányos rend védelméhez, a függetlenség elleni támadó szándékú törekvések, a szuverenitást és területi integritást sértő vagy veszélyeztető törekvések elhárításához a szövetségesi kötelezettségek teljesítéséhez, a szövetségi és honi védelmi infrastruktúra működésének, fejlesztésének biztosításához fűződő érdekeket,
h) Honvédség rendszeresített fegyverzete: a Honvédségnél rendszeresített valamennyi lőfegyver és minden olyan egyéb harceszköz - tekintet nélkül műszaki jellemzőire és alkalmazási módjára -, amely alkalmas a szemben álló erők és eszközök leküzdésére,
i) humanitárius művelet: a fogadó ország beleegyezésével a Honvédség érdemi közreműködésével folytatott segítő tevékenység, amely a fegyveres konfliktus, a természeti, vagy civilizációs katasztrófa által okozott olyan helyzet elhárítására és következményeinek csökkentésére irányul, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, alapvető ellátását, a természeti környezetet súlyos mértékben veszélyezteti, károsítja,
j) külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység: a Honvédség részvétele a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett területen, a polgári lakosok élete, testi épsége, egészsége, az életfenntartáshoz szükséges alapvető javak biztosítása érdekében,
k) meghagyás: munkakörhöz kapcsolódóan és névre szólóan végrehajtott eljárás, amely során a meghagyásba bevont szerv által kijelölt személyek a meghagyási névjegyzékbe kerülnek, és akiket ez alapján a katonai igazgatási helyi szerve behívásra ideiglenesen nem tervezhető kategóriába sorol,
l) műveleti terület: az a földrajzi terület és a felette levő légtér, ahol a szemben álló felek konkrét fegyveres cselekményei megvalósulnak, vagy ennek veszélye fennáll, illetve a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett terület,
m) ország területéről induló külföldi alkalmazás: külföldi fegyveres erők olyan alkalmazása, melynek indítása az ország területéről befogadó nemzeti támogatás mellett, nem az átvonulás technikai részcselekményeként történik,
n) NATO Biztonsági Beruházási Programja: azon katonai célú beruházások, fejlesztések összessége, amelyeket a NATO védelmi képességének megőrzése vagy fokozása érdekében tervez és - a jogszabályban meghatározott bírságok kivételével - közterhektől mentesen valósít meg,
o) NATO Válságreagálási Rendszer: a NATO készültségi és tervezési rendje a különböző fokozatú válságkezelési és szükség esetén kollektív védelmi feladatok előkészítése érdekében,
p) parancs: meghatározott szolgálati tevékenység vagy feladat végrehajtására irányuló, személyre vagy személyek egyértelműen meghatározott körére vonatkozó, szóban, írásban vagy egyéb más módon kifejezett akaratnyilvánító rendelkezés,
q) potenciális hadköteles: a hadkötelezettség alá tartozó, ki nem képzett tartalékos,
r) rendvédelmi szerv: a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetésvégrehajtási szervezet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,
s) szakirányítás: az arra jogosultnak a Honvédség alaprendeltetés szerinti működésének biztosítása érdekében, az irányítás rendszerében az irányított szervezetek szaktevékenységére meghatározó befolyást eredményező, a szolgálati elöljárói jogkörtől független tevékenysége,
t) szövetséges fegyveres erők: a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyarországgal szövetséges államok fegyveres erői, valamint az e szerződés alapján létrehozott közös katonai szervezetek,
u) szövetségi légtér: több szövetséges állam légterét békében is átfedő, védelmi célú, légtér-szuverenitási felségjog-érvényesítési terület.
49. Felhatalmazás
81. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa mega) a honvédelemért felelős miniszternek a honvédelem ágazati irányításával, valamint a Honvédség irányításával és vezetésével kapcsolatos feladatait, a szakirányítási és a vezetési tevékenységet ellátó vezetők feladatkörét,
b) a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedési rendszer rendeltetését, feladatait, eljárási rendjét, a közreműködők kötelezettségeit,
c) légitámadás esetére a légiriasztási rendszer szabályait,
d) a miniszterek honvédelmi igazgatási feladatait,
e) a helyi védelmi igazgatási szervek szakmai felügyeleti, ellenőrzési rendszerét és rendjét, továbbá a katonai igazgatás területi szervei illetékességi területeit,
f) a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek biztosítását szolgáló szabályokat,
g) a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezeteknek a NATO Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultsága feltételeit, a jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályait és az eljáró szervezetet, valamint a NATO vonatkozó szabályanyagának figyelembevételével a Magyarország területén kivitelezendő Biztonsági Beruházási Programok megvalósításában közreműködő belföldi és külföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek kiválasztásának módját,
h) a szövetségesi együttműködési kötelezettséghez kapcsolódó befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatait,
i) a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása (erőforrásainak védelmi célú igénybevétele) feladatai végrehajtásának szabályait,
j) a Honvédség feladatainak ellátásával összefüggő nemzetközi kártérítési ügyekkel kapcsolatos eljárás részletes szabályait,
k) a hadkötelezettség teljesítésével összefüggő egyes költségek megtérítésének és a díjazások folyósításának szabályait,
l) a Honvédség által védendő létesítmények, valamint a Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzésére vonatkozó szabályokat,
m) a gazdasági-anyagi szolgáltatások teljesítése és a kártalanítással összefüggő eljárás részletes szabályait,
n) az önkéntes tartalékos rendszer munkáltatói ösztönző-kompenzációs elemének részletes szabályait,
o) a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokra történő felkészítés követelményeit,
p) a tűzszerészeti mentesítési feladatok ellátásával összefüggő szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) a hadkötelesek katonai szolgálatra behívásának, katonai szolgálatának és leszerelésének rendjét,
b) a fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésének engedélyezéséhez szükséges formanyomtatványokat,
c) a katonai futárszolgálat feladatait,
d) a Szolgálati Szabályzat részeként
da) a szolgálati tevékenység, a készenléti és ügyeleti szolgálati rendszer működéseinek részleteit,
db) az önkéntes tartalékos őrzésvédelmi és a katonai rendészeti tevékenység teljesítését,
dc) a kényszerítő eszköz alkalmazásának, illetve az alkalmazás kivizsgálásának részletes szabályait,
e) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe, irányítása, fenntartói irányítása és felügyelete alá tartozó, valamint a Honvédség hadrendje szerinti szervezetek jogi képviseletének és jogi képviselete felügyeletének rendjét,
f) a Honvédség személyi állományának élet-, szolgálati, és munkakörülményeivel összefüggő juttatásainak, ideértve az egyes szociális juttatások, a laktanyai elhelyezés, és a lakhatást célzó ellátás jogosultjainak körét, feltételeit és rendjét,
g) a NATO-NYEU központi nyilvántartó, a NATO-NYEU központi rejtjel elosztó hatóság működési rendjét, valamint a nyilvántartó rendszer működéséhez szükséges általános követelményeket és eljárásokat,
h) a meg nem térülő károk leírással és törléssel történő rendezésének és nyilvántartásának sajátos szabályait,
i) az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a Honvédség munkakörei, beosztásai betöltésével összefüggésben az alkalmassági vizsgálatra, annak elrendelésére, véleményezésére vonatkozó szabályokat, valamint az eljárás rendjét,
j) honvédelmi ágazatban dolgozók igazolványának fajtáit, az igazolványok kezelését és kiadását,
k) a behívásra tervezhető létszámot, a katonai szolgálat időtartamát, a katonai szolgálatra való behívás időpontját,
l) az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével a hadkötelesek katonai szolgálatra való alkalmassága elbírálásának, felülvizsgálatának rendjét,
m) a külföldi katonai szolgálat esetén a rangidős nemzeti képviselőt megillető jogköröket,
n) a szövetségi és honi védelmi infrastruktúra működésének biztosítása, fejlesztése érdekében a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok működési és védőterületei kijelölését.
(3) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy feladatkörükben eljárva a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozzák meg ágazatuk honvédelmi feladatait, valamint az országos jelentőségű termelési, ellátási szolgáltatások, az infrastrukturális hálózatok előkészítésének és igénybevételének anyagi jogi szabályait.
50. Hatálybalépés
82. § (1) Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti
a) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény módosításáról szóló 2010. évi XCIII. törvény,
b) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény kapcsolódó módosításáról szóló 2005. évi CXXIII. törvény,
c) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény,
d) a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar integrációjával érintett törvények módosításáról szóló 2001. évi XLIII. törvény,
e) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programjában való részvételhez szükséges törvénymódosításokról szóló 2000. évi XXXVI. törvény,
f) a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló 1998. évi LXXXIX. törvény.
51. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
83. § E törvény I-V. és VII-X. fejezete az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.52. Átmeneti rendelkezések
84. § E törvény 25. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 27. § (4) bekezdése szerinti honvédelmi elnökhelyettesi funkciót 2013. december 31-ig kormánytisztviselő is elláthatja.53. Módosító rendelkezések
85. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése a következő 37. ponttal egészül ki:(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások)
"37. A hadkötelezettséggel és a honvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos államigazgatási eljárás, valamint az azokkal kapcsolatos hatósági igazolás céljára kiállított közokirat."
