A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló T/9817. számú törvényjavaslat indokolása

adozona.hu

A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló T/9817. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok
Tipus: indokolás
Érvényesség kezdete: 2009.05.22
Érvényesség vége:
Jogszabály indoklása: 2009. évi LXXVII. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Csak a jogszabály szövegének mutatása

A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló T/9817. számú törvényjavaslat indokolása

2009. évi LXXVII. törvény

ELSŐ RÉSZ

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT, AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓT ÉS AZ EGYSZERŰSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

I. Fejezet

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított, e törvény rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege."
(2) Az Szja tv. 1. §-ának (7) és (8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(7) Az érvénytelen szerződés alapján, vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétel után megfizetett adó (adóelőleg) az eredeti állapot helyreállítását követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelhető vissza. Ha az eredeti állapot helyreállítása már az adókötelezettség teljesítési határidejének lejárta előtt megtörtént, akkor az említett bevétellel összefüggésben adókötelezettség nem keletkezik.
(8) Az érvénytelen szerződés, vagy egyébként jogalap nélküli kiadás alapján érvényesített költséggel, levonással megállapított jövedelmet és adót (adóelőleget), vagy az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultságot az eredeti állapot helyreállítását követően az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával helyesbíteni kell. Ha az érvénytelenség vagy a jogalap hiánya már a jövedelem és az adó (adóelőleg) megállapítása előtt fennáll, akkor a kiadás alapján költség, levonás, az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultság nem érvényesíthető."
(3) Az Szja tv. 1. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is)
a) elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés, kártalanítás, kárpótlás címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni;
b) késedelmi kamat vagy kötbér címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel a kifizetése, juttatása történt."
2. § (1) Az Szja tv. 3. §-a 4. pontjának n) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és a pont egyidejűleg a következő o) alponttal egészül ki:
/Jövedelemszerzés helye:/
"n) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés ellenérték fejében történő átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból történő kivonása révén megszerzett jövedelem esetében - az a), az /), a k) és az o) alpontban foglaltaktól függetlenül - belföld;
o) az a)-n) alpontokban nem említett esetben a magánszemély illetősége szerinti állam."
(2) Az Szja tv. 3. §-ának 72. pontja a következő t)-v) alpontokkal egészül ki:
/Adóterhet nem viselő járandóság:/
"t) a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 1 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás);
u) a szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló kormányrendelet alapján folyósított juttatás;
v) a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatójának illetménye (ösztöndíja) és egyéb pénzbeli juttatása."
(3) Az Szja tv. 3. §-ának 75. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"75. A magánszemély összes jövedelme az adóévben: a magánszemély adóbevallása, illetve a munkáltatói adómegállapítása szerinti összevont adóalap és külön adózó valamennyi jövedelem, illetve bevétel együttes összege, azzal, hogy
a) a vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozónál az e tevékenységére tekintettel megállapított, az összevont adóalapba tartozó adóalapot és a vállalkozói osztalékalap külön adózó részét kell együttesen figyelembe venni;
b) nem kell beszámítani az ingatlan átruházásából származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet;
c) be kell számítani az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául jogszerűen figyelembe vett bevételt is."
(4) Az Szja tv. 3. §-a a következő új 85.-86. pontokkal egészül ki:
"85. Ellenőrzött külföldi társaság: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ellenőrzött külföldi társaság.
86. A tevékenységre jellemző kereset: a tevékenységre jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás, de legalább az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által az adóévre közzétett, az egyes FEOR számok szerint meghatározott kereset éves összege."
3. §; Az Szja tv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
"3/A. § (1) A 3. § 72. pontja t) alpontjának rendelkezése akkor alkalmazható, ha a munkáltató által lakáscélú felhasználásra adott vissza nem térítendő támogatás felhasználása
a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzésére,
b) a belföldön fekvő lakás építésére, építtetésére,
c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítést eredményező növelésére,
d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítésre
történik.
(2) A munkáltató által nyújtott lakáscélú támogatás (1) bekezdés szerinti felhasználását a következő okiratok, bizonylatok igazolják:
a) lakás tulajdonjogának, és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;
b) lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla;
c) lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőzően hat hónapon belül és azt követően 12 hónapon belül kiállított, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező - beépített -termékekről szóló számla, valamint a más személy által elvégzett munka ellenértékéről kiállított bizonylat;
(3) A 3. § 72. pontjának t) alpontja szerinti adóterhet nem viselő járandóság esetén a hitelintézet az adóévben a közvetítésével nyújtott támogatásról, a munkáltató a kölcsön általa elengedett összegéről az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.
(4) Ha az átalányadózást választó magánszemély külföldön is rendelkezik telephellyel, akkor a 3. § 72. pontjának l) alpontja rendelkezését a külföldi telephelynek betudható bevétel alapján átalányban megállapított jövedelemre kell alkalmaznia."
4. §; Az Szja tv. 4. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett adóköteles bevétel egésze, vagy a bevételnek az e törvény szerint tételesen igazolt, igazolás nélkül elismert, átalányban meghatározott költségekkel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada.
(2) Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában - pénzben (a továbbiakban ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben - mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére); dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog; elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés; kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes, vagy kedvezményes használata, igénybevétele. Nem keletkezik azonban bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, ruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítását is), akkor sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.
(3) Költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. E rendelkezést a lakástól elkülönített telephelyen vagy egyébként más, a lakáson kívüli helyen folytatott tevékenység ellátásának feltételeként (ideértve az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit is) a tevékenység ellátásának hatókörében szükséges dolog (eszköz, berendezés, jármű, ruházat stb.), szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) költségére csak akkor és annyiban kell alkalmazni, amennyiben a tevékenység hatókörén kívüli magáncélú hasznosítás, használat történt, vagy e törvény a személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas dolog, szolgáltatás tevékenység hatókörében történő magáncélú hasznosítását, használatát, igénybevételét vagy annak lehetőségét egyébként - a költségelszámolás szabályait is figyelembe véve - adóztatható körülményként határozza meg. Költség továbbá az a kiadás, amelyet e törvény a kiadás tényleges kifizetésétől függetlenül minősít költségnek. Ha a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján vissza nem térítendő támogatást kap, a támogatás révén megszerzett bevételével szemben csak olyan kiadás alapján számolhat el költséget, amelynek a támogatás felhasználásával történő teljesítését a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés lehetővé teszi."
5. § Az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:/
"k) azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet meg;"
6. §; Az Szja tv. 11. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A magánszemély adóévenként/
"a) adóbevallást köteles benyújtani az adóhatósághoz (önadózás), amelyben bevallja az összevont adóalapját és az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá eső külön adózó valamennyi jövedelmét, bevételét, az adót, valamint - a kifizető(k) által és az általa megállapított, levont, megfizetett adó, adóelőleg beszámításával - a befizetendő vagy visszajáró adókülönbözetet, vagy"
7. §; Az Szja tv. 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
"(4) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető.
(5) Ha a vállalkozói kivét éves összege nem éri el az adóévben a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a fejlesztési tartalékkal csökkentett vállalkozói osztalékalap, de legfeljebb abból az a rész (bármelyik a továbbiakban: kivét-kiegészítés), amely a vállalkozói kivéttel együtt eléri a tevékenységre jellemző keresetet.
(6) Az egyéni vállalkozó a kivét-kiegészítést - a jövedelemszerzés időpontjának az adóévről szóló adóbevallás benyújtására előírt határidő utolsó napját tekintve - állapítja meg és annak adóelőleg-alapja után az adóelőlegét az adóelőleg-fizetésre vonatkozó rendelkezések szerint megfizeti."
8. §; Az Szja tv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"25. § (1) Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (a továbbiakban: személyes közreműködő) által személyes közreműködése címén felvett, a társas vállalkozás által költségként elszámolt ellenérték (a továbbiakban: személyes közreműködői díj).
(2) A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is - a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén
a) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy
b) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)
ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
bb) hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhely között
közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget meghaladó költségtérítés - ha a törvény másként nem rendelkezik - a magánszemély (1) bekezdés szerinti jövedelme.
(4) A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el.
(5) Ha a személyes közreműködői díj éves összege az adóévben nem éri el a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, nem önálló tevékenységből származó bevétel a (6)-(10) bekezdés szerint megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítés.
(6) Személyes közreműködői díj-kiegészítésnek minősül a személyes közreműködő számára a társas vállalkozás által az adóévben kifizetett osztalékból és/vagy osztalékelőlegként már kifizetett, az adóévben jóváhagyott osztalékból az az összeg, amely a személyes közreműködői díjjal együtt eléri a tevékenységre jellemző kereset éves összegét (a továbbiakban: osztalékból megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítés).
(7) Ha a személyes közreműködői díj és az osztalékból megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítés együtt sem éri el az adóévben a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, szintén személyes közreműködői díj-kiegészítésnek minősül a társas vállalkozás ugyanezen adóév során jóváhagyott - fejlesztési tartalékkal csökkentett - adózott eredményének a személyes közreműködő vagyoni részesedése (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában számított összege, de legfeljebb annak az osztalékból megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítést meghaladó részéből azon összeg (a továbbiakban: adózott eredményből megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítés), amely a személyes közreműködői díjjal és az osztalékból megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítéssel együtt eléri a tevékenységre jellemző kereset éves összegét.
(8) A társas vállalkozás a személyes közreműködői díj-kiegészítés összegéről (jogcímenként) az adóévet követő január 31-éig köteles igazolást adni a személyes közreműködőnek, aki ennek alapján - a jövedelemszerzés időpontjának az adóévet követő év első napját tekintve - a személyes közreműködői díj-kiegészítés adóelőleg-alapja után az adóelőleg-fizetésre vonatkozó rendelkezések szerint adóelőleget állapít és fizet meg, azzal, hogy a személyes közreműködői díj-kiegészítés osztalékból megállapított része után már levont (megfizetett) adót levont (megfizetett) adóelőlegként veszi figyelembe.
(9) A személyes közreműködő a jövedelemszerzés időpontjának napja szerint feltüntetve, az adózott eredményből megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítésről, illetve annak halmozott összegéről - figyelemmel a (10) bekezdésben foglaltakra is - nyilvántartást vezet.
(10) A (9) bekezdésben említett nyilvántartás alapján
a) nem kell jövedelemként figyelembe venni a társas vállalkozástól a személyes közreműködő által az adózott eredményből megállapított személyes közreműködői díjkiegészítés nyilvántartott halmozott állományát meg nem haladóan osztalék (osztalékelőleg), címén megszerzett bevételt;
b) a személyes közreműködő a vagyoni részesedésének ellenérték fejében történő átruházása, illetve a társaságból történő kivonása, valamint a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a részesedés megszerzésre fordított értékét növeli az adózott eredményből megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítés nyilvántartott halmozott állományának az átruházott, kivont részesedéssel arányos része azzal, hogy a halmozott állományt csökkenti az a) pont rendelkezésének alkalmazása esetén a jövedelemként figyelembe nem vett összeg, a b) pont rendelkezésének alkalmazása esetén a vagyoni részesedés átruházásából, kivonásából, a társaság jogutód nélküli megszűnéséből származó jövedelem megállapítása során a vagyoni részesedés megszerzésére fordított értéket növelő összeg."
9. § (1) Az Szja tv. 28. §-ának (12)-(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(12) Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet, vagy egyébként az ellenőrzött külföldi társaság (e § alkalmazásában bármelyik: ellenőrzött külföldi adózó) által, vagy az ellenőrzött külföldi adózó megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.
(13) Egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi adózó jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély által - tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján - az ellenőrzött külföldi adózó vagyonából megszerzett bevételnek az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Ugyancsak egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi adózó vagyonából a magánszemély által -tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya megszűnése (ide nem értve a részvény, az üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog átruházását) következtében - megszerzett bevételnek az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír (a jog) megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó, a jövedelemszerzés időpontját a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani."
(2) Az Szja tv. 28. §-a következő (20)-(22) bekezdéssel egészül ki:
"(20) Egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi társaság magánszemély tagjánál az ellenőrzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napján kimutatott adózott eredményének a felosztott osztalékkal csökkentett, a magánszemély közvetlen vagy közvetett részesedésére jutó része, ha
a) a magánszemély és az ellenőrzött külföldi társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban állnak, illetve
b) a magánszemély közvetetten rendelkezik részesedéssel az ellenőrzött külföldi társaságban, és az ellenőrzött külföldi társaságban közvetlen részesedéssel rendelkező külföldi társaságban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy e jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adózott eredményt a társaság arra jogosult szerve (taggyűlés, közgyűlés, más hasonló szerv) jóváhagyta. A magánszemély e bekezdés szerint megállapított jövedelme halmozott összegéről - figyelemmel a (21) bekezdésben foglaltakra is - nyilvántartást vezet.
(21) Nem kell jövedelemként figyelembe venni az ellenőrzött külföldi társaságtól a magánszemély (tag) által a (20) bekezdés szerinti nyilvántartott (halmozott) adózott jövedelem összegét meg nem haladóan osztalék, felosztott nyereség vagy más hasonló címen megszerzett bevételt. A tag részesedésének ellenérték fejében történő átruházása, illetve a társaságból történő kivonása, valamint a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a részesedés megszerzésére fordított értéket növeli a (20) bekezdés szerint nyilvántartott (halmozott) adózott jövedelemnek az átruházott, kivont, megszűnt részesedéssel arányos része. Az előbbi rendelkezések alkalmazása esetén a nyilvántartott (halmozott) adózott jövedelmet csökkenti az e bekezdés rendelkezése szerint jövedelemként figyelembe nem vett összeg, illetve a részesedés átruházásából, kivonásából, a társaság jogutód nélküli megszűnéséből származó jövedelem megállapítása során a részesedés megszerzésére fordított értéket növelő összeg. A jövedelem megállapítására vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából az ellenőrzött külföldi társaság társas vállalkozásnak, a magánszemélynek az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedése értékpapírnak minősül.
(22) A (21) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a (12)-(13) bekezdésben említett esetekben is."
10. §; Az Szja tv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"29. § (1) Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem és a (3)-(4) bekezdés szerinti adóalap-növelő összeg.
(2) Az összevont adóalap részét képezi a külföldről származó (1) bekezdésben említett jövedelem
a) nemzetközi egyezmény hiányában, vagy
b) ha annak figyelembevételét nemzetközi egyezmény lehetővé teszi.
(3) Az (1) bekezdésben említett adóalap-növelő összeg az (1) bekezdés szerinti jövedelem - kivéve, ha az adóterhet nem viselő járandóság - után a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti, a társadalombiztosítási járulék általános mértékével megállapított összeg, illetve biztosítási kötelezettség hiányában az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás mértékével megállapított összeg (bármelyik a továbbiakban: adóalap-kiegészítés).
(4) Az adóalap-kiegészítés összegét a (3) bekezdés szerint az adóbevallásban/munkáltatói elszámolásban az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett adóalap-kiegészítéstől függetlenül kell megállapítani."
11. §; Az Szja tv. 30. §-át megelőző alcím és a § helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
"Az adó mértéke
"30. § Az összevont adóalapot képező jövedelmek után fizetendő adó,
a) ha az összevont adóalap nem haladja meg az 5 millió forintot, az összevont adóalap 17 százaléka;
b) ha az összevont adóalap meghaladja az 5 millió forintot, 850 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 32 százaléka
(a továbbiakban: az adó mértékére vonatkozó rendelkezés)."
12. § (1) Az Szja tv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"31. § Az összevont adóalapot képező jövedelmek után fizetendő adót az összevont adóalap után az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint megállapított számított adóból (a továbbiakban: számított adó) a 32-34. § rendelkezéseinek figyelembevételével kell meghatározni."
13. §; Az Szja tv. 32. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezését az átalányadózást választó magánszemélynek azon bevétele alapján átalányban megállapított, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelmére kell alkalmaznia, amelyre vonatkozóan külföldön a személyi jövedelemadónak megfelelő adót fizetett."
14. § (1) Az Szja tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "33. § A számított adót adójóváírás csökkenti, amely
a) az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 17 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15 100 forint, feltéve, hogy a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági határt, vagy
b) az a) pont alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 12 százalékát meghaladó része, ha a magánszemély éves összes jövedelme az adóévben meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 1 millió 510 ezer forinttal növelt összegét.
(2) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.
(3) A jogosultsági határ az adóévre 3 millió 188 ezer forint."
15. §; Az Szja tv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"34. § (1) A számított adót csökkenti az adóterhet nem viselő járandóságok együttes összege alapján az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint kiszámított összeg.
(2) A számított adót - legfeljebb annak mértékéig - csökkenti a magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés összege alapján az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti legmagasabb adókulccsal megállapított összeg 50 százaléka."
16. §; Az Szja tv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "41. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti
a) a kivét-kiegészítés összegére jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó;
b) a személyes közreműködői díj-kiegészítésre jutó átlagos társasági adó."
(2) Az (1) bekezdés rendelkezésének alkalmazásában
a) a kivét-kiegészítés összegére jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadót úgy kell meghatározni, hogy a kivét-kiegészítés összegét meg kell szorozni a 49/B. § (10) bekezdése szerint megállapított vállalkozói személyi jövedelemadónak az adóalaphoz viszonyított - két tizedsere kerekített - hányadosával.
b) a személyes közreműködői díj-kiegészítésre jutó átlagos társasági adót úgy kell meghatározni, hogy a díj-kiegészítés összegét meg kell szorozni az adókedvezményekkel csökkentett társasági adónak az adóalaphoz viszonyított - két tizedsere kerekített -hányadosával.
(3) A társas vállalkozás a személyes közreműködői díj-kiegészítésről kiadott igazoláson a (2) bekezdés szerint meghatározott hányadost feltünteti."
17. §; Az Szja tv. 46-49. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"46. § (1) Eltérő rendelkezés hiányában az összevont adóalap adóját, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadót - az adóbevallásban/munkáltatói adómegállapításban történő utólagos elszámolással - adóelőlegként kell megfizetni.
(2) Nem terheli adóelőleg:
a) az adóterhet nem viselő járandóságot,
b) a magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetést, feltéve, hogy a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor nyilatkozik arról, hogy e törvény rendelkezései szerint az adóévben a kifizetéssel összefüggésben adófizetési kötelezettsége nem keletkezik,
c) a nyugdíj-előtakarékossági számla terhére teljesített nem-nyugdíj szolgáltatás esetében megállapított adóalapot,
d) a jövedelemszerzés helye szerint olyan államból származó jövedelmet, amellyel nincs a Magyar Köztársaságnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye
azzal, hogy az a)-d) pontokban említett jövedelmek adóját a magánszemély az adóbevallásban állapítja meg és az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.
(3) Ha az a bevétel, amelyből az összevont adóalapba tartozó jövedelmet kell megállapítani, kifizetőtől származik - a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az adóelőleget a kifizető állapítja meg (a továbbiakban: adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető).
(4) A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott, valamint a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételből. Azonban ha a számlaadásra kötelezett magánszemély nyilatkozatot ad arról, hogy kéri az adóelőleg levonását, a kifizetőnek a (3) bekezdés szerint kell eljárnia.
(5) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont, megfizetett adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett adóalap-kiegészítést.
(6) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető
a) az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget akkor is megállapítja, ha annak a bevételből történő levonására bármely okból nincs lehetőség;
b) az a) pontban említett esetben - ha
ba) a magánszemély vele munkaviszonyban áll -
bb) a magánszemély részére bért (is) fizet -
bc) társas vállalkozás, polgári jogi társaság, és a magánszemély a tevékenységében személyesen közreműködő tag -
(az adóelőleg-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában: adóelőleget megállapító munkáltató) a rendszeresen ismétlődő bevételszerzést (különösen havi/heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) eredményező jogviszonyban álló magánszemély helyett a megállapított adóelőleget megfizeti, és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi;
c) a b) pont szerinti követelését beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe azzal, hogy a magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 százalékánál;
d) a b) és c) pont rendelkezései helyett az ott említett magánszemély esetében is a (7) bekezdés szerint jár el, ha a magánszeméllyel szemben nincs - valamint az adóévben a körülményekből következően várhatóan nem is keletkezik - olyan pénzben teljesítendő kötelezettsége, amelyből a le nem vont, de befizetett adóelőleget levonhatná.
(7) A (6) bekezdés b) pontjában nem említett magánszemély esetében - amennyiben a bevételt terhelő adóelőleg levonására nincs lehetőség - valamint d) pontja rendelkezésének alkalmazása esetén az adóköteles bevételről kiállított igazoláson a kifizető feltünteti a le nem vont adóelőleg összegét is, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni. A kifizető az adóelőleg le nem vont részéről az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.
(8) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek - kivéve, ha a (7) bekezdés szerint az adóelőleg megfizetésére a magánszemély köteles - a megállapított adóelőleget a kifizetés (a juttatás) hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése szerint kell bevallania azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában elszámolt adóelőlegként a magánszemély által a befizetésre nyitva álló határidőig megszerzett bevételt terhelő adóelőleg vehető figyelembe. Az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozó, adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőnek e kötelezettségeit az államháztartásról szóló törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezéseinek figyelembe vételével kell teljesítenie.
(9) Ha a bevétel nem kifizetőtől származik, vagy adóelőleg-levonásra nem kötelezett kifizetőtől származik, valamint a (4) bekezdésben említett bevétel esetében - ide értve a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget is - az adóelőleg megállapítására, megfizetésére, továbbá a (7) bekezdés rendelkezésének alkalmazása esetén megfizetésére a magánszemély köteles (a továbbiakban: adóelőleg-fizetésre kötelezett magánszemély) a negyedévet követő hónap 12. napjáig, azonban nem kell adóelőleget fizetnie, mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 ezer forintot.
(10) A magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában negyedéves bontásban - a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként - vallja be azt az adóelőleget, amelynek megfizetésére a (9) bekezdés rendelkezése szerint a negyedévben maga köteles.

Az adóelőleg alapja

47. § (1) Az adóelőleg alapját az adóalap meghatározására irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani, a (2)-(3) bekezdés szerinti eltérésekkel, figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is.
(2) Az adóelőleg alapja
a) önálló tevékenységből származó bevétel esetében
aa) - ha az ilyen bevétel adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőtől származik - a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával meghatározott rész, de legfeljebb a bevétel 50 százaléka, az erre vonatkozó nyilatkozat hiányában a bevétel teljes összege;
ab) az aa) pontban nem említett ilyen bevétel esetében a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elszámolható igazolt vagy igazolás nélkül elszámolható költség, vagy a magánszemély döntése szerinti költség, de legfeljebb a bevétel 50 százaléka, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő esetében - ha a külön rendelkezés alapján átalányköltség szerinti jövedelem-megállapítást alkalmaz - legfeljebb az átalány-költség levonásával meghatározott rész, vállalkozói kivét, kivét-kiegészítés esetében azok teljes összege;
b) nem önálló tevékenységből származó bevétel esetében a bevétel, csökkentve a szakszervezet által kiállított bizonylattal igazolt, megfizetett tagdíjjal;
c) költségtérítés esetében
ca) ha a költségtérítés adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával, erre vonatkozó nyilatkozat hiányában legfeljebb az e törvény rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható költség levonásával megállapított rész, az említett nyilatkozat és rendelkezés hiányában a bevétel teljes összege,
cb) a ca) pontban nem említett költségtérítés esetében a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elszámolható igazolt vagy igazolás nélkül elszámolható költség, vagy a magánszemély a döntése szerinti költség, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő esetében - ha a külön rendelkezés alapján átalány-költség szerinti jövedelem-megállapítást alkalmaz - az átalány-költség levonásával meghatározott rész,
(az adóelőleg számításánál figyelembe vett jövedelem) növelve az adott bevételre tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés összegével.
(3) Ha a magánszemély adóévben megszerzett bármely költségtérítése és/vagy önálló tevékenységből származó bevétele esetében az adóelőleg megállapítása - adóelőlegnyilatkozata/döntése szerint - tételes igazolással elszámolható költséglevonással történt, akkor egyetlen, az adóévben megszerzett bevételéből sem határozhatja meg 10 százalék költséghányad levonásával az adó/adóelőleg-alapot.
(4) Nem kell adóelőleg-alapot megállapítani az őstermelői tevékenységből származó bevétel esetén, amíg annak összege az adóév elejétől összesítve az adóévben nem haladja meg a nemleges bevallási nyilatkozat megtételére jogosító összeghatárt, ha azonban meghaladta, akkor az adóelőleg-alapot az adóévben megszerzett összes őstermelői tevékenységből származó bevétel és adóalapot növelő tétel alapján kell megállapítani.

Az adóelőleg-nyilatkozat

48. § (1) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által - a Magyar Közlönyben közzétett formában és a (4) bekezdés rendelkezésének tudomásul vételére is utaló tartalommal - adott nyilatkozat (adóelőlegnyilatkozat) figyelembevételével állapítja meg, ha a nyilatkozatot felszólítására vagy önként a magánszemély a kifizetést megelőzően rendelkezésére bocsátja. Nyilatkozat adható esetenként, vagy az adóéven belül visszavonásig (újabb nyilatkozattételig) érvényesen. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni.
(2) Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik
a) a bevétel adóelőleg-alapjának megállapításához levonandó költségről,
b) az adóelőleg-megállapítás módjáról,
c) a magánszemély összevont adóalapjának, adóterhet nem viselő járandóságainak adóévi várható összegéről,
d) bér esetén az adójóváírás figyelembevételéről,
e) a családi kedvezmény érvényesítéséről és megosztásáról,
f) az állami végkielégítés megosztásának mellőzéséről,
g) a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállásának időtartamáról azzal, hogy a végleges fogyatékos állapotról ugyanazon kifizetőnek elegendő egyszer nyilatkozni.
(3) Ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a (2) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozatot - a változás bejelentésének kötelezettsége mellett - közösen teszik meg. A jogosultak e nyilatkozatban meghatározhatják, hogy az őket jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató milyen megosztásban vegye figyelembe. A családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) minden jogosult nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait);
b) minden eltartott nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait), magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést;
c) minden jogosult adóelőleget megállapító munkáltatójának nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásul vételét igazoló kijelentését, míg e munkáltató hiányában az erre vonatkozó kijelentést.
(4) Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában
a) tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a különbözet 39 százalékát;
b) olyan adóelőleg-levonást kért (ideértve, ha az adóterhet nem viselő járandóságairól az adóelőleget megállapító munkáltatónak nem nyilatkozott), vagy oly módon fizette az adóelőleget, aminek következtében utóbb - neki felróható okból - az adóbevallása/munkáltatói adómegállapítása szerint befizetési különbözet mutatkozik, annak 39 százalékát
a magánszemély bírságként az adóévre vonatkozó bevallásában feltünteti, és a bírságot megfizeti. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha az a) pont szerinti különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a b) pont szerinti különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg.
(5) Az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető a kifizetést megelőzően tájékoztatja a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeiről.

A fizetendő adóelőleg

49. § (1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap összege alapján az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti legmagasabb adókulccsal számított összeg, kivéve, ha a (2)-(16) bekezdés rendelkezését kell/lehet alkalmazni.
(2) Ha a magánszemély az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek a kifizetést megelőzően nyilatkozik, hogy az adóévi összevont adóalapja várhatóan nem éri el az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti alsó adókulcs sávhatárát, a kifizető az adóévben az alsó adókulcs alkalmazásával állapítja meg az adóelőleget mindaddig, amíg a magánszemély e nyilatkozatát vissza nem vonja, de utolsóként legfeljebb addig, amíg az általa megállapított adóévi adóelőleg-alapok együttvéve meg nem haladják az említett sávhatárt.
(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően adóelőleget megállapító munkáltatónak és a magánszemélynek a köztük fennálló jogviszonyra tekintettel keletkezett adóelőleg-alap(ok) adóelőlegének megállapítására a (4)-(9) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárnia.
(4) Adóterhet nem viselő járandóságnak (ideértve különösen a nyugdíjat, a családi pótlék jövedelemnek minősülő megosztott részét) az adóévben más kifizető által történt első kifizetését követően a magánszemély haladéktalanul nyilatkozatot ad az adóelőleget megállapító munkáltatónak, hogy milyen összegben van, illetve várható nem tőle származó ilyen rendszeres vagy nem rendszeres bevétele. A nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató a tőle származó adóelőleg-alapok még nem számfejtett adóelőlegének megállapításánál figyelembe veszi az adóévben mindaddig, amíg azt a magánszemély nem módosítja, vagy vissza nem vonja.
(5) Rendszeres bevétel esetén az adóelőleg megállapításához az adott havi rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap tizenkétszeresére (a várható adóelőleg-alapra) ki kell számítani az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint várható számított adó egy tizenketted részét. A (4) bekezdésben említett nyilatkozat szerinti összeget figyelembe véve, vagy egyébként, ha a magánszemély adóterhet nem viselő járandósága is az adóelőleget megállapító munkáltatótól származik,
a) a várható adóelőleg-alaphoz hozzá kell adni a adóterhet nem viselő járandóság(ok) éves várható összegét is, és ezek együttes összege alapján kell az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti várható számított adót kiszámítani;
b) az a) pont szerinti várható számított adóból le kell vonni az adott havi adóterhet nem viselő járandóság(ok) tizenkétszeres összege alapján az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint kiszámított összeget, és
c) a b) pont szerinti különbséget kell elosztani tizenkettővel.
(6) Ha a rendszeres bevétel kifizetése (juttatása)
a) egy hónapon belül több részletben történik, a havi tényleges bevétel megállapítása után kell az (5)-(6) bekezdés rendelkezései szerint eljárni, azonban a hóközi kifizetés (juttatás) során az ezen kifizetéssel (juttatással) arányos adóelőlegnek megfelelő összeg a hóvégi elszámolásig visszatartható;
b) több hónapra egyszerre történik, úgy kell eljárni, mintha a bevételt a magánszemély havonként szerezte volna meg, azzal, hogy ugyanezt kell alkalmazni akkor is, ha az adóéven belül visszamenőleg több hónapra kap a magánszemély a rendszeres bevételre vonatkozó emelést.
(7) Rendszeres bevételnek minősül a magánszemélyt az adóelőleget megállapító munkáltatóval fennálló jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben a kifizetés (juttatás) időpontjában hatályos jogszabály vagy szerződés alapján havonta megillető kifizetés, juttatás.
(8) Nem rendszeres (rendszeresnek nem minősülő) bevétel (pl. a tizenharmadik havi illetmény, a nem havonta elszámolt jutalom, prémium, a szabadságmegváltás) esetén
a) a megelőző egész havi rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap tizenkétszereséhez hozzá kell adni
aa) a (4) bekezdésben említett nyilatkozat alapján, vagy egyébként, ha a magánszemély adóterhet nem viselő járandósága is az adóelőleget megállapító munkáltatótól származik, az adóterhet nem viselő járandóság(ok) várható összegét,
ab) a nem rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alapot,
és ezen összegre ki kell számítani az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint várható számított adót, és
b) az a) pont szerinti várható számított adóból le kell vonni a megelőző egész havi rendszeres bevétel adóelőleg-alapjának tizenkétszeresére és az adóterhet nem viselő járandóság(ok) várható összegére együttvéve az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint számított összeget.
(9) Az (5)-(8) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, a számítást az adott kifizetés (juttatás) adóelőleg-alapjára az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti első adókulccsal kell elvégezni, ha
a) a várható adóelőleg-alap az adóterhet nem viselő járandóság(ok) várható összegével és az adott adóelőleg-alappal együtt nem éri el az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti első adókulcs sávhatárát;
b) a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés, továbbá az állami végkielégítés megosztásának szabályát kell alkalmazni, mert a magánszemély a kifizetést megelőzően nem tett írásban nyilatkozatot a megosztás mellőzéséről.
(10) Az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető (ideértve az adóelőleget megállapító munkáltatót is) az állami adóhatósághoz bejelentett módszerrel állapítja meg az adóelőleget, ha ez által az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető. Nem kell bejelentést tenni olyan módszer választása esetén, amelyet a számítástechnikai program kidolgozója az állami adóhatósághoz bejelentett.
(11) A társadalombiztosítási igazgatási szerv által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást és a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemélyt e jogviszonyára tekintettel megillető illetményt terhelő adóelőleg megállapítása érdekében a kifizető az adóelőleg-alapot elosztja annyival, ahány napra a kifizetés vonatkozik, és e hányadost megszorozza 365-tel. Ha ez a szorzat nem éri el az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti első adókulcs sávhatárát, az adóelőleg-alapjára az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti első adókulccsal számított összeget állapít meg, ha meghaladja, akkor
a) a szorzatra kiszámítja az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti várható számított adót, amelyet eloszt 365-tel, és
b) a a) pont szerinti hányadost megszorozza annyival, ahány napra a kifizetés vonatkozik.
(12) A bevételt terhelő adóelőleg a (4)-(10) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg - legfeljebb annak mértékéig - csökkentve
a) a magánszemélynek az adójóváírás figyelembe vételére tett nyilatkozata alapján a havi adójóváírással, amely - figyelemmel az adójóváírásra irányadó rendelkezésekre is - az adott havi bér adóelőleg-alapjának 17 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 15 100 forint azzal, hogy az adóelőleg megállapításánál a havi adójóváírás nem érvényesíthető, ha a bér kifizetője által az adóévben kifizetett (juttatott) bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege - az adott kifizetést (juttatást) is figyelembe véve - meghaladja a 3 millió 188 ezer forintot;
b) a családi kedvezményre jogosult magánszemélyt az adott jogosultsági hónapra megillető családi kedvezménnyel, feltéve, hogy a családi pótlékra jogosult a kifizetés (a juttatás) időpontjáig megadott adóelőleg-nyilatkozatában kérte a családi kedvezménynek az adóelőleg megállapításnál történő érvényesítését;
c) a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta a személyi kedvezménnyel.
(13) A (3)-(12) bekezdés rendelkezései helyett a magánszemély az adóelőlegnyilatkozatban a várható adóalapjának/adóterhet nem viselő járandóságainak közlése helyett kérheti az adóelőlegnek az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti legmagasabb adókulccsal történő megállapítását.
(14) A magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetést terhelő adóelőleg egyenlő az adóelőleg-alap és az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti legalacsonyabb adókulcs felének szorzatával.
(15) Az adóelőleg-fizetésre kötelezett magánszemély az adóév elejétől összesíti az adóévben ily módon megszerzett bevételek alapján vagy egyébként megállapított adóelőlegalapokat. Az adóelőleg az adóelőleg-alapok így meghatározott összegére megállapított, az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti várható számított adó, csökkentve az adóévben korábban már megállapított adóelőleg(ek) összegével.
(16) Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint - így különösen az adóévben a negyedév végéig felmerült vállalkozói költségeket (a vállalkozói kivétet is ideértve), az értékcsökkenési leírás időarányos részét és az egyéni vállalkozói tevékenység révén keletkezett elhatárolt veszteséget figyelembe véve - meghatározott vállalkozói adóalap. A bevételt terhelő adóelőleg az így meghatározott adóelőleg-alap után számított vállalkozói személyi jövedelemadónak az a része, amely meghaladja
a) a vállalkozói bevétel alapján az egyéni vállalkozó által az adóévre már megállapított adóelőleg(ek), valamint
b) az egyéni vállalkozót - az adóévben már megfizetett, igazolt kamat alapján - a negyedév végéig megillető kisvállalkozások adókedvezménye
összegét azzal, hogy - ha az egyéni vállalkozó a b) pont rendelkezését nem alkalmazza - a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget az adóelőleg-alap 50 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal fizetheti meg, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei az év elejétől az adott negyedév végéig számítva fennállnak."
18. §; Az Szja tv. 49/C. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A vállalkozói osztalékalap után - kivéve abból a kivét-kiegészítést - az adó 25 százalék. Az adót a magánszemély bevallásában megállapítja, bevallja, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti."
19. §; Az Szja tv. 61. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén annak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.
(2) A bevételnek nem része a kapott ellenértékből az egyéb jövedelemnek minősülő, az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó összeg.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni a külföldi illetőségű magánszemélynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedése ellenérték fejében történő átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból történő kivonása révén megszerzett bevételre azzal, hogy a jövedelem megállapítására a 62. § rendelkezései helyett az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó jövedelemre, illetve a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."
20. § (1) Az Szja tv. 69. §-ának n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /Természetbeni juttatás:/
"n) az az összeg, amelyet a munkáltató
na) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba,
nb) a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba,
nc) a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)/önsegélyező pénztár(ak)ba,
nd) a magánszemély javára foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói hozzájárulásként
fizet."
(2) Az Szja tv. 69. §-ának (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
"p) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetekről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az adóévben természetben adott juttatás együttes értéke."
21. §; Az Szja tv. 71. §-a helyébe a következő cím és rendelkezés lép:
"Kedvezményesen adózó béren kívüli és egyéb természetbeni juttatások
71. § (1) Kedvezményesen adózó béren kívüli természetbeni juttatásnak minősül a munkáltató, a társas vállalkozás (e § alkalmazásában a továbbiakban: munkáltató) által a (2) bekezdésben felsorolt, a munkavállalónak (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának (e § alkalmazásában a juttatásban részesülő, említett magánszemély a továbbiakban: munkavállaló) az adóévben juttatott együttes értékből legfeljebb évi 400 ezer forintot, illetőleg a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban, tagi jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét meg nem haladó rész.
(2) Az (1) bekezdésben említett juttatások a következők:
a) a (7) bekezdés szerinti üdülési csekk formájában juttatott bevétel,
b) a (8) bekezdés rendelkezései szerinti meleg étkeztetés formájában juttatott bevétel,
c) a (9) bekezdés szerinti képzés címén átvállalt, viselt költség,
d) a munkavállalónak és/vagy közeli hozzátartozójának a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben biztosított üdülési szolgáltatás révén juttatott bevétel,
e) a (10) bekezdés szerinti iskolakezdési támogatás,
f) a munkáltató által a nevére szóló számlával megvásárolt, a munkavállalónak ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott bevétel.
(3) Kedvezményesen adózó természetbeni juttatásnak minősül továbbá
a) a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást - a nyugdíjban részesülő magánszemély, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója részére üdülési csekk formájában juttatott bevételnek az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó része,
b) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a havi 12 ezer forintot meg nem haladó rész,
c) a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, továbbá - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e juttatást - a nyugdíjban részesülő magánszemély és annak közeli hozzátartozója, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója részére a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben biztosított üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételnek magánszemélyenként az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó része,
d) szakszervezet által üdülőben biztosított üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételnek évente legfeljebb magánszemélyenként az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó része,
e) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülési csekk formájában juttatott bevételből az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó rész.
(4) A kedvezményesen adózó béren kívüli és egyéb természetbeni juttatás adója -figyelemmel az (1), illetve (3) bekezdés szerinti korlátozó rendelkezésekre is - a juttatás értékére az adó mértékére vonatkozó rendelkezés (30. §) szerinti legmagasabb adókulccsal számított összeg, azzal, hogy ha a juttatás(ok) összege az említett értékhatárt meghaladja, a meghaladó rész a természetbeni juttatás általános adókulcsával [69. § (4) bekezdés] adózik.
(5) A juttató munkáltatónak, kifizetőnek az adót az e § szerint
a) kedvezményes mértékkel adózó juttatás után a juttatás hónapja kötelezettségeként,
b) a természetbeni juttatás általános kulcsa szerint adózó juttatás után az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként
a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetőleg megfizetnie. A juttató munkáltató, kifizető az e § rendelkezései szerinti juttatások révén megszerzett bevétel kedvezményes adókulccsal és a természetbeni juttatások általános adókulcsával adózó részéről magánszemélyenkénti bontásban (a magánszemély nevének és adóazonosító jelének, ennek hiányában természetes azonosító adatainak feltüntetésével) nyilvántartást vezet.
(6) E § rendelkezéseinek alkalmazásában üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely. A (2) bekezdés d) pontja szerint a közeli hozzátartozó részére juttatott bevételt és a (2) bekezdés e) pontja szerinti iskolakezdési támogatást az (1) bekezdésben említett értékhatár számításánál a munkavállalónak biztosított juttatás értékeként kell figyelembe venni. A (2) bekezdés d), illetve a (3) bekezdés c) pontja alkalmazásában a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőnek kell tekinteni a munkáltató cégnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának, költségvetési szerv esetében a felügyeleti szervnek és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőt is. A kedvezményesen adózó béren kívüli természetbeni juttatásnak minősülő üdülési szolgáltatásra vonatkozó rendelkezés alkalmazásában a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémia munkáltatónak, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy munkavállalónak minősül azzal, hogy e munkavállalóval egy tekintet alá esik a munkavállaló és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója.
(7) Üdülési csekknek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk minősül, feltéve, ha az kizárólag üdülési és művelődési szolgáltatásra váltható be azzal, hogy az üdülési csekk kibocsátója az igénybe vehető szolgáltatások körét az alapítói jogokat gyakorló miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter előzetes egyetértésével határozza meg.
(8) Meleg étkeztetés formájában juttatott bevételnek az étkezőhelyi vendéglátás, a munkahelyi étkeztetés, vagy közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott bevétel (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) minősül.
(9) Képzési költségnek minősül a képzés kifizető, munkáltató által átvállalt (viselt) költsége, ha a képzés
a) - akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli - munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését, bővítését,
b) a kifizetővel munkaviszonyban álló magánszemély, a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára szükséges, a kifizető, a társas vállalkozás tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését
szolgálja.
(10) Iskolakezdési támogatásnak minősül az juttatás, amelyet a munkáltató a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermek, tanuló számára a - rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult - szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató, illetve a bér kifizetője nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában biztosít."
22. §; Az Szja tv. 73. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A külföldi illetőségű magánszemély részére - ha a magánszemély illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén - kamat, jogdíj, szolgáltatási díj címen fizetett (juttatott) bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 30 százalék. Az adót -ha a bevétel kifizetőtől származik - a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be azzal, hogy nem pénzben történő juttatás esetén a juttatást terhelő adó megfizetésére a kifizető köteles. E rendelkezést nem kell alkalmazni a Magyar Állam, az államháztartás alrendszerei vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett, jóváírt kamatra, a hitelintézetnél elhelyezett betétre fizetett, jóváírt kamatra, továbbá a késedelmi kamatra."
23. §; Az Szja tv. 1. számú melléklete e törvény 1. melléklete szerint módosul.

