adozona.hu
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló T/6461. számú törvényjavaslat indokolása
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló T/6461. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2003. évi CXXVII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jövedéki adórendszer Magyarországon 1998. január 1-jén került bevezetésre. Az 1997. évi CIII. törvény már a kezdetektől nagyfokú harmonizáltságot valósított meg az Európai Unió jövedéki szabályaival. A jövedéki körbe tartozó termékek adóztatását, az adóraktári rendszert, az adófelfüggesztéses szisztémát az uniós irányelvekben meghatározott alapokra fektetve alakította ki és működteti nemzeti szinten már közel hat éve, eredményesen. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal új helyzet áll el...
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló T/6461. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A jövedéki adórendszer Magyarországon 1998. január 1-jén került bevezetésre. Az 1997. évi CIII. törvény már a kezdetektől nagyfokú harmonizáltságot valósított meg az Európai Unió jövedéki szabályaival. A jövedéki körbe tartozó termékek adóztatását, az adóraktári rendszert, az adófelfüggesztéses szisztémát az uniós irányelvekben meghatározott alapokra fektetve alakította ki és működteti nemzeti szinten már közel hat éve, eredményesen. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal új helyzet áll elő. Megszűnnek a vámhatárok, az Európai Unió egységes belső piacán a tagállamok között az áruk, köztük a jövedéki termékek is szabadon mozoghatnak anélkül, hogy a belföldi adók az országhatárt átlépve vámeljárásban kivetésre kerülnének. Ezért a csatlakozástól a magyar jövedéki szabályozásnak is tartalmaznia kell azokat a rendelkezéseket, új szabályokat, amelyek alkalmazásával, gyakorlatban való érvényesülésével az új helyzetben, az Európai Unió egységes belső piacába való beintegrálódásunkat, uniós tagállammá válásunkat követően is beszedhetők maradnak a jövedéki adók a magyar költségvetés számára. Ez a hatályos törvény jogharmonizációjának kiteljesítését, a csak a tagállami státuszunk megszerzésétől alkalmazható, a tagállamok közötti árumozgásokra vonatkozó harmonizált közösségi adózási szabályoknak a magyar jövedéki jogba való beillesztését teszik szükségessé.Bár ezek az új szabályok a hatályos törvény struktúrájának, felépítésének változatlanul hagyása mellett, egy külön fejezetbe foglalva egyszerűen beilleszthetők, azonban az új fejezet terjedelme, valamint az átalakuló fogalomrendszernek a törvény teljes szövegén való átvezetése miatt szükséges technikai jellegű módosítások nagy száma miatt, valamint figyelemmel arra, hogy az 1998. évi bevezetés óta a jövedéki törvény tizenhat alkalommal módosult, a Kormány célszerűnek látta törvénymódosítás helyett a változások új törvényjavaslatba szerkesztett benyújtását. Ennek során a korábbi módosítások tekintetében is könnyebbé válik a jogalkalmazók számára az eligazodás, és egyúttal jelentős dereguláció is elvégezhető a módosítások hatályba léptető, záró és átmeneti rendelkezéseinek kiiktatásával.
A Javaslat tartalmilag a hatályos joganyag tekintetében nem jelent újrakodifikálást, hanem a hatályos jövedéki törvény egységes szerkezetbe foglalását a csatlakozásunkkal összefüggésben szükséges, még hátralévő jogharmonizációs módosításokkal és a közösségen belüli termékforgalom adózási szabályait tartalmazó külön fejezettel. Hátralévő jogharmonizációs módosításként az ásványolaj termékek esetében a felhasználási cél szerinti adóztatás uniós elvének érvényre juttatása és annak révén a direkt adóztatás alól kikerülő ásványolajtermékekre - az új visszaélési formák kivédése céljából - az un. felhasználói engedélyes rendszer bevezetése, a kereskedelmi adóraktárak létesítésnek lehetősége, az adómentességek körének kisebb változása, valamint a bérfőzésre vonatkozó szabályokban a csatlakozási szerződésben foglaltak szerint szükséges korrekciók szerepelnek.
A Javaslat a jövedéki adómértékeket a 2004. január 1-jén hatályos állapotnak megfelelően tartalmazza, további adóemelést - a bérfőzési szeszadó kivételével - nem indítványoz. A bérfőzési szeszadónál a kedvezményes mérték megemelése jogharmonizációs kényszer, az adókedvezmény ugyanis nem lehet több 50 %-nál. Jogharmonizációval összefüggésben jövedéki adós lesz - az uniós minimumszinten - a nem közúti motorikus célú (jellemzően a targoncákban használt) cseppfolyós gáz, valamint az eddig 0 adókulcsú fűtőolaj.
Részletes indokolás
Első rész
Az 1. §-hoz
A törvény a jövedéki termékek előállításával, az adózatlan jövedéki termékek tárolásával, birtokolásával, felhasználásával kapcsolatos, a törvény preambulumában megjelölt célokat szolgáló, alapvető követelményeket, általános elveket összegzi, teszi egyértelművé.A 2-4. §-hoz
A 2-4. §. meghatározza a törvény területi, tárgyi és személyi hatályát. A törvény rendelkezéseit belföldön, a Magyar Köztársaság területén kell alkalmazni, beleértve a vámszabad- és tranzitterületet is.A törvény tárgyi hatálya alá tartozik a jövedéki adó, és - az adójegy konstrukciójából fakadóan - a dohánygyártmányok utáni általános forgalmi adó. Hatálya kiterjed továbbá a jövedéki termékek előállítására és forgalmazására, valamint a jövedéki termékekkel kapcsolatos ügyekre. A jogszabály nem "tiszta" adótörvény, mivel a jövedéki adók befolyásának biztonsága érdekében átfogja a teljes termékpályát. Hatályát kiterjeszti a kereskedelmi fázisra is, mert csak így biztosítható a jövedéki piac átláthatósága, ellenőrizhetősége.
Meghatározza a törvény a jövedéki termékek körét. Hatálya alá az Európai Uniós előírásoknak megfelelően az ásványolajat, az alkoholtermékeket, a sört, a bort, a pezsgőt és a köztes alkoholterméket, valamint a dohánygyártmány termékeket vonja.
A törvény személyi hatálya alá az a jogi személy, jogi személyiség nélkül szervezet és természetes személy tartozik, aki jövedéki terméket, továbbá a jövedéki termék (illegális) előállítására is alkalmas, a törvényben megnevezett terméket előállít, raktároz, tárol, szállít, forgalmaz, külföldről beszerez, külföldre értékesít, továbbá azok a szervezetek, amelyek a jövedéki termékekkel kapcsolatos adóztatási, ellenőrzési és egyéb hatósági feladatokat látnak el.
Az 5-6. §-hoz
Az 5. § meghatározza a hatásköri, illetékességi szabályokat. A jövedéki hatósági feladatok a vám- és pénzügyőrséghez tartoznak.Jövedéki ügyekben általános szabályként a vám-és pénzügyőrség alsó fokú szervei (vámhivatalok, jövedéki központok, jövedéki hivatalok) rendelkeznek hatáskörrel. Ezen alsó fokú szervek hatáskörébe tartoznak továbbá az olyan adófizetési kötelezettségek keletkezésével összefüggő adóztatási feladatok, amelyek jellemzően jogsértő cselekményt is megvalósítanak, és azokhoz egyéb intézkedés (bírság jellegű szankció, lefoglalás, üzletbezárás, stb.) is kapcsolódik.
Az adó bevallásával, befizetésével, az egyéb adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügyekben első fokon a regionális jövedéki központ jogosult eljárni. Ennek másodfokú hatóságaként a 10 millió forint feletti jövedéki adóügyben az általános hatásköri szabályoktól eltérően nem a Regionális Parancsnokság, hanem a Nemzeti Jövedéki Központ jár el. A zárjeggyel, adójeggyel kapcsolatos ügyekben - kivéve a felhasználás ellenőrzését, elszámoltatását - a Pesti Jövedéki, Adójegy és Zárjegy Hivatal jár el.
A tagállamok közötti jövedéki adóügyi együttműködésért a jövedéki igazgatás központi szintjén kialakításra kerülő szervezeti egység, az ún. Jövedéki Kapcsolattartó és Kockázatelemzési Központ a felelős. A kötelező érvényű vámtarifa-besorolással kapcsolatos feladatokat első fokon a VPOP Vegyvizsgáló Intézete, másodfokon a Nemzeti Jövedéki Központ látja el.
Annak érdekében, hogy a jövedéki eljárások során keletkezett hivatalos iratok ne járják be a Vám- és Pénzügyőrség valamennyi szintjét, illetve abból a célból, hogy az ügyek jogerős lezárási folyamata jelentős idő és költség megtakarítás mellett felgyorsuljon, a Javaslat szabályozza az ügyiratok külföldre történő kézbesítésének külön szabályát.