Indokolás
Általános indokolás
1. Magyarország történetében a honvédelem ügye mindvégig a nemzet, az ország, az állam fennmaradásának kulcskérdése volt.A honvédelem modern értelemben vett jogi szabályozásának történetét a nemzeti őrseregről szóló 1848. évi XXI. törvénycikktől számítjuk. E folyamat egyik jelentős alkotása az 1939. évi II. törvénycikk, amely kisebb módosításokkal egészen 1960-ig hatályban volt. Az 1960. évi IV. törvénnyel a hadsereget az MSZMP Politikai Bizottsága, mint legfőbb vezető szerv, s a párt első embere, mint főparancsnok alá rendelték anélkül, hogy ezt ténylegesen kodifikálták volna.
Az 1970-es években a haderő fejlesztése, a gazdasági és politikai változások, továbbá a nemzetközi enyhülés folyamatának együttes hatása vezetett az 1976. évi I. törvény megalkotásához. A részletkérdésekben történt - többségükben pozitív irányú - változások azonban nem érintették a legalapvetőbb koncepcionális kérdéseket. Ennélfogva változatlanul fennmaradt a hadsereg közvetlen pártirányítása, továbbá a megszálló szovjet hatalom érdekeit tükröző, s általa vezetett, támadó doktrínájú katonai szövetségi rendszer igényeinek feltétlen kiszolgálása.
A rendszerváltoztatással párhuzamosan a honvédelem intézményrendszerében is -ezen belül elsősorban a hadseregben - alapvető változtatásokra került sor, amelyek többsége a törvény módosítását is igényelte. Az említett változások közül ki kell emelni a rendszerváltozás előtti kormányzat egyik utolsó lépéseként a Magyar Néphadsereg Parancsnokságának létrehozását, amely együtt járt az akkori Honvédelmi Minisztérium átszervezésével és létszámának jelentős csökkenésével.
A Magyar Köztársaság - a szovjet csapatok kivonulása után - visszanyerte függetlenségét; szuverén állammá vált. Ezzel összhangban, valamint a megváltozott társadalmi, politikai és gazdasági viszonyoknak megfelelően kellett kialakítani a honvédelem rendszerét.
2. A szuverén államiság, a plurális demokrácia, a jogállamiság és a piacgazdaság kialakítása igényelte a társadalom és a nemzetgazdaság alapvető viszonyaira vonatkozó szabályozások módosítását, vagy újak megalkotását. Ezek sorába tartozott a honvédelemről szóló - többpárti konszenzussal kialakított - 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt1.) elfogadása. A Hvt1. össztársadalmi ügyként kezelve meghatározta többek között a honvédelem célját, a fegyveres erők irányítását, vezetését, a fegyveres erők feladatait, a honvédelmi feladatok ellátásának rendjét, különös tekintettel a hadkötelezettség teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá külön részben a rendkívüli intézkedésekkel kapcsolatos szabályokat.
A Hvt1. hatálybalépése óta számos alkalommal módosításra került. Ezek közül kiemelendő a szolgálati törvények elfogadásával, a NATO-csatlakozással, a 12-ről 9 hónapos, illetve a 9-ről 6 hónapos sorkatonai szolgálatra történő átállással, a Magyar Honvédség vezetési és irányítási rendszerének korszerűsítésével (a Honvéd Vezérkar integrálása a Honvédelmi Minisztériumba) kapcsolatos módosítás.
2002-ben az akkori Kormány programjában célul tűzte ki a hadkötelezettség béke idején történő megszüntetését és az ehhez kapcsolódó honvédelmi intézményrendszer átalakítását azzal, hogy ha a haza veszélybe kerül, minden arra kötelezett honfitársunknak a honvédelem szolgálatába kell állnia. Elfogadásával a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt2.) az állampolgárokat terhelő katonai szolgálati és az ehhez kapcsolódó számos részkötelezettséget szüntetett meg béke idejére. Ebben az időszakban az eredeti elképzelés szerint az ország biztonságát és a nemzetközi katonai kötelezettség teljesítését a reguláris haderőt felváltó professzionális honvédség garantálta volna. Az elmúlt több mint fél évtized alatt a haderő a törvény szerinti követelményeknek megfelelően átalakult, ugyanakkor felszínre kerültek a hadkötelezettség békeidőszaki hiányának problémái is, amelyet elsősorban a Magyar Honvédség kiegészítését biztosítandó kiképzett tartalékos erő fogyó aránya jelez.
3. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a Hvt1. és Hvt2. rendszerének fenntartható elemeit igazítja Magyarország 2012. január 1 -jén hatályba lépő Alaptörvényéhez azzal, hogy a korábbiaknál szűkebb körben tartja fenn a sarkalatos törvényi szabályozást. Ennek megfelelően különösen a honvédelmi adatkezelés, valamint a tényleges állományú katonák szolgálatteljesítésének tárgyköre törvényekben kerül szabályozásra. A hivatkozott két kapcsolódó törvényi szabályozás hatályba lépésének tervezett időpontja is 2012. január 1.
Az Alkotmányt felváltó új Alaptörvény a haza védelme tárgykörében a XXXI. cikk szerinti kötelezettség körében továbbra is fenntartja a békeidőszaki önkéntességen alapuló haderő koncepcióját, azonban megjelöli, hogy annak részeként Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert is fenntart. A katonai szolgálati kötelezettséget, amely formái szerint fegyveres, vagy lelkiismereti ok miatt fegyvertelen katonai szolgálat teljesítését jelenti, csak rendkívüli állapotban, vagy az Országgyűlés döntése szerint már megelőző védelmi helyzetben lehetséges teljesíteni a jövőben is.
A Javaslat az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdésében, a XXXI. cikk (3) bekezdésében, a 45. cikk (5) bekezdésében, valamint az 54. cikk (4) bekezdésében kapott felhatalmazások alapján részletesen szabályozza a hadkötelezettség rendszerét és elemeit, a Magyar Honvédség működésére, irányítására és vezetésére vonatkozó alapvető szabályokat, illetve a rendkívüli jogrend intézményeit. E tárgykörökben - a jogalkotás általános szabályaira tekintettel - a Javaslat mellőzi az Alaptörvény rendelkezéseinek ismétlését, csak az azokhoz kapcsolódó rendelkezéseket tartalmazza. Az önkéntes tartalékosi rendszer fenntartásának Alaptörvény szerinti kötelezettség teljesítése jogi kereteinek kialakítása, a fegyver nélküli katonai szolgálat, mint visszaállított szolgálati teljesítési forma visszaállítása, a polgári védelmi kötelezettség kettős célú teljesítése és az Alaptörvényből fakadó egyéb pontosítások igénye, valamint a Honvédség működéséből fakadó tapasztalatok azt indokolják, hogy az Alaptörvény sarkalatos törvényi felhatalmazásainak egy új törvény előterjesztésével tegyen eleget a Kormány.
A Javaslat négy részből és 10 fejezetből áll. Az első rész 3 fejezetben a honvédelem alapjait, a második rész öt fejezetben a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) működését, a harmadik rész egy fejezetben a rendkívüli intézkedéseket, a negyedik rész pedig egy fejezetben a záró rendelkezéseket tartalmazza.
Részletes indokolás
ELSŐ RÉSZ
A HONVÉDELEM ALAPJAI
I. Fejezet
A HONVÉDELMI KÉPESSÉG BIZTOSÍTÉKAI, A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HONVÉDELEMBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEK
Az 1. §-hoz
A Javaslat 1. §-a alapelvként rögzíti, hogy a honvédelem nemcsak a Honvédség, hanem az egész nemzet ügye (nemzeten ebben az összefüggésben az ország lakosságát kell érteni). Az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásunk következményeként az ország egyéni védelmi képességének fenntartása és fejlesztése mellett a Javaslat kifejezésre juttatja a Washingtoni Szerződés szerinti kollektív védelmi képesség fenntartását és fejlesztését is. Ezek vonatkozásában a Javaslat kifejezi, hogy a Magyarország nemzeti és szövetségi védelmi képességének fenntartásában saját erejére: a nemzetgazdaság erőforrásaira, a Honvédség felkészültségére, valamint az állampolgároknak a haza védelme iránti hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére, továbbá a szövetséges államok és fegyveres erőik együttműködésére és segítségnyújtására épít azzal, hogy az Alaptörvény XXXI. cikke szerint egyes szolgáltatási kötelezettségek az állampolgárságtól függetlenül az ország területén tartózkodáshoz kötődnek.Szintén alapelvi tétel, hogy a honvédelemi kötelezettség teljesítése az érintettek számára békében nem okozhat aránytalan megterhelést vagy hátrányt.
Figyelemmel arra, hogy e Javaslat alapján valósul meg egyrészt a honvédelemre való felkészülés, másrészt maga a honvédelem, tehát a haza fegyveres védelme, az időbeli hatály mind béke, mind a rendkívüli jogrend időszakaira kiterjed, így időbeli hatály megállapítása szükségtelen volt.