II. Fejezet

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

24. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, ha
a) belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó);
b) belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, külföldi vállalkozó kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat fizet (juttat) számára; feltéve, hogy a külföldi személy, illetve a külföldi illetőségű székhelye, illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén (a továbbiakban: külföldi szervezet);
c) ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet (a továbbiakban: ingatlannal rendelkező társaság tagja)."
25. § (1) A Tao. 4. §-a a következő 4/a. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
"4/a. behajthatatlan követelés: a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető;"
(2) A Tao. 4. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /E törvény alkalmazásában/
"5. bejelentett részesedés: a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot), szerzett legalább 30 százalék mértékű részesedés, feltéve, hogy az említett személyek mérlegfőösszegében az ingatlanok értékének aránya a részesedés megszerzésének időpontjában nem haladja meg a 75 százalékot, és az adózó a részesedés megszerzését a szerzést követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; a be nem jelentett részesedés kivezetésével az említett személyek átalakulása során szerzett részesedés nem jelenthető be;"
(3) A Tao. 4. §-a a következő 10/a. ponttal egészül ki: /E törvény alkalmazásában/
"10/a. elismert tőzsde: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben meghatározott fogalom;"
(4) A Tao. 4. §-ának 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
"11 . ellenőrzött külföldi társaság: az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű (a továbbiakban: külföldi társaság), amelyben a külföldi társaság adóéve napjainak többségében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű magánszemély közvetlenül, illetve közvetve legalább 10 százalékos részesedéssel rendelkezik (a továbbiakban: részesedéssel rendelkező), és általa az adóévre fizetett (fizetendő) társasági adónak megfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 19. § (1) bekezdésében előírt mérték kétharmadát; nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a külföldi társaság székhelye, illetősége az EU vagy az OECD tagállamában, továbbá olyan államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére és amely államban valódi gazdasági jelenléttel bír;
a) valódi gazdasági jelenlétnek minősül a külföldi társaság és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, valamint kereskedelmi tevékenység, ha az ebből származó bevételük eléri az összes bevételük legalább 50 százalékát; a valódi gazdasági jelenlétet az adózó köteles bizonyítani;
b) nulla vagy negatív adóalap esetén a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adó mértékének kell elérnie a 19. § (1) bekezdésében előírt mérték kétharmadát,
c) a külföldi társaság adóéve alatt a részesedéssel rendelkező adóévének utolsó napján vagy napjáig lezárult utolsó adóévet kell érteni;
d) e rendelkezéseket önállóan alkalmazni kell a külföldi társaság székhelyétől, illetőségétől eltérő államban lévő telephelyére is."
(5) A Tao. 4. §-a a következő 18/a. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
"18/a. ingatlannal rendelkező társaság:
a) az adózó, illetve az adózó belföldön fekvő ingatlannal rendelkező kapcsolt vállalkozásai, amennyiben
1. az adózó adóévi beszámolójában, a belföldön fekvő ingatlannal rendelkező kapcsolt vállalkozások beszámolójában együttesen kimutatott eszközök piaci értékének (együttes) összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75 százalék és
2. valamelyikük tagja (részvényese) az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel a Magyar Köztársaság nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását
azzal, hogy
aa) az illetőséget az adózó a tag (részvényes) nyilatkozata alapján veszi figyelembe,
ab) az adózónak az ingatlan arányának megállapításához szükséges adatokról az adóévre vonatkozó társasági adóbevallás esedékességének napját követő 60 napon belül tájékoztatnia kell valamennyi belföldön fekvő ingatlannal rendelkező kapcsolt vállalkozását;
b) az a) pont rendelkezései az elismert tőzsdén jegyzett adózóra nem vonatkoznak;"
(6) A Tao. 4. §-a 23. pontjának c)-d alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a rendelkezés a következő e) alponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/ 23. kapcsolt vállalkozás:/
"c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;"
(7) A Tao. 4. §-a a következő 26. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
"26. nyilvántartott értékvesztés: a követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel;"
26. § A Tao. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adókötelezettsége az ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés elidegenítésének, a jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállításának napján keletkezik."
27. § A Tao. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A társasági adó alapja a külföldi szervezetnél a 15. §-ban, az ingatlannal rendelkező társaság tagjának esetében a 15/A. §-ban meghatározott jövedelem."
28. § (1) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének g)-gy) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/
"g) az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén
1. az adóévben elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel), kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevételt, figyelemmel a 2. pontban foglaltakra,
2. az adóévben elszámolt bevétel, de legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt - az adózó erre vonatkozó adóbevallásával és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt - és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg;
gy) a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál)
1. a kivezetett (részben kivezetett) részesedés - ideértve az előtársasággal szemben a vagyoni hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedést - (10) bekezdés szerinti értékét meghaladóan a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent, figyelemmel a 2. pontban foglaltakra,
2. az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedés 1. pont szerinti kivonásakor a kivezetett részesedés (10) bekezdés szerinti értékét meghaladóan a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel, legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt - az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt - és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg;"
(2) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/
"n) a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, valamint a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés; e rendelkezést a hitelintézet és a prudenciális előírások szerint működő pénzügyi vállalkozás a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre nem alkalmazza,"
(3) A Tao. 7. §-ának (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/
"q) a tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés, ha azt az adózó korábban adózás előtti eredményt növelő tételként vette számításba, amelyet az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazol,"
(4) A Tao. 7. §-ának (1) bekezdése a következő t)-ty) ponttal egészül ki:
/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/
"t) a (17)-(18) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költséget) a felmerülés adóévében, vagy - az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi - legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében; az adózó nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az említett költségből (ráfordításból) a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévben - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott támogatás, juttatás összegével, illetve - ha él a választási lehetőséggel - a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredménye javára elszámolt bevétellel,
ty) a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítás költsége a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál,"
(5) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /Az adózás előtti eredményt csökkenti:/
"z) a kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező szervezetnek vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés keretében, a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység, a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének
1. 50 százaléka kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása esetén,
2. 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén,
de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,"
(6) A Tao. 7. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot."
29. § (1) A Tao. 8. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
/Az adózás előtti eredményt növeli:/
"f) az ellenőrzött külföldi társaság adóévének (üzleti évének) utolsó napján kimutatott - az adózónak az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló közvetlen vagy közvetett részesedésére jutó - pozitív adózott eredmény felosztott osztalékkal csökkentett része, ha az adózó
1. közvetlenül rendelkezik részesedéssel a vele kapcsolt viszonyban lévő ellenőrzött külföldi társaságban, illetve ha
2. közvetetten rendelkezik részesedéssel az ellenőrzött külföldi társaságban és az ellenőrzött külföldi társaságban közvetlen részesedéssel rendelkező külföldi társaságban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül többségi befolyással rendelkezik,"
(2) A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének gy) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /Az adózás előtti eredményt növeli:/
"gy) az adóévben követelésre (kivéve hitelintézetnél és a prudenciális előírások szerint működő pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó és befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelést) elszámolt értékvesztés összege,"
(3) A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"r) a 7. § (1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,"
(4) A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"t) a 7. § (1) bekezdésének h) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,"
(5) A Tao. 8. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában/
"a) kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet (kivéve a hitelintézetnél és a prudenciális előírások szerint működő pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló tartozást), adóévi napi átlagos állománya;"
(6) A Tao. 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Abban az esetben, ha a részesedés nyilvántartásból történő kivezetése újabb kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere következtében történő részesedésszerzés miatt következik be, az adózónak nem kell az r) és t) pontban foglaltakat alkalmaznia. Az utóbbi részesedés szerzésére tekintettel adózás előtti eredmény csökkentésként számításba vett összegként kell azonban figyelembe vennie a korábbi kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere alapján érvényesített adózás előtti eredménycsökkentésből azt a részt, amelyet növelésként még nem vett számításba."
30. § (1) A Tao 9. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Csökkenteni kell az adózás előtti eredményt/
"c) a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), i), j), m), n), o), r), t), u) és v) pontja, továbbá a 7. § (3), (10) és (18) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;"
(2) A Tao. 9. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: "(3) Növelni kell az adózás előtti eredményt
a) a 8. § (1) bekezdés a), b), d), e), gy), h), j), m), p) és r) pontja, továbbá a 8. § (5) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;
b) az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek és a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás
ba) teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van,
bb) a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezet a (7) bekezdésben előírt aránnyal számított részével, ha nincs az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, de a vállalkozási tevékenységből származó bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket."
31. § A Tao. 10. § (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A megállapított osztalékot csökkenti a 7. § (1) bekezdésének r) és t) pontjában meghatározott összeg.
(3) A megállapított osztalékot növeli a 8. § (1) bekezdésének d), e), j) és m) pontja és a 8. § (5) bekezdése alapján meghatározott összeg, valamint a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés."
32. § (1) A Tao. 12. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /Az adózás előtti eredményt csökkenti:/
"a) a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), j), n), o), r) és u) pontjai, valamint a 7. § (3) és (10) bekezdése szerinti összeg,"
(2) A Tao. 12. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az adózás előtti eredményt növeli a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), p) és r) pontjai, valamint a 8. § (5) bekezdése szerinti összeg."
33. § (1) A Tao. 13/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaság és a vízitársulat adóalapja az adózás előtti eredmény, csökkentve a7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), i), j), m), n), o), p), r), t), u), y) pontjaiban és a 7. § (10) és (18) bekezdésében foglaltakkal, növelve a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), o), p) és r) pontjaiban, valamint a 8. § (5) bekezdésében foglaltakkal, továbbá az előzőeket figyelembe véve alkalmazza a 16., 18. és a 28. §-ok, valamint a VII. fejezet rendelkezéseit."
(2) A Tao. 13/A. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az (1) bekezdésben foglaltak mellett növelnie kell az adózás előtti eredményét/
"d) a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van."
34. § A Tao. a következő 15. §-sal egészül ki:
/A külföldi szervezet adóalapja/
"15. § (1) A külföldi szervezet adóalapja a részére juttatott:
a) kamat (ideértve az értékpapír kölcsönzés díját is),
b) jogdíj,
c) szolgáltatási díj.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor nem kell figyelembe venni:
a) a Magyar Állam, az államháztartás alrendszerei vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett kamatot,
b) a hitelintézetnél elhelyezett betétre fizetett kamatot,
c) a késedelmi kamatot.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti adóalap nem forintban merül fel - az 5. § (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a számvitelről szóló törvény alapján kell forintra átszámítani."
35. § A Tao. a 15. §-t követően a következő címmel és 15/A. §-sal egészül ki:
"Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapja és az adó mértéke
"15/A. § (1) Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapja a részesedés elidegenítésekor, illetve a társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor az ellenértéknek a részesedés szerzési értékével és a szerzéshez vagy a tartáshoz kapcsolódó, igazolt kiadásokkal csökkentett pozitív összege.
(2) Ha az ellenérték vagy a szerzési érték nem forintban keletkezik, akkor annak értékét a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a szerződés megkötésének napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani. Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja az ellenértéket jegyzett tőke leszállítása következtében szerzi, és a kötelezettség kimutatása nem forintban történik, akkor az ellenértéket a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a cégbejegyzés napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni.
(3) E rendelkezések alkalmazásában elidegenítésnek minősül az értékesítés, a nem pénzbeli hozzájárulásként történő juttatás, valamint a térítés nélküli átadás.
(4) E rendelkezések alkalmazásában ellenérték:
a) eladáskor a szerződés szerinti ellenérték, kapcsolt vállalkozás részére történő elidegenítéskor a szokásos piaci érték,
b) nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátáskor a létesítő okirat szerinti szerződésben meghatározott érték, kapcsolt vállalkozás részére történő rendelkezésre bocsátáskor a szokásos piaci érték,
c) ellenérték nélküli átadáskor a piaci érték,
d) jegyzett tőke kivonás útján történő leszállításakor a bevont részesedés névértéke fejében átvett (járó) eszközök értéke.
(5) E rendelkezések alkalmazásában szerzési érték a szerződés szerinti érték.
(6) Az adót a 19. § (1) bekezdése szerinti mértékkel kell megállapítani."
36. § A Tao. 18. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az alapítónak (ide nem értve az átalakulással történő alapítást), a tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónak, továbbá a tagnak (részvényesnek) az (1)-(5) bekezdés előírásait a jegyzett tőke nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése, emelése, a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása esetén, továbbá a jogutód nélküli megszűnéskor a nem pénzben történő vagyonkiadásra, valamint az osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként történő teljesítésére is alkalmaznia kell, ha többségi befolyással rendelkező vagy az alapítással ilyenné váló tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból.
(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, illetve az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre is."
37. § (1) A Tao 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A társasági adó - a (2) és (9) bekezdésben foglalt eltéréssel - a pozitív adóalap 19 százaléka."
(2) A Tao. 19. §-a (5) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az adózó a (3) bekezdés alkalmazásával meg nem fizetett adónak megfelelő összeget az adóév utolsó napján - az eredménytartalékból történő átvezetéssel - lekötött tartalékként köteles kimutatni, és azt a lekötése adóévét követő négy adóévben"
(3) A Tao 19. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A külföldi szervezet jövedelme után az adó mértéke 30 százalék."
38. § A Tao. 20. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az (1) bekezdés e) pontja és - 2009. július 1-jétől - a d) pontja alkalmazásában adóalap a 13/A. § szerint megállapított adóalap, csökkentve a 13/A. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott összeggel."
39. § (1) A Tao. 22/B. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
/Az adózó adókedvezményt vehet igénybe/
"j) jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás"
/üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén, feltéve, hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy - az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást kivéve - az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi./
(2) A Tao. 22/B. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § bekezdéseinek számozása értelemszerűen módosul:
"(14) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben
a) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma kisvállalkozásnál legalább 20 fővel, középvállalkozásnál legalább 50 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy
b) az elszámolt, évesített bérköltség kisvállalkozásnál legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének ötvenszeresével, középvállalkozásnál százszorosával meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített bérköltségét."
40. § (1) A Tao. 28. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A (2) bekezdésben nem említett esetben a belföldi illetőségű adózó, a külföldi vállalkozó és az ingatlannal rendelkező társaság tagja a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő adót."
(2) A Tao. 28. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az (1)-(5) bekezdés alkalmazásában társasági adónak megfelelő adónak minősül a kapott osztalék alapján külföldön fizetett (fizetendő) adó is, ha az adóévben a kapott osztalék vagy az adóévet megelőzően az osztalék alapjául szolgáló adózott eredmény adókötelezettség alá esik."
41. § A Tao. a következő 29/I. §-sal egészül ki:
"29/I. § (1) Az adózó az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdése lb) alpontja és (22) bekezdése rendelkezését alkalmazhatja, a 2009. december 31-éig beszerzett kortárs képző- és iparművészeti alkotás beszerzési értékére, ha a beszerzés adóévében e rendelkezést alkalmazta.
(2) Az adózó 2009. december 31-éig
a) elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás miatt az adóévben elszámolt bevételre;
b) kapott támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevételre
az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdése ly) alpontja és (8) bekezdése rendelkezését alkalmazhatja, utoljára azon adóévi adóalap utáni adó megállapításánál, amelynek utolsó napja 2012. évben van.
(3) Az adózó az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdésének w) pontja rendelkezését alkalmazhatja, ha a 2009. december 31-éig megszerzett részesedést 2014. december 31-éig ruházza át.
(4) A 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló időtartam - ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak - hat adóév, azzal, hogy ahol a Tao. 7. §-a (15) bekezdésének rendelkezése négy adóévet említ, ott hat adóévet kell érteni.
(5) Az az adózó, amely a 2010. adóévében ellenőrzött külföldi társaság kapcsolt vállalkozása, a 2010. adóévi adókötelezettségének megállapításakor az adózás előtti eredményét növeli az ellenőrzött külföldi társaság 2010. adóévét (üzleti évét) megelőző adóéveinek (üzleti éveinek) utolsó napján kimutatott - az adózónak az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló közvetlen vagy közvetett részesedésére jutó - pozitív adózott eredménynek az adózó adóévét megelőző adóéve utolsó napjáig felosztott osztalékkal csökkentett részével, amely összeg a7. § (1) bekezdés g)-gy) pontjainak megfelelő alkalmazásával az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vehető.
(6) Ha az adózó a 2008. adóévi adóból érvényesített először fejlesztési adókedvezményt, akkor az e törvény 22/B. §-ának (9) bekezdésében foglalt feltételeket az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő harmadik adóévben és az azt követő három adóévben is teljesítheti. Ha az adózó e lehetőséggel él, a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát -vagy ha a feltételek közül a bérköltség növelését választja, akkor az elszámolt bérköltséget - a beruházás megkezdését megelőző és a 2008. adóévi értékek közül a magasabbhoz képest a 2009-2010-es adóévekben nem csökkentheti."
42. § A Tao. 31. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
/(2) Ez a törvény az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően a következő okmányok figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz:/
"c) Frascati Kézikönyv - Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes gyakorlatára."
43. § A Tao. 3. számú melléklete e törvény 2. melléklete szerint módosul.

III. Fejezet

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

44. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja a következők szerint módosul:
/Az adózó adóalanyisága megszűnik:/
"c) az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal;"
45. §; Az Eva tv. 8. §-ának (7) bekezdése a következők szerint módosul:
"(7) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg, illetve az a 7. § (7) bekezdése alapján sem minősült eddig bevételnek."
46. §; Az Eva tv. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: "9. § (1) Az eva a pozitív adóalap 30 százaléka.
(2) Ha az adóalany bevétele meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, a bevételnek az értékhatárt meghaladó része után az eva mértéke 50 százalék."

IV. Fejezet

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

47. § Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A 4. § (3) bekezdése szerint a kifizetőt terhelő ekhoból az ekhoalap
a) 1,2 százaléka egészségbiztosítási járuléknak,
b) 18,8 százaléka nyugdíjbiztosítási járuléknak minősül."
48. §; Az Ekho tv. 11. §;-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az állami adóhatóság a kifizetőt terhelő, megfizetett ekho összegéből
a) 94 százalék nyugdíjbiztosítási járulékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,
b) 6 százalék egészségbiztosítási járulékot az Egészségbiztosítási Alapnak utal át.
(3) Az állami adóhatóság a különadó megfizetett összegéből
a) 94 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,
b) 6 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak utal át."

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT, A JÖVEDÉKI ADÓT ÉS AZ ENERGIAADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

V. Fejezet

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

49. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 156. §-ának (2)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az (1) bekezdésben említett engedély megszerzéséhez a következő feltételek teljesülése szükséges:
a) a kérelmező belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akinek (amelynek) nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető; továbbá
b) a kérelmező a Vámtv. rendelkezései szerint megbízható vámadós, akire (amelyre) egyúttal teljesül, hogy a kérelem benyújtását megelőző naptári évben a 89., 98-109. és 111112. §-ok szerint adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékeként megtérített vagy megtérítendő - éves szinten göngyölített - összeg eléri vagy meghaladja:
ba) az ugyanezen időszakban a 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékeként megtérített vagy megtérítendő - adó nélkül számított és éves szinten göngyölített - összeghez viszonyítottan a 67 százalékos hányadot, de legalább a 10 milliárd forintot vagy
bb) a 20 milliárd forintot; vagy
c) a kérelmező a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: Vámvégrehajtási-rendelet) 14a. cikke (1) bekezdésének a) vagy c) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik; vagy
d) a kérelmező a Vámkódex 76. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti egyszerűsített eljárásra vonatkozó, szabad forgalomba bocsátáshoz kiadott engedéllyel rendelkezik.
(3) Abban az esetben, ha a kérelmező csoportos adóalany [8. §], vagy ha az engedélyes jogutódlással úgy szűnik meg, hogy jogutódja csoportos adóalany, a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül
a) az a) pontot a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagra együttesen, mint egy adóalanyra,
b) a b) pontot
ba) a megbízható vámadósi státusz tekintetében a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagra külön-külön,
bb) egyéb, a ba) alpontban nem említett rendelkezései tekintetében a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagra összesítetten,
c) a c) és d) pontot a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagra külön-külön kell vizsgálni.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését az engedély iránti kérelemben kell igazolni. Abban az esetben, ha az engedély megszerzéséhez szükséges feltételek közül a kérelmező a (2) bekezdés b) pontjának teljesülését igazolja, a kérelmet legkésőbb a (2) bekezdés b) pontjában említett naptári évet követő év szeptember 30. napjáig kell benyújtani.
(5) A (2) bekezdés b) pontját érintően tett önellenőrzés vagy utólagos adómegállapítás -ide nem értve a kérelem benyújtásáig beadott önellenőrzést, illetőleg az addig az időpontig jogerőre emelkedett utólagos adómegállapítást - az elbírált kérelmet nem érinti.
(6) Az engedélyes az adó önadózással történő megállapítására az engedélyező határozat jogerőre emelkedésének napjától
a) számított 12 hónapig jogosult, ha jogosultságát a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül - az a) pont mellett - a b) pont teljesülésére alapítja;
b) határozatlan időtartamig jogosult, ha jogosultságát a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül - az a) pont mellett - a c) vagy d) pont teljesülésére alapítja.
(7) Az önadózásra való jogosultság az engedélyező határozat visszavonásával, valamint a (6) bekezdés a) pontjában említett esetben az ott meghatározott időtartam elteltével szűnik meg. Az engedélyező határozatot a vámhatóság visszavonja, ha
a) azt az engedélyes kéri;
b) a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül az engedély megadását követően az engedélyesre
ba) az a), c) vagy d) pontok bármelyike, illetőleg
bb) a b) pont tekintetében a megbízható vámadósi státusz a (6) bekezdés a) pontjában említett esetben az ott meghatározott időtartamon belül nem teljesül;
c) az engedélyes jogutód nélkül megszűnik, vagy jogutódlással szűnik meg, de a jogutódra a (2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek.
(8) Az engedélyező határozat visszavonásáról rendelkező elsőfokú határozat elleni fellebbezésnek az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya."

VI. Fejezet

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

50. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 52. §-a (1) bekezdésének a)-g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/Az adó mértéke -figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is -:/
"a) a 2710 11 31, a 2710 11 41, a 2710 11 45 és a 2710 11 49 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzinre 120 000 Ft/ezer liter,
b) a 2710 11 31, a 2710 11 51 és a 2710 11 59 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinre és a 2710 19 21 vámtarifaszám alatti petróleumra 124 200 Ft/ezer liter,
c) a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszám alatti, tüzelő-, fűtőanyag célú gázolajra 97 350 Ft/ezer liter,
d) a 2710 19 41 vámtarifaszám alatti, üzemanyag célú gázolajra 97 350 Ft/ezer liter,
e) a 2710 19 61 vámtarifaszámú fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 oC hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 oC hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 oC hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 oC-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 4425 Ft/ezer kg, egyébként - ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is - 116 000 Ft/ezer kg; a 2710 19 63, a 2710 19 65 és a 2710 19 69 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 oC hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 oC hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 oC hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 oC-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 40 000 Ft/ezer kg, egyébként - ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is - 116 000 Ft/ezer kg,
f) a 2711 12, a 2711 13, a 2711 14 00, a 2711 19 00 vámtarifaszám alatti gáz termékekből arra a cseppfolyósított szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 47 900 Ft/ezer kg, egyéb motorikus célú értékesítés, importálás vagy felhasználás esetén 12 095 Ft/ezer kg, egyébként 0 Ft/ezer kg,
g) a 2711 21 00 és a 2711 29 00 vámtarifaszám alatti gáztermékekből arra a sűrítettgázhalmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 26,10 Ft/nm3,"
51. § A Jöt. 64. §;-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az adó mértéke - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az (1) bekezdés szerinti adóalapra 276 100 forint.
(3) A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított, a 2208 20 19, 2208 20 99, 2208 90 33, 2208 90 39, 2208 90 51, 2208 90 53, 2208 90 59, 2208 90 71 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék (a továbbiakban: bérfőzött pálinka) adója egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva 138 050 forint, 50 liter felett 276 100 forint. Amennyiben egy háztartásban több bérfőzető él, az 50 liter/év mennyiségi korlát együttesen értendő."
52. § A Jöt. 76. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az adó hektoliterre vetítve Balling- (Plató-) fokonként 633 forint."
53. § A Jöt. 80. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőborra 0 forint, az egyéb borra 9400 forint."
54. § A Jöt. 89. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az adó mértéke hektoliterenként 14 250 forint."
55. § A Jöt. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az adó mértéke hektoliterenként 22 100 forint."
56. § A Jöt. 97. §-a (2) bekezdésének a), c) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/(2) Az adó mértéke/
"a) a cigarettára 9350 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,3 százaléka, de legalább 17 330 forint/ezer darab,"
"c) a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 7280 forint/kilogramm,
d) és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább 7280 forint/kilogramm."

VII. Fejezet

Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény módosítása

57. § Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az adó mértéke
a) a villamos energiára megawattóránként 295 forint,
b) a földgázra gigajoule-onként 88,50 forint,
c) a szénre ezer kg-onként 2390 forint."

HARMADIK RÉSZ

A HELYI ADÓKAT, AZ ILLETÉKEKET ÉS A GÉPJÁRMŰADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

VIII. Fejezet

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

58. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"39. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik."
59. § A Htv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"41. § (1) A vállalkozó - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a vállalkozók kommunális adójában és a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra - az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként - adóelőleget köteles a (3) bekezdésben foglalt esetekben a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallani. A benyújtott - adóelőleget tartalmazó - bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.
(2) Az előlegfizetési időszak - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a bevallásbenyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak.
(3) Az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő, valamint az átalakulással létrejött vállalkozó esetén, továbbá ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az előlegfizetési időszak az adókötelezettség, átalakulás, adóbevezetés kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam.
(4) Nem kell adóelőleget bejelenteni, bevallani:
a) az előtársaságnak,
b) az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az adókötelezettség keletkezésének adóévében,
c) az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá
d) arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.
(5) A (2) bekezdés szerinti esetben az adóelőleg-részletek összege:
a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele,
b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele.
(6) A (3) bekezdés szerinti esetekben az adóelőleg-részletek összege a vállalkozó által az adókötelezettsége keletkezésének adóévére várható adó figyelembevételével az előlegfizetési időszakra időarányosan megállapított - az ezen időszak alatt esedékes egyes adóelőlegfizetési időpontokra egyenlő arányban megosztott - bejelentett összeg.
(7) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, a kedvezmény mértékének változása, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése figyelembevételével kell bevallani."
60. § A Htv. 43. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"43. § (1) A helyi adóval és az önkormányzat költségvetése javára más jogszabályban megállapított minden adóval kapcsolatos eljárásban az e törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakat - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.
(2) Az önkormányzat a helyi iparűzési adó kivételével az adófizetés esedékességére vonatkozóan - ideértve a 42. § (3) bekezdésében meghatározott esetet is - az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól, továbbá a 41. §-ában szabályozottaktól eltérően rendelkezhet, ha ezzel az adóalany számára válik kedvezőbbé kötelezettségének teljesítése.
(3) Az önkormányzat a helyi adóval - ide nem értve a helyi iparűzési adót - kapcsolatban rendeletet alkothat az adózás rendjéről szóló törvényben nem szabályozott eljárási kérdésben."
61. § A Htv. 52. §-a 31. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: /E törvény alkalmazásában:/
/31. telephely:/
"c) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergiakereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergiakereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik;"

IX. Fejezet

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

62. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. §-ának (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
/17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:/
"n) a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képző ingó vagyontárgyaknak a számvitelről szóló törvény szerinti térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is -útján történő megszerzése."
63. § (1) Az Itv. 18. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
/(2) Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:/
"h) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére."
(2) Az Itv. 18. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A (2) bekezdés h) pontjában foglalt vagyonszerzés után akkor kell az illetéket megfizetni, ha
a) a vagyonszerző, illetve - magánszemély vagyonszerző esetén - annak házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője,
b) az a) pontban felsoroltak tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,
c) az a) és b) pontban felsoroltakkal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó szervezet, tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át."
64. § (1) Az Itv. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint."
(2) Az Itv. 19. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betét megszerzése esetén az illeték alapja a társaság tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan aránya, amekkora arányt a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel bekövetkeztének időpontjában az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő vagyoni betétek névértéke a társaság összes vagyoni betétje névértékének összegében képvisel, csökkentve az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő azon vagyoni betétekre eső forgalmi értékkel, melyeket az illetékfizetésre kötelezett
a) 5 évnél régebben, illetve 2010. január 1-jét megelőzően,
b) a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel bekövetkezését megelőző öt éven belül, de 2010. január 1-jét követően, visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alá eső módon vagy a 26. § alapján illetékmentesen,
c) öröklés vagy ajándékozás útján szerzett."
65. §; Az Itv. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"21. § (1) Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke -lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 4% illetéket kell fizetni."
66. § (1) Az Itv. 26. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki, egyidejűleg a h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"/Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:/
g) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés;
h) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett részesedéscsere keretében történő vagyonszerzés;"
67. §; Az Itv. 27. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A 18. § (2) bekezdésének h) pontján alapuló illetékkötelezettség esetén a 18. § (4) bekezdésének a)-c) pontjaiban felsorolt személyek kötelesek az illetéket megfizetni a 19. § (5) bekezdése szerint a tulajdonukban lévő vagyoni betét alapján számított illetékalap után."
68. §; Az Itv. 91. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő új (4) bekezdés lép, egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A 18. § (2) bekezdés h) pontja szerinti vagyonszerzést csak a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése esetén kell bejelenteni annak, akinek vagyonszerzésével a feltétel teljesült. Az illetékkiszabásra történő bejelentéssel egyidejűleg a vagyonszerző közli a 18. § (4) bekezdésének a)-c) pontjaiban felsorolt személyek közül azoknak az azonosító adatait (név, adóazonosító jel vagy adószám), melyek a vagyonszerzéssel érintett társaságban további vagyoni betétekkel rendelkeznek.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettség jogszabály szerint illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik."

X. Fejezet

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

69. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"7. § (1) Az adó mértéke a 6. § (1) bekezdése szerinti adóalap után a gépjármű
- gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt.
(2) Az adó mértéke a 6. § (2)-(3) bekezdései szerinti adóalap esetén az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1380 Ft.
(3) Az "E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10 000 Ft, míg a tehergépjármű után 46 000 Ft adót kell fizetni. A "P" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23 000 Ft adót kell fizetni. A gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint állandó rendszámmal ellátott gépjárműre "E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adnak ki, ez után nem kell az e bekezdés szerinti adót megfizetni."

