adozona.hu
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvénynek az indokolás nélkül felmentett kormánytisztviselők és köztisztviselők különadó alóli mentesítésével összefüggő módosításáról és a mentesség érvényesítéséről szóló T/2401. számú törvényjavaslat indokolása
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvénynek az indokolás nélkül felmentett kormánytisztviselők és köztisztviselők különadó alóli mentesítésével összefüggő módosításáról és a mentesség érvényesítéséről szóló T/2401. számú törvényjavaslat indokolása
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 9. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A különadó megfizetésére vonatkozó kötelezettség nem terjed ki arra a magánszemélyre, akinek a jogviszonyát a munkáltató a kormánytisztviselők jogállásáról, vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján indokolás nélkül szüntette meg."
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve mó...
"(1a) A különadó megfizetésére vonatkozó kötelezettség nem terjed ki arra a magánszemélyre, akinek a jogviszonyát a munkáltató a kormánytisztviselők jogállásáról, vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján indokolás nélkül szüntette meg."
(2) Az állami adóhatóság a magánszemélyt nyilatkozat megtételére hívhatja fel, de a tényállás tisztázásához szükséges adatok rendelkezésre bocsátására nem kötelezheti.
(3) Ha az állami adóhatóság az (1) bekezdésben meghatározott határidőt legfeljebb 15 munkanappal elmulasztja, köteles az általa vissza nem fizetett különbözet 10 %-ának megfelelő késedelmi díjat is megfizetni a magánszemély részére. Ha a mulasztás a 15 munkanapot meghaladja, az állami adóhatóság késedelmi díjként az általa vissza nem térített különbözet 50 %-át fizeti meg.
A törvény értelmében annál, akit a felmentési idő alatt felmentettek a munkavégzés alól, az erre az időre járó illetményét az adó alapjaként kell figyelembe venni. Abban az esetben például, ha törvény kötelezi a munkáltatót arra, hogy a felmentési idő felére felmentse a dolgozót a munkavégzés alól-azért egyébként, hogy akadálytalanul kereshessen munkát -, ez az időszak már olyannak minősül a törvény szerint, amely alatt a munkavállaló a különadó alapját képező bevételt szerezhet. A dolgozónak ebben a tekintetben sincs választási lehetősége. Ezért erre az időszakra nem lehet büntetőadót kivetni.
Indítványozzuk továbbá, hogy ne terjedjen ki a különadó-fizetési kötelezettség azokra sem, akik a jogviszonyuk megszűnését követő napon már - korábban megállapított - saját jogú nyugellátásban részesülnek, valamint ne minősüljön a különadó alapjának a felmentési (felmondási) időnek az a része, amelyre nézve a munkavállaló mentesült a munkavégzési kötelezettség alól.
A törvényjavaslatunk átmeneti szabályok megfogalmazásával rendelkezik arról, hogy a különadó és a munkavállalókat a jogviszony megszüntetésével járó járandóságaik miatt a hatályos szabályok szerint terhelő fizetési kötelezettségek összegének különbözetét az állami adóhatóság meghatározott szabályok szerint fizesse vissza az indokolás nélkül felmentett kormánytisztviselők és köztisztviselők számára. A rendelkezések azt biztosítják, hogy a magánszemélyek az őt terhelő fizetési kötelezettségeket különadó megfizetése nélkül teljesítsék, de részükre az igazságtalanul megállapított különbözetet az állam fizesse vissza.