adozona.hu
A munkavállalók szabad vasárnapjának biztosításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/1956. számú törvényjavaslat indokolása
A munkavállalók szabad vasárnapjának biztosításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/1956. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 124/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"124/A. § (1) Vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés csak
a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, vagy
b) a megszakítás nélküli, illetve az idénymunkát végző munkavállaló esetében rendelhető el.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja tekintetében a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak, illetve munka...
A munkavállalók szabad vasárnapjának biztosításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/1956. számú törvényjavaslat indokolása
2010. évi... törvény a munkavállalók szabad vasárnapjának biztosításához szükséges egyes törvények módosításáról
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása
1. §
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 124/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"124/A. § (1) Vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés csak
a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, vagy
b) a megszakítás nélküli, illetve az idénymunkát végző munkavállaló esetében rendelhető el.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja tekintetében a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak, illetve munkakörnek az a munkáltató, illetve munkakör minősül, amely
a) a lakosság hétvégi pihenését közvetlenül szolgáló, különösen művészeti-, kulturális-, szórakozási-, vendéglátási-, sportolási igényeit kielégítő szolgáltatást nyújt, valamint az ezekkel szorosan összefüggő - előre el nem készíthető - terméket állít elő, vagy
b) a kereskedelmi törvényben meghatározottak szerinti kereskedelmi szolgáltatást nyújt, vagy
c) az élet-, egészség-, testi épség, továbbá a vagyontárgyak védelmét biztosítja.
(3) A három vagy többműszakos munkarendben, vagy a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében a vasárnapra vagy a vasárnapról áthúzódó rendes munkaidő legfeljebb összesen hat óra lehet, s a munkavégzést követően az új munkavégzés megkezdéséig, illetve a vasárnap kezdődő munkavégzés és az azt megelőző munkavégzés között legalább huszonnégy órának kell eltelnie.
(4) Az (1) bekezdés a)-b) pontjainak alkalmazása esetén havonta legalább egy pihenőnapot (pihenőidőt) vasárnap kell kiadni. Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap (pihenőidő) kiadása kötelező. Ez utóbbi alól idénymunkát végző munkavállalók esetében a kollektív szerződés kivételt tehet."
2. §
Az Mt. 149/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"149/A. § (1) Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül ötven százalékos bérpótlék illeti meg (vasárnapi pótlék).
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésnek minősül a vasárnap 0 órától 24 óráig terjedő időben végzett munka.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt esetben sem jogosult vasárnapi pótlékra a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatható részmunkaidős munkavállaló."
3. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Mt. 124. § (3) bekezdés b) és d) pontja, valamint az Mt. 124. § (10) bekezdésben a "a 124/A. § (4) bekezdése" szövegrész.A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása
4. §
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (4) és (5) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (4)-(7) bekezdés számozása (6)-(9) bekezdésre változik:"6. § (1) Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak pihenéshez való joga és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg.
(2) A kereskedő köteles
a) az üzlet nyitvatartási idejét a működési engedély iránti kérelem beadásakor, illetve az abban bekövetkező változást, ideértve a vasárnapi nyitva tartást is, az azt megelőző öt munkanapon belül a kereskedelmi hatóságnak írásban bejelenteni;
b) az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni.
(3) A kereskedő köteles a munkaszüneti napokon, valamint vasárnap egész nap, illetve december 24-én 14 óra után az üzletet - a vendéglátó üzletek, a kereskedelmi szálláshelyek, a virág-, az édesség üzletek és az üzemanyagtöltő állomások, valamint a közforgalmú vasúti és buszpályaudvaron, repülőtéren, üzemanyagtöltő állomáson belül működő, legfeljebb 280 négyzetméter alapterületű üzletek kivételével - zárva tartani.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak ellenére nyitva tarthat az üzlet
a) a kereskedő által meghatározott, legfeljebb évi 12 vasárnapon;
b) vasárnap, amennyiben a nyitva tartás nem jár munkavállaló foglalkoztatásával.
(5) A 6. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott üzletek sem nyithatnak ki vasárnap, ha az munkaszüneti napra, húsvét vagy pünkösdvasárnapra esik."
5. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (5) bekezdésében a "6. § (4) bekezdésében" szövegrész helyébe a "6. § (6) bekezdésében" szövegrész lép.Záró rendelkezések
6. §
E törvény 2012. január 1-jén lép hatályba és 2012. január 2-án hatályát veszti.INDOKOLÁS
Általános indokolás
A pihenésre fordított idő hossza világszerte a társadalmi és gazdasági jólét alapvető mércéje. Európában a vasárnap, mint általános heti pihenőnap hosszú évszázadok alatt beépült az emberek életritmusába. A vasárnapi pihenőnap az európai társadalmaknak olyan történelmi, szociális vívmánya, amely komoly értéket képvisel. A vasárnapokat az emberek hagyományosan pihenéssel, kikapcsolódással, családjuk, barátaik társaságában töltik. A szabad vasárnap a társadalmi kapcsolatok ápolását teszi lehetővé.A rendszeresen vasárnap végzett munka számos esetben tönkreteszi a családi és társas életet, ellehetetleníti a kikapcsolódást, a feltöltődést. A vasárnap is munkát végzőknél mérhetően lényegesen rosszabbak az egészségügyi statisztikák.
A vasárnapi munkaszünetnek komoly környezetvédelmi vonatkozása is van. Vasárnaponként a városokból kitisztulhat a szmog, országszerte jelentősen csökkenhet a zajterhelés. A környezetünknek is szüksége van hetente egy napra, hogy regenerálódhasson.
A vasárnapi munka alkotmányos jogokat is érint. Érinti a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz való alkotmányos jogot, érinti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jogot, valamint a szabad vallásgyakorlás alkotmányos jogát. A kellően súlyos társadalmi érdekkel nem igazolható vasárnapi munka kötelező elrendelése sérti a munkavállalóknak a fenti alkotmányos jogait.
A Munka Törvénykönyve (Mt.) a vasárnapot 124. § (1) és (2) bekezdésben alapvető heti pihenőnapként határozza meg Vasárnap, rendes munkaidőben történő munkavégzés elrendelésének lehetőségét a jogalkotó kivételnek tekinti, amelyre csak az Mt. 124/A.§-ban meghatározott esetekben kerülhet sor. A jelenleg hatályos 124/A. §-ban meghatározott esetek olyan széles körben engedtek kivételt az általános szabály alól, hogy az már lényegében megkérdőjelezte az általános szabály érvényesülését, a vasárnapi munkavégzés kivételes jellegét, megsértve egyúttal a vasárnapi pihenőnappal kapcsolatban kialakult társadalmi szokásokat, hagyományokat is.
Az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésében (10/1993. (II. 27.) AB határozat) a vasárnapi pihenőnappal kapcsolatban megfogalmazta, hogy a vasárnapi pihenőnap szokása a hagyományokon alapul, jelenlegi célja az, hogy az állampolgárok számára egységes heti pihenőnapot biztosítson. Az Alkotmánybíróság arra is utal ebben a határozatában, hogy a munkajogi szabályozás egyetlen egységes heti pihenőnap biztosítására törekszik a lehetőségek határain belül.
Az Mt. fent említett jelenlegi rendelkezései nem feleltek meg a vasárnapi pihenőnappal kapcsolatos alkotmánybírósági értelmezésnek sem, hiszen azzal, hogy a szabályozás a "lehetőségek határain" aránytalanul és indokolatlanul túllépet, nem biztosította a munkavállalók számára a társadalmi hagyományokon alapuló egységes heti pihenőnap lehetőségét, s ezáltal alkotmányos jogokat sértett. A vasárnapi munkavégzés csak kivétel lehet, amelyet csak az indokolt mértékben és esetekben, szűken értelmezve lehet elrendelni. Az éjjel-nappali szolgáltatások jelenlegi ütemű terjedése, avagy az, hogy azok a hét minden napján, a nap 24 órájában elérhetőek, társadalmilag nem fenntartható. Az "éjjel-nappali társadalom" szükségszerűen vonja magával a munkavállalók egyre hosszabb heti munkaidejét, és a hagyományostól eltérő munkaidő beosztását. A boltok vasárnapi nyitva tartása következtében - a számukra kötelezően elrendelt vasárnapi munkavégzés miatt -hazánkban hozzávetőlegesen százezer családot fosztanak meg rendszeresen a szabad vasárnap szociális vívmányától.
