adozona.hu
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló T/11552. számú törvényjavaslat indokolása
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló T/11552. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az alapszabály a személyes közreműködés egyik módjaként munkavégzési kötelezettséget is előírhat. Ennek alapján a tag és a szövetkezet vállalkozási, illetve megbízási szerződést, vagy munkaszerződést köt. A vállalkozási és megbízási jogviszonyra a Ptk., a munkajogviszonyra a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a szociális szövetkezet iskolaszövetkezetként működi...
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló T/11552. számú törvényjavaslat indokolása
2009. évi... törvény, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról
1. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az alapszabály a személyes közreműködés egyik módjaként munkavégzési kötelezettséget is előírhat. Ennek alapján a tag és a szövetkezet vállalkozási, illetve megbízási szerződést, vagy munkaszerződést köt. A vállalkozási és megbízási jogviszonyra a Ptk., a munkajogviszonyra a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a szociális szövetkezet iskolaszövetkezetként működik, a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az 56/A.-56/F. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
2. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény az 56. §-t követően az alábbi 56/A.-56/F. §-sal egészül ki:
"56/A. § (1) Iskolaszövetkezet esetén a tag személyes közreműködése megvalósulhat a szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében történő munkavégzésben is, amely nem minősül az Mt. 193/C. § c) pontja szerinti munkaerő-kölcsönzésnek.
(2) Ha a tag az (1) bekezdés szerinti munkavégzésére munkaszerződés alapján kerül sor, az iskolaszövetkezet munkáltató (a továbbiakban: munkáltató) és a tag munkavállaló (a továbbiakban: munkavállaló) határozott idejű munkajogviszonyt létesít. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell:
a) a felek nevét, illetve megnevezését, valamint a munkavégzés szempontjából lényeges adatokat,
b) a tag által vállalt elvégezhető lehetséges feladatok körét,
c) a munkát végző tag munkavégzési kötelezettsége teljesítésének időtartamára járó személyi alapbértételeket,
d) azt, hogy a felek a tag munkavégzési kötelezettsége teljesítésének helyében, idejében, az adott elvégzendő munkaköri feladatban és a hozzá tartozó személyi alapbérben, valamint a munkavégzés egyéb feltételeiben - mindkét fél érdekeinek figyelembe vételével - esetenként állapodnak meg,
e) a felek kapcsolattartásának módját abban az időszakban, amikor a munkavállaló munkavégzési kötelessége szünetel.
(3) A munkajogviszony kezdete, a munkaszerződés megkötésének napja.
(4) A munkavégzési kötelesség megkezdésének feltétele, hogy a munkáltató és a munkavállaló a munkavégzési kötelesség megkezdését megelőzően írásban megállapodjanak:
a) a munkavégzési kötelesség teljesítése során elvégzendő adott munkaköri feladatban,
b) a személyi alapbérben, a munkavégzés helyében és a munkába lépés napjában.
(5) A felek ezen kívül bármely kérdésben - különösen a munkavégzés egyéb, mindkét fél számára lényeges - feltételeiben - megállapodhatnak.
(6) A munkavégzési kötelesség teljesítésének időbeosztását - a felek eltérő megállapodása hiányában - a munkáltató állapítja meg.
(7) A munkáltató a munkavállalót a munkavégzési kötelesség megkezdésével egyidejűleg köteles tájékoztatni:
a) a munkavégzési kötelesség teljesítése során elvégzendő munkaköri feladat jellemzőiről (munkaköri leírás), valamint a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről,
b) az irányadó munkarendről,
c) a bérfizetés napjáról,
d) a munkáltatói jogkört gyakorló személyéről,
e) a jogviszony megszűnésének és megszüntetésének e törvény által meghatározott rendelkezéseiről,
f) a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésének szabályairól.
56/B. § (1) A munkavállaló felett munkáltatói jogkört csak az iskolaszövetkezettel munkajogviszonyban álló személy gyakorolhat.
(2) A munkáltatói jogkört gyakorló személy
a) kapcsolatot tart a munkáltató, a munkáltatóval jogviszonyban álló harmadik személy és a munkavállaló között;
b) az adott teljesítési területen irányítja a munkavállaló tevékenységét.
(3) A szolgáltatás teljesítését fogadó harmadik személynek lehetővé kell tenni, hogy az iskolaszövetkezet részéről a munkáltatói jogkör gyakorlása céljából eljáró személy e kötelességének eleget tehessen.
(4) A munkáltatói jogkört gyakorló személy hatásköre nem terjed ki a munkajogviszony megszüntetésére.
