adozona.hu
A közalkalmazotti törvény kommentárja (demo)
A közalkalmazotti törvény kommentárja (demo)
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1. A Kjt. 20. § (2)-(3) bekezdéseinek 2009. január 1-jétől hatályos szövegét a 2008. évi LXI. törvény 1. §-a állapította meg.
1/A. A közalkalmazotti jogviszony alanyai a munkáltató és az általa foglalkoztatott közalkalmazott. Az Mt. 73. §-a szerint munkáltató az lehet, aki jogképes. A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdéséből következően közalkalmazotti jogviszonyban csak állami vagy helyi önkormányzati költségvetési szerv, valamint helyi önkormányzat lehet munkáltató. A közalkalmazotti munkáltatók va...
A közalkalmazotti törvény kommentárja (demo)
3. kiadás
Szerzők:
DR. KERTÉSZ ISTVÁN
DR. TALLIÁN BLANKA
(a 109., 166-187. és 199-202. §-okhoz tartozó rész)
DR. PÁL LAJOS
(a 14-70/A., 188-192/B. és 194-198. §-okhoz tartozó rész)
DR. RADNAY JÓZSEF
(az 1-13., 71-108., 110-165/A., 192/C-193/Z. és 203-212. §-okhoz tartozó rész)
B / A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (Ktv.)
DR. ZANATHY JÁNOS
C / A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.)
DR. ÁDÁM LÓRÁNT
DR. FEKETE ZSUZSANNA
D / Egyéb jogszabályok
E / A Legfelsőbb Bíróság munkaügyi állásfoglalásai
E / 1 A Legfelsőbb Bíróság munkajogi jogegységi határozatai és elvi határozatai
Szerkesztő:
DR. RADNAY JÓZSEF
A 43. pótlás kézirat lezárva:
2010. január 1.
Copyright
c Dr. Ádám Lóránt , 2002
c Dr. Fekete Zsuzsanna, 2009
c Dr. Kertész István, 2006
c Dr. Pál Lajos, 2009
c Dr. Radnay József, 2009
c Dr. Tallián Blanka, 2009
c Dr. Zanathy János, 2009
c HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009
ISBN 963 8213 31 0
A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.
Budapest, 2009
A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest kiadása
Felelős kiadó: Lipovecz Éva, a kft. ügyvezető igazgatója
Műszaki szerkesztő: Bors Kriszta
Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.
***
A magyar munkajoggal hivatásszerűen foglalkozó szakemberekhez (jogászok, gazdasági vezetők stb.) szól A Magyar Munkajog című mű. Ez a munka rendszeresen megújítva tárja a használó elé a magyar munkajog hatályos jogszabályait, mindenekelőtt a Munka Törvénykönyvét (Mt.), a köztisztviselői és a közalkalmazotti törvényt (Ktv., Kjt.), valamint e törvényekhez kapcsolódó egyéb munkajogi jogszabályokat (Flt., Mvt., Met. stb.), megjelölve a módosító jogszabály-helyeket is. Ezzel biztosítja a mindenkori jogi állapot gyors feltárását.
Ezen túlmenően a munka kiterjed az egyes rendelkezésekkel kapcsolatos bírósági döntések, fontosabb álláspontok rendszerbe foglalására és ismertetésére s ezzel könnyen megismerhetővé teszi a felsőszintű ítélkezési gyakorlatban érvényesülő tényleges jogot. Mindennek rövidebb időközökben esedékes felülvizsgálat alapján történő kiegészítését, napra késszé tételét biztosítja a kiadó.
Az újabb eljárási jogszabályok korlátozzák a korábban fel nem használt szempontokra való hivatkozást. Ezért rendkívül fontos és időszerű, hogy az eljáró személy mielőbb teljes körűen ítélje meg a jogi helyzetet, s ennél a hatályos jogszabályt és annak a bírói gyakorlatban kialakult értelmezését vegye alapul. Ennél nyújt elengedhetetlennek mondható segítséget A MAGYAR MUNKAJOG - Kommentár a gyakorlat számára.
Hasonlóképpen egyre többször fordul elő, hogy a jogi kérdés megítélésénél nemcsak a magyar jogalkotó által alkotott jogot, hanem az Európai Unió jogát is alkalmazni kell. Ezzel kapcsolatban is értékes segítséggel szolgál e kapcsos szerkezetű könyv. A könyv a munkajogi szakember számára elengedhetetlen munkaeszköz.
