adozona.hu
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal összefüggő módosításáról szóló T/1127. számú törvényjavaslat indokolása
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal összefüggő módosításáról szóló T/1127. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2010. évi XCV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Hjt. 2. §-a a következő (41)-(43) bekezdéssel egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
"(41) Harctéri egészségügyi katona: az állomány azon tagja, aki egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik, és az ehhez szükséges, az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésen eredményesen részt vett.
(42) Harctéri életmentő katona: az állomány azon tagja, aki egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkezik, azonban a Magyar Honvédség, illetve a szövetséges f...
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal összefüggő módosításáról szóló T/1127. számú törvényjavaslat indokolása
1. §
A Hjt. 2. §-a a következő (41)-(43) bekezdéssel egészül ki:[E törvény alkalmazásában:]
"(41) Harctéri egészségügyi katona: az állomány azon tagja, aki egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik, és az ehhez szükséges, az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésen eredményesen részt vett.
(42) Harctéri életmentő katona: az állomány azon tagja, aki egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkezik, azonban a Magyar Honvédség, illetve a szövetséges fegyveres erők által szervezett egészségügyi szakkiképzésen eredményesen részt vett.
(43) Nagy értékű képzés: az olyan képzés, amely esetén a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított havi összege meghaladja a köztisztviselői illetményalap tízszeresét. "
2. §
A Hjt. 17. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti szöveg (1) bekezdésre változik:"(2) A különleges műveleti kiképzések, illetve gyakorlatok alkalmával az állomány tagjának személyi szabadsága, az érintettek előzetes írásbeli beleegyezésével a kiképzés céljainak elérése érdekében, az alkotmányos jogok tiszteletben tartásával a szükséges mértékben, és ideig, de legfeljebb 96 óráig korlátozható."
3. §
A Hjt. 21. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A szerződéses állomány tagjának párttagságát szolgálatteljesítése alatt fel kell függesztenie. Párt nevében vagy érdekében - szolgálati viszonyának szüneteltetése idején -csak az országgyűlési, az európai parlamenti, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, illetve kisebbségi önkormányzati képviselő választáson jelöltként való részvétele során vállalhat közszereplést."
4. §
A Hjt 41. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(12) Önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony - jogszabályban meghatározott feltételekkel - a 18. életévét betöltött, de 50 évesnél nem idősebb személlyel létesíthető, akivel szemben a (2) bekezdésben meghatározott, szolgálati viszony létesítését kizáró ok (a továbbiakban: kizáró ok) nem áll fenn. Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony létesítése, illetve fennállása tekintetében a 41/A. §-t és a 41/B. §-t megfelelően alkalmazni kell. Ha az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére a hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg kerül sor, az önkéntes tartalékos szolgálatot vállaló személy egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatától el kell tekinteni, feltéve, hogy a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszony nem az állomány tagjának egészségi, illetve pszichikai állapota miatt került megszüntetésre."
5. §
(1) A Hjt. 46. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Szolgálat az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül - vezényléssel - a következő szerveknél is teljesíthető]
"j) a honvédelmi vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szervezetnél, továbbá a Honvédség tevékenységét elősegítő közhasznú szervezetnél, illetve társadalmi szervezetnél,"
(2) A Hjt. 46. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, katonai feladat végrehajtása közben meghatározott egészségügyi tevékenységet a harctéri egészségügyi katonán túl harctéri életmentő katona is végezhet
a) a műveleti területen, továbbá
b) a katonai feladatban közvetlenül közreműködő személyeken."
6. §
(1) A Hjt. 48. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:[A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a Honvédség rendelkezési állományába tartozik,]
"m) aki az 59/B. § szerinti esetben az előterjesztési javaslattal szemben bírósághoz fordult, a kereset jogerős elbírálásáig, de legfeljebb a hivatásos szolgálat felső korhatáráig."
(2) A Hjt. 48. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az állomány tábornoki rendfokozatú, (1) bekezdés m) pontja szerint rendelkezési állományban lévő tagjának a 117. § (1) bekezdése szerint távolléti díj jár, amelynek legfeljebb 50%-át a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró visszatartja. A 117. § (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell, amennyiben az állomány tábornoki rendfokozatú tagjának szolgálati viszonya az 59/B. § alapján nem kerül megszüntetésre."
7. §
A Hjt. 50. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"(3) A szolgálati viszony (2) bekezdés a) pont szerinti módosítása a 2. § (22) bekezdés szerinti határozott időtartamú külszolgálatra történő vezénylés, illetve a Magyarországra települő többnemzeti katonai szervezetek állományában történő alkalmazás idejére is történhet."
8. §
(1) A Hjt. 54. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:"A szerződéses állomány tagja szolgálati viszonyának szünetelése"
(2) A Hjt. 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik, ha a szünetelés időtartama alatt a szerződésben meghatározott időtartam letelik."
9. §
A Hjt. a következő 56/A. §-sal egészül ki:"56/A. § (1) Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszűnik:
a) közös megegyezéssel,
b) az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony egyoldalú megszüntetésével,
c) az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszüntetése fenyítés kiszabásával,
d) az önkéntes tartalékos halálával,
e) hivatásos, illetve szerződéses állományba vétellel,
f) a szerződésben megállapított határozott idő leteltével, annak meghosszabbítása kivételével,
g) az önkéntes tartalékos szolgálatra való alkalmatlanság megállapításával,
h) az önkéntes tartalékos katona a szolgálatra az 59. § (6) bekezdése alapján méltatlanná válásának megállapításával,
i) a törvény erejénél fogva a 41/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt igazolási kötelezettség ismételt szabályszerű felhívást követő elmulasztása esetén, ha az önkéntes tartalékos nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye.
(2) Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszűnésének napján az önkéntes tartalékos járandóságai időarányosan elszámolásra kerülnek.
(3) Az (1) bekezdés h) pontja esetén az önkéntes tartalékos katonák egyenruha viselésére és rendfokozat használatára a 230. § (7)-(9) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell."
10. §
A Hjt. a következő 59/B. §-sal egészül ki:"59/B. § (1) A miniszter az állomány tábornoki rendfokozatú tagja szolgálati viszonyának megszüntetésére a köztársasági elnökhöz tesz előterjesztést.