A 2-4. §-hoz
A honvédelmi kötelezettségek rendszerében kiemelkedő elem, hogy e kötelezettségek rendszerét az Alaptörvény XXXI. cikke határozza meg, továbbá a szolgálati kötelezettség békeidőszakban nem terheli az állampolgárokat, annak bevezetésére a megelőző védelmi helyzet, illetve rendkívüli állapot kihirdetését követően kerül sor. A szolgálati kötelezettség bevezetése rendkívüli állapot idején automatikus, míg megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés külön - általános szabályok szerinti feles többséget igénylő - döntésétől függ. A szolgálati kötelezettséget a kapcsolódó járulékos, adatkezelést megalapozó kötelezettségekkel együtt a Javaslat a hadkötelezettség fogalmában foglalja össze azzal, hogy a járulékos kötelezettségek részletezése külön törvény tárgya.Az Alaptörvény XXXI. cikkének (3) bekezdése a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú férfi magyar állampolgárok rendkívüli állapot, valamint - az Országgyűlés döntése alapján - megelőző védelmi helyzet idején katonai szolgálati kötelezettséget teljesítenek, amelynek lelkiismereti okból választható alternatívája a fegyver nélküli katonai szolgálat. Mindkét szolgálati forma a Honvédség szervezeteinél teljesíthető azzal, hogy a fegyver nélküli szolgálat célja a Honvédség fegyverhasználati joghoz nem kötődő feladataihoz kapcsolódik. Ezzel is összefüggésben a fegyver nélküli tevékenységre történő célirányos felkészítés ellenére sem zárható ki annak lehetősége, hogy a fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő személy a fegyveres konfliktus áldozatává váljon, bár ennek lehetőségét a parancsnok minimalizálni köteles.
Az 5-6. §-hoz
Az Alaptörvény szerint a hadkötelezettség teljesítésére csak a megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot időszakában kerülhet sor. Bevezetése esetén minden magyar állampolgárságú nagykorú férfire kiterjed, feltéve, ha az ország területén lakóhellyel rendelkezik.A szolgálati kötelezettség a hadkötelezettség legfontosabb részkötelezettsége. A Javaslat rögzíti, hogy a szolgálati kötelezettség keretében a hadköteles fegyveres katonai szolgálatot teljesít, amelynek helyszíne a Honvédség valamely szervezeti egysége, vagy pedig engedély alapján fegyver nélküli katonai szolgálatot, amelyhez speciális eskü is járul. A hadkötelesek kiképzése, felkészítése a nemzeti és a szövetségi védelmi feladatok végrehajtása érdekében szükséges. A szolgálat időtartama megelőző védelmi helyzetben legfeljebb 12 hónap, míg a rendkívüli állapot (háború) időszakában a szabályozás nem tartalmaz korlátot. Az időtartam a Javaslat 65. §-ában kerül meghatározásra, mivel kizárólag két rendkívüli jogrendi helyzethez kapcsolódik.
A Javaslat rendelkezik a katonai szolgálatra való behívás és bevonulás alapvető kérdéseiről.
A Javaslat meghatározza a be nem hívható hadkötelesek körét, e tekintetben teljes körű felsorolást tartalmaz. A hadkötelezettség alsó korhatárát ugyan a nagykorúsághoz köti az Alaptörvény, azonban - a gyermekkatonaság tilalmával összefüggő nemzetközi egyezményekre tekintettel - nem mellőzhető a 18. életév alatti nagykorúsági esetek kizárása. A felső korhatárt a Javaslat a katonai előképzettség szerint differenciáltan határozza meg.
Az esetek többségében a behívási tilalom előírása (pl. alkalmatlanság) magától értetődő. Más esetekben meghatározott, társadalmilag elismert érdek érvényesítését biztosítja. Ilyen érdek miatt nem hívhatók be pl. a 3 vagy ennél több gyermekesek, azok, akiknek házastársa katonai szolgálatot teljesít, akik európai parlamenti, országgyűlési és helyi, illetve kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltek, vagy megválasztott képviselők, a polgári munkakörükben meghagyott hadkötelesek. E felsorolás egyrészt a hadkötelezettség általánosságának pozitív diszkrimináció általi indokolt feloldását, másrészt az alapjogi arányosság követelményét jeleníti meg. Mindez nem jelenti azt, hogy a behívás alól ki nem zárt teljes állományt be is kell hívni katonai szolgálatra.
A Javaslat külön mentesíti a szolgálati kötelezettség alól azokat, akik kérelmük alapján a Hvt2. hatálybalépését megelőzően a polgári szolgálat teljes időtartamát teljesítették.
A 7-8. §-hoz
A katonai szolgálati kötelezettség megelőző védelmi helyzetre, valamint rendkívüli állapotra vonatkozására figyelemmel, a Javaslat a katonai szolgálat félbeszakításának okait szűk körben határozza meg, így arra kizárólag a hadköteles katona egészségi állapota, családfenntartói kötelezettsége miatt, valamint előzetes letartóztatása elrendelése esetén kerülhet sor.A Javaslat fenntartja azt a lehetőséget, hogy a családfenntartói okból a szolgálat félbeszakítása iránt az eltartásra szoruló hozzátartozó is nyújthasson be kérelmet. Ezt a kérelmet azonban - célszerűségi okból - neki is annál a katonai szervezetnél kell előterjeszteni, amelynek állományában a katona szolgálatot teljesít. Figyelemmel arra, hogy a katonai szolgálat félbeszakítására e Javaslatban meghatározott esetek fennállása esetén, a katonai büntetőeljárásban elrendelt előzetes letartóztatás kivételével mérlegelés nélkül kerül sor, a félbeszakítással kapcsolatos döntést a Javaslat az állományilletékes parancsnok hatáskörébe utalja.
A honvédelem érdekét biztosító szabály, hogy a honvédelmi igazgatás területi szerve a szolgálat félbeszakítását megszüntetheti, ha annak oka megszűnik, vagy a hadköteles a családfenntartói kötelezettségét önhibájából nem teljesíti.
A Javaslat rögzíti a katonai szolgálatból történő leszerelés alapvető kérdéseit is, elkülönítve a soron kívüli leszerelés indokait.
A 9-10. §-hoz
A Javaslat részletezi a fegyver nélküli szolgálat Alaptörvényben biztosított lehetőségének alapvető törvényi garanciáit az engedélyezési eljárástól a szolgálatteljesítésig. Alapvető jelentőségű a szolgálat rendkívüli állapothoz és megelőző védelmi helyzethez kötése, az engedélyezési eljárás gyorsított rendje és a lelkiismereti ok fogalmának tág kezelése.Az engedély iránti kérelem legkésőbb a sorozásig nyújtható be azzal, hogy az elutasított kérelem jogorvoslatait követően ismételt kérelem már nem nyújtható be.
A 11. §-hoz
Az Alaptörvény XXXI. cikke a katonai szolgálati kötelezettség mellett fenntartja céljaiban pontosított kötelezettségként a polgári védelmi kötelezettséget és a honvédelmi munkakötelezettséget. Mivel a fenti kötelezettségek mindegyike csak személyesen, más által történő helyettesítés kizárásával teljesíthető, a személyes honvédelmi kötelezettségek gyűjtőfogalma körébe vonhatók.A személyes jellegű honvédelmi kötelezettségek keretében a Javaslat az Alaptörvény szerinti célok közül a honvédelmi érdekű polgári védelmi kötelezettség célja kerül konkretizálásra azzal, hogy a katasztrófavédelmi célú polgári védelmi kötelezettség külön törvény tárgya.
A 12. §-hoz
A honvédelmi munkakötelezettségről szóló rendelkezés - a polgári védelmi kötelezettséghez hasonlóan - csak az alapvető és az állampolgárokat érintő garanciális rendelkezéseket tartalmazza. Az Alaptörvény XXXI. cikk (4) bekezdése szerint e kötelezettséget csak rendkívüli állapot idején lehet elrendelni, a tevékenység célja pedig az ország működőképességének fenntartása és helyreállítása.A Javaslat - a szolgálati kötelezettségre is tekintettel - a mentességi okok körében pontosítja a kötelezettség felső korhatárát. Időtartama szerint e kötelezettség lehet tartós vagy időleges, jellege szerint pedig a kötelezettek egyaránt igénybe vehetők fizika i vagy szellemi munkára.
A honvédelmi munkakötelezettség alóli további mentességi okokat is meghatározza a Javaslat. Tételesen felsorolja azokat a személyes akadályozó tényezőket, amelyek miatt az e körbe tartozó állampolgárok (elsősorban anyák) nem tudják e kötelezettségüket teljesíteni. A Javaslat a honvédelmi munkakötelezettséget nem terjeszti ki a Honvédség és a rendvédelmi szervek személyi állományára. E személyek ugyanis a rendkívüli állapotban a kiemelkedően fontossá váló rendeltetésszerű feladatokat teljesítik.