***
Részlet a könyvből:
III. rész
A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY
I. fejezet
A közalkalmazotti jogviszony létesítése és módosítása
1. A Kjt. 20. § (2)-(3) bekezdéseinek 2009. január 1-jétől hatályos szövegét a 2008. évi LXI. törvény 1. §-a állapította meg.
1/A. A közalkalmazotti jogviszony alanyai a munkáltató és az általa foglalkoztatott közalkalmazott. Az Mt. 73. §-a szerint munkáltató az lehet, aki jogképes. A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdéséből következően közalkalmazotti jogviszonyban csak állami vagy helyi önkormányzati költségvetési szerv, valamint helyi önkormányzat lehet munkáltató. A közalkalmazotti munkáltatók valamennyi fajtája jogi személy és így jogképes, vagyis különböző jogviszonyokban jogokat szerezhet és kötelezettségek terhelhetik.
A jogi személy elkülönült részlege, még ha a szervezeten belül munkajogi önállósággal rendelkezik is, nem minősül munkáltatónak: az általa foglalkoztatottak a jogi személy költségvetési szervvel állnak közalkalmazotti jogviszonyban. A közalkalmazotti jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket nem érinti, ha a munkáltató személyében jogutódlás következik be, azonban a jogviszonyból eredő igényeket a jogutóddal szemben kell érvényesíteni (LB Mfv. I. 10.274/1996/4.).
A közalkalmazotti munkáltató által foglalkoztatottak közalkalmazottak, függetlenül attól, hogy ez fő- vagy további jogviszonynak minősül a munkavégző szempontjából. A közalkalmazotti jogviszonyban a munkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye gyakran elválik. Ez nem változtat azon, hogy a közalkalmazott azzal az önálló költségvetési szervvel áll közalkalmazotti jogviszonyban, amelynek a keretében a munkáját végzi (LB Mfv. I.10.093/1994/2.). Ez vonatkozik azokra a magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazottakra is, akikkel szemben a munkáltatói jogkört külső szerv, általában a fenntartói jogot gyakorló szerv (testület) gyakorolja. A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő jogvitát a munkáltató ellen lehet indítani abban az esetben is, ha arra külső szerv munkáltatói jogkörben hozott döntése adott alapot (MD. II. 660.). Ezzel szemben a közalkalmazott kirendelésénél a munkáltatói minőség átszállása folytán a tényleges foglalkoztatóval szemben érvényesíthető a kirendelésből eredő igény. Így ha az orvos munkáltatója a helyi önkormányzat volt, de az ügyeleti szolgálatot a kórház szervezte és bonyolította, e részben hallgatólagos kirendelés folytán a munkát végző a kórházzal állt jogviszonyban, ezért az ügyeleti díjat is tőle, nem pedig az önkormányzattól követelhette (LB Mfv. II. 10.614/1997.).
2. A közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeit a törvény 2009. január 1-jétől hatályos szabályai [Kjt. 20. § (2) bek.] szigorították, általános feltétel: a büntetlen előélet, 18. életév betöltése, magyar állampolgárság, vagy - hazánk uniós tagságára, a személyek szabad mozgásának alapelvére tekintettel - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett státusz. A büntetlen előélet kivételével az előbbi feltételek alól végrehajtási jogszabály adhat mentesítést [Kjt. 20. § (3) bekezdés a) pont]. A Kjt. 20. § (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott feltételek alóli mentesítést a Kormány rendeletben határozhatja meg [Kjt. 85. § (3) bekezdés aa) pont]. A 18. életév betöltése alól adott mentesítés esetén az Mt. 72. § (1), (4) és (7) bekezdés szabályai irányadók.
A Kjt. 20. § (2) bekezdés a) pontjában előírt feltétel (büntetlen előélet) hiánya nem eredményezi a 2009. január 1-je előtt keletkezett közalkalmazotti jogviszony érvénytelenséget [2008. évi LXI. tv. 41. § (1) bek.].
Végrehajtási jogszabály az előbbi általános feltételeken túl a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez további feltételként előírhatja: a magyar állampolgárságot, a magyar nyelvtudást, a cselekvőképességet [Kjt. 20. § (3) bekezdés b) pont].