(2) Tábornok esetén a Hjt. 59. § (6) bekezdés c) pontja szerinti méltatlansági eljárás megindítására és lefolytatására a miniszter jogosult a köztársasági elnök egyidejű értesítése mellett. A méltatlansági eljárás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a miniszter a szolgálati jogviszony megszüntetésére a jegyzőkönyv kézhezvételét követő 5 napon belül elkészíti az (1) bekezdés szerinti előterjesztést.
(3) A miniszter (1) bekezdés szerinti előterjesztési javaslatát az állomány tábornoki rendfokozatú tagja részére kézbesíteni kell. Az előterjesztési javaslatnak tartalmaznia kell a szolgálati viszony megszüntetésére irányadó tartalmi elemeket. Az állomány tagja a javaslattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül bírósághoz fordulhat, melyet egyidejűleg a miniszternek jelenteni köteles. Az állomány tábornoki rendfokozatú tagját a jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni kell. A kereset jogerős elbírálásáig a javaslat nem terjeszthető a köztársasági elnök elé. A kereset benyújtásától annak jogerős elbírálásáig az állomány tábornoki rendfokozatú tagját rendelkezési állományba kell helyezni."
11. §
A Hjt. 62. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) Az (1) bekezdés c) pontja a hivatásos állomány tagjára nem alkalmazható."
12. §
(1) A Hjt. 68. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) Az a szerződéses katona, akinek szolgálati viszonya a vállalt idő letelte előtt szűnik meg, az (5) bekezdés szerinti előlegből a le nem szolgált időre eső összeget - az 56. § g) és i) pontjában, valamint az 59. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivételekkel -köteles visszafizetni."
(2) A Hjt. 68. § (11) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szerződéses katona a vállalt szolgálati idejének letöltésekor, ha annak a meghosszabbítását kéri - az (1) bekezdés szerint felszámított leszerelési segély terhére -szerződés-hosszabbítási díjra jogosult, melynek összege]
"i) a 11. év letöltésekor, vagy az ezt követő első szerződés-hosszabbításkor 8,0 havi"
[távolléti díjjal azonos, amit azonban a korábban kifizetett szerződés-hosszabbítási díj havi mértékeivel csökkenteni kell].
13. §
A Hjt. a következő 76. §-sal egészül ki:"76. § A miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében a megbetegedési veszély, a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan - így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során - az állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében kötelező védőoltás elrendelésének van helye. A kötelező védőoltást a Magyar Honvédség közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szerv vezetőjének javaslata alapján az országos parancsnok rendeli el. Az országos parancsnok által elrendelt kötelező védőoltás alól az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 58. § (3) bekezdése szerinti mentesítést az állomány védőoltásra kötelezett tagja, törvényes képviselője, illetve kezelőorvosa a Magyar Honvédség közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szerv vezetőjénél kezdeményezheti."
14. §
A Hjt. 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez legalább főiskolai, a főtörzszászlósi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez középiskolai végzettség és felsőfokú szakmai végzettség, a többi tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez pedig legalább középiskolai végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztásoknál legalább szakiskolai, szerződéses tisztesi beosztásokhoz legalább alapfokú iskolai végzettség szükséges."
15. §
A Hjt. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni az állomány tagját megillető támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a Honvédségnél kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő tartamát, továbbá a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó megtérítési kötelezettségét, ha az állomány tagja a tanulmányait nem fejezi be, vagy a szerződésben vállalt szolgálati időt önhibából nem tölti le. A kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő megegyezik a képzési idővel, de öt évnél hosszabb nem lehet. A nagy értékű képzések esetén a kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő a képzési időnél hosszabb is lehet, de ez esetben sem haladhatja meg az öt évet."
16. §
A Hjt. 83. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(10) A miniszter, a Honvéd Vezérkar főnöke javaslatára az állomány általános előmenetelű beosztást betöltő tagja viselt rendfokozata szerinti maximális várakozási idejét annak leteltekor egy alkalommal, legfeljebb a viselt rendfokozathoz rendelt maximális várakozási idővel megegyező időtartammal meghosszabbíthatja, amennyiben a meghosszabbításhoz szolgálati érdek fűződik."
17. §
A Hjt. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Az állomány speciális beosztást betöltő tagja - az általa betöltött beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig - a 83. § (9) bekezdésben meghatározott kivétellel, a (2) bekezdés szerinti meghatározott várakozási idő leteltekor, illetve azt követően az előmeneteli feltételek teljesülése esetén lép elő a következő rendfokozatba."
18. §
A Hjt. 91. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:"(6) A különleges műveleti kiképzések alkalmával - a kiképzésen résztvevők vonatkozásában - a szolgálatteljesítési idő e törvény rendelkezéseitől eltérően is megállapítható, de nem haladhatja meg a heti legfeljebb 96 kiképzési órát. Minden 24 órás vagy azt meghaladó folyamatos kiképzési foglalkozás során az állomány felkészítésben résztvevő tagja 24 óránként egészségügyi szakszemélyzet által végrehajtott ellenőrzésen vesz részt. Minden 48 órát meghaladó kiképzési foglalkozást követően az állomány tagja számára összevontan kell biztosítani a napi 8 óra pihenőidőt kiegészítve további egyszeri 8 óra regenerációs idővel."
19. §
A Hjt. 100. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:"(7) Év közben kezdődő szolgálati viszony esetén az állomány tagja az (5) bekezdés szerint a naptári évre járó 30 nap időarányos részére jogosult. Ez azonban - ha az állomány tagja az év folyamán már szolgálati viszonyban állt - nem lehet több mint a naptári évre járó időtartam még igénybe nem vett része. A naptári évben igénybe nem vett rész később nem igényelhető."