A felmérések szerint a heti kiskereskedelmi forgalom mindössze 4 százaléka zajlik vasárnaponként. A kis- és közepes vállalkozások esetében ez a forgalom mindössze 1-2 százalékos, az ő számukra a vasárnapi nyitva tartás egyértelműen veszteséges.
A jelen törvénymódosítás célja, hogy a vasárnap ismét valódi általános pihenőnap legyen, és csak azok dolgozzanak vasárnap, akiknek a munkájára ténylegesen alapvető társadalmi szükséglet mutatkozik. A törvénymódosítás egy határozott lépést jelent abba az irányba, hogy a vasárnapi munkát a társadalmilag feltétlenül szükséges mértékre szorítsuk vissza.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az Mt. 124/A.§ (1) bekezdése határozza meg azokat az eseteket, amikor vasárnap is elrendelhető rendes munkaidőben történő munkavégzés. A javaslat elhagyja azokat az eseteket, amelyek társadalmilag indokolatlanul szélesre nyitják a vasárnapi munkavégzés elrendelésének lehetőségét: az (1) bekezdés b) pontjából a készenléti jellegű munkakörre, valamint a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalókra való utalást.Az Mt. 117. § (1) bekezdés k) pontja határozza meg a készenléti jellegű munkakör fogalmát, amely nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek társadalmilag indokolttá tennék készenléti jellegű munkakör esetén a heti pihenőnapon, illetve vasárnap történő foglalkoztatást. A heti pihenőnapon rendszeresen készenléti jellegű munkakörben alkalmazott munkavállalók esetében lehet csak indokolt a vasárnapi munkavégzés (pl. őrző-védő munkakörök), ez azonban nem a készenléti jellegű munkakör sajátosságaihoz kapcsolódik, hanem a munkáltatónál alkalmazott megszakítás nélküli munkarendhez.
Hasonlóképpen nem indokolt a vasárnapi munkavégzés pusztán a három vagy ennél több műszakos munkarend alkalmazása miatt, ha a munkáltató nem dolgozik megszakítás nélküli munkarendben.
A javaslat hatályon kívül helyezi a 124/A.§ (1) bekezdés c) pontját, amely munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén a heti pihenőnapok összevonásával is lehetővé teszi a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzést. A heti pihenőnapok összevonásával vasárnap is elrendelhető munkavégzés lehetőségével a jogszabály jelenleg olyan széleskörű felhatalmazást ad a jogalkalmazók számára, amely már gyakorlatilag megszünteti a vasárnapi munkavégzés kivételes jellegét, a vasárnapnak, mint heti pihenőidőnek az Mt. 124. (1) bekezdésében meghatározott fő szabályát, s egyúttal sérti a munkavállalóknak az egységes heti pihenőnap biztosításához való alkotmányos jogát is.
Az Mt. 124/A.§ (2) bekezdése helyett a javaslat új rendelkezést fogalmaz meg, amelyben önálló meghatározást ad a rendeltetése folytán e napon (vasárnap) is működő munkáltató fogalmára. A javaslat megszünteti tehát a munkaszüneti napon rendeltetése folytán működő munkáltató fogalmának a vasárnap rendeletetése folytán e napon is működő munkáltatóra való "megfelelő" alkalmazását. A munkaszüneti napon rendeltetése folytán működő munkáltatónak a törvény 125 . § (2) bekezdése szerinti fogalmán alapuló bírói gyakorlatban a vasárnap rendeltetése folytán működő munkáltató meghatározására olyan tág értelmezés alakult ki, amely már ellentétes a törvény eredeti szándékával, amely a 124/A.§-ban éppen korlátozni akarta a vasárnapi munkavégzés lehetőségét. A munkaszüneti napok esetében pontosan behatárolhatóak azok a szolgáltatások, amelyek az adott ünnepnaphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult, vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igényeken alapulnak. A vasárnap esetében a történelmileg kialakult hagyomány alapvetően a testi és szellemi pihenés, a család együttléte, a vallásgyakorlás, a kikapcsolódás, a szórakozás, a művelődés, a sportolás. A javaslat lehetővé teszi az állampolgárok hétvégi pihenését szolgáló, ahhoz közvetlenül kapcsolódó kereskedelmi tevékenység munkaviszonyban történő végzését is, azonban ezek körét a vasárnap, mint általános heti pihenőnap céljához igazodóan korlátozza. A vasárnap is folytatható kereskedelmi szolgáltatások körét - az üzletek nyitva tartására vonatkozó szabályokkal összhangban - a kereskedelmi törvényben célszerű meghatározni, ezért a javaslat a 124/A.§ (2) bekezdés b) pontjában a kereskedelmi törvény megfelelő szabályaira utal.