A 7. §-hoz
Az értelmező rendelkezések a törvényben használt - a jövedéki adózással kapcsolatos fogalmak meghatározását tartalmazzák, az egyértelmű jogalkalmazás, valamint az uniós jövedéki szabályokkal való teljes összhang megteremtése érdekében.A 8. §-hoz
Az adókötelezettség - ha a törvény másként nem rendelkezik - a jövedéki termék előállításával és a jövedéki termék importálásával keletkezik, továbbá azáltal is, ha a jövedéki terméket adóraktárba vagy adómentes felhasználóhoz betárolják. Az importálás alatt - az új fogalmak szerint - csak a harmadik országból történő behozatalt kell érteni, s akkor valósul meg, ha a harmadik országból behozott terméket vámjogilag szabadforgalomba bocsátották. Adóalany a jövedéki terméket előállító személy, az importáló, valamint a jövedéki terméket betároló adóraktár engedélyes vagy adómentes felhasználó. Ha a jövedéki terméket adóraktárban állítják elő, adóalanynak az adóraktár engedélyese minősül. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az adóraktárban végzett minden tevékenységért az adóraktár engedélyes felelős, még akkor is, ha a termék előállítást nem ő végzi.A Javaslat az adókötelezettség keletkezését az Unión belüli kereskedelem esetére nem itt, hanem III. Fejezetben szabályozza.
A 9. §-hoz
A rendelkezés az uniós vámjogra épülve határozza meg az adómentességi eseteket az importált termékekre.A 10-12. §-hoz
A csatlakozást követően eltérően kell kezelni az EU tagállamból és az EU-n kívüli, ún. harmadik országból történő árubehozatalt, oda irányuló kivitelt, éppen ezért eltérő rendelkezések is vonatkoznak ezen árumozgásokra. A Javaslat 10. §-ának rendelkezései csak az utóbbiakra vonatkoznak (az EU-s relációt a III. Fejezet szabályozza).Az adókötelezettség - eltérő rendelkezés hiányában - a jövedéki termék előállításával és a jövedéki termék - új fogalmak szerinti - importálásával keletkezik. Ha az előállítás adóraktárban történik, vagy az importált jövedéki terméket adóraktárba vagy adómentes felhasználóhoz szállítják, az adókötelezettség az adóraktárban tartott vagy az adómentes felhasználónál lévő jövedéki termék után felfüggesztésre kerül.
A Javaslat meghatározza, hogy adófelfüggesztéssel milyen relációkban szállíthatók a jövedéki termékek (adóraktárak között, adóraktárból adómentes felhasználóhoz, az adómentes felhasználó keretengedélyében szereplő telephelyei között, adóraktárból harmadik országba, stb.)
A Javaslat rendelkezik az adófelfüggesztéssel történő szállítás bizonylatáról, amely minden relációban a 2719/92/EGK rendelet szerinti termékkísérő okmány.
Az adófelfüggesztés kétféle módon szűnhet meg, vagy véglegesen mentesül az adóalany az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól, vagy beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége.
A 13. §-hoz
A Javaslat szabályozza, hogy milyen esetekben következhet be az adóraktár engedélyes, az adómentes felhasználó vagy az importáló mentesülése a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól, szabályozza továbbá a mentesüléshez szükséges igazolásokat.A mentesülési esetek közül új szabály, hogy az un. egyéb ellenőrzött ásványolaj termékek (vagyis az eredeti rendeltetésük szerint nem üzemanyag, vagy nem tüzelőanyag ásványolajok) kitárolása esetében az adó alól akkor mentesülhet az adóraktár engedélyes, ha 5 liter/kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésűek vagy az 5 liternél/kilogrammnál nagyobb kiszerelés esetén csak akkor, ha a vevő az ellenőrzött zárt rendszerben tevékenykedik (felhasználói engedélyes, nyilvántartásba vett felhasználó vagy a külön rendelkezéseket teljesítő exportáló, kereskedő).
A 14. §-hoz
A Javaslat szabályozza azokat az eseteket, amikor a felfüggesztett adókötelezettség esedékessé válik, vagyis az adóalanynak beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége. Ennek alapesete a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátása, egyébként jellemzően akkor következik be, ha az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék átvételének, betárolásának, harmadik országba való kiléptetésének visszaigazolása nem történik meg. Az adómentes felhasználó esetében erre akkor kerül sor, ha nem tud maradéktalanul elszámolni a jövedéki termék adómentes célra történt felhasználásáról. A tranzitadóraktár az Unión belüli úti céllal utazó utas részére történő értékesítése után adófizetésre kötelezett lesz a csatlakozástól.Ha az adóraktáron belül nem termékelőállításhoz használják fel az ott tárolt jövedéki terméket, vagy a készletben norma feletti hiány keletkezik, az adófizetési kötelezettség szintén "beáll", az adót rendezni kell.
A 15-17. §-hoz
A Javaslat az adófelfüggesztéses rendszeren kívül keletkező adófizetési kötelezettségek keletkezését szabályozza. Ezek egyrészt olyan sajátos esetekhez kapcsolódnak, mint például az elkobzott jövedéki termékek hatóság általi értékesítése esetén a vevő adófizetési kötelezettsége, vagy a vámeljárás alatt lévő termékre keletkező adókötelezettség. Az adófizetési kötelezettség másrészt olyan jogszabálysértő cselekményekhez kapcsolódóan kerül előírásra, mint például a jogellenes előállítás, importálás, az ilyen termékek birtoklása, felhasználása, forgalomba hozatala, vagy az adózatlan ásványolaj termék üzemanyagkénti felhasználása,.A Javaslat az előbbi esetekhez kapcsolódóan megjelöli az adófizetésre kötelezett személyeket is. Rendezi továbbá az alkalmazott által a munkaviszonyával összefüggésben eljárva elkövetett jogsértés esetén a munkáltató, illetve megbízási jogviszonyban a megbízó felelősségének kérdését is.
A 18. §-hoz
A Javaslat III. Fejezete (18-33. §-ok) tartalmazza a jövedéki termékek Unión belüli forgalma esetén érvényesülő adózási és eljárási szabályokat. Az új rendelkezések a vonatkozó EU-s irányelvekre épülnek, az uniós előírásokat jelenítik meg, kiegészítve továbbá olyan részletszabályokkal, amelyek megalkotását az uniós jog lehetővé, a sajátos magyar viszonyok, a jövedéki szempontok pedig szükségessé teszik.A jövedéki termékek EU-n belüli forgalma jellemzően adófelfüggesztés mellett történik annak érdekében, hogy az adót ténylegesen csak a rendeltetési országban kelljen megfizetni, és elkerülhető legyen a nehézkesebb adóvisszaigénylési procedúra. Adófelfüggesztés az adóraktárak közötti, valamint az adóraktárak és a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedők közötti termékforgalomban érvényesülhet. Lehetőség van továbbá adóraktárból egy másik tagállamba, az ott állomásozó NATO csapatok, valamint diplomáciai képviseletek, nemzetközi szervezetek részére jövedéki terméket adó nélkül szállítani.
A 19.-21. §-hoz
A Javaslat az adóraktárból indított közösségen belüli szállításra vonatkozó szabályokról rendelkezik.Belföldről adóraktár indíthat adófelfüggesztéssel jövedéki terméket más tagállamba. Ahhoz, hogy a tagállamokkal folytatott kereskedés zavartalanul folyhasson a csatlakozást követően is, s tekintettel arra, hogy a korábbi szabályozás szerint jellemzően csak termelési célú adóraktárak voltak Magyarországon, a Javaslat megteremti a kereskedelmi adóraktárak létesítésének a lehetőségét is (lásd Javaslat 58., 72., 78., 84., 91., 94. §-át).
Belföldről tagállamba jövedéki terméket csak úgy lehet kiszállítani, ha az adóraktár engedélyes ún. szállítási jövedéki biztosítékot nyújt, amelybe azonban az adóraktári tevékenység biztosítéka is beszámítható bizonyos szabályok szerint.
Az adóraktár engedélyes a 2719/92/EGK rendelet szerinti termékkísérő okmánnyal végezheti az Unión belül a jövedéki termékek adófelfüggesztés melletti szállítását.
A tagállamba kiszállított termék utáni adó alól az adóraktár engedélyes akkor mentesül, ha a fogadó tagállamból visszaigazolják az áru átvételét.
A 22. §-hoz
A Javaslat a jövedéki termékek más tagállamból belföldi adóraktárba történő, adófelfüggesztéssel végzett szállításra vonatkozó szabályokról rendelkezik.Tagállamból belföldi adóraktárba érkező termékre belföldön adókötelezettség keletkezik, amely a betárolással felfüggesztésre kerül. Az adóraktárnak az átvételt vissza kell igazolnia a küldő tagállambeli adóraktárhoz, s az átvétel visszaigazolását a vámhatóságnak is ellen kell jegyeznie. Az áruszállítások ellenőrizhetőségét segítő sajátos nemzeti előírás, hogy az ásványolaj és a tömény szesz tagállamból történő beszerzését az adóraktár engedélyesnek a betárolás napján, elektronikus úton be kell jelentenie a vámhatósághoz.