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XI. Fejezet

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

70. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 17. §-a a következő új (15)-(16) bekezdésekkel egészül ki:
"(15) Az adózó a helyi iparűzési adókötelezettsége keletkezését, illetve megszűnését - a helyi iparűzési adó bevételre jogosult települési önkormányzat megjelölésével - az adókötelezettség bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől), illetve megszűnésétől számított 15 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó adóköteles tevékenységének megkezdése előtt, de legkésőbb a tevékenység megkezdésének napján köteles ezt az állami adóhatóságnál bejelenteni.
(16) Az adózó évente, az adóévre vonatkozó társasági adóbevallás esedékességének napját követő 90 napon belül bejelenti, hogy a társasági és osztalékadóról szóló törvény szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősül illetve azt, hogy e minősége megszűnt. Az ingatlannal rendelkező társaság bejelentésében - a benyújtott társasági adóbevallás adóéve vonatkozásában - nyilatkozik a társaság külföldi tagjai általi részesedés elidegenítéséről, az elidegenítés időpontjáról, a részesedés névértékéről, illetve a tag illetőségéről."
71. §; Az Art. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén - a helyi iparűzési adó kivételével - az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni, ha az önkormányzati adóhatóságnál a bejelentésre nyomtatványt rendszeresítettek."
72. § (1) Az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 6., 8-10., 16., 23. és 25. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s) és t) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról - kivéve a kamatjövedelem adóról -, járulékról és az alábbi adatokról:/
"6. a társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci) járulék és a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjáról, összegéről,"
"8. a magánszemély által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék alapjáról, a levont (befizetett) természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulék összegéről,
9. a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulékok levonása és/vagy a nyugdíjjárulék-levonás (magán-nyugdíjpénztári tagdíj levonás) elmaradásának okáról,
10. a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamáról, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetőleg az ezen időtartamra vonatkozó társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci) járulék, a levont (megfizetett) természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj-kiegészítés) alapjáról és összegéről,"
"16. a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjáról és összegéről,"
"23. a külön jogszabály szerint Start-, Start Plusz-, Start Extra kártyával rendelkező személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási, természetbeni, pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerő-piaci) járulék alapjáról és összegéről, továbbá a külön jogszabály szerint a bruttó munkabér alapján számított nulla százalékos kötelezettség alapjáról, illetőleg a 10 vagy 20 százalékos mértékű kötelezettség alapjáról és összegéről,"
"25. a külföldi illetőségű magánszemélynek kifizetett jövedelem összegéről, és az általános mértéktől eltérően levont, le nem vont adó, adóelőleg összegéről,"
(2) Az Art. 31. §-ának (6) bekezdése a következő új utolsó mondattal egészül ki:
"E rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén, továbbá felszámolás, végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallásra, valamint a felszámolás, végelszámolás befejezésekor benyújtandó adóbevallásra."
73. §; Az Art. 32. §-a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Ha az építményadó, illetve telekadó alanya külföldön bejegyzett szervezet, az építményadóról, illetve telekadóról szóló bevallásban feltünteti - az adóév első napjának megfelelő állapot szerint - a szervezet tagjainak (részvényeseinek) nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), és az egyes tagokat megillető tulajdoni részesedés arányát."
74. §; Az Art. 36. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az adótartozás átvállalásához az adóhatóság azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha az eredetileg kötelezett adózó az átvállalt tartozásért kezességet vállal. A tartozás az eredeti kötelezett kezességvállalása nélkül egyoldalúan is átvállalható, ha ehhez az átvállalónak különösen méltányolható érdeke fűződik. Ha az adótartozást átvállaló az átvállalt tartozást az esedékességig nem fizeti meg, a tartozás a kezességet vállaló eredetileg kötelezett adózótól külön megfizetésére kötelező határozat nélkül végrehajtható."
75. §; Az Art. 43. §-a a következő új (10)-(12) bekezdésekkel egészül ki:
"(10) Az állami adóhatóság a helyi iparűzési adót, illetve a helyi iparűzési adóval összefüggő késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot, adóbírságot, mulasztási bírságot külön számlákon, a bevételre jogosult települési (a fővárosban a fővárosi) önkormányzatonként megbontva tartja nyilván. A helyi iparűzési adó számlára megfizetett adót, illetve a helyi iparűzési adóval összefüggő késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot, adóbírságot, mulasztási bírságot az állami adóhatóság a bevételre jogosult települési (a fővárosban a fővárosi) önkormányzatonként - a bevallásban, határozatban megállapított összes adó és az önkormányzatokat megillető adó arányában - osztja fel. Az állami adóhatóság a felosztást a fizetési kötelezettség esedékességétől, illetve a késedelmes befizetés esetén a befizetés napjától számított 30 napon belül végzi el. Az állami adóhatóság a felosztást követően 5 napon belül átutalja a települési önkormányzat költségvetési számlájára az önkormányzatot megillető összeget. Az állami adóhatóság késedelmes felosztás, illetve utalás esetén a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.
(11) Ha az adózó helyi iparűzési adó számlára teljesített befizetése a települési önkormányzatonként kimutatott kötelezettségek egészére nem nyújt fedezetet, a befizetés összegét a települési önkormányzatonként kimutatott tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű tartozások esetén a tartozások arányában kell elszámolni.
(12) Ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy a helyi iparűzési adó számlára adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az állami adóhatósághoz (túlfizetés), az állami adóhatóság az adózó rendelkezéséig, illetőleg a helyi iparűzési adó számlán később keletkező adótartozásra történő elszámolásig a helyi iparűzési adó számlán mutatkozó túlfizetés összegét nem osztja fel."
76. §; Az Art. 43. §-át követően, a következő, új 43/A. §-sal egészül ki:
"43/A. § (1) Ha az adózó önellenőrzése, illetve az állami adóhatóság helyi iparűzési adót érintő ellenőrzése következtében az önkormányzatnak helyi iparűzési adó visszafizetési kötelezettsége keletkezik, az állami adóhatóság 30 napos határidő kitűzésével felhívja az önkormányzatot a helyi iparűzés adó különbözetének a visszafizetésére. Amennyiben az önkormányzat visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az állami adóhatóság erről értesíti a kincstárat, amely a visszafizetési kötelezettség teljesítésének érvényesítéséről a külön jogszabályban meghatározottak alapján intézkedik. A kincstár a visszafizetett vagy beszedett helyi iparűzési adó összegéről, a befizetés jóváírásától számított 15 napon belül értesíti az állami adóhatóságot. Ha az önkormányzat az értesítés elküldése után helyi iparűzési adó tartozását az állami adóhatóságnál megfizette, erről az állami adóhatóság haladéktalanul értesíti a kincstárat.
(2) Az állami adóhatóság az önkormányzatoknak történő helyi iparűzési adó késedelmes átutalása miatti kamatfizetési kötelezettségét, illetve az adózó önellenőrzése vagy az állami adóhatóság helyi iparűzési adót érintő ellenőrzése során tett megállapítása miatt felmerülő helyi iparűzési adó összegének kiutalását a késedelmi pótlék bevételi számláról teljesíti.
(3) A kincstár a visszafizetett helyi iparűzési adó összegét az állami adóhatóság nevén vezetett késedelmi pótlék bevételi számlára vezeti át."
77. § (1) Az Art. 52. §-a (7) bekezdése b) pontjának bd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az állami adóhatóság b) elektronikus úton hivatalból átadja a (4) bekezdésben meghatározott bevallásra kötelezettek és a mezőgazdasági őstermelő által/
"bd) a 31. § (2) bekezdése 1-5., 7-8., 10., 13., 23. és 27. pontjaiban foglalt adatokat, továbbá a 31. § (2) bekezdésének 6. pontjában felsorolt adatok közül a munkaerő-piaci járulék alapjára és összegére vonatkozó adatokat az állami foglalkoztatási szerv részére az álláskeresési támogatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításához és ellenőrzéséhez, illetőleg a munkaügyi hatóság részére a munkaügyi ellenőrzés elősegítése céljából a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig,"
(2) Az Art. 52. §-a (7) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /Az állami adóhatóság/
"d) elektronikus úton hivatalból átadja a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásban bevallott, a Tbj. 5. § (3) bekezdés szerint biztosított által fizetett nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjára és összegére vonatkozó adatokat a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, illetőleg - a tagdíj vonatkozásában - a magánnyugdíjpénztár részére, a pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék alapjára és összegére vonatkozó adatokat az egészségbiztosítási szerv részére, a munkaerő-piaci járulék alapjára és összegére vonatkozó adatokat az álláskeresési támogatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításához és ellenőrzéséhez az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság részére a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig,"
(3) Az Art. 52. §-a a következő új (18)-(19) bekezdésekkel egészül ki:
"(18) Amennyiben az önkormányzat a helyi iparűzési adót megállapító önkormányzati rendeletét módosította, vagy a helyi iparűzési adót rendelettel bevezette, illetve megszüntette, a rendelet számát, illetve a rendelet szövegét a kihirdetéstől számított 8 napon belül az önkormányzati adóhatóság elektronikus úton, az állami adóhatóság által közzétett módon és formátumban megküldi az állami adóhatóság részére.
(19) Az önkormányzati adóhatóság az adószám feltüntetésével az állami adóhatóság által közzétett módon és formátumban minden hónap utolsó napjáig - a rendelkezésre álló, különösen az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés keretében beszerzett adatok alapján - adatot szolgáltat az illetékességi területén az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység kezdetének és befejezésének időpontjáról továbbá az általa ismert, a helyi iparűzési adó megállapításához szükséges adatokról, különös tekintettel az ideiglenes (alkalmi) jellegű iparűzési tevékenység folytatásával összefüggő, általa kiadott engedélyekről."
78. §; Az Art. 55. §-át követően a következő új 55/A. §-sal egészül ki:
"55/A. § Az állami adóhatóság minden év szeptember 30-ig honlapján közzéteszi az adott adóévben, a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózók nevét (elnevezését), székhelyét, adószámát. Ha az ingatlannal rendelkező táraság társasági adóbevallása benyújtásának határideje eltér a május 31-től, az állami adóhatóság a közzétételi kötelezettségét a társasági adóbevallás benyújtásának egyébként irányadó határidejétől számított 120 napon belül teljesíti."
79. § (1) Az Art. 72. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban
a) a központi költségvetést megillető követelések és a települési (a fővárosban a fővárosi) önkormányzatot megillető helyi iparűzési adó követelések tekintetében hitelezőként,
b) a vámhatóság hatáskörébe tartozó, továbbá a magánnyugdíjpénztárt megillető tagdíjjal (tagdíj-kiegészítéssel), késedelmi pótlékkal, önellenőrzési pótlékkal összefüggő követelések tekintetében a hitelezők képviselőjeként
az állami adóhatóság jár el."
(2) Az Art. 72. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (4)-(5) bekezdések számozása (5)-(6) bekezdésekre változik:
"(4) A (3) bekezdésben megjelölt követelések tekintetében a végrehajtási eljárásban a végrehajtás foganatosítójaként az állami adóhatóság jár el."
80. §; Az Art. 81. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/81. § Az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon/
"a) a helyi iparűzési adó kivételével a helyi adók,"
/ügyében./
81. §; Az Art. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Helyi adóügyben - kivéve a helyi iparűzési adóval összefüggő adóügyeket - az az önkormányzati adóhatóság jár el, amelynek önkormányzata a helyi adót bevezette."
82. §; Az Art. 85/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az adó-, jövedelem- és illetőségigazolást (a továbbiakban: adóhatósági igazolás) az adóhatóság hatáskörében eljárva a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal állítja ki, feltéve, hogy az adózó az adóhatósági igazolás kiadásának szükségességét valószínűsíti. Az adóhatósági igazolás hatósági bizonyítványnak minősül. Az adózó együttes adóigazolás kiállítását kérheti. Az együttes adóigazolás tartalmazza az adózó állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozását és a vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását, illetőleg azok hiányát. Az együttes adóigazolás kiállításához szükséges adó- és vámtartozást érintő adatok beszerzése érdekében az állami adóhatóság keresi meg a vámhatóságot, mely a megkeresést haladéktalanul teljesíti."
83. §; Az Art. 92. §-a a következő új (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (7)-(10) bekezdések számozása (9)-(12) bekezdésekre változik:
"(7) Az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés határideje 90 nap.
(8) A központosított ellenőrzés határideje 120 nap."
84. §; Az Art. 106. §-ának (1) bekezdése a következő utolsó mondattal egészül ki:
"A helyi iparűzési adót érintően az adókülönbözetet települési önkormányzatonként kell megállapítani."
85. §; Az Art. 119. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az önkormányzati adóhatóság az ideiglenes (alkalmi) iparűzési tevékenységet végző adózók vonatkozásában a helyi iparűzési adó megállapításához szükséges adatok beszerzése érdekében a helyszínen ellenőrzést végez."
86. §; Az Art. 132/A. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
"(9) A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjköteles, a díj
a) egyoldalú eljárás esetén legalább 500 ezer forint, legfeljebb 5 millió forint, ha a szokásos piaci ár az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség és jövedelem módszerrel állapítható meg,
b) egyoldalú eljárás esetén legalább 2 millió forint, legfeljebb 7 millió forint, ha a szokásos piaci ár egyéb módszer alapján állapítható meg,
c) kétoldalú eljárás esetén legalább 3 millió forint, legfeljebb 8 millió forint,
d) többoldalú eljárás esetén legalább 5 millió forint, legfeljebb 10 millió forint.
Amennyiben a szokásos piaci ár (ártartomány) összegszerűen nem állapítható meg, a díj -az eljárás típusától függően - a díj minimumával egyező összeg."
87. § (1) Az Art. 146. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultjának megkeresése alapján
a) magánszemély esetében a belföldi lakóhely, szokásos tartózkodási hely vagy szokásos fellelhetőségi helye, ennek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság,
b) jogi személy és egyéb szervezet esetében az illetékes állami adóhatóság
jár el, kivéve, ha törvény a köztartozás beszedését más szerv hatáskörébe utalja.
Külföldi magánszemély esetén a fővárosi főjegyző az illetékes önkormányzati adóhatóság, ha az illetékes önkormányzati adóhatóság az a) pontban megjelölt illetékességi okok sorrendje alapján nem határozható meg."
(2) Az Art. 146. §-ának (4) bekezdése a következő új utolsó mondattal egészül ki:
"Más adóhatósággal történő egyidejű foglalás esetén a végrehajtást az állami adóhatóság folytatja le."
88. § (1) Az Art. 149. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Amennyiben valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, az adóhatóság biztosítási intézkedésként végzéssel elrendeli a pénzkövetelés biztosítását."
(2) Az Art. 149. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A biztosítási intézkedést elrendelő végzés végrehajtására a végrehajtási eljárás során irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a gépjármű biztosítási intézkedés keretében foganatosítandó lefoglalása a gépjármű lefoglalás foglalási jegyzőkönyvben történő feltüntetésével, illetve ha lehetséges, a törzskönyv lefoglalásával történik."
89. § (1) Az Art. 167. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz, valamint a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó befizetések tekintetében a nettó pótlékszámítás nem alkalmazható."
(2) Az Art. 167. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre változik:
"(2) Helyi iparűzési adó esetén a késedelmi pótlékot a települési önkormányzatonként kimutatott tartozás, illetve megállapított adóhiány összege után települési önkormányzatonként, külön kell felszámítani."
90. §; Az Art. 168. §-ának (2) bekezdése a következő utolsó mondattal egészül ki:
"Helyi iparűzési adó esetén az önellenőrzési pótlékot a települési önkormányzatonként bevallott és a helyesbített adó különbözete után, települési önkormányzatonként kell megállapítani."
91. § (1) Az Art. 170. §-ának (1) bekezdése a következő utolsó mondattal egészül ki:
"Helyi iparűzési adót érintően az adóhatóság az adóhiányt, és az ahhoz kapcsolódó adóbírságot települési önkormányzatonként állapítja meg."
(2) Az Art. 170. §-a (6) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az adóhatóság az adóhiányt, illetőleg az adóbírságot és a késedelmi pótlékot abban az esetben is a munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a munkáltató a teljes, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére, jogszabálysértő módon, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegénél alacsonyabb összeget fizetett ki."
92. § (1) Az Art. 175. §-ának (13) bekezdése a következő új i) ponttal egészül ki:
/Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó eljárások keretében rendeletben szabályozza/
i) a végrehajtási eljárás során az elektronikus ügyintézés
/módját és technikai feltételeit./
(2) Az Art. 175. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(14) Az adóhatóság az internetes honlapján folyamatosan közzéteszi azt az adatformátumot, amelyben az adóalany az ellenőrzés során az elektronikus adathordozón tárolt adatokat rendelkezésre bocsátja. Amennyiben az adatformátum megváltozik, az adóhatóság köteles a változást megelőzően legalább 30 nappal az új adatformátumot közzétenni. Az önkormányzati adóhatóság az adatformátum megváltozását az önkormányzat hivatalos lapjában is közzéteszi."
93. § (1) Az Art. 176. §-a (10) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) Ha e törvény a személyi jövedelemadóval összefüggő kötelezettségről rendelkezik, azt a kifizető és a munkáltató - a (11) és (12) bekezdésben foglaltak kivételével - a rá vonatkozó szabályok szerint teljesíti."
(2) Az Art. 176. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(14) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a televízió-készülék üzemben tartási díjához kapcsolódó pótdíj tekintetében az adóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."
94. §; Az Art. 177/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"177/A. § Az állami adóhatóság a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot, illetve helyi iparűzési adó vonatkozásában a települési (a fővárosban a fővárosi) önkormányzatot megillető követeléseivel kapcsolatos engedményezési jogát pályáztatás útján gyakorolhatja. Az engedményezésre a Ptk. 328-330. §-ai megfelelően alkalmazandóak. Nem engedményezhető olyan követelés, amely mögött jogszabályon vagy kötelmi jogviszonyon alapulva a Magyar Állammal, az önkormányzattal, illetve azok intézményeivel vagy egyszemélyes társaságaival szemben követelés lenne érvényesíthető. A helyi iparűzési adó vonatkozásában a települési (a fővárosban a fővárosi) önkormányzatot megillető követelés a települési önkormányzat polgármesterének (a fővárosban a főpolgármester) hozzájárulásával engedményezhető."
95. §; Az Art. 178. §-ának 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában/
"15. járulék: a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a biztosított egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járuléka (ideértve a természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot), az egészségügyi szolgáltatási járulék, a társadalombiztosítási járulék (ideértve a nyugdíjbiztosítási járulékot és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot), a korkedvezmény-biztosítási járulék, a táppénz-hozzájárulás, továbbá a végrehajtás tekintetében a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt társadalombiztosítási és - a társadalombiztosítási szervek által folyósított - egyéb ellátások, valamint a társadalombiztosítás ellátásainak fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések, ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is,"
96. §; Az Art. 1., 2., 3., 4., 6. számú mellékletei e törvény 3., 4., 5., 6., 7. mellékletei szerint módosulnak.

ÖTÖDIK RÉSZ

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT ÉS A MUNKAERŐPIACI ALAPOT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XII. Fejezet

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

97. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A foglalkoztató - a foglalkoztatott érdekében - törvényben meghatározott járulékot, illetve hozzájárulást fizet, amely a társadalombiztosítás keretében a foglalkoztatott számára nyitva álló ellátások, valamint munkaerő-piaci célok pénzügyi fedezetéül szolgál."
98. § (1) A Tbj. 4. §-a a) pontjának 6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:
Foglalkoztató:/
"6. a kincstár számfejtési körében a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók esetében a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, az e törvényben és az Art.-ben előírt kötelezettségek tekintetében a kincstár,"
(2) A Tbj. 4. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:/
"h) Megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik."
(3) A Tbj. 4. §-a a következő q) ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában:/
"q) Tevékenység piaci értéke: a tevékenységre jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás, de legalább az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által az adóévet megelőző évi felmérések alapján közzétett, az egyes FEOR számok szerint kimutatott kereset havi összege."
99. § (1) A Tbj. a 18. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
"Járulékfizetésre vonatkozó általános szabályok"
(2) A Tbj. 18. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze és a)-b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére
a) a biztosított természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék), valamint nyugdíjjárulékot, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nyugdíjjárulékot,
b) a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, valamint nyugdíj-biztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulék),"
/fizet./
100. § (1) A Tbj. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 27 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék."
(2) A Tbj. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék."
101. § (1) A Tbj. 24. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
"Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, valamint a nyugdíjjárulék"
(2) A Tbj. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A foglalkoztatott a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és a 19. § (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj), valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja azonos a 20. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával. A foglalkoztatott nem fizet
a) nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a járulékalapot képező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege után,
b) egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után."
102. § A Tbj. a 25. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
"Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok"
103. § A Tbj. a 25. §-t követően a következő 25/A. §-sal egészül ki:
"25/A. § Nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű munkaerő-piaci járulékot
a) az 5. § (1) bekezdésének b)-d), g)-i) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott személy,
b) az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik,
c) az a munkavállaló, egyéni és társas vállalkozó, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül vagy arra jogosulttá vált."
104. § (1) A Tbj. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységének piaci értéke, valamint az Szja tv. 25. §-ának (5) bekezdése szerinti személyes közreműködői díj-kiegészítés után fizeti meg. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenység piaci értékét, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Az Szja. tv. 25. § (5) bekezdése szerinti személyes közreműködői díj-kiegészítés után a járulékfizetési kötelezettséget bejelentés esetében is teljesíteni kell. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni."
(2) A Tbj. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A tevékenység piaci értéke utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a társas vállalkozásra, amely a társas vállalkozó utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti."
105. § (1) A Tbj. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot az Szja tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, de havi átlagban legalább a tevékenység piaci értéke, valamint az Szja tv. 16. § (5) bekezdésében meghatározott kivét-kiegészítés után fizeti meg. Átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább a tevékenység piaci értéke után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Ha a vállalkozói kivét nem éri el a tevékenység piaci értékét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Az Szja tv. 16. § (5) bekezdésében meghatározott kivét-kiegészítés után a járulékfizetési kötelezettséget bejelentés esetében is teljesíteni kell. Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme nem éri el a tevékenység piaci értékét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével -bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg."
(2) A Tbj. 29. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A tevékenység piaci értéke utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki a járulékfizetési kötelezettségét külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti."
106. § A Tbj. 29/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (a továbbiakban: eva adózó) biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékokat (tagdíjat) a tevékenység piaci értéke után fizeti meg. Az eva adózó egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékot (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg."
107. § A Tbj. a 29/A. §-t követően a következő 29/B. §-sal egészül ki:
"29/B. § (1) Az eva adózó társas vállalkozás a személyesen közreműködő társas vállalkozó tagja után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységének piaci értéke után fizeti meg. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenység piaci értékét, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni.
(2) Az eva adózó társas vállalkozásban személyesen közreműködő biztosított társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja megegyezik az (1) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával - ide nem értve az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét - azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni.
(3) Az eva adózó társas vállalkozásban személyesen közreműködő biztosított társas vállalkozóra a 27. § (3)-(5) bekezdésében és a 28. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell."
108. § A Tbj. az 53. §-t követően a következő 53/A. §-sal egészül ki:
"53/A. § (1) A befizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékból az állami adóhatóság 76,19 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 23,81 százalékot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.
(2) A Munkaerőpiaci Alapot megillető járulékot naponta kell átutalni a Munkaerőpiaci Alap számlájára."
109. § A Tbj. az 56/A. §-t követően a következő 56/B. §-sal egészül ki:
"56/B. § A kincstár számfejtési körébe tartozó központi költségvetési szervek képviselőjeként a kincstár teljesíti a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, e törvényben és az Art.-ben előírt kötelezettségeket."

XIII. Fejezet

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása

110. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kifizető 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti
a) az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél - ide nem értve az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatást és az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet - az adóelőleg számításánál jövedelemként figyelembe vett összeg,
b) a külön adózó jövedelmek közül
ba) a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke,
bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem,
bc) az egyösszegű járadékmegváltások,
bd) a kisösszegű kifizetések után."

XIV. Fejezet

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV törvény módosítása

111. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 25. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki/
"b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, vagy álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt napig egyéni vagy társas vállalkozóként folytatott tevékenységet, és a vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett,"
(2) Az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha/
"a) az álláskereső képzettségi szintjének, vagy az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének, vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel, vagy az általa utoljára legalább hat hónapig ellátott egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység képzettségi szintjének megfelel,"
112. §; Az Flt. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"26. § (1) Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani.
(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.
(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege, de legfeljebb az álláskeresővé válást megelőző év utolsó napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege.
(4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.
(5) Az álláskeresési járadék napi összege a folyósítás első szakaszában - amely a folyósítási időtartam feléig, de legfeljebb 91 napig terjed - a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, de legalább az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének 120 százaléka.
(6) Az álláskeresési járadék napi összege a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének 60 százaléka. Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért, akkor a második szakaszban járó járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdés szerint számított összeg."
113. §; Az Flt. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az álláskeresési járadék folyósítási idejének kiszámítása során öt nap járulékfizetési idő egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni."
114. §; Az Flt. a 36/A. §-t követően a következő 36/B. §-sal egészül ki:
"36/B. § Az állami adóhatóság az ellátásra való jogosultság igazolása céljából kérelemre igazolást ad ki az egyéni és társas vállalkozó részére a munkaerő-piaci járulék alapjáról és a járulék befizetéséről."
115. §; Az Flt. 39/C. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /A Munkaerőpiaci Alap bevétele:/
"a) a Tbj.-ben meghatározott munkaerő-piaci járulék;"
116. §; Az Flt. 41/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(5) A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fő/év."
117. §; Az Flt. 42/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A rehabilitációs hozzájárulás fizetésének e törvényben nem szabályozott kérdéseiben az Art. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A rehabilitációs hozzájárulást az állami adóhatóság naponta utalja át a Munkaerőpiaci Alap javára."

XV. Fejezet

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

118. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 11/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kincstár által az állami adóhatóság nevében vezetett számlákon elszámolt járulékbevételeket, ideértve az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékbevételeknek az Egészségbiztosítási Alapot külön törvény alapján megillető 76,19 százalékát, az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a folyamatos pénzellátás érdekében naponta utalja át az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv számlájára."

HATODIK RÉSZ

A MAGÁNNYUGDÍJAT ÉS A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XVI. Fejezet

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

119. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 4. §-ának (2) bekezdése a következő zsj) ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
"zsj) hozamgarantált tőke: a pénztártag életjáradékra váltandó egyéni számlaegyenlegének 3. számú mellékletben foglaltak szerint kiszámított legkisebb összege, melyet a Pénztárak Garanciaalapja a szolgáltatás megállapításakor az e törvényben meghatározott feltételek szerint garantál."
120. §; Az Mpt. 23. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
/A pénztártag tagsági jogviszonya/
"j) törvény 123. §-ának (15) bekezdése szerinti visszalépéssel, a visszalépés napjával"
/szűnik meg./
121. § (1) Az Mpt. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló írásbeli bejelentése alapján, a 23. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállása, valamint a Felügyelet által kiadott, az átlépéssel kapcsolatos ismeretekre vonatkozó módszertani útmutató átvételének aláírással történő igazolása esetén kerül sor. Az írásbeli bejelentésben a tag meghatározhatja azt a hónapot, amelynek utolsó napján az átlépésre sor kerül, feltéve, hogy a tag erre irányuló bejelentése az abban meghatározott hónap utolsó napját legalább 10 munkanappal megelőzően beérkezik a pénztárhoz. Amennyiben az átlépésre vonatkozó bejelentés az átlépés hónapját nem határozza meg és a hónap fordulónapját megelőzően 10 munkanappal beérkezett a pénztárhoz, az átlépés időpontja a bejelentés hónapjának utolsó napja. A hónap utolsó 10 munkanapján beérkező írásbeli bejelentés alapján - a bejelentés tartalmától függetlenül - a pénztár a tag tagsági jogviszonyát a pénztár szabályzata szerint a bejelentés hónapjának fordulónapjával, vagy az azt követő hónap fordulónapjával szüntetheti meg. A bejelentést az átlépéssel érintett pénztárakhoz kell benyújtani."
(2) Az Mpt. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az átlépéskor a pénztár a tag követelésének megfelelő összeget a tag által választott pénztárba e pénztár felszólítása alapján utalja át. A pénztár a tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban a tag követeléséből annak egy ezrelékét vonhatja le. Amennyiben
a) az átlépés költségei meghaladják a tag követelésének egy ezrelékét, és
b) a tag az átadó pénztárba történt belépést követő két éven belül lép át másik pénztárba
az átadó pénztár az átlépés tényleges költségeinek fedezetére a tag követelésének egy ezreléket meghaladó részét, de legfeljebb ötezer forintot átlépési díjként érvényesít. Az átlépési díj nem engedhető el, a tag számára a befogadó pénztár által nem téríthető meg, a tagot illető tagdíjbefizetésből vagy a tag egyéni számlájának egyenlegéből nem vonható le."
(3) Az Mpt. 24. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A 23. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékát a pénztártagnak annak a magánnyugdíjpénztárnak kell bejelentenie, amelyikben tagsági jogviszonnyal rendelkezik. A kérelem elbírálása során a 123. § (15) bekezdésében meghatározott visszalépés feltételeit kell vizsgálni. A tagokkal való elszámolás során az átlépés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a visszalépő tagok tagdíjkiegészítéssel csökkentett követelésének eszközfedezetét a 67/A. §-ban meghatározott eszközök formájában adja át a pénztár a Magyar Államnak. Az átadásra kerülő eszközök körét a tagsági jogviszony napját követő két munkanapon belül kell meghatározni. Ennek során úgy kell eljárni, hogy az átadásra kerülő eszközöknek a tagsági jogviszony megszűnésének napjára vonatkozó piaci értékelés szerinti együttes értéke megegyezzen a visszalépett tag(ok) követelésének a tagsági jogviszony megszűnésének napján számított együttes értékével."
122. §; Az Mpt. 66. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Amennyiben a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg 2009-2010. évben nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évben 0,7 százalékát, 2012. évben 0,6 százalékát, 2013. évben 0,5 százalékát, 2014. évtől 0,4 százalékát."
123. §; Az Mpt. 74. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege 2009-2010. évben nem haladhatja meg a kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évben 0,7 százalékát, 2012. évben 0,6 százalékát, 2013. évben 0,5 százalékát, 2014. évtől 0,4 százalékát. Az előzőekben meghatározottaknál magasabb ellenérték kikötése semmis."
124. § (1) Az Mpt. 89. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az Alap pénzeszközeit az Alapból történő garanciális kifizetésekre akkor kell felhasználni/
"b) ha a tag egyéni számlájának egyenlege a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri el a hozamgarantált tőke összegét,"
(2) Az Mpt. 89. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /Az Alap az (1) bekezdés szerint/
"b) a tag egyéni számlájának egyenlegét - amennyiben az a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri el a hozamgarantált tőke összegét - a hozamgarantált tőke mértékéig kiegészíti,"
(3) Az Mpt. 89. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(6) bekezdés számozása (5)-(7) bekezdésre módosul:
"(4) Az Alap a (3) bekezdés b) pontjában foglalt kifizetést nem teljesíti, amennyiben a tag
a) a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, vagy
b) a felhalmozási időszakban kezdeményezett pénztárak közötti átlépések között nem telt el legalább öt év, vagy
c) a felhalmozási időszakban az általa kezdeményezett egyedi portfólióváltások között nem telt el legalább öt év."
125. §; Az Mpt. 90. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az a pénztár, amelynek fizetési kötelezettsége miatt az Alap - a 89. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt eset kivételével - kifizetést teljesített, az Alap igazgatósága által meghatározott módon ennek összegét és az ezzel összefüggésben felmerült költségeket az Alap részére megtéríti. Az Alap a Felügyeletnél hivatalból kezdeményezi a személyes felelősség megállapítását."
126. §; Az Mpt. 123. §-a a következő (15)-(16) bekezdéssel egészül ki:
"(15) A társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő pénztártag 2009. december 31-éig visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, amennyiben
a) önkéntes döntése alapján vált a pénztár tagjává, és
b) 2009. január 1-jét megelőzően az 52. életévét betöltötte.
(16) A (15) bekezdésben meghatározott pénztártagot a Felügyelet legkésőbb 2009. szeptember 30-áig tértivevénnyel ellátott - a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel egyeztetett tartalmú - levélben értesíti a visszalépés lehetőségéről, amelyben tájékoztatja őt a magánnyugdíjpénztári tagság várható előnyeiről, illetve kockázatairól."
127. §; Az Mpt. a 2. számú mellékletét követően az e törvény 8. mellékletében meghatározott 3. számú melléklettel egészül ki.

HETEDIK RÉSZ

A SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XVII. Fejezet

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

128. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a (2) bekezdésének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) E törvény alkalmazásában/
"8. kapcsolt fél: az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK bizottsági rendeletben meghatározott fogalom."
129. §; Az Szt. 20. §-ának (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az éves beszámolóban az adatokat - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - ezer forintban kell megadni. Amennyiben a vállalkozó éves beszámolója mérlegének mérlegfőösszege meghaladj a a száz milliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell megadni.
(3) A devizakülföldi társaságnak (a vámszabadterületi társaságnak, ideértve a devizajogszabály szerint devizakülföldinek minősülő egyéb társaságokat is) az éves beszámolót a létesítő okiratban rögzített devizában kell elkészíteni. A létesítő okiratban rögzített devizában készítheti el éves beszámolóját az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet is. A devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően, bármely vállalkozó euróban készítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót jelölte meg. A vállalkozó - az (5) bekezdésben foglaltak alkalmazását kivéve - e döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja.
(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a létesítő okiratban rögzített - eurótól eltérő - devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó is, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) az eurótól eltérő deviza, feltéve, hogy
a) bevételei, költségei és ráfordításai, valamint
b) pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei
az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 25 %-ban az adott devizában merülnek fel. [A feltételek fennállásának megállapításánál az a), illetve a b) pontban felsorolt tételek együttes összegét kell külön-külön figyelembe venni. A b) pont szerinti tételeknél a mérlegen kívüli tételeket figyelmen kívül kell hagyni.] Devizában felmerült tételként lehet figyelembe venni a devizaalapú tételeket is."
130. §; Az Szt. 29. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Egyéb követelésként kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, továbbá a 77. § (7) bekezdése szerinti utólag kapott engedmény miatti követelés összegét is."
131. §; Az Szt. 37. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni:/
"c) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot, lekötött tartalékot,"
132. §; Az Szt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni különösen a munkavállalókkal, a költségvetéssel, az önkormányzatokkal kapcsolatos elszámolásokat, a jogerős határozattal előírt kötelezettségeket, valamint a 81. § (5) bekezdése szerinti utólag adott engedmény miatti kötelezettség összegét is."
133. §; Az Szt. 60. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Amennyiben a választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez árfolyamot, úgy az (1)-(9) bekezdések alkalmazása során az adott napi utolsó jegyzett árfolyamot kell figyelembe venni."
134. §; Az Szt. 77. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét."
135. §; Az Szt. 81. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét."

NYOLCADIK RÉSZ

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉS A NEMZETI KULTURÁLIS ALAPOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XVIII. Fejezet

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

136. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a további bekezdések száma értelemszerűen módosul:
"(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltétel teljesül akkor is, ha az állami feladatot meghatározó törvény az adott feladat ellátásának forrásaként valamely - a (2) bekezdésben meghatározott - államháztartáson kívülről származó adójellegű befizetés, hozzájárulás, járulék, illetve bírság meghatározott részét állapítja meg."

XIX. Fejezet

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

137. § A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkatv.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja a helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az Alap bevételi forrásai:/
"a) az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százaléka,"
138. §; Az Nkatv. 6. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"6. § Az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a befolyt ötöslottó szerencsejáték játékadó összegének 90 százalékát havonta átutalja az Alap számlája javára."
139. § § Az Nkatv. 7/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"7/C. § A miniszter által közvetlenül felhasználható keret a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bevétel - a 7. § (2) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett - összegének 25%-a (a továbbiakban: miniszteri keret)."

KILENCEDIK RÉSZ

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐRENDSZER STABILITÁSÁNAK ERŐSÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁS

XX. Fejezet

A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény módosítása

140. § §. A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény 16. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A (3) bekezdés szerinti felülvizsgálatra nem lehet megbízni azt a könyvvizsgálót, aki a közbenső mérleg fordulónapját megelőző két üzleti évben a hitelintézet számára könyvvizsgálatot végzett. A közbenső mérleg felülvizsgálatát végző könyvvizsgáló a felülvizsgálatot követő három üzleti éven belül nem jelölhető ki a hitelintézet könyvvizsgálójává."

TIZEDIK RÉSZ

A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS VERSENYKÉPESEBBÉ TÉTELÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁS

XXI. Fejezet

A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi IXVII törvény módosítása

141. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) A több engedéllyel rendelkező, illetve engedélyes tevékenységen kívüli tevékenységet végző adóalanynál az adóalap a (2)-(9) bekezdés alapján meghatározott összegnek az arányos része, az arányt a jövedelemadó-köteles tevékenységek - a beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatott vagy a könyvviteli zárlat alapján megállapított - eredményének az adóalany eredményének százalékában (két tizedesjegyre) számítva kell meghatározni."

TIZENEGYEDIK RÉSZ

AZ ÁLLAMI VAGYONRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁS

XXII. Fejezet

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

142. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (továbbiakban: Átv.) 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő jogosult meghatározott állami tulajdonba tartozó dolog birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karban tartásáról, működtetéséről gondoskodni, továbbá - a központi költségvetési szervek kivételével - díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni."

TIZENKETTEDIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÓKAT ÉS A BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉGET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XXIII. Fejezet

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

143. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 96. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az ügyfél a gépjármű meghibásodása miatt bekövetkezett értékcsökkenésre tekintettel teljesített biztosítási szolgáltatást - ha annak összege nem haladja meg a meghibásodott gépjármű értékét - köteles a gépjármű megjavítására fordítani. A biztosítási szolgáltatás ilyen esetben a javítást végző személy vagy szervezet által kibocsátott számla alapján teljesíthető."

TIZENHARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XXIV. Fejezet

Hatályba léptető rendelkezések

144. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésekben és a 145. §-ban foglalt eltérésekkel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) 2009. szeptember 1-jén lép hatályba e törvény V. fejezete és 176. §-a.
(3) 2009. december 31-én lép hatályba e törvény 169. §-a.
(4) 2010. január 1-jén lép hatályba e törvény I. Fejezete, 24. §-a, a 25. §-ának (2)-(6) bekezdése, 26. §-a, 27. §-a, 28. §-ának (1), (4), (5) és (6) bekezdései, 29. §-ának (1), (3), (4) és (6) bekezdései, 30. §-40. §-ai, 41. §-ával megállapított Tao. 29/I. §-a (1)-(3) és (5) bekezdései, 42. §-43. §-ai, III-IV. Fejezetei, VI-X. Fejezetei, 70. §-73. §-ai, 75. §-81. §-ai, 84. §-85. §-ai, 87. §-ának (2) bekezdése, 89. §-90. §-ai, 91. §-ának (1) bekezdése, 92. § (1) bekezdése, 93. §-96. §-ai, XII-XV. Fejezetei, 119. §-a, 124. §-125. §-ai, 127. §-a, XVII-XIX. Fejezetei, 146. §-a, 147. § b-f) pontjai, 148. §-ának a) alpontja, 149. §-a, 151. §-a, 153. §-ának (2) bekezdése, 154. §-155. §-ai, 157. §-160. §-ai, 161. § (1) bekezdése, 162. §-164. §-ai, 165. §-ának (1) bekezdése, 166. §-168. §-ai, 170. §-a, 173. §-a, 174. §-a (2) bekezdése, 177. §-185. §-ai, 188. §-190. §-ai, 194. §-a, 1-8. mellékletei.
145. § (1) A 150. § az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő második hónap első napján lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az Európai Bizottság (1) bekezdés szerinti határozata meghozatalának időpontját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - a Magyar Közlönyben egyedi határozattal tegye közzé.

