A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló T/4752. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2001. évi XCV. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényt (a továbbiakban: Hszt.) az Országgyűlés 1996. május 14-i ülésnapján fogadta el és 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba. Elfogadására több éves, a szabályozási koncepciót érintő vitákkal kísért szakmai előkészítés eredményeként nagy többséggel került sor.
A törvény hatálybalépése óta már 10 alkalommal módosult: az egyes részterületeket érintő módosítások sokasága, a Magyar Honvédség, ill...

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló T/4752. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényt (a továbbiakban: Hszt.) az Országgyűlés 1996. május 14-i ülésnapján fogadta el és 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba. Elfogadására több éves, a szabályozási koncepciót érintő vitákkal kísért szakmai előkészítés eredményeként nagy többséggel került sor.
A törvény hatálybalépése óta már 10 alkalommal módosult: az egyes részterületeket érintő módosítások sokasága, a Magyar Honvédség, illetve a fegyveres szervek működését érintő jogszabályi környezet időközben bekövetkezett változásai, a NATO-hoz való csatlakozás, valamint az egységes jogértelmezés követelménye egyaránt a törvény átfogó jellegű felülvizsgálatát, illetve a Magyar Honvédség szolgálati jogviszonyára vonatkozó törvényi szabályozás újragondolását igényelte.
A Kormány - az Európai Unióhoz történő csatlakozásra is tekintettel - napirendre tűzte a közszolgálati rendszer átfogó megújításának, korszerűsítésének programját. Ennek keretében és ehhez igazodóan döntés született a közigazgatás, a rendvédelmi szervek, illetve a fegyveres erők szolgálati jogviszonyának korszerűsítéséről is. Az Országgyűlés elfogadta a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, (a továbbiakban: Ktv.) valamint más törvények módosításáról szóló törvényt. A törvény a rendvédelmi szervek vonatkozásában tartalmazza a Hszt. módosítását is.
Az Alkotmány és a honvédelmi törvény legutóbbi - 1999. január 1-jétől hatályos - módosítása a Magyar Köztársaság függetlenségének, biztonságának, területi épségének fegyveres védelme mellé beemelte a szövetségi rendszerhez kapcsolódó nemzetközi kötelezettségek teljesítését a Magyar Honvédség lényeges feladataként.
A kül-és biztonságpolitikai környezet változásai a NATO-ba történő mind teljesebb integrálódás, a haderő alapvető átalakítását követeli meg. Az új feladatok végrehajtása a Honvédség állományától az általánoshoz képest jelentősen nagyobb áldozatvállalást követel. A közszolgálat egyéb területeitől eltérően, a katonai szervezethez tartozás, súlyosan korlátozza az állampolgári alapjogok gyakorlását, így különösen az élet-és testi épség megőrzéséhez, a szabadsághoz és személyi biztonsághoz, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához, a szabad véleménynyilvánításhoz, a gyülekezéshez és az egyesüléshez fűződő jogot. A szolgálati viszony létesítésének feltételeként a Honvédség katonái önként lemondanak alkotmányos jogaik jelentős részének gyakorlásáról, amely saját és családjuk életvitele erőteljes korlátozását jelenti.
Külön ki kell emelni, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozással egyre gyakrabban, és az állomány egyre nagyobb részét érintve fordul elő, hogy hazai békeidőben az állomány hadműveleti területen háborús körülmények között folytatott tevékenység végrehajtásában életét, teszi épségét reálisan és közvetlenül veszélyeztetve vesz részt.
Az alapjogok korlátozásán túl, a Honvédség személyi állománya az általánostól szigorúbb függelmi rendszerben és fegyelmezettséggel fokozott pszichikai terheléssel, veszélyes helyzetben illetve körülmények között végzi feladatait, illetve készül fel azokra. A háborús körülmények közötti szolgálattételre történő felkészülés terheinek elviselésére különös alkalmassági követelményeknek kell megfelelni már a felvételkor és a szolgálat alatt is folyamatosan. Az állomány minden egyes tagjainak jogszabályban előírt fizikai követelményeket kell teljesíteni, melynek elmulasztása a szolgálati viszony törvény erejénél fogva történő megszűnését eredményezi. Más közszolgálati, vagy polgári foglalkozáshoz képest a Honvédség feladatainak teljesítése jelentős mobilitást is megkövetel az állomány tagjától. A hivatásos katona 5-10 évenként mást településen folytatja szolgálatát, mely nem csupán az állomány tagjának, de közvetlen hozzátartozóinak is különös megterhelést jelent.