A 23. §-hoz
A Javaslat a magyar adóhatóság különös jogosultságát határozza meg a jövedéki adó beszedésére abban az esetben, ha a közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék bizonyíthatóan Magyarországon tűnt el, vagy a hiány itt keletkezett. Az adót a szállításra nyújtott jövedéki biztosítékot nyújtó személynek kell megfizetnie.A 24.-25. §-hoz
A Javaslat szerint - az uniós jövedéki rendelkezések alapján - az adóraktár mellett az un. bejegyzett és un. nem bejegyzett kereskedők jogosultak adó nélkül másik tagállamból jövedéki terméket behozni, a behozatalt követően azonban - eltérően az adóraktáraktól - az adófizetési kötelezettségük esedékessé válik. A bejegyzett és a nem bejegyzett kereskedők tehát adózatlanul nem tarthatják készleten és nem értékesíthetik tovább a jövedéki termékeket.A bejegyzett kereskedői engedély az adóraktári engedélyhez hasonló szigorú feltételek mellett szerezhető meg. A nem bejegyzett kereskedő egy alkalomra kap jogosultságot jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő beszerzésére. Feltétel a jövedéki biztosíték nyújtása is. A bejegyzett kereskedő az egyhavi átlagos beszerzésének adótartalmára, a nem bejegyzett kereskedő a konkrét beszerzésének adótartalmára kel, hogy biztosítékot nyújtson.
A bejegyzett kereskedő - hasonlóan az adóraktár engedélyeshez - köteles az átvétel napján, elektronikus úton a vámhatósághoz bejelenteni, ha tagállamból ásványolajat vagy tömény szeszt szerez be.
A 26. §-hoz
A bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő ún. adóképviselőt alkalmazhat, akit a feladó (vagyis a más tagállambeli adóraktár engedélyes) jelöl ki, de az adóképviselő működését a vámhatóság engedélyezi. Az adóképviselő a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő helyett teljesíti az adózással kapcsolatos, illetve a törvényben előírt kötelezettségeket. Az adóképviselőnek jövedéki biztosítékot is kell nyújtania. A vámhatóság ilyen esetben eltekinthet a bejegyzett kereskedő jövedéki biztosíték nyújtásától.A 27.-28. §-hoz
A jövedéki termékek adózottan is forgalmazhatók a tagállamok között, amelyre külön szabályok vonatkoznak. A Javaslat érvényre juttatja az uniós szabályokat, mely szerint az egyik tagállamban már fogyasztásra bocsátott (adózott) jövedéki termék másik tagállambeli kereskedelmi célú beszerzése, illetve birtokban tartása ez utóbbi tagállamban adófizetési kötelezettség alá esik (rendeltetési ország elv szerinti adózás). A kettős adóztatás elkerülése érdekében a feladó tagállamban megfizetett adó visszaigényelhető, amelyhez mind a vevőnek, mind az eladónak több feltételt kell teljesítenie. A vevőnek még az áru elküldése előtt bejelentést kell tennie saját tagállama illetékes hatóságához a jövedéki termék más tagállamból történő fogadásáról, és egyidejűleg biztosítékot kell adnia a fizetendő adóra. Az áru fogadását követően az adót meg kell fizetnie, és köteles lehetővé tenni a hatóság ellenőrzését. További kötelezettsége, hogy haladéktalanul vissza kell igazolnia az eladónak a szállítmány átvételét. Az eladó az adózottan más tagállamba szállított terméke után akkor kaphatja vissza a saját adóhatóságától az adót, ha még a feladás előtt benyújtja az adó-visszaigénylési kérelmét, amelyhez csatolnia kell az adó megfizetésének igazolását is. Az adót a hatóság csak azt követően téríti vissza, ha az eladó bemutatja az áru átvételének és annak visszaigazolását, hogy a vevő a másik tagállamban az adót ténylegesen megfizette.A 29. §-hoz
A magánszemélyek magáncélú beszerzése esetén - az előzőektől eltérően - a beszerzés helye szerinti adó terheli a terméket, vagyis a magánszemélynek a saját tagállamában nincs adófizetési kötelezettsége. A Javaslat - az irányelvben foglaltak szerint - rögzíti, hogy mit kell figyelembe venni annak eldöntésénél, hogy a beszerzés magáncélú vagy kereskedelmi célú-e, vagyis az adózást milyen szabályok szerint kell teljesíteni (a szállított mennyiség, a személy jogi státusza, a birtokban tartás indoka, a szállítás módja, a birtokban tartás, tárolás helye, a jövedéki termék bizonylatai). Mindezen körülmények együtt döntik el, hogy a származási ország elv vagy a rendeltetési ország elv szerinti adótehernek kell-e érvényesülnie a beszerzett termékre.A 30.-32. §-hoz
Az adózott termékek forgalmának egy sajátos esete a csomagküldő kereskedelem. Csomagküldő kereskedelmet az a személy folytat, aki adózott terméket más tagállamba szállít és a szállítást maga végzi vagy bonyolítja, és ehhez a saját tagállamában a hatóságtól engedélyt szerzett. A csomagküldő kereskedőnek az elküldött árura a fogadó tagállamban adókötelezettsége keletkezik (rendeltetési ország elv), az adót az ott hatályos adómértékkel kell az átadáskor megfizetnie. A belföldre szállító, más tagállambeli csomagküldő kereskedőnek a Javaslat szerint kötelező belföldi székhelyű, a vámhatóság engedélyével rendelkező adóügyi képviselőt alkalmaznia a Magyarországon keletkező adófizetési kötelezettségének rendezésében való közreműködésre. A belföldi székhelyű csomagküldő kereskedő e tevékenységét a Javaslat szerint köteles előzetesen írásban a vámhatósághoz bejelenteni, garanciát adni az adó címzett tagállamban történő megfizetésére és a szállításairól nyilvántartást vezetni. A kiszállított árura itthon megfizetett adót visszaigényelheti, ha a címzett tagállam illetékes hatósága az adó címzett tagállamban történt megfizetését igazolja.A 33. §-hoz
A tagállamok hatóságai közötti jövedéki adóügyi együttműködésre az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóügyi együttműködésre az egyéb adók tekintetében előírt szabályait kell alkalmazni.A 34-39. §-hoz
A Javaslat e §-okban meghatározza azokat a feltételeket, előírásokat, amelyek minden adóraktárra általánosan érvényesülnek. Céljuk az adóraktár zárt, biztonságos rendszerének kialakítása, annak révén az adóraktárban felfüggesztett adóval, az adózatlan termékek tárolásával kapcsolatos adókockázat minimalizálása.Az adóraktár működtetéséhez adóraktári engedély szükséges. A Javaslat lehetővé teszi, hogy az adóraktár engedélyes adóalanyisága és felelősége mellett az adóraktárba más személy terméke is betárolható, továbbá más személy is előállíthat az adóraktárban jövedéki terméket és az adóraktár engedélyes is végezhet más személy részére termék előállítást. Pontosítja, hogy az ásványolajok mely körét kötelező adóraktárban előállítani.
A vámraktárban és vámszabadterületen létesített adóraktárban a jövedéki termékek csak harmadik országba történő kiléptetés céljából tárolhatók, adóraktári engedély csak ilyen célra adható.
A Javaslat meghatározza az adóraktári engedély megadásának személyi és tárgyi garanciális feltételeit. Szabályozza a jövedéki biztosíték nyújtását módját, mértékének meghatározását, a biztosíték meghosszabbításának szabályait.
Az adóraktári engedély a kérelmező nevére szól. Ezen belül - több adóraktár esetén - az engedély mellékletét képezi az egyes adóraktárakra külön-külön kiállított ún. adóraktár-betétlap. A Javaslat szabályozza, hogy mely esetekben kell új engedély helyett csak a meglévő módosítását kérni, továbbá meghatározza az engedély megszűnésének, visszavonásának feltételeit.
Az adóraktári engedély megszűnése esetén az engedélyekkel való esetleges későbbi visszaélések megelőzése érdekében előírja a kiadott engedély eredeti példányának és hitelesített másolatának visszaszolgáltatását a hatóság részére.
A 40-41. §-hoz
Az adóraktárak pontos, részletes nyilvántartásokat, termékmérlegeket vezetnek az előállított, a tárolt jövedéki termékekről, azok készletváltozásairól, továbbá vevőnyilvántartást is kell vezetniük ahhoz, hogy a forgalmazás fázisaiban is biztosított legyen a jövedéki termék útját az egyes fázisokban végigkövető ellenőrzés lehetősége.A jövedéki termék adóraktárból csak az ún. termékkísérő okmánnyal (adófelfüggesztés esetén), vagy az ún. egyszerűsített kísérő okmánnyal (szabadforgalomba való kitárolás esetén) szállítható ki. A Javaslat bizonyos esetekben kivételt tesz a kísérő okmányok alkalmazása alól (pl. sűrítettgáz-töltő vagy a cseppfolyósgáz-töltő adóraktár).
A 42-46. §-hoz
A 42-46. § a jövedéki termék adómentes felhasználásának általános szabályait határozza meg.Jövedéki termékek csak a törvény különös rendelkezések fejezeteiben meghatározott célokra használhatók fel adómentesen, amelynek érvényesítéséhez ún. keretengedélyt kell szerezni. A keretengedély hasonló személyi és tárgyi garanciális feltételeket támaszt, mint az adóraktári engedély. Az adózatlan jövedéki termékek engedélyezett célra történő, jogszerű felhasználásának biztosítására, illetve a visszaélések elleni megfelelő garanciaként az adómentes felhasználók jövedéki biztosítékot kötelesek nyújtani.