Így pl. kizárólag magyar állampolgárral létesíthető közalkalmazotti jogviszony:
- levéltárban, továbbá közgyűjteményben vagyonvédelmi-biztonsági tevékenység ellátására, honvédelmi ágazatba tartozó közgyűjteményi intézményben nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakörben [150/1992. (XI. 20.) Korm. rendeletnek a 354/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított 2. §-a],
- a felsőoktatásban a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakörökben [53/2006. (III. 14.) Korm. rendeletnek a 355/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított 1/A. §-a],
- a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél a 3/2008. (I. 11.) ÖTM rendelettel módosított 62/1997. (XI. 7.) BM rendelet 2. §-ában és 3. számú mellékletében meghatározott munkakörökben,
- a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a 4/2008. (XII. 31.) TNM rendelet 3. §-a szerint az 1. számú mellékletben szereplő munkakörökben,
- az igazságügyi és rendészeti miniszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél a 10/2009. (IV. 17.) IRM r. 2. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott munkakörökben,
- a honvédelmi ágazatban nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakörökben [27/2008. (XII. 31.) HM rendelet 2. § (2) bekezdés].
A 18. életév betöltése alól mentesítést ad a 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése az egészségügyi intézményeknél az egészségügyi szakképzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése érdekében alkalmazott személynek, ha a jogviszony létesítésekor az érintett az előírt szakképzettség, szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben vesz részt.
A honvédelmi ágazatban 18. életévét be nem töltött személy is alkalmazható a szakiskolai vagy szakmunkás képesítéssel betölthető munkakörben [27/2008. (XII. 31.) HM rendelet 2. § (3) bek.].
Az egészségügyi szakképzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése érdekében ugyancsak eltérést enged a végrehajtási rendelet a Kjt. 20. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltaktól annyiban, hogy a 2007. évi II. törvény alapján 3 hónapot meghaladó tartózkodásra jogosult személlyel is létesíthető közalkalmazotti jogviszony [356/2008. (XII. 31.) Korm. rend. 2. § (2) bek.].
A közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez a Kjt. 61. § (1) bekezdésében foglaltakat meghaladóan szükséges képesítési követelményeket az egészségügyi, szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, közművelődési és közgyűjteményi, testnevelési és sportintézmények, továbbá a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó költségvetési intézmények közalkalmazottai vonatkozásában a Kormány rendeletben határozza meg [Kjt. 85. § (2) bekezdés a) pont]. Egyéb ágazatokban a Kjt. 85. § (4)-(5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a miniszter rendeletben állapítja meg az előbbi képesítési követelményeket.
A Kjt. 20/A-20/B. §-ait általában 2007. 09. 01-jétől kezdődő hatállyal a 2007. évi C. tv. 3. §-a állapította meg azzal, hogy a 20/A. § (4) bekezdése 2008. január 1-jén lép hatályba, és e § rendelkezéseit a 2007. 09. 01. napját követő közalkalmazotti jogviszony-létesítés tekintetében kell alkalmazni [2007. évi C. tv. 31. § (4) bekezdése].
A 20/A. § (2) bekezdésének szövegét a 2007. évi CLXXIX. tv. 40. § (6) bekezdés a) pontja módosította, majd a 20/A. § (2), továbbá (4)-(7) bekezdéseinek 2009. január 1-jétől hatályos szövegét a 2008. évi CX. törvény 12. § (2) bekezdése állapította meg, egyúttal a (3) bekezdés b) pontját módosította. A 20/A. § (1) bekezdését, a (2) bekezdés a) és d) pontját, továbbá (6) bekezdését módosította, valamint új (8) és (9) bekezdéssel egészítette a 2009. évi CXXVI. tv. 2. §-a, illetve 54. § (1) bekezdés a) pontja.
A 20/B. § 2010. január 1-jétől hatályos szövegét a 2009. évi CXXVI. tv. 3. §-a állapította meg.
Azokat a munkaköröket, amelyben nem kötelező pályázat kiírása a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez, a törvény felhatalmazása alapján a Kormány, illetve a miniszter a Kjt. 85. § (2) bekezdés b) pontjában, (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján rendeletben határozza meg.
