A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló T/66. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2002. évi XVIII. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A nemzeti közép, a demokratikus koalíció Kormányának programja kiemelt célkitűzésként határozza meg a köztisztviselői tevékenység szakmai presztízsének növelését, illetőleg erősítését.
Erre figyelemmel a jelen Javaslat a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításával a korábbi szabályozással szemben magas szintű szakmai követelményeket határoz meg a főtisztviselői kinevezésekhez kapcsolódóan. Emellett a rendelkezési állomány időtartamát 5 évről 2 évre csökkenti, s ...

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló T/66. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A nemzeti közép, a demokratikus koalíció Kormányának programja kiemelt célkitűzésként határozza meg a köztisztviselői tevékenység szakmai presztízsének növelését, illetőleg erősítését.
Erre figyelemmel a jelen Javaslat a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításával a korábbi szabályozással szemben magas szintű szakmai követelményeket határoz meg a főtisztviselői kinevezésekhez kapcsolódóan. Emellett a rendelkezési állomány időtartamát 5 évről 2 évre csökkenti, s a rendelkezési állomány időtartama alatt kötelező munkavégzést határoz meg az érintett főtisztviselők számára. A jogbiztonság érdekében a módosítás további rendelkezései a korábbiakhoz képest egyértelműbben szabályozzák a főtisztviselői kinevezés visszavonásának és megszűnésének eseteit.
Hasonló tartalmú módosítások szükségesek a központi tisztikar tagjaira vonatkozóan is.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A közigazgatás szervezetrendszerének, tevékenységének és működésének fejlesztése, s az ezzel kapcsolatos koncepciók és egyéb kormányzati döntések előkészítése a belügyminiszter ágazati felelősségéhez kapcsolódóan, valamint a közigazgatási személyzetpolitika érvényesítése, a közszolgálat működésének magas színvonalú biztosítása kiemelt kormányzati feladat, amelynek eredményes ellátása önálló szervezeti keretek között biztosítható. Ebből fakadóan indokolt megadni a lehetőséget arra, hogy a belügyminiszter irányítása alatt működő, a jelenlegi szabályok szerint a köztisztviselői vagyonnyilatkozatok kezelésével és ellenőrzésével megbízott Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal szélesebb feladatkört lásson el. Ez a szervezeti változás megfelelően kifejezné a közszolgálatnak kormányzati szinten betöltött helyét és szerepét. Ezáltal megvalósul a jelenleg is a belügyminiszter hatáskörébe tartozó közigazgatásszervezési és közszolgálati rendszerirányítói feladatok teljes körű szakmai integrációja.
A 2. §-hoz
A jelenlegi szabályozás értelmében a központi közigazgatási szerv területi, helyi szervénél közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő is kaphat sikeres pályázat alapján főtisztviselői kinevezést, ezért indokolt a főtisztviselői kar célját kibővíteni az igazgatási ágazatpolitikai szempontok eredményes érvényesítésével területi és helyi szinten is. A területi szerveknél alkalmazott főtisztviselők munkájukkal elősegíthetik, hogy a Kormány ágazatpolitikai szempontjai a napi működés során is eredményesen érvényesüljenek.
A Javaslat meghatározza azokat a szakmai alapfeltételeket, amelyek nélkülözhetetlenek a főtisztviselői kinevezéshez éppen azért, hogy a jogintézmény céljának megfelelően csak a valóban magasan képzett, tapasztalt szakmai élcsapat alkossa a főtisztviselői kart.
Mivel a főtisztviselői kar célja kibővül, a főtisztviselői feladatokat is ennek megfelelően kell kiegészíteni.
A 3. §-hoz
Az előzőekben említett módosításokkal összefüggő, jogi koherenciát szolgáló technikai jellegű változtatásokat kell elvégezni.
A 4. §-hoz
A jelenlegi szabályokhoz képest pontosabbá kell tenni a főtisztviselői illetmény számításának módját. Egyértelműen meg kell határozni, hogy főosztályvezetők esetében kizárólag központi közigazgatási szervnél adható illetménypótlék. Előfordulhat, hogy a főtisztviselői kinevezéssel járó illetmény nem éri el a köztisztviselő korábbi illetményét, ezért meg kell határozni, hogy ilyen esetben a magasabb illetmény jár.
A főtisztviselők ún. "kényszeráthelyezését” - a jogbiztonság érdekében - kizárólag a közigazgatásra indokolt korlátozni. Nem várható el a köztisztviselőtől, hogy olyan intézkedésnek vesse alá magát, amelynek eredményeként köztisztviselői jogviszonyától idegen alá-fölérendeltségi viszonyokat, kötelmeket kellene elfogadnia pl. rendőri szervhez történő áthelyezése folytán.
Határozott időre történő áthelyezés esetén ki kell mondani a visszahelyezési kötelezettséget, amelytől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha a foglalkoztatásra nincs lehetőség. Ilyenkor a főtisztviselő választhat a felmentése, vagy a rendelkezési állományba helyezése között.
A kényszeráthelyezés történhet olyan szervhez is, ahol alacsonyabb illetmény jár, ezért a különbözetet hat hónapig biztosítani szükséges.
Az 5-6. §-hoz
A Javaslat a jelenlegihez képest egyértelművé és áttekinthetőbbé teszi a főtisztviselői kinevezés megszűnésének és visszavonásának eseteit.
A 7. §-hoz
A Javaslat értelmében a rendelkezési állomány a korábbi öt évről kettő évre csökken, amelynek időtartama alatt a főtisztviselő köteles munkát végezni, illetve ellátni a számára meghatározott feladatot. Ennek eredményeként a rendelkezési állományba helyezett főtisztviselő munkavégzés nélkül nem részesülhet díjazásban. A kötelező munkavégzés feltételeit a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter biztosítja.
A Javaslat - garanciális okokból - szabályozni kívánja, hogy másik állás felajánlása esetén hány napon belül kell nyilatkozni annak elfogadásáról.
A 8-11. §-hoz
A főtisztviselőkre vonatkozó szabályok módosításához kapcsolódóan a Javaslat olyan változtatásokat tartalmaz, amelyek összhangba kívánják hozni a főtisztviselői és a központi tiszti jogintézményt. Ezt az is indokolja, hogy a jelenlegi rendelkezések is alapvetően a hasonló szabályozásból indulnak ki.
A 12. §-hoz
A Javaslat a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal elnevezését hozzáigazítja a Hivatal megváltozott szerepköréhez.
A Javaslat hatályba léptető rendelkezést tartalmaz, és kimondja, hogy az új főtisztviselői kinevezéshez, illetve központi tiszti cím adományozásához megállapított új feltételek - a jogbiztonság érdekében - nem érintik az e törvény hatályba lépése előtt adott kinevezéseket, illetve címeket. A két jogintézmény közötti összhang megteremtése érdekében országos parancsnokság területi és helyi szervénél szolgálatot teljesítő, főosztályvezetői beosztású központi tiszt számára a törvény hatályba lépését követően külön pótlék nem állapítható meg. Ugyanakkor, akiknek ilyen pótlékot már megállapítottak, illetményük nem csökkenhet.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.