A keretengedélyen belül meghatározásra kerül a tárgyidőszakra (legfeljebb egy évre) jóváhagyott, adómentesen beszerezhető mennyiség, azaz a keretmennyiség. Ha a tárgyi időszakon belül a keret kimerül, annak módosítására - indokolt esetben - lehetőséget vanad a törvény. A tárgyidőszak leteltét követő időszakra a keretmennyiséget újból meg kell kérni, amelynek során a feltételek megléte ismét vizsgálandó a hatóság által.
Az adómentesen beszerzett jövedéki termék beszerzéséről, felhasználásáról folyamatosan olyan nyilvántartást kell vezetni, hogy annak alapján a vámhatóság a jogszerű felhasználást ellenőrizni tudja, illetve megállapítható legyen az adófizetési kötelezettséggel járó jogtalan felhasználás, amelyhez szigorú anyagi szankció is kapcsolódik.
A vámhatóság az adómentes felhasználóknál negyedévenként tételes, helyszíni elszámoltatást végez, de lehetőség van ennél gyakoribb vizsgálatokra is.
A 47. §-hoz
A Javaslat a jövedékiadó-visszaigénylésre vonatkozó általános rendelkezéseket tartalmazza. A visszaigénylés zárt, a jogosultság megfelelő dokumentálását, igazolását megkövetelő rendszerben lehetséges.A 48. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a törvényben nem szabályozott eljárás esetén mely törvények eljárási szabályait mikor, milyen ügyekre kell alkalmazni.Az adóraktár önadózás keretében tesz eleget adókötelezettségének. Annak érdekében azonban, hogy a nagy adótartalmú termékek utáni adózás hatósági kontrollja megfelelően érvényesüljön, az adóraktár bevallásához minden bevallási időszakban kapcsolódik egy hatósági aktus. A vámhatóság az adóbevallás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, illetve a termékmérlegeket ellenőrzi, s jegyzőkönyvet vesz fel arról, hogy az adómegállapítás helyesen történt-e.
Az importra, valamint az adófelfüggesztéses rendszeren kívüli, eseti adózásnál adókivetés érvényesül. Így pl. az adó megfizetésének biztonsága érdekében a hatóságok által elkobzott terméket csak úgy lehet megvásárolni, ha előtte az adót megfizetik. Az adókivetés kérelemre történik.
A Javaslat szabályozza az előlegfizetési kötelezettséget, az adótartozás esetén a végrehajtási eljárást megelőző intézkedésekre vonatkozó eljárási szabályokat, a vámhatóság hivatalos helyén kívül, kérelemre végzett eljárása esetén a szemledíj és a költségtérítés előírását.
A Javaslat szerint az adóalanyok kérhetik vagy a vámhatóság kezdeményezheti a jövedéki termékek vagy az abból előállított termékek vámtarifaszámának hatóság által történő megállapítását, amely az adófizetési kötelezettség meghatározásánál, illetve az adómértékek alkalmazásánál a megállapítást követően válik kötelezően alkalmazandóvá, visszamenőlegesen adókötelezettség vagy jogkövetkezmény nem érvényesíthető. Az érintettek számára 15 nap áll rendelkezésre annak eldöntéséhez, hogy a vámtarifaszám megállapítását követően folytatják-e tevékenységüket, és ahhoz - ha szükséges - kérik-e az addigi engedélyük módosítását, vagy pedig beszüntetik tevékenységüket.
A 49. §-hoz
A Javaslat meghatározza a hatósági felügyelet mellett végezhető tevékenységeket. A hatósági felügyelet az adóraktárban és az adómentes felhasználónál érvényesül, amely ellátható folyamatos jelenléttel, helyszíni, eseti vizsgálattal.Második rész
Az 50. §-hoz
A Javaslat a jövedéki szabályozás alá tartozó ásványolaj termékkör meghatározásában a teljes jogharmonizációhoz szükséges új rendelkezéseket tartalmazza. Egyrészt az ásványolaj termékek beazonosításában a 2002. január 1-jén hatályos vámtarifaszámokat alkalmazza, másrészt szűkíti a korábbi szabályozásban ásványolajként meghatározott termékkört. Bevezetésre kerül továbbá - az uniós rendelkezésekkel összhangban - az ellenőrzött ásványolaj termékek fogalma. Ebbe a körbe az üzemanyagokon és a tüzelő-, fűtőanyagokon kívül olyan további ásványolajok tartoznak, amelyek - bár nem ez az eredeti rendeltetésük, de - tulajdonságaiknál fogva üzemanyagként vagy tüzelőanyagként is felhasználhatók vagy azokba bekeverhetők (benzol, toluol, lakkbenzin, vegyipari benzin, speciális és vegyipari gázolaj, stb.). A Javaslat az ellenőrzött ásványolajokon kívül - sajátos nemzeti szabályként - bevezeti az ún. megfigyelt termékek fogalmát is. Ebbe a körbe olyan, 5 liter/kilogrammnál nagyobb kiszerelésben előállított, forgalmazott termékek tartoznak, amelyek eddig jövedéki adós termékek voltak (kenőolaj, adalékanyag), de a jogharmonizációt követően nem maradhatnak az adóztatott körben, továbbá a magas ásványolaj- és alkoholtartalmú hígítók, oldószerek, amelyeknél - a hazai tapasztalatok alapján - fokozottan fennáll a visszaélés lehetősége.Az 51. §-hoz
A Javaslat az ásványolajtermékek jövedéki adóalapjára és adómértékére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A változást jelent, hogy liter helyett ezer literre - a vonatkozó irányelv szerinti mennyiségi egységre - határozza meg az egyébként változatlan mértékű adókat. Jogharmonizációval összefüggésben jövedéki adós lesz a nem közúti motorikus célú (jellemzően a targoncákban használt) cseppfolyós gáz is, valamint az eddig 0 adókulcsú fűtőolaj is. A Javaslat szerinti adómértékek mindkét esetben az uniós minimum adószintnek felelnek meg. A cseppfolyós gáz nem motorikus célú felhasználása 0 adókulcs alá kerül.Az 53-54. §-hoz
A Javaslat meghatározza azokat a felhasználási célokat, amelyekhez bizonyos ásványolaj termékek az adó megfizetése nélkül felhasználhatók. Az adómentes felhasználóknak keretengedélyt kell beszerezniük. Az engedélyezés és az elszámolás javasolt rendje a jogszerű felhasználás ellenőrizhetőségét hivatott biztosítani.Az ásványolajok adómentes felhasználása kiterjed a NATO csapatok, illetve a honvédség részére beszerzett üzemanyagra, illetve kerozinra, az erőműben, a távhőtermelő létesítményben villamos energia előállításához és hőtermeléshez felhasznált gázolajra, fűtőolajra, a magas kéntartalmú fűtőolaj rendkívüli helyzetben külön jogszabály szerint megengedett felhasználására. Jogharmonizációs kötelezettség továbbá a kohászatban kémiai redukciós eljárásban az ásványolaj felhasználásához az adómentesség biztosítása.
Az 55-57. §-hoz
A Javaslat szabályozza a gázolaj vasúti és vízi szállítási tevékenységhez való felhasználása esetére a jövedéki adó visszaigénylését. Jogharmonizációt valósít meg az a változás, amely lehetővé teszi, hogy a belföldi közforgalmú légi közlekedésben, továbbá az egyéb, nem magán célú repülésben felhasznált üzemanyagok is mentesek legyenek a jövedéki adó alól. Ez utóbbiak: az elemi csapás, tömegszerencsétlenség, vagy repülőbaleset következményeinek felszámolását szolgáló kutatás-mentést, továbbá életmentést, katasztrófa elhárítást, légi tűzoltást, sürgős betegszállítást, rendészeti feladatot végző légi jármű, továbbá a mező-, erdő-, és vízgazdálkodási célú vagy közegészségügyi célú repülést végző légi járművek üzemanyag felhasználása. A Javaslat az adómentességet utólagos adóvisszatérítés formájában biztosítja, és a visszaigénylésekhez szigorú feltételeket támaszt, meghatározza annak feltételeit, az esedékességet, a visszaigényléshez szükséges bizonylatokat.Az 58. §-hoz
A Javaslat az ásványolaj adóraktárak létesítéséhez szükséges feltételeket, a minimális tárolótartály-kapacitásokat, és a nyújtandó jövedéki biztosítékok minimum és maximum értékhatárait határozza meg úgy, hogy azok kellő garanciát adjanak a jövedéki kockázatokra, s az adóraktár engedélyesek köre az ellenőrző hatóságok által átlátható, ellenőrizhető legyen.Jogharmonizációs lépés, hogy a Javaslat a repülőtéri adóraktár létesítését megengedi minden közforgalmú nemzetközi repülőtéren, nemcsak az állandó nyitva tartással üzemelő repülőtéren. Kikötői adóraktárként a parthoz állandó jelleggel telepített, stabilizált álló hajó, továbbá a hajók feltöltését nem a kikötőben végző mozgó ellátóhajó is működhet, amennyiben az elektronikus szintmérés és a ki-, betárolás hiteles mérőeszközön keresztül biztosított. A kikötői adóraktárnak szigorú elszámolást kell teljesítenie, továbbá a mozgó hajóra egyéb szigorú előírások is vonatkoznak. A hajózási gázolaj jelölését finomítói adóraktárban kell elvégezni Az adómentes hajózási gázolajjal való visszaélés ellen - az uniós előírások szerint - bevezetésre kerül a hajózási gázolaj jelölése az Unióban egységesen használt jelölő anyaggal.
