adozona.hu
A társadalmi igazságosság erősítése és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében szükséges egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló T/2316. számú törvényjavaslat indokolása
A társadalmi igazságosság erősítése és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében szükséges egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló T/2316. számú törvényjavaslat indokolása
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 16 százaléka.
(2) Az összevont adóalapot képező jövedelmek után fizetendő adó,
a) ha az összevont adóalap nem haladja meg az 5 millió forintot, az összevont adóalap 16 százaléka;
b) ha az összevont adóalap meghaladja az 5 millió ...
"8. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 16 százaléka.
(2) Az összevont adóalapot képező jövedelmek után fizetendő adó,
a) ha az összevont adóalap nem haladja meg az 5 millió forintot, az összevont adóalap 16 százaléka;
b) ha az összevont adóalap meghaladja az 5 millió forintot, 800 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 32 százaléka.
(3) Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár."
"(2) A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy eltartott esetén 62 500 forint,
b) kettő eltartott esetén 125 000 forint,
c) három és minden további eltartott esetén 206 250 forint."
(2) Az Szja tv. 29/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Amennyiben a magánszemély a jogosultsági hónapban a (2) bekezdés szerinti kedvezményt teljes egészében azért nem tudja érvényesíteni, mert arra a tárgyidőszakkal együtt az adóévben megszerzett addigi jövedelme nem nyújt fedezetet, akkor a magánszemély az érvényesíteni nem tudott részösszeg után számított adó összegét az erre rendszeresített nyomtatványon a lakóhelye szerinti illetékes adóhatóságtól igényelheti, amelyet az a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül a magánszemély részére kifizet."
"33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely
a) az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 16 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15 100 forint, feltéve, hogy a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági határt, vagy
b) az a) pont alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 12 százalékát meghaladó része, ha a magánszemély éves összes jövedelme az adóévben meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 1 millió 510 ezer forinttal növelt összegét.
(2) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.
(3) A jogosultsági határ az adóévre 3 millió 188 ezer forint."
"A családi kedvezmény korlátozása
42. § Ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben az e rendelkezés a)-e) pontjai szerinti értékhatárt meghaladja, a családi kedvezmény összegéből az értékhatárt meghaladó rész 15 százalékát meghaladó részt érvényesítheti. E rendelkezés alkalmazásában értékhatár:
a) 7 millió 620 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév egyetlen napján sem haladta meg a három főt,
b) 8 millió 255 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a három főt, de egyetlen napján sem haladta meg a négy főt,
c) 8 millió 890 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a négy főt, de egyetlen napján sem haladta meg az öt főt,
d) 9 millió 525 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta az öt főt, de egyetlen napján sem haladta meg a hat főt,
e) 10 millió 160 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a hat főt."
/(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása helyett pénzben folyósított életjáradékról szóló szerződés esetében - a szerződéskötés időpontjában - választható, hogy /
"c) az adó mértéke 25 százalék,"
"(9) A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható kamatjövedelem esetében az adót csökkenti a kamatjövedelem külföldön megfizetett adója. Nemzetközi szerződés hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében a kamatjövedelem után fizetendő adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár."
"(2) Az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék."
"(2) A csereügyleti jövedelem után az adó mértéke 25 százalék."
"(2) Az adó mértéke
a) bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után 10 százalék;
b) az a) pontban nem említett osztalék (osztalékelőleg) esetében 25 százalék."
(2) Az Szja tv. 66. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható osztalékból származó jövedelem esetében az adót csökkenti az osztalék külföldön megfizetett adója. Nemzetközi szerződés hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében az osztalék után fizetendő adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár."
"(2) Az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék."
(2) Az Szja tv. 67. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható árfolyamnyereségből származó jövedelem esetében az adót csökkenti az árfolyamnyereség külföldön megfizetett adója. Nemzetközi szerződés hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében az árfolyamnyereség után fizetendő adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár."
"(2) Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék."
"(6) A vállalkozásból kivont jövedelem után az adó mértéke 25 százalék. Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett jövedelem esetében az így megállapított adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. A fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár."