20. §
A Hjt. 103. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Az állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni:]
"a) a gyermek gondozása céljából
aa) a szülési szabadság letöltését követő naptól,
ab) az állomány férfi tagjának a gyermek születésétől,
ac) örökbefogadott vagy nevelt gyermek esetén az örökbefogadás vagy a nevelésbe vétel hivatalosan igazolt időpontjától
a gyermek 3. életévének - ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig -, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 12. életéve betöltéséig;"
21. §
A Hjt. 104. § (3) bekezdése helyébe a kővetkező rendelkezés lép:"(3) A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Ha fontos szolgálati érdek miatt erre nincs lehetőség, úgy azt a következő év június 30. napjáig, az állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni. A szabadság megváltására csak a szolgálati viszony megszüntetése esetén van lehetőség, melynek során az e törvény hatálybalépésének évétől járó és az elévülési időn belül ki nem adott szabadságokat lehet figyelembe venni. A szerződéses jogviszony 56. § i) pontja alapján történő megszűnése esetén az állomány tagja részére ki nem adott szabadságot megváltani nem lehet, annak kiadását a hivatásos jogviszony létesítését követő 30 napon belül meg kell kezdeni."
22. §
A Hjt. 118. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Ahol e törvény átlagkeresetről rendelkezik, ott a havi átlagkereset összegének megállapításánál az esedékesség időpontjában érvényes alapilletmény, illetménykiegészítés és szolgálati időpótlék, valamint az utolsó 4 naptári negyedévben kifizetett illetménypótlék, kiegészítő illetmény, jutalom és a 2009. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti külön juttatás együttes összegének egyhavi átlagát kell alapul venni."
23. §
A Hjt. 122. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az egyszeri juttatás összegét a beosztás és osztályba sorolási kötelezettség fennállása esetén, az osztályos fokozat figyelembevételével - a repülőhajózó, illetőleg ejtőernyős beosztásokban eltöltött minden év után - az illetményalap 25-75%-ában kell megállapítani."
24. §
A Hjt. 125/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti szöveg (1) bekezdésre változik:"(2) Amennyiben az állomány tagjának külföldi pénzbeli ellátását a 2. § (32) bekezdés c) pontja szerinti feladatokban való részvétel időtartamára a békefenntartó műveletet irányító nemzetközi szervezet közvetlenül biztosítja, részükre külön jogszabály devizaellátmány helyett külföldi napidíj-kiegészítést állapíthat meg."
25. §
A Hjt. a következő 126/C. §-sal egészül ki:"126/C. § (1) A 126. § (1) bekezdés b) pontja szerinti - a 18. § (3) bekezdésben meghatározott helyben lakási kötelezettség fenntartását szolgáló - lakhatási támogatás forrása
a) a minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek elidegenítéséből származó bevétel,
b) a lakáscélú munkáltatói kölcsönök törlesztéséből származó bevétel, valamint
c) az e célra rendelt fejezeti kezelésű támogatás.
(2) A minisztérium rendelkezése alatt lévő bérlakás állomány fejlesztésére az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti források használhatók fel.
(3) A 126. § (1) bekezdés b) pontja szerinti lakhatási támogatással kapcsolatos pénzforgalmat a Honvédség kijelölt szervezete hitelintézetnél nyitott és vezetett lakásépítés vagy vásárlás munkáltatói támogatása megnevezésű számlán bonyolítja."
26. §
(1) A Hjt. 131. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) A fegyelmi eljárás elrendelése, illetve a fenyítés kiszabása mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy - figyelembe véve az elkövető magatartását és szolgálati rendhez való viszonyát, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményeket - a figyelmeztetés is elégséges. A figyelmeztetést a 159. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően írásba kell foglalni."
(2) A Hjt. 131. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Ha a fegyelemsértés elkövetője az eljárás elrendelése nélküli figyelmeztetést nem fogadja el és annak közlésétől számított 3 munkanapon belül kifogást jelent be, a fegyelmi eljárást haladéktalanul el kell rendelni."
(3) A Hjt. 131. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik e Fejezet rendelkezéseit az önkéntes tartalékos katonákra is alkalmazni kell. E Fejezet alkalmazásában a szolgálati viszony alatt az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyt is érteni kell."
27. §
A Hjt. 137. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:"(6) Amennyiben a fegyelmi eljárásban az állományilletékes parancsnokot tanúként kell meghallgatni, az állományilletékes parancsnok az ügy iratait felterjeszti az elöljáró parancsnokhoz. Ebben az esetben a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fenyítés kiszabására az elöljáró parancsnok jogosult."
28. §
A Hjt. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok fegyelmi eljárást rendel el, ha a tudomására jutott tények alapján fegyelemsértés, illetve fegyelmi eljárás keretében is elbírálható szabálysértés alapos gyanúja állapítható meg, vagy a 131. § (4) bekezdésében foglalt esetben az elkövetőt figyelmeztetésben részesíti."
29. §
A Hjt. 146. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az egyszerű ténybeli megítélésű, kisebb tárgyi súlyú fegyelemsértés esetén, ha az elkövető a fegyelemsértést beismerte, a vizsgáló megbízása mellőzhető. A fegyelmi eljárást ebben az esetben is határozattal kell elrendelni, azonban a fegyelemsértés az eljárás alá vont személynek a fegyelmi eljárást elrendelő parancsnok által történt meghallgatása alapján is elbírálható (a továbbiakban: egyszerűsített eljárás)."
30. §
A Hjt. 148. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) Az önkéntes tartalékos katona ellen indított fegyelmi eljárásban - annak lefolytatása szempontjából - a rendelkezésre állás időszaka nem minősül tartós távollétnek, illetve akadályoztatásnak."
31. §
A Hjt. 154. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A fegyelmi vizsgálat befejezésekor a vizsgáló az állomány eljárás alá vont tagját felhívja, hogy az iratismertetésen - a megjelölt időpontban - jelenjen meg. Ha az állomány eljárás alá vont tagjának van képviselője, a vizsgáló a képviselőt hívja fel az iratismertetésen való megjelenésre, az állomány eljárás alá vont tagját pedig értesíti az iratismertetésről. Az értesítést, a felhívást a címzetteknek az iratismertetés előtt legalább 3 nappal kézbesíteni kell."
32. §
A Hjt. a következő 162/A. §-sal egészül ki:"162/A. § A miniszter a 140. § (3) bekezdése szerinti előterjesztési javaslata esetén az 59/B. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni."