56/C. § (1) A munkavállaló munkavégzési kötelességének időtartama alatt a harmadik személy minősül munkáltatónak
a) a munkavállaló munkavédelmére,
b) a nők, a fiatal munkavállalók, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására,
c) az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó szabályok betartása tekintetében,
d) a munkavégzési kötelesség teljesítésének egyes elemeire vonatkozó szabályok betartása tekintetében
(2) A munkavállalót munkavégzési kötelezettségeinek teljesítése során a harmadik személy csak a saját üzem-, illetve üzletmenetének fenntartása érdekében feltétlenül szükséges esetekben utasíthatja a munkavállalót.
56/D. §. § (1) A munkajogviszony megszűnik
a) a munkavállaló halálával,
b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével;
c) a munkaszerződésben meghatározott idő lejártával,
d) a tagsági jogviszony megszűnésével.
(2) A munkajogviszony megszüntethető
a) a felek közös megegyezésével
b) azonnali hatállyal, ha a másik fél a munkajogviszonyból származó lényeges kötelezettségét jelentős mértékben szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkajogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
56/E. § (1) Ha a munkavállaló a foglalkoztatás körében kárt okoz a harmadik személynek, a Polgári Törvénykönyvnek az alkalmazott károkozásáért való felelősség szabályait kell alkalmazni.
(2) A munkavégzés során a munkavállalónak okozott kárért a munkáltató és a harmadik személy egyetemlegesen felel.
(3) Ha a munkavállalót munkajogviszonyával összefüggésben, de a (2) bekezdésben foglaltakon kívül - nem a foglalkoztatása során, vagy azzal összefüggésben - éri kár, a munkáltató kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel a munkáltató.
56/F. § (1) Az. Mt. 79. § (5) bekezdése, 130 - 131. §-a, a 151. § (4) bekezdése a nem alkalmazható."
3. § E törvény 2010. január 1-én lép hatályba.
Indokolás
Általános indokolás
A hatályos szövetkezeti törvény európai mintára megalkotta a szociális szövetkezet fogalmát, melynek célkitűzése, hogy Magyarországon olyan szövetkezetek alakuljanak, illetve olyan, már bejegyezett szövetkezetek kezdjék el, vagy fejlesszék tovább tevékenységüket, amelyek a munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő emberek számára munkafeltételeket teremtenek és közösségi alapjukból - különféle kulturális, oktatási, szociális és egészségügyi szükségletek kielégítésének elősegítésével - tagjaik szociális helyzetének javítását segítik elő. A szociális szövetkezetek számára a szövetkezeti törvény feladatul azt jelöli ki, hogy tagjai számára munkafeltételeket teremtsen. A munkafeltételeknek, illetőleg a munkalehetőségnek a megteremtése magától értetődően valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban valósulhat meg, ez lehet munkajogviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb polgári jogi jogviszony. Másik megközelítésből a munkafeltételeknek, illetőleg a munkalehetőségnek a megteremtése jelentheti a saját, a szociális szövetkezet érdekkörében felmerülő munkák elvégzését, vagy jelentheti a más, harmadik személy érdekkörében felmerülő munkák elvégeztetését is.A szövetkezeti törvény 8. § -a értelmében a szociális szövetkezetek egyik fajtája az iskolaszövetkezet. Az iskolaszövetkezetek rendeltetése olyan közösség létrehozása, amelyben a tagok személyesen közreműködnek, illetve vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási, valamint más tevékenységet folytat. Kiemelendő, hogy a szövetkezet célja olyan új típusú gazdálkodási forma megteremtése, amelyben a tagok szakmai ismeretei, és piaci kapcsolatai fokozottabb mértékben hasznosulhat. Így a szövetkezet fő profilját a gazdasági, társadalmi tevékenységet segítő szolgáltatások nyújtása képezi. Ebből következően az iskolaszövetkezetek további célja az is, hogy tagjainak jövedelemszerzési lehetőséget is biztosítsanak. Ennek megfelelően a tanuló tagok önállóságra, közösségi életre, a demokratikus jogok gyakorlására, munkára, vállalkozásra és kötelességtudatra való nevelése az iskolaszövetkezet indíttatása.
Az iskolaszövetkezet vállalkozási tevékenységének, illetve ezen belül az iskolaszövetkezet tagja munkavégzésének sajátosságát az adja, hogy a tag egyben tanulói, hallgatói jogviszonyban van. Ennek értelmében a szövetkezet és a tag együttműködése megvalósulhat a diákok és az oktatási intézmények együttműködésével működő iskolaszövetkezetek esetén a diákok munkalehetőségeinek megteremtésében, valamint az oktatási feltételek javításában.
E sajátosságból az alábbiak következnek:
- az iskolaszövetkezetek egyik rendeltetése a diákok munkalehetőségeinek megteremtése, ennek hangsúlyozása azért lényeges, mert ez egyben alátámasztja az iskolaszövetkezet, mint vállalkozás létét;
- a munkalehetőségnek a megteremtése magától értetődően valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban valósulhat meg, ez lehet munkajogviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.