XXV. Fejezet

Módosító rendelkezések

146. §; Az Szja tv.
1. 3. §-ának 22. pontjában a "bevétel, ideértve a munkáltató által a magánszemély javára
a) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba munkáltatói,
b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói
hozzájárulásként fizetett összeg adóköteles részét is" szövegrész helyébe a "bevétel" szövegrész, 61. pontjában az "a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet" szövegrész helyébe az "a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény" szövegrész,
2. 8. §-ának (2) bekezdésében a "személy részére" szövegrész helyébe a "személy, vagy egyébként ellenőrzött külföldi társaság részére" szövegrész,
3. 12. §-ának a) pontjában a "jövedelmet" szövegrész helyébe a "bevételt" szövegrész, 12. §-a záró-szövegében a "megállapítani" szövegrész helyébe a "megállapítani, továbbá -ide nem értve a 13. §-ban említetteket - olyan bevételt szerzett, amelyre az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherviselést választott" szövegrész,
4. 13. §-a (1) bekezdésének m) pontjában a "vagy valamely bevételére vonatkozóan az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályait alkalmazza" szövegrész helyébe a "továbbá ha valamely bevételével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályai szerint különadót köteles fizetni vagy a kifizetőt és az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalja" szövegrész,
5. 32. §-ának (1) bekezdésében a "csökkenti a jövedelemre külföldön" szövegrész helyébe a "csökkenti a jövedelem után külföldön" szövegrész, az "adótábla átlagos adókulcsa" szövegrész helyébe az "az átlagos adókulcs" szövegrész, az "adótábla átlagos adókulcsa a számított adó, osztva az összevont adóalappal, e hányadost" szövegrész helyébe az "átlagos adókulcsot a számított adónak az összevont adóalappal történő elosztásával százalékban kifejezve," szövegrész,
6. 42. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a "6 illió" szövegrész helyébe a "7 millió 620 ezer", a b) pontjában a "6 millió 500 ezer" szövegrész helyébe a "8 millió 255 ezer", a c) pontjában a "7 millió" szövegrész helyébe a "8 millió 890 ezer", a d) pontjában a "7 millió 500 ezer" szövegrész helyébe a "9 millió 525 ezer" , az e) pontjában a "8 millió" szövegrész helyébe a "10 millió 160 ezer" szövegrész lép.
7. 43. §-ában "A 35-42. § rendelkezései szerint figyelembe vett csökkentő tételek" szövegrész helyébe "Az e törvény szerint figyelembe vett, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények" szövegrész,
8. 44/A. §-a (3) bekezdésében az "alapjául szolgáló összeget" szövegrész helyébe az "alapjául szolgáló összeget (ideértve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles jóváírások összegét is)" szövegrész, az "Ezen igazolás alapján kell figyelembe venni az adóköteles jóváírások összegét is. A munkáltató, az önkéntes" szövegrész helyébe az "Az önkéntes" szövegrész,
9. 44/B. §-ának (8) bekezdésében a "január 31-éig" szövegrész helyébe a "február 15-éig" szövegrész,
10. 49/B. §-a (6) bekezdésének c) pontjában "az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés" szövegrész helyébe "az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés" szövegrész, a "közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés" szövegrész helyébe "az egyéni vállalkozó tevékenységi körében közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés" szövegrész, (9) és (11) bekezdésében a "16 százaléka" szövegrész helyébe a "16 százaléka, 2010-ben 19 százaléka" szövegrész, (10) bekezdésében a "16 százalék" szövegrész helyébe a "16 százalék, 2010-ben 19 százalék" szövegrész,
11. 49/C. §-ának (7) bekezdésében az "osztalékalap adója" szövegrész helyébe az "osztalékalap vállalkozói kivét-kiegészítést meghaladó részének adója" szövegrész,
12. 50. §-ának (4) bekezdésében az "a vállalkozói igazolványban feltüntetett tevékenysége" szövegrész helyébe az "az egyéni vállalkozói tevékenysége" szövegrész,
13. 51. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az "átalányadó alapját" szövegrész helyébe az "átalányban megállapított jövedelmét" szövegrész,
14. 53. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegében az "Az átalányadó alapját" szövegrész helyébe az "A jövedelmet" szövegrész, talpszövegében az "állapítja meg" szövegrész helyébe az "állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem)" szövegrész, (5) bekezdésében az "az átalányadó alapját az (1) bekezdés szerint állapítja meg" szövegrész helyébe az "az adóévi összes bevételére az (1) bekezdés rendelkezését kell alkalmaznia" szövegrész,
15. 66. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegében a "törvény alkalmazásában" szövegrész helyébe a "törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az osztalékból megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítés) " szövegrész,
16. 69. §-a (7) bekezdésének felvezető szövegében az "a kifizető - az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - " szövegrész helyébe az "a kifizető az adóköteles reprezentáció és üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel után" szövegrész,
17. 67. §-a (9) bekezdése a) pontjának ak) alpontjában az "amelynek megszerzése illetékköteles - akkor is, ha az illeték kiszabása az átruházásig még nem történt meg -" szövegrész helyébe az "amelynek megszerzését az illetékügyi hatóságnál be kell jelenteni -akkor is, ha az illeték kiszabása az átruházásig még nem történt meg vagy az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket -" szövegrész,
18. 72. §-ának (2) bekezdésében a "44 százaléka" szövegrész helyébe az "54 százaléka" szövegrész,
19. 72/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében a "44 százalék" szövegrész helyébe az "54 százalék" szövegrész,
20. 73. §-ának (2) bekezdésében az "az adótábla" szövegrész helyébe az "az adó mértékére vonatkozó rendelkezés" szövegrész,
21. 74. §-ának (4) bekezdésében a "végzi, valamint arra a bevételre, amely a magánszemély a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet alapján fizetővendéglátás, falusi szállásadás (falusi vendéglátás) tevékenységből származik" szövegrész helyébe a "végzi" szövegrész,
22. 84. §-ának (2) bekezdésében a "modellegyezmény" szövegrész helyébe a "modellegyezmény, valamint a Frascati Kézikönyv - Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes gyakorlatára" szövegrész
lép.
147. § A Tao.
a) 4. §-a 4. pontjának b) alpontjában "hitelintézetnél a kapott kamat és kamatjellegű bevétel, csökkentve" szövegrész helyébe "hitelintézetnél, valamint a prudenciális előírások szerint működő pénzügyi vállalkozásnál a kapott kamat és kamatjellegű bevétel, csökkentve" szövegrész lép,
b) 7. §-ának (14) bekezdésében az "(1) bekezdés e), k), ny) és s) pontjában foglaltakat" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés k) és s) pontjában foglaltakat," szövegrész lép,
c) 7. §-ának (20) bekezdésében az "(1) bekezdés sz) és y) pontjában foglaltak szerinti" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés y) pontjában foglaltak szerinti" szövegrész lép,
d) 19. §-ának (2) bekezdésében a "16 százalék" szövegrész helyébe "19 százalék" szövegrész lép,
e) 19. §-ának (3) bekezdés c) pontjában az "adóalapja az adóévben" szövegrész helyébe "az adóalapja vagy az adózás előtti eredménye az adóévben" szövegrész lép,
f) 19. §-ának (4) bekezdésében a "6 százaléka" szövegrész helyébe "9 százaléka" szövegrész lép.
148. §; Az Eva tv.
a) 11. § (3) bekezdése a) pontjában a "február 15." szövegrész helyébe a "február 25." szövegrész lép,
b) 17. §-a (5) bekezdésében a "49/B. §-ának (5), (11), (14) és (16) bekezdését" szövegrész helyébe, a "49/B. §-ának (5), (11), (14), (16) és (22) bekezdését", valamint a "kisvállalkozások adókedvezményét vette igénybe, vagy fejlesztési tartalékot képzett." szövegrész helyébe a "kisvállalkozások adókedvezményét vette igénybe, fejlesztési tartalékot képzett vagy a vállalkozói adóalap után 10 százalékos adómértéket alkalmazott." szövegrész lép,
c) 19. §-a (1) bekezdésében a "16. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat, ha az adóalanyisága időszaka alatt a Tao. 7. § (15) bekezdése megfelelő alkalmazásával nem terhelné adófizetési kötelezettség, valamint a 16. § (1) bekezdése c) pontjának cf), ch) alpontjában foglaltakat, ha adóalanyisága időszaka alatt a 8. § (1) bekezdése u) és v) pontjai rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének kötelezettsége." szövegrész helyébe a "8. § (1) bekezdése u) és v) pontjaiban, a 7. § (15) bekezdésében, a 16. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, c) pontjának cf), ch) alpontjában és a 19. § (5) bekezdésében foglaltakat, ha adóalanyisága időszaka alatt a Tao. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége." szövegrész lép,
d) 22. §-a (8) bekezdésében "A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot és nyugdíjjárulékot az evaalap 10 százaléka után évente" szövegrész helyébe "A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a Tbj. 19. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékot és az evaalap 10 százaléka után megállapított nyugdíjjárulékot évente," szövegrész lép.
149. §; Az Ekho tv. 7. §-ában az "az ekhoalap 4 százalékának" szövegrész helyébe az "a magánszemélyt terhelő ekho nyugdíjjáruléknak, magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak minősülő részének" szövegrész lép.
150. § A Jöt. 52. §-a (1) bekezdésének g) pontjában a "26,10 Ft/nm3" szövegrész helyébe a "0 Ft/nm3" szövegrész lép.
151. §; Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének q) pontjában az "ingatlannak" szövegrész helyébe az , ingatlannak, illetve a 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betétnek" szövegrész, 73. §-ának (2) bekezdésében az , a kincstár illetékbevételi számlája" szövegrész helyébe az , az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla" szövegrész, 76. §-ának (1) bekezdésében az , az illetékes állami adóhatóság illetékbeszedési számlája" szövegrész helyébe az , az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla" szövegrész lép.
152. § Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 247. §-ának (2) bekezdésében a "2009. július 1-jén" szövegrész helyébe a "2010. január 1-jén" szövegrész lép.
153. § (1) Az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 23. pontjában "a 15 vagy 25 százalékos mértékű kötelezettség" szövegrész helyébe "a 10 vagy 20 százalékos mértékű kötelezettség" szövegrész lép.
(2) Az Art.
a) 31. § (5) bekezdésében a "február 15-éig" szövegrész helyébe a "február 25-éig" szövegrész,
b) 52. §-a (7) bekezdésének g) pontja utolsó mondatában a "hétmillió forintot" szövegrész helyébe a "Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerinti értékhatárt" szövegrész
lép.
154. § A Tbj.
a) 4. §-ának l) pontjában, 21. §-ában, 27. §-ának (2) bekezdésében, 47. §-ának (3) bekezdésében az "egészségbiztosítási járulék" szövegrészek helyébe az "egészségbiztosítási-és munkaerő-piaci járulék" szövegrész,
b) 27. §-ának (2) bekezdésében, 29. §-ának (3)-(4) bekezdéseiben, 30. §-ának (1) bekezdésében, 31. §-ának (1) bekezdésében, 50. §-ának (1) és (5) bekezdéseiben az "egészségbiztosítási járulékot" szövegrészek helyébe az "egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot" szövegrész,
c) 29. §-ának (7) bekezdésében és 41. §-ának (1) bekezdésében az "egészségbiztosítási és" szövegrészek helyébe az "egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci, valamint" szövegrész,
d) 29. §-ának (7) bekezdésében, 31. §-ának (4) bekezdésében és 37. §-ának (1) bekezdésében az "átalányadó alapját képező" szövegrészek helyébe az "átalányban megállapított" szövegrész,
e) 30/A. §-ának (1) bekezdésében és 50. §-ának (4) bekezdésében "az egészségbiztosítási járulékot és" szövegrészek helyébe "a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint" szövegrész,
f) 31. §-ának (4) bekezdésében "az egészségbiztosítási járulék és" szövegrész helyébe "a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a b) pontban említett vállalkozó esetén a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint" szövegrész,
g) 31. §-ának (6) bekezdésében a "minimálbér kétszerese" szövegrész helyébe a "tevékenység piaci értéke" szövegrész,
h) 50. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben az "egészségbiztosítási járulékot és" szövegrészek helyébe az "egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, valamint" szövegrész,
i) 50. §-ának (6) bekezdésében az "egészségbiztosítási járulékról és" szövegrész helyébe az "egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékról, valamint" szövegrész
lép.
155. §; Az Flt.
a) 10/A. §-ának (1) bekezdésében a "munkaadói, illetve munkavállalói" szövegrész helyébe a "munkaerő-piaci" szövegrész,
b) 27. §-ának (1) bekezdésében a "munkaviszonyban töltött" szövegrész helyébe a "munkaviszonyban vagy vállalkozóként töltött" szövegrész,
c) 27. §-ának (6) bekezdésében a "munkaviszonyban töltött" szövegrészek helyébe a "munkaviszonyban vagy vállalkozóként töltött" szövegrész,
d) 30. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a "200 nap munkaviszonnyal rendelkezik" szövegrész helyébe a "200 napot munkaviszonyban vagy vállalkozóként töltött" szövegrész,
e) 30. §-ának (5) bekezdésében a "munkaviszonyban időtartama" szövegrész helyébe a "munkaviszonyban időtartama vagy vállalkozóként töltött idő" szövegrész,
f) 31. §-ában a "az álláskeresők támogatása (munkanélküli ellátás), valamint a vállalkozói járadék" szövegrész helyébe a "járó járadék vagy segély" szövegrész,
g) 37. §-ának (8) bekezdésében a "munkanélküli ellátás, valamint a vállalkozói járadék" szövegrész helyébe a "járadék és segély" szövegrész,
h) 57/A. §-a (3) bekezdésének d) pontjában a "munkaadói és munkavállalói" szövegrész helyébe a "munkaerő-piaci" szövegrész
lép.
156. §; Az Mpt. 4. § (2) bekezdésének j) pontja a "munkaképesség-csökkenése eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket" szövegrészt követően a "vagy egészségkárosodása eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket és nem rehabilitálható" szövegrésszel egészül ki.
157. § (1) Az Szt. 120. §-ának (8) bekezdésében, valamint 123. §-ának (11) bekezdésében a "(3)-(4) bekezdése" szövegrész helyébe a "(3)-(5) bekezdése" szövegrész, az Szt. 145. §-ának (1) bekezdésében a "(3)-(4) bekezdésének" szövegrész helyébe a "(3)-(5) bekezdésének" szövegrész, az Szt. 145. §-ának (2) bekezdésében a "(3) és (4) bekezdése" szövegrész helyébe a "(3)-(5) bekezdése" szövegrész, valamint az Szt. 145. §-ának (6) bekezdésében a "(4) bekezdése" szövegrész helyébe a "(4) és (5) bekezdése" szövegrész lép.
(2) Az Szt. 118. §-ának (3) bekezdésében az "éves beszámolóját" szövegrész helyébe "a beszámolóját" szövegrész, az Szt. 151. §-ának (2) bekezdésében a "az 10 millió" szövegrész helyébe "a 10 millió" szövegrész, valamint az Szt. 151. §-ának (10) bekezdésében a "neve, címe" szövegrész helyébe a "neve, születési neve, nyilvántartásban szereplő címe" szövegrész lép.
158. § A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 279. §-ának (3) bekezdésében az "elkészítő" szövegrész helyébe az "ellenőrző" szövegrész lép.

XXVI. Fejezet

Hatályon kívül helyező rendelkezések

159. § Hatályát veszti az Szja tv.
1. 3. §-a 72. pontjának q) alpontja,
2. 6. §-ának (2) bekezdése,
3. 7. §-a (1) bekezdésének p) pontja, (2) bekezdése,
4. 21. §-a (1) bekezdésének b) pontja,
5. 24. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az "akkor, ha az annak ellenében kapott juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el" szövegrész,
6. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontja,
7. 27. §-ának c) pontja,
8. 28. §-a (1) bekezdésének b) pontja, továbbá (2), (3) és (4) bekezdése,
9. 35-38. §-ai és a §-okat megelőző alcím,
10. 39. §-a és a §-t megelőző alcím,
11. 41. §-át megelőző alcím,
12. 42. §-ának (1) bekezdése,
13. 44. §-a és a §-t megelőző alcím,
14. 44/A. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában az "(ideértve a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részét is)" szövegrész, (3) bekezdésében az "a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részéről a munkáltató által, illetőleg a munkáltatói adományok, egyéb jóváírások, valamint a magánszemély befizetései tekintetében" szövegrész,
15. 49/B. §-a (6) bekezdésének e), h) pontjai,
16. 55. §-a,
17. 69. §-a (1) bekezdésének l) pontjában az "és a juttatás körülményeiből megállapítható, hogy az nem képezi a magánszemély valamely korábbi vagy későbbi tevékenységének, kötelezettségvállalásának, vagy bármely vagyoni érték szolgáltatásának ellenértékét" szövegrész,
18. 72. §-ának (3) bekezdése,
19. 80. §-ának d) pontja,
20. 83. §-ának (4) bekezdése,
21. 1. számú mellékletének 1.7., 2.7., 4.5., 4.12., pontjai, 5. pontja és annak alpontjai, 6.9., 7.11., 7.19. pontjai, 8.6. pontjának g) alpontja, 8.12., 8.17., 8.19., 8.28., 8.29., 8.30., 8.33., 8.34., 8.35., 9.1., 9.3. és 9.4. pontjai,
22. 3. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 17. pontjában a "továbbá az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség," szövegrész, II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezetének 3. pontja,
23. 7. számú melléklete,
24. 11. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 19. pontjában "továbbá az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség," szövegrész.
160. § Hatályát veszti az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának (6) bekezdése.
161. § (1) Hatályát veszti a Tao. 4. §-ának 1/a. pontja, 22. pontja, 7. §-a (1) bekezdésének c), e), l), ly), ny,) sz), w) és x) pontja, (5)-(6), (8) és (22) bekezdése, a 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja, (4) és (6) bekezdése és a 16. §-a (2) bekezdésének h) pontja.
(2) Hatályát veszti a Tao. 17. §-ának (5) bekezdése.
162. § Hatályát veszti az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény
a) 1. §-a (1) bekezdéséből a "2-3. § rendelkezései szerint meghatározott személy az e törvényben előírt adóalap után különadó, a" szövegrész, 1. §-a (2) bekezdéséből a "különadóból és a" szövegrész,
b) 2. §-a,
c) 3. §-a,
d) 5. §-ának (1) bekezdése, 5. §-ának (2) bekezdéséből az " ,a 3. § szerinti különadót a társasági adóval azonosan" szövegrész, 5. §-ának (3) bekezdése,
e) 6. §-ának (1) és (2) bekezdése, 6. §-ának (3) bekezdéséből az "a társas vállalkozásnak a különadó-előleget a 3. § szerint fizetendő várható különadó összegére ki kell egészítenie, valamint" szövegrész, továbbá a "társas vállalkozásra és" szövegrész, 6. §-ának (4) bekezdéséből a "fizetendő különadót és a" szövegrész, 6. §-ának (5) és (6) bekezdése,
f) 7. §-ának 1., 2., 3., 5., 6., 7., 10-13. pontja, 7/A. §-a,
g) 8. §-ának (3)-(8) bekezdése.
163. § Hatályát veszti a Htv. 42. §-ának (6) bekezdése.
164. § Hatályát veszti az Itv. 16. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az ", a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy)" szövegrész.
165. § (1) Hatályát veszti az Art.
a) 31. §-a (2) bekezdésének 26. pontja;
b) 32. §-a (1) bekezdésének első mondatában az "és az iparűzési adóról" szövegrész;
c) 2. számú melléklet II./A)/2. pontjának alcímében az ", iparűzési adó" szövegrész;
d) 2. számú melléklet II./A)/2 pontjának c) alpontjában az "és iparűzési" szövegrész;
e) 2. számú melléklet II./A)/2 pontjának d) alpontja;
f) 6. számú melléklet 3. pontjának a) alpontjában az "és iparűzési" szövegrész;
g) 6. számú melléklet 3. pontjának b) alpontjában az "és iparűzési" szövegrész.
(2) Hatályát veszti az Art.
a) 14. §-a (1) bekezdésének i) pontjában az "és az e törvényben meghatározott értékhatár feletti kifizetés e törvényben meghatározott módon való teljesítésére" szövegrész;
b) 33. §-ának (1) bekezdésében a " , illetőleg adatszolgáltatás alapján az adóhatóság" szövegrész;
c) 156/A. §-ának (14) bekezdésében a "hivatalos lapjában és" szövegrész;
d) 172. §-a (1) bekezdésének g) pontja;
e) 175. §-ának (23) bekezdése.
166. § (1) Hatályát veszti a Tbj.
a) 4. §-a a) pontjának 8. alpontja
b) 4. §-a k) pontjának 1. alpontjában "a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló)," szövegrész,
c) 26. §-ának (7) bekezdése. (2) Hatályát veszti az Eho. 4. § (5) bekezdése.
167. § Hatályát veszti az Flt.
a) 39. §-a (3) bekezdésének h) pontja,
b) 39/C. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjai,
c) 40. §-a, 41. §-a és az azokat megelőző alcímek,
d) 41/A. §-ának (6) bekezdése,
e) 42. §-a és az azt megelőző alcím,
f) 44. §-a és az azt megelőző alcímek,
g) 45. §-a,
h) 46-46/B. §-ai és az azokat megelőző alcímek,
i) 58. §-a (5) bekezdésének u) és v) pontjai.
168. § (1) Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésénekf) pontja, az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja, az Szt. 141. §;-ának (6) bekezdése hatályát veszti.
(2) Az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, valamint 85. §-a (2) bekezdésének c) pontjában "a befektetési alapnak történő" szövegrész, az Szt. 86. § (7) bekezdésének d) pontjában a "86. §" szövegrész, valamint az Szt. 177. §-ának (11) bekezdésében az "(1)-(2) bekezdés" szövegrész hatályát veszti.
169. § 2009. december 31-én az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 233. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.
170. § Hatályukat vesztik az Nkatv. 5. §-a, 5/A. §-a, 5/B. §-a, 9/A. §-a és a 10. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontjai, valamint a melléklete.
171. § Hatályát veszti az Átv.
a) 28. §-ának (2) bekezdése,
b) az 59. §-ának (5) bekezdésében az "és (2)" szövegrész.
172. § Az I-XXII. Fejezet, a XXV. Fejezet, a 159. §-171. §-ok és az 1-8. mellékletek 2010. január 2-án hatályukat vesztik. E rendelkezés 2010. január 3-án hatályát veszti.

XXVII. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

173. § (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(10) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével - a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) A 2009. január 31-ét követően, de 2010. január 1. előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének 2009. december 31-én hatályos p) pontját kell alkalmazni.
(3) A 2009. február 1-jét megelőzően megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának (14) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni.
(4) A 2010. január 1. előtt megkezdett nem iskolai rendszerű képzések esetében az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének 2009. december 31-én hatályosp) pontjában foglalt rendelkezést kell alkalmazni.
(5) Ha a magánszemély munkaviszonya a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtt megszűnik és ezért a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől szolgáltatásra nem válik jogosulttá, és az Szja tv. 2010. január 1-je előtt hatályos rendelkezései alapján a foglalkoztatói hozzájárulás egy részét jövedelemként kellett figyelembe venni, a magánszemély a jövedelemként figyelembe vett foglalkoztatói hozzájárulásra az Szja tv. 7. §-a (2) bekezdésének 2009. december 31-én hatályos d) pontját alkalmazhatja.
(6) Az Szja tv. e törvénnyel módosított 12. §-át és 13. §-a (1) bekezdésének e törvénnyel módosított m) pontját a 2009. évi adókötelezettség teljesítésénél is alkalmazni kell.
(7) Az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos rendelkezései alapján az összevont kedvezmény részeként tandíj, felnőttképzés díja címen halasztott kedvezmény-alapra jogosult magánszemély esetében az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 35. §-át és 37. §-a (2)-(3) bekezdéseinek rendelkezéseit 2009. december 31-ét követően is alkalmazni kell a képzési költségek azon része tekintetében, amelyre vonatkozóan halasztott adókedvezményt még nem érvényesített, azzal, hogy e rendelkezés nem érinti a 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat.
(8) Az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 35. § (3) bekezdés h) pontja alapján az összevont kedvezmény részeként érvényesített biztosítási kedvezmény esetén az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 38. §-ának (2)-(3) bekezdéseit és az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 7. számú mellékletének rendelkezéseit 2009. december 31-ét követően is alkalmazni kell, azzal, hogy e rendelkezés nem érinti a 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat.
(9) Tartós adományozás címén az Szja tv. 2009. január 1-jét megelőzően hatályos 41. §-a alapján érvényesített külön kedvezmény, illetve az összevont kedvezmény részeként tartós adományozás címén az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 35. §-a és 37. §-a alapján érvényesített kedvezmény esetén, ha 2009. december 31-ét követően a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a magánszemély nem teljesíti, akkor az e szerződés alapján érvényesített kedvezményt nem kell visszafizetni.
(10) A 2008-as és azt megelőző adóévek vállalkozói bevételét csökkentő nyilvántartott fejlesztési tartalék a nyilvántartásból - ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak - a nyilvántartásba vétel évét követő ötödik adóév végéig vezethető ki, azzal, hogy ahol az Szja tv. 49/B. §-a (16) bekezdésének rendelkezése három, illetve harmadik adóévet említ, ott öt, illetve ötödik adóévet, továbbá ahol negyedik adóévet említ, ott hatodik adóévet kell érteni.
(11) Az Szja tv. 67. §-a (9) bekezdése a) pontja e törvénnyel módosított ak) alpontjának rendelkezése alkalmazható a 2008. december 31-ét követően átruházott értékpapír megszerzésére fordított érték meghatározására, továbbá abban az esetben is, ha az egyes adó és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. tv. 204. §-a (1) bekezdése második mondatának rendelkezését kell alkalmazni.
(12) Az a magánszemély, aki 2010. január 1-jén ellenőrzött külföldi társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, adókötelezettségének megállapításakor az Szja tv. szerinti egyéb jövedelemként veszi figyelembe az ellenőrzött külföldi társaság 2010. adóévét (üzleti évét) megelőző adóéveinek (üzleti éveinek) utolsó napján kimutatott - a magánszemélynek az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló közvetlen vagy közvetett részesedésére jutó - pozitív adózott eredményének 2009 december 31-ig felosztott osztalékkal csökkentett részét azzal, hogy a jövedelem megszerzésének időpontjaként 2010 január 1-jét kell figyelembe venni. Az előbbiek szerint egyéb jövedelemként figyelembe vett összegre az Szja tv. e törvénnyel megállapított 28 §-ának (21) bekezdése értelemszerűen alkalmazható.
174. § (1) E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezéseit a (2)-(3) bekezdésekben foglalt eltérésekkel - első ízben a 2009. adóév adókötelezettségére kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a Tao.-t módosító 144. §-ának (4) bekezdését a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.
(3) A Tao. 17. §-ának e törvény 161. §-ának (2) bekezdésével módosított előírásait első ízben a 2009. adóévi negatív adóalapra lehet alkalmazni.
175. §; Az Eva tv. e törvénnyel módosuló 17. § (5) bekezdése és 19. § (1) bekezdése rendelkezéseit a 2009. adóévi adókötelezettségre is alkalmazni lehet.
176. § Az az adófizetésre kötelezett, aki (amely) termék importja esetében 2009. augusztus 31. napján az adó önadózással történő megállapítására jogosult, e jogosultságát az Áfa tv. 2009. augusztus 31. napján hatályos 156. §-a szerint gyakorolhatja 2009. szeptember 1. napját követően is, de legfeljebb 2010. június 30. napjáig.
177. § A vállalkozónak a helyi iparűzési adóra és a vállalkozók kommunális adójára a 2010. évben kezdődő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig esedékes előlegrészletet az önkormányzati adóhatóság által korábban kiadott fizetési meghagyás alapján, az önkormányzati adóhatóság által megjelölt pénzforgalmi számlára kell megfizetnie. A 2010. adóévben kezdődő előlegfizetési időszakra fizetendő első adóelőleg-részletet a 2009. évben kezdődő adóév adója és az önkormányzati adóhatóság által a 2010. évben kezdődő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig előírt adóelőleg-részlet pozitív különbözetével egyezően kell bevallani az önkormányzati adóhatósághoz és - iparűzési adó esetén - az állami adóhatóságnak - vállalkozók kommunális adója esetén - az önkormányzati adóhatóságnak megfizetni. A 2010. évben kezdődő adóévben esedékes adóelőleg-fizetési időpontokat követően bekövetkező adókötelezettség-keletkezés esetén az előlegfizetési időszakra fizetendő egyes adóelőleg-részleteket a Htv. e törvénnyel megállapított 41. §-a alapján, iparűzési adó esetén az állami adóhatósághoz, vállalkozók kommunális adója esetén az illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell bevallani.
178. § (1) Az Itv. e törvénnyel megállapított rendelkezései 2010. január 1-jén lépnek hatályba azzal, hogy azokat a 2010. január 1. napját követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni.
(2) Azokban a 2004. október 1. és 2008. szeptember 30. között illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, melyekben a vagyonszerző az Itv. 16. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetve 26. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján igénybe vehető mentesség érdekében lakóház felépítését vállalta, a feltétel teljesítésének határideje, illetve az illeték felfüggesztésének időtartama - a vagyonszerző erre irányuló kérelme esetén az illetékkiszabásra bejelentést követő 6 év. A kérelem előterjesztésének határideje, ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidő:
a) 2008. október 1. és 2010. január 15. között járt le, 2010. január 31.,
b) 2010. január 15-ét követően járna le, a lakóház felépítésére nyitva álló határidő lejárta.
(3) Azokban a 2006. október 1. és 2008. szeptember 30. között illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, melyekben a vagyonszerző az Itv. 23/A. §-a szerinti 2%-os illetékmérték alkalmazása érdekében vállalta az ingatlan 2 éven belüli eladását vagy a futamidő végén tulajdonjog-változást eredményező pénzügyi lízingbe adását (a továbbiakban együtt: továbbértékesítés), a vállalás teljesítésére nyitva álló határidő - a vagyonszerző erre irányuló kérelme esetén 4 év. A kérelem előterjesztésének határideje, ha a továbbértékesítésre nyitva álló határidő
a) 2008. október 1. és 2010. január 15. között járt le, 2010. január 31.,
b) 2010. január 15-ét követően járna le, a továbbértékesítésre nyitva álló határidő lejárta.
(4) Amennyiben a (2)-(3) bekezdések szerinti ügyekben a lakóház felépítésére, illetve az ingatlan továbbértékesítésére nyitva álló határidő e törvény hatályba lépése előtt lejárt, és az eredetileg vállalt határidő elmulasztására tekintettel az illeték késedelmi pótlékkal növelt összegét, a továbbértékesítés elmaradására tekintettel a pótilletéket a vagyonszerző megfizette, annak visszatérítéséről az állami adóhatóság az adóvisszatérítés szabályai szerint gondoskodik.
(5) A 2010. január 1. és 2012. december 31. között - az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül - illetékkiszabásra bejelentett ügyekben mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az olyan ingatlannak a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzése, mely a lízingszerződés megkötéséig a lízingbevevő tulajdona volt, és a tulajdonjog a lízingszerződés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra.
179. § (1) Az állami adóhatóság 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. január 1-jétől kezdődő adóéveket érintően gyakorolja.
(2) A 2010. január 1-jét megelőző adóéveket érintő adókötelezettségeket az adózók az önkormányzati adóhatósághoz teljesítik, illetve az ezzel kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóságok látják el.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 2010. március 15-én esedékes helyi iparűzési adó előleget az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni. Az állami adóhatóság a 2010. évi helyi iparűzési adó fizetési kötelezettség teljesítése során ezt az előleget a saját nyilvántartása szerint megfizetettnek és teljesítettnek tekinti. Amennyiben az önkormányzati adóhatóság kimutatása szerint a 2010. március 15-én esedékes helyi iparűzési adó előleget az adózó hiánytalanul nem fizette meg, a különbözet végrehajtását az önkormányzati adóhatóság végzi.
180. § (1) Az önkormányzati adóhatóság az általa az illetékességi területén nyilvántartott helyi iparűzési adóalanyok nevének (elnevezésének), adószámának, székhelyének, telephelyeinek megjelölésével adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak
a) 2010. április 30. napjáig a 2010. március 15-én esedékes helyi iparűzési adó előleg összegéről,
b) 2010. június 30. napjáig a 2009. adóévről, 2010-ben benyújtott bevallásban szereplő adóelőleg adatokról, valamint az adózó a helyi adókról szóló törvény 39/A. §-ának (5) bekezdése, illetve 39/B. §-ának (2) bekezdése szerinti - a helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározásáról tett - nyilatkozatáról.
(2) Az önkormányzati adóhatóság az állami adóhatóság által közzétett módon és formátumban 2010. január 31-éig adatot szolgáltat az általa 2010. január 1-jén nyilvántartott iparűzési adóalanyok adószámáról, székhelyéről és a helyi adókról szóló törvény szerinti telephelyéről.
(3) Az önkormányzati adóhatóság 2010. január 15-ig elektronikus úton, az állami adóhatóság által közzétett formában megküldi a 2010-ben hatályos helyi iparűzési adót szabályozó önkormányzati rendeleteit az állami adóhatóság részére.
181. § Az üzleti évüket 2009. évben kezdő, naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózókra a 179. §-180. §-okban, a naptári évvel egyező adóévet alkalmazó adózókra meghatározott rendelkezéseket a határnapok, illetve a határidők szempontjából az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
a) E törvény 180. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatást a helyi iparűzési adóelőleg első részletéről az üzleti év első napjától számított 120 napon belül kell teljesíteni.
b) E törvény 180. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatást a 2009-ben kezdődő üzleti évről benyújtandó bevallás esedékességétől számított 30 napon belül kell teljesíteni.
c) E törvény 179. § (3) bekezdésében megjelölt 2010. március 15. határnap alatt az üzleti év első napjától számított harmadik hónap 15. napját kell érteni.
182. § A tevékenységüket 2009. december 31-éig megszüntető adózók a helyi iparűzési adóval összefüggő adókötelezettségeiket az önkormányzati adóhatósághoz teljesítik, illetve az önkormányzati adóhatóságok végzik az ezzel összefüggő adóztatási feladatokat. A tevékenységüket 2009. december 31-ét követően megszüntető adózók 2010. január 1. utáni időszakot érintő adóügyeiben az állami adóhatóság jár el.
183. § A helyi iparűzési adó vonatkozásában a 2010. január 1-jét megelőző adómegállapítási időszakokat érintő, az adó megállapításához való jog legkésőbb 2011. december 31-én elévül.
184. § Az állami adóhatóság - az Art. 72. §-ának (3) bekezdéséhez kapcsolódóan - a települési (a fővárosban a fővárosi) önkormányzatot megillető helyi iparűzési adó követelések tekintetében a 2009. december 31-ét követő adóévekben esedékessé váló követelések tekintetében jár el hitelezőként. A 2010. január 1-jét megelőző adóévekben esedékes kötelezettségek tekintetében hitelezőként az önkormányzati adóhatóság jár el.
185. § E törvény az Art. 31. § (5) bekezdését, valamint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 11. § (3) bekezdése a) pontját módosító rendelkezéseit a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó adómegállapítás során alkalmazni kell.
186. § (1) E törvénynek az Art. 36. §-a (3) bekezdését, 146. §-a (2) bekezdését, valamint 149. §-ának (4) bekezdését megállapító rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) Az Art. e törvénnyel megállapított 92. § új (7)-(8) bekezdését e törvény hatálybalépését követően induló ellenőrzésekben kell alkalmazni.
(3) E törvénynek az Art. 132/A. §-ának (9) bekezdését megállapító szövegét e törvény hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.
187. § (1) E törvény Art.-t módosító rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.
(2) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az azt megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylat-kiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét a 2009. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
188. § (1) E törvénynek a Tbj.-t módosító rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a törvény hatálybalépésének napjától megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
(2) E törvény 100. §-át a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2010. január 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A Tbj. 31. §-a (3)-(4) bekezdésének alkalmazásánál heti 36 órás foglalkoztatásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt is, amelyben a munkáltató a válság megoldására indított program keretében, munkaidő-szervezési intézkedéssel csökkentett munkaidőben - átlagosan legalább heti 20 órában - foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel munkahelymegőrző támogatásban részesül.
189. § E törvénynek az Eho.-t módosító rendelkezéseit a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulásfizetési-kötelezettségre kell alkalmazni.
190. § (1) E törvény 116. §-át a 2010. január 1-jétől keletkezett fizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
(2) Az Flt. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni, azzal, hogy a hatálybalépést megelőzően szerzett jogosultsági időket és járulékalapot képező jövedelmeket figyelembe kell venni a hatálybalépést követően megállapításra kerülő ellátásokra való jogosultság elbírálásánál és az ellátás alapjául szolgáló jövedelmek igazolásánál.
(3) A hatálybalépést megelőzően megállapított ellátások tekintetében az Flt. 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell.
(4) A hatálybalépést megelőzően megállapított és 2009. december 31-ét követően még folyósított vállalkozói járadék kifizetése a szolidaritási alaprész terhére történik.
191. § (1) Az a személy, akinek e törvény hatálybalépését megelőzően a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 12. §-ának (7) bekezdése alapján a Tny. 6. § (1) bekezdésének a) pontjában - ideértve a Tny. 6. § (4) bekezdésében felsorolt ellátásokat is - meghatározott nyugellátást állapítottak meg, 2009. december 31-éig kérheti nyugellátása összegének a Tny. 12. § (6) bekezdésének alkalmazásával történő módosítását. A módosítás feltétele, hogy a magánnyugdíjpénztári járadékszolgáltatás, ennek hiányában az egyösszegű magánnyugdíjpénztári szolgáltatás megállapításának időpontjában az Mpt. 123. §-ának e törvénnyel megállapított (15) bekezdésében meghatározott feltételek teljesüljenek.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés által érintett személyeket a Felügyelet legkésőbb 2009. szeptember 30-áig tértivevénnyel ellátott - a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel egyeztetett tartalmú - levélben értesíti, amelyben tájékoztatja őket a nyugellátás módosításával kapcsolatos eljárásról.
(3) Az (1) bekezdés szerinti módosítási kérelmet (a továbbiakban: módosítási kérelem) ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, amelytől az érintett személy nyugdíjszolgáltatásban részesült, illetve amelynek tagja. A pénztár a kérelmet annak beérkezésétől számított 8 napon belül köteles megvizsgálni. Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, a magánnyugdíjpénztár erről értesíti a kérelmezőt.
(4) Amennyiben a kérelmező már részesült magánnyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatásban, az igénybe vett szolgáltatás összegét köteles a módosítási kérelem benyújtásától számított 30 napon belül a magánnyugdíjpénztár részére visszafizetni. A magánnyugdíjpénztár a visszafizetési kötelezettség teljesítését követően, legkésőbb a módosítási kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles a magánnyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatás megállapításának vagy biztosítóintézettől történt megvásárlásának időpontjában a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott jogszerű követelésének megfelelő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapba átutalni és erről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet - a módosítási kérelem másolatának megküldésével együtt - értesíteni.
(5) Amennyiben a kérelmező részére nyugdíjszolgáltatást nyújtó magánnyugdíjpénztár jogutód nélkül megszűnt, a (4) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kérelem benyújtását, illetve az igénybe vett magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás igazolt összegének visszafizetését az érintett személynek az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell teljesítenie.
(6) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a (4)-(5) bekezdésben foglaltak szerint átutalt összeg beérkezését követő hónap utolsó napjáig intézkedik a nyugellátás összegének a megállapítás időpontjára visszamenőleges, az időközben végrehajtott nyugdíjemelések figyelembevételével történő módosításáról.
192. §; Az Mpt. 24. § (1) és (3) bekezdésének e törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e törvény hatálybalépése után benyújtott átlépési nyilatkozatok tekintetében kell alkalmazni. A (3) bekezdés alkalmazása során az e törvény hatálybalépését megelőzően kezdeményezett átlépéseket nem kell figyelembe venni.
193. §; Az Mpt. 89. §-a e törvénnyel megállapított (4) bekezdésének alkalmazása során az e törvény hatálybalépését megelőzően megállapított nyugdíjszolgáltatásokat, valamint kezdeményezett átlépéseket és portfólióváltásokat nem kell figyelembe venni.
194. § (1) E törvénynek az Szt.-t módosító rendelkezéseit először a 2010. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E törvénynek az Szt.-t módosító 128. §-ának, valamint 130. §-135. §-ának rendelkezései a 2009. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
195. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvénynek az e törvény 141. §-ával megállapított rendelkezése a 2009. adóévi adókötelezettségre is alkalmazható.
196. § Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 276. §-ának rendelkezéseit az adózó a 2009. december 31. napig bevételként elszámolt összegre, a magánszemély a 2009. december 31. napig megszerzett jövedelemre alkalmazhatja.

1. melléklet a 2009. évi ... törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:/
"4.6. a Nobel-díj és az Európai Unió Descartes-díjának tárgyiasult formája, továbbá a Kossuth- és a Széchenyi-díj tárgyiasult formája, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt tárgyiasult formája, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Népművészet Mestere díj tárgyiasult formája, továbbá a kultúráért felelős miniszter által adományozott, jogszabályban meghatározott művészeti és szakmai díj tárgyiasult formája, az életmentő emlékérem tárgyiasult formája, az olimpiai játékokon és a fogyatékos sportolók világjátékán (Paralimpia, Siketlimpia, Speciális Olimpia, Szervátültetettek Világjátéka) szerzett 1-6. helyezéshez kapcsolódó érem, trófea tárgyiasult formája, továbbá a Kormány, a miniszterelnök, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője, a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, valamint a büntetés-végrehajtást, a vám- és pénzügyőrséget felügyelő miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által adományozott emléktárgy (dísztőr, gyűrű stb.) értékéből a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom 1/10-ed részét meg nem haladó mértékű rész;"
2. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
"8.3. a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által pályázat alapján a szociálisan rászorulónak üdülési csekk formájában juttatott bevétel;"
3. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"8.18. a társadalmi szervezettől, az egyháztól évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg, e rendelkezés alkalmazásában nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír;"
4. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
"8.21. a kormányrendeletben meghatározott, fogyasztói árkiegészítésre nem jogosító közlekedési kedvezmény, ha azt a központi költségvetésből finanszírozott, közszolgáltatást nyújtó intézmény nyújtja;"
5. Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 8.38. ponttal egészül ki:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
"8.38. a reprezentáció és az üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel, ha azt a kifizető társasági adóalapot növelő tételként köteles figyelembe venni."

2. melléklet a 2009. évi ... törvényhez

1. A Tao. 3. számú mellékletének A) fejezete a következő 12. ponttal egészül ki:
/A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:/
"12. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt természetbeni juttatás."
2. A Tao. 3. számú melléklete B) fejezetének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:/
"2. az adózó által üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott természetbeni juttatás, továbbá a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint természetbeni juttatásnak minősülő áruminta, ha az nem tartós használatra rendelt dolog és mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható legkisebb mennyiséget;"

3. melléklet a 2009. évi ... törvényhez

Az Art. 1. számú mellékletének I/B/2. pontját követően a következő új I/B/2/A. ponttal egészül ki:
"2/A. Helyi iparűzési adó
Az adózónak
a) a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítés összegéről
a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig
b) a helyi iparűzési adóról
az adóévet követő év május 31-éig
kell bevallást tennie."

4. melléklet a 2009. évi ... törvényhez

1. Az Art. 2. számú mellékletének I/Határidők/4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. Helyi iparűzési adó
a) Az adózó az adóelőleget félévi részletekben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig fizeti meg.
b) A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett adózónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie.
c) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni.
d) A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza."
2. Az Art. 2. számú mellékletének I./Határidők/5. pontjának A)-B) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/5. Járulékok/
"A) Természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkaerő-piaci járulék, valamint nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj kiegészítés)
a) A munkáltató az általa levont járulékot (tagdíjat, tagdíj kiegészítést)
az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig,
b) a kifizető az általa levont járulékot (tagdíjat, tagdíj kiegészítést)
a kifizetés hónapját követő hó 12. napjáig,
c) a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó a járulékot (tagdíjat, tagdíj kiegészítést) havonta
a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig
fizeti meg.
B) Társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci) járulék
a) A munkáltató, a kifizető a járulékot havonta
az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig,
b) a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó a járulékot havonta
a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig
fizeti meg."