Nem kötelező pályázat kiírása:
- a felsőoktatási intézményekben az 53/2006. (III. 14.) Korm. rendeletnek a 355/2008. (XII. 31.) Korm. rendelettel módosított 1/C. §-ában megjelölt munkakörökben,
- a kutató és kutatást kiegészítő intézeteknél a 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet 2/B. §-ában foglaltak szerint,
- az egészségügyi intézményeknél a 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében meghatározott munkakörökben,
- szociális, valamint gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményeknél a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet - 326/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-ával módosított - 1/A. § (1) bekezdésében meghatározott munkakörökben,
- a pénzügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél a megbízással ellátható vezetői beosztások, az irodai és ügyviteli, szolgáltató jellegű és a kisegítő munkaköri csoportokba tartozó munkakörökben [50/2008. (XII. 31.) PM rendelet 2. § (1) bekezdés],
- a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatot ellátó költségvetési szerveknél a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet 1/A. §-ában meghatározott munkakörökben,
- a szociális és munkaügyi miniszter által irányított költségvetési szerveknél az irodai és ügyviteli, a szolgáltató jellegű és a kisegítő munkaköri csoportba tartozó munkakörökben [22/2008. (XII. 31.) SZMM rendelet 2. §],
- a honvédelmi ágazatban a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok valamennyi munkakörében, valamint a 27/2008. (XII. 31.) HM rendelet mellékletében megjelölt munkakörökben,
- a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a felsőfokú szakképzettséghez nem kötött munkakörökben, valamint a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztás esetében [4/2008. (XII. 31.) TNM rendelet 4. §],
- a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél a 62/1997. (XI. 7.) BM rendeletnek a 3/2008. (I. 11.) OTM rendelettel megállapított 2/B. §-ában foglaltak szerint,
- az igazságügyi és rendészti miniszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél a 10/2009. (IV. 17.) IRM r. 2. számú mellékletében meghatározott vezetői beosztásokban és munkakörökben,
- az agrárágazatban a nem vezetői munkakörökben, a főigazgató-helyettes és igazgató munkakörben, valamint vezetői megbízás esetén [7/2009. (I. 30.) FVM r. 5. §],
- a környezetvédelmi és vízügyi miniszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél a 11/2005. (V. 19.) KvVM rendelet 2/A. §-ában megjelölt munkakörökben,
- a katasztrófavédelmi szerveknél a 18/2008.(XII.31.) ÖM rendelet 1. számú melléklete "A" részben szereplő ügyviteli és fizikai munkakörökben.
A közalkalmazotti pályázatnak a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv honlapján történő közzétételére vonatkozó részletes szabályokat a 388/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza, amelynek 4. § (2) bekezdés c) pontját, valamint (4) bekezdését módosította, az 5. §-át, 6. §-át, valamint 8. § (2)-(4) bekezdését hatályon kívül helyezte a 167/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet 3. §-a, illetve 4. § (2) bekezdése és (3) bekezdés c) pontja.
A Kjt. 21. § (2)-(4) bekezdését a 2008. évi LXI. törvény 3. §-a állapította meg, az (5) bekezdését pedig a 2009. évi CXXVI. tv. 4. §-a.
A Kjt. 21. § (2) bekezdése szövegét a 2003. évi XX. tv. 31. §-ának (6) bekezdése állapította meg, majd azt a 2003. évi CXVI. tv. 84. §-a kiegészítve újraszövegezte. A Kjt. 21. § (2) bekezdésének szövegét 2005. I. 1. napjával a 2004. évi CXXII. tv. állapította meg. A Kjt. 21. § (2) bekezdésének 2009. január 1-jétől hatályos szövegét a 2008. évi LXI. törvény 3. §-a módosította. A módosítás nem érinti a 2009. január 1-jét megelőzően határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyról történt megállapodást annak módosítás nélküli lejárta időpontjáig [a hivatkozott törvény 41. § (3) bekezdése].
A 21. § (2) bekezdés a)-b) pontjának szövegét pontosította, illetve a c) pontját hatályon kívül helyezte, továbbá az új (5) bekezdést megállapította a 2009. évi CXXVI. tv. 4. §-a, 54. § (1) bekezdés b)-c) pontja és 55. § (1) bekezdés e) pontja 2010. január 1-jei hatállyal.
A Kjt. 21/A. §-át 2007. 09. 01. hatálybalépéssel a 2007. évi C. tv. 4. §-a állapította meg azzal, hogy e § rendelkezéseit a 2007. 09. 01. napját követő közalkalmazotti jogviszony-létesítés tekintetében kell alkalmazni [2007. évi C. tv. 31. § (4) bekezdése].
A Kjt. 21/A. § (4) bekezdését a 2007. évi CXLXXIX. tv. 3. §-a állapította meg 2008. január 1-jei hatálybalépéssel, majd e bekezdés szövegét módosította a 2008. évi CX. tv. 12. § (16) bekezdés b) pontja 2009. január 1-jei hatállyal; a (5) bekezdés 2004. január 1-jétől hatályos szövegét a 2008. évi LXI. tv. 33. § (2) bekezdés c) pontja állapította meg.
