adozona.hu
A Kjt. 78. §-ához
A Kjt. 78. §-ához
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1958. június 19-étől kezdődően 1994. január 31-éig megszakításokkal közalkalmazotti jogviszonyban állt, majd ezt követően az alperesnél mint igazgatóhelyettes állt munkaviszonyban 1998. október 31-éig. Munkaviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, mivel a felperes nyugdíjba vonult. A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest háromhavi illetményének megfelelő jubileumi jutalom megfizetésére.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy a felp...
A Kjt. 78. §-ához
EH 2001.479 A jubileumi jutalom szempontjából a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt a naptár szerint kell számítani (Kjt. 78. §).
EH 2004.1063 A jubileumi jutalom szempontjából jogszerző időnek számító közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartamába a külföldön munkaviszonyban töltött idő nem számítható be [Kjt. - perbeli időben hatályos - 87. § (2)-(3) bek., amely megegyezik a jelenleg hatályos 87/A. § (1) és (3) bek.-ével].
EH 2004.1158 A közalkalmazott örököseit a jubileumi jutalom a törvényben biztosított 5 éves kedvezmény figyelembevételével megilleti akkor is, ha a közalkalmazotti jogviszony - halál miatt bekövetkezett - megszűnésekor a közalkalmazott nem minősült nyugdíjasnak [Kjt. 78. § (5) bekezdés].
BH 2002/78. A közalkalmazott jubileumi jutalomra való jogosultsága megállapításához elegendő a megkívánt közalkalmazotti jogviszony megléte. A törvény a jogosultság feltételeként sem a jogviszony folyamatosságát, sem annak ugyanannál a munkáltatónál történt megszerzését nem kívánja meg [Kjt. 78. § (1) bek., 87. § (2) bek.].
BH 2004/486. A jubileumi jutalomra való jogosultság csak a törvényben megjelölt munkáltatónál eltöltött közalkalmazotti jogviszony alapján vizsgálható [Kjt. 1. § (1) bekezdés, 87. §-nak az ügyben irányadó (2) bekezdése].
1030. Ha az egyházi iskola normatív állami támogatásban részesült, munkavállalójának - ilyen rendelkezés szerint - jubileumi jutalmat is köteles biztosítani (Kjt. 78. §).
A felperes 1958. június 19-étől kezdődően 1994. január 31-éig megszakításokkal közalkalmazotti jogviszonyban állt, majd ezt követően az alperesnél mint igazgatóhelyettes állt munkaviszonyban 1998. október 31-éig. Munkaviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, mivel a felperes nyugdíjba vonult. A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest háromhavi illetményének megfelelő jubileumi jutalom megfizetésére.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy a felperes részére fizessen meg 211 980 forint jubileumi jutalmat. A munkaügyi bíróság a felek előadása, a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság által közölt adatok és a csatolt iratok alapján megállapította, hogy a felperes jogosulttá vált a 30 éves közalkalmazotti jogviszony alapján járó háromhavi jubileumi jutalomra. Az alperes bírói felhívás ellenére nem vonta kétségbe, hogy a felperesnek a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött ideje megegyezik a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság által megállapított szolgálati idővel. Az elsőfokú bíróság szerint, minthogy az alperes gimnázium az állami költségvetésből normatív hozzájárulásban részesül, az 1996. évi CXXIV. törvény 34. §-ának (9) bekezdése alapján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, a pihenőidőre, az előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az illetményrendszer részét képezi a jubileumi jutalom is. Ennek alapján rendelkezett arról, hogy az alperes köteles a háromhavi illetménynek megfelelő 30 éves jubileumi jutalmat a felperes számára megfizetni.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgyában helybenhagyta. Egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy a Kjt. az illetményrendszer keretében nem csak a besorolás szerinti munkabért, hanem a rendszeresen vagy időszakonként visszatérő pótlékokat, egyéb díjakat és a jubileumi jutalmat is szabályozza.