" Adómentes kifizetések korlátozása
72/A. § (1) Az önsegélyező feladatot is vállaló társadalmi szervezet, önsegélyező egyesület (e § alkalmazásában: érdekképviselet), ha érdek-képviseleti tagdíj, hozzájárulás címén bevételt szed és arról közvetlenül vagy közvetve magánszemély vagy társaság a jövedelme csökkentésére vagy költségelszámolásra jogosító igazolást, bizonylatot kapott, akkor az érdekképviseletnek 54 százalék adót kell fizetnie a magánszemély(ek)nek az adóévben adómentes jogcímen kifizetett összeg azon része után, amely meghaladja az adóévi tagdíj-, hozzájárulás-bevétel és alapítványtól, más érdekképviselettől az adóévben kapott bevétel 40 százalékának és az adóévben keletkezett bármely más bevételének együttes összegét.
(2) A kifizetőnek 54 százalék adót kell fizetnie a magánszemély(ek)nek adómentes jogcímen az adóévben kifizetett (juttatott) összeg (nem pénzbeli vagyoni érték) azon része után, amely meghaladja érdekképviselettől, más alapítványtól kapott bevétele 40 százalékának és az adóévben keletkezett bármely más bevételének együttes összegét.
(3) Az e § szerinti adót az adóévet követő év február hónapban kell a kifizetőnek az általa levont jövedelemadó befizetésének szabályai szerint megfizetnie.
(4) E § alkalmazásában nem kell figyelembe venni a munkavállalói érdek-képviseleti tagdíjat akkor, ha az nem haladja meg a bér kettő százalékát. Ha meghaladja, akkor teljes egészében figyelembe kell venni.
(5) Nem kell e § rendelkezéseit alkalmazni az olyan adómentesen kifizetett (juttatott) összegre (nem pénzbeli vagyoni értékre), amely a kifizető elszámolási kötelezettsége mellett - akár közvetetten is - az államháztartás valamely alrendszeréből, egyházi forrásból, nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatásból, segélyből származik.
Kisösszegű és egyéb kifizetések, egyösszegű járadékmegváltások
73. § (1) Az önálló tevékenységből származó, egy szerződés alapján 15 000 forintot meg nem haladó összeg kifizetése esetén a magánszemély választhat, hogy
a) a jövedelem utáni adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be, vagy
b) írásban nyilatkozik arról, hogy összevont adóalapjának részeként adózik utána.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a bevétel egésze jövedelem, és az adó mértéke az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti legmagasabb adókulcs (százalékos adómérték).
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a magánszemélynek és a kifizetőnek a Második rész önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezései szerint kell az adókötelezettséget teljesítenie.
(4) A magánszemélyt csőd, felszámolás, végelszámolás keretében megillető tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és más hasonló járadék jellegű követelés, valamint a magánszemélyt megillető, a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítés egy összegben való megváltása esetén a kifizetett összeg teljes egészében jövedelem, és az adó mértéke 25 százalék, azzal, hogy a jövedelem utáni adót a kifizető állapítja meg, vonja le, és fizeti be.
(5) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági őstermelői tevékenység ellenértékeként kifizetett összeg esetében.
(6) A külföldi illetőségű magánszemély részére - ha a magánszemély illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén - kamat, jogdíj, szolgáltatási díj címen fizetett (juttatott) bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 30 százalék. Az adót - ha a bevétel kifizetőtől származik - a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be azzal, hogy nem pénzben történő juttatás esetén a juttatást terhelő adó megfizetésére a kifizető köteles. E rendelkezést nem kell alkalmazni a Magyar Állam, az államháztartás alrendszere, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen működő Részvénytársaság, a Magyar Export-import Bank Zártkörűen működő Részvénytársaság, a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen működő Részvénytársaság vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett, jóváírt kamatjövedelemre, a hitelintézet által fizetett, jóváírt kamatjövedelemre, továbbá a késedelmi kamatra. E rendelkezés alkalmazásában szolgáltatási díjnak minősül az Európai Parlament és a Tanács gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet besorolása szerinti üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvélemény-kutatás, valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből az üzleti ügynöki tevékenység díja.
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem
74. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének (ideértve a földjáradékot is) és más ingatlan bérbeadásából származó bevételnek az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalék.
(2) Mentes az adó alól a termőföld-bérbeadásból származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri.
(3) A magánszemély köteles a (2) bekezdés szerinti mentesség alapján korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelt összegben a szerződés megszűnése éve kötelezettségeként megállapítani, bevallani és megfizetni, ha a mentesség alapjául szolgáló szerződés az adómentesség feltételéül szabott időtartamon belül bármely okból (ide nem értve a szerződő feleken kívül álló okot, valamint a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondását) megszűnik.