Mt. 76. § (3), (6)-(8) bek.
A § módosított (4) és (5) bekezdését a 2002. évi XIX. tv. 4. §-a, (2) bekezdését pedig a 2004. évi XXVIII. tv. 2. §-a állapította meg, az előbbi bekezdéseket 2002. szeptember 1., az utóbbit 2004. május 1. napjától kell alkalmazni.
1. A közalkalmazotti jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezés a közalkalmazotti jogviszony szükséges, de elégséges jogi oka. A kinevezés csak látszólag egyoldalú, mert elfogadása nélkül a jogviszony nem jöhet létre. A munkáltatónak legalább a munkakörben, az illetményben és a munkavégzési helyben meg kell állapodnia a közalkalmazottal, a felek azonban más kérdésekről is rendelkezhetnek. A kinevezési okmány az említetteken túl tartalmazza még a közalkalmazott besorolására vonatkozó fizetési osztályt és fokozatot, valamint tartalmazhatja a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatban azokat a megkötéseket, amelyre a munkáltató egyoldalúan jogosult (például a munkakör ellátásához szükséges végzettség megszerzésének határidejét, ha az időleges mentesítésre jogszabály lehetőséget ad). Az önkormányzati körbe tartozó munkáltatók a kinevezéshez általában az erre a célra rendszeresített formanyomtatványt használják. A közalkalmazotti jogviszony érvényesen létrejön azonban akkor is, ha a munkáltató írásban közli a munkakört, az illetményt, a munkavégzés helyét, ezt pedig a közalkalmazott aláírásával elfogadja. A besorolással kapcsolatos rendelkezések ugyanis a jogszabályon alapulnak, ehhez nem kell a közalkalmazott hozzájárulása (MD II. 657., LB Mfv. I. 10.800/1998/4.).
A kinevezési okmány tartalma jogi természetét illetően kettős: részint a felek megállapodását, részint a jogszabályokban egyébként rendezett kérdéseket tartalmazza. Ennek a kinevezés módosítása szempontjából van jelentősége: a kinevezés megállapodásos része csak közös megegyezéssel módosítható, a jogszabályon alapuló részek azok változásával módosulnak, illetőleg egyoldalúan módosíthatók (például a közalkalmazott fizetési fokozata a jogviszonyban töltött idő folytán). A közalkalmazott kinevezésében foglaltak megváltoztatása csak akkor minősül a kinevezés módosításának - amelyhez a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó Mt. 82. § (2) bekezdése szerint a felek közös megegyezése szükséges - ha az olyan elemét érinti a kinevezésnek, amely a munkáltató és a közalkalmazott megállapodásán alapul. Az illetménypótlék a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály alapján jár, ezért az érintett szabály változásával együtt a közalkalmazott illetménypótléka is a hozzájárulása nélkül változik (MD. II. 665.).
Ha a törvény erejénél fogva a munkavállaló munkaviszonya átalakult közalkalmazotti jogviszonnyá, ez nem érinti az eredeti munkaszerződésben kikötött feltételeket, eltérő kinevezés hiányában. Ehhez képest az eredeti munkaszerződésnek a változó munkahelyre vonatkozó kikötését a közalkalmazotti jogviszonyban is érvényesnek kell tekinteni (BH 2001/144.).
A kinevezésben a felek kiköthetik az adott munkakörben hasznosítható képesítés megszerzését is. Ha az így kikötött képesítést a közalkalmazott nem szerzi meg a megadott határidőig, jogviszonya felmentéssel jogszerűen megszüntethető (MD III.893.).
A kinevezésben rögzített kifejezett megállapodás hiányában is megállapítható, hogy részmunkaidőre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesítettek a felek, ha az összes körülményből (pl. az ellátott feladatból, a teljes munkaidőre járó garantált illetménynél lényegesen alacsonyabb összegben meghatározott havi illetményből) következően részmunkaidős megállapodás jött létre köztük (MD III. 899.).