5. melléklet a 2009. évi ... törvényhez

Az Art. 3. számú melléklete a következő új alcímekkel és N-O) pontokkal egészül ki:
"N) A cégbíróság adatszolgáltatása
A cégbíróság január 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak, ha a megelőző évben az általa nyilvántartott cég(ek)ben valamely tag minősített többségi befolyást ért el, illetve a minősített többségi befolyás alatt álló cég tagjainak (részvényeseinek) tulajdonában lévő vagyoni betétek arányában változás következett be, vagy az egyedüli részvényes tag bejegyzésére került sor. A cégbíróság közli az adatszolgáltatással érintett időszak egészében vagy egy részében tagként (részvényesként) nyilvántartott valamennyi személy nevét, elnevezését, cégjegyzékszámát (amennyiben azzal rendelkezik), természetes azonosító adatait, illetve a tulajdonában lévő vagyoni betétek arányát, ennek valamennyi változását és az egyes vagyoni betétek megszerzésének időpontjait.
O) Az önkormányzat jegyzőjének adatszolgáltatása
A jegyző az ingatlanokat terhelő adókról szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 45 napon belül az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat az önkormányzat illetékességi területén, az 500 millió forint forgalmi értéket elérő ingatlannal rendelkező külföldön bejegyzett szervezetek tagjairól (tulajdonosairól), illetve az egyes tagokat megillető részesedés arányáról a külföldi szervezetek ingatlanadó bevallásában feltüntetett adatok alapján."

6. melléklet a 2009. évi ... törvényhez

1. Az Art. 4. számú mellékletének 1-4. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"1. A külföldi illetőségű magánszemély és a külföldi szervezet (a továbbiakban együtt: külföldi személy) a törvény szerint adó-, adóelőleg levonási kötelezettség alá eső kifizetőtől származó, belföldön végzett tevékenységből, illetve a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó jövedelmére, így különösen a kamatra, előadói, művészeti és sporttevékenységekért, bemutatókért, kiállításokért járó díjra, jogdíjra, a szolgáltatási díjra és osztalékra (a továbbiakban: adóköteles bevételre) az e mellékletben foglaltakat kell alkalmazni.
2. A külföldi személy adóköteles bevétele után a kifizető a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és a kifizetést követő hó 12-éig fizeti meg. A kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg a külföldi személyt terhelő adót, ha a kifizetés, juttatás nem pénzben történt. Ilyenkor a kifizető a megfizetett adót könyveiben a külföldi személlyel szembeni követelésként mutatja ki.
A nemzetközi egyezmény szerinti adót vonja le a kifizető, ha a kifizetés időpontjáig a külföldi illetőségű magánszemély, illetőleg a képviseletében eljáró személy az e melléklet szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat csatolja.
3. Nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi illetőségű magánszemély illetőségét igazolja.
4. A társasági adót a kifizető a társasági adóbevallásában, amennyiben társasági adóbevallási kötelezettsége nincs, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóévet követő év május 31-éig vallja be."
2. Az Art. 4. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"6. Az adó-visszatérítésre irányuló eljárásban a külföldi illetőségű magánszemélyt az adóhatóság előtti képviseleti jogosultságát igazoló letétkezelő, a kifizető részvénykönyvébe az osztalékfizetés időpontjában részvényesi meghatalmazottként bejegyzett személy is képviselheti. A letétkezelő, illetőleg a részvényesi meghatalmazott az erre jogosult személynek a képviseletre további meghatalmazást, megbízást adhat."
3. Az Art. 4. számú mellékletének 8-14. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"8. A külföldi illetőségű magánszemély a kifizetést megelőzően, hitelesen magyarra fordított okiratban nyilatkozik arról, hogy a kifizetés tekintetében haszonhúzónak minősül-e, ha az alkalmazandó kettős adózás elkerülésére kötött egyezmény szerint e körülmény az adókötelezettséget befolyásolja. A letétkezelő az adóért vállalt korlátlan és egyetemleges felelőssége mellett nyilatkozhat a kifizető részére arról, hogy a külföldi illetőségű magánszemély a kifizetés tekintetében haszonhúzónak minősül-e. A nyilatkozat az ugyanazon szerződés alapján, ugyanazon jogcímen a naptári évben kifizetett összegre terjed ki a körülmények megváltozásáig. A kifizető az adó összegét helyesbíti, amennyiben a külföldi illetőségű magánszemély a nyilatkozatot a kifizetést követően, de a kifizető bevallását megelőzően teszi meg. Ebben az esetben a kifizető bevallásában a haszonhúzói nyilatkozatra tekintettel megállapított kötelezettséget tünteti fel, a különbözetet megfizeti vagy visszaigényli, valamint a külföldi illetőségű magánszeméllyel elszámol a különbözetről. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a külföldi személy a bevallást megelőzően korábbi nyilatkozatát helyesbíti. A bevallás benyújtását követően megtett nyilatkozat alapján a kifizető bevallását az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbítheti. A kifizető a nyilatkozatot megőrzi.
9. Ha a külföldi illetőségű magánszemélyt megillető osztalékjövedelmet a kifizető részvényesi meghatalmazottnak (nominee) fizeti ki, a részvényesi meghatalmazott legkésőbb a kifizetés naptári évének utolsó napjáig magyar vagy magyar és angol nyelven kiállított, cégszerűen aláírt okiratban nyilatkozik a külföldi illetőségű magánszemély nevéről (elnevezéséről), lakóhelyéről, születési helyéről, idejéről, illetőségéről, a részére kifizetendő, illetőleg kifizetett, forintban meghatározott osztalék összegéről, amely alapján a kifizető az igazolást kiállítja és az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti. Amennyiben a részvényesi meghatalmazott az osztalékfizetés időpontját követően teszi meg nyilatkozatát, a kifizető az igazolást a nyilatkozat kézhezvételét követő 30 napon belül állítja ki és kézbesíti. A kifizető az igazolást a kifizetéssel egyidejűleg állítja ki, ha a részvényesi meghatalmazott a kifizetői igazolás alapjául szolgáló adatokról a kifizetés időpontjáig nyilatkozik és az illetőségigazolást, haszonhúzói nyilatkozatot csatolja. Amennyiben az osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű magánszemélyről a kifizető a nyilatkozat alapján nem tud adatot szolgáltatni, a részvényesi meghatalmazott nevéről (elnevezéséről), székhelyéről, belföldi illetősége esetén adóazonosító számáról és a részére kifizetett osztalék összegéről teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét.
10. Az osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű magánszemély esetén a kifizető a kifizetést, illetőleg az adatszolgáltatást adóazonosító jel hiányában is teljesítheti.
11. Ha a kifizetőt azért terheli adófizetési kötelezettség, mert a külföldi illetőségű magánszemély részére az adóköteles bevételt nem pénzben juttatta és így az adót a törvényben előírt mértékkel fizette meg, adóbevallásában az egyezmény szerinti mértékkel megállapított adót tüntetheti fel, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtásakor rendelkezik illetőségigazolással, illetőleg haszonhúzói nyilatkozattal. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás, megtett haszonhúzói nyilatkozat alapján a kifizető az elévülési időn belül az adót önellenőrzéssel helyesbítheti.
12. Ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi személy belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte, a jövedelem megszerzésétől számított 30 napon belül a külföldi személyt adóbevallási és adómegfizetési kötelezettség terheli, amelyet az állami adóhatóságnál teljesít. A külföldi illetőségű magánszemély az adómegállapítás során figyelembe veszi a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény alapján a rá vonatkozó adómértéket.
13. A kifizető a téves mértékkel levont, a levonni elmulasztott vagy be nem vallott adóért korlátlanul felel.
14. A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet székhelyére, telephelyére nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély az adóévet követő év május 20. napjáig teljesíti bevallási kötelezettségét, feltéve, ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi illetőségű magánszemély belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte. A nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély adóját az adóhatóság határozattal állapítja meg, ha az adózó az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az adóév során adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér. Az ország területe elhagyásának időpontja előtt 30 nappal be kell jelenteni ennek tényét, valamint a bejelentéshez csatolni kell az adó megállapításához szükséges iratokat."
4. Az Art. 4. számú melléklete a következő új 15-16. pontokkal egészül ki:
"15. Az ingatlannal rendelkező társasági tagot adóelőleg bevallási és fizetési kötelezettség nem terheli. Az ingatlannal rendelkező társaság tagja az adót az adóévet követő év november 20-áig megállapítja, befizeti és az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallja.
16. Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja adókötelezettségét azért nem tudja megállapítani és bevallani, mert az ingatlannal rendelkező társaság e minőségét nem jelentette be az állami adóhatósághoz, az állami adóhatóság által megállapított, a tagot emiatt később terhelő adóért a társaságot korlátlan és egyetemleges kötelezettség terheli."

7. melléklet a 2009. évi ... törvényhez

Az Art. 6. számú mellékletének 1. pontjában az alcímet követő rendelkezés helyébe a következő rendelkezés lép:
/1. Az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási kötelezettségek/
"a) Az adózó az adóbevallási kötelezettségét a társasági adóról, az osztalékadóról és a helyi iparűzési adóról az adóév utolsó napját követő 150. napig teljesíti.
b) A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleg-kiegészítésről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie."

8. melléklet a 2009. évi ... törvényhez

"3. számú melléklet az 1997. évi LXXXII. törvényhez
A pénztárnak a pénztártagot megillető hozamgarantált tőke összegét a következő képlet szerint kell kiszámítania:

ahol:
HTn = a hozamgarantált tőke összege, ha a pénztártagság n naptári hónapon keresztül állt fenn (azokat a hónapokat is beleértve, amelyeknek nem teljes időszakában állt fenn a tagsági jogviszony);
bi = a pénztártagság i. hónapjában a tag egyéni számláján jóváírt kötelező és kiegészítő tagdíjbefizetés összege;
cpii = a pénztártagság i. hónapjának utolsó napja és a tagsági jogviszony utolsó napját megelőző hónap közötti időszakra vonatkozó, a KSH által közölt, előző hónaphoz mért fogyasztói árindexek szorzatával képzett inflációs ráta értéke."

INDOKOLÁS

A kormány a parlamentnek az adórendszer olyan alapvető módosítására tesz javaslatot, amellyel elsősorban a foglalkoztatottsági helyzetet kívánja orvosolni rövid és hosszú távon.
Magyarország évtizedes problémája mind az Európai Uniós átlagtól, mind pedig számos térségbeli országtól elmaradó foglalkoztatottsági szint. Ennek orvoslása nemcsak az adórendszer feladata, de az adórendszer is nagyban hozzájárulhat kedvezőbb feltételek kialakulásához, ezzel Magyarország potenciális növekedési ütemének emelkedéséhez.
A javasolt intézkedések egy részéről már döntött a parlament, amikor módosította a 2009. évi adószabályokat. Ennek eredményeként már az idén olyan változások mennek végbe, amelyek csökkentik az élőmunka költségeket, segítenek a munkahelyek megőrzésében a világgazdasági válság teremtette kedvezőtlen körülmények közepette is.
A jövő évre javasolt változtatások ezt hivatottak továbbvinni, jóval karakteresebb formában. A cél az, hogy minél inkább érdemes legyen dolgozni, segélyek helyett munkajövedelemből megélni. Úgy alakuljon az adóterhelés, hogy az elősegítse a teljesítményjavulást, ösztönözze a többletteljesítményt.
Ezért a főbb változások mind a személyi jövedelemadózásban, mind pedig a társadalombiztosítási járulékok fizetésének szabályozásában azt célozzák, hogy az élőmunka terhek csökkenjenek, a munkaerő olcsóbbá váljon, javuljon az arány a tőke és a munkaerő költség között, ami fontos feltétele a foglalkoztatottsági szint emelkedésének.
Emellett a javaslatok tovább folytatják az adórendszer egyszerűsítését, a kedvezmények, a mentességek jelentős visszaszorítását, különböző adó és járulék fajták megszüntetését. Az egyszerűsítés mellett további lényeges szempont a fehérítés, amit részben a javasolt adócsökkentés segít, részben pedig azok az intézkedések, amelyek számos területen tovább korlátozzák az adóelkerülést.

ELSŐ RÉSZ

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT, AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓT ÉS AZ EGYSZERŰSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

I. Fejezet

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

Általános indokolás

A Javaslat alapján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) módosításai a gazdasági válság hatására a gazdaság dinamizálása, hosszú távú fejlődésének biztosítása, és a közteherviselés rendszerének átalakítása érdekében tett lépéseket tartalmazzák.
A 2010. évtől az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében a személyi jövedelemadó alapjának meghatározása során adóalap-korrekciós tényezőként a bruttó jövedelmek után a munkáltató, illetve a kifizető által fizetendő járulékot és ehót is figyelembe kell venni. Az ezen jövedelmek után fizetendő adó kiszámítása során így az adómérték mellett a korrekciós tényezőre is tekintettel kell lenni. Ez azt jelenti, hogy a jövedelem megállapításának szabályai változatlanok, míg az adó/adóelőleg alapját minden esetben a jövedelemből kiindulva, a foglalkoztatói tb, illetve kifizetői eho számított értékének hozzáadásával kell meghatározni. Ez a megoldás biztosítja, hogy a munkáltató vagy kifizető által az adóalany érdekében teljesített kifizetést az adóalap számítása során figyelembe lehessen venni, azonban a számítás eredményeként meghatározott adót értelemszerűen az összevont adóalapba tartozó jövedelmek után kell megfizetni.
A személyi jövedelemadó előleg fizetési szabályai az adóalap-kiegészítés adóelőleg-alapnál történő figyelembe vétele miatt módosulnak, valamint azzal összefüggésben, hogy az adózók többségére vonatkozóan csak egy (az alsó) adókulcsot kell alkalmazni.
A Javaslat alapján módosul az adótábla. Az alsó kulcs 18 százalékról 17 százalékra, a felső kulcs 36 százalékról 32 százalékra csökken, a sávhatár 1 millió 900 ezer forintról 5 millió forintra emelkedik. Az adótábla változásával párhuzamosan módosulnak az adójóváírásra vonatkozó rendelkezések.
Az adókedvezmények, az adómentes jövedelmek rendszerének átalakítását a Javaslat az adóbázis szélesítése érdekében tartalmazza. Ennek részeként 2010-től a családi és a személyi kedvezmény kivételével megszűnnek az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények. Az önkéntes pénztári számlák, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számla javára történő rendelkezés szabályai változatlanok maradnak, illetve továbbra is lehetőség van az adó 1 százalékáról való rendelkezésre. Megszűnő kedvezmények:
• tandíjkedvezmény,
• alapítványi kedvezmény,
• őstermelői kedvezmény,
• biztosítások kedvezménye,
• magánnyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj, és a társadalombiztosítási megállapodás alapján
járó kedvezmény,
• az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény,
• háztartási szolgáltatások után járó kedvezmény.
A jelenleg adómentes (vagy jövedelemnek nem számító) pénzbeli és természetbeni juttatások a következők szerint adóznának:
a) marad a juttatásoknak egy olyan köre, amely adómentes (a szociális alapon történő juttatások, továbbá amelyek adó alá vonása nem értelmezhető);
b) lesz egy olyan juttatási kör, amely teljes egészében adókötelessé válik (üzemanyagmegtakarítás, napidíj, felszolgálási díj stb.);
c) a béren kívüli és egyéb juttatások közül
ca) meghatározott juttatások után évi 400 ezer forint keretben a munkáltató, valamint a kifizető egyes egyéb juttatások (például nyugdíjasnak, szakmunkástanulónak adott meleg étkeztetés, üdülési csekk) után az összevont adóadóalapra vonatkozó felső kulcsnak megfelelő adót fizet, a juttatást járulékkötelezettség nem terheli; a 400 ezer forintot meghaladó juttatás a természetbeni juttatás általános kulcsával adózik;
cb) egyes juttatások (például önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás) nem esnek a kedvezményes adókulcs alá, de azok is különadózó jövedelemmé válnak, azaz teljes egészében a munkáltatónál viselnek 54% szja-t és az adóval növelt érték után 27%
járulékot, míg az előbbieknek nem megfelelő juttatások a jogviszony szerint (jellemzően bérként) adókötelesek; cc) a munkáltatói lakáscélú támogatás, a szépkorúak jubileumi juttatása, valamint a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatójának illetménye (ösztöndíja) és egyéb pénzbeli juttatása adóterhet nem viselő járandóság lesz.
A kedvezményes 32 százalékos kulcs alatt adózó juttatások a Javaslat alapján az üdülési csekk, az üdülési szolgáltatás (dolgozó üdültetése céges üdülőben), a helyi utazási bérlet, a meleg étkeztetés formájában biztosított juttatás, az iskolakezdési támogatás, az iskolai rendszerű képzés, a nem iskolai rendszerű képzés (pl. tanfolyamok) kifizető, munkáltató által átvállalt díja.
A társasági adó változásaival összhangban megszűnnek az egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő egyes adóalap-kedvezményei (a helyi adó kedvezménye, a szabadalom, mintaoltalom költsége alapján érvényesíthető kedvezmény), valamint a 2010. évben a társasági adó mértékének változásával összhangban emelkedik a vállalkozói személyi jövedelemadó 16 százalékról 19 százalékra.

Részletes indokolás

a(z) 1. §-hoz

A Javaslat alapelvi szinten rögzíti, hogy az adó alapját a jövedelemből adóalap-növelő tételek hozzáadásával kell megállapítani.
Szintén indokolt annak külön kiemelése, hogy az érvénytelen szerződések alapján vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevételekkel, eszközölt kiadásokkal összefüggésben teljesíthető, illetve teljesítendő önellenőrzési kötelezettség, illetve lehetőség az adóelőlegre is vonatkozik.
Kártérítés, kárpótlás, kártalanítás bármely jellegű elmaradt jövedelmet pótolhat, ezért indokolt alapelvi szinten megfogalmazni, hogy az ilyen jellegű juttatás adókötelezettségét az elmaradt jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. Ugyanezen indok alapján került a késedelmi kamat vagy kötbér adókötelezettségére vonatkozó szabályozás az alapelvek közé.

a(z) 2. §-hoz

Az ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés átruházásához, kölcsönbe adásához, társaságból történő kivonásához kapcsolódóan bevezetett új szabályozáshoz igazodóan módosul az ilyen módon szerzett jövedelmek jövedelemszerzési helyének meghatározása az értelmező rendelkezések között, amely a törvény alapján belföld, azaz Magyarország.
Az adómentes jövedelmek átalakításának részeként adóterhet nem viselő járandósággá válik
- a szépkorúak jubileumi köszöntésekor folyósított juttatás;
- a katonai és rendvédelmi hallgatók ösztöndíja és egyéb juttatása; valamint
- a lakáscélú munkáltatói támogatás.
Az adóalap-megállapításának szabályaival összhangban módosul "a magánszemély összes jövedelme az adóévben" fogalom.

a(z) 3. §-hoz

A módosítás technikai jellegű, a lakáscélú munkáltatói támogatás adójogi megítélésének a változásával a juttatás részletszabályai az Szja törvény mellékletéből áthelyezésre kerültek.
A Javaslat szerint az átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, kistermelő) jövedelme az összevont adóalapba tartozik, amellyel összefüggésben szükséges rendelkezés, hogy adóterhet nem viselő járandóságnak minősül az átalányadózó magánszemélynél a telephelynek betudható átalányban megállapított jövedelem, ha olyan államban van telephelye, amely állammal a Magyarországnak van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.

a(z) 4. §-hoz

Az adóalap-megállapításának szabályaival összhangban módosulnak a jövedelem, a bevétel, a költség kategóriái.

a(z) 5. §-hoz

A munkáltató magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítése, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba történő munkáltatói hozzájárulása, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi foglalkoztatói hozzájárulás a Javaslat alapján a természetbeni juttatásként adóköteles jövedelemmé válik (a hatályos szabályok alapján ezen juttatások egy adott korlát alatt nem számítottak a magánszemély jövedelmének, a korlát fölött pedig munkaviszonyból származó jövedelemként adóznak). 2010-től a juttatás egésze külön adózó jövedelem lesz, amely után a kifizetőt 54 százalék személyi jövedelemadó (és 27 százalék járulék) terhel. A Javaslat szerint a magánnyugdíjpénztárba támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más által megfizetett összeg továbbra is jövedelemnek nem számító tétel marad.

a(z) 6. §-hoz

Az adóalap-megállapítás szabályainak változása miatt a Javaslat pontosítja az adó megállapításának szabályait.

a(z) 7. §-hoz

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál a hatályos szabály szerint önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a személyes munkavégzés címén költségként elszámolt vállalkozói kivét. A Javaslat 2010-től a kivét-kiegészítés bevezetését tartalmazza, amely az Szja törvény alkalmazásában - ezen időponttól -ugyancsak önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
Amennyiben a vállalkozói kivét éves összege nem éri el az adóévben a tevékenységre jellemző keresetet (a tevékenységre jellemző, piaci viszonyoknak megfelelő díjazást, de legalább az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által az adóévre közzétett, az egyes FEOR számok szerint meghatározott kereset éves összegét), úgy a vállalkozói osztalékalap, de legfeljebb abból az a rész, amely a vállalkozói kivéttel együtt eléri a tevékenységre jellemző keresetet, kivét-kiegészítésnek minősül.
A kivét-kiegészítés esetében a jövedelemszerzés időpontja az adóévről szóló adóbevallás benyújtására előírt határidő utolsó napja.
Az egyéni vállalkozó a kivét-kiegészítés után adóelőleget fizet, ugyanakkor a vállalkozói osztalékalap utáni adó megállapításakor a kivét-kiegészítés összegével a vállalkozói osztalékalapot csökkentenie kell (lásd a 18. §-hoz fűzött indokolást).

a(z) 8. §-hoz

Az Szja törvény alkalmazásában nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése címén felvett, a társas vállalkozás által költségként elszámolt ellenérték (az ún. személyes közreműködői díj). A Javaslat 2010-től bevezeti a személyes közreműködői díj-kiegészítést, és azt - hasonlóan a személyes közreműködői díjhoz - nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősíti. Ha a személyes közreműködői díj éves összege az adóévben nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet (a tevékenységre jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást, de legalább az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által az adóévre közzétett, az egyes FEOR számok szerint meghatározott kereset éves összegét), személyes közreműködői díjkiegészítésnek minősül az osztalékból, illetve az adózott eredményből megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítés is.
A személyes közreműködő a személyes közreműködői díj-kiegészítés után adóelőleget fizet.
A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a magánszemély által vezetett nyilvántartás alapján a személyes közreműködői díj-kiegészítésnek megfelelő jövedelem után utóbb ismételten nem keletkezik adókötelezettség.
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet értelmében munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás. 2009-ig az Szja törvény a 9 Ft/km költségtérítést csak a munkában töltött napokra engedte "adómentesen" kifizetni. 2010-től a hétvégi hazautazásra is adható a 9 Ft/km költségtérítés.

a(z) 9. §-hoz

A Javaslat szerint 2010-től egyéb jövedelemnek minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ellenőrzött külföldi társaság magánszemély tagjánál az ellenőrzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napján kimutatott adózott eredményének a felosztott osztalékkal csökkentett részéből a magánszemély részesedésére jutó része, ha a magánszemély és az ellenőrzött külföldi társaság egymással a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban állnak vagy ha a magánszemély közvetetten rendelkezik részesedéssel az ellenőrzött külföldi társaságban, az ellenőrzött külföldi társaságban közvetlen részesedéssel rendelkező külföldi társaságban közvetlenül többségi befolyással rendelkezik.
Az ellenőrzött külföldi társaságban megszerzett jövedelem esetében a jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adózott eredményt az ellenőrzött külföldi társaság arra jogosult szerve jóváhagyta.
A magánszemély az ellenőrzött külföldi társaságban megszerzett jövedelméről, a jövedelem után megfizetett adóról (előbbiek halmozott összegéről), figyelemmel a nyilvántartott (halmozott) adózott jövedelmet csökkentő tételekre is, nyilvántartást vezet.
Nem kell jövedelemként figyelembe venni az ellenőrzött külföldi társaság magánszemély tagjánál az ellenőrzött külföldi társaságtól osztalék (felosztott nyereség vagy más hasonló) címen megszerzett bevételt, ha annak összege nem haladja meg a magánszemély által nyilvántartott (halmozott) adózott jövedelmet. Ha a magánszemély tag az ellenőrzött külföldi társaságban meglévő részesedését ellenérték fejében átruházza, részesedését a társaságból kivonja, vagy a társaság jogutód nélkül megszűnik, a jövedelem megállapítása során a részesedés megszerzésére fordított értékét növeli a nyilvántartott (halmozott) adózott jövedelemnek az átruházott, kivont, megszűnt részesedéssel arányos része. A jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezések alkalmazása szempontjából az ellenőrzött külföldi társaság társas vállalkozásnak, a magánszemély ellenőrzött külföldi társaságban meglévő részesedése pedig értékpapírnak minősül.
A magánszemély által vezetett nyilvántartás szerinti halmozott adózott jövedelmet csökkenti az ellenőrzött külföldi társaságból származó jövedelemmel összefüggésben jövedelemként figyelembe nem vett összeg (osztalék), továbbá a részesedés átruházásából, társaságból történő kivonásából származó, illetve a társaság jogutód nélküli megszűnése következtében keletkező jövedelem megállapítása során a részesedés megszerzésére fordított értékét növelő összeg.
Az ellenőrzött külföldi társaságban megszerzett jövedelem 2010-től hatályba lépő adókötelezettségével összefüggésben átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy amennyiben a magánszemély az ellenőrzött külföldi társasággal már 2010. január 1-jén kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, úgy e magánszemély tagnál egyéb jövedelemként kell figyelembe venni az ellenőrzött külföldi társaság 2010. adóévét megelőző adóévek felhalmozott, de fel nem osztott nyereségét. Ebben az esetben a jövedelem megszerzésének időpontja 2010. január 1-je.

a(z) 10. §-hoz

Az összevont adóalapot képező jövedelmek után fizetendő adó meghatározásához - összefüggésben a 11. §-ban az adó mértékére vonatkozóan javasolt rendelkezéssel - a Javaslat a 2010. évtől módosítja az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adóalap-megállapítási szabályát. Eszerint a személyi jövedelemadó alapja, a jövedelem-megállapítási előírások szerint meghatározott jövedelem (bruttó bér, munkadíj, személyes közreműködői díj, vállalkozói kivét, önálló tevékenységből származó, illetve egyéb jövedelem), kiegészítve az összegére a foglalkoztatói társadalombiztosítási járulék-mérték, illetve kifizetői eho-mérték szerint számított adóalapkorrekciós összeggel. Ugyanakkor a munkáltatói (kifizetői) és a biztosítottak által fizetendő járulékok alapja változatlanul a jövedelem-megállapítási előírások szerint meghatározott jövedelem, annak megemelésére ("bruttósítására") a közteherviselési rendszer módosítása miatt nem kerül sor.

a(z) 11. §-hoz

A Javaslat alapján 2010-től változnak az összevont adóalapra vonatkozó adókulcsok. Az adót az összevont adóalap után továbbra is két kulccsal kell számítani. Emelkedik az első sávhatár, 1 millió 900 ezer forintról 5 millió forintra. Az alsó kulcs 18 százalékról 17 százalékra, a felső kulcs 36 százalékról 32 százalékra csökken. A 32 százalékos felső kulcs tartalmazza a magánszemély megszűnő 4 százalékos különadójának megfelelő mértéket is.

a(z) 12. §-hoz

Az adóalap-megállapítás változásaival együtt módosul a számított adó meghatározásának a szabálya.

a(z) 13. §-hoz

Az átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, őstermelő) jövedelme a Javaslat szerint az összevont adóalapba tartozik, ezzel összefüggésben a rendelkezés arra vonatkozik, hogy milyen módon kell eljárnia a külföldön fizetett adó beszámításakor, ha olyan államban fizetett személyi jövedelemadót, amellyel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.

a(z) 14. §-hoz

A módosuló adómértékekkel összhangban változnak az adójóváírás szabályai is 2010-től. A Javaslat alapján az adójóváírás a bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés 17 százaléka lesz, de legfeljebb havi 15 100 forint (évente összesen maximum 181 200 forint), amely teljes összegben 3 millió 188 ezer forint éves összes jövedelemig, 12 százalékkal számolt csökkenő összegben pedig 4 millió 698 ezer forintig jár.

a(z) 15. §-hoz

A Javaslat pontosítja az adóterhet nem viselő járandóságok adójának a levonására vonatkozó rendelkezést az adóalap megállapítása szabályainak a változásával összhangban.

a(z) 16. §-hoz

Az összevont adóalap adóját csökkenti a kivét-kiegészítés összegére jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó, továbbá a személyes közreműködői díj-kiegészítésre jutó átlagos társasági adó.

a(z) 17. §-hoz

Az adóelőleg-fizetésre vonatkozó hatályos szabályok a többkulcsos, erősen progresszív adótábla létezésének időszakában alakultak ki, amelyek a Javaslat szerinti két adómérték, és az adózók többsége számára egy kulccsal történő adózás esetén szükségtelenül bonyolultak és áttekinthetetlenek. A Javaslat igazodva a 2010-től javasolt két adókulccsal történő adómegállapításhoz fő szabályként mondja ki, hogy a magasabb adókulccsal csak akkor kell az adóelőleget megállapítani, ha a magánszemély éves várható összevont adóalapja nyilatkozata szerint, vagy a kifizető ismeretei szerint - az általa történt kifizetések alapján - meghaladja az alsó adókulcsú adóalap sávhatárát. A Javaslat ugyanakkor megőrzi a munkáltatókra vonatkozóan eddig kialakult gyakorlatot is. Megmarad az a lehetőség is, hogy a munkáltató az év végi adókülönbözet minimalizálását eredményező eltérő módszert választhasson, azonban a választott módszert nem kell engedélyeztetni, csak bejelenteni. A kifizetők és az érintett magánszemélyek számára egyaránt további egyszerűsítést jelent, hogy az önálló tevékenység számlázott bevételéből nem kell adóelőleget levonni akkor sem, ha a magánszemély nem egyéni vállalkozó vagy őstermelő.
A Javaslat nagyobb hangsúlyt ad a magánszemély nyilatkozattételi lehetőségének azzal, hogy a nyilatkozatában megadott tényezők (éves várható összevont adóalap, költségek, adóterhet nem viselő járandóságok, adójóváírás, családi kedvezmény stb.) saját maga határozza meg a bevételéből levonandó adóelőleget, figyelembe véve azt, hogy a Javaslatban meghatározott eltérést meghaladó adóelőleg-alulfizetés esetén utólagos, bevallási és bírságfizetési kötelezettsége keletkezhet.

a(z) 18. §-hoz

Az Szja törvény hatályos rendelkezése alapján a vállalkozói osztalékalap utáni adó 25 százalék. A kivét-kiegészítés bevezetésével összefüggő rendelkezés szerint a 25 százalékos adót a vállalkozói osztalékalapnak a kivét-kiegészítéssel csökkentett része után kell megfizetni.

a(z) 19. §-hoz

A Javaslat az adóbevételek növelését célzó rendelkezést tartalmaz, amely a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény meghatározása szerinti ingatlannal rendelkező társaságban részesedéssel rendelkező külföldi magánszemély belföldi adókötelezettségét állapítja meg, arra az esetre, ha ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedését (értékpapírt) ellenérték fejében elidegeníti, kölcsönbe adja, vagy a részesedését a társaságból kivonja, és erre tekintettel szerez jövedelmet.

a(z) 20. §-hoz

A munkáltató magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítése, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba történő munkáltatói hozzájárulása, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi foglalkoztatói hozzájárulás a Javaslat alapján a természetbeni juttatásként adóköteles jövedelemmé válik (a hatályos szabályok alapján ezen juttatások egy adott korlát alatt nem számítottak a magánszemély jövedelmének, a korlát fölött pedig munkaviszonyból származó jövedelemként adóznak). 2010-től a juttatás egésze külön adózó jövedelem lesz, amely után a kifizetőt 54 százalék személyi jövedelemadó (és 27 százalék járulék) terhel.
Ugyanígy teljes mértékben természetbeni juttatásként adókötelessé válik a jelenleg adott korlátig adómentes, afölött az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adózó, szövetkezeti tag részére a szövetkezet közösségi alapjából természetben adott juttatás.

a(z) 21. §-hoz

A Javaslat a kedvezményesen adózó béren kívüli és egyéb természetbeni juttatások körét tartalmazza. Ezen juttatási körbe tartozna az
- üdülési csekk (kivéve a szociálisan rászorulónak pályázat alapján juttatott üdülési csekket),
- a dolgozó üdültetése céges üdülőben,
- helyi utazási bérlet,
- meleg étkeztetés formájában biztosított juttatás,
- iskolakezdési támogatás,
- iskolai rendszerű képzés,
- nem iskolai rendszerű képzés (pl. tanfolyamok).
Az ezen körbe tartozó juttatások kedvezményes adózása munkavállaló, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében együttesen évi 400 ezer forint juttatásra vonatkozhat, ezen belül az egyes juttatásokra nincsenek korlátok. A 400 ezer forintot meg nem haladó juttatás után a munkaadó, a kifizető a magasabb adókulcsnak megfelelő, azaz 32 százalékos mértékű adót fizet és a juttatást járulékkötelezettség nem terheli. A 400 ezer forintot meghaladó juttatás értéke után a munkáltató, kifizető a természetbeni juttatások 54 százalékos adókulcsával fizet adót. A munkáltatónak, kifizetőnek magánszemélyenként nyilvántartást kell vezetnie a juttatások kedvezményes és általános kulccsal adózó részéről.
Kedvezményesen adózó természetbeni juttatás egyéb személyi körben is adható (szakképző iskolai tanulónak, szakmai gyakorlaton lévő hallgatónak, nyugdíjas volt munkavállalónak, szakszervezeti tagnak stb. történő juttatás), ekkor azonban nem a 400 ezer forint együttes korlát, hanem egyedi korlátok érvényesülnek. Az egyedi korlátok a hatályos szabályozásnak megfelelően meleg étkeztetés esetében havi 12 ezer forint, üdülési csekk, üdülési szolgáltatás esetében a havi minimálbér összege).
Az egyes juttatások részletszabályai változatlanok.

a(z) 22. §-hoz

2010. január 1-jén lép hatályba az Szja törvény azon új rendelkezése, mely szerint, ha kamat, jogdíj vagy szolgáltatási díj címén kifizetés történik olyan külföldi illetőségű magánszemély részére, amely állammal (a magánszemély illetősége szerinti állammal) Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére, a magánszemély részére kifizetett (juttatott) bevétel egésze jövedelem, amely jövedelem után 30 százalék az adó mértéke. Az adót - amennyiben a bevétel kifizetőtől származik - a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be. Ha a bevétel juttatása nem pénzbeli formában történik, a juttatást terhelő adó megfizetésére a kifizető köteles. Nem kell az új rendelkezést alkalmazni a Magyar Állam, az államháztartás alrendszerei vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett, jóváírt kamatra, a hitelintézetnél elhelyezett betétre fizetett, jóváírt kamatra, valamint a késedelmi kamatra.

a(z) 23. §-hoz

Az Szja törvény 1. számú melléklete a Javaslat 1. melléklete szerint módosul.

II. Fejezet

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

Általános indokolás

A társasági adótörvény módosításával a Javaslat célja - alapvetően a különadó megszűnésével - a versenyképesség megtartása és az adóátrendezés forrásigényének megteremtése. Ez az adózás előtti eredmény korrekciós tételeinek részbeni megszűnését, valamint a 16 százalékos adómérték 19 százalékra emelését jelenti. Emellett a Javaslat a gazdasági világválság hatásait, valamint a körbetartozás hatásait enyhítő, a foglalkoztatás feltételeit javító intézkedéseket, továbbá az adóelkerülést nehezítő rendelkezéseket tartalmaz.
A beruházáshoz, a foglalkoztatáshoz, a kapott jogdíjhoz, a kamathoz, valamint a kutatásfejlesztéshez kapcsolódó, és a holdingközpontok létrejöttét segítő kedvezmények kivételével az adóalap-kedvezmények megszűnnek.
Megmaradnak azok a korrekciós tételek, amelyek jellemzően a számviteli szabályozástól jelentenek eltérítést. Így például a kapott osztalék továbbra is csökkenti az adóalapot, korrekciós tétel marad a nem realizált árfolyam-különbözet, a követelések értékvesztése, a céltartalék, illetve a nem jelentős hiba miatti ellenőrzési, önellenőrzési megállapítás.
Az eddigiektől eltérően társasági adóalapot képez a reprezentáció és az üzleti ajándék a személyi jövedelemadóban az adómentes juttatások átalakításával összefüggésben, ugyanakkor a személyi jövedelemadóban ezek a juttatások adómentesek lennének.
Megszűnő kedvezmények:
• szabályozott piacon kötött ügylet nyeresége alapján történő adóalap-csökkentés,
• üvegházhatású gázok kibocsátási egységének elidegenítésékor elért nyereség alapján történő adóalap-csökkentés,
• szabadalom, mintaoltalom költsége alapján kis- és középvállalkozásoknál érvényesíthető kedvezmény,
• kis- és középvállalkozásokba történő befektetésen realizált árfolyamnyereség levonhatósága,
• képzőművészeti alkotás beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény,
• helyi iparűzési adó adóalap-csökkentésként történő érvényesítése,
• adott/kapott támogatás.
Megmaradó korrekciós tételek:
a) Beruházáshoz, innovációhoz és holding tevékenység ösztönzéséhez kapcsolódó kedvezmények
• fejlesztési tartalék-képzés kedvezménye,
• számviteli elszámolástól eltérő értékcsökkenési leírási szabályok, köztük valamennyi gyorsított értékcsökkenés,
• kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye,
• bejelentett részesedéshez kapcsolódó korrekciós tételek,
• K+F közvetlen költség alapján érvényesíthető kedvezmények,
• kapott jogdíj felének adóalapból történő levonhatósága,
• kapcsolt vállalkozásnak/tól adott/kapott kamat alapján történő módosítások (az unió döntésétől függően).
b) Foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmények
• az iskolai rendszerű szakképzéshez kapcsolódó gyakorlati képzést ösztönző kedvezmény,
• munkanélküli foglalkoztatása alapján érvényesíthető kedvezmény,
• legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása alapján érvényesíthető kedvezmény,
• mikrovállalkozások létszámnövelési kedvezménye.
c) Számviteli elszámolás és az adózás eltérése által indokolt adóalap eltérítés
• kapott osztalék levonhatósága,
• kivezetett részesedésre jutó bevétel miatti csökkentő tétel,
• visszavásárolt részesedés bevonása alapján érvényesíthető levonás,
• társasháztól kapott, személyi jövedelemadóval adózott bevétel miatti csökkentés,
• átszámítási különbözet miatti korrekciók, ha változik a könyvelés pénzneme,
• céltartalék-képzés és felhasználás korrekciói,
• követelések értékvesztése/visszaírása miatti korrekciók,
• nem realizált árfolyam-különbözethez tartozó korrekciók,
• ellenőrzési, önellenőrzési megállapításhoz kapcsolódó korrekciók.
d) Nemzetközi (közösségi) adózási előírások érvényesítése
• szokásos piaci ár miatti korrekciók,
• kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás és kedvezményezett részesedéscsere miatti korrekciók,
• alultőkésítés miatti növelő tétel,
• elhatárolt veszteség levonhatósága.
e) Egyéb
• adomány miatti kedvezmény,
• bírság, adózási jogkövetkezményekkel kapcsolatos korrekciók,
• hitelezési veszteség miatti növelő tétel,
• vállalkozási tevékenység érdekében el nem ismert/elismert költségek példálózó felsorolása,
• nonprofit szervezetek (például alapítvány, társadalmi szervezet, egyház, közhasznú jogállású nonprofit gazdasági társaság) speciális korrekciós tételei, (pl. a nonprofit gazdasági társaság által tagnak adott vagyon az adómentes saját tőke terhére), másrészt adóalapot csökkentő tételek (például közhasznú jogállású alapítványnál a vállalkozási tevékenység nyereségének 20 százaléka, egyháznál az adózás előtti nyereségnek az a része, amely az adóévben és az azt követő adóévben a cél szerinti tevékenység bevételét meghaladó költségével egyezik meg).
Az adóalapot érintő változások miatt átmeneti rendelkezésekkel kell biztosítani, hogy az adózót a változás előtt meghozott döntések miatt ne érje hátrány (például, ha kis- és középvállalkozásban pénzbeli hozzájárulással tőkét emelt 2009. december 31-éig, akkor a részesedés elidegenítésekor lehetősége legyen az árfolyamnyereség adóalapból történő levonására).
Továbbra is megmarad az 50 millió forint adóalapig meghatározott feltételek teljesülése esetén érvényesülő 10 százalékos adókulcs.
Az adókulcs 2010-re átmenetileg 19 százalékra emelkedik.