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogszabálysértő ítélet megváltoztatását és a felperes kereseti kérelmének elutasítását kérte. Felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 122. §-a (1) bekezdése szerint a nem állami, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél. Ismételten hivatkozott arra, hogy a jubileumi jutalom nem tartozik a munkaviszonyból származó kereset fogalomkörébe. Minthogy a közoktatási törvény nem írja elő a Kjt. teljes illetmény és előmeneteli rendszerének alkalmazási kötelezettségét, az alperes álláspontja szerint a bíróságok által hivatkozott költségvetési törvény alapján nem lett volna helye a marasztalásának. Másodlagosan arra is hivatkozott, hogy a Kjt. 78. §-a szerint a felperes azért sem vált jubileumi jutalomra jogosulttá, mert nem a Kjt. 25/A. §-a alapján került az alpereshez, hanem új munkaviszony létesítésével 1994-ben, saját elhatározása alapján. A perbeli esetben a bíróságok olyan jogviszonyokat számítottak be a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához, amelyek a Kjt. hatálya alá tartozó intézményeknél nem számíthatók be az időtartamba, ezért a jogerős ítélet jogszabálysértő.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perbeli esetben nem volt vitás, hogy az alperes normatív állami támogatásban részesült. Ekként tehát a felperes tekintetében alkalmaznia kellett az 1997. évi költségvetésről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 34. §-a (9) bekezdésének a normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézményekre vonatkozó azon rendelkezését, hogy a munkaidőre, a pihenőidőre, az előmeneteli és illetményrendszerre a Kjt.-ben meghatározott feltételeket köteles biztosítani. A törvény az illetményrendszer feltételeinek a biztosítását írja elő, nem tesz kivételt a jubileumi jutalom szempontjából. Helytálló az eljárt bíróságoknak az a következtetése, hogy a jubileumi jutalom is része a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerére vonatkozó szabályozásnak, a jogosultságok közül jubileumi jutalmat nem lehet kiemelni. Téves a felülvizsgálati kérelemnek az a hivatkozása, hogy ezzel a törvényi rendelkezéssel ellentétben áll a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 122. §-a (1) bekezdésében foglalt, idézett szabály. Ez az előírás ugyanis a nem állami, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott valamennyi nevelési és oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusaira vonatkozik, nem csupán a normatív állami hozzájárulásban, valamint a rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, az idézett költségvetési törvényben meghatározott intézményekre.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében másodlagosan kifogásolta a felperes javára figyelembe vehető szolgálati idő mértékének a megállapítását. Az alperes a per során nem vitatta a jubileumi jutalom alapjául figyelembe vehető közalkalmazotti szolgálati idő mértékét. E vonatkozásban az elsőfokú eljárás során tett elismerő nyilatkozatát nem változtatta meg, az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezése sem tartalmaz indokokat e körben. A felülvizsgálati kérelemben új jogcímre nem lehet hivatkozni, a felülvizsgálatnak csak olyan jogi álláspont szolgálhat alapjául a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján, amely az eljárás korábbi szakaszában is a per tárgya volt (BH 1996/372.), ezért nincs mód az alperes ezen új ténybeli és jogi hivatkozására tekintettel a jogerős ítélet felülvizsgálatára.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Mfv. II. 10 391/2000.)
1031. A jubileumi jutalomra jogosító közalkalmazotti jogviszony időtartamába be kell számítani a Kjt. hatályba lépésekor közalkalmazotti jogviszonnyá átalakult munkaviszonyt megelőző, nem a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál fennállt munkaviszony időtartamát is, ha az áthelyezéssel szűnt meg (Kjt. 78. §, 87/A. §, Mt. 209. §).
A felperes a keresetében a 40 éves jubileumi jutalom megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 40 éves jubileumi jutalom címén 530 000 forint megfizetésére kötelezte.