A 13-17. §-hoz
A honvédelmi feladatok szükségessé teszik a Honvédség és a rendvédelmi szervek, az állami anyagi tartalékok mellett az ország összes erőforrásának honvédelmi célokra való igénybevételét.Mind a természetes személyek - beleértve a külföldieket is -, mind a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezhetők az Alaptörvény XXXI. Cikkének (6) bekezdése alapján honvédelmi és katasztrófavédelmi célból, amelyek közül a Javaslat a honvédelmi esetkört szabályozza. E kötelezettségek közös jellemzője, hogy a kötelezett - aki a szolgáltatás tárgyával tulajdonosi vagy birtokosi viszonyban van - vagyoni viszonyait érintik, ezért vagyoni szolgáltatásként foglalhatók össze. E szolgáltatások a személyes honvédelmi kötelezettségek teljesítését nem befolyásolják.
A Javaslat ennek megvalósítása érdekében az ország területén életvitelszerűen tartózkodó természetes személyek, továbbá az ott működő jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek terhére különböző gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket állapít meg. Ezeket a Javaslat szolgáltatásoknak nevezi.
A gazdasági és anyagi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás valamennyi gazdasági területre kiterjedően biztosítja mind a felkészülés időszakában, mind a rendkívüli jogrendben a védelem gazdasági szükségleteinek kielégítéséhez szükséges jogi feltételeket.
A Javaslat a gazdasági és anyagi szolgáltatás fogalmi körébe vonja a termelő, a szolgáltató és kereskedelmi tevékenységet, továbbá a tartalékképzést és - kezelést. A Javaslatban szereplő gazdasági és anyagi szolgáltatásokat a Javaslat részletezi, amelyek kiterjednek:
- meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a szolgáltatás igénybevételének tűrésére;
- valamely tevékenységtől való tartózkodásra;
- a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges előkészületi tevékenységekre;
- az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére.
Mindezek alapján már békeidőszakban biztosítható a honvédelmi feladatokra való felkészülés (a tervezés, az ingó és ingatlan dolgok lebiztosítása, a szolgáltatásokra való kijelölés stb.), továbbá a befogadó nemzeti támogatással összefüggésben jelentkező infrastrukturális jellegű szövetségi feladatok teljesítése.
A Javaslat amellett, hogy általánosságban rögzíti a szolgáltatás teljesítésének kötelezettségét, meghatározza azokat a társadalmilag kiemelt célokat, amelyeket a szolgáltatások teljesítésével biztosítani kell.
A mentességi szabályok és a mentesítettek körének meghatározásával a Javaslat elősegíti a társadalmi-politikai intézményrendszer zavartalan működését, illetve a lakosság alapellátásához nélkülözhetetlen közellátási, közszolgáltatási funkciók fenntartását.
A Javaslat meghatározza a szolgáltatások igénybevételére jogosult szerveket, az ún. igénybevételi hatóságokat és az igénybevételnél érvényesítendő szempontokat. A szolgáltatási kötelezettséget:
- az egész ország területén a Kormány vagy felhatalmazása alapján a feladatkörrel rendelkező miniszter,
- illetékességi területén a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester, valamint polgármester, továbbá törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a katonai igazgatás területi szervének vezetője,
- rendkívüli vagy szükségállapot esetén, ha szükséges, a felsoroltakon kívül az illetékes katonai szervezet parancsnoka rendelheti el.
Részletesen meghatározza a Javaslat a különböző igénybevételi hatóságok szabályozási feladatait és az igénybevétel elrendelésével kapcsolatban azok ágazati és helyi hatáskörét is.
Tekintettel arra, hogy a szolgáltatási kötelezettségeket és az azok igénybevételének elrendelésével kapcsolatos jogköröket a Javaslat - garanciális okból - tételesen felsorolja, azt is biztosítja, hogy a szolgáltatásra kötelezetteket ezen túl más szolgáltatásra kötelezni nem lehet.
A Javaslat abból az alapelvből indul ki, hogy a honvédelmi kötelezettség teljesítése miatt a szolgáltatásra kötelezettek nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mint a szolgáltatás tárgyával nem rendelkezők. Ezért előírja, hogy meghatározott esetek (pl. ellenség által okozott kár) kivételével a szolgáltatással kapcsolatban az államot kártalanítási kötelezettség terheli.
A kártalanítási eljárás lefolytatására a szolgáltatást elrendelő igénybevételi hatóság jogosult és kötelezett. A Javaslat meghatározza a másodfokú döntéssel rendelkező hatóságot is.
A 18. §-hoz
A honvédelem nemzeti ügy, ezért a Javaslat a honvédelem irányító szervei és a Honvédség feladatai mellett meghatározza a honvédelemben érintett más szervek feladatait is. Ezeket két nagy csoportba foglalja.Egyik csoportba a rendvédelmi szervek tartoznak, amelyek - a korábbi fogalom felülvizsgálatával - az értelmező rendelkezések között kerülnek maghatározásra. A rendvédelmi szervek a rájuk vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladataik mellett működnek közre egyes honvédelmi, különösen a hátországvédelmi feladatok végrehajtásában.
A honvédelemben érintett szervek másik nagy csoportját a polgári hatóságok, intézetek, intézmények, vállalatok és más szervek alkotják. A Javaslat tételesen meghatározza a honvédelmi feladatköröket, ahol e szervek részt vesznek a honvédelmi feladatok ellátásában.
Mindkét szervcsoportra vonatkozóan a részletes feladatokat és az azokhoz kapcsolódó hatásköröket a Kormány, vagy a tevékenységi kör szerint felelős miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.
A 18. § további rendelkezései szerint vehetnek részt a honvédelmi feladatok megvalósításában a társadalmi szervezetek, együttműködve a helyi védelmi igazgatás szerveivel. E szervezetek autonómiájuk érintetlenül hagyásával, önkéntesség alapján elsősorban az országvédelem jelentőségének tudatosításával, a társadalom szerveinek és az állampolgároknak erre történő mozgósítása elősegítésével kapcsolatos feladatokban működhetnek eredményesen közre, mivel átfogják a lakosság széles rétegeit.
II. Fejezet
A HONVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA
A 19. §-hoz
A honvédelem irányításában kiemelkedő szerep hárul az Országgyűlésre, mint a legfőbb népképviseleti szervre. A Javaslat az Országgyűlésnek az Alaptörvényben nem nevesített döntési hatásköreit sorolja fel, a stratégiai fejlesztési irányokat tartalmazó biztonság- és védelempolitikai alapelvektől a végrehajtás főbb irányainak és feltételeinek megállapításáig.Az Országgyűlés jogkörei között kerülnek kiemelésre a honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottságának jogkörei az ellenőrzés és véleményezés során.
A 20. §-hoz
A Javaslat a köztársasági elnök Alaptörvényben meghatározott főparancsnoki hatásköréhez igazodva - a Kormány működésirányítási hatáskörét alapul véve - egységesíti a köztársasági elnöki döntések előterjesztési rendjét. Garanciális jellegű az a köztársasági elnöki jogosítvány, miszerint a Honvédség működését érintő bármely kérdésben információt kérhet a Kormánytól.A védelmi tervet a Honvéd Vezérkar dolgozza ki, amely terv magában foglalja a fegyveres küzdelem megvívásának, minden oldalú biztosításának és a hadszíntér - amely alatt védelmi hadműveletek esetén az ország területe értendő - előkészítésének valamennyi kérdését. A védelmi terv ugyanakkor nem nélkülözheti a kormányzat - ezen belül a honvédelmi miniszter - felelősségét sem.
A Javaslat a szolgálati viszonnyal összefüggő döntéseket mellőzi, mivel az teljes egészében a jogállási törvény szabályozási körébe tartozik.
Szimbolikus jellegű jogosítványa a köztársasági elnöknek, hogy a miniszter előterjesztésére a Honvédség katonai szervezeteinek katonai csapatzászlót adományoz.
Az Alaptörvény 9. cikk (5) bekezdése alapján a Javaslat az ellenjegyzési kötelezettség alól e döntési jogköröket mentesíti.
A 21. §-hoz
A Javaslat részletezi a Kormánynak a honvédelemmel, vagy a Honvédség működésének irányításával kapcsolatos hatáskörét. Abból indul ki, hogy az Alaptörvény 45. cikk (2) bekezdés szerint a Honvédség működésének irányítása a Kormánynak, mint a végrehajtó hatalom kizárólagos letéteményesének a feladata, amelyet politikai felelősség terhel a Honvédség hadrafoghatóságáért, tevékenységéért. A működés-irányítás minden olyan irányítási hatáskört felölel, amely nem tartozik az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök hatáskörébe.A Kormány az Alaptörvény hivatkozott rendelkezése szerint közvetlenül, vagy a honvédelmi miniszter útján irányítja a Honvédséget.
A Kormány feladata a hosszútávra szóló biztonság- és védelempolitikai alapelvek kidolgozása és az Országgyűlés elé terjesztése. A Kormány hatáskörébe tartozik a gazdaság honvédelmi célú felkészítésének és fejlesztésének meghatározása, valamint a gazdaságmozgósításról való döntés, a részletes honvédelmi feladatok meghatározása, összehangolása.