A módosítás célja, hogy az iskolaszövetkezetek, a tagok és az iskolaszövetkezettel valamilyen szolgáltatás ellátására polgári jogi jogviszonyt létesítő harmadik személyek közötti kapcsolat jogi kereteit konkretizálja, illetve pontosítsa.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz.
A rendelkezés kiegészíti az Szt. 56. § (2) bekezdését, az iskolaszövetkezet tagjának munkavégzésére vonatkozó szabályokra történő utalással.A 2. §-hoz.
A módosítás 2. §-a szabályozza részletesen az iskolaszövetkezet tagjának munkavégzését. Az iskolaszövetkezet sajátossága, hogy tagja az alapszabályban meghatározott személyes közreműködése megvalósulhat az iskolaszövetkezet és harmadik személy között létrejött valamilyen szolgáltatásra irányuló szerződés teljesítésében is. A szabályozás tekintettel van a munkavállaló tag fő jogviszonyára - a tanulói, hallgatói jogviszonyra -, amikor a Munka Törvénykönyve rendelkezéseitől való eltérést szabályozza. A javaslat rögzíti, hogy az iskolaszövetkezet tagja, mint munkavállaló ebben a foglalkoztatási formában nem munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát, ez a tevékenység egyik fél részéről sem minősül munkaerő-kölcsönzésnek. Munkaerő-kölcsönzés esetében ugyanis a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő a kölcsönbeadónál kifejezetten erre a célra kötött munkaszerződés alapján munkajogviszonyban álló személy átengedésében, annak feltételeiben állapodnak meg. Az iskolaszövetkezet ezzel szemben meghatározott feladat ellátását végzi el egy harmadik személy részére, saját tagjaival, akik a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködnek. Mivel az iskolaszövetkezet tagjának van egy alap jogviszonya, nevezetesen a tanulói, illetve a hallgatói jogviszony, a javaslat erre való tekintettel alakította ki azokat a jellemző vonásokat, amelyek alapján az iskolaszövetkezet tagjának a javaslatban szabályozott munkavégzése különbözik a munkaerő-kölcsönzés alapján végzett munkától. Ezek az alábbiak:- az iskolaszövetkezet tagja keret-munkaszerződést köt az iskolaszövetkezettel, és a felek ezen belül állapodnak meg a szövetkezet - munkáltató foglalkozatási és a tag-munkavállaló munkavégzési kötelessége teljesítésének konkrét feltételeiről;
-a munkavégzési és a foglalkoztatási kötelesség teljesítésének lényeges kérdései alapvetően a felek megállapodásán nyugszanak, azaz, az iskolaszövetkezet munkáltatónak csak abban az esetben nyílik meg a munkáltatói jogkör gyakorlásának lehetősége, amennyiben a tag-munkavállalóval ebben megállapodik;
- az iskolaszövetkezet, mint munkáltató jogköre kettős minőségű: egyrészről az munkavégzés olyan feltételeiben is megállapodik a tag munkavállalójával, amelyek a tradicionális munkajogviszony esetében a munkáltató utasítási jogkörébe, a munkaerő-kölcsönzés esetében a foglalkozató, mint - ebben e körben - munkáltató jogkörébe tartoznának: pl. a munkavégzési kötelesség teljesítésének időbeosztásában történő megállapodás;
- a szolgáltatás fogadójának munkáltatói jogköre korlátozott, amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója az iskolaszövetkezet munkavállalója, és e mellett a fogadó harmadik személy csak abban az esetben utasíthatja a munkavállalót, amennyiben az a saját üzem-, illetve üzletmenetének érdekében feltétlenül szükséges.
A hallgatói jogviszony teljesítése érdekében a tag munkavégzési kötelessége nem kötődik automatikusan a munkaszerződés megkötéséhez. Ennek megfelelően pl. a munkavégzési kötelesség kezdete nem a munkaszerződés megkötését követő nap, és a munkajogviszony kezdete sem a munkába lépés napja. A munkaszerződés ebben a konstrukcióban általános keretet jelent, amelyhez az adott teljesítés megkezdését megelőzően kapcsolódik egy újabb megállapodás. Ez utóbbit a felek egymás kölcsönös érdekeire való tekintettel - mindenekelőtt a tag hallgatói jogviszonyából származó kötelessége teljesítésének figyelembevételével - kötik meg.