(4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a magánszemély e tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi.
(5) A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem adókötelezettségére vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg.
(6) Más ingatlan bérbeadása esetén az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be. Nem kell az adót levonnia a kifizetőnek akkor, ha a magánszemély igazolja, hogy ingatlan bérbeadási tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, valamint - a társasház kivételével -közös tulajdonban lévő ingatlannak tulajdontársak közössége által történő bérbeadása esetén. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, illetőleg a kifizető bármely ok miatt az adót nem vonta le, az adót a magánszemélynek kell megállapítania, és negyedévenként az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóelőlegre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie.
(7) Más ingatlan bérbeadása esetén a magánszemély az adóévi összes ilyen bevételre vonatkozóan az (1) bekezdés rendelkezése helyett választhat, hogy a bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket (ideértve az adóelőleg megállapítására vonatkozó szabályokat is) alkalmazza. Ha a bevétel kifizetőtől származik, és a magánszemély választásáról a kifizetést megelőzően nyilatkozik, a kifizető e § rendelkezései helyett az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adóelőleg-levonási szabályokat alkalmazza. Ilyen nyilatkozat hiányában a kifizető által levont adó, vagy egyéb esetben a magánszemély által e § szerint megfizetett adó adóelőlegnek minősül, ha a magánszemély a választását az adóbevallásában érvényesíti.
(8) Ha az ingatlan fekvése szerinti állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén, akkor az ingatlan bérbeadásából, haszonbérbeadásából származó jövedelem - a (7) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelmének minősül.
(9) Az ingatlan bérbeadásából származó bevételből levonható az ugyanazon ingatlan után a vagyonadóról szóló törvény szerint az adóévben az előírt határidőig megfizetett adó."
"(8) Ha a társasház a (6) bekezdés rendelkezése szerint levont, illetve megfizetett adó után fennmaradó jövedelmet, vagy annak egy részét a tulajdonostársak között a tulajdoni hányadok arányában osztja fel, akkor az a magánszemély tulajdonostárs olyan bevétele, amelynek egésze jövedelem és az adó mértéke 35 százalék."
/(10) Ha a jog alapítása, megszerzése, valamint gyakorlása bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt,/
"a) a (6) bekezdés rendelkezésétől eltérően az (1)-(3) bekezdésben meghatározott jövedelem után az adó mértéke 25 százalék;"
1. 58. § (6) bekezdésében az "az adót" szövegrész helyébe az "az adó mértéke 25 százalék. Az" szöveg;
2. 63. § (1) bekezdésében az "az adót" szövegrész helyébe az "az adó mértéke 25 százalék. Az" szöveg;
3. 64/A. § (1) bekezdésében az "adóköteles jövedelem megállapítására" szövegrész helyébe a Jövedelem - ha az nem adómentes - után az adó mértéke 25 százalék, egyebekben pedig" szöveg; (4) bekezdésében az "Az adót" szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdésben említett adót" szöveg;
4. 65. § (2) bekezdésében a "kamatjövedelem után az adót" szövegrész helyébe a "kamatjövedelem után az adó mértéke 20 százalék, ennek megfelelően az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben az adó a vagyoni érték szokásos piaci értékének (nyereménybetét esetében a nyereményalap) egynegyede. Az adót" szöveg;
5. 67/B. § (5) bekezdés c)pontjában a "16 százalék" szövegrész helyébe a "20 százalék" szöveg;
6. 74/A. § (4) bekezdés a) pontjában a "szerinti, a 2010. december 31-ét követő kifizetés esetén az adó mértéke szerinti adót" szövegrész helyébe a "szerinti adót" szöveg; (5) bekezdés a) pontjában a "16 százalék" szövegrész helyébe a "33 százalék" szöveg, záró szövegében a "bérleti díja 1,19-szerese után" szövegrész helyébe a "bérleti díja után" szöveg;
7. 75. § (5) bekezdésében a "kell tekinteni" szövegrész helyébe a "kell tekinteni, amely után az adó mértéke 25 százalék" szöveg;
8. 76. § (2) bekezdésében az "adót" szövegrész helyébe az "adó összege 25 százalék, amelyet" szöveg;
9. 77. § (1) bekezdésében a Jövedelem" szövegrész helyébe a Jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalék" szöveg
lép."
"19. § (1) A társasági adó - a (2) és (9) bekezdésben foglalt eltéréssel - a pozitív adóalap 19 százaléka.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a (3) bekezdésben foglaltak teljesítése esetén a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék.