Részletes indokolás

a(z) 24. §-hoz

A Javaslat újrafogalmazza a külföldi adóalanyokat. E szerint a külföldi vállalkozó mellett adóalany lesz a külföldi szervezet és az ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagja is. Külföldi szervezetnek a külföldi személy (törvény 4. § 27. pont) és a belföldi jogszabály alapján létrejött, de az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőséggel rendelkező személy tekintendő akkor, ha
• a külföldi székhelye, illetősége szerinti állammal Magyarország nem kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére, és
• magánszemélynek nem minősülő belföldi személy kamatot, jogdíjat vagy szolgáltatásnyújtás esetén ellenértéket fizet, juttat számára.
Ingatlannal rendelkező társaság tagja ugyancsak a külföldi személy és az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségűnek minősülő nem magánszemély, ha olyan társaságban rendelkezik részesedéssel, amely társaság belföldön lévő ingatlannal rendelkezik (Tao. új 18/a pont).

a(z) 25. §-hoz

A Javaslat a törvény fogalmait módosítja, illetve új fogalmakat vezet be.
• Új fogalom a behajthatatlan követelés: a számviteli törvény által meghatározottak mellett ilyennek tekintendő azon követelésnek a 20 százaléka is, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, de még nem évült el, illetve érvényesíthető a bíróság előtt.
• A Javaslat szigorítja a bejelentett részesedés fogalmát. A módosítás szerint nem lehet bejelenteni a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben szerzett részesedést, ha ezen személyek mérlegfőösszegében az ingatlanok értékének aránya a részesedés megszerzésének időpontjában meghaladja a 75 százalékot. A másik szigorítás szerint átalakulás során a korábban be nem jelentett részesedés kivezetésével szerzett részesedés nem jelenthető be.
• Az ingatlannal rendelkező társaság fogalmának meghatározásához kapcsolódik az elismert tőzsde fogalma, amely azonos a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 4. §-ának 18. pontjában megfogalmazottakkal. E szerint elismert tőzsde: a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által elismert tőzsde, amely
a) rendszeresen működik,
b) működését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tőzsdei bevezetést és a szerződéskötés feltételeit a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott előírások szabályozzák,
c) olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidős ügyletekre napi letét-elhelyezési követelmény vonatkozik és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának értékelése szerint megfelelő biztonságot nyújt.
• A Javaslat módosítja az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát. E szerint bármely államban működő társaság (akár EU tagállam, akár az EGT tagja) lehet ellenőrzött külföldi társaság. Független a megítélés attól is, hogy az érintett állam és a Magyar Köztársaság kötött-e egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére. Mindezt azonban csak akkor kell vizsgálni, ha a külföldi társaság közvetlen és közvetett tagjai (részvényesei) közül belföldi (magyar) illetőségű magánszemélyek legalább 10 százalék részesedéssel rendelkeznek. Ha ez a feltétel fennáll, akkor két körülmény határozza meg e jogállást: (i) a fizetendő adó mértéke, és (ii) a valódi gazdasági jelenlét, illetve annak hiánya.
• Az ingatlannal rendelkező társaság fogalma a külföldi által birtokolt részesedésen elért nyereség adóztatásához szükséges. A fogalom szerint ilyen társaságnak az az adózó minősül, amelyben az eszközökön belül az ingatlanok értéke több mint 75 százalék és amelynek külföldi illetőségű tagja van (volt) az adóévben. Az illetőséget nyilatkozat alapján lehet figyelembe venni Az ingatlanok értékének arányát az eszközök piaci értéke alapján kell számítani. Ehhez minden adóévben értékelni kell az eszközöket a beszámoló adatai alapján. Abban az esetben, ha az adózónak belföldi ingatlannal rendelkező kapcsolt vállalkozásai is vannak, akkor együttes adataik alapján kell vizsgálni, nem minősülnek-e ilyen vállalkozásnak. Az adatokról a kapcsolt vállalkozások kölcsönösen tájékoztatják egymást az adóbevallás esedékességétől számított 60 napon belül. Ha a kapcsolt vállalkozások adatait is figyelembe véve a vállalatcsoport ingatlannal rendelkezőnek minősül, akkor valamennyi tagja önállóan is annak számít. A soron következő beszámoló elfogadásig az előző évi adatok alapján kell a társaság e minőségét meghatározni.
• Új fogalom a nyilvántartott értékvesztés, amelyet az egy éven túl lejárt követelések kezelésével összefüggésben tartalmaz a Javaslat. Nyilvántartott értékvesztés a követelésekre korábban elszámolt és adózás előtti eredmény növelésként figyelembe vett értékvesztés, csökkentve az adóalapból levont értékvesztéssel. E fogalom alapján például a hitelintézetnél a pénzügyi szolgáltatásból származó követeléshez kapcsolódóan nem lehet nyilvántartott értékvesztés, mivel az elszámolt értékvesztés nem növeli az adózás előtti eredményt.

a(z) 26. §-hoz

A Javaslat az ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés elidegenítése miatt az adókötelezettség keletkezését az elidegenítés napjával keletkezteti. Ez azt jelenti, hogy csak akkor kell a külföldi illetőségűnek adóalanyként bejelentkezni, ha ez a tény bekövetkezik.

a(z) 27. §-hoz

A Javaslat itt fogalmazza meg, hogy hol található a Tao.-ban a külföldi szervezet és az ingatlannal rendelkező társaság tagja adóalapjának meghatározására vonatkozó előírás.

a(z) 28. §-hoz

A Javaslat az adózás előtti eredményt csökkentő tételeket érintő változásokat tartalmazza a következők szerint:
• A kapott osztalék és a részesedés megszerzésekor elért nyereség adóalapból történő levonását - főszabályként - továbbra sem teszi lehetővé, ha az osztalékot ellenőrzött külföldi társaság fizette (juttatta) az adózó számára vagy az adózó ellenőrzött külföldi társaságból vont ki részesedést. Tekintettel azonban arra, hogy a Javaslat szerint bizonyos esetekben a jövedelem keletkezésekor (annak felosztásától függetlenül) lenne adóköteles az ellenőrzött külföldi társaság jövedelméből az adózóra részesedése arányában jutó rész, ezért a jövedelem kivonásakor az adóztatott mértékig lehetővé teszi a Javaslat az adózás előtti eredmény csökkentését.
• A Tao. a vállalkozási tevékenység érdekében az el nem ismert költségek között nevesíti (3. számú melléklet A) fejezet 11. pont) a gazdasági társaságokról szóló törvényben előírt saját tőke jegyzett tőke-arány tartását, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztést. A Javaslat a kétszeres adóztatás elkerülése érdekében ezen értékvesztés visszaírására adózás előtti eredménycsökkentést fogalmaz meg.
• A Javaslat a K+F tevékenységhez kapcsolódó adóalap-kedvezménynél egyértelművé teszi, hogy csak a saját tevékenységként végzett kutatás közvetlen költsége vonható le az adózás előtti eredményből, továbbá, hogy nem vonható le a közvetlen költségnek az a része, amelyet - közvetlenül vagy közvetve - másik adózó, külföldi vállalkozó belföldi telephelye vagy egyéni vállalkozó kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatásként nyújtott az adózó számára. A K+F tevékenység meghatározásánál a számviteli törvényben szereplő fogalom mellett a Frascati Kézikönyv fogalom meghatározására is tekintettel kell lenni.
• A Javaslat új kedvezményt tartalmaz, amely lehetővé teszi - a költségek eredmény terhére történő elszámolása mellett - a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítási költségnek az adózás előtti eredményből történő levonását a műemléket, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt tárgyi eszközként nyilvántartó adózónál.
• A Javaslat módosítja a közhasznú, közcélú támogatásokhoz kapcsolódó korrekciós tételeket. Azon előírást figyelembe véve, amely szerint nem kell növelni az adózás előtti eredményt az adott támogatással, ellenérték nélkül átadott eszköz, ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás értékével, az adózás előtti eredménycsökkentés csak a kiemelkedően közhasznú szervezet részére adott támogatáshoz, illetve a tartós adományozási szerződés alapján nyújtott támogatáshoz kapcsolódik. Ezek mértéke azonos a korábbiakkal, azaz kiemelkedően közhasznú szervezet részére adott támogatásnál a támogatás 50 százaléka, tartós adományozási szerződés alapján nyújtott támogatásnál a támogatás 20 százaléka, amelyek egyik esetben sem haladhatják meg a támogatást nyújtó adózó adózás előtti nyereségét. Az adomány fogalmának hatályon kívül helyezése miatt itt fogalmazza meg a Javaslat, hogy a támogatás alapján az adózás előtti eredmény csökkentésének feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot.

a(z) 29. §-hoz

A Javaslat az adózás előtti eredmény növelésére vonatkozó előírásokat módosítja, illetve új előírást fogalmaz meg a következők szerint:
• A Javaslat szerint, ha az ellenőrzött külföldi társasággal az adózó kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, akkor a részesedésére jutó fel nem osztott nyereséggel abban az adóévben kell növelnie az adóalapját, amelyben a nyereség képződött.
• A Javaslat - a hitelintézetekkel azonosan - a prudenciális előírások szerint működő pénzügyi vállalkozást is mentesíti a pénzügyi szolgáltatásból származó követelésre elszámolt értékvesztés adózás előtti eredménynövelési kötelezettsége alól.
• A Javaslat biztosítja, hogy ismételt kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén ne keletkezzen adókötelezettség az átalakuló, a részesedéscserét kezdeményező társaság tagjánál addig, amíg a részesedést véglegesen nem vonja ki.
• A Javaslat szerint - a hitelintézetekkel azonosan - a prudenciális előírások szerint működő pénzügyi vállalkozásnak sem kell kötelezettségként számításba venni a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló tartozást, amikor azt vizsgálja, hogy fennáll-e az alultőkésítés.

a(z) 30. §-hoz

A Javaslat az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, a lakásszövetkezet, az egyház, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a felsőoktatási intézmény és az európai területi együttműködési csoportosulás vállalkozási tevékenységből származó adózás előtti eredményét módosító tételeket a megszűnő korrekciós tételek figyelembe vételével határozza meg (amely jellemzően a korrekciós tételekre történő hivatkozás módosítását jelenti).
Módosított előírás a Javaslatban, hogy a kapott támogatással (juttatással) az alapítványnak, közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, és az alapítványokkal azonosan adózó felsőoktatási intézménynek a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú besorolásuktól függetlenül növelnie kell az adóalapját, ha az adóév utolsó napján az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásuk van. A kapott támogatás (juttatás) összegének arányos részét a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek kell adóalap növelő tételként figyelembe venni, ha a vállalkozási tevékenységből származó bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket. Az arányt a kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértékét meghaladóan elért vállalkozási bevétel és a vállalkozási tevékenység bevétele hányadosaként kell meghatározni.

a(z) 31. §-hoz

A Javaslat az iskolaszövetkezet adózás előtti eredményét módosító tételeket a megszűnő korrekciós tételek figyelembe vételével határozza meg (amely jellemzően a korrekciós tételekre történő hivatkozás módosítását jelenti).

a(z) 32. §-hoz

A Javaslat az MRP adózás előtti eredményét módosító tételeket a megszűnő korrekciós tételek figyelembe vételével határozza meg (amely jellemzően a korrekciós tételekre történő hivatkozás módosítását jelenti).

a(z) 33. §-hoz

A Javaslat a vízitársulat, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet adózás előtti eredményét módosító tételeket a megszűnő korrekciós tételek figyelembe vételével határozza meg (amely jellemzően a korrekciós tételekre történő hivatkozás módosítását jelenti).
Módosított előírás a Javaslatban, hogy a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás összegével meg kell növelnie az adózás előtti eredményét, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van. Ez azonban csak akkor jelent nagyobb adózás előtti eredménynövelést számára, ha feltételezzük, hogy a kapott támogatás egészéről - a 2010 előtti szabályok szerint - nem adna ki igazolást az adózó.

a(z) 34. §-hoz

A Javaslat a külföldi szervezet adóalapját határozza meg. E szerint adóalap
• a kamat (ideértve az értékpapír-kölcsönzés díját is) teljes összege, kivéve a Magyar Állam, az államháztartás alrendszerei vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett kamatot, a hitelintézet által a nála elhelyezett betétre fizetett kamatot, és a késedelmi kamatot,
• a jogdíj teljes összege,
• a szolgáltatási díj teljes összege.
A kamatot és a szolgáltatási díj ellenértékét a számviteli elszámolások alapján kell elszámolni, jogdíj esetén pedig a Tao. fogalom-meghatározását kell alapul venni. Az adóköteles jövedelmeket a juttató által kimutatott összegben kell figyelembe venni. Az adó megállapítására, megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza.

a(z) 35. §-hoz

A Javaslat az ingatlannal rendelkező külföldi társaság tagjának az adóalapját határozza meg. Az adóalap az ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés elidegenítésekor keletkező nyereség. A Javaslat ezzel a nemzetközi gyakorlatban elfogadott adóztatást fogalmaz meg arra az esetre, ha egy külföldi személy (Tao. 4. § 27. pont) vagy magánszemély olyan társaságban lévő részesedését idegeníti el, amely társaságban - piaci értéken számítva - az eszközök több mint 75 százaléka belföldön lévő ingatlan. A nyereség adóztatása akkor válik majd lehetségessé, ha nincs egyezmény a részesedéssel rendelkező illetősége szerinti állammal, illetve, ha az egyezmény az adóztatást lehetővé teszi. Nem alkalmazható viszont olyan egyezményes államban illetőséggel bíró esetében, amely állammal kötött egyezmény nem tartalmazza a fenti lehetőséget. Magyarországnak 65 országgal van adóegyezménye, melyek közül 44 nem tartalmaz ingatlan-klauzulát. A fennmaradó 21-ből 13 csak a közvetlen tulajdonlás esetén teszi lehetővé az adóztatást, 6 esetben megengedett a közvetlen és közvetett tulajdonlás (ez utóbbi nem tartalmaz korlátozást a közvetett tulajdonosok szintjére vonatkozóan), illetve további 2 egyezmény szintén lehetővé teszi mindkét esetet, azzal a különbséggel, hogy a közvetett tulajdonlást csak két lépcsőben értelmezi.
A Javaslat megfogalmazza, hogy mi tekintendő elidegenítésnek, illetve, hogy milyen árfolyamon kell az adóalapot forintra számítani. Az adóbevallásról és a befizetésről az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezik, amely szerint e kötelezettségek esedékessége az elidegenítés évét követő év november 20-a.

a(z) 36. §-hoz

A Javaslat a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján előírt adózás előtti eredménymódosítást kiterjeszti a nem pénzbeli hozzájárulással történő cégalapításra is, ha az alapítás következtében az alapító többségi befolyással fog rendelkezni az adózóban. Kiterjeszti továbbá a Javaslat a korrekciós kötelezettséget a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, illetve az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre is, úgy, mintha a telephely önálló vállalkozás lenne.

a(z) 37. §-hoz

A Javaslat a társasági adó mértékének 19 százalékra emeléséről rendelkezik, és ezzel összefüggésben módosítja a 10 százalékos adókulcsot alkalmazók számára az adómegtakarítás lekötött tartalékba történő helyezésére vonatkozó előírást. A külföldi szervezet jövedelme után a Javaslat 30 százalék (forrás)adómértéket ír elő.

a(z) 38. §-hoz

A Javaslat szerint a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnál az adómentességnél figyelembe vehető adóalapot nem kell az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére adott támogatással módosítani, mivel ez a támogatás a társasági adó rendszerében javasolt módosítások elfogadásával nem kedvezmény.

a(z) 39. §-hoz

A Javaslat új lehetőségként a kis- és középvállalkozások számára a korábbinál kedvezőbb feltételekkel teszi lehetővé fejlesztési adókedvezmény igénylését. A feltétel jelenértéken legalább 500 millió forint beruházás megvalósítása és az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben
a) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának kisvállalkozásnál legalább 20 fővel, középvállalkozásnál legalább 50 fővel történő növelése a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámához mérve, vagy
b) az elszámolt, évesített bérköltségnek kisvállalkozásnál legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének ötvenszeresével, középvállalkozásnál százszorosával történő növelése a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített bérköltségéhez viszonyítva.

a(z) 40. §-hoz

A Javaslat a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó előírást kiterjeszti az ingatlannal rendelkező társaság tagjára. A másik módosítás a külföldön osztalékadóként levont adóra is megengedi a beszámítást, ha az osztalék vagy a fel nem osztott eredmény adóköteles Magyarországon.
Mindkét esetre vonatkozik, hogy a beszámítható adó nem haladhatja meg a külföldön fizetett (fizetendő), illetve a nemzetközi szerződés alapján külföldön érvényesíthető adó közül a kisebb összeget, nemzetközi szerződés hiányában a jövedelemre külföldön megfizetett (fizetendő) adó ráfordításként elszámolt összegének 90 százalékát, de minden esetben legfeljebb az adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adót.

a(z) 41. §-hoz

A Javaslat az adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tételek változásához átmeneti előírásokat fogalmaz meg, annak érdekében, hogy az adózókat a változás előtt meghozott döntések miatt ne érje hátrány. Ennek alapján az adózó
• a 2009. december 31-éig beszerzett kortárs képző- és iparművészeti alkotás beszerzési értékét évi 20 százalékos mértékkel változatlanul levonhatja azt adóalapból, ha a beszerzés adóévében e rendelkezést alkalmazta,
• a 2009. december 31-éig elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás miatt (az időbeli elhatárolás következtében) az adóévben elszámolt bevételre, illetve a kapott támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevételre a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéséket alkalmazhatja, utoljára azon adóévi adóalap utáni adó megállapításánál, amelynek utolsó napja 2012. évben van,
• ha a kis- és középvállalkozásban az adózó pénzbeli hozzájárulással tőkét emelt 2009. december 31-éig, akkor annak elidegenítésekor lehetősége lesz az árfolyamnyereség adóalapból történő levonására.
Ezen kívül a gazdasági válság hatásainak enyhítésére
• a 2008. december 31-én még jogszerűen fel nem használt fejlesztési tartaléknak megfelelő beruházásra (a lekötött tartalék feloldására) rendelkezésre álló időtartam hat adóévre változik. Ez azt is jelenti, hogy a jogkövetkezmények sem lépnek be a lekötés adóévet követő negyedik adóévben, ha addig a beruházás nem történik meg,
• a fejlesztési adókedvezmény feltételeként előírt létszám vagy bérköltség növelést az adózónak az adókedvezmény első igénybe vételének adóévét követő harmadik adóévben (az eddigi első adóév helyett) és az azt követő három adóévben kell teljesítenie, ha az adózó a 2008. adóévi adóból érvényesített először adókedvezményt, és a választott feltételnek megfelelően a létszámot, illetve a bérköltséget a beruházás megkezdését megelőző adóév illetve a 2008. adóév adatai közül a magasabb értékhez képest közben nem csökkenti.
Adóelkerülés visszaszorítására
• A Javaslat átmeneti rendelkezésként egyszeri adóalap-növelési kötelezettséget ír elő azon adózó számára, amely a 2010. adóévében ellenőrzött külföldi társaság kapcsolt vállalkozása. E rendelkezés szerint az adózónak az ellenőrzött külföldi társaságban közvetlen vagy közvetetten fennálló részesedésére jutó, 2009-ig felhalmozott fel nem osztott nyereség után is adóznia kell, annak az adózás előtti eredményhez történő hozzáadásával. Az adózó az adóalap-növelésként figyelembe vett összeggel csökkentheti az adózás előtti eredményét, ha osztalékot kap az ellenőrzött külföldi társaságtól vagy az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedését elidegeníti.

a(z) 42. §-hoz

A Javaslat azt fogalmazza meg, hogy egy adott tevékenység kutatásként történő meghatározásakor az OECD által kiadott a - Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes gyakorlatára című - Frascati Kézikönyvben használt fogalommeghatározást is figyelembe kell venni.

a(z) 43. §-hoz

A törvény 2. melléklete módosítja a Tao. 3. számú mellékletét.

III. Fejezet

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

Általános indokolás

Az Eva tv. módosításaként a Javaslat pontosításokat tartalmaz az eva-alanyiság megszűnésével kapcsolatban, módosítja az eva mértékét és - hasonlóan a fejlesztési tartalékhoz - az eva-alanyra is kiterjeszti a 10 százalékos adókulcs feltételeinek teljesítését.

Részletes indokolás

a(z) 44. §-hoz

Módosul az adóalanyiság megszűnésének időpontja az adóalanyiság választására jogosító értékhatár túllépése esetén. A változás révén az értékhatár meghaladásának napját követő nappal szűnik meg az adóalanyiság, ezzel - főszabály szerint - az értékhatárt meghaladó összeg is egyértelműen evás bevételnek számít.

a(z) 45. §-hoz

A Javaslat pontosítást tartalmaz, melynek következtében nemcsak a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetében, hanem az egyéni vállalkozónál is növeli az összes bevételt az az összeg, melyet az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg, illetve nem minősült eddig bevételnek.

a(z) 46. §-hoz

Az áfakulcs emeléssel összhangban módosul az eva mértéke is. Emellett a Javaslat bevezet egy magasabb (50 százalékos) kulcsot, mely az adóalanyiság feltételeinek meg nem felelő adózónál a törvényi értékhatárt meghaladó bevételre jutó áfát is tartalmazza.

IV. Fejezet

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

a(z) 47. §-hoz

A Javaslat szerint a kifizetőt terhelő ekhoból a nyugdíjbiztosítási járuléknak, illetve egészségbiztosítási járuléknak minősülő rész mértéke változik, amely indokolja az egyes alapoknak történő megváltozott százalékos összegek átutalását.

a(z) 48. §-hoz

Lásd az előző §-hoz fűzött indokolást.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT, A JÖVEDÉKI ADÓT ÉS AZ ENERGIAADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

V. Fejezet

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

Általános indokolás

A gazdasági világválság hatásainak enyhítése, illetve annak érdekében, hogy az import vámkezelések, illetve az azzal összefüggő logisztika ne terelődjön át más országokba, a Javaslat enyhíti az import utáni áfa önadózással történő megállapítására vonatkozó feltételeket.

Részletes indokolás

a(z) 49. §-hoz

A hatályos szabályozás alapján meghatározott gazdálkodói kör a vámhatóság engedélye alapján kivetés helyett a likviditási szempontból kedvezőbb önadózással teljesítheti az import utáni áfa fizetési kötelezettségét. A gazdasági világválság hatásainak enyhítése érdekében a Javaslat az import utáni áfa önadózással történő megállapítására vonatkozó feltételrendszer enyhítésével szélesíti az önadózásra jogosult alanyi kört. Ennek keretében egyrészt az önadózásra jogosító, adómentes értékesítések korábban megemelt összeghatára visszaáll a módosítás előtti állapotra. Másrészt az értékesítések összeghatárára tekintet nélkül jogosulttá válnak az önadózásra azon gazdálkodók, amelyek a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (Vámkódex) végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének a) vagy c) pontjában meghatározott engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal, vagy a Vámkódex 76. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti egyszerűsített eljárásra vonatkozó, szabad forgalomba bocsátáshoz kiadott engedéllyel rendelkeznek. Ez a gazdálkodói kör olyan széles - a vámjogban szabályozott pénzügyi, biztonsági, nyilvántartási és működési -feltételrendszernek felel meg, hogy a vámjogi engedélyezés és ellenőrzés kellő garanciát jelent a gazdálkodók jogkövető magatartására.
A Javaslat egyúttal rendezi a csoportos adóalany kérelmező esetében alkalmazandó feltételrendszert is. A módosítás egyértelművé teszi, hogy csoportos adóalany kérelmező esetében a csoportnak kell belföldön regisztrált adóalanynak lennie, a megbízható vámadósi státusz feltételét a csoport minden tagjának külön-külön teljesítenie kell, míg az értékhatárra vonatkozó feltételt az áfa-csoport tagjaira összesítetten kell vizsgálni.
További egyszerűsítést jelent, hogy oldódik az eddigi merev, tárgyév július 1-jétől következő év június 30-áig tartó időszakra vonatkozó engedélyezési rend.

VI. Fejezet

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

Általános indokolás

2010. január 1-jei hatállyal az EU-s jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítésére tekintettel (jellemzően az adóminimumoknak a forintárfolyam hatás figyelembevételével való további megfelelés biztosítása érdekében) növekszik egyes üzemanyagok és tüzelőanyagok, valamint a dohánytermékek jövedéki adója. Emellett - elsődlegesen bevételi követelmények miatt -emelkedik a benzin és valamennyi alkoholtartalmú ital jövedéki adója is, egységesen 10 %-os mértékben.

Részletes indokolás

a(z) 50. §-hoz

A gázolaj jövedéki adóját - egyrészt tekintettel arra, hogy az uniós adóminimum 2010. január 1-jétől 302 euró/ezer literről 330 euró/ezer literre nő, másrészt az árfolyamhatással számolva - literenként 6,85 Ft-tal (7,6 %-kal) szükséges megemelni a 2009. július 1-jén hatályba lépő adómértékekhez képest.
Az ólmozatlan benzin jövedéki adója az egyéb adóintézkedésekhez szükséges forrásteremtés céljából emelkedik, literenként 11 Ft-tal (10 %-kal) nő.
Az euróban meghatározott, változatlan szintű uniós minimumoknak az árfolyamhatás mellett való megfeleléshez emelkedik továbbá az ólmozott benzin és a petróleum jövedéki adója (5,9 %-kal), a nem közúti motorikus célú LPG gázé (15,2 %-kal), az üzemanyag célú sűrített gázé (6,5 %-kal), a nehéz fűtőolajé (13,5 %-kal). Az extrakönnyű fűtőolaj adója pedig - a gázolaj 2010. január 1-jére javasolt megemelt adómértékéhez igazítva - növekszik kilogrammonként 14 Ft-tal (13,7 %-kal).

a(z) 51. §-hoz

Az alkoholtermékek jövedéki adómértéke - elsősorban bevételi követelmények miatt, az egyéb adóbevételi intézkedésekhez szükséges forrásteremtés céljából - 10 %-kal emelkedik.

a(z) 52. §-hoz

A sör jövedéki adómértéke - elsősorban bevételi követelmények miatt, az egyéb adóbevételi intézkedésekhez szükséges forrásteremtés céljából - 10 %-kal emelkedik.

a(z) 53. §-hoz

Az egyéb bor jövedéki adómértéke - elsősorban bevételi követelmények miatt, az egyéb adóbevételi intézkedésekhez szükséges forrásteremtés céljából - 10 %-kal emelkedik.

a(z) 54. §-hoz

A pezsgő jövedéki adómértéke - elsősorban bevételi követelmények miatt, az egyéb adóbevételi intézkedésekhez szükséges forrásteremtés céljából - 10 %-kal emelkedik.

a(z) 55. §-hoz

A köztes alkoholtermékek jövedéki adómértéke - elsősorban bevételi követelmények miatt, az egyéb adóbevételi intézkedésekhez szükséges forrásteremtés céljából - 10 %-kal emelkedik.

a(z) 56. §-hoz

Annak érdekében, hogy a cigarettánál a 64 euró/ezer szálban meghatározott minimumszintnek az árfolyamhatás mellett továbbra is megfeleljünk, a Javaslat a tételes adó 9350 Ft/ezer szálra történő megemelését tartalmazza. Az új adómérték a legkeresettebb árkategóriában 8,9 %-os, csomagonként mintegy 29 Ft-os adótartalom-növekedést jelent. Ezzel szinkronban emelkedik a cigaretták minimumadója is, 17 330 Ft/ezer szálra. A Javaslat továbbá - a cigaretta minimumadójához igazodva - a fogyasztási dohány minimumadójának a cigaretta minimumadójával azonos mértékben (8,3 %-kal), 7280 Ft/kg-ra történő emelését is javasolja.

VII. Fejezet

Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény módosítása

Általános indokolás

2010. január 1-jei hatállyal az EU-s jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítésére tekintettel (a vonatkozó irányelvben előírt adóminimumoknak a forintárfolyam hatás figyelembevételével való további megfelelés biztosítása érdekében) növekszik a szén, a villamos energia és a földgáz energiaadója.

Részletes indokolás

a(z) 57. §-hoz

A Javaslat szerint emelkedik az energiaadó, amely a szén esetében tonnánként 350 Ft (17,2 %), a villamos energia esetében MWh-ánként 43 Ft (17,1 a földgáz esetében GJ-onként 12,90 Ft (17,1 %) adómérték növekedést jelent.

HARMADIK RÉSZ

A HELYI ADÓKAT, AZ ILLETÉKEKET ÉS A GÉPJÁRMŰADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

VIII. Fejezet

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

Általános indokolás

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) kisterjedelmű módosítása elsősorban a helyi iparűzési adóügyi feladatok hatáskör-áttelepítésével van összefüggésben, azonban tartalmaz intézkedést a külföldi telephelyen tevékenységet végző vállalkozások adópozíciójának javítására is.

Részletes indokolás

a(z) 58. §-hoz

A hatályos Htv. értelmében - főszabály szerint - a külföldi telephelyen végzett tevékenységből származó iparűzési adóalap-rész csak akkor mentesül az iparűzési adó alól, ha a külföldi telephely fekvése szerinti önkormányzatot, az ott folyó gazdasági tevékenység után (helyi) adóbevétel illeti meg. E feltétel teljesítése alól csak a Htv. szerinti közszolgáltató szervezet a kivétel.
A Javaslat értelmében valamennyi vállalkozás - feltétel és korlátozás nélkül - csökkentheti iparűzési adóalapját a külföldi telephelyén elért adóalap-résszel.

a(z) 59. §-hoz

A Htv. hatályos rendelkezései szerint az iparűzési adóelőleget és a vállalkozók kommunális adójára vonatkozó előleget az önkormányzati adóhatóság kivetéssel, azaz államigazgatási határozattal állapítja meg.
Az iparűzési adót érintő adóztatási feladatok azonban egyfelől a Javaslat értelmében 2010-től átkerülnek az állami adóhatóság hatáskörébe, másfelől az adóztatási költségek csökkentése érdekében ettől függetlenül is indokolt, hogy az előleg megállapítása ne kivetéssel történjék.
Ezért a Javaslat szerint - összhangban a társasági adó szabályozásával - az iparűzési adóelőleget 2010. július 1-jétől önadózással kell teljesítenie az adózónak. Ez azt jelenti, hogy a fizetendő adóelőleg összegét az adózónak kell bevallania az előlegfizetési időszakban lévő egyes esedékességi időpontokra (melyek változatlanok maradnak), s természetesen azok esedékességekor megfizetni.
Az előlegfizetési időszak - a Javaslat értelmében - főszabály szerint a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. Abban az esetben azonban, ha az önkormányzat az iparűzési adót első ízben vezeti be, vagy ha a vállalkozás év közben nyit telephelyet a településen, valamint átalakulás esetén, az előlegfizetési időszak kezdő időpontja az adókötelezettség, átalakulás, adóbevezetés kezdő napjához kötődik. Ekkor az előlegfizetési időszak már nem 12 hónapig, hanem a kezdő napot követő adóév első félévének utolsó napjáig - akár több, mint 12 hónapig - tart.
A Javaslat felsorolja azokat az eseteket is, amelyek nem váltanak ki előlegfizetési kötelezettséget.
A Javaslat szerint előlegfizetési időszakra bevallandó, fizetendő adóelőleg - ha az előlegfizetési időszak a főszabály szerint alakul, azaz 12 hónapos időszakot ölel át - összege az adóévet megelőző adóév időtartamától függ, s teljesen megegyezik a hatályos szabályozás szerinti előleg-részletek összegével.
Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál nem volt rövidebb, akkor az előlegfizetési időszak első részleteként az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15 napjáig már korábban bevallott előleg különbözetét kell bevallani. A második előleg-részlet pedig az előző adóévi adó felével egyezik meg.
Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb volt, akkor a bevallás rendje a Javaslat szerint csak annyiban tér el az előzőekben említettektől, hogy az előző adóévi adó összegét évesíteni kell.
A Javaslat szerint, ha az előlegfizetési időszak nem 12 hónapig tart, akkor a vállalkozónak az adóévre várható adó alapulvételével kell bevallani az előlegfizetési időszakban lévő egyes időpontokra az előleg összegét, méghozzá az adóévi várható adó összegét egyenlő részletekre elosztva.
A Javaslat azt is előírja, hogy ha jogszabályi változás miatt az előleg összege változik vagy a vállalkozó mentessége, kedvezménye megszűnik, vagy annak mértéke csökken, akkor ezen változásokra figyelemmel kell kalkulálni az előleg összegét.

a(z) 60. §-hoz

A Javaslat az iparűzési adó hatáskör-áttelepítéssel összefüggően - az adóztatás hatékonysága és költségei csökkentése érdekében - megszünteti az önkormányzatok azon jogát, hogy az iparűzési adó megfizetésére eltérő esedékességi időpontot állapítsanak meg, illetve, hogy az adózás rendjéről szóló törvényben nem szabályozott kérdésekben eltérő szabályt alkossanak.

a(z) 61. §-hoz

A Htv. hatályos rendelkezései szerint a földgáz, illetve villamos energia egyetemes szolgáltatók, elosztói engedélyesek, villamos energia kereskedők, földgázkereskedők esetében a fogyasztók helye szerinti település telephelynek minősül. Azaz ezen adózóknak iparűzési adókötelezettségük keletkezik az értékesítés, elosztás helye szerinti településen, függetlenül attól, hogy tevékenységük túlnyomórészt nem villamos-energia vagy földgáz értékesítés, elosztás.
Ez utóbbi esetben ugyanakkor nem indokolt kizárólagossá tenni a villamosenergia vagy földgáz értékesítés helyszínét, hiszen ekkor az egyéb tevékenység miatt fenntartott telephely szerinti településen nem keletkezik iparűzési adókötelezettség, noha ott is folyik vállalkozási tevékenység.
Ezért a Javaslat értelmében a Htv. telephely-fogalma olymódon változik, hogy a földgáz, illetve villamos energia egyetemes szolgáltatók, elosztói engedélyesek és földgázkereskedők, villamos energia kereskedők esetében a fogyasztók helye szerinti település csak akkor válik telephellyé, ha a vállalkozó árbevételének legalább 75 %-a a földgáz, villamosenergia értékesítéséből, elosztásából származik.

IX. Fejezet

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

Általános indokolás

A Javaslat kiterjeszti az illetékek hatókörét az ingatlannal rendelkező társaságok - vagyis az ingatlanok közvetett - megszerzésére is. Ezzel párhuzamosan jelentősen csökken a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke. A Javaslat továbbá a gazdasági válság következményeit enyhítő átmeneti intézkedéseket fogalmaz meg.

Részletes indokolás

a(z) 62. §-hoz

A Javaslat szerint jövőben mentes lesz az ajándékozási illeték alól a gazdasági társaságok közötti követelés ingyenes megszerzésével kapcsolatos ügylet (követelés ingyenes alapítása, elengedése, tartozás-átvállalás), illetve a gépjármű és pótkocsi illetve közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának kivételével bármely ingyenes eszközátadás keretében történő ingó-vagyonszerzés.

a(z) 63. §-hoz

Az ingatlan megszerzéséhez kapcsolódó illeték-kötelezettség kijátszásának megakadályozása érdekében, illetékkötelessé válik a belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése.
A Javaslat rögzíti, hogy az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése kapcsán illetékfizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a vagyonszerző tulajdonában álló vagyoni betétek összege eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75 %-át.
A szabály teljes körű érvényesülése érdekében össze kell számítani a vagyonszerző közeli rokonai és gazdasági érdekeltségei tulajdonában lévő vagyoni betéteket is. Az (1) bekezdésben foglaltak értelmében ilyenkor nem csak a legutolsó (vagyis amelyikkel az összeszámítandó betétek aránya elérte a 75 %-ot), hanem valamennyi korábbi ügylettel megszerzett összeszámítandó vagyoni betétre eső illetéket is meg kell fizetni.

a(z) 64. §-hoz

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10%-ról 4%-ra csökken, ha azonban az illetékalap az 1 Mrd forintot meghaladja, az e feletti rész után az illeték mértéke 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.
Az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése az általános illetékmérték alá esik, azzal, hogy az illeték alapja ilyen esetben a társaság tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értékének az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő vagyoni betétekre eső hányada. Illetékalap-csökkentő tényezőként kell azonban figyelembe venni az 5 évnél régebben, illetve a szabályozás hatálybalépése előtt visszterhes módon megszerzett, valamint az ajándékozás vagy öröklés útján megszerzett vagyoni betéteket, illetve - 75 % feletti újabb részesedés megszerzése esetén - azon vagyoni betéteket, melyek után már fizettek illetéket.

a(z) 65. §-hoz

A lakásszerzés esetén fizetendő kedvezményes illeték lakásonként 4 millió forintig továbbra is 2%, a forgalmi érték e feletti része után az eddigi 6% helyett pedig 4% illetéket kell fizetni.

a(z) 66. §-hoz

A javaslat szerint gazdálkodó szervezet átalakulására vonatkozó általános mentesség helyett a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés válik illetékmentessé.
Emellett a javaslat illetékmentességet biztosít a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti részesedéscsere keretében történő vagyonszerzésre.

a(z) 67. §-hoz

A javaslat szerint az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén az összeszámítandó vagyoni betétek tulajdonosai külön-külön kötelesek az illetéket megfizetni, a tulajdonukban lévő vagyoni betétek után számított illetékalap vonatkozásában.

a(z) 68. §-hoz

A javaslat rögzíti, hogy az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése kapcsán bejelentési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a vagyonszerző tulajdonában álló vagyoni betétek összege eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75 %-át, és azt a vagyonszerzőt terheli, akinek vagyonszerzésével e feltétel teljesült.