2. Az ágazati végrehajtási rendeleteknek a közalkalmazotti munkaköröket felsoroló rendelkezései a besorolás szempontjából irányadók, azonban nem zárják ki, hogy a felek ettől eltérő munkaköri feladatok ellátásában állapodjanak meg - akár a felsorolásban külön-külön szereplő munkakörök összevonásával -, és más munkaköri elnevezést használjanak. A közalkalmazott munkakörét önmagában annak elnevezése nem dönti el, a ténylegesen ellátandó feladatokat kell figyelembe venni (LB Mfv. II. 10.476/1994/3.). A magasabb vezető és a vezető beosztást nem lehet a kinevezésben munkakörként megjelölni, mert az csak a már meglévő közalkalmazotti jogviszonyban megbízással nyerhető el (MD II. 666.).
3. Az Mt. 144. §-ának (1) bekezdése szerint az illetménynek el kell érnie a mindenkor érvényes legkisebb (minimális) bér összegét. 2005. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott alapilletményének legkisebb összege havi 57 000 forint, 2005. szeptember 1-jétől 59 600 forint, 2006. április 1-jétől 62 500 forint (2005. évi CLIII. tv. 89. §), 2008. évben 69 000 forint (2007. évi CLXIX. tv. 17. számú melléklet), 2009. január 1-jétől 71 500 forint [321/2008. (XII. 29.) Korm. rend. 2. § (1) bek.].
A havi, heti vagy napi-bérre vonatkozó rendelkezések teljes munkaidő esetén arra való tekintet nélkül alkalmazandók, hogy a teljes munkaidő a törvényben meghatározottnál hosszabb vagy rövidebb-e. Ha a teljes munkaidő napi 8 óránál rövidebb, a legkisebb órabér-tételt arányosan növelt mértékben, ha pedig a teljes munkaidő napi 8 óránál hosszabb, arányosan csökkentett mértékben kell alkalmazni [id. r. 2. § (3) bek.].
A Kjt. hivatkozott mellékletében szereplő szorzószámokkal megállapítható illetmény úgynevezett garantált illetmény, ennél kevesebb illetménnyel a közalkalmazott nem nevezhető ki. Ha a Kjt. 1. számú mellékletében az A-G fizetési osztályok 1. fizetési osztályaira 2002. augusztus 31-ig irányadó garantált illetmény ennél kevesebb lenne, helyette az ide besorolt közalkalmazottak legalább a kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő illetményre jogosultak.
4. A kinevezésnek - a 2007. szeptember 1-jét követően létesített közalkalmazotti jogviszony esetén - a három hónapos próbaidő kikötését is tartalmaznia kell a Kjt. 21/A. § (4)-(5) bekezdésében foglalt (áthelyezés, határozott idejű kinevezés, azonos felek közti újabb kinevezés) kivétellel.
Végrehajtási rendelet a próbaidő kikötését kizárhatja a megszerzett szakmai gyakorlatra tekintettel [Kjt. 21/A. § (5) bekezdés]. Nem lehet próbaidőt megállapítani pl.:
- az egészségügyi intézményekben a 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-ában meghatározott munkakörökben az ott megállapított szakmai gyakorlattal rendelkezők esetében,
- a közoktatási intézményekben a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet - 323/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-ával kiegészített - 3/A. §-ában foglaltak szerint a pedagógus és a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben,
- a szociális és munkaügyi miniszter által irányított költségvetési szerveknél, ha a közalkalmazott legalább 10 év, a munkakörével megegyező munkakörben vagy tevékenységi körben megszerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik [22/2008. (XII. 31.) SZMM rendelet 5. § (1) bek.].
5. A kinevezés általában - külön kikötés hiányában - határozatlan időre szól. Meghatározott munka (feladat) ellátására, helyettesítésre határozott idejű közalkalmazotti jogviszony is létesíthető (LB Mfv. 10.775/2002). A határozott idejű kinevezés meghatározott munkakörre akkor jogszerű, ha annak bizonyítható oka egy meghatározott munka elvégzése (MD II. 661.). Színháznál az évad produkcióira való kinevezés ennek eleget tesz, mert kellően körülhatárolja a színész munkakört ellátó közalkalmazott teendőit (MD II. 663.). A munka, a feladat meghatározott jellege következhet a felek megállapodásából is (MD I/662, 664., LB Mfv. II. 10. 827/1998., LB Mfv. I. 10.020/1999., LB Mfv. 10.873/2000.). A feladat a felek erre vonatkozó időbeli megállapodásával is megállapítható (LB Mfv. II. 10.825/1995.). Eseti döntés nem minősítette rendeltetésellenesnek a három ízben határozott időre szóló kinevezést, ha az alkalmazás helyettesítés céljából történt és az utolsó meghosszabbítás azt célozta, hogy a közalkalmazottnak új munkahely keresésére legyen ideje (LB Mfv. II. 10.115/1999.). A távollevő tanár helyettesítésére irányuló, határozott idejű jogviszony jogszerűen jött létre (LB Mfv. 10.775/2002.), hasonlóképpen a szülési szabadságon, majd gyermekgondozási szabadságon lévő közalkalmazott távolléte idejére kinevezett helyettesítőnek (LB Mfv. E. 10.810/2003.).