(3) A 10 százalékos adókulcsot az adózó akkor alkalmazhatja, ha
a) nem vesz igénybe az adóévben e törvény alapján adókedvezményt, és
b) az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, és
c) az adóalapja vagy az adózás előtti eredménye az adóévben és az azt megelőző adóévben -a (8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg, kivéve, ha az adózó a 6. § (6) bekezdésének hatálya alá tartozik, és
d) az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát az adóévben és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható hatósági határozata, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata esetén - jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot,
e) az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének - ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér - adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.
(4) Az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó részének, illetve, ha az adóalap nem éri el az 50 millió forintot, akkor az adóalapnak a 9 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában
a) az elsődleges mezőgazdasági termelést is végző adózónál az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt - az adóévben igénybe vett - támogatásnak minősül, ha az (5) bekezdés szerint lekötött tartalékot kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére használja fel;
b) más adózónál csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy ha az adózó az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelő lekötött tartalékot kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére használja fel, akkor - választása szerint - a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.
(5) Az adózó a (3) bekezdés alkalmazásával meg nem fizetett adónak megfelelő összeget az adóév utolsó napján - az eredménytartalékból történő átvezetéssel - lekötött tartalékként köteles kimutatni, és azt a lekötése adóévét követő négy adóévben
a) megvalósított beruházás - ide nem értve a (6) bekezdésben felsorolt beruházást - bekerülési értékének megfelelően, és/vagy
b) a 7. § (3) bekezdésében foglaltak szerint korábban munkanélküli személy, illetve a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy pályakezdő foglalkoztatására tekintettel elszámolt személyi jellegű kifizetésre, feltéve, hogy az említettek foglalkoztatása 2007. december 31-ét követően kezdődött, és/vagy
c) a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség csökkentésére oldhatja fel, kivéve, ha a feloldást - ideértve azt is, ha a feloldás nem a (4) bekezdés szerinti elszámolásnak megfelelően történt - követő 30 napon belül megfizeti a feloldott résszel azonos összegű adót. Az adózó megfizeti továbbá a lekötött tartaléknak a lekötés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig fel nem használt részével azonos összegű adót, a lekötés adóévét követő negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig, illetve a jogutód nélküli megszűnése napjáig fel nem használt részével azonos összegű adót, a jogutód nélküli megszűnése napját követő 30 napon belül. Az adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. A késedelmi pótlékot a 10 százalékos adókulcs érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és az adóval együtt a megfizetés esedékességét követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani.
(6) Az adózó az (5) bekezdés alapján lekötött tartalékot nem használhatja fel a fejlesztési tartalék terhére elszámolt beruházásra, továbbá a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a fejlesztési tartalék terhére el nem számolt műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt.
(7) A (2)-(5) bekezdés alkalmazása esetén
a) a csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére a (2) bekezdés szerinti adómértékkel számított értékkel egyenlő,
b) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát azon személyek nélkül kell figyelembe venni, akiknek a jövedelme alapján kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettség áll fenn.
(8) A jogutódnak, a jogelőd nélkül alakult adózónak az első adóévében a (3) bekezdés c) pontjában foglaltak alkalmazásakor a megelőző adóévre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmaznia. E § alkalmazásában a külföldi személy abban az évben minősül jogelőd nélkül létrejött adózónak, amelyben 2000. december 31-ét követően külföldi vállalkozóként az állami adóhatósághoz először be kellett jelentkeznie. E § alkalmazásában az egyéni cég az alapításakor jogelőd nélkül létrejött adózónak minősül.
(9) A külföldi szervezet jövedelme után az adó mértéke 30 százalék.
(10) A (3) bekezdés d) pontja szerinti, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát nem érinti, ha az egyéni vállalkozó a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti."
a) 4. § 11. pontjának nyitó szövegrészében és c) alpontjában a "10 százalékot" szövegrész helyébe a "19. § (1) bekezdésében előírt mérték kétharmadát" szöveg;
b) 6. § (3) bekezdésében az "adó alapja az" szövegrész helyébe az "adó alapja a külföldi szervezetnél a 15. §-ban, az" szöveg;
c) 7. § (12) bekezdés a "19. § szerinti" szövegrész helyébe a "19. § (1) bekezdése szerinti" szöveg;
d) 7. § (17) bekezdésében a "19. § szerinti" szövegrész helyébe a "19. § (1) bekezdése szerinti" szöveg;
e) 7. § (20) bekezdésében a "19. § szerinti" szövegrész helyébe a "19. § (1) bekezdése szerinti" szöveg;
f) 15/A. § (6) bekezdésében a "19. § szerinti" szövegrész helyébe a "19. § (1) bekezdése szerinti" szöveg;
lép."