X. Fejezet

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

Általános indokolás

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) belföldi gépjárműadóra vonatkozó mértékei tételes összegűek, így időszakonként - a bevétel reálértékének megőrzése érdekében - elengedhetetlen azok részbeni vagy egészbeni valorizációja. A Javaslat szerint egy részleges érték-követésre kerül sor.

Részletes indokolás

a(z) 69. §-hoz

A Gjt. hatályos szabályozása szerint a személygépkocsik esetén az adó mértéke 2007. óta, tehergépjárművek esetén 2004. óta változatlan. Ezért a Javaslat értelmében mindkét járműkörben 15 %-kal emelkednek az adótételek. Ez az adótétel-növekedés a személygépkocsik esetén az időközben bekövetkező fogyasztói árszínvonal-változással közel azonos, tehergépjárművek esetén pedig az infláció fele.

NEGYEDIK RÉSZ

XI. Fejezet

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

Általános indokolás

Az Art. módosítása csökkentve a vállalkozások adminisztrációs terheit a helyi iparűzési adót érintő adóztatási feladatokat a 2010-től kezdődő adóévek vonatozásában az állami adóhatóság hatáskörébe utalja. Csökkennek a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjai, és lehetővé válik egyoldalú nyilatkozattal a tartozásátvállalás is. Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében a módosítás adatszolgáltatást ír elő a belföldi ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének illetékkötelezettség alá vonása kapcsán, illetve az adóhatósági ellenőrzések hatékonyságának növelése érdekében hosszabb lesz az ellenőrzési határidő a központosított ellenőrzésnél, valamint az állami garancia beváltására irányuló ellenőrzés esetén.

Részletes indokolás

a(z) 70. §-hoz

Az adózók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a helyi iparűzési adót érintő adóztatási feladatok a 2010-től kezdődő adóévek vonatozásában átkerülnek az állami adóhatóság hatáskörébe. E szerint az adózók az állami adóhatósághoz nyújtják be az iparűzési adó bevallásaikat, illetőleg az állami adóhatósághoz teljesítik a befizetéseiket. Ezzel lehetővé válik, hogy azoknak az adózóknak, amelyek több telephellyel rendelkeznek, ne kelljen telephelyenként külön bevallást benyújtaniuk és befizetéseiket külön utalniuk az egyes önkormányzati adóhatóságokhoz, hanem egy, az állami adóhatósághoz benyújtott bevallással - települési önkormányzatonként részletezve - teljesítik bevallási kötelezettségüket, illetve egy befizetéssel az állami adóhatóság által vezetett helyi iparűzési számlára teljesítik befizetéseiket.
Tekintettel arra, hogy a helyi iparűzési adó továbbra is az azt bevezető önkormányzat bevételét képezi, ezért a bevallásban feltüntetett telephellyel érintett települési önkormányzatok részére az állami adóhatóság utalja át a befizetéseket a bevallásban megjelölt arányok szerint felosztva.
A helyi iparűzési adóval kapcsolatos feladatok átadása, átvétele szempontjából a 2010. adóév azonban még átmeneti időszak lesz. A 2009-es adóévet még az önkormányzati adóhatóságoknál kell lezárni, így a 2009-es évről (2010. május 31-éig) még az önkormányzati adóhatósághoz kell a bevallást benyújtani. Ezen kívül a 2010-ben teljesítendő első előleget is még az önkormányzati adóhatósághoz kell megfizetni. Ebből következik az is, hogy a 2010-es adóévet megelőző adóévekkel kapcsolatos adóhatósági feladatok (ellenőrzés, végrehajtás, stb.) szintén maradnak az önkormányzati adóhatóságnál, mivel ezen adóévek előzményeit közel 1 millió adóalany vonatkozásában 2800 önkormányzattól irracionális és költséges lenne átadni, illetve átvenni. A kifuttatási időszakot azonban le kell rövidíteni, és két évre kell mérsékelni az elévülés idejét a jelenlegi szabályok által meghatározott 5 év helyett. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzati adóhatóságok adó-megállapítási joga 2 évre rövidülne, amivel az adózók számára kedvező helyzet teremtődne, ugyanis lerövidülne az ellenőrzések megindítására rendelkezésre álló időszak. A 2 éves elévülési időszak bevezetése egyben azt is jelentené, hogy az adózók a jövőre szintén 2 éves időszakon belül tudnának önellenőrizni, ugyanis az önellenőrzésre nyitva álló határidő mindenképp egybe kell, hogy essen a hatóság adómegállapításhoz való jogának elévülésével.
Annak érdekében, hogy az állami adóhatóság a helyi iparűzési adóval kapcsolatos adóztatási feladatait el tudja látni (nyilvántartás, ellenőrzés, végrehajtás, stb.), az Art. rendelkezései több ponton kiegészülnek a helyi iparűzési adóra, illetőleg magára az ezzel összefüggő adókötelezettségekre, illetőleg az állami adóhatóság és az önkormányzati adóhatóság eljárására vonatkozó speciális szabályokkal. Így pl. bejelentési, adatszolgáltatási, illetve a megfizetett adóval kapcsolatos sajátos elszámolási szabályokkal.
Annak érdekében, hogy az állami adóhatóság értesüljön arról, hogy egy adózónak helyi iparűzési adókötelezettsége keletkezett, az adózó köteles e kötelezettségének keletkezését, és megszűnését az állami adóhatósághoz bejelenteni oly módon, hogy a bejelentés alkalmával megjelöli a helyi iparűzési adó bevételre jogosult települési önkormányzatokat is. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózóknak az adóköteles tevékenység megkezdése előtt kell a bejelentést teljesíteniük.
Az ingatlannal rendelkező társaságnak bejelentést kell tennie e minőségének keletkezéséről (megszűnéséről) a társasági adóbevallás esedékességének napjától számított 90 napon belül. A bejelentésében nyilatkozni kell a társaság külföldi tagjai (részvényesei) általi részesedés elidegenítéséről és az ügylet egyéb adatairól. A nyilatkozatot évente kell megtenni. Az ingatlannal rendelkező társaság bejelentésében - a benyújtott társasági adóbevallás adóéve vonatkozásában - nyilatkozik a társaság külföldi tagjai általi részesedés elidegenítéséről, az elidegenítés időpontjáról, a részesedés névértékéről, illetve a tag illetőségéről. Ez alapján az állami adóhatóság minden év szeptember 30-áig honlapján közzéteszi az ingatlannal rendelkező társaságok listáját.
A külföldi tagot (részvényest) külön adóelőleg bevallási és fizetési kötelezettség nem terheli, azonban az adót az adóévet követő év november 20-áig kell befizetni és bevallani. Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja adókötelezettségét azért nem tudja megállapítani és bevallani, mert az ingatlannal rendelkező társaság e minőségét nem jelentette be az állami adóhatósághoz, az állami adóhatóság által megállapított a tagot emiatt később terhelő adóért a társaságot korlátlan és egyetemleges kötelezettség terheli.

a(z) 71. §-hoz

Lásd a(z) 70. §-hoz fűzött indokolást.

a(z) 72. §-hoz

E törvény a záró rendelkezések között hatályon kívül helyezi az Flt. munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulékra vonatkozó rendelkezéseit, illetőleg e törvénynek a Tbj.-t érintő módosítása a Munkaerő-piaci Alap (MPA) bevételeként - a munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulék megszűnése miatt kieső bevételek pótlására - bevezeti a munkaerő-piaci járulékot. Az Art. 31. § (2) bekezdése szerint a munkáltató vagy kifizető havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesz az adó- vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról, járulékokról és meghatározott adatokról. Ebből következően szükségessé és indokolttá válik az Art. 31. § (2) bekezdésének 6., 8-10., 16. és 23. pontjaiban a munkaadói, munkavállalói vagy vállalkozói járulék adónemek helyett az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék adónemet érintő adatszolgáltatási kötelezettséget előírni.
A külföldi illetőségű magánszemélyek által bemutatott illetőségigazolás alapján a kifizető a kifizetett jövedelemből adott esetben kevesebb adót (adóelőleget) von le a normál adómértékhez képest, vagy egyáltalán nem von le adót. Tekintettel arra, hogy a bemutatott illetőségigazolásban megjelölt illetőség nem feltétlenül esik egybe az adóévre vonatkozó tényleges illetőséggel, ezért a kifizetőt ezen jövedelem-kifizetésekről külön adatszolgáltatásra tervezi kötelezni a Javaslat a kifizető által benyújtandó havi adó-és járulékbevallásban.
Az adóköteles tevékenység megszűnése (megszüntetése), a felszámolás, végelszámolás olyan speciális helyzet, amikor az adózó gazdasági tevékenységét be kívánja fejezni, költségvetési kapcsolatait lezárja, vagyonát értékesíti. Ennek következtében az esetek túlnyomó többségében az adózónak adókötelezettsége is keletkezik. Ebből következően a tevékenységet záró bevallás és a záró adóbevallás esetén indokolt ezen adózói kör kizárása a nulla értékadatot tartalmazó bevallást helyettesítő nyilatkozat benyújtásának lehetőségéből, hiszen az ún. nullás bevallást helyettesítő nyilatkozat bevezetésének célja nem az egyszeri speciális bevallási kötelezettség alóli mentesítés volt.

a(z) 73. §-hoz

A 3. számú mellékletben előírt jegyzői adatszolgáltatáshoz a Javaslat előírni tervezi az építményadó, illetve telekadó alany külföldön bejegyzett szervezetnek azt, hogy az építményadóról, illetve telekadóról szóló bevallásban fel kell tüntetnie - az adóév első napjának megfelelő állapot szerint - a szervezet tagjainak (részvényeseinek) nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), és az egyes tagokat megillető tulajdoni részesedés arányát.

a(z) 74. §-hoz

A hatályos szabályok alapján az adótartozás átvállalásához az adóhatóság azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha az eredetileg kötelezett adózó az átvállalt tartozásért kezességet vállal. A kezességvállalásra bizonyos esetekben (pl. nem érhető el az adózó) nincs lehetőség, ezért ha a tartozásátvállalónak különösen méltányolható érdeke fűződik hozzá, a tartozás az eredeti kötelezett kezességvállalása nélkül egyoldalúan is átvállalható. Továbbra is él az a korlát, hogy a tartozásátvállaláshoz az adóhatóság csak akkor járul hozzá, ha a tartozás megfizetése az átvállaló személyében biztosított.

a(z) 75. §-hoz

A helyi iparűzési adóval kapcsolatos adóztatási feladatok állami adóhatósági hatáskörbe kerülésével az adózók adminisztrációs terhei jelentősen csökkennek. A helyi iparűzési adó fizetési kötelezettséget az állami adóhatóság által megnyitott egyetlen helyi iparűzési adó számlára kell teljesíteni az adózónak akkor is, ha több telephellyel rendelkezik, és ennek okán több önkormányzat jogosult a bevételre. A helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó késedelmi pótlékot, bírságot, mulasztási bírságot (mivel ezen szankciós bevételek szintén az önkormányzatokat illetik meg) szintén az állami adóhatóság által nyitott külön számlákra kell megfizetni. Az állami adóhatóság az adókötelezettséget és a befizetést a bevallásban (határozatban) megállapított összes adó és az önkormányzatokat megillető adó arányában a bevételre jogosult települési önkormányzatok között felosztja, és a kötelezettségeket és a teljesítéseket az adózó adószámláján önkormányzatonként kimutatja. A befizetés összegét a teljesítéstől számított 30 napon belül osztja fel, és a felosztást követően öt napon belül utalja át az arra jogosult önkormányzatok részére. Ha az adóhatóság az átutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal megegyező mértékű kamatot fizet. Ha az adózó az őt terhelő iparűzési adókötelezettségénél kevesebb adót fizet be a helyi iparűzési adó "főszámlára" - miután ez egyösszegű befizetést jelent, a befizetés nincs "önkormányzatonként megcímkézve" - az állami adóhatóság a törvényben rögzített elszámolási szabály szerint osztja fel a befizetés összegét a jogosult települési önkormányzatok között, a kimutatott kötelezettségei alapján. Először a korábban esedékes tartozásokra, azonos esedékességű tartozások esetén pedig azok arányában kell a felosztást elvégezni. Ha viszont az adózó a kötelezettségeinél nagyobb összeget fizet be az iparűzési adó számlára, ami miatt túlfizetése keletkezik, a túlfizetés összege nem kerül az önkormányzatok között felosztásra. Ennek oka, hogy a túlfizetés összege nem illeti meg az önkormányzatokat, és ha az ennek ellenére felosztásra kerülne, majd az adózó utóbb rendelkezik ezen összeggel, az egyes önkormányzatoktól vissza kellene azt követelni.

a(z) 76. §-hoz

A befizetések elszámolásánál előfordulhat, hogy az adózó önellenőrzése, illetve az állami adóhatóság helyi iparűzési adót érintő ellenőrzése következtében megváltozik a korábbi felosztási arány, és valamely települési önkormányzatnak helyi iparűzési adó visszafizetési kötelezettsége keletkezik, más önkormányzat pedig további iparűzési adóbevételre lesz jogosult. Tekintettel arra, hogy az állami adóhatóság a befolyt iparűzési adót folyamatosan utalja át a jogosult önkormányzatok részére, egy későbbi, a már átutalt összeget érintő változás esetén egyes önkormányzatoknak további átutalást kell teljesíteni, viszont lesznek olyan önkormányzatok, amelyektől vissza kell követelni a kifizetett adó összegét vagy annak egy részét. Ennek lebonyolítására az új rendelkezés egy sajátos eljárási rendet épít be az Art.-be. E szerint, ha az adózó önellenőrzése, illetve az állami adóhatóság helyi iparűzési adót érintő ellenőrzése következtében az önkormányzatnak helyi iparűzési adó visszafizetési kötelezettsége keletkezik, az állami adóhatóság 30 napos határidő kitűzésével felhívja az önkormányzatot a helyi iparűzés adó különbözetének a visszafizetésére. Ha a 30 napos határidő eredménytelenül telik el, az állami adóhatóság erről értesíti a kincstárat, amely intézkedik a visszafizetési kötelezettség teljesítésének érvényesítéséről. Annak érdekében viszont, hogy a jogosult önkormányzat a visszafizetésre köteles önkormányzat teljesítésétől függetlenül hozzájuthasson az őt megillető bevételhez, az állami adóhatóság a késedelmi pótlék bevételi számláról "megelőlegezi" az adó összegét, és kiutalja azt a jogosult önkormányzat részére. Ugyancsak ennek a számlának a terhére kell az állami adóhatóság késedelmes kiutalása miatt keletkező kamatfizetési kötelezettséget is teljesíteni.

a(z) 77. §-hoz

Az állami adóhatóság eddig is havi gyakorisággal szolgáltatott adatot az állami foglalkoztatási szerv részére az álláskeresési támogatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításához, ellenőrzéséhez. Az Art. 52. §-a (7) bekezdése b) pontjának bd) alpontja módosításával az adatszolgáltatás tartalma - tekintettel a munkaadó, munkavállalói és vállalkozói járulék megszűnésére, illetőleg az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék bevezetésére - kismértékben változik. A munkaügyi ellenőrzés a feketefoglalkoztatás elleni fellépés egyik igen jelentős eszköze, indokolt, hogy a munkaügyi ellenőrzés elősegítése céljából az állami adóhatóság a munkaügyi hatóság részére is hivatalból, elektronikus úton havonta szolgáltasson adatot a munkaerő-piaci járulék tekintetében.
Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresési, és foglalkoztatás elősegítő támogatásokat állapít meg és folyósít, ez indokolja, hogy az állami adóhatóság az állami foglalkoztatási szerv részére - elektronikus úton - hivatalból ne csak a munkáltató vagy kifizető által havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig benyújtott hibátlan bevallásokból szolgáltasson adatot. Az adatszolgáltatás teljes körűségének biztosítása érdekében szükséges az is, hogy az állami adóhatóság évente egy alkalommal a személyi jövedelemadó bevallásban bevallott munkaerőpiaci járulékról is adatot szolgáltasson az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság számára a jogszabályon alapuló feladataik ellátásához.
A Tbj. 26. § (7) bekezdése értelmében a vendéglátó üzlet felszolgálója nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot fizethetett, melyet a személyi jövedelemadóról szóló bevallásában vallott be. Ilyen esetre szükséges volt az Art.-ben [52. § (7) bekezdés d) pont] előírni az állami adóhatóság adatszolgáltatási kötelezettségét az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság felé, melynek időpontja értelemszerűen a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallások feldolgozását követő legkorábbi időpont lehetett. E törvény 160. §-a hatályon kívül helyezi annak lehetőségét, hogy a vendéglátó üzlet felszolgálója nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot fizethessen, ezért az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség is okafogyottá vált.
A helyi iparűzési adó, függetlenül attól, hogy az azzal kapcsolatos adóztatási feladatok állami adóhatósági hatáskörbe kerülnek, továbbra is helyi adónak minősül, amelyet a települési önkormányzat rendelettel vezet be a helyi adókról szóló törvény rendelkezései alapján. Tekintettel arra, hogy az adóztatáshoz az állami adóhatóságnak tudnia kell, mely települési önkormányzat vezetett be vagy szüntetett meg helyi iparűzési adókötelezettséget (illetőleg melyek a helyi szabályozásban rögzített részletszabályok), ismernie kell az érintett települési önkormányzatok hatályos rendeleteit, illetőleg azok tartalmát. Ezért a törvény arra kötelezi az önkormányzatokat, hogy a 2010-ben hatályos rendeleteiket 2010. január 15-ig küldjék meg az állami adóhatóságnak. Ezt követően - egy állandó adatszolgáltatási kötelezettség előírásával -ha változás következett be a helyi szintű szabályozásban, az önkormányzat az önkormányzati rendelet kihirdetésétől számított 8 napon belül köteles a rendelet számát és szövegét az állami adóhatóságnak megküldeni.
Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység sajátossága, hogy az adókötelezettség keletkezését a helyi szinten végzett adóköteles tevékenység alapozza meg, amelyről központi adóhatságként az állami adóhatóságnak nyilvánvalóan kevesebb információ áll rendelkezésére, illetőleg nehézkesebb lenne számára ezen információkat beszerezni, mint az önkormányzati adóhatóságnak. Ezért a törvény - az önkormányzati bevételek biztosítása érdekében - jogot (azaz hatáskört) biztosít az önkormányzati adóhatság számára, hogy adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés keretében helyszíni ellenőrzést végezzen az ideiglenes (alkalmi) iparűzési tevékenységet végző adózók vonatkozásában. Ezzel kapcsolatosan, az ellenőrzés során gyűjtött, valamint az egyéb rendelkezésére álló adatokról az önkormányzati adóhatóság minden hónap utolsó napjáig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.

a(z) 78. §-hoz

Az ingatlanos társaságban rendelkezőknek biztosítani kell azt az információt, hogy az ilyen társaságban lévő részesedést idegenítettek el, ezért az állami adóhatóság minden év szeptember 30-áig honlapján közzéteszi az adott adóévben, a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózók nevét (elnevezését), székhelyét, adószámát.

a(z) 79. §-hoz

A helyi iparűzési adóval összefüggő hatáskör átadások kapcsán, az Art. 72. §-a kiegészülne azzal a rendelkezéssel, hogy a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban a települési (a fővárosban a fővárosi) önkormányzatot megillető helyi iparűzési adó követelések tekintetében hitelezőként az állami adóhatóság jár el, illetve ezen követelések tekintetében a végrehajtási eljárásban a végrehajtás foganatosítójaként az állami adóhatóság jár el.

a(z) 80. §-hoz

Lásd a(z) 70. §-hoz fűzött indokolást.

a(z) 81. §-hoz

Lásd a(z) 70. §-hoz fűzött indokolást.

a(z) 82. §-hoz

A hatályos szabályok szerint az együttes adóigazolás tartalmazza az adózó állami adóhatóságnál és a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozását, vagy azok hiányát. A csak egy adóhatóságtól kért adóigazolás viszont az adott adóhatóságnál fennálló adótartozást vagy annak hiányát tartalmazza. A köztartozás fogalma jóval tágabb értelmű, mint az adótartozás fogalma, ugyanis a köztartozásba beletartoznak pl. az adók módjára behajtandó köztartozás is. Tekintettel arra, hogy az együttes adóigazolás bevezetésének célja kizárólag az adózók tehermentesítése volt (ebben az esetben ugyanis elég az állami adóhatósághoz előterjeszteni a kérelmet, az igazolás kiadásához szükséges adatokat az állami adóhatóság szerzi be a vámhatóságtól) és nem szigorúbb követelmények felállítása az adózókkal szemben, a módosítással egységesül a két típusú adóigazolás adattartalma, és az együttes adóigazolás is az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozást valamint a vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozást vagy azok hiányát fogja tartalmazni.

a(z) 83. §-hoz

A hatályos szabályok nem tartalmaznak külön rendelkezést az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés határideje vonatkozásában, így az ilyen típusú ellenőrzést az általános szabályok alapján 30 napon belül kell befejezni. Tekintettel azonban arra, hogy az állami garancia beváltásához kapcsolódó vizsgálatok - az ügyek bonyolultsága miatt - a 30 napos határidő alatt jellemzően nem fejezhetők be, az új rendelkezés az ellenőrzési határidőt 90 napra emeli. E mellett a központosított ellenőrzés, ami több regionális igazgatósághoz tartozó adózó egyidejű ellenőrzését foglalja magába (pl.: láncügyletek esetén), szintén egy összetett, sokrétű vizsgálattípust jelent, ezért indokolt az ilyen ellenőrzés határidejét 120 napra emelni. A módosítás a kihirdetést követő napon lép hatályba, de csak a hatálybalépést követően indult ellenőrzéseknél lehet alkalmazni.

a(z) 84. §-hoz

A helyi iparűzési adó bevétel jogosultja az az önkormányzat, amelyik e kötelezettséget bevezette. Ezért az egyes jogosultak között az állami adóhatóság által egyébként egységesen kezelt adó vonatkozásában mind a bevallott (ideértve az önellenőrzést is) vagy az adóhatóság által megállapított adózói kötelezettségeket, mind a befizetéseket fel kell osztani, illetve jogosultanként kell kimutatni. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzés során az egyes jogosultanként külön is figyelemmel kell lenni az adózó által teljesített adókötelezettségekre, amit az esetleges megállapításoknak is tükröznie kell. A módosítás ezért kifejezetten rögzíti, hogy az adókülönbözetet települési önkormányzatonként kell megállapítani, és nyilvántartani.

a(z) 85. §-hoz

Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység sajátossága, hogy az adókötelezettség keletkezését a helyi szinten végzett adóköteles tevékenység alapozza meg, amelyről központi adóhatóságként az állami adóhatóságnak nyilvánvalóan kevesebb információ áll rendelkezésére, illetőleg nehézkesebb lenne számára ezen információkat beszerezni, mint az önkormányzati adóhatóságnak. Ezért a törvény - az önkormányzati bevételek biztosítása érdekében - jogot (azaz hatáskört) biztosít az önkormányzati adóhatóság számára, hogy adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés keretében helyszíni ellenőrzést végezzen az ideiglenes (alkalmi) iparűzési tevékenységet végző adózók vonatkozásában. Ezzel kapcsolatosan, az ellenőrzés során gyűjtött, valamint az egyéb rendelkezésére álló adatokról az önkormányzati adóhatóság minden hónap utolsó napjáig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.

a(z) 86. §-hoz

Az adózók üzleti biztonságának növelése érdekében a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásban mind a három eljárástípusban jelentős mértékben csökkenek a díjak. Az egyoldalú eljárásban az ármegállapításra alkalmas módszer is befolyásolja a díjakat. Ennek alapján a díj
a) egyoldalú eljárás esetén legalább 500 ezer forint, legfeljebb 5 millió forint, ha a szokásos piaci ár az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség és jövedelem módszerrel állapítható meg,
b) egyoldalú eljárás esetén legalább 2 millió forint, legfeljebb 7 millió forint, ha a szokásos piaci ár egyéb módszer alapján állapítható meg,
c) kétoldalú eljárás esetén legalább 3 millió forint, legfeljebb 8 millió forint,
d) többoldalú eljárás esetén legalább 5 millió forint, legfeljebb 10 millió forint.
Amennyiben az eljárásért fizetendő díj összegszerűen nem állapítható meg (például módszert állapítanak meg), a díj - az eljárás típusától függően - a díj minimumával egyező összeg.

a(z) 87. §-hoz

A magánszemélyt terhelő, adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtására illetékes adóhatóságot kijelölő rendelkezés kiegészül két új, kisegítő illetékességi okkal. E szerint magánszemély esetében, ha a belföldi lakóhely, szokásos tartózkodási hely vagy szokásos fellelhetőségi hely alapján az eljáró adóhatóság nem határozható meg, az az önkormányzati adóhatóság a végrehajtás lefolytatására jogosult, amelynek illetékességi területén a magánszemély utolsó ismert belföldi lakóhelye volt. Ha külföldi magánszemély esetén e kiegészítő ok alapján sem határozható meg a végrehajtási eljárás lefolytatása érdekében megkereshető önkormányzati adóhatóság, akkor a módosítás az illetékes önkormányzati adóhatóságként a fővárosi főjegyzőt jelöli meg.
A Javaslat szerint kiegészülnek a végrehajtási eljárásban a megelőzés szabályai, ennek alapján más adóhatósággal történő egyidejű foglalás esetén a végrehajtást az állami adóhatóság folytatja le.

a(z) 88. §-hoz

A biztosítási intézkedés körében megszűnne a meghatározott dolog zárlata elnevezésű intézkedés, tekintettel arra, hogy a végrehajtás során az adóhatóság minden esetben a pénzkövetelés biztosítását foganatosítja biztosítási intézkedésként.
A gépjármű biztosítási intézkedés keretében foganatosítandó lefoglalása esetén a magánszemélyek nem üzemi, üzleti célú járműveit a hatályos szabályok szerint ki kell vonni adott esetben a forgalomból, ha biztosítási intézkedés foganatosítására kerül sor. A Javaslat szerint ezt a korlátozó intézkedést enyhíteni kell, ezért elégséges lenne a gépjármű lefoglalás foglalási jegyzőkönyvben történő feltüntetése illetve, ha lehetséges a törzskönyv lefoglalása, ezzel a biztosítási intézkedés - további használati-korlátozás nélkül - elérné a célját.

a(z) 89. §-hoz

A helyi iparűzési adó, valamint a hozzá kapcsolódó szankciókból származó bevétel jogosultja az az önkormányzat, amelyik az iparűzési adó kötelezettséget bevezette. Ezért az egyes jogosultak között a bevallott (ideértve az önellenőrzést is) vagy az adóhatóság által megállapított adózói kötelezettségeket, mind a befizetéseket fel kell osztani, illetve jogosultanként kell kimutatni. Annak érdekében, hogy a késedelmi pótlék is az egyes önkormányzatonként kimutatható legyen, azt az egyes önkormányzatonként kimutatott tartozások után külön kell felszámítani. Másrészt, hogy az önkormányzatokat megillető pótlék alapját ne csökkentse a más adónemen fennálló túlfizetés összege, a módosítás rögzíti, hogy a helyi iparűzési adó utáni késedelmi pótlék elszámítása során - hasonlóan a magánnyugdíjpénztári tagdíjhoz - a nettó pótlékszámítás szabályait nem kell alkalmazni.

a(z) 90. §-hoz

A helyi iparűzési adó mellett, a helyi iparűzési adó önellenőrzése esetén fizetendő önellenőrzési pótlék is önkormányzati bevétel. Ezért önellenőrzés esetén az önellenőrzési bevallás által módosított eredeti kötelezettséget és az esetlegesen fizetendő önellenőrzési pótlékot is önkormányzatonként kell kimunkálni. A módosítás ezért előírja, hogy az önellenőrzési pótlékot az állami adóhatóság települési önkormányzatonként megállapítja meg és tartja nyilván.
a(z) 91. §-hoz
Ha az adóhatóság az ellenőrzés során helyi iparűzési adóval összefüggésben adóhiányt állapít meg, akkor már magát az adóhiányt és az az után kiszabott adóbírságot is önkormányzatonként kell megállapítani és előírni az adózó terhére, tekintettel arra, hogy az is a jogosult önkormányzatok bevételét képezi.
A hatályos szabályok szerint az adóhatóság az adóhiányt és a jogkövetkezményeket is a munkáltató terhére állapítja meg akkor, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a munkáltató a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére, jogszabálysértő módon, a minimálbérnél alacsonyabb összeget fizetett ki. Tekintettel azonban arra, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak legalább a minimálbér arányosan csökkentett összegének megfelelő bért kell kifizetni, a módosítás kiegészíti a munkáltató felelősségét megállapító rendelkezést a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknak jogellenesen e meghatározott mértéknél alacsonyabb összegben teljesített kifizetések esetkörére is.
a(z) 92. §-hoz
Az adók módjára behajtandó köztartozások jogosultjai negyedévenként keresik meg az adóhatóságot, felhatalmazás hiányában azonban ezt csak papír alapú adathordozón teszik meg. A felhatalmazó rendelkezés kiegészítésével lehetővé válik, hogy a megkereséseket is elektronikus úton lehessen elküldeni az állami adóhatósághoz.
A hatályos szabályok szerint az adóhatóság a hivatalos lapjában és az internetes honlapján teszi közzé azt az adatformátumot, amelyben az adóalany az ellenőrzés során az elektronikus adathordozón tárolt adatokat rendelkezésre kell, hogy bocsássa. Tekintettel arra, hogy az állami adóhatóságnak nincs hivatalos lapja, ezért az erre való utalás kikerül a rendelkezésből. E szerint az önkormányzati adóhatóság az adatformátumot az önkormányzat hivatalos lapjában, valamennyi adóhatóság pedig a honlapján teszi közzé.
a(z) 93. §-hoz
A módosítás a munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulék megszűnésével összhangban pontosítja az Art. 176. § (10) bekezdésének szövegét, egyúttal a "magánszemélyek jövedelemadójával" szövegrészt a korszerűbb "személyi jövedelemadóval" szövegrészre cseréli.
A Média tv. rendezi a televízió üzemben tartási pótdíjra vonatkozó fizetési kötelezettséget. Az Art. fogalom-rendszere azonban nem kezeli egyértelműen a televízió üzemben tartási pótdíjhoz kapcsolódó fizetési és elszámolási szabályokat, ezért a módosítás célja az, hogy az üzemben tartási díjra az Art. adóra vonatkozó rendelkezéseit kelljen alkalmazni, mert a pótdíj beszedése és nyilvántartása is az APEH feladata.
a(z) 94. §-hoz
A helyi iparűzési adóval összefüggő hatáskör átadások kapcsán, az Art. 177/A. §-a kiegészülne azzal a rendelkezéssel, hogy a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló helyi iparűzési adó követelésekkel kapcsolatos engedményezési jogot a jövőben az APEH gyakorolhatja.
Emellett a hatályos szabályok szerint az APEH a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megillető követeléseit a Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságra ruházhatja át (engedményezés).
A Javaslat ezt az egycsatornás engedményezési rendszert tervezi megváltoztatni, úgy, hogy az államháztartás egyes alrendszereit megillető követelésekkel kapcsolatos engedményezési jogot pályáztatás útján gyakorolja az APEH. Továbbra is marad az a szabály, hogy az engedményezésre a Ptk. 328-330. §-ai megfelelően alkalmazandóak. Nem engedményezhető továbbá olyan követelés, amely mögött jogszabályon, vagy kötelmi jogviszonyon alapulva a Magyar Állammal, az önkormányzattal azok intézményeivel vagy egyszemélyes társaságaival szemben követelés lenne érvényesíthető.
a(z) 95. §-hoz
E törvény 2010. január 1-jétől hatályon kívül helyezi az Flt., mint anyagi jogi szabály munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulékra vonatkozó rendelkezéseit, ugyanakkor a Tbj. 2010. január 1-jétől kezdődően egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vezet be. E változások szükségessé teszik az Art. 178. §-a 15. pontjában foglalt járulékfogalom naprakészségének biztosítását, egyrészt a járulékfogalom kiegészítését az új elnevezésű járulékkal, másrészt a megszűnt járulékokra vonatkozó szövegrész törlését.
a(z) 96. §-hoz
Az Art. mellékleteinek módosításáról szóló technikai rendelkezés.

ÖTÖDIK RÉSZ

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT ÉS A MUNKAERŐPIACI ALAPOT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XII. Fejezet

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

Általános indokolás

A törvényjavaslat jelentős változtatásokat javasol a jövedelmek arányában megállapításra kerülő, azokat terhelő egyes közterhek - a társadalombiztosítási járulék, és a Munkaerőpiaci Alapba befizetésre kerülő járulékok szabályozásában. A javasolt változások legfőbb céljai a vállalkozások versenyképességének javítása, a foglalkoztatás ösztönzése, valamint az igazságos, arányos közteherviselés irányába történő elmozdulás.
2009. július 1-jén lép életbe az a módosítás, mely szerint a foglalkoztatói járulékok a minimálbér kétszeres összegéig 5 százalékponttal csökkennek. A foglalkoztatói közterhek mérséklésének második lépéseként, az 5 százalékpontos csökkenés általánossá válik, vagyis a jövedelem nagyságától függetlenül a járulékalapot képező jövedelmek egészére kiterjed.
A foglalkoztatói és vállalkozói terhek jelentős mérséklése csökkenti az élőmunka költségeit, ezáltal tompítja a válság munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatásait. Az intézkedések egyúttal hozzájárulnak a vállalkozások jövedelmezőségének és versenyképességének javításához.
Az arányos közteherviselés alkotmányos követelményének fokozottabb érvényre juttatása érdekében a minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetési alsó határt az egyéni és társas vállalkozóknál felváltja a munka valós piaci értékéhez igazodó új alsó határ, amelynek alapulvételével kell - főszabály szerint -a járulékfizetési kötelezettségeket teljesíteni.

Részletes indokolás

a(z) 97. §-hoz

A Tbj. alapelvei között megjelenik, hogy a foglalkoztató általi járulékfizetés a TB-ellátásokon kívül a munkaerő-piaci szolgáltatások fedezetéül is szolgál.

a(z) 98. §-hoz

A Tbj. 4. §-a a) pontjának 6. alpontjára vonatkozóan a Javaslat szövegpontosítást tartalmaz. A Tbj. 4. §-a h) pontjának módosítása egyértelművé teszi, hogy a külföldi jog alapján létrejött munkaviszony és megbízási jogviszony is biztosítási kötelezettséggel jár, amennyiben a szerződés alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik.
Az arányos közteherviselés alkotmányos követelményének fokozottabb érvényre juttatása érdekében a minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetési alsó határt felváltja a munka valós piaci értékéhez igazodó új alsó határ, amelynek alapulvételével kell - főszabály szerint -a járulékfizetési kötelezettségeket teljesíteni.

a(z) 99. §-hoz

A Javaslat jogtechnikai jellegű módosítást tartalmaz. A munkaadói, a munkavállalói és a vállalkozói járulék mint önálló járulék megszűnik, és az egészségbiztosítási járulékba integrálódik, ezáltal csökken a járulékbefizetési számlák száma.

a(z) 100. §-hoz

A 2010-re tervezett általános 5 százalékos foglalkoztatói járulékteher csökkenés úgy valósul meg, hogy az 5 százalékos mértékű foglalkoztatói egészségbiztosítási járulék 3 százalékra csökken (amiből 1 százalék a korábbi munkaadói járulék), és a 3 százalékos munkaadói járulékfizetési kötelezettség megszűnik. A 6 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék 7,5 százalékra emelkedik (az 1,5 százalékos munkavállalói járulék egyidejűleg megszűnik). Az összességében 10,5 százalékos egészségbiztosítási járulékból az adóhatóság 23,81 százalékot átutal a Munkaerőpiaci Alap számára.
A főállású egyéni és társas vállalkozók által fizetett vállalkozói járulék is megszűnik, és beépül az általuk fizetendő egészségbiztosítási járulékba.
A változások következtében a foglalkoztatók és a biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási járulék elnevezése egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékra módosul.

a(z) 101. §-hoz

A Javaslat az új elnevezésű egyéni járulékkal összefüggő átvezetéseket tartalmazza.

a(z) 102. §-hoz

A Javaslat jogtechnikai jellegű módosítást tartalmaz.

a(z) 103. §-hoz

A Javaslat az új elnevezésű egyéni járulékkal összefüggő átvezetéseket tartalmazza.

a(z) 104. §-hoz

A Javaslat az új járulékfizetési alsó határral összefüggő átvezetéseket tartalmazza.

a(z) 105. §-hoz

A Javaslat az új járulékfizetési alsó határral összefüggő átvezetéseket tartalmazza.

a(z) 106. §-hoz

A Javaslat az új járulékfizetési alsó határral összefüggő átvezetéseket tartalmazza.

a(z) 107. §-hoz

A Javaslat az új járulékfizetési alsó határral összefüggésben külön szabályokat tartalmaz az eva adóalany társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának járulékfizetésére.

a(z) 108. §-hoz

A Javaslat meghatározza, hogy az új egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékból mekkora hányad illeti meg az MPA-t.

a(z) 109. §-hoz

A Javaslat szövegpontosítást tartalmaz egyértelművé téve azt, hogy a központi költségvetési szervek helyett a kincstár képviselőként teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettségeket.

XIII. Fejezet

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása

a(z) 110. §-hoz

A Javaslat szerint az összevont adóalapba tartozó és egyes külön adózó jövedelmek után fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás - igazodva a társadalombiztosítási járulék mértékéhez - 27 százalékra emelkedik.]

XIV. Fejezet

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.. törvény módosítása

a(z) 111. §-hoz

A járulékszabályok változásával összefüggésben az ellátórendszernek is követnie kell a módosuló kötelezettségeket. Ennek értelmében a vállalkozói járulék megszűntetésével egyidejűleg megszűnik a vállalkozói járadék, helyette a vállalkozók is a Tbj-ben rögzített munkaerő-piaci járulékot fizetik, így álláskeresési járadékra és segélyre lesznek jogosultak a munkavállalókhoz hasonló módon.

a(z) 112. §-hoz

Lásd a(z) 111. §-hoz fűzött indokolást.

a(z) 113. §-hoz

Lásd a(z) 111. §-hoz fűzött indokolást.

a(z) 114. §-hoz

Lásd a(z) 111. §-hoz fűzött indokolást.

a(z) 115. §-hoz

Lásd a(z) 111. §-hoz fűzött indokolást.

a(z) 116. §-hoz

A megváltozott munkaképességűek integrált foglalkoztatásának ösztönzése érdekében a rehabilitációs hozzájárulás ötszörösére emelkedik. (192 900 Ft/fő/év helyett 964 500 Ft/fő/év lenne). A kötelező foglalkoztatási szint (5%) nem változik, ezáltal az intézkedés a jogkövető és szociálisan érzékenyebb vállalkozási környezet kialakulását segíti elő.

a(z) 117. §-hoz

A Javaslat a rehabilitációs hozzájárulással összefüggő eljárási szabályokat tartalmaz.

XV. Fejezet

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

a(z) 118. §-hoz

A Javaslat meghatározza, hogy az egységes egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékból mekkora hányad illeti meg az Egészségbiztosítási Alapot.