33. §
A Hjt. 178. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A kártérítési eljárás elrendelését követő 60 napon belül a 177. § (1) bekezdésében meghatározott személy a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről indokolt határozattal dönt. Ha az eljárás alá vonttal szemben a kárigénnyel összefüggően büntetőeljárás indult, a káreljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni, és a határozathozatalra megállapított 60 napos határidő a büntetőeljárás jogerős befejezésekor kezdődik. Az eljárás alá vont tartós távolléte, illetve egészségügyi szabadsága esetén azok időtartamára a káreljárás felfüggeszthető. A felfüggesztés időtartama nem számít bele a határozathozatalra megállapított 60 napos határidőbe."
34. §
A Hjt. 222. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az állomány tagja a fegyelmi, a kártérítési, a nyugdíj-, valamint a balesetnek, vagy a betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggését érintő ügyben hozott első fokú határozat ellen - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be."
35. §
A Hjt. 223. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az állomány tagja - az 59/B. § és a 162/A. § szerinti esetek kivételével - a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz, ha
a) a szolgálati panaszát elutasították vagy jogszabályban előírt határidőn belül nem bírálták el, illetőleg az első fokú határozat elleni fellebbezését elutasították;
b) a sérelmezett döntést a miniszter hozta;
c) az a)-b) pontba nem tartozó, alanyi jogon biztosított jogosultságokkal kapcsolatban hozott döntés vagy intézkedés, illetve ezek elmulasztása miatt joghátrány érte."
36. §
A Hjt. 262. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A 259. § (1) bekezdésében meghatározott szempontból az alábbiak szerint kell a szolgálati viszonyban eltöltött időt számítani:]
"c) 1,2-szeresen a rendszeresen csapatkiképzést folytató szervezeti egységek kiképzéssel közvetlenül foglalkozó állományának, harcálláspontokon, a földfelszín alatt szolgálatteljesítőknek, a katonai büntetés-végrehajtási szervezeteknél a fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó állomány tagjainak, a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásokban szolgálatot teljesítőknek, valamint a nemzetbiztonsági műveleti területen speciális feladatokat ellátóknak."
37. §
A Hjt. 267. §-át megelőző alcím és a 267. § helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:"Az Európai Unió jogának való megfelelés
267. § E törvény
a) 43. §-a, valamint az 52. § (4) és (5) bekezdése a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló 1991. október 14-i 91/533/EGK tanácsi irányelvnek,
b) 98. §-a, 102/A. §-a és a 103. § (1) bekezdés a) pontja az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló 1996. június 3-i 96/34/EK tanácsi irányelvnek,
c) 59. § (9) bekezdése a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1998. július 20-i 98/59/EK tanácsi irányelvnek,
d) 6. §-a és a 93. § (1) bekezdése a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
e) 61/B. §-a az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keret-megállapodásról szóló 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelvnek és
f) 61/B. §-a az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozóan megkötött keret-megállapodásról szóló 97/81/EK irányelv Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára történő kiterjesztéséről szóló 1998. április 7-i 98/23/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."
38. §
(1) A Hjt. 287. § (2) bekezdés f) pontja a következő ff) alponttal egészül ki:[a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit, ideértve különösen]
"ff) az étkezési hozzájárulás formáját és juttatásának rendjét;"
(2) A Hjt. 287. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel együttes rendeletben szabályozza
a) azon fertőző betegségek körét, amelyek esetében a megbetegedési veszély, a szolgálati beosztáshoz, illetve a szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan, így különösen a szolgálati célból külföldre történő kiutazáskor a kötelező védőoltás elrendelésének van helye, továbbá a Magyar Honvédségnél járványügyi feladatokat ellátó szerv védőoltásokkal kapcsolatos feladatait, az oltóanyagok beszerzésének és a védőoltások felvételének rendjét,
b) a katonai feladat végrehajtása közben elvégezhető egészségügyi tevékenységek, az egészségügyi tevékenységek elvégzéséhez szükséges egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés körét, a szakkiképzési követelményeket, azok szakmai tartalmát, illetve kijelölje az elvégezhető egészségügyi tevékenységekhez szükséges egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésre és a szakkiképzés lefolytatására jogosított intézmények körét."
39. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.(2) A 4. §, a 9. §, a 26. § (3) bekezdés, a 30. §, a 42. § (2) bekezdés, a 44. § (1) bekezdés és a 46. § (2) bekezdés 2012. január 1-jén lép hatályba.
40. §
A nagy értékű képzésre vonatkozó rendelkezéseket e törvény hatálybalépését követően megkötött tanulmányi szerződésekre kell alkalmazni.41. §
E törvény 20. §-a az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló 1996. június 3-i 96/34/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.42. §
(1) A Hjt.a) 27. §-ában "Az állomány tagja" szövegrész helyébe "A szerződéses állomány tagja" szöveg,
b) 49. § (7) bekezdésben "az Állami Egészségügyi Központban" szövegrész helyébe "a Honvédkórház-Állami Egészségügyi Központban (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ)" szöveg,
c) 54. § (1) bekezdésében "az állomány azon tagjának" szövegrész helyébe "a szerződéses állomány azon tagjának" szöveg,
d) 54. § (2) bekezdésében "az állomány tagja" szövegrész helyébe "a szerződéses állomány tagja" szöveg,
e) 54. § (3) bekezdésében "az állomány" szövegrész helyébe "a szerződéses állomány" szöveg
f) 110. § (1) bekezdés a) pontjában az "ügynökségeiben," szövegrész helyébe az "ügynökségeiben, igazgatóságaiban," szöveg
g) 117. § (1) bekezdésében a "visszatarthatja" szövegrész helyébe a "visszatartja" szöveg
h) 137. § (1) bekezdésben a "(4) bekezdésében," szövegrész helyébe a "(4) és (6) bekezdésében," szöveg
i) 214. §-ban a "megszerzi" szövegrész helyébe a "betölti" szöveg
j) 3. számú melléklet 4.1. pontjában a "Szolgálati beosztásból felfüggesztés" szövegrész helyébe a "Szolgálati beosztásból felfüggesztés, illetményvisszatartás" szöveg lép.