"(1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 24 %, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 21,5% , az egészség biztosítási járulék 2,5%. Az egészség biztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5%, a munkaerő-piaci járulék 0,5%."
"(1) A kifizető - kifizető hiányában vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 24 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti
a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél
aa) az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem
b) külön adózó jövedelmek közül
ba) a kifizetőt terhelő adó mellett juttatott vagyoni érték adóalapként meghatározott összege,
bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem
után."
Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor az igazságtalan, és munkahelyteremtésre nem ösztönző adórendszer elfogadását követően további megszorításokkal kívánja terhelni a lakosságot. Ezeknek a megszorításoknak a költségvetési hatása mintegy 600-700 Mrd Ft lehet. A miniszterelnök megnyilatkozása nyílt beismerése annak, hogy - az elmúlt évek ellenzéki populizmusával szemben - a megszorítások olyan típusát fogja alkalmazni a Fidesz-KDNP, ami leginkább a szegényeket, az átlag alatt keresőket sújtja.
A munkavállalók már megkapták első fizetésüket, így sokan szembesülhettek azzal, hogy nincs több a borítékban. Nem azt kérjük számon, hogy nincs nagyarányú adócsökkentés. Erre most nincs mód. Az MSZP megtette 2009-ben. A nettó átlagkeresetek 8,5%-al nőttek, vagyis 10.000 - 11000 forinttal vitt haza többet a munkavállaló, mert az MSZP csökkentette az adót. De csökkentettük a járulékot is 5 százalékponttal, aminek hatására új munkahelyek jöttek létre.
Azt nem tartjuk elfogadhatónak, hogy csak és kizárólag a felső tízezer esetében legyen adócsökkentés. A magyar társadalom meglévő jövedelmi viszonyai mellett, ez azt jelenti, hogy a munkavállalók több mint 90 százaléka számára, legjobb esetben is közel változatlan marad a helyzet. Kevesek adócsökkentését sokak tehernövekedése kompenzálja az elkövetkezendő 2-3 évben. De van egy másik probléma is vele. Nevezetesen az, hogy semmilyen módon nem ösztönzi a növekedést és ezen keresztül a munkahelyteremtést. Azzal, hogy a társasági adót csökkenti a kormány, nem pedig a foglalkoztatás növekedése érdekében a munkát terhelő járulékokat, a tőke mellé állt a munkával szemben. Vagyis nem ösztönzi azt, hogy minél több embernek legyen munkája.
Az MSZP ugyanakkor alternatívát mutat a Fidesz-KDNP kormánnyal szemben!
Mi azt akarjuk, hogy Magyarországnak több esélye legyen a fejlődésre!
Az MSZP ezért igazságosabb és hatékonyabb adórendszer bevezetését javasolja újra az Országgyűlésnek.
A törvényjavaslat célja annak a - társadalmi igazságosságnak megfelelő - alapelvnek az érvényre juttatása, amely alapján azok járuljanak hozzá nagyobb arányban a közterhekhez, akik nagyobb jövedelemmel rendelkeznek. A törvényjavaslat ennek megfelelően javasolja, hogy a munkajövedelmek után 5 millió forintig 16%-al, a fölötti rész után 32%-al adózzanak, amely igazságos teherviselést jelent. Javasoljuk, hogy ne csökkenjen az alacsony és közepes keresetűek jövedelme, az adójóváírás összegének és határának csökkentése miatt, hanem maradjon a 2010. évi szinten. Ugyancsak javasoljuk, hogy maradjon különbség a munkajövedelmek és a nem munkából származó jövedelmek között, vagyis a kamat, csereügylet, értékpapír-kölcsönzés, árfolyamnyereség, osztalék, ellenőrzött tőkepiaci ügylet, tartós befektetésből származó jövedelem, vállalkozásból kivont jövedelem, ingó, és ingatlan értékesítés, vagyoni értékű jog átruházása esetén a 20-25 %-os hatályos adókulcs legyen továbbra is alkalmazandó.