A Javaslat a Kormány hatáskörébe utalja a polgári védelmi felkészítés feladatainak meghatározását azzal a céllal, hogy a támadó fegyverek és más események által okozott károk megelőzésére, felszámolására, az ezzel összefüggő mentésre és mentesítésre, továbbá a lakosság anyagi javainak háború idején történő védelmére már béke idején kell felkészülni. E feladatokat - hasonlóan a gazdaságmozgósítás feladataihoz, a védelmi célú tartalékok kialakításához stb. - már békeidőszakban meg kell kezdeni. A Kormány döntési hatáskörébe tartozik a Honvédség készenléte fokozásának elrendelése is.
A Kormány irányítja, illetve összehangolja a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek, a helyi közigazgatási, valamint más szervek honvédelmi tevékenységét, továbbá kiadja a honvédelmi felkészüléssel és a gazdaságmozgósítással kapcsolatos szükséges - feladatkörébe tartozó - jogszabályokat.
A működés-irányítás egyik alapvető eleme a Honvédség felső szintű vezetési rendjének meghatározása. Ez a hatáskör magában foglalja a hatékonyság követelményének és a politikai felelősségnek leginkább megfelelő felső szintű katonai vezetési szervezet kialakításának lehetőségét is. A működés-irányítás körébe tartozik a honvédség területi elhelyezkedése, felszerelése, felkészítése alapvető elveinek és a hadszíntér-előkészítés főbb követelményeinek meghatározása is. Ez utóbbi jelentősége elsősorban abban nyilvánul meg, hogy békeidőben az ország területén létesített nagyobb állami beruházások - pl. utak, autósztrádák, hidak építése, a hírközlés korszerűsítése - megvalósításánál a Honvédség védelmi hadművelethez igazodó igénye is kielégítést nyerjen.
A Kormány évente beszámol az Országgyűlésnek a honvédelmi politika megvalósításáról, a Honvédség felkészítéséről, állapotáról és fejlesztéséről.
A 22-23. §-hoz
A honvédelemre vonatkozó irányítási hatáskörök megosztása úgy történik, hogy a honvédelmi miniszter a honvédelmi feladatok végrehajtásáért felelősen gyakorolja mindazokat az irányítási jogokat, amelyeket az Alaptörvény vagy törvény nem utal másnak a hatáskörébe. A miniszterek hatáskörére vonatkozó szabályozási gyakorlathoz közelítve a Javaslat a honvédelmi miniszter részletes feladat- és hatáskörét nem határozza meg, mivel az kormányrendeleti szabályozási tárgykör. A Javaslat voltaképpen a honvédelmi miniszter irányító tevékenységének két irányát, az ún. külső honvédelmi ágazati igazgatási funkciót és a Honvédségre, mint szervezetre irányuló döntéshozatalt nevesíti.A honvédelmi miniszternek a honvédelem országos méretű szervezésére, fejlesztésére vonatkozó jogkörei összefüggnek a társtárcák honvédelmi feladataival, amelyek alapjait a Javaslat határozza meg. Az általános szabályok alapján a miniszterek további részletes honvédelmi feladatainak meghatározása a Kormány hatáskörébe tartozik.
A 24-29. §-hoz
A Javaslat a katasztrófavédelemre és a veszélyhelyzetre vonatkozó koncepcióra is figyelemmel szabályozza a védelmi igazgatás rendszerét, szervezeti és működési alapjait. Legfontosabb eleme, hogy a fővárosi, megyei védelmi bizottságok hatáskörébe utalja az illetékességi területükön a honvédelmi tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok irányítását, illetve koordinálását. Ezáltal biztosítható a honvédelmi tevékenység irányításának hatékonysága, szakszerűsége és egységes szervezeti feltételrendszere.A védelmi igazgatás működése érdekében a bizottságok hatáskörét minősített helyzetben, honvédelmi ügyekben a kormánymegbízott gyakorolja.
A Javaslat tételesen határozza meg a védelmi bizottság összetételét és keretszerűen a működésének szabályait.
A főváros kerületeiben, a megyei jogú és a védelmi bizottság által kijelölt városokban (körzetekben) a városi (kerületi) polgármester vezetésével helyi védelmi bizottságok látják el a helyi honvédelmi feladatokat.
A helyi védelmi bizottságok megalakítását az teszi szükségessé, hogy vannak olyan honvédelmi feladatok, amelyeket egy-egy település önállóan nem képes megoldani, ezért indokolt, hogy a természetes gazdasági-közigazgatási kapcsolatok figyelembevételével kialakított, több települést összefogó honvédelmi körzetben helyi védelmi bizottságok kerüljenek létrehozásra. A helyi feladatok szervezése és irányítása a polgármester hatáskörébe tartozik. E feladatok egy része közigazgatási-szervezési hatáskör, nagyobb része pedig a más állami, továbbá gazdálkodó szervezetek, valamint az állampolgárok honvédelmi kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos hatósági hatáskör (pl. ingatlan igénybevételének elrendelése, a honvédelmi kötelezettséget teljesítők és hozzátartozóik szociális ellátása). Az igénybevétel lehetősége tulajdoni formától függetlenül érvényesült.
Ez a szabályozás biztosítja, hogy a honvédelmi érdekek hatékony érvényesítése érdekében a központi döntéshozó és a végrehajtásért felelős önkormányzati szervek közé irányítókoordináló szerv illeszkedjék. A Javaslat tételesen meghatározza a helyi védelmi bizottságok, valamint a polgármesterek honvédelemmel és gazdaságmozgósítással kapcsolatos feladat- és hatáskörét, garanciát teremtve arra, hogy egységesen és maradéktalanul teljesüljenek a honvédelmi feladatok.
III. Fejezet
A HONVÉDELMI TANÁCS
A 30-34. §-hoz
A Javaslat szerint a rendkívüli állapot kihirdetésével egyidejűleg létrehozandó Honvédelmi Tanács az Alaptörvény által meghatározott személyi összetételű, kivételes hatáskörrel rendelkező szerv, amely működése idején gyakorolja az Országgyűlés által átruházott, e Javaslatban felsorolt jogokat, továbbá a köztársasági elnök és a Kormány jogait.A Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején az ország honvédelmének és a Honvédségnek legfelsőbb irányító szerve.
Ezzel összhangban a Javaslat meghatározza a Honvédelmi Tanács irányítási feladatait és hatáskörét, a tagjainak mentelmi jogával és helyettesítésével kapcsolatos szabályokat.
A Javaslat rögzíti a Honvédelmi Tanács működésére vonatkozó szabályok között, hogy ügyrendjét maga állapítja meg, hatáskörét testületként gyakorolja. Akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A határozat érvényességéhez - a Honvédelmi Tanács tagja mentelmi jogának felfüggesztéséről való döntés kivételével - a jelenlévő tagok több mint a felének a szavazata szükséges. Döntéseit a köztársasági elnök, mint a Honvédelmi Tanács elnöke és a miniszterelnök írja alá, és azokat az országban működő műsorszóró rádió- és televízióadók, napilapok és hirdetmények útján lehet kihirdetni, vagy pedig a Magyar Közlönyben az általános szabályok szerint kell kihirdetni a Javaslat 64. §-a szerint.
A Honvédelmi Tanácsra vonatkozó további rendelkezések azt célozzák, hogy a működésének előkészítése szempontjából alapvető jelentőségű feladatokat már béke idején elvégezzék, annak érdekében, hogy a Honvédelmi Tanács létrehozását követően azonnal képes legyen a reá háruló feladatokat megoldani.
MÁSODIK RÉSZ
A HONVÉDSÉG
IV. Fejezet
A HONVÉDSÉG JOGÁLLÁSA ÉS FELADATAI
A 35-37. §-hoz
A Javaslat meghatározza a Honvédség jogállását, jellegét. E szerint a Honvédség polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrális vezetésű fegyveres erő. Békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban pedig az önkéntesség mellett a hadkötelezettségen alapuló fegyveres állami szerv. A honvédelem nemzeti ügy, ezért a Honvédség feladatait a honvédelemben közreműködő más szervekkel együttműködve hajtja végre.A Javaslat az Alaptörvényben szereplő elemek összefoglalásával, a fegyverhasználati jog terjedelme szerint elkülönítve fogalmazza meg a Honvédség feladatait. Kiemelkedően legfontosabb feladat a védelem: a Magyar Köztársaság függetlenségének, területének és határainak katonai védelme, valamint a nemzetközi szerződésből eredő közös védelem és a békefenntartó és humanitárius feladatok ellátása. Az Alaptörvény 45. cikkének (3) bekezdése ugyanakkor tartalmazza a katasztrófákkal összefüggő honvédségi közreműködés kérdését, valamint az 50. cikk a szükségállapoti felhasználást.
A felsorolás tartalmazza ugyanakkor az Alaptörvény szövegébe be nem épült feladatelemeket is.
V. Fejezet
A HONVÉDSÉG SZERVEZETE
A 38-39. §-hoz
A Honvédség szervezeti felépítése az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdésére tekintettel sarkalatos törvényi szinten nyer szabályozást. A Javaslat meghatározza a Honvédség szervezetei kialakításának általános követelményeit. E szerint e szerveket a béke és háborús működési rendnek megfelelően kell létrehozni úgy, hogy a Honvédség egésze, vagy annak egyes elemei is képesek legyenek a meghatározott feladatok végrehajtására. A Javaslat rögzíti a szervezeti felépítés konkrét követelményeit is.A Honvédség szervezeti struktúrája három részre osztható: Honvédelmi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozó szervek, valamint a Honvédség hadrendje szerinti szervezetek. A Javaslat a katonai szervezetek szervezeti struktúráját is részletezi.