(2) A Hjt.
a) 152. § (2) bekezdésben a "Honvédséghez nem tartozó személyt" szövegrész helyébe a "Honvédséghez nem tartozó személyt, valamint az önkéntes tartalékos katonát a rendelkezésre állás időszakában" szöveg,
b) 165. § (1) bekezdésben "az illetményéből" szövegrész helyébe "az illetményéből, illetve - önkéntes tartalékos katona esetén - rendelkezésre állási díjából" szöveg lép.
43. §
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvénya) 2. § e) pontjában az "(a továbbiakban: főtitkár)," szövegrész helyébe az "(a továbbiakban: főtitkár), a katonai főigazgató,",
b) 12. § (1) bekezdésben az "a főtitkárt" szövegrész helyébe az "a főtitkárt, a katonai főigazgatót",
c) 45/A. §-ában az "illeti meg." szövegrész helyébe az "illeti meg, amelynek fedezetét a szerződést kötő fegyveres szerv éves költségvetésében kell biztosítani."
szöveg lép.
44. §
(1) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 30. § (1) bekezdésében a "hivatásos (szerződéses) állományú" szövegrész helyébe a "hivatásos (szerződéses, önkéntes tartalékos) állományú" szöveg lép.(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 68. § (4) bekezdésében az "Állami Egészségügyi Központon (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ)" szövegrész helyébe a "Honvédkórház-Állami Egészségügyi Központon (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ)" szöveg lép.
45. §
E törvény 2012. január 2-án hatályát veszti.46. §
(1) Hatályát veszti a Hjt. 21. § (1) bekezdése, 41. § (3) bekezdésében az ," állománycsoporttól függetlenül legalább kettő, de" szövegrész, a 69. § (2) bekezdése, a 81. § (1) bekezdésében a ," 1 évet meghaladó" szövegrész és a 277-280. §.(2) Hatályát veszti a Hjt. 41/A. § nyitó szövegrészében a "(továbbiakban: kizáró ok)"
szöveg.
47. §
Nem lép hatályba a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXLII. törvény 5. § (1) bekezdése és 11. §-a.Indokolás
Általános indokolás
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) és más törvények szolgálati viszonnyal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) elsődleges célja a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2010. augusztus 11-ei módosításával való összhang megteremtése, az Európai Bizottság 2009. novemberében az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló 96/34/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) átültetése, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának a Magyar Honvédség alapjogi helyzetét vizsgáló AJB-2940/2010. számú ügyben készült Jelentésében foglaltaknak való megfelelés, valamint az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztésével kapcsolatos módosítások, illetve kiegészítések átvezetése. Mindemellett a Javaslat egyes, a végrehajtás során felmerült személyügyi és pénzügyi vitás kérdések rendezésére és kisebb technikai jellegű módosítások átvezetésére is irányul.A Javaslat a Hjt. módosításán túl a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény kisebb terjedelmű módosítását kezdeményezi a katonai főigazgató beosztás törvényi szintű rendszeresítése érdekében, illetve a rendvédelmi felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatóját megillető katasztrófavédelmi pótlék fedezetének biztosítása érdekében. Emellett a Javaslat - az alapító okirat módosításáról szóló 11/2010. (VIII. 2.) HM határozattal összhangban - a HM Állami Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ) nevének Honvédkórház-Állami Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ)-ra történő módosítását vezeti át az érintett törvényeken.
Részletes indokolás
A Javaslat 1. §-ához, 5. § (2) bekezdéséhez, és 38. § (2) bekezdéséhez
A Javaslat egyes, katonai tevékenységgel összefüggő speciális egészségügyi beavatkozás elvégzése törvényi alapjainak megteremtését kezdeményezi az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénytől (a továbbiakban: Eütv.) való indokolt eltérésekkel, az Eütv. 4. § (2) bekezdése alapján. Ehhez kapcsolódóan a Javaslat meghatározza a harctéri egészségügyi, illetve a harctéri életmentő katona fogalmát, nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az általuk ellátott tevékenység törvényi alapját, illetve a végrehajtási kérdések részletes szabályozására együttes rendeleti felhatalmazást biztosít az egészségügyért felelős miniszterrel.A Javaslat 1. §-ához, 15. §-ához, 46. § (1) bekezdéséhez
A Javaslat a tanulmányi szerződésekre vonatkozó szabályozást pontosítja egyrészről azzal, hogy a Javaslat elfogadása esetén a jövőben az egy év alatti képzések esetén is lehet tanulmányi szerződést kötni az állomány tagjával. Részben ehhez is kapcsolódóan, jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel a Javaslat szabályozza a nagy értékű képzések fogalmát, illetve azt, hogy ilyen képzés esetén a kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő meghaladhatja a képzési időt, de ez esetben sem lehet öt évnél hosszabb.A Javaslat 2. és 18. §-aihoz
(Hjt. 17. § (2) bekezdés, 91. § (6) bekezdés)
A 70/2009. (VI. 30.) AB határozat rámutat arra, hogy "a katonák szolgálati viszonyát más közszolgálathoz (értve ez alatt elsődlegesen a Ktv. és a Kft. hatálya alá tartozókat) képest az alapjogok fokozottabb korlátozása és különleges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények jellemzik. Ennek oka a végzett munka jellegében, céljában, s e cél megvalósításának módjában, rendjében rejlik. A katonai szolgálat teljesítése ugyanis az átlagoshoz képest folyamatosan fokozottabb fizikai és pszichés igénybevétellel jár. Ez nemcsak a fegyveres erők rendeltetésszerű alkalmazásának (harctevékenység) idejére vonatkozik, de a gyakorlatokra is, melyeknek célja a harctevékenységre történő felkészülés, az ottani szélsőséges helyzetek modellezése. Ezért kiemelkedő jelentősége van annak hogy az állományba csak olyan személyek vehetők fel, akik az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek megfelelnek. A meglévő szolgálati viszony feltétele pedig, hogy a katonák ezen alkalmasságot a szolgálat alatt folyamatosan fenntartsák Egyéb feltételek fennállása esetén is ez biztosíthatja ugyanis, hogy valódi harctevékenység esetén a sérülés és halál veszélye a lehető legkisebbre csökkenjen. A fokozottabb igénybevétel ellensúlyozásaként - miként arra az Alkotmánybíróság korábban már utalt - a katonák előnyösebb anyagi juttatásban részesülnek, illetve egyéb kedvező jogosultságokhoz jutnak."A különleges műveleti kiképzési célok elérése érdekében a Javaslat a szükségesség és arányosság alkotmányossági mércéjét is figyelembe véve a különleges műveleti felkészítési rendszer jogi hátterének megteremtésére irányul azzal, hogy a szolgálatteljesítési idő általános rendelkezések szerinti mértéktől való eltérése paranccsal rendelhető el.