Az ásványolaj termékkörben az adóraktári rendszer teljessé tételéhez szükséges kereskedelmi adóraktárt ún. ásványolaj-tároló jelenti, amely jogosult bármely ásványolaj termék tárolására. A cseppfolyós gázokra vonatkozó jogharmonizációs változásokkal függ össze az a rendelkezés, amely előírja, hogy a nem közúti motorikus célú (jellemzően a targoncákban használt), alacsonyabb adót viselő gáz értékesítését az adóraktár csak olyan személynek értékesíthet, amely a vámhatósághoz bejelentette, hogy üzemében ilyen gáz töltésére alkalmas üzemi motorikus gáztöltő állomást üzemeltet. Az üzemet a vámhatóság nyilvántartásba veszi, s az üzemnek a felhasználásról nyilvántartást kell vezetnie.
Az 59. §-hoz
Magyarországon az ásványolaj termékekre az eddigi szabályozásban még nem érvényesült az uniós szabályokkal teljesen konform módon a felhasználási céltól függően kötelezően biztosítandó adómentesség, illetve adóztatás. Az uniós szabályozás szerint adókötelezettség minden ásványolajra keletkezik, de az adófizetési kötelezettséget - az eddigi szabályozással szemben - csak azokra az ásványolaj termékekre kell teljesíteni, amelyeket üzemanyagként vagy tüzelőanyagként értékesítenek vagy használnak fel. A felhasználási cél szerinti adóztatás követelményét a Javaslat szerinti szabályozás sajátos módon, az ún. felhasználói engedélyes rendszer bevezetésével valósítja meg. Emellett az uniós szabályozás szerinti ellenőrzött körbe tartozó ásványolajokon kívül azokat az ásványolajokat is a törvény hatálya alatt tartja, amelyek jelenleg adókötelesek, de az uniós szabályok szerint nem tartoznak az ellenőrzött körbe (adalékanyag és kenőolaj), továbbá amelyek egyik körbe sem tartoznak, de a visszaélés lehetősége - a magyar tapasztalatok szerint - esetükben fokozottan fennáll (magas ásványolaj-, illetve alkoholtartalmú hígítók, oldószerek). Ezeknek az ellenőrzött ásványolajoknak és az utóbbi, a törvény fogalomhasználata szerinti ún. megfigyelt termékeknek 5 liter vagy 5 kg-nál nagyobb kiszerelésben történő beszerzése az új szabályozás szerint csak felhasználói engedéllyel lehetséges. Az ilyen felhasználók többsége (gyógyszergyárak, vegyipar) eddig adómentes felhasználó volt, ezt követően átkerülnek felhasználói engedélyes körbe, ugyanakkor az eddigieknél egyszerűbb, könnyített feltételek vonatkoznak rájuk, pl. a jövedéki biztosíték nyújtásánál. A Javaslat szerinti szabályozással a valós kockázatot (5 kg/5 liter feletti kiszerelés) jelentő felhasználásokra a végfelhasználókig követhető zárt rendszer fog érvényesülni. (Az 5 kg/5 liter vagy az alatti kiszerelésű termékek forgalmazása kívül marad a törvény hatályán.)A javasolt rendszer a kisfelhasználókat (évi 6000 kg/6000 liter alatti felhasználás) csak bejelentésre kötelezi. Ezek lesznek a nyilvántartásba vett felhasználók, amelyek a bejelentett éves felhasználási mennyiség alapján a vámhatóság által kiadott beszerzési keret erejéig vásárolhatnak 5 kg/5 liternél nagyobb kiszerelésű ellenőrzött és megfigyelt terméket.
A jogbiztonságot, a későbbi viták elkerülését szolgálja az az előírás, mely szerint az oldószer, hígító előállításához történt felhasználás esetén a felhasználói engedély iránti kérelem benyújtásához előzetesen kérni kell a kötelező tarifális besorolást, amely nélkül a felhasználói engedélyt nem lehet ebben az esetben kiadni.
A 60. §-hoz
A Javaslat előírja a felhasználói engedélyesek nyilvántartás-vezetési, elszámolási kötelezettségét. A javasolt elszámolási rendszer minden érintett számára egyszerűsítést jelent az eddigi adómentes felhasználókénti minőségükben teljesítendő kötelezettségeikhez képest. Azoknál a felhasználóknál, ahol a visszaélés kockázata kisebb (gyógyszergyárak, vagy azok a gyártók, akik az egyéb ellenőrzött ásványolajat és megfigyelt terméket kémiai átalakulást eredményező vegyi reakcióban használják fel) további könnyítést is tartalmaz a Javaslat.A 61. §-hoz
A jövedéki adó alól a felhasználási cél alapján mentesülő egyéb ellenőrzött ásványolaj és megfigyelt termék tényleges felhasználásának ellenőrizhetősége, nyomon követhetősége érdekében a Javaslat szabályozza, hogy belföldön ezek a termékek kinek, milyen feltételekkel értékesíthetők, adhatók át. Ezáltal a végfelhasználásig, illetve a harmadik országba vagy a tagállamba való kiszállításig fogható, ellenőrizhető ezen kockázatos termékek útja.A 62. §-hoz
A Javaslat részletesen szabályozza az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék harmadik országból és tagállamból való behozatalát. E termékek az adó megfizetése nélkül csak akkor vámkezelhetők, ha az új szabályozással kialakított zárt, ellenőrzött rendszerbe kerülnek (adóraktárba, felhasználói engedélyeshez) vagy 5 kg/liter vagy annál kisebb kiszerelésben hozzák be azokat. Annak érdekében továbbá, hogy a nem vámhatáron át történő, EU-n belüli behozatal és kivitel is ellenőrizhető legyen, a Javaslat az ilyen beszerzésre és kivitelre az átvétel, illetve az üzemből, raktárból való kiadás napján bejelentési kötelezettséget ír elő.A 63-64. §-hoz
A Javaslat a Kombinált Nómenklatúra szerinti etilalkohol termékeket (1,2 térfogatszázalék alkoholtartalom felett), továbbá bármely más 22 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalommal rendelkező italféleséget deklarálja alkoholtermékként, összhangban a vonatkozó 92/83/EGK irányelvvel. Az alkoholok (és a többi ital) esetében a vonatkozó uniós irányelv az 1992. október 19-i vámtarifaszámokkal határozza meg a jövedéki szabályozás alá tartozó termékkört. A Javaslat a vámtarifaszámokat ennek megfelelően tartalmazza.A bérfőzető fogalma a csatlakozási szerződében foglaltak szerint változik.
Az adómértéket a hektoliterben mért tiszta szesz mennyiségre határozza meg, ami változást jelent az eddig alkalmazott hektoliterfok mennyiséghez képest. Az adómértékek nem változnak, kivéve a bérfőzési szeszadó kedvezményes mértékét. A csatlakozási Szerződésben foglaltak alapján a bérfőzött pálinka adója a csatlakozást követően nem lehet kevesebb, mint az alkoholok normál adójának 50%-a. Ehhez a 2004. január 1-jétől hatályos adómértéket meg kell emelni. A kedvezményes bérfőzési szeszadóval előállítható mennyiség a gyümölcstermesztő háztartásonként igénybe vehető 50 literre változik
A 65-67. §-hoz
A Javaslat szerint a bérfőzésben előállított pálinka utáni adózási rendszer sajátos szabályai nem változnak.A 68. §-hoz
A Javaslat az alkohol adómentes felhasználására vonatkozó szabályozást az uniós előírásoknak megfelelően tartalmazza. Így például a 92/83/EGK irányelvnek megfelelően az iparilag előállított gyógyszer-készítményekhez történő felhasználást nevesíti, vagy például megengedi a denaturált alkohol nem emberi fogyasztásra történő felhasználását is adómentesen. Ehhez keretengedély szükséges, amelynek feltétele a jövedéki biztosíték nyújtása is. A törvény tartalmazza a jogszerű felhasználás ellenőrizhetőségét biztosító rendelkezéseket az engedélyezési eljárásra, illetve az elszámoltatásra vonatkozóan. Az alkohol denaturálása alól bizonyos esetekben mentesülni lehet. Annak ösztönzésére, hogy az alkoholt denaturálva szerezzék be, a Javaslat lehetőséget ad a denaturált alkohol beszerzése esetén a jövedéki biztosíték csökkentésére.A 69-71. §-hoz
A Javaslat szerint a vonatkozó uniós bizottsági rendeletben megadott, a tagállamok által alkalmazott teljes denaturálási eljárással más tagállamban előállított alkoholt teljesen denaturált alkoholnak kell Magyarországon is tekinteni, ha a szállítást a tagállami adóraktárból az előírások szerinti termékkísérő okmánnyal végzik.A gyakorlatilag nem változik az a rendelkezés, amely szabályozza, hogy hol végezhető teljes denaturálás. Erre a szeszüzem és az alkohol regeneráló és denaturáló üzem jogosult.
A Javaslat a teljesen denaturált alkohol kiszerelését - az adóraktáron kívül - a vámhatóság külön engedélyéhez és 1 MFt jövedéki biztosíték nyújtásához köti, továbbá a 2 liter vagy annál nagyobb kiszerelésben történő beszerzését és felhasználását előzetes vámhatósági bejelentés és nyilvántartásba vétel mellett engedi meg. A teljesen denaturált alkoholt felhasználó nyilvántartásba vett személynek a felhasználásról külön nyilvántartást kell vezetnie.