A kinevezés határozott időre szóló kikötése jogszabályba ütközött, amikor a tanárt üres álláshelyre, tehát nem helyettesként alkalmazták (MD III.903.), színháznál kommunikációs igazgató munkakörre határozott idejű jogviszonyt létesítettek (MD III.906.), valamint a zenetanárt azért alkalmazták határozott időre, mert a hallgatók száma tanévenként változhat, amely körülmény a munkaköri feladatok ellátását nem minősíti határozott feladattá (MD III.904.).
Ha meghatározott kutatói munkára határozott időre létesült a közalkalmazotti jogviszony, a kinevezés határozott idejét az nem érintette, hogy a kutatási munkát más kutatóhelyre csoportosították át (MD III.897.).
A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony tartama meghatározható naptárilag, illetve, más alkalmas módon úgy, hogy a határozott idő tartama egyébként megközelítő pontossággal előre látható, és annak idején pontosan megállapítható legyen, feltéve, hogy e körülmény bekövetkezése független a felek akaratától (BH 2000/8/369.).
Ha a felek a közalkalmazotti jogviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg, a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony várható időtartamáról a Kjt. 24. § (2) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó Mt. 79. §-a (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
A fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott távolléte idejére, ennek helyettesítésére szóló határozott időre történt kinevezés esetén a határozott idő a helyettesített közalkalmazott munkába történő visszatérésekor lejár (BH+ 2008/518.)
A határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony lejárat folytán történt megszűnését követően a munkáltatót nem terheli további jogviszony létesítésére irányuló kötelezettség (476. EH).
Az előadóművészek munkavégzésére vonatkozó sajátos szabályok lehetővé teszik határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítését a Kjt. 21. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően művészi és művészeti munkakör betöltésére is. Ez utóbbi munkakör betöltésére létesített határozott idejű jogviszony - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - az évad végéig tart. A határozott idő az 5 évet nem haladhatja meg (2008. évi XCIX. tv. 28-29. §).
2003. július 1. napjától kezdődően az Mt.-nek 79. § (2)-(3), (5)-(6) bekezdését és 7. §-ának második fordulatát kell figyelembe venni. Ha a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a jogviszonyt legfeljebb az engedélyezett időtartamra lehet létesíteni. Ez a rendelkezés csak a 2001. július hó 1. napja után létesített közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozik [2001. évi XVI. tv. 26. § (3) bekezdés].
A határozott idő tartama a 2008. december 31-ig hatályos szabályok szerint - miniszter eltérő rendelkezése hiányában - öt év lehetett. 2009. január 1-jétől - ha törvény eltérően nem rendelkezik - legfeljebb tíz évre létesíthető határozott idejű közalkalmazotti jogviszony. Erre tekintettel az öt éves korlátozás alól kivételt megállapító egyes rendelkezések [pl. 138/1992. (X. 8.) Korm. rend. 3. §-a, 150/1992. (XI. 20.) Korm. rend. 3. §-a] hatályukat vesztették.
A jogszabályban meghatározott tartamot meghaladó kinevezés ebben a részében érvénytelen és a közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan időre szólónak kell tekinteni (LB Mfv. I. 10.880/1998.). A megszabott tartamon belül a közalkalmazott egymást követően többször is kinevezhető határozott időre. Érvénytelen azonban az újabb határozott időre szóló kinevezés, ha a közalkalmazott jogos érdekének csorbítására vezetne. Ilyen esetben a határozott időre szóló újabb közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekinteni (MK 6. számú állásfoglalás).
A határozott idejű kinevezés a munkaviszonyban állókhoz hasonló esetekben meghosszabbodhat, illetve határozatlan idejűvé alakulhat [Mt. 79. § (6) bekezdés]. A munkáltató joggal való visszaélés (rendeltetés ellenes) joggyakorlás esetén sem kötelezhető arra, hogy a határozott idő leteltét követően a közalkalmazottat ismét - határozott vagy határozatlan időre szólóan - kinevezze (LB Mfv. II. 10.207/2000/3., LB Mfv. II. 10.260/2000/4.).