A Javaslat 3., 8. és 11. §-ához és a 42. § (1) bekezdés a) és c)-e) pontjához, a 46. § (1) bekezdéséhez
A Javaslat az Alkotmány módosított 40/B. § (4) bekezdésére tekintettel és az (5) bekezdésre figyelemmel újraszabályozza a Hjt. kapcsolódó rendelkezéseit.Az Alkotmánymódosítás következtében a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak, továbbá szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő három évig nem indulhatnak jelöltként az országgyűlési képviselők választásán, az európai parlamenti választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán. Ennek megfelelően a hivatásos állomány tagjára nem értelmezhető a választáson való részvétel bejelentési kötelezettsége, a szünetelés jogintézménye, a visszavétel, illetve a törvény erejénél fogva történő jogviszony-megszűnés kapcsolódó sajátos esete.
A szerződéses állományú katona esetén 2/3-os rendelkezésként a Javaslat kezdeményezi a hatályos, az állomány tagjára irányadó szabályok korrekcióját oly módon, hogy azokat a szerződéses állományú katonákra kell alkalmazni. Ez alól kivételt jelent a visszavétel jogintézménye, amely csak a hivatásos állomány esetén értelmezhető, így az hatályon kívül helyezésre kerül.
A Javaslat 4. és 9. §-ához, 26. § (3) bekezdéséhez, 30. §, 39. § (2) bekezdéséhez, 42. § (2) bekezdéséhez, 44. § (1) bekezdéséhez, 46. § (2) bekezdéséhez, 47. §-hoz
(Hjt. 41. § (12) bekezdéséhez, 56/A. §, 131. § (6) bekezdéséhez, 148. § (4) bekezdéséhez, 152. § (2) bekezdés, 165. § (1) bekezdés)
A Javaslat 2012. január 1-jei hatálybalépéssel az önkéntes tartalékos katona büntetlen előéletére vonatkozó követelmény megállapítását kezdeményezi. Emellett a Javaslat az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszűnésének új eseteiként rögzíti a méltatlanság megállapítását, és a büntetlen előéleti követelménynek való megfelelés igazolási kötelezettségének elmulasztását. A méltatlanság megállapításának részletes eljárási szabályait - a hivatásos és szerződés állomány tagjára irányadó szabályokhoz hasonlóan - végrehajtási rendelet, a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól szóló 40/2007. (XI. 28) HM rendelet szabályozza.A Javaslat rendezi, hogy az önkéntes tartalékos katonára - a törvényben nevesített sajátos szabályokkal - irányadók a Hjt. fegyelmi fejezetének rendelkezései.
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény katonákra vonatkozó rendelkezései személyi hatályának kiterjesztése szükséges a hivatásos és szerződéses állományú katonák mellett az önkéntes tartalékos állományúakra is annak érdekében, hogy az önkéntes tartalékos által a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértés elbírálása fegyelmi eljárás keretében történhessen.
Tekintettel arra, hogy a Javaslat több helyen még hatályba nem lépett rendelkezés pontosítását, illetve kiegészítését kezdeményezi, a Javaslat e tárgyköröket a jogalkotási követelményeknek megfelelően újraszabályozza és kimondja, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXLII. törvény érintett rendelkezései nem lépnek hatályba.
A Javaslat 5. § (1) bekezdéséhez
(Hjt. 46. § (3) bekezdés)
A Javaslat a más szervekre vonatkozó felsorolás kiegészítését, illetve pontosítását kezdeményezi.A Javaslat 6. ,10., 32. és 35. §-ához
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 49. § (2) bekezdése szerint a köztársasági elnök - az Alkotmány 30/A. §-a (1) bekezdésének i) pontjával összhangban - a honvédelmi miniszter javaslatára dönt a Honvédség tábornokainak szolgálatból elbocsátásáról, illetve a rendfokozatot érintő fegyelmi büntetés kiszabásáról. Ehhez kapcsolódó szabályokat tartalmaz a Hjt. 3. számú mellékletének 1.2., illetve 3.1. és 3.2. pontjai.A Javaslat a tábornokokra vonatkozó sajátos jogviszony-megszüntetési kérdéseket rendezi, kiemelt figyelemmel a megfelelő jogorvoslati rend megteremtésére. A Javaslat az előterjesztési javaslat tartalmi elemei tekintetében garanciális jelleggel törvényi szinten kiemeli a jogorvoslati záradékot, illetve utaló szabállyal előírja a 10/2002. (III. 5.) HM rendelet 86. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazási kötelezettségét. Tekintettel arra, hogy a szabályozás arra épül, hogy a közjogi jellegű KE határozatot megelőzően a munkajogi kérdések lezárásra kerüljenek, a Javaslat az előterjesztési javaslattal szemben enged jogorvoslatot, illetve kimondja, hogy amennyiben az állomány tagja él e jogával, a kereset jogerős elbírálásáig a köztársasági elnök részére előterjesztés nem tehető. Ez utóbbi tekintetében hasonló konstrukciót tartalmaz a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény a közigazgatási, illetve a helyettes államtitkárok hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása esetén.
A bírósági eljárás esetleges elhúzódására tekintettel a Javaslat a rendelkezési állomány új esetét nevesíti a jogerős elbírálásig, legfeljebb azonban a hivatásos szolgálat felső korhatáráig. A rendelkezési állomány ezen új jogcímével kapcsolatban a Javaslat kötelezővé teszi az illetmény visszatartását, kizárólag annak mértéke mérlegelhető a távolléti díj legfeljebb 50%-ig.