A törvényjavaslat ugyancsak módosítani javasolja - a társadalmi igazságosság érvényre juttatása érdekében - a családi kedvezményre vonatkozó szabályozást. Javasoljuk, hogy ha bevezetésre kerül adókedvezmény gyermekek után, akkor a kisebb keresetű munkavállalóknak az állam támogatásként a maximálisan igénybe vehető mértékig egészítse ki a jogosult részére járó kedvezményt ("visszatérítendő adó"). Ne függjön a munkavállaló esetében a keresettől a gyermeknek nyújtott támogatás. Annak érdekében, hogy a kiskeresetű gyermekes családok is igénybe vehessék a támogatás maximális összegét, javasoljuk az elmúlt években hatályban volt családi kedvezmény rendszerében alkalmazott évi 7.620.000 Ft-os jövedelemhatár fenntartását. Ez azt jelenti, hogy havi 635 ezer Ft-os jövedelem felett fokozatosan csökken az igénybe vehető családi kedvezmény mértéke. Így 1 millió Ft-os havi jövedelem felett már nem jár kedvezmény.
Javasoljuk, hogy a társasági adók a 2010. évi szinten maradjanak, mert semmilyen foglalkoztatást növelő vagy növekedést ösztönző hatása nincs az 50-500 millió forint közötti adócsökkentésnek.
A munkahelyek megőrzése és bővítése érdekében ugyanakkor szükséges a vállalatok, vállalkozások, intézmények által fizetett járulékot, - mint ahogy azt választási programunkban jeleztük- 3 százalékponttal csökkenteni 2011-ben. A magyar társadalom akut problémája az alacsony foglalkoztatás. Az MSZP a fenntartható fejlődés sarokkövének tekintette már korábban is a munkát végzők körének bővítését, ezért 2009-ben és 2010-ben összesen 5 százalékpontos járulékcsökkentést valósított meg. A Fidesz legalább 10 százalékpontos járulékcsökkentést tartott szükségesnek korábbi nyilatkozataiban, azonban erre vonatkozó javaslattal nem állt elő az Orbán-kormány. A munkahelymegtartás, illetve a foglalkoztatás növelése érdekében ugyanakkor további járulékcsökkentő lépések szükségesek. Az 1 millió új munkahely létrejöttének korábbi ígérete a tavaly elfogadott adótörvény-módosításokban nem párosult olyan intézkedések megtételével, ami határozottan serkentené a munkáltatók többletfoglalkoztatási igényét. Természetesen elsődleges minden vállalkozás számára, hogy termékeiknek, szolgáltatásaiknak teremtődjön új piac, mert elsősorban ez generálja a humán erőforrás iránti keresletet, de a munkaerő költségét meghatározó kiadások érzékelhető csökkenésével javítható az a gazdálkodási környezet, amiben a munkáltatók újabb beruházásokról döntenek, így azok létrehozásához, majd működtetéséhez munkahelyeket teremtenek. A munkáltatói járulékcsökkentés segíti a foglalkoztatást a versenyszférában. Modellszámítások alapján a fajlagos munkaerőköltség 1%-os csökkenése három év alatt kb. 0,15 százalékkal növeli a munkaerő keresletet. Az 5 százalékpontos munkáltatói járulékkulcs csökkentés összességében 0,8 %-kal emeli a foglalkoztatás szintjét normál esetben. A vállalati szektor versenyképességét is javítja a járulékok mérséklése. Ezáltal az ország tőkevonzó képessége erősödik. Általános tapasztalat, hogy a vállalkozások rövidtávon nagyságrendileg 3 százalékpont körüli járulékcsökkenésre reagálnak, ezért a javaslat ezt az érzékelhető mértéket célozza meg a TB járulék 27 %-ról 24 %-ra történő csökkentésével. A módosítások biztosítják az összhangot az Eho. szabályaival is.
Az MSZP javaslataiból keletkezett bevételek (amelyek nem növelik az adókat 2010-hez képest, csak az igazságtalan és célszerűtlen adó- és járulékcsökkentést törlik) alapján a költségvetés igazságosabb és fenntartható lesz, új munkahelyek jöhetnek létre.
A költségvetés egyensúlya ugyanakkor továbbra is biztosítható lenne, hiszen az MSZP javaslatai alapján keletkező bevételek biztosítják a kieső bevételek pótlását, és nem lenne szükség az Orbán Viktor miniszterelnök által beharangozott, az alacsony keresetűeket leginkább hátrányosan érintő megszorításokra.
Ez a magyar emberek és ez Magyarország érdeke!