A 72. §-hoz
Alkoholtermék adóraktári engedély szeszüzemre, szeszfőzdére, italgyárra, szeszpalackozásra, üzemi szeszraktárra, etanol üzemre, alkoholtárolóra, kijelölt alkohol-adóraktárra, alkoholregeneráló és denaturáló-üzemre és egyéb alkoholtermék-adóraktárra adható. Kereskedelmi adóraktárként az alkoholtároló adóraktár működhet. A Javaslat lehetővé teszi továbbá, hogy a vámadóraktár és tranzitadóraktár is kaphasson adóraktári engedélyt alkoholtermék tárolására. A vámadóraktár kizárólag harmadik országba történő kiszállítás céljára szerezhet be és tarthat készleten alkoholterméket. A tranzitadóraktár az Unión belüli úti céllal utazó utas részére történő értékesítése után adófizetésre kötelezett.Az alkoholtermék adóraktár minimális teljesítendő jövedéki biztosítéka jellemzően 40 millió forint. Ettől eltérően 10 millió forint a szeszfőzde és az egyéb alkoholtermék adóraktár, s 1 millió forint a kizárólag bérfőzést végző szeszfőzde jövedéki biztosítéka.
A 73. §-hoz
A Javaslat szerint az alkoholtermékek adózott, legális voltának a jelzésére - az 5,5 térfogatszázaléknál kisebb alkoholtartalmú, legfeljebb 0,33 literes kiszerelésű termék kivételével - zárjegyet kell alkalmazni.Zárjegyet csak az adóraktár engedélyese, a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő, a törvényben meghatározott engedéllyel rendelkező importáló vagy a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő kaphat, elszámolási kötelezettség mellett. A zárjegy értékét - amelynek a zárjegyhiány esetén van jelentősége a zárjegyhiány utáni fizetési kötelezettség miatt - 800 Ft-ban állapítja meg a zárjeggyel való visszaélések elleni hatékony ösztönzésként. Az alkoholtermék fő szabályként 2 litert el nem érő göngyölegben bocsátható szabadforgalomba. A törvény bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy a vámhatóság engedélyével olyan, ezt meghaladó űrtartalmú göngyölegben forgalmazzák az alkoholterméket, mely egyedileg beazonosítható.
A 74. §-hoz
A Javaslat az alkoholtermék előállítására szolgáló eszközök, illetve arra alkalmas alapanyagok előállítására, birtokolására, értékesítésére határoz meg szabályokat, amelyek célja, hogy az illegális ital előállítás lehetőségét jogi eszközökkel visszaszorítsák, illetve e tevékenységek szankcionálhatók legyenek.A 75-78. §-hoz
A törvény a sör fogalmának az uniós irányelvvel teljesen azonos megfogalmazását tartalmazza.A sör adóztatása mennyiségi alapon történik. Hektoliterre vetítve Balling (Plató) fokonként kell az adót megfizetni. A Balling (Plató) fok a sörlé 20°C-on mért, tömegszázalékban kifejezett szárazanyagtartalma. A sör adómértéke nem változik.
Javaslat szerint - a többi jövedéki termékre vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan - sör adóraktár is létesíthető kereskedelmi célra (az un. sörtároló-adóraktár), továbbá a sörgyár és a sörfőzde is működhet kereskedelmi adóraktárként, azonban ez a tevékenység nem lehet nagyobb "kiterjedésű", mint a saját gyártási tevékenységnek a 25%-a. A kereskedelmi célú sörtároló adóraktárban továbbá egyéb jövedéki italok is tárolhatók.
A 79-80. §-hoz
A törvény a bor esetén az uniós előírások szerint alkalmazandó adóalapra (hektoliterre) vetítve határozza meg az adómértékeket. Az uniós irányelv szerint nem lehet különbséget tenni a fermentált italok adóztatásában így egységes adómérték érvényesül a szőlőborra és az egyéb borra. A törvény a természetes személyek által előállított borra - az EU szabályozással szinkronban - adómentes keretet állapít meg.A természetes személy által előállított szőlőbor, háztartásonként évente legfeljebb 1000 liter mennyiségig adómentes, és az előállításhoz adóraktári engedéllyel sem kell rendelkezni.
A 81. §-hoz
A bor előállítása egyszerűsített adóraktári engedéllyel vagy boradóraktári engedéllyel lehetséges, kivéve az adómentes szőlőbor előállítását, továbbá bor mobil palackozóval, egyszerűsített adóraktárban vagy boradóraktárban végzett palackozását.A 82-83. §-hoz
A Javaslat szabályozza, hogy kik jogosultak egyszerűsített adóraktári engedélyre, illetve mely esetekben lehet ezzel az egyszerűbb engedéllyel bort előállítani. Ennek korlátját egyrészt a tevékenység jellege (legalább 75%-ban saját termésű szőlőből kell a szőlőbort előállítani), másrészt az évente előállított szőlőbor mennyisége (3 gazdasági év átlagában maximum 1000 hektoliter) képezi.Az egyszerűsített adóraktár engedélyes a szőlőbort borkísérő okmánnyal szállíthatja.
Az egyszerűsített adóraktár engedélyes évente kétszer (szüret előtt és szüret után) számol el készleteivel. Adóbevallást csak évente egyszer kell tennie, a gazdasági évet (vagyis a december 1-jétől november 30-áig terjedő időszakot) követő december 15-éig, és ehhez igazodva kell évente egyszer az adót megfizetnie.
A 84. §-hoz
Minden szőlőbort előállító, aki nem kaphat egyszerűsített adóraktári engedélyt, továbbá minden egyéb bor előállító bor adóraktári engedélyt köteles szerezni. Az engedély megadásának nem feltétele a tárolóeszközök hitelesíttetése. Sajátos a jövedéki biztosíték szabályozása is. A bortároló adóraktár kivételével nincs "belépési küszöb", vagyis minimum érték meghatározva a jövedéki biztosítékra, s legfeljebb 10 MFt értékben kell nyújtani. Amennyiben pedig a számított biztosíték összege nem éri el az 500 ezer Ft-ot, a kizárólag szőlőbort előállító adóraktár engedélyes esetén a törvény eltekint annak teljesítésétől.Egy adóraktáron belül nem szőlőbort és gyümölcsbort is előállítani.
A Javaslat szerint bor adóraktár - hasonlóan a többi jövedéki termékre vonatkozó szabályozáshoz - kereskedelmi célra is létesíthető, továbbá az üzemi borraktár is működhet kereskedelmi adóraktárként, de legfeljebb csak a saját előállítású termék 25 %-ának megfelelő vásárolt bort forgalmazhatnak. A kereskedelmi célú bortároló-adóraktárban egyéb jövedéki italok is tárolhatók.
A Javaslat szerint a borászati üzem adóraktári engedély helyett egyszerűsített adóraktári engedélyt kérhet, ha három évi termelési volumene alapján megfelel ez utóbbi adóraktár feltételeinek.
A 85-87. §-hoz
A visszaélések megakadályozására, a legális eredet egyszerű és gyors azonosíthatóságára a Javaslat a hordós és kannás borra a vámhatóság által felhelyezett hivatalos zár alkalmazását írja elő. Ezen adóügyi jelzések nélkül a hordós és a kannás bor nem szállítható.Általános, mindenkire vonatkozó szabályként érvényesül, hogy tilos a szakmai rendelkezésekben előírtaktól eltérően előállított, kezelt szőlőbort birtokolni, értékesíteni.
A bor adómentes felhasználása az uniós rendelkezések szerint ugyanazokra a célokra lehetséges, mint az alkoholtermék felhasználása.
A Javaslat szerint a melléktermékeket csak alkoholtermék adóraktár, külön jogszabály szerint engedélyezett begyűjtőhely, más tagállamban erre a célra kijelölt hely részére engedi meg értékesíteni.
A 88-91. §-hoz
A Javaslat a pezsgő fogalmának az uniós irányelvvel teljesen azonos megfogalmazását tartalmazza, és az adómértéket is az uniós előírásoknak megfelelően hektoliterben határozza meg. A pezsgő adómentes felhasználása - a sörhöz, borhoz, köztes alkohol termékhez hasonlóan - az uniós rendelkezések szerint ugyanazokra a célokra lehetséges, mint az alkoholtermék felhasználása.A Javaslat szerint pezsgő adóraktár - hasonlóan a többi jövedéki termékre vonatkozó szabályozáshoz - kereskedelmi célra is létesíthető, továbbá a pezsgő üzem is működhet kereskedelmi adóraktárként, de legfeljebb csak a saját előállítású termék 25 %-ának megfelelő vásárolt pezsgőt forgalmazhatnak. A kereskedelmi célú pezsgőtároló adóraktárban egyéb jövedéki italok is tárolhatók.