A Javaslat a fentieken túl rögzíti a tábornokok méltatlansági eljárásának törvényi alapjait azzal, hogy a törvényben nem szabályozott kérdésekben a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól szóló 40/2007. (XI. 28) HM rendeletet kell alkalmazni.
A Javaslat 7. §-ához
(Hjt. 50. § (3) bekezdés)
Az új szabályozás a Magyarországon települt többnemzeti katonai szervezeteknél szolgálatot teljesítő magyar katonák esetében rendeli alkalmazni azt a szabályt, hogy ezen beosztásokat az állomány tagjai a ténylegesen külföldi szolgálatot teljesítőkkel azonos módon - csak határozott ideig tölthessék be a rotációs elvek figyelembe vételével.A Javaslat 12. §-ához
(Hjt. 68. § (6) bekezdés és (11) bekezdés i) pont)
A Javaslat a szerződéses katona hivatásos állományba vétellel történő jogviszony megszűnése esetén kimondja, hogy nem kell visszafizetnie a toborzópénzt (illetve annak időarányos összegét). A kivételes szabály az örökös védelme érdekében vonatkozik arra az esetre is, ha a szerződéses katona jogviszonya halálával szűnik meg.Emellett a Javaslat pontosítja a szerződés-hosszabbítási díjra való jogosultság feltételeit oly módon, hogy arra vagy a 11. év letöltésekor jogosult a szerződéses állomány tagja, amennyiben a szerződés meghosszabbítását kéri, vagy az azt követő első szerződéshosszabbítás esetén, ha a szerződése nem 11. évfordulón jár le.
A Javaslat 13. és a 38. § (2) bekezdéséhez
(Hjt. 76. § és a 287. § (4) bekezdés a) pont)
A Javaslat a Hszt. 68. § (4) bekezdéssel összhangban meghatározza a védőoltás elrendelésének törvényi szabályait és a kapcsolódó együttes miniszteri rendeleti felhatalmazást.A Javaslat 14. §-ához
(A Hjt. 79. § (1) bekezdéséhez)
A jelenlegi hazai és külföldi képzési rendszer nem biztosít megfelelő, a korábbi elvek kidolgozásakor tervezett, a főtörzszászlósi rendfokozathoz kötött beosztások betöltéséhez szükséges főiskolai végzettséget. így az érintett személyek a jelenlegi jogszabályi követelményeknek nem képesek eleget tenni, illetve a beosztás ellátásából adódó feladatok sem teszik szükségessé számukra a hatályos szabályozás szerint meghatározott főiskolai végzettséget.A Javaslat 16. §-ához
(Hjt. 83. §(10) bekezdés)
A Javaslat a kiemelkedő szakmai gyakorlattal, tapasztalattal rendelkező katona megtartása érdekében a szolgálati érdek elsődlegességére tekintettel újraszabályozza a miniszteri jogkörben történő várakozási idő meghosszabbítását, amennyiben az állomány általános előmenetelű beosztást betöltő tagja viselt rendfokozata szerinti maximális várakozási idejét letölti. Meghosszabbítás hiányában az állomány tagjának jogviszonyát a Hjt. 59. § (2) bekezdés b) pontja szerint felmentéssel meg kell szüntetni.A Javaslat 17. §-ához
(Hjt. 84. § (4) bekezdés)
A rendelkezés a jogbiztonságot és az egyértelmű joggyakorlat biztosítását szolgálja a következő rendfokozatba előlépés feltételeinek tekintetében.A Javaslat 19. §-ához
(Hjt. 100. § (7) bekezdés)
A Hjt. 2010. január 1-jétől hatályos 100. § (5) bekezdése szerint, ha az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja, annak időtartamára évente 30 naptári napig távolléti díjat, a 31. naptári naptól a távolléti díj 90%-át kell folyósítani.A Javaslat jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel egyértelművé teszi, hogy a távolléti díj teljes összegére jogosító 30 napos időtartamra az állomány tagja naptári évenként és időarányosan jogosult.
A Javaslat 20. és 41. §-ához
(Hjt. 103. § (1) bekezdés a) pont)
Az Európai Bizottság 2009. novemberében az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló 96/34/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) nem megfelelő átültetésével kapcsolatban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. A Javaslat az Irányelv megfelelő átültetését - a hazai társadalombiztosítási szabályokkal is összhangban - a Hjt. 103. § (1) bekezdés a) pontjának módosításával biztosítja, azáltal hogy a Magyar Honvédség állományának férfi tagja számára lehetővé teszi, hogy a szülői szabadságot a gyermek születése időpontjától kezdődően igénybe vehesse. A rendelkezés emellett a szülői szabadság igénybevételének lehetőségét örökbefogadott és nevelt gyermekre tekintettel is megfelelően biztosítja.A Javaslat a módosító törvény jogharmonizációs záradékáról is rendelkezik.
A Javaslat 21. §-ához
(Hjt. 104. § (3) bekezdés)
A hatályos szöveg kiegészítésre kerül arra az esetkörre vonatkozó speciális szabállyal, amikor a szerződéses jogviszony azért szűnik meg, mert a szerződéses jogviszony hivatásos jogviszonyra változik. Ilyen esetben az állomány tagja részére ki nem adott szabadságot megváltani nem lehet, annak kiadását a hivatásos jogviszony létesítését követő 30 napon belül meg kell kezdeni.A Javaslat 22. §-ához
(Hjt. 118. § (1) bekezdés)
A Javaslat az átlagkereset fogalmának szolgálati időpótlékkal és kiegészítő illetménnyel történő kiegészítésére irányul.A Javaslat 23. §-ához
(Hjt. 122. § (2) bekezdés)
A Javaslat szövegpontosító jellegű figyelemmel arra, hogy osztályba sorolási kötelezettség kizárólag az ejtőernyős beosztásokban áll fenn.A Javaslat 24. §-ához
(Hjt. 125/A. §(2) bekezdés)
A Javaslat a devizaellátmányra vonatkozó szabályozás pontosítását kezdeményezi.A Javaslat 25. §-ához
(Hjt. 126/C. §)
A Javaslat az államháztartási szabályokra tekintettel egyes meghatározott lakhatási támogatások forrásoldalának törvényi szintű szabályozására irányul.A Javaslat 26. § (1) és (2) bekezdéséhez és a 28. §-hoz
(Hjt. 131. § (4)-(5) bekezdés, 141. § (1) bekezdés)
A Javaslat az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Ajánlására tekintettel pontosítja a figyelmeztetés alkalmazásának körét, miszerint a figyelmeztetéshez nem feltétlenül szükséges a fegyelmi eljárás megindítása. A figyelmeztetés alkalmazásának lehetősége ugyanis az eljárás megindításakor, illetve a későbbiekben a bizonyítás során is felmerülhet.A Javaslat emellett a Hszt. 120. §; (2) és (3) bekezdésével párhuzamosan garanciális jelleggel írásba foglalási kötelezettséget ír elő, illetve kifogás esetén kimondja a fegyelmi eljárás elrendelésének kötelezettségét.