A Javaslat felülvizsgálja a katonai ügyészi szervezetnek a Honvédség szervezeti struktúrájában való eddigi elhelyezését, megszüntetve annak katonai szervezeti minősítését, valamint utal a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködő sajátos katonai szervezetre, a Ludovika Zászlóaljra.
A Honvédség szervezeteinek létrehozása, átszervezése, megszüntetése költségvetési tényező is. Ezért az alapítással, megváltoztatással vagy megszüntetéssel kapcsolatos szabályokat a költségvetési szervekre vonatkozó szabályok figyelembevételével kell megállapítani. Garanciális szempontok alapján a Javaslat rögzíti, hogy a honvédelmi szervezetek felépítését, állományát, technikai eszközeit állománytáblának, illetve munkaköri jegyzéknek kell tartalmazni.
VI. Fejezet
A HONVÉDSÉG SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA ÉS SZERVEZETEINEK ELHELYEZÉSE
A 40-42. §-hoz
A Honvédség személyi állományát az önkéntes haderőre történő áttérés óta tényleges szolgálatot teljesítő katonák, kormánytisztviselők, közalkalmazottak és a Munka Törvénykönyve szerinti munkavállalók alkotják; a hadkiegészítési állományát tartalékosok, potenciális hadkötelesek, valamint megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején a hadkötelesek képezik.Tételesen meghatározza a Javaslat a tényleges katonai állományba tartozók honvédek körét, akik önkéntes jelentkezés alapján, megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején - a hadkötelezettség bevezetése után - az önkéntes jelentkezés mellett hadkötelezettség alapján teljesítenek katonai szolgálatot.
A Javaslat a személyi állomány vonatkozásában meghatározza az állománytáblák, munkaköri jegyzékek tartalmi követelményeit.
A Javaslat szabályozza a Honvédség szervezetei elhelyezéséhez, illetve a feladatok ellátásához rendelkezésre bocsátott ingatlanok tulajdonosi viszonyait, vagyonkezelésének kérdését. Tartalmazza az egyes katonai szervezetek elhelyezésére vonatkozó alapvető szabályokat és az elhelyezés módjait.
VII. Fejezet
A HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSA ÉS VEZETÉSE
A 43-44. §-hoz
A Honvédség jogállásából következően a katonai szolgálat teljesítése függelmi rendszerben történik. E függelmi viszonyok alanyai az elöljáró vagy felettes, illetve az alárendelt. A Javaslat tisztázza a szolgálati elöljáró, hivatali felettes, illetve szakmai elöljáró, szakmai felettes fogalmát, és meghatározza jogosultságaikat, valamint azok korlátjait. A Honvédségnél fennálló függelmi rendszer sajátossága, hogy a függelmi jogviszonyokban az egyszemélyi felelős vezetés (parancsnoklás) elve alapján a szolgálati és a szakmai elöljárói, valamint a hivatali és a szakmai felettesi irányítás és vezetés érvényesül. Ezekre tekintettel a szabályozás a Honvédség irányítására, vezetésére a szolgálati út betartását írja elő, amelytől csak jogszabályban meghatározott esetekben lehet eltérni.A 45-46. §-hoz
Az Alaptörvény 45. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy a Honvédség irányítására az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a honvédelmi miniszter jogosult, továbbá rögzíti a Honvédelmi Tanács legfelsőbb irányító szerepét az alkotmányosan kihirdetett rendkívüli állapot idején.A Javaslat határozza meg és határolja el a miniszter jogosultságát az ágazat és a Honvédség irányításában, továbbá a közigazgatási államtitkár szakirányítási, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke katonai vezetési feladatát. E szabály azt az irányítói és vezetői munkamegosztást takarja, amely szerint a Honvédség irányítása és vezetése a miniszter kezében összpontosul, a Honvédelmi Minisztérium hivatali szervezetének vezetője (a közigazgatási államtitkár) gyakorolja a Honvédség nem katonai működésére irányuló szakirányítási hatásköröket, míg a Honvéd Vezérkar főnöke látja el a Honvédség katonai vezetését, mint annak első számú katonája, illetve szolgálati elöljárói jogköréhez kapcsolódva az általános katonai szakterület szakirányítását is. A Hvt2.-től eltérően ugyanakkor a részletes feladatmegosztás kormányrendeleti szintre, a statútum-rendeletbe kerül.
A Honvédség jogszerű működéséért a honvédelmi miniszter a felelős. A Javaslat biztosítja az ehhez szükséges intézkedési lehetőségeket, és garanciális jogként szabályozza az intézkedések egy része meghozatalának nyilvánosságát, illetve feltételrendszerét.
A Javaslat rendelkezik a Honvédelmi Minisztérium jogállásáról, amely szerint e minisztérium az ország katonai védelemre való felkészítésének és tervezésének, szervezésének központi közigazgatási, valamint a Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének szerve, valamint ehhez kapcsolódva tartalmazza a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényhez képest eltérő szabályokat.
A 47. §-hoz
A Javaslat törvényi szinten tartja a Honvédség szervezeti struktúrájának részét képező katonai szervezetek középszintű irányítására és vezetésére vonatkozó alapvető szabályokat. Ezen irányítás a középszintű irányító szervek, más magasabb szintű parancsnokságok parancsnokainak a hatáskörébe tartozik. E hatásköröket a honvédelmi miniszter határozza meg.A NATO tagságunkra figyelemmel a szövetségi feladatok végrehajtása során egyes magyar katonai szervezetek vagy szervezeti egységek a szövetséges fegyveres erők közös magasabb kötelékének keretében, annak alárendeltségében működnek. Ilyen együttműködés történhet a szövetségbe nem tartozó fegyveres erőkkel való viszonylatban is. E sajátos szolgálati alárendeltség esetén, a közös kötelékbe tartozó nemzeti egységek vezetése során a magasabb kötelék vezetési rendjére vonatkozó külföldi szabályok az elsődlegesek. A nemzeti szabályok csak akkor és olyan mértékben alkalmazhatók, ha egyes konkrét esetekre a szövetséges fegyveres erők szabályai nem megfelelők vagy nincsenek ilyen szabályok. A Javaslat ezért rendelkezik a külföldi szolgálatot teljesítő egyes katonai szervezetek szövetséges fegyveres erők közös parancsnoksága vagy más nemzetközi parancsnokság parancsnokának hadműveleti irányítása alá helyezésének lehetőségéről, az ilyen szervezetek adminisztratív irányításáról, hadműveleti irányításáról és vezetéséről.
A 48-51. §-hoz
A Javaslat a Honvédség jogállására és a szervezetrendszerében fennálló függelmi viszonyokra figyelemmel az egyszemélyi felelős vezetés (parancsnoklás) elvéből kiindulva szabályozza a katonai szervezetek vezetését, a katonai szervezet élén álló parancsnok feladat-és hatáskörét, helyettesítésének rendjét, és meghatározza a rangidős fogalmát. Garanciális szabályként rögzíti, hogy a parancsnoklás gyakorlása, a vezetés csak a jogszabályok és az elöljárók által meghatározott keretek között történhet.A sajátos felelősségi alakzatokat eredményező vezetési eszköz, a parancs jellemzői közül a Javaslat a parancs kiadására feljogosító helyzeteket, a végrehajtás rendjét és a tiltott tárgyköröket nevesíti.
Az 52. §-hoz
A Javaslat egyszerűsíti a Honvédség ún. belső rendelkezéseivel és azok közzétételével kapcsolatos szabályrendszert, elkülönítve annak két elemét, az általános vezetési rendhez kapcsolódó intézkedést és a szakirányításhoz kapcsolt szakutasítást. A Hvt2-től eltérően a miniszteri utasításokról nem kellett rendelkezni, mivel a tárgykör nem tér el a jogalkotási törvényben általánosan szabályozott miniszteri normatív utasítás-kiadási jogkörtől.A Honvédség vezetésének hatékony működési feltétele, hogy az irányítás-vezetés jogi eszközeinek tartalmát az érintettek megismerjék. Ezért a Javaslat szabályozza a vezetés normatív eszközeinek közzétételét. Szövetségi kötelezettségünkből eredő feladatokra figyelemmel a szabályozás rendelkezik arról, hogy a szövetséges fegyveres erők közös parancsnokságai által kiadott parancsok és intézkedések is közzétehetők.