A munkaszerződés sajátosságából következően, a szerződés szükséges tartalmi elemei is némiképpen különböznek az Mt. 76. § (5) bekezdésében foglaltaktól. A tag ugyanis egymást követően több olyan feladat ellátását is vállalhatja, amelyhez képzettséggel rendelkezik. Így előfordulhat, hogy a munkaszerződés megkötésekor nem egy adott munkakörben, hanem több munkakörbe tartozó feladatok ellátását vállalja, attól függően, hogy a munkáltatónak milyen igénye, illetve, a munkavállalónak mennyi ideje van, továbbá a tanulói, hallgatói jogviszonyából származó kötelességének teljesítése mellett mit képes vagy akar dolgozni. Ebből adódóan a felek szintén nem egy konkrét személyi alapbérben, hanem az egyes lehetséges munkakörökhöz kapcsolódó személyi alapbérekben állapodnak meg. A munkaszerződés szükséges tartalmi eleme az, hogy tartalmazza a tag munkavégzési kötelességét és a munkáltató foglalkoztatási kötelességét megalapító megállapodásra történő utalást.
Legalább ennyire lényeges a felek közötti kapcsolattartás meghatározásának módja arra az időszakra, amikor az említett kötelességek szünetelnek.
A munkaszerződéshez kapcsolódó konkrét megállapodás a szükséges tartalmi elemek tekintetében nem különbözik az Mt. 76. § (5) bekezdésében foglalt elemektől. Az új szükséges tartalmi elem a konstrukció sajátosságából a munkába lépés napjában történő megállapodás. Lényeges, hogy az iskolaszövetkezettel polgári jogi jogviszonyban álló harmadik személy nem minősül olyan foglalkoztatónak, mint ahogyan ezt az Mt. a munkaerő-kölcsönzés esetében meghatározza. Ennek megfelelően a munkavégzési kötelesség teljesítésének munkaidő-beosztásában - a munkavégzési és a foglalkoztatási kötelesség sajátosságából adódóan - a munkáltató és a munkavállaló megállapodik, ennek hiányában a munkaidő beosztását a munkáltató iskolaszövetkezet állapítja meg. Az 56/A. § (7) bekezdése a munkáltató tájékoztatási kötelességét szabályozza, az iskolaszövetkezet sajátosságaira tekintettel. Ebben a körben új elem a munkajogviszony megszűnésének rendjéről, valamint az erre vonatkozó jognyilatkozatok közlésének módjáról való tájékoztatás. Ennek szabályozására azért szükséges, mert a munkajogviszony megszűnésének egyes módozatai összefüggésben vannak a tagsági jogviszonnyal, amelyről a munkavállalót tájékoztatni kell.
A munkaerő-kölcsönzéstől eltérően a munkavállaló felett a munkáltatói jogkört a munkáltató gyakorolja egy olyan személyen keresztül, aki az iskolaszövetkezet tagja. A munkáltatói jogkör gyakorlója az adott teljesítés során irányítja a munkavállaló tevékenységét. A munkáltatói jogkör gyakorlójának lényeges feladata a fogadó harmadik személy, a munkavállaló és az iskolaszövetkezet közötti folyamatos kapcsolattartás biztosítása.
Ennek megfelelően viszonylag kevés területen minősül a fogadó harmadik személy munkáltatónak. Az 56/C. §-ban foglaltak szerint csak a munkavédelem, egyes munkavállalói csoportok foglalkoztatására vonatkozó szabályok és az egyenlő bánásmód követelményének betartása körében minősül munkáltatónak. A fogadó harmadik személy utasítási joga is meglehetően korlátozott, csupán a saját üzem-, illetve üzletmenetének fenntartása érdekében feltétlenül szükséges esetekben élhet utasítási jogának gyakorlásával.
Az 56/D. § tartalmazza a munkajogviszony megszüntetésének szabályait.
Mivel a munkajogviszony a tagsági jogviszonyhoz kötődően határozott időtartamú, az Mt. szabályaival összhangban, megszüntetése rendes felmondással nem lehetséges. Az iskolaszövetkezet egyik céljának megfelelően viszonyt a munkáltató nem élhet az Mt. 88. § (2) bekezdésben foglalt lehetőséggel.
A kárfelelősség szabályai az Mt. szabályaihoz igazodva rendezik a munkáltató és a fogadó harmadik személy felelősségét.
Az 56/F. § az iskolaszövetkezet keretében, a munkaszerződés alapján végzett munka sajátosságai miatt néhány Mt. rendelkezés alkalmazását kizárja. Mivel lehetséges, hogy a hallgatói jogviszony hosszabb, mint öt év, ezért az Mt. 79. § (5 ) bekezdését nem kell alkalmazni. A szabadságra vonatkozó egyes rendelkezéseket, valamint az állásidőre vonatkozó szabályt pedig a munkajogviszony, illetve a tagsági jogviszony mögött meghúzódó fő jogviszony, a tanulói, hallgatói jogviszony, és a munkavégzés alkalomszerűsége miatt nem szükséges alkalmazni.