A Hjt. 141. § (1) bekezdésének korrekciója a 8 napos határidő elhagyásával egyértelművé teszi, hogy a fegyelmi eljárást a Hjt. 134. § (2) bekezdése szerinti elévülési időn belül rendelhető el.
A Javaslat 27., 29., 31. § és a 42. § (1) bekezdés h) pont
A Javaslat az elfogulatlan elbírálás érdekében az elöljáró parancsnok hatáskörébe utalja azon ügyek elbírálását, amelyben az állományilletékes parancsnokot tanúként kell meghallgatni. Emellett a Javaslat egyértelművé teszi, hogy az egyszerűsített eljárás esetén is határozattal kell elrendelni a fegyelmi eljárást, illetve a Hjt. 151. § (1) bekezdésével összhangban pontosítja az iratismertetés előtti értesítés és felhívás szabályait.A Javaslat 33. §-ához
(Hjt. 178. § (1) bekezdés)
A Javaslat a jogalkalmazói tapasztalatok alapján, a káreljárás alá vont jogainak védelme érdekében, az eljárás alá vont tartós távolléte, illetve egészségügyi szabadsága idejére megteremti a kártérítési eljárás felfüggesztésének lehetőségét.A Javaslat 34. §-ához
(Hjt. 222. § (1) bekezdés)
A Hjt. 200. §-a és a 201. §-a rendelkezik az egészségbiztosítási ellátásokról, továbbá a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség megállapításáról. A két paragrafus tartalmazza a balesettel kapcsolatos rendelkezéseket is. A Hjt. határozat elleni fellebbezésről szóló rendelkezéseket rögzítő 222. §-a tartalmazza többek között a 201. § szerinti döntések elleni fellebbezéssel kapcsolatos rendelkezéseket, azonban nem tartalmazza a balesetekkel kapcsolatos fellebbezési lehetőséget. A Javaslat ezt a hiányosságot orvosolja.A Javaslat 36. §-ához
(Hjt. 262. § (1) bekezdéséhez)
A Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatal kijelölt, külföldön nemzetbiztonsági műveleti feladatokat végrehajtó speciális állományának tagjai, feladataik végrehajtása során -a feladatok jellegéből adódóan - tartós pszichikai és fizikai megterhelésnek vannak kitéve. Mindezek mellett a külföldre utazások alkalmával az érintett állomány napi szolgálatteljesítési idejére nem alkalmazhatók az általános garanciális szabályok, pihenő idejük korlátozott és rendszertelen. Minderre figyelemmel a Javaslat a szolgálati idő kedvezményes számítását kezdeményezi.A Javaslat 37. §-ához
(Hjt. 267. §)
A Javaslat a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendeletben meghatározottakra figyelemmel módosítja a Hjt. 267. §-át megelőző alcímet, valamint a 267. §-ban foglalt jogharmonizációs záradékot, egyidejűleg kiegészíti azt az Irányelvre való hivatkozással és aktualizálja a Hjt. szempontjából releváns hatályos uniós irányelveknek megfelelően.A Javaslat 38. § (1) bekezdéséhez
(A Hjt. 287. § (2) bekezdés f) pont)
A Javaslat pontosítja az étkezéssel összefüggő juttatásokra vonatkozó szabályozási felhatalmazást.A Javaslat 39. és 45. §-ához
A Javaslat lépcsőzetes hatályba léptető és egységes deregulációs rendelkezést tartalmaz az önkéntes tartalékos rendszerrel összefüggő módosításokra tekintettel.A Javaslat 40. §-ához
A Javaslat a nagy értékű képzésekre átmeneti rendelkezést állapít meg, kizárva a visszamenőleges hatályú jogalkalmazást.A Javaslat 42. § (1) bekezdés b) pont, 44. § (2) bekezdéshez
(Hjt. 49. § (7) bekezdés)
A Javaslat az alapító okirat módosításával összhangban a Honvédkórház-Állami Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ) megnevezés bevezetését kezdeményezi a Hjt. és a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény technikai jellegű korrekciójával.A Javaslat 42. § (1) bekezdés f), g) , i) és j) pontokhoz
A Javaslat az igazgatóság nevesítésével szervezeti változásokra figyelemmel indokolt korrekciót tartalmaz.A Javaslat kezdeményezi a hatályos Hjt. szigorítását azzal, hogy meghatározott esetekben az illetmény-visszatartás kötelező, annak mértékét legfeljebb 50%-ig a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelheti. Emellett meghatározza az illetmény-visszatartásra vonatkozó munkáltatói jogkör gyakorlót.
Egyebekben a Javaslat jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel technikai szövegpontosítást tartalmaz.
A Javaslat 43. §-ához
A Javaslat a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény kisebb módosítását kezdeményezi a katonai főigazgató beosztás rendszeresítése és a rendvédelmi felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatóját megillető, 2010. szeptember l-jétől bevezetésre kerülő katasztrófavédelmi pótlék fedezetének biztosítása érdekében.A Javaslat 46. §-ához
A Javaslat részben technikai deregulációt tartalmaz, részben - jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel - érdemi hatályon kívül helyezéseket. Ez utóbbi körben a Javaslat kezdeményezi a szerződés-hosszabbítás legrövidebb két éves időtartamának hatályon kívül helyezését.