HATODIK RÉSZ

A MAGÁNNYUGDÍJAT ÉS A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XVI. Fejezet

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A magánnyugdíjpénztári rendszer megerősítése érdekében olyan intézkedések megtétele indokolt, amelyek a felhalmozott megtakarítások biztonságát növelik, valamint a megfelelő működést segítik elő. A javasolt intézkedések hatékony eszközt jelentenek a magánnyugdíjpénztári rendszer jelenlegi kockázatainak nagymértékű mérséklésére. Ennek érdekében a törvényjavaslat tartalmazza
• a megtakarítások reálértékének megőrzését biztosító hozamgarancia bevezetését;
• a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés lehetőségének szűk körű megnyitását 2009 végéig;
• a pénztárak között átlépő pénztártag tudatos választását elősegítő intézkedéseket;
• a pénztári vagyonkezelési költség fokozatos csökkentését.

Részletes indokolás

a(z) 119. §-hoz

Az értelmező rendelkezések kiegészülnek a hozamgarancia érvényesítésének alapját jelentő hozamgarantált tőke fogalmának meghatározásával.

a(z) 120. §-hoz

A módosító rendelkezés értelmében társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépést választó személyek pénztártagsága a visszalépés napján megszűnik.

a(z) 121. §-hoz

Annak érdekében, hogy a jövőben a pénztártagok pénztárak közötti mozgása tudatos döntésen alapuljon, megváltoznak az átlépés feltételei. A jövőben az átlépésre csak akkor kerülhet sor, ha a pénztártag tudomásul veszi a Felügyelet által kiadott, az átlépéssel kapcsolatos tudnivalókat tartalmazó tájékoztatót. Abban az esetben, ha a pénztártag a belépést követő két éven belül kezdeményezi más pénztárba történő átlépését, akkor az egyéni számláján érvényesített legfeljebb egy ezrelék mértékű terhelésen felül az átadó pénztár a költségeinek fedezetére további, legfeljebb ötezer forint összegű díjat is érvényesít, amelyet a pénztártagnak be kell fizetnie. A visszalépő pénztártag vagyona a pénztári eszközök formájában kerül a Magyar Állam tulajdonába.

a(z) 122. §-hoz

A pénztárak által, saját vagyonkezelési tevékenység esetén érvényesíthető vagyonkezelési költség 2011-2014. között 0,8%-ról fokozatosan 0,4%-ra mérséklődik. Ennek eredményeként a pénztártagok egyéni számláján megmaradó hozam összege növekszik, amely a nyugdíjba vonuláskor magasabb ellátási összeget eredményez.

a(z) 123. §-hoz

A kiszervezett vagyonkezelési tevékenység ellenértékének legmagasabb mértéke a saját vagyon kezelési tevékenység költséglimitjének változásával megegyező mértékben mérséklődik.

a(z) 124. §-hoz

2010. január 1-jétől magánnyugdíjpénztári hozamgarancia kerül bevezetésre, amely a felhalmozási időszak egészére vonatkozóan a megtakarítások reálértékének megőrzését biztosítja. A hozamgaranciát a Pénztárak Garanciaalapja fogja finanszírozni. A hozamgaranciát a pénztártag nem veheti igénybe, amennyiben nyugdíjazását a korhatár elérése előtt kezdeményezi, illetve a felhalmozási időszakban kezdeményezett pénztár- illetve portfólióváltásai között kevesebb, mint öt év telt el.

a(z) 125. §-hoz

A rendelkezés értelmében a hozamgarancia fedezetére átadott forrásra vonatkozóan a pénztárnak nem keletkezik visszafizetési kötelezettsége.

a(z) 126. §-hoz

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés lehetősége 2009. december 31-éig megnyitásra kerül azon pénztártagok számára, akik önkéntes döntésük alapján váltak a pénztár tagjává és 2008. december 31-éig 52. életévüket betöltötték. Az érintett személyek legkésőbb 2009. szeptember 30-áig írásbeli tájékoztatást kapnak a visszalépés lehetőségéről.

a(z) 127. §-hoz

A rendelkezés értelmében a hozamgarantált tőke kiszámításának képletét az Mpt. 3. számú melléklete határozza meg.

HETEDIK RÉSZ

A SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XVII. Fejezet

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A Javaslat a versenyképesség javítása érdekében tartalmazza az euróban való könyvvezetési és beszámoló készítési lehetőség kiterjesztését. A módosítást követően a vállalkozók a számviteli nyilvántartások euróban való vezetését és az éves, illetve a konszolidált éves beszámoló euróban való elkészítését külön feltételek nélkül választhatják.
A módosítás egyrészt biztosítja, hogy a jelentős devizakitettséggel rendelkező vállalkozóknak ne kelljen az ilyen tételeket állandóan átértékelni, másrészt segíti, hogy a gazdasági szereplők fokozatosan fel tudjanak készülni az ERM-II-be való belépésre, illetve az ország euró-övezethez történő későbbi csatlakozására.
Azon vállalkozók tekintetében, amelyek a forinttól, illetve az eurótól eltérő, harmadik devizában kívánnák vezetni a könyveiket, továbbra is fennmarad az az előírás, mely szerint az ilyen harmadik devizában való könyvvezetés és beszámoló készítés csak akkor választható, ha a vállalkozó pénzügyi eszközeinek és pénzügyi kötelezettségeinek, valamint bevételeinek, ráfordításainak és költségeinek több mint 25 %-a az adott devizában merül(t) fel a tárgyévben és az azt megelőző évben.
A módosítás tartalmaz néhány további pontosító, kiegészítő javaslatot a kapcsolódó jogszabályi rendelkezésekre, illetve a gyakorlati tapasztalatokra tekintettel.

Részletes indokolás

a(z) 128. §-hoz

Az egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló korábbi rendeletek egységes szerkezetben kiadásra kerültek egy új EK rendelettel. A Javaslat ennek átvezetését tartalmazza az Szt. érintett rendelkezésén.

a(z) 129. §-hoz

A Javaslat bármely vállalkozó részére lehetővé teszi 2010. január 1-jétől, hogy saját döntésétől függően, külön feltételek nélkül, számviteli nyilvántartási, valamint éves beszámoló készítési kötelezettségét euróban teljesítse, ha az erre vonatkozó döntését számviteli politikájában rögzítette és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosította. A vállalkozónak az euróra való áttérést követő ötödik évben nyílik csak lehetősége arra, hogy visszatérjen a forintban való könyvvezetésre és beszámoló készítésre.

a(z) 130. §-hoz

A Javaslat a kialakult üzleti gyakorlat figyelembe vételével megváltoztatja a szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegének elszámolását. A jövőben ezen tételeket az általános szabályok szerint kell elszámolni mind a bevételek, mind a követelések között, az elszámolásnak nem lesz feltétele az engedmény összegének tényleges pénzügyi teljesítése.

a(z) 131. §-hoz

A Javaslat a gazdasági társaságokról szóló 2007. évi IV. törvény 163. §-a (3) bekezdésének, illetve 273. §-a (2) bekezdésének előírásával való összhang megteremtését szolgálja.

a(z) 132. §-hoz

A Javaslat a kialakult üzleti gyakorlat figyelembe vételével megváltoztatja a szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegének elszámolását. A jövőben ezen tételeket az általános szabályok szerint kell elszámolni mind a ráfordítások, mind a kötelezettségek között, az elszámolásnak nem lesz feltétele az engedmény összegének tényleges pénzügyi teljesítése.

a(z) 133. §-hoz

A pénzügyi-gazdasági válság következtében a hitelintézetek árfolyamjegyzési gyakorlata megváltozott, a devizapiac folyamatos követése (és ezzel a kockázatok mérséklése) érdekében esetenként napon belül többször is módosítják az árfolyamokat. Tekintettel arra, hogy az Szt. a devizában felmerülő tételek könyvekbe történő felvételét, illetve értékelését elsősorban a hitelintézetek által jegyzett árfolyamhoz köti, indokolt rendelkezni arról, hogy az árfolyamok napon belüli változása esetén a fenti feladatok végrehajtása során az adott napi utolsó jegyzett árfolyamot kell figyelembe venni.

a(z) 134. §-hoz

a(z) 135. §-hoz

A Javaslat a kialakult üzleti gyakorlat figyelembe vételével megváltoztatja a szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegének elszámolását. A jövőben ezen tételeket az általános szabályok szerint kell elszámolni mind a ráfordítások, mind a kötelezettségek között, az elszámolásnak nem lesz feltétele az engedmény összegének tényleges pénzügyi teljesítése.

NYOLCADIK RÉSZ

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉS A NEMZETI KULTURÁLIS ALAPOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XVIII. Fejezet

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

a(z) 136. §-hoz

Az államháztartásról szóló törvény módosításának célja, hogy olyan feltételt állapítson meg az Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) létrehozására, amely lehetővé teszi államháztartáson kívüli (változó) forrás mellett az NKA működését.

XIX. Fejezet

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

a(z) 137. §-hoz

Az NKA bevételi forrásainak átalakítása a kulturális feladatok finanszírozását nem érinti hátrányosan, a kulturális járulék megszüntetése ugyanakkor javítja a vállalkozások gazdasági helyzetét.

a(z) 138. §-hoz

A hatályos szövegben az NKA bevétele a kulturális járulék bevételi előirányzathoz igazodik, ennek módosítása indokolt összhangban azzal, hogy a bevétel az ötöslottó szerencsejáték játékadó egy részéből történik.

a(z) 139. §-hoz

Tekintettel arra, hogy az NKA bevétel nem tervezett költségvetési előirányzat, amelyhez a hatályos szövegben a miniszteri keret mértéke igazodik, hanem adóból származó változó bevétel, szükséges a miniszteri keret meghatározásának módosítása.

KILENCEDIK RÉSZ

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐRENDSZER STABILITÁSÁNAK ERŐSÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁS

XX. Fejezet

A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény módosítása

a(z) 140. §-hoz

A Javaslat pontosító jellegű, egyértelművé teszi, hogy ha a hitelintézet helyzete miatt az állam - a hitelintézet kezdeményezése nélkül - tőkeemelést hajt végre, a tranzakció előkészítése során bevont független könyvvizsgáló nem lehet azonos a hitelintézet választott könyvvizsgálójával.

TIZEDIK RÉSZ

A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS VERSENYKÉPESEBBÉ TÉTELÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁS

XXI. Fejezet

A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

a(z) 141. §-hoz

A Javaslat alapján valamennyi adóalanynál csak az adóköteles tevékenységből származó jövedelemre vonatkozna az adókötelezettség, ezzel megszűnne az eddigi diszkrimináció, amely szerint a szénhidrogén-kitermelési tevékenységet végző, a bányászatról szóló törvény szerinti bányavállalkozó, a kőolajtermék-előállító és a jövedéki engedélyes kőolajtermék nagykereskedő a teljes tevékenysége eredménye alapján köteles az adót megfizetni. A módosítás a 2009. évi adókötelezettségre is vonatkozik.

TIZENEGYEDIK RÉSZ

AZ ÁLLAMI VAGYONRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁS

XXII. Fejezet

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

a(z) 142. §-hoz

A vagyontörvény 2007. szeptemberi hatályba lépése óta eltelt időszak tapasztalatai alapján megállapítható, hogy:
• a központi költségvetési szervek körében az ingatlanhasználat "piaci alapokra" helyezése
(díjfizetéshez kötött ingatlanhasználat) - összefüggésben a bérleti díjas konstrukcióban a bérbeadó MNV Zrt.-re, illetve a vagyonkezelési konstrukcióban a vagyonkezelőre háruló kötelezettségekkel - jelentősen meghaladná a költségvetés teherbíró képességét;
• a központi költségvetési szervek elhelyezésénél a jelzett alapelvek (hatékonyság, költségtakarékosság) érvényre juttatását a vagyontörvény más - az elhelyezésükkel kapcsolatos döntési mechanizmusra vonatkozó, illetve az irreális elvárásaikat korlátozó, stb. - rendelkezései a visszterhes ingatlanhasználatra épülő konstrukció nélkül is biztosítani tudják. E tapasztalat indokolja a módosítást.

TIZENKETTEDIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÓKAT ÉS A BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉGET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XXIII. Fejezet

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

a(z) 143. §-hoz

A feketegazdaság visszaszorítása érdekében a Javaslat szerint a biztosítási szolgáltatás a javítást végző személy vagy szervezet által kibocsátott számla alapján teljesíthető.

TIZENHARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XXIV.Fejezet

Hatályba léptető rendelkezések

a(z) 144. §-hoz

A Javaslatban szereplő módosítások főszabályként a kihirdetést követő napon lépnek hatályba. Az ettől eltérő hatálybalépésről a Javaslat külön rendelkezik.
A Tao. törvényt módosító rendelkezések közül a világválság hatásait mérséklő változások 2009-ben a kihirdetést követő napon hatályba lépnek és a 2009. adóév egészére alkalmazhatóak. Ilyen módosítás az egy éven túli késedelemben lévő követelések 20 százalékának behajthatatlan követelésként történő kezelése, a hitelintézetteknél a veszteségelhatárolás lehetővé tétele, a prudenciális szabályokat alkalmazó pénzügyi vállalkozásokra a hitelintézetekkel azonos szabályozás például a követelések értékvesztésének elismerése az adóalapnál, az alultőkésítési szabályok alkalmazása alóli mentesítés, a fejlesztési tartalék felhasználására nyitva álló kedvezményes 6 adóév bevezetése, valamint a fejlesztési adókedvezmény érvényesítését megkönnyítő feltételek előírása. A Tao. törvény egyéb módosításai 2010. január 1-jével lépnek hatályba.
Az import utáni áfa önadózással történő megállapítására vonatkozó enyhítések, mint az érintett adózói kör likviditását segítő intézkedések 2009. szeptember 1-jétől lépnek hatályba.
Az egyéb módosítások 2010. január 1-jével lépnek hatályba.

a(z) 145. §-hoz

Az Európai Bizottság jóváhagyását követően léphet hatályba az üzemanyag célú sűrített földgázra megállapított 0 Ft/nm3 jövedéki adómérték, tekintettel arra, hogy azt állami támogatási szempontból előzetesen el kell fogadtatni. A bizottsági jóváhagyás időpontja a Magyar Közlönyben közzétételre kerül.

XXV. Fejezet

Módosító rendelkezések

a(z) 146. §-hoz

2010. január 1-jétől a Javaslat szövegrész-cserékkel kimondja, hogy
- Az adóalap meghatározásának változásával összhangban emelkedik a családi kedvezmény érvényesítésének a jövedelemkorlátja, az
három eltartott esetén 6 millióról 7 millió 620 ezerre,
négy eltartott esetén 6 millió 500 ezerről 8 millió 255 ezerre,
öt eltartott esetén 7 millióról 8 millió 890 ezerre,
hat eltartott esetén 7 millió 500 ezerről 9 millió 525 ezerre,
hét vagy több eltartott esetén 8 millióról 10 millió 160 ezerre nő.
- Az önkéntes pénztárak által kiállított, rendelkező nyilatkozat alapjául szolgáló igazolásnak nevesítetten tartalmaznia kell az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles jóváírásokat is, amely jogalkalmazást segítő rendelkezés. Az igazolás kiállításáról az önkéntes pénztárnak továbbra is adatot kell szolgáltatnia az adóhatóságnak.
- A jogkövetést elősegítő rendelkezés, hogy a nyugdíjelőtakarékossági számla vezetőjének nem az adóévet követő január 31-éig, hanem az adóévet követő február 15-éig kell adatot szolgáltatnia az állami adóhatóságnak.
- A társasági adó mértékének emelkedésével párhozamosan változik az egyéni vállalkozók vállalkozói személyi jövedelemadójának a mértéke, 16 százalék helyett 19 százalékra.
- Az örökléssel szerzett értékpapírok szerzési értékének meghatározása az illetékekről szóló törvényhez kapcsolódik, amely indokolja a szerzési érték meghatározásának módosítását, azzal, hogy szerzési értékként az illetékekről szóló törvény szerinti forgalmi érték vehető figyelembe akkor is, ha az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket.
- A természetbeni juttatások adóterheléséhez igazodva emelkedik egyes külön adózó jövedelmeket terhelő adó 44 százalékról 54 százalékra nő (a rendelkezés a kamatkedvezmény, valamint az érdekképviseletek adómentes kifizetéseinek korlátját meghaladó juttatásokat érinti).
- A falusi szállásadásból, fizetővendéglátásból származó jövedelemre választható az ingatlan bérbeadásából származó jövedelemre alkalmazható 25 százalékos adó.
- A kutatás-fejlesztési tevékenység meghatározásánál a Frascati Kézikönyvre - Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes gyakorlatára - is tekintettel kell lenni az OECD Modellegyezmény mellett.

a(z) 147. §-hoz

A Tao. előírásait érintően az adómérték változás, illetve egyes módosító tételek megszűnésével kapcsolatos előírásokat tartalmaz.

a(z) 148. §-hoz

A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó eva-adóalany esetében a bevallás benyújtásának határideje az adóévet követő év február 25-re módosul, ezáltal hosszabb időt biztosítva az adózóknak a bevallás elkészítésére.
A Javaslat - korábban - a személyi jövedelemadóról szóló törvény alanyaként illetve társasági adóalanyként a 10 százalékos adókulcs alkalmazása miatt lekötött tartalékba helyezett összeg vonatkozásában mentesíti az eva alanyát a személyi jövedelemadó és a társasági adó utólagos megfizetése alól, amennyiben teljesíti a kedvezményes kulcs alkalmazásának feltételeit. Így az adómegtakarítást az eva hatálya alá történő áttéréskor - hasonlóan a fejlesztési tartalékhoz - nem kell leadózni. Az eva hatálya alatt a személyi jövedelemadót vagy társasági adót meg kell fizetni, ha az eva-alanyiságot megelőzően lekötött tartalék felhasználása nem az előírás szerint történi.
Pontosítja a Javaslat a kiegészítő tevékenységet folytató eva alany egyéni vállalkozó tb-járulék kötelezettségére vonatkozó rendelkezést. Ennek megfelelően esetében egészségbiztosítási járulékot a Tbj. törvény szerint kell fizetni, míg a nyugdíjbiztosítási járulék alapja az eva alap 10 százaléka.

a(z) 149. §-hoz

A túlfizetett nyugdíj (magánnyugdíjpénztári tagdíj) visszaigénylési szabályának pontosítása.

a(z) 150. §-hoz

A Javaslat szerint az üzemanyag célú sűrített földgázra 0 Ft/nm3 jövedéki adómérték kerül bevezetésre, alapvetően környezetvédelmi megfontolásból (alacsony CO2 kibocsátás), és nem számottevő költségvetési kihatására tekintettel. (Az adómentesség az Európai Bizottság jóváhagyását követően léphet hatályba.)

a(z) 151. §-hoz

A Javaslat - az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének illetékkötelessé válására tekintettel - rögzíti, hogy az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek kedvezményezett eszközátruházás keretében történő megszerzése -az ingatlanokhoz hasonlóan - illetékmentes.

a(z) 152. §-hoz

Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény módosításával az okmányirodák számára csak 2010. január 1-jétől válik kötelezővé a bankkártyával történő illetékfizetés elfogadása. Azon okmányirodáknál azonban, ahol a technikai feltételek fennállnak a hatályos szabályozás értelmében 2010. január 1-ig is lehet bankkártyával fizetni.

a(z) 153. §-hoz

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvényt (a továbbiakban: Pftv.) is módosította. A Mód. tv. 37. §-a a Pftv. által korábban megállapított, a Start, Start Plusz vagy Start Extra kártyával foglalkoztatottak után foglalkoztató által fizetendő kedvezményes közteher mértékét 15 százalékról 10 százalékra mérsékelte, illetőleg 25 százalékról 20 százalékra csökkentette. A Mód. tv. értelmében a csökkentett közteher mértékeket a 2009. júliusától teljesített kifizetéseknél már alkalmazni kell. A jelzett mértékváltozással összhangban az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 23. pontjában is szükségessé vált "a 15 vagy 25 százalékos mértékű kötelezettség" szövegrész helyébe "a 10 vagy 20 százalékos mértékű kötelezettség" szövegrész léptetése. Az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 23. pontjának rendelkezését e törvény kihirdetésétől a 2009. december 31-éig hatályos szöveggel és azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kötelezettség mértéke 10 vagy 20 százalék. Egyebekben az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 23. pontja e törvény szerint 2010. január 1-jétől - a munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulék megszűnése, illetőleg a munkaerő-piaci járulék bevezetése miatt változik.
A társasági adóbevallás benyújtására nem kötelezett adózók, amelyek az adóévben vállalkozási tevékenységből származó bevételt nem értek el, vagy e tevékenységükhöz kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számoltak el, bevallást helyettesítő nyilatkozataikat az adóévet követő év február 15-éig nyújtják be az adóhatósághoz. Tekintettel arra, hogy a 2009. január 1-jén hatályba lépett Art. módosítás szerint az éves bevallás benyújtásának határideje az adóévet követő február 15. napjáról az adóévet követő február 25. napjára változott, ugyanakkor ezen adózói csoport részére - az egységes határidők megtartása érdekében - nem indokolt az éves bevallás benyújtásának határidejétől eltérő időpontot fenntartani a bevallást helyettesítő nyilatkozataik benyújtására, a módosítás ezen nyilatkozatok benyújtási határidejét is az adóévet követő február 25. napjára változtatja.
A Tbj. 30/A. § (2) bekezdése korábban konkrét formában tartalmazta a járulékfizetési kötelezettség szempontjából irányadó értékhatárt. A Tbj. jelzett bekezdését időközben a 2008. évi LXXXI. törvény 227. §-ának e) pontja úgy módosította, hogy az konkrét értékhatár helyett a személyi jövedelemadóról szóló törvényre való hivatkozást tartalmaz. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §-ának 19. pontja pedig mezőgazdasági kistermelőnek azt a mezőgazdasági őstermelőt minősíti, akinek az adóévben az e tevékenységéből megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg. Erre tekintettel az Art. 52. § (7) bekezdése g) pontjának utolsó mondata és az Szja. tv. 3. §-ának 19. pontja közötti összhang megteremtése érdekében a módosítással az Art. 52. §;-a (7) bekezdése g) pontjának pontosítására kerül sor.

a(z) 154. §-hoz

A Javaslat a Tbj. módosításával összefüggő átvezetéseket tartalmazza.

a(z) 155. §-hoz

A Javaslat az Flt. módosításával összefüggő átvezetéseket tartalmazza.

a(z) 156. §-hoz

A rendelkezés a magánnyugdíjra jogosultság feltételeit pontosítja a rokkantsági nyugellátás feltételeivel összhangban.

a(z) 157. §-hoz

A Javaslat a devizában történő könyvvezetésre és beszámoló készítésre vonatkozó rendelkezések módosítása miatt az ezekre történő hivatkozásokat pontosítja.
A Javaslat további technikai jellegű pontosításokat tartalmaz, az érintett jogszabályok egyéb előírásaival való összhangot teremti meg.

a(z) 158. §-hoz

A Javaslat technikai jellegű pontosításokat tartalmaz, az érintett jogszabályok egyéb előírásaival való összhangot teremti meg.

XXVI. Fejezet

Hatályon kívül helyező rendelkezések

a(z) 159. §-hoz

A Javaslat a jogszabályváltozásokkal és e törvény módosításaival összhangban hatályon kívül helyezi az Szja tv. feleslegessé vált szövegrészeit, illetve rendelkezéseit.
Az összevont adóalap megállapításakor figyelembe vehető adókedvezmények a családi kedvezmény, a súlyosan fogyatékos állapotra tekintettel járó személyi kedvezmény és a hosszú távú megtakarításokhoz (önkéntes kölcsönös biztosítópénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetésekhez) kapcsolódó adókiutalás kivételével megszűnnek. Megszűnik az összevont adókedvezmény, ezen belül a három társadalombiztosítási és magánnyugdíjpénztári befizetéshez kapcsolódó kedvezmény, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő befizetés utáni kedvezmény, a tandíj, a biztosítások, a közcélú adományok kedvezménye, a háztartási szolgáltatások után járó kedvezmény. Megszűnik továbbá az őstermelői kedvezmény, az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény.
Hatályon kívül kerülnek a kedvezmények érvényesítésére vonatkozó, azok megszűnésével feleslegessé váló - az adókedvezmények korlátozásáról, az adókedvezmények sorrendjéről, a személyi kedvezmény adóelőlegnél történő figyelembe vételéről rendelkező -részletszabályok. A biztosítások kedvezményének megszűnéséhez kapcsolódóan hatályon kívül kerül a kedvezmény érvényesítése részletszabályait tartalmazó 7. számú melléklet is.
A Javaslat szerint 2010-től megszűnik az üzemanyag-megtakarítás adómentessége, az ilyen címen juttatott összeg az adott tevékenységből (például munkaviszonyból) származó jövedelemként adóköteles lesz.
Megszűnnek a napidíjra vonatkozó külön rendelkezések is, az ekként kifizetett összegek minden esetben és teljes összegükben a juttató és a juttatásban részesülő jogviszonya szerint (munkaviszonyos jövedelemként, önálló tevékenységből származó jövedelemként) válnak adókötelessé.
A Javaslat hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, miszerint adóterhet nem viselő járandóság a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj, borravaló. Ezen összegek 2010-től a magánszemély egyéb jövedelmének minősülnek.
A Javaslat alapján megszűnik a képzés kifizető által átvállalt költségének az adómentessége, ha az a kifizető által a tevékenységében közreműködő magánszemély feladatának ellátásához szükséges felkészítést szolgálja.
A társasági adó változásaival összhangban megszűnnek a mezőgazdasági őstermelő, az egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapnál érvényesíthető egyes kedvezményei. Megszűnik a helyi adó megfizetése utáni kedvezmény, valamint az egyéni vállalkozó által a szabadalom, használati-és formatervezési mintaoltalom megszerzése és fenntartása költségei utáni érvényesíthető adókedvezmény.
A Javaslat alapján azon juttatások esetében, amelyek egy adott korlátig adóterhet nem viselő járandóságnak minősültek (például az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíj-jellegű juttatása), a korláton felüli rész a juttató és a juttatásban részesülő közötti jogviszony alapján lesz adóköteles (a hatályos szabályozás alapján a korláton felüli rész a magánszemély egyéb jövedelmének minősült, függetlenül attól, hogy a juttatást egyébként milyen jogviszonyban és ki juttatta részére).
A természetbeni juttatásként történő adóztatásnak nem feltétele 2010-től a kifizető (nem foglalkoztató) által történő juttatásnál, hogy az nem lehet tevékenység ellenértéke.
A kamatkedvezményből származó jövedelem szabályainak egyszerűsítése céljából 2010-től a munkaviszonyban kapott kamatkedvezményre is az általános szabályok az irányadóak (a kamatkedvezmény nem munkaviszonyos jövedelem lesz, hanem a munkáltatót terheli 2010-től 54 százalék adófizetési kötelezettség).
Megszűnnek a falusi vendéglátás mentességi szabályai, aminek következtében az e tevékenységből származó jövedelem az általános szabályok szerint (önálló tevékenységből származó jövedelemként) és teljes mértékben adókötelessé válik.
Az üdülési csekkre vonatkozó eljárási szabályok egyszerűsítése céljából megszűnik a kifizető éves adatszolgáltatási kötelezettsége.
Az Szja törvény adómentes jövedelmeket tartalmazó 1. számú mellékletéből hatályon kívül kerül, azaz teljes mértékben adókötelessé válik, és a juttató és a juttatásban részesülő közötti jogviszony, valamint a juttatás körülményeinek megfelelően (amennyiben például az természetbeni juttatásnak tekinthető, természetbeni juttatásként) adózik:
- az egyenruha pénzbeli megtérítése,
- a köztisztviselők, bírák, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak ruházati költségtérítése,
- a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat, a két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes átadása,
- a munkáltató, gazdasági társaság, szövetkezet, szakszervezet részéről történő művelődési intézményi szolgáltatás,
- a hideg étkezési utalvány,
- a csekély értékű ajándék,
- a diplomáciai események alkalmával nyújtott vendéglátás, ajándék,
- a villamos-energiaipari dolgozók és az onnan nyugdíjba vonulók árkedvezménye,
- a bányászatban és az erdőgazdálkodásban dolgozók és onnan nyugdíjba vonulók szén-és tűzifa járandósága,
- a csoportos létszámleépítéshez kapcsolódó juttatás,
- a közösségi rendezvényekkel kapcsolatos juttatás.
A katonák és rendőrök részére jogszabály alapján folyósított lakhatási támogatás, valamint a pedagógusoknak szakkönyvvásárlásra, múzeumi dolgozóknak dokumentumvásárlásra juttatott összeg adómentessége megszűnik, az valós költségtérítés lesz, tehát a ténylegesen felmerült kiadás térítése nem bevétel, az ezen felül juttatott összeg adóköteles jövedelem.

a(z) 160. §-hoz

A közcélú adományok kedvezményének megszűnésével összefüggésben hatályon kívül kerül a tartós adományozás külön kedvezményéhez kapcsolódó visszafizetési kötelezettség.

a(z) 161. §-hoz

A társasági adóalap egyes módosító tételeinek hatályon kívül helyezéséről rendelkezik a Javaslat.

a(z) 162. §-hoz

A Javaslat az államháztartás egyensúlyát javító - magánszemélyekre, egyéni vállalkozókra és társas vállalkozásokra vonatkozó különadó hatályon kívül helyezését tartalmazza.

a(z) 163. §-hoz

Az iparűzési adó hatáskör-áttelepítése miatt okafogyottá vált az a hatályos Htv. szerinti rendelkezés, miszerint ideiglenes tevékenység esetén az adó készpénzben is megfizethető.

a(z) 164. §-hoz

Tekintettel arra, hogy a részvények öröklése 2005. január 1-jétől illetékköteles, az egységes szabályozás érdekében gazdasági társaság tagját megillető egyéb vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) öröklésének illetékmentessége megszűnik a Javaslat szerint.

a(z) 165. §-hoz

Az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 26. pontja a munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulékok alapjával és összegével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Tekintve, hogy a munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulékok 2010. január 1-jétől megszűnnek, ezért az azokkal összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség is értelmét veszti.
A b)-g) pontokhoz lásd a(z) 70. §-hoz fűzött indokolást.
A hatályos szabályok szerint az egyes adókötelezettségek között szerepel a bankszámlanyitási kötelezettség, valamint egy meghatározott értékhatár feletti kifizetés esetére kötelező fizetési mód alkalmazása is. A fizetési mód összeghatárhoz kötése ahhoz a szabályhoz kapcsolódott, amely szerint, ha a gazdasági tevékenységet folytató adózók között készpénzzel teljesített kifizetés összege a 250 ezer forintot meghaladta, az adóhatóság a 250 ezer forint fölötti rész után 20%-os mértékű mulasztási bírságot szabott volna ki. Tekintettel arra, hogy ezen összeghatárhoz kapcsolódó szankciót előíró rendelkezés időközben hatályát vesztette, nem indokolt a továbbiakban az adókötelezettségként meghatározni az összeghatár elérése esetére a kötelező fizetési módot.
Az egyszerűsített adóbevallás bevezetésével egyidejűleg az adóhatósági adómegállapítás szabályai hatályon kívül kerültek. Ezzel összefüggésben az Art. számos ponton módosult, és kikerültek a törvényből az ezen adómegállapítási típusra vonatkozó szabályok. A módosítással egy hiba kerül kijavításra, ugyanis az adóbevallás különös szabályaiból hatályon kívül kerül az adóhatósági adómegállapításra, mint már nem létező jogintézményre való utalás.
A módosítás pontosítja az elektronikus árverés technikai feltételei és működtetése részletszabályainak közzétételére vonatkozó rendelkezést. Tekintettel arra, hogy az állami adóhatóságnak nincs hivatalos lapja, ezen közlemények csak az adóhatóság internetes honlapján jelenhetnek meg.
A hatályos szabály szerint az adóhatóság mulasztási bírsággal sújtja azt az adózót, aki/amely az ellenőrzés időpontjában az áru eredetét tanúsító bizonylattal vagy annak másolatával nem rendelkezik. Ez a mulasztási bírság tényállás a kereskedelmi törvényben meghatározott azon kötelezettséghez kapcsolódik, amely szerint az elárusítás helyén kell tartani az áru eredetét igazoló dokumentumot vagy annak másolatát. Tekintettel azonban arra, hogy az adóhatóság ellenőrzése során a kereskedelmi törvény rendelkezéseit már nem alkalmazhatja, indokolatlanná vált egy ott meghatározott kötelezettség megszegése esetére szolgáló szankciót fenntartani, így a módosítás hatályon kívül helyezi e bírság tényállást meghatározó rendelkezést.
A fizetési mód összeghatárhoz kötését előíró rendelkezéshez kapcsolódóan az Art. tartalmazott egy felhatalmazó rendelkezést, ami a kormány számára biztosított volna jogot arra, hogy rendeletben határozza meg a POS terminál útján történő fizetések esetén a hitelintézet által érvényesíthető, a vállalkozás ügyfél felé felszámított jutalékok, díjak és egyéb költségek maximális mértékét. Tekintettel arra, hogy az a rendelkezés, amely kapcsán e felhatalmazás beiktatására sor került már nem hatályos, a felhatalmazó rendelkezés hatályban tartása szintén nem indokolt.

a(z) 166. §-hoz

A Javaslat a Tbj. módosításával összefüggő átvezetéseket tartalmazza.

a(z) 167. §-hoz

A Javaslat az Flt. módosításával összefüggő átvezetéseket tartalmazza.

a(z) 168. §-hoz

A Javaslat a szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott/kapott engedmények elszámolására vonatkozó új rendelkezésekkel függ össze, a korábbi előírások törlését eredményezi.
A Javaslat a devizában történő könyvvezetésre és beszámoló készítésre vonatkozó rendelkezések módosítása miatt az ezekre történő hivatkozásokat, illetve a befektetési jegyek értékesítésére vonatkozó előírásokat pontosítja.

a(z) 169. §-hoz

A Javaslat hatályon kívül helyezi az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 233. §-ának (3) bekezdését, amely kimondta, hogy 2010. január 1-jétől - a devizában történő könyvvezetés és beszámoló készítés lehetőségéről rendelkező - a számvitelről szóló törvény 20. §-ának (4) bekezdésében a "több mint 50%-ban" szövegrész helyébe a "több mint 25%-ban" szövegrész lép. Mivel a Javaslat szerinti törvénymódosítás a számviteli törvénynek ezeket a rendelkezéseit is érinti e tekintetben változatlan tartalommal (de bizonyos bekezdések számozása megváltozik), 2010. január 1-jével való hatálybalépés mellett, így a hivatkozott rendelkezés hatálytalanítása indokolt.

a(z) 170. §-hoz

A Javaslat a kulturális járulék hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.

a(z) 171. §-hoz

A Javaslat az állami ingatlant használó költségvetési szervek számára az állami vagyonról szóló törvényben előírt bérleti díj fizetésének a Javaslatban lévő megszüntetésével összefüggő hatályon kívül helyezéséket tartalmaz.

a(z) 172. §-hoz

A Javaslat az általános hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.

XXVII. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

a(z) 173. §-hoz

A Javaslat átmeneti rendelkezéssel a következőket mondja ki.
A munkáltató, kifizető által térített képzés költségeinek részbeni adókötelessé válása kizárólag a 2009. december 31-ét követően megkezdett képzések esetében alkalmazandó.
A magánszemély a 2009. december 31-én hatályos szabályoknak megfelelően továbbra is visszaigényelheti önellenőrzéssel a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi foglalkoztatói hozzájárulás után megfizetett adót, amennyiben szolgáltatásra nem válik jogosulttá, mert munkaviszonya a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtt megszűnt.
A 2009. adóévben szerzett jövedelmek tekintetében, a 2010-ben benyújtandó bevallás vonatkozásában is alkalmazható az a rendelkezés, hogy a magánszemély egyszerűsített bevallást nyújthat be adóhatósági közreműködéssel abban az esetben is, ha az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherviselést választott, kivéve, ha a kifizetőt terhelő ekhot a magánszemély vállalja vagy az ekho nem jogszerű választása miatt ekho különadót is fizetnie kell.
A Javaslat az összevont adóalapnál érvényesíthető kedvezmények megszűnésével összefüggésben tartalmaz átmeneti rendelkezéseket. A tandíj, felnőttképzés díjának 2009. december 31-ét megelőzően elhalasztott kedvezménye ezen időpontot követően is érvényesíthető. A 2009. december 31-ét megelőzően érvényesített biztosítási kedvezményhez kapcsolódó visszafizetési kötelezettség ezen időpontot követően is alkalmazandó. A tartós adományozás külön kedvezményéhez kapcsolódó visszafizetési kötelezettség azonban a szerződés magánszemély által 2009. december 31-ét követően történő felmondása esetén megszűnik.
Válságkezelő intézkedésként bevezetett rendelkezés, hogy a 2008. december 31-éig megképzett fejlesztési tartalék adómentes feloldására rendelkezésre álló 4 éves időtartam két évvel meghosszabbodik, azaz 6 év lesz.
Az örökléssel szerzett értékpapírok szerzési értékére vonatkozó beiktatott rendelkezés a 2008. december 31-ét követően átruházott értékpapírok szerzési értékének meghatározására is alkalmazható, ha az értékpapír öröklésére tekintettel az illetékekről szóló törvény átmeneti rendelkezése alapján az illeték kiszabását az illetékügyi hatóság mellőzte.

a(z) 174. §-hoz

A Javaslat arról rendelkezik, hogy a Tao. törvényt módosító, kihirdetéskor hatályba lépő rendelkezéseket a 2009. adóévi adókötelezettségre lehet alkalmazni, a hitelintézet a veszteségelhatárolást először a 2009. adóévi negatív adóalapra alkalmazhatja, továbbá a 2010. január 1-jével hatályba lépő rendelkezéseket a 2010. adóévi adókötelezettségre kell első ízben alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak a 2009. adóév 2010-re áthúzódó időszakára még a korábbi előírások szerint kell eljárni.

a(z) 175. §-hoz

Az eva módosítás lehetővé tenné, hogy a 10 százalékos adókulcs alkalmazásához kapcsolódó kedvezményes szabályt már a 2009. adóév megállapításakor is alkalmazni lehet mind a személyi jövedelemadó, mind a társasági adó tekintetében.

a(z) 176. §-hoz

A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a hatálybalépést megelőzően, az import utáni áfa önadózással történő megállapítására kiadott engedélyek legkésőbb 2010. június 30. napjáig jogosítanak önadózásra.

a(z) 177. §-hoz

A javaslat rendezi az iparűzési adó és a vállalkozók kommunális adójában az előlegfizetés rendjét abban az átmeneti időszakban, amíg a kivetéses előleg-megállapítást felváltja az önadózásos adó-megállapítás módszere.

a(z) 178. §-hoz

A gazdasági válságra tekintettel 2 évvel meghosszabbításra kerül a lakóházépítésre, illetve az ingatlanok továbbértékesítésére nyitva álló határidő azokban az illetékügyekben, ahol 2008. október 1. és 2012. szeptember 30. között járna le, és a vagyonszerzők ezt a határidő lejárta előtt kérik.
A gazdasági válságra tekintettel, a finanszírozási célú ügyletek támogatása érdekében az előterjesztés kétéves időtartamra szóló átmeneti illetékmentességet biztosít a visszlízing ügyletben részt vevő lízingbevevőknek, akik saját ingatlanukat értékesítik és lízingelik vissza, hogy ezáltal pénzeszközökhöz jussanak.

a(z) 179. §-hoz