VIII. Fejezet
A HONVÉDSÉG KÉSZENLÉTI ÉS SZOLGÁLATI RENDSZERE, AZ ŐRZÉSVÉDELEM, A FEGYVER ÉS MÁS KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK HASZNÁLATA, A KATONAI JELKÉPEK ÉS JELZÉSEK
Az 53-54. §-hoz
A Javaslat fenntartja a Honvédség készenléti és szolgálati rendszerének alapvető szabályait azzal, hogy a Honvédség Alaptörvény szerinti feladatai végrehajtásához szükséges képességek elérése a készenléti rendszer útján történik. A készenlét fokozására a veszélyeztetettséggel arányosan kerül sor. A részletes szabályok végrehajtási rendeletben fejthetők ki.Az őrzés-védelem olyan tevékenység, amely a katonai szervezetek objektumainak, létesítményeinek, szállítmányainak, javainak őrzését, személyi állományának védelmét szolgálja. Fontosságára figyelemmel szükséges törvényi szinten rendelkezni azokról a főbb követelményekről, amelyekre e tevékenység részletes szabályozása épülhet. A Javaslat szabályozza a feladat ellátásának alapvető feltételeit, módjait és eszközeit.
Az 55-58. §-hoz
A Honvédség, mint fegyveres erő jellege indokolja, hogy - az alaptevékenysége lényegével összefüggő - fegyverhasználatát sarkalatos törvény szabályozza. A Javaslat kimondja, hogy a katonai szervezetek a harci feladataik végrehajtására rendszeresített fegyverzeteiket törvényben, nemzetközi szerződésekben, valamint jogszabályoknak megfelelő elöljárói parancsokban meghatározottak szerint használják. A fegyverzet működtetése, használata a Javaslatban meghatározott feladatok végrehajtására való felkészülés során is elengedhetetlen, ezért a tervezet ennek lehetőségét fenntartja.A Honvédség feladatai közé tartozik a nemzetközi szerződésekből fakadó katonai kötelezettségek teljesítése is. A kötelezettségek teljesítése során a honvédelmi miniszter által kijelölt katonai szervezetek fegyverhasználati joggal, fegyveresen teljesítik feladataikat. E műveletek sajátosságaira figyelemmel a Javaslat a fegyverhasználat eltérő, speciális rendelkezéseit is tartalmazza.
A Javaslat garanciális szabályként meghatározza, hogy a Honvédség esetében mi minősül fegyvernek (fegyverzetnek), rendelkezik - törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén - más kényszerítő eszközök alkalmazásának a lehetőségéről. A Javaslat törvényi szinten részletezi az egyes katona lőfegyver-használatára és az egyéb kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó szabályokat.
A lőfegyver használata az élethez és a testi épséghez való jog sérelme szempontjából a legsúlyosabb kényszerítő eszköz, ezért alkalmazására törvényi szabályozás szükséges, igénybevételét pedig különleges garanciákhoz kell kötni. Lőfegyverhasználatnak minősíti a Javaslat azt az esetet, ha fegyveresen teljesített szolgálati feladat ellátása során - saját elhatározásból vagy parancsra - a katona szándékosan személyre irányított (célzott) lövést ad le. A fegyverhasználat alapvetően védelmi jellegű (pl. őr-, ügyeleti, futár-, fogoly őrzésére rendelt) szolgálatokban bárkit, tehát katonát és polgári személyt egyaránt érinthet. Külön szabályozza a Javaslat azokat az eseteket, amikor csak katonával szemben kerülhet sor a fegyverhasználatra. Ezek döntően a katona által elkövetett meghatározott bűncselekmények megakadályozására szolgálnak.
Garanciális szabályként rögzíti a Javaslat a fegyverhasználat módjára és tilalmára vonatkozó rendelkezéseket. A fegyverhasználatot megelőző intézkedések célja egyrészt az, hogy az intézkedéssel érintett személy számára felismerhető legyen, hogy vele szemben milyen intézkedés történik, az intézkedés foganatosítása tőle milyen magatartást kíván, és ezáltal a lőfegyverhasználat megelőzhető vagy elkerülhető legyen. Az előzetes figyelmeztetés annak tudatosítására irányul, hogy a felszólítottal szemben - további engedetlensége esetén - lőfegyvert fognak alkalmazni. A Javaslat tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor tilos fegyvert használni, valamint külön rendelkezik a tömegben, katonai csoportosulásban lévő katonával szembeni fegyverhasználat esetköréről.
Az 59-60. §-hoz
A Javaslat az egyéb kényszerítő eszközök között szabályozza a testi kényszer, könnygázszóró készülék, gumibot, bilincs, vagy szolgálati kutya alkalmazásának feltételeit. A szabályozás - a Honvédség feladataira figyelemmel - különbséget tesz a polgári személlyel és katonával szembeni alkalmazhatóság esetkörei között.A testi kényszer a támadás elhárításának, valamely cselekvés kikényszerítésére vagy abbahagyására irányuló intézkedésnek, valamint jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülés leküzdésének a legenyhébb, valamint legegyszerűbb módja, amelynek során a fizikai erőfölényben lévő katona testi kényszerítést alkalmaz.
A bilincs a további támadás, az ellenszegülés, a szökés, valamint az önkárosítás megakadályozására szolgáló megelőző, védelmi jellegű kényszerítő eszköz. Alkalmazásának törvényi feltétele, hogy kizárólag személyi szabadságában korlátozott vagy korlátozni szükséges katonával (polgári személlyel) szemben alkalmazható.
A könnygázszóró készülék, valamint a gumibot használatára csak abban az esetben kerülhet sor, ha a testi kényszer nem érte el célját vagy alkalmazására nincs lehetőség.
A szolgálati kutya kényszerítő eszközként való alkalmazása szintén törvényi szintű szabályozást igényel. A szolgálati kutya az előzőekben részletezetteknél súlyosabb kényszerítő eszköznek minősül, így alkalmazásának módjait és feltételeit a Javaslat részletesen szabályozza.
A 61. §-hoz
Garanciális rendelkezést jelent a Javaslatban az, hogy a kényszerítő eszköz alkalmazása során megsérült személy részére segítséget kell nyújtani, továbbá az alkalmazást minden esetben - a szolgálati elöljárónak történő jelentési kötelezettség mellett - ki kell vizsgálni.A 62. §-hoz
A Honvédség légvédelmi erőire az általánostól eltérő fegyverhasználati szabályok megállapítása indokolt, amelyet a légierő alkalmazása körülményeinek sajátosságai határoznak meg (jelentős pusztító erő, illetve annak elhárítására való képesség, az ellentevékenységre rendelkezésre álló rendkívül rövid idő, összetett - a NATO-ban egységes kialakítású - vezetési és együttműködési rendszer, a lakosság és az ország anyagi javainak védelméhez fűződő kiemelt érdek stb.).Az Észak-atlanti Tanács által jóváhagyott alkalmazási követelményekkel összhangban meghatározásra kerül a légvédelmi készenléti erők feladatköre, azok alárendeltsége.
A fegyverhasználat szabályai megfelelnek a NATO Integrált Légvédelmi Rendszere kialakítása során a szövetségben elfogadott elveknek, biztosítják az ellenséges tevékenységnek minősülő - a fegyverhasználat alapjául szolgáló - cselekmények, helyzetek pontos, a jogállami követelményeknek megfelelő meghatározását és a rendelkezésre álló időn belüli döntéshozatal garanciális elemeit.
A fegyverhasználatra kizárólag az MH légierő ügyeletes parancsnoka megerősítésével (ill. kifejezett parancsára) kerülhet sor, amely alól csak az elfogást végrehajtó légi jármű önvédelmi célú fegyverhasználata jelent kivételt. Ez a megoldás a szövetségi rendszeren belül is biztosítja az állami felségjog érvényesítését.
A Javaslat lehetővé teszi az ellentevékenység végrehajtását a NATO alárendeltségébe tartozó, légvédelmi feladatokat ellátó erők mellett a nemzeti alárendeltségbe tartozó erők részére is, amely a nemzetek nemzetközi jog által elismert önvédelemhez való jogának érvényesítését is jelenti.
Figyelemmel a légierő fegyverhasználata esetleges (hazai, szövetségi, egyéb nemzetközi) következményeire, indokolt a megjelölt állami vezetők tájékoztatása.
A 63. §-hoz
A Honvédség fegyveres erő jellegét, egységbe tartozását és eltérő külső megjelenését a különböző katonai jelképek és jelzések szimbolizálják. Jelentőségük indokolja, hogy a rájuk vonatkozó főbb szabályokat a Javaslat állapítsa meg.A jelképek közül kiemelkedik a csapatzászló, amely a hazához, a nemzethez, az eskühöz és a csapathoz való kitartó hűség, valamint a bátorság, a katonai becsület és a bajtársiasság jelképe. Hasonló jelentőségű a történelmi zászlósor. E rendelkezések között nyert elhelyezést az állami felségjog jelzésére szolgáló hadilobogó használatára vonatkozó szabály is. A honvédség szárazföldi, légi és vízi járműveit a hadviselés nemzetközi szabályainak megfelelően felségjellel kell ellátni.
A katonai jelzések a személyi állomány, a csapatok és a járművek megkülönböztetésére szolgálnak.
A katonai egyenruha a Honvédség tényleges állományába tartozást, az egyenruhán viselt rendfokozat pedig az állománycsoportba tartozást és a feljebbvalói viszonyt fejezi ki, ezeken túl a csapatjelvény és csapatkarjelzés az azonos katonai szervezethez tartozás külső megnyilvánulási formája.