Ha a kollektív szerződés előírása szerint a munkáltató a határozott idő lejártát megelőző február 28-áig volt köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a jogviszony megújítására vonatkozó szándékáról, az értesítési kötelezettség elmulasztása nem járt azzal a jogkövetkezménnyel, hogy a közalkalmazott jogviszonya újabb egy évvel meghosszabbodik, illetve határozatlan idejűvé alakul át. A kollektív szerződés említett rendelkezésének célja, rendeltetése az, hogy a közalkalmazott a színházi évad sajátosságainak megfelelően kellő időben tudjon másik munkalehetőség megszerzése érdekében eljárni, illetve a munkáltató is megtehesse a szükséges intézkedéseket, ha a munkavállaló nem kívánja további határozott idejű foglalkoztatását (LB Mfv. II. 10.014/2008.).
Ha a kinevezés határozott időre vonatkozó rendelkezése - a törvényi feltételek hiányában - érvénytelen, helyette a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, úgy kell tekinteni, hogy a jogviszony a kinevezéssel határozatlan időre jött létre. Ennélfogva a határozott idő lejártára hivatkozva a jogviszony megszüntetése jogellenes, annak jogkövetkezményeit kell alkalmazni (1543. EH).
6. A munkáltatónak a kinevezéskor tájékoztatnia kell a közalkalmazottat a munkáltatás meghatározott feltételeiről. Ha a tájékoztatás szóbeli volt, azt írásban meg kell ismételni. Tájékoztatási kötelezettség terheli a munkáltatót külföldi munkavégzés elrendelése esetén is, valamint ha a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok a munkáltatás feltételeit érintően megváltoznak [Mt. 76-76/B. §]. Ha a közalkalmazotti jogviszony 2001. július 1. napja előtt keletkezett, és ilyen tájékoztatást a munkáltató nem adott, azt a közalkalmazott kérése esetén két hónapon belül köteles megadni [2001. évi XVI. tv. 26. § (2) bekezdés].
Tartalomjegyzék
A közalkalmazotti törvény kommentárja
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásárólI. rész
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény hatályaA jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályai
Az egyenlő bánásmód követelménye
A jognyilatkozatok
Az érvénytelenség
A közalkalmazotti jogviszonyból származó igény elévülése
A határidők számítása
A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok
II. rész
A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK
Az országos, ágazati és területi érdekegyeztetésA szakszervezetek, a kollektív szerződés
A közalkalmazottak részvételi jogai
Esélyegyenlőségi terv
III. rész
A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY
I. fejezet
A közalkalmazotti jogviszony létesítése és módosítása
PályázatPróbaidő
A kinevezés módosítása
A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás
II. fejezet
A közalkalmazotti jogviszony megszűnése
A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályokEljárás a közalkalmazotti jogviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén
III. fejezet
A munkavégzés
A tanulmányi szerződésA fegyelmi felelősség
A helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) által indított fegyelmi eljárásra vonatkozó egyes eltérő szabályok
IV. fejezet
A munkaidő és pihenőidő
A teljes munkaidőA munkaidő beosztása
A pihenőidő
A rendkívüli munkavégzés
Ügyelet és készenlét
A fiatal közalkalmazottakra vonatkozó eltérő rendelkezések
Rendes szabadság
A szabadság kiadása
Betegszabadság
Egyéb munkaidő-kedvezmények
V. fejezet
A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere
A munka díjazásaIlletmény
A költségek megtérítése
Az illetmény védelme
Szociális juttatások
VI. fejezet
A közalkalmazott és a munkáltató kártérítési felelőssége
VII. fejezet
Az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állókra vonatkozó eltérő szabályok
VIII. fejezet
A közalkalmazott nyilvántartás
X/A. fejezet
A távmunkavégzés
XI. fejezet
A munkaerő-kölcsönzés
IV. RÉSZ
A MUNKAÜGYI VITA
Kollektív munkaügyi vitaKözvetítés
Döntőbíráskodás
A munkaügyi jogvita
V. RÉSZ
VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
Megrendelés
Termékünket a linkre kattintva közvetlenül weboldalunkról megrendelheti: http://www.hvgorac.hu/