A 92-95. §-hoz
A Javaslat - összhangban a vonatkozó európai közösségi irányelvvel - köztes alkoholterméknek tekint minden olyan 10 térfogatszázalék, de legfeljebb 22 térfogatszázalék alkoholtartalmú italt, amely nem tartozik a sör, a bor vagy a pezsgő kategóriába.Az adó alapja a termék hektoliter mennyisége. A köztes alkoholtermék adóraktár feltételeit a Javaslat a pezsgő adóraktáréhoz azonosan határozza meg, adómentes felhasználása pedig az uniós rendelkezések szerint ugyanazokra a célokra lehetséges, mint az alkoholtermék felhasználása.
A 96-97. §-hoz
A Javaslat a hatálya alá tartozó dohánygyártmányok különböző termékkategóriáit a vonatkozó európai közösségi irányelvvel összhangban határozza meg.A cigaretták utáni jövedéki adó kételemű, az ezer darabra meghatározott tételes adó mellett a kiskereskedelmi eladási árra vetülő százalékos adó is érvényesül. A többi dohánygyártmány esetében az adó százalékos, amelynek összegét ugyancsak a kiskereskedelmi eladási árra vetítve kell meghatározni.
A Javaslat mind a cigarettára, mind a finomra vágott fogyasztási dohányra egy mennyiségre meghatározott minimum adót is tartalmaz, amely az Unión belül több államban alkalmazott gyakorlat. A minimum adó az olcsó árszegmensekben induló árversennyel szemben védi a költségvetési bevételek elinflálódását. A javasolt minimum adó a legnépszerűbb cigaretta, illetve finomra vágott fogyasztási dohány előző évi árának új adómértékekkel számolt jövedéki adótartalma alapján, annak 97,5 %-ában került meghatározásra.
A Javaslat a 2004. január 1-jétől hatályos adómértékeket tartalmazza, további adóemelésről nem rendelkezik.
A 98-99. §-hoz
A Javaslat a dohánygyártmányok adójegyére vonatkozó szabályozást tartalmazza.Az adójegy a rajta feltüntetett kiskereskedelmi eladási ár és mennyiség (darabszám) alapján számított jövedéki adónak, illetve általános forgalmi adónak megfelelő értékkel bír. Az adójegy átvételével az átvevőnek fizetési kötelezettsége keletkezik, amelynek teljesítésére a dohánygyártmány adóraktár, illetve az importáló és a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő - feltéve, ha a törvényben előírtaknak megfelelő összegű biztosítékot nyújt - fizetési halasztást kap. A halasztás időtartama a tervezet szerint 3 hónap, amely az adóbélyeggel ellátott cigaretta szabadforgalomba bocsátásáig terjedő időszakot fedi le.
Az adójegy konstrukcióban a terméket terhelő összes adó, vagyis a jövedéki adó mellett az általános forgalmi adó is teljes összegben - lényegében a forgalmazás első fázisában - megfizetésre kerül. Működésének feltétele, hogy az adójegyen a kiskereskedelmi eladási ár szerepeljen, s a fogyasztó ezt az árat fizesse meg, amelynek alapján az adót az adó alanya, a gyártó vagy az importáló megfizette. A kiskereskedelmi eladási árat az adó alanya határozza meg, vagyis a gyártó, bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő vagy az importáló, aki az adójegyet a dohánygyártmányra felragasztja.
Lehetőség van arra, hogy a minőségi kifogás, lejárt szavatosság vagy jogszabályi változás (pl. új uniós előírások érvényesítése) miatt forgalomképtelenné váló, a kereskedelemből visszaszállításra kerülő dohánygyártmányok adóját vissza lehessen igényelni, ha a terméket újra feldolgozzák vagy megsemmisítik.
A 100. §-hoz
A dohánygyártmány adóraktár a fogyasztási dohány és/vagy szivar előállítását végző dohányüzem, a dohánygyár vagy az üzemi dohánygyártmány-raktár céljára létesíthető. A dohánygyár és a dohányüzem - hasonlóan a többi jövedéki terméket gyártó adóraktárhoz - más gyártó dohánygyártmányát is forgalmazhatja. A jövedéki biztosíték minimuma a dohányüzem esetében alacsonyabb szinten 5 millió forint nagyságrendben, az egyéb adóraktár esetében 50 millió forintban kerül meghatározásra.A törvény a dohánygyártmány gyártására alkalmas gép, eszköz birtoklását, használatát kizárólag a dohányüzem vagy a dohánygyár számára engedi meg.
A 101. §-hoz
A kiskereskedelmi eladási ártól sem felfelé sem lefelé eltérni nem lehet. Amennyiben a kereskedő az adójegyen szereplő árnál magasabb áron adná a dohánygyártmányt, a költségvetés nem jutna hozzá az őt megillető - a fogyasztó által fizetett árból számított - adóhoz.A 102. §-hoz
Ha az áfa-alany a dohánygyártmányok értékesítése után köteles az áfát fizetni, akkor nem alkalmazhatja az áfa-törvénynek a tételes átalányadózásra, valamint az alanyi adómentességre vonatkozó rendelkezéseit. Így számlájában nem tüntethet fel áthárított áfát, vagy felszámított áfa-mértéket, hanem adólevonásra jogosító termékértékesítést végez. A megfelelő számítási móddal csökkentheti bevallási időszakonként a fizetési kötelezettségét. Természetesen a nyilvántartásában külön kell szerepeltetnie az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékét.Harmadik rész
A 103. §-hoz
A teljes termékpálya átláthatósága, a forgalmazás fázisaiban az ellenőrzés biztosítása, a fekete áruk kiszűrésének, felderítésének céljából a Javaslat továbbra is fenntartja a jövedéki szabályozás hatályát a jövedéki termékekkel folytatott kereskedelmi tevékenységekre.A Javaslat megkülönbözteti a jövedéki engedélyes és a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet. Az előbbi alatt a jövedéki termékek továbbforgalmazási célú beszerzését, kereskedelmét érti, amelynek során a kereskedő olyan számlát tud kiállítani, amellyel a továbbforgalmazó (kiskereskedő) igazolni tudja jövedéki termékkészlete, beszerzése legális voltát. Ha a kereskedő nem rendelkezik jövedéki engedéllyel, a jövedéki termékeket csak végső fogyasztók felé értékesítheti, és olyan számlát kell kiadnia, amely továbbforgalmazás esetén nem alkalmas a származás, eredet igazolására.
A 104-108. §-hoz
A jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységhez - ide értve a közösségi kereskedelmi tevékenységet is -, továbbá a jövedéki termékek exportálásához, importálásához a vámhatóság által kiadott jövedéki engedély szükséges. A jövedéki engedély feltétele a jövedéki biztosíték nyújtása, az adókapcsolatok rendezettsége, a törvényben előírt könyvvezetési kötelezettség, személyi garanciák. Feltétel továbbá - néhány kivétellel - bizonyos tárolókapacitás, illetve raktárkapacitás megléte.A jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység, és a jövedéki termékek exportálása-importálása esetén a jövedéki termékek készletének és mozgásának ellenőrizhetősége érdekében jövedéki nyilvántartást, továbbá vevőnyilvántartást kell vezetni. A termékeket szállítólevél kíséretében lehet szállítani. A törvény szabályozza a jövedéki termékek jövedéki engedélyes és nem jövedéki engedélyes kereskedelmének ugyanazon a telephelyen való folytatása esetén megkövetelt, az ellenőrizhetőséget biztosító feltételeket.
A Javaslat szerint a jövedéki engedélyes kereskedők kereskedelmi forgalomban (továbbértékesítés vagy végső felhasználás céljára) megfigyelt terméket és 5 liter/kg-nál nagyobb kiszerelésben egyéb ellenőrzött ásványolajat nem értékesíthetnek (ezeket kizárólag adóraktár engedélyesek vagy felhasználói engedélyesek részére lehet értékesíteni).
A Javaslatban új előírásként jelenik meg a közösségi kereskedelmi tevékenységet (is) folytató jövedéki engedélyes kereskedő által az e tevékenységével összefüggésben teljesítendő nyilvántartás-vezetési, és az egyéb ellenőrzött ásványolaj, valamint a megfigyelt termék beszerzéséről a jelentési kötelezettség.
A 109-110. §-hoz
Jövedéki termékekkel a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott ún. működési engedély birtokában folytatható. A működési engedélynek olyan üzletkörre kell szólnia, amelyben a jogszabály a jövedéki termékek forgalmazását megengedi. Üzlethelyiségen kívül (pl. utcán, aluljáróban, piaci standon) tilos jövedéki terméket árusítani.A kiadott és a jövedéki termékek értékesítésére jogosító működési engedélyek listáját a jegyző folyamatosan átadja az ellenőrzést végző hatóságnak.
Külön nyilvántartást a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység esetén csak az üzemanyagtöltő állomásoknak kell vezetniük.
A Javaslat az egyes jövedéki termékek esetében a kereskedelmi mennyiség nagyságrendjét a vonatkozó uniós irányelvekben foglaltakkal azonosan határozza meg.
Új rendelkezés, hogy a nem jövedéki engedélyes kereskedők sem forgalmazhatnak vonatkozó lényeges rendelkezés, hogy tilos az 5 liter/kg-nál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat és a megfigyelt termékeket.