A Javaslat a jelenleginél nagyobb védelmet biztosít az egyenruhának és a rendfokozatnak, kezelve ugyanakkor olyan sajátos helyzeteket is, amikor a rendvédelmi szervek állománya missziós területen a katonai kontingens részét képezi.
HARMADIK RÉSZ
RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK
IX. Fejezet
MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET, RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT, SZÜKSÉGÁLLAPOT ÉS VÁRATLAN TÁMADÁS IDEJÉN ALKALMAZHATÓ SZABÁLYOK
A 64. §-hoz
Az Alaptörvényben szereplő különleges jogrend elemei közül a Javaslat III. részének tárgykörét a rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet és a váratlan támadás képezik, a veszélyhelyzetben bevezethető intézkedéseket önálló törvény határozza meg. Az Alaptörvény 48-54. cikkében szabályozott időszakok az ország életének kivételes időszakai, amelyekben az alaptörvényi feltételek megvalósulása esetén kivételes hatalom (rendeleti kormányzás) érvényesül.A rendkívüli intézkedések bevezetése és alkalmazása teszi lehetővé, hogy az ország személyi és dologi erőforrásai közül a szükségesek a haza fegyveres katonai védelme vagy az alkotmányos rend megóvása érdekében mértékben igénybe vehető legyen. Ezek az intézkedések biztosítják az ország egész területén a közrend és közbiztonság fenntartását, valamint a lakosság védelmét és alapvető életszükségleteinek folyamatos kielégítését.
A Javaslat meghatározza azokat a rendkívüli intézkedéseket, amelyeket szükségállapot idején a köztársasági elnök, rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács, megelőző védelmi helyzet vagy váratlan támadás esetén a Kormány rendeleti úton vezethet be. E szabályok hatályba lépése tehát a jogalkotó szervek döntését teszik szükségessé.
A Javaslat felhatalmazza a Kormányt a Honvédelmi Tanács és a köztársasági elnök rendelettervezeteinek előkészítésére, és azoknak a végrehajtásáért felelősök részére történő megküldésére, valamint rendelkezik az atipikus kihirdetési szabályok alkalmazásának lehetőségéről.
A 65. §-hoz
A fegyveres küzdelem fokozott követelményeinek megfelelően a Honvédség és a rendvédelmi szervek állományának szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok a Javaslat szerint rendkívüli vagy szükségállapot kihirdetése esetén lényegesen módosíthatók. A rendkívüli körülmények között teljesített szolgálatért az érintettek hazafias, önfeláldozó cselekedeteinek elismerése, megbecsülése és a követésükre való buzdítás érdekében érdemeik elismerésével és a szociális érdekeik védelmével kapcsolatban az általánosnál kedvezőbb szabályok (kitüntetések alapítása, illetmény, hozzátartozók ellátása stb.) állapíthatók meg.A Javaslat e §-ban nevesíti a hadkötelezettségen alapuló szolgálat időtartamát is.
A 66-73. §-hoz
A hadműveleti tevékenység zavartalan végrehajtása, a lakosság életének kímélése és a nemzeti vagyon megóvása érdekében a Javaslat szerint a közigazgatás, a közrend és a közbiztonság szabályai is megváltoznak.Ezek keretében többek között kijárási tilalom, meghatározott területekről a személyek és a vagyontárgyak elszállítása (kitelepítés, kiürítés) rendelhető el, korlátozható a személy- és áruforgalom, valamint az idegenforgalom. Megtiltható és korlátozható a gyülekezés, a sajtótermékek előállítása és terjesztése, a rádió és a televízió működése stb.
A polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatokat a Javaslat szerint rendelet is megállapíthat, feladataikat a megyei közgyűlés elnöke, fővárosban a főpolgármester utasításai szerint látják el, adott esetben a testületeket helyettesítő jogkörben is.
Kivételes esetekben a diplomáciai mentesség intézménye is korlátozható vagy viszonossághoz köthető.
A 74-75. §-hoz
A rendkívüli vagy szükségállapot körülményei indokolják az igazságszolgáltatással összefüggő rendelkezések módosítását is.Ezzel összhangban a Javaslat szerint rendelet alapján új bíróságok és ügyészségek létesíthetők, egyes nagyobb helyőrségekben katonai bíróságok állíthatók fel, és megállapíthatók a katonai büntetőeljárás külön szabályai. Módosulhatnak a bírósági eljárás szabályai is. Így többek között egyes bűncselekmények szabálysértésnek minősülnek, a kisebb súlyú bűncselekmények miatti bírósági eljárásnak nincs helye, az elsőfokú bíróság rendszerint egyesbíróként jár el stb.
A bírósági eljárás során a Javaslat alapján meghatározott ügyekben fel kell függeszteni a folyamatban lévő eljárást. Az ország egész területén vagy egy részén rögtönbíráskodás (statárium) vezethető be, és a hatáskörébe tartozó ügyekben életfogytig tartó vagy 10-15 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Módosíthatók továbbá a büntető- és szabálysértési eljárás, a polgári peres és nem peres eljárás, valamint a közjegyzői eljárás szabályai.
A 76-78. §-hoz
Rendkívüli vagy szükségállapot idején szükségessé válik az ország összes személyi és dologi erőforrásának a haza fegyveres védelme vagy az alkotmányos rend megóvása érdekében történő mozgósítása.A Javaslat ennek jegyében meghatározza a honvédelem felkészítésének időszakára vonatkozó gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek körét, valamint a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek szabályait.
A rendkívüli vagy szükségállapot idején a szolgáltatási kötelezettség biztosítása érdekében a Javaslat számos intézkedés bevezetését teszi lehetővé. Így többek között a szolgáltatásra kötelezettek részére rendeletben szerződéskötési kötelezettség írható elő, elrendelhető a devizaforgalom, a takarékszolgálat, az adók és illetékek szabályainak módosítása, a külkereskedelmi forgalom korlátozása, továbbá kötött munkaerő-gazdálkodás bevezetése.
A Javaslat a fentieken kívül felhatalmazást ad a honvédelmi feladatok megvalósítása érdekében egyes gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó rendkívüli intézkedések megelőző védelmi helyzet és váratlan támadás idején történő bevezetésére is.
A 79. §-hoz
NATO-tagsággal vállalt kötelezettségünk a szövetség alkalmazási, eljárási elveivel, szabályaival harmonizáló nemzeti rendszer és szabályozás kialakítása.A 79. §-ban foglaltak - a Kormány részére adott felhatalmazással együtt - tükrözik a biztonság fogalmának komplex értelmezését. A Javaslat - garanciák mellett - hatékony cselekvési lehetőséget biztosít a Kormány számára a társadalmi lét széles területén a felkészülés időszakában, megelőző védelmi helyzetben, illetve annak kezdeményezésétől az Országgyűlés döntéséig.
A Javaslat elkülönítve határozza meg azokat a rendszabályokat és intézkedéseket, amelyek - a NATO Válságreagálási Rendszerével összefüggésben, az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján - a megelőző védelmi helyzet kihirdetését megelőzően is bevezethetők.
A rendelkezések alkalmazásával összefüggésben kiemelendő, hogy - a megelőző védelmi helyzet kezdeményezését követően, annak kihirdetése előtt - azok csak a közigazgatási és rendvédelmi szerveket, illetve a Honvédséget érinthetik, az állampolgárokra közvetlen kihatásuk nem lehet.
NEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
X. Fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
A 80-85. §-hoz
Ez a rész tartalmazza a hatályba léptetésre, az egyes kifejezések értelmezésére, az illetékmentességre és a Hvt2. hatályon kívül helyezésére, valamint a sarkalatossági beazonosíthatóságra vonatkozó rendelkezéseket.A 80. § a kormányrendeleti felhatalmazások körét bővítve, a Hvt2. -től eltérően differenciálva határozza meg. A miniszteri végrehajtási rendeleti felhatalmazások közül több a Szolgálati Szabályzat kiadása során egységes szerkezetbe foglalva kezelhető.
A 81. § az értelmező rendelkezéseket a honvédelmet érintő valamennyi törvény alkalmazása során egységesen határozza meg. A fogalmak egy része az Alaptörvény csapatmozgásokra vonatkozó terminológiáit egyértelműsíti, illetve a nemzetközi katonai együttműködés által érintett fogalmakat határozza meg.
A 82. § a hatályba lépés időpontját az Alaptörvény hatályba lépéséhez igazítja és elvégzi a szükségtelenné vált korábbi honvédelmi törvénymódosítások hatályon kívül helyezését.
A 85 § értelmében illetékmentes a Javaslat, valamint a végrehajtásáról szóló jogszabály alapján indított államigazgatási eljárás, hatósághoz benyújtott beadvány (jogorvoslat), továbbá a hatósági igazolás céljára kiállított közokirat. Méltánytalan lenne ugyanis, ha a honvédelmi kötelezettségét teljesítő személy a jogai érvényesítése során nem élvezne tárgyi illetékmentességet. A bírósági jogorvoslat során - ezzel szemben - az illetéktörvény 62. § (1) bekezdése körében illeték-feljegyzési jog érvényesül.