Az ítéleti tényállás szerint a felperes 1966. február 1-jétől 1970. december 21-éig az EFÉSz munkáltatónál dolgozott, ahonnan áthelyezéssel került a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolához. Itt munkaviszonya 1971. augusztus 24. napján "munkaviszonya megszűnt" munkakönyvi bejegyzéssel szűnt meg; 1971. augusztus 25. napjától a II. számú Óvodában dolgozott 1972. január 31-éig, amikor is munkaviszonya szintén "munkaviszonya megszűnt" bejegyzéssel szűnt meg. 1972. február 1. napjától a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 1. számú napközi otthonos óvodában állt munkaviszonyban, ahonnan 1977. augusztus 15-ével áthelyezéssel került az alperes iskolába, mint vezető óvónő, ahol a jogviszonya 2002. december 31. napjával szűnt meg.
A felperes az alperestől a 36 év 10 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján kérte az 5 havi illetményének megfelelő 40 éves jubileumi jutalom kifizetését, amely elől az alperes elzárkózott.
A munkaügyi bíróság a Kjt. 87. § (2) bekezdése és az Mt. 209. § (1) bekezdése alapján arra következtetett, hogy mivel a felperes munkaviszonya áthelyezéssel szűnt meg és került 1970. december 21. napjával a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolához, a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóhoz, ez a munkaviszonya az áthelyezésre tekintettel a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe beszámít. A bíróság álláspontja szerint a ténylegesen 1971. augusztus 25-étől folyamatosan a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál fennállt jogviszonyra tekintettel nincs jogi jelentősége annak, hogy milyen munkakönyvi bejegyzés történt, az áthelyezési láncolat megszakadása e tekintetben jogilag nem releváns. Így a felperes 36 év 10 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján az öt havi átlag-illetményének megfelelő jubileumi jutalomra jogosultságát megállapította.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei Bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy az Mt. 209. § (1) bekezdése alapján az áthelyezést megelőző munkaviszony kizárólag akkor vehető figyelembe, ha a Kjt. hatálybalépésekor fennállt jogviszony áthelyezés folytán létesült. Ebben az esetben az előző munkaviszonyt - függetlenül attól, hogy mely munkáltatónál állt fenn - a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe kell venni mindaddig, amíg "az áthelyezési lánc" meg nem szakad. A perbeli esetben a felperes munkaviszonya a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolánál, illetve a II. számú Óvodánál nem áthelyezéssel szűnt meg, ezért csak a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóknál eltöltött időket kell összeszámítani.
A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte jogszabálysértésre hivatkozással. Állította, hogy a munkakönyvébe tévesen jegyezték be 1971. augusztus 24-én és 1972. január 31-én a "munkaviszony megszűnt" bejegyzést, mert átszervezések kapcsán csak a munkáltató megnevezése, fenntartója változott meg, de mindvégig óvodai munkahelyen, munkakörben dolgozott. Mindezen körülmények értékelésének mellőzése miatt jogszabálysértést panaszolt (Pp. 206. §).
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Arra hivatkozott, hogy a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, valamint a II. számú Óvoda "önálló munkáltatói jogkörrel rendelkező intézmények" voltak, és állította, hogy ezen intézmények a felperest határozott időre alkalmazták.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
1. A peres iratok alapján megállapítható, hogy a perben jogi képviselő nélkül eljárt felperes az alperes fellebbezésében foglaltakra úgy nyilatkozott a fellebbezési tárgyaláson, hogy "25 éven át az Óvodában dolgoztam, különbség csak a munkáltatóm személyében volt".
Megállapítható továbbá, hogy a felperes a perben a jogérvényesítő képessége teljességének biztosításához előzetes tájékoztatásban a Pp. 3. § (3) bekezdése szerint nem részesült, így a bizonyításra szoruló tényekre vonatkozóan sem. Ez a kötelezettség a bíróságot még a jogi képviselővel eljáró féllel szemben is terheli, még fokozottabb ez a kötelezettsége akkor, ha a fél jogi képviselő nélkül jár el.
Az előbbiekből következően a felperes fellebbezési ellenkérelmében az idézett új tényre való hivatkozása nem ütközött a Pp. 235. § (1), illetve 141. § (6) bekezdésébe.
2. Az ügyben felmerült jogkérdésben a Kjt. 87/A. § - és a Kjt. 86. § értelmében alkalmazandó - Mt. 209. § értelmezése tárgyában a másodfokú bíróság jogi álláspontja helytálló.