Negyedik rész
A 111. §-hoz
A jövedéki szabályok megtartásának ellenőrzése a vámhatóság feladat-, illetve jogkörébe tartozik elsődlegesen, de a kereskedők esetében az állami adóhatóság is jogosult - összekapcsolva a saját jogú adóellenőrzéseivel, pl. nyugtaellenőrzésekkel - ilyen ellenőrzéseket végezni.A kereskedelemben végzett jövedéki ellenőrzés során a vámhatóság szakértői vizsgálat céljára mintát vehet a kereskedő készletéből, továbbá ellenszolgáltatás nélkül vehet mintát az adózás alól elvont termék felderítése érdekében folytatott ellenőrzés során az üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként értékesített, használt termékből. A felhasználói engedélyesnél és az engedélyezett felhasználónál az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék beszerzését, felhasználását, értékesítését a vámhatóság jövedéki ellenőrzés keretében vizsgálhatja. A jövedéki ellenőrzés helyszíni eseti ellenőrzéssel valamint folyamatos jelenléttel és vizsgálattal is történhet. A jövedéki szabályok teljes körű ellenőrizhetősége érdekében a jövedéki ellenőrzést a jövedéki termékeken túl az azok előállítására alkalmas termékekre, az azokat előállítókra, forgalmazókra is kiterjeszti az értékesítésük tekintetében (kinek, mennyit értékesítettek).
A Javaslat tartalmazza az adójegy nélküli cigaretták postai csomagokban postán keresztül történő továbbításának felderíthetősége érdekében a postai csomagküldés jövedéki ellenőrzésének ellenőrzését.
A 112. §-hoz
A jövedéki adóhiányt - eltérően az egyéb adónemekben keletkező adóhiánytól - a törvény nem 50%-os, hanem annál magasabb, 100%-os adóbírsággal bünteti. Arra az esetre, ha adóhiányt az adóraktári engedélyben nem szereplő jövedéki termék előállítása esetén állapítanak meg, a Javaslat egy magasabb, 200%-os bírságot állapít meg, egyidejűleg azonban ezt az esetet kiveszi az adózás alóli elvonás esetei közül.Az adómentesen beszerzett jövedéki terméknek nem adómentes célra történő felhasználását az adó összegének megfelelő bírság sújtja. Hasonló nagyságrendű bírsággal jár a jogosulatlan adó-visszaigénylés, vagy adólevonás is, annak érdekében, hogy kellő visszatartó erőt fejtsen ki.
A 113. §-hoz
A jövedéki adóalanyoknak az adózási kötelezettségük teljesítésével kapcsolatos mulasztása (pl. adóbevallás elmulasztása, késedelmes teljesítése), az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottnál súlyosabb (kétszeres) mulasztási bírsággal büntethető. A mulasztási bírság alkalmazásának lehetősége egy maximum összeggel, a törvény hatálya alá tartozó bármely személyre kiterjed.A 114-116. §-hoz
A Javaslat a jövedéki bírság kivetésével járó eseteket tartalmazza, legsúlyosabb szankció az adózás alól elvont termékhez kapcsolódik.Adózás alól elvontnak minősül - többek között - a nem adóraktárban előállított termék, az a jövedéki termék, amelynek eredetét nem tudják igazolni, a zárjegy, adójegy nélküli alkohol, illetve dohánygyártmány. Új esetként tartalmazza a Javaslat azt a más tagállamból behozott jövedéki terméket, amelyet nem a közösségi adófelfüggesztési eljárásban vagy - amennyiben adózott termék beszerzéséről van szó - nem a törvény ezen esetre vonatkozó rendelkezései szerint hoznak be belföldre. A jogharmonizációs változásokkal összefüggésben bővül továbbá az adózás alóli elvonások esete, a megfigyelt termékekre és az 5 liter vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajokra vonatkozó szabályok megsértésével történő előállításra, felhasználásra, vagy például a jelölt gázolajnak a hajó üzemanyagtartályából történő eltávolításával. Ugyancsak a legsúlyosabb szankcióval büntethető a denaturálószernek a teljesen denaturált alkoholból történő kivonása, a teljesen denaturált alkoholnak italok előállításához történő felhasználása.
Jövedéki bírság megállapításával jár a zárjegy, az adójegy hamisítása, a cukorcefre jogosulatlan előállítása. Jövedéki bírságot kell fizetni továbbá a felhasználói engedélyesnek, ha az egyéb ellenőrzött ásványolaj, a megfigyelt termék vagy a teljesen denaturált szesz felhasználásának elszámolása során készlethiányt vagy jogtalan felhasználást állapítanak meg.
A 117-118. §-hoz
A Javaslat egyes jogsértések esetére bizonyos intézkedések foganatosítását határozza meg. Az adójegyre, zárjegyre, az egyéb ellenőrzött termék és a megfigyelt termék kiskereskedelmi forgalmazására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a kereskedelmi raktárt, üzletet az ellenőrzést végző hatóság 30, illetve 60 napra bezárja. A hajó üzembentartója pedig, amennyiben jelölt gázolajat jogellenesen vesz ki a hajó üzemanyagtartályából, két évig kizárható az adómentes beszerzés lehetőségéből.Felfüggeszthető az adóraktár tevékenysége is - legfeljebb 60 napra -, ha az adóraktárban az adóraktár működtetésének feltételeit az adófizetés jelentősebb veszélyeztetését eredményező módon sértik meg. Ha ez a veszélyeztetés a jövedéki biztosíték összegét meghaladja, az adóraktár jövedéki termékkészlete elkobozható.
A 119-121. §-hoz
A törvény szabályozza az adózás alól elvont termékek, a hamis zárjegyek, adójegyek, a cukorcefre, a jogosulatlanul birtokban tartott, jövedéki termék előállítására szolgáló eszközök, valamint az adózás alól elvont termékek tárolására és szállítására használt eszközök, járművek lefoglalásának, elkobzásának szabályait.A Javaslat különbséget tesz az adózás alól elvont jövedéki termékek, zárjegy, adójegy, illetve az ezek felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközök, járművek lefoglalásának és elkobzásának feltételei között. A tulajdonjog védelme valósul meg azáltal, hogy ha a gépjármű tulajdonosa nem azonos a jövedéki jogsértés elkövetőjével, és a legfoglalt gépjárműre a bizonyítás érdekében már nincs szükség, a lefoglalást határozattal meg kell szüntetni.
A Javaslat rendezi azt az esetet is, amikor az adott ügyben a jövedéki eljárás mellet büntető eljárás is indul. Ilyen esetben a lefoglalást meg kell szüntetni, ha a büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a vámhatóságot megkereste.
Az ásványolajon kívüli, az élelmiszertörvény hatálya alá tartozó elkobzott jövedéki termékeket meg kell semmisíteni.
Amennyiben a lefoglalt jövedéki termék elkobzásra kerül, a jövedéki adó kivetésétől el lehet tekinteni.
Ha ugyanabban az ügyben jövedéki bírság és adóbírság is kiszabható, akkor ezek közül a súlyosabb joghátrányt kell érvényesíteni.
Ötödik rész
A 122. §-hoz
A Javaslat az ún jogharmonizációt tartalmazza, felsorolja mindazokat a közösségi szabályokat, amelyekkel való harmonizációt, illetve amelyek rendelkezéseinek átültetését a törvény tartalmazza.A 123. §-hoz
A Javaslat tartalmazza az új törvény hatályba lépésének időpontját, és meghatározza azokat a jogszabályokat, illetve jogszabályhelyeket, amelyek az új törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik. Ezek között szerepel a korábbi törvényt módosító valamennyi rendelkezés is.A 124. §-hoz
A Javaslat a hatályos jövedéki törvény szerint kiadott adóraktári, adómentes felhasználói keretengedélyek és jövedéki engedélyek új törvény szerinti átváltásához szükséges átmeneti szabályokat tartalmazza.A 125. §-hoz
A Javaslat azokra az adómentes felhasználókra vonatkozó átmeneti szabályokat határozza meg, amelyek az új törvény hatályba lépésével felhasználói engdélyesként folytatják tovább tevékenységüket.A 126. §-hoz
A Javaslat a hatályos törvény szerint a teljesen denaturált alkohol kiszerelésére megszerzett felhasználó engedélyek új törvény szerinti felhasználói engedélyre való átváltására, valamint a kereskedelemben készleten maradt 2 liter vagy annál nagyobb kiszerelésű teljesen denaturált alkohol értékesítésére vonatkozó átmeneti szabályokat tartalmazza.A 127. §-hoz
Az új szabályozás szerint megfigyelt termék és 5 liter/kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött termék nem lehet kereskedelmi forgalomban. A Javslatban ugyanakkor rendelkezni kell a hatályban lévő készletek további értékesítését biztosító átmeneti szabályokról.A 128. §-hoz
A Javaslat a tagállamból importált, vámeljárás alatt álló, a csatlakozás pillanatáig importnak minősülő és addig nem vámkezelt jövedéki termékek adójogi sorsának rendezését határozza meg az átmeneti szabályokkal. Tartalmazza továbbá a vámadóraktárak átalakulására vonatkozó átmeneti rendelkezéseket is.A 129. §-hoz
A Javaslat a kormányrendeletek, illetve miniszteri rendeletek kiadására felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.A 130. §-hoz
A Javaslat felhatalmazást tartalmaz a katasztrófahelyzetben a megfelelő üzemanyagellátás biztosításához a törvény előírásaitól eltérő intézkedések megtételére.