A javaslat - az ilyen irányú fontos társadalmi szükségleteket figyelembe véve - az Mt. 124/A.§ (2) bekezdés c) pontjában lehetővé teszi a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzést az élet-, egészség-, testi épség, továbbá a vagyontárgyak védelmének biztosítására.
A javaslat elhagyja az Mt. 124/A.§ (4) bekezdésének harmadik mondatából a többműszakos és a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén a lehetőséget az előző mondatban meghatározott szabály alóli kivételre, mivel ez nem állt összhangban a törvénynek a vasárnapi munkavégzés lehetőségét általánosan korlátozó rendelkezésével.
A jelen javaslat új 124/A. (3) bekezdése kezeli azt az esetet, amennyiben - a műszakbeosztás sajátosságai miatt - valamely műszak egy része átnyúlik vasárnapra, vagy éppen vasárnap kezdődik. Teljes műszak elrendelése a nem megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkáltatónál nem indokolt.
A 2. §-hoz
A javaslat az Mt. 149/A. §;-ban egységes vasárnapi pótlékot vezet be a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés esetére függetlenül attól, hogy arra milyen okból kerül sor. Az egységes heti pihenőnap előnyeitől való elesés azonos módon hátrányosan érint minden olyan munkavállalót, akinek ezen a napon bármely okból dolgoznia kell. Indokolatlan megkülönböztetést tenni a munkavállalók között a vasárnapi munkavégzés hátrányait kompenzáló vasárnapi pótlékra való jogosultság szempontjából. Ez alól egyedüli indokolt kivétel az új (3) bekezdésben meghatározott kör, amikor a munkavállaló kifejezetten szombati és vasárnapi munkára köt részmunkaidős munkaszerződést.149/A. § új (2) bekezdése a jogalkalmazás megkönnyítése számára meghatározza a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés fogalmát.
A 3. §-hoz
A koherens szabályozás érdekében szükséges az Mt. 124. § (3) bekezdés két pontjának hatályon kívül helyezése.A 4. §-hoz
Az általános vasárnapi zárva tartást kimondó szabály alól - a vasárnap történelmileg kialakult társadalmi szerepét figyelembe vevő módon - az emberek kikapcsolódását, feltöltődését elősegítő szolgáltatások, illetve alapvető társadalmi szükségleteket kiszolgáló tevékenységek esetében indokolt kivételt tenni és a vasárnapi nyitva tartást lehetővé tenni.A kellő rugalmasság, a szezonális adottságok, illetve szokások, a helyi speciális gazdasági, kereskedelmi érdekek tiszteletben tartása érdekében engedi meg a jogalkotó, hogy a kereskedő - saját döntése nyomán - az év 12 vasárnapján nyitva tartsa az üzletet.
Az 5. §-hoz
A koherens szabályozás érdekében szükséges a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (5) bekezdésének pontosítása.A 6. §-hoz
A javaslat a vasárnapi munkára vonatkozó új szabályok hatálybalépésének időpontjaként 2012. január l-jét jelöli meg, hogy megfelelő időt biztosítson a kereskedők és a vásárlók, a munkáltatók és a munkavállalók számára a változásokra való felkészülésre.