Az ehhez szükséges tényállást azonban - a felperes említett nyilatkozata figyelmen kívül hagyásával - nem tisztázta abban, a jogi álláspontja szempontjából lényeges, a felperes nyilatkozatával érintett kérdésben, hogy a felperes munkaviszonya a munkakönyvi bejegyzéstől eltérően, valóban folyamatosan fennállt-e.
Ha csupán a munkáltató elnevezésében - esetleg a fenntartó változása folytán - következett be változás, úgy hogy a felperes tényleges foglalkoztatása ugyanazon a munkahelyen folyamatosan fennállt, a munkaviszony megszűnés ez okból való bejegyzésének - ami a perbeli időben hatályos szabályoknak sem felelt meg [12/1967. (X. 20.) MüM rendelet 15. § (2) bekezdés] - az ügyben jelentőséget tulajdonítani nem lehet.
Amennyiben a vitatott munkakönyvi bejegyzések valóban tévesnek bizonyulnak, a felperesnek a Kjt. hatálybalépésekor fennállt, közalkalmazotti jogviszonnyá átalakult munkaviszonyát megelőző, áthelyezéssel megszűnt nem a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál fennállt munkaviszonyát az Mt. 209. § (1) bekezdése alapján úgy kell tekinteni, mintha jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el, tehát a jubileumi jutalomra való jogosultság alapjául szolgáló közalkalmazotti jogviszonyába be kell számítani.
Az előbbiekre tekintettel a felperes fellebbezési ellenkérelmében foglaltakra vonatkozóan - a Pp. 3. § (3) bekezdése szerint az őt terhelő bizonyításra adott tájékoztatást követően - a tényállás kiegészítése nem lett volna mellőzhető. A perben ügydöntőnek tekintett munkakönyvi bejegyzésre alapított, a felperes igényét elutasító döntés így megalapozatlan, tehát jogszabálysértő.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően - a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban a vitatott munkakönyvi bejegyzések tekintetében - a felperest terhelő bizonyítás figyelembevételével - a tényállást ki kell egészíteni az előbbiekben részletezettek szerint. Ennek függvényében kell megállapítani a felperes közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét, és annak alapján kell dönteni a jubileumi jutalomra jogosultságáról. (Mfv. II. 10 112/2003.)
1032. Nem zárja ki a jubileumi jutalom iránti igény érvényesítését a közalkalmazotti munkáltatóval szemben az, hogy az illető a jogosultságot már a korábbi közszolgálati munkáltatójánál megszerezte, de abban nem részesült [Kjt. 78. § (4) bek.].
A munkaügyi bíróság az alperest ítéletében 40 éves jubileumi jutalom címén 800 000 forint és késedelmi kamata kifizetésére kötelezte.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen az alperes a Pp. 270. § (2) bekezdésére hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, mert álláspontja szerint az az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő, ezért új határozat meghozatalát kérte. Hangsúlyozta, hogy a felperes 1999. szeptember 30-án már jogosulttá vált a jubileumi jutalom kifizetésére, ezért azt az akkori munkáltatónak kellett volna kifizetni. A jubileumi jutalom intézményének lényegével és rendeltetésével nem fér össze, hogy a munkavállaló a saját döntésének megfelelően mentesítse a kifizetésre ténylegesen kötelezendő jogalanyt az alanyi jogon járó juttatás kifizetésétől és azt egy másik munkáltatóval szemben az igényének érvényesítésére hivatott időponthoz képest egy későbbi időpontban pótoltassa. Hangsúlyozta, hogy a jubileumi jutalmat annak a munkáltatónak kell kifizetnie, amelynek foglalkoztatási jogviszonya keretében beálltak a jogszabályban előírt fizetési kötelezettségre vonatkozó feltételek.
A perben az eljáró bíróságoknak abban a kérdésben kellett dönteni, hogy a felperes a Kjt. 78. § (4) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezett-e a 40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalom kifizetésének feltételeivel.
Miután a felperes - az alperes által sem vitatottan - 40 éves jubileumi jutalomra való jogosultság törvényi feltételeivel rendelkezett, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak az alperest marasztaló ítéletét jogszabálysértés nélkül hagyta helyben.
Az a tény ugyanis, hogy a felperes a 40 éves jubileumi jutalom kifizetésére való jogosultságot a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény vonatkozó rendelkezései alapján a régi munkáltatójánál már megszerezte, a jogosultság változatlan fennállására tekintettel nem zárta ki, hogy az igényét az alperessel szemben érvényesítse, miután a 40 éves jubileumi jutalom kifizetésében még nem részesült.
A kifejtettekre figyelemmel a jogerős ítélet az ügy érdemi elbírálására kihatóan nem jogszabálysértő, ezért a felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 273. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával elutasította, miután a felülvizsgálati eljárás elrendelésének törvényi feltételei nem álltak fenn. (Mfv. E. 10 320/2005.)
1033. A joghasonlatosság elve alapján a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazni kell azt az elvet, hogy a köztisztviselő nem jogosult jubileumi jutalomra, ha azt másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta (Kjt. 78. §).
A felperes a keresetében 30 évi közalkalmazotti jogviszonyára tekintettel jubileumi jutalom címén 523 500 forint, valamint ennek 2003. június 30-ától számított késedelmi kamata és perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság ítéletében a keresetet elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A döntés alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes 2001. január 1-jén létesített közalkalmazotti jogviszonyt az alperesnél. Ezt megelőzően a honvédség hivatásos állományú tagjaként zászlós rendfokozatban teljesített szolgálatot. A szolgálati jogviszonyát a Honvéd Vezérkar Humán Főcsoport főnöke parancsában 2000. április 30-ai hatállyal felmentéssel megszüntette, és egyidejűleg a felperest szolgálati nyugállományba helyezte. Ugyanezen parancsában a felperes 1967. augusztus 1-jén kezdődő szolgálati idejére figyelemmel a 35 éves jubileumi jutalom kifizetését engedélyezte. A felperes részére a szolgálati jogviszonyának fennállása alatt az 1997. július 9-én kelt parancs alapján a 30 éves jubileumi jutalom is kifizetésre került. E tényállás mellett a másodfokú bíróság elsőfokú bírósággal egyezően arra az álláspontra helyezkedett, hogy - bár a szolgálati jogviszony a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe beszámít - ez nem eredményezheti azt, hogy ugyanazon idő alapulvételével a felperes kétszer részesüljön a 30 éves jubileumi jutalomban.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben annak megváltoztatását és a felperes keresetének helyt adó határozat meghozatalát kérte.
Álláspontja szerint az ügyben hozott első és másodfokú ítéletek törvénysértőek, mert sértik a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 78. §-ában foglaltakat. Eszerint a közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonyára tekintettel az ott megjelölt mértékű jubileumi jutalom jár, és nincs olyan jogszabály, ami ezt kizárná, ilyenre egyébként sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem hivatkozott.
A Pp. 270. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem akkor terjeszthető elő, ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő.
A jubileumi jutalom célja a szolgálatban eltöltött hosszabb idő jutalmazása. A felperes a tényállás szerint a szolgálati jogviszonyában az ott eltöltött idő alapján a 30 éves jubileumi jutalmat megkapta, ezért ugyanezen idő figyelembevételével ugyanazon fokozatú jubileumi jutalomban a Kjt. erre vonatkozó tiltó rendelkezése ellenére sem részesülhet. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 49/E. §-ának (4) bekezdése kifejezetten rendelkezik arról, hogy a köztisztviselő nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta. A joghasonlóság elve alapján a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításánál ezt az elvet a közalkalmazotti jogviszonyban is érvényesíteni kell.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az ügy érdemére kiható jogszabálysértést a felülvizsgálati kérelemben foglaltakat alapján nem tárt fel, ezért a Pp. 273. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával a felülvizsgálati kérelmet elutasította. (Mfv. E. 10 238/2006.)