A vázolt új feladatok többlet kötelezettségek, illetve többlet terhek, a rendvédelmi szervekétől eltérő, és egyre erősödő, kiteljesedő sajátosságok oda vezettek, hogy - a Kormány álláspontja szerint - a Magyar Köztársaság honvédelmének egészét érintő stratégiai felülvizsgálatot követően indokolt új - csak a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományára vonatkozó - szolgálati törvényt készíteni. Emellett szól az is, hogy a többi fegyveres, illetve rendvédelmi szerv fejlődése is a nagyobb önállóság, a többiekétől eltérő feladat és hatáskör irányába halad. Erre tekintettel már a hatályos Hszt. is külön-külön fejezetben tárgyalta az eltérő sajátosságokat. Az általános részben testet öltő közös szabályok indoka a különböző fegyveres szervek illetmény és juttatási rendszerének lehetőség szerinti együtt mozgatása volt, de ez a gyakorlatban sem a besorolásoknál, sem a pótlékoknál, sem a ténylegesen elért jövedelmek szintjénél nem valósult meg. Így elérkezett az ideje annak, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak szolgálati jogviszonyát a velük szemben megnyilvánuló a többi fegyveres és rendvédelmi szervtől sok tekintetben eltérő követelményekre figyelemmel önálló törvény szabályozza.
A javaslat célja biztosítani a Magyar Honvédség hosszútávú korszerűsítési tervében megfogalmazott állományszerkezet kialakítását és megőrzését. Ennek megfelelően olyan új előmeneteli ösztönző rendszert vezet be, amelyben a szerződéses állomány, valamint a tiszthelyettesek száma és jelentősége megnő. Ezzel egyenes arányban csökken a hivatásos állományúak és ezen belül a tisztek száma. Szolgálati életpályát és pályaképet, valamint ehhez igazodó támogató, kompenzációs és ösztönző rendszert nyújt a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonáinak úgy, hogy illetményeik, juttatásaik érjék el a rendvédelmi szervekre vonatkozó Hszt. módosítási javaslatban foglaltakat, illetve fejezzék ki a katonai szolgálat ezektől eltérő sajátosságait.
A kodifikáció során a törekvés arra irányult, hogy a javaslat a szolgálati viszonnyal kapcsolatos valamennyi törvényi szintű szabályozást igénylő kérdést teljes körűen tartalmazza, eleget téve ezzel az Alkotmányban és a jogalkotási törvényben meghatározott a jogalkotásban érvényesítendő követelményeknek. Ugyanakkor a szolgálati viszonyt közvetlenül érintő más törvényekben szereplő normákat a Honvédség sajátosságait is érvényesítve átveszi.
A teljes körű szabályozásra törekvés ellenére is szükséges azonban végrehajtási jogszabályok kiadása a javaslatban foglalt széles körű felhatalmazások alapján, illetve ezen túlmenően - ha szűk körben is - háttérjogszabályok egyidejű alkalmazása.
Annak ellenére, hogy a szabályozás követi a Honvédség kialakítandó új struktúráját, illetve állományszerkezetét, a kizárólag a Honvédség hivatásos és szerződéses állományára vonatkozó javaslat nem szakad el teljesen, illetve indokolatlanul a Ktv. és a módosított Hszt. szabályaitól.
A katonák szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok közé a javaslat beilleszti a Ktv. által bevezetendő új intézményeket, figyelembe véve, hogy azok a Ktv. szabályozási körétől csak a Magyar Honvédség sajátosságaira tekintettel és az azok által indokolt mértékben térjenek el. Ennek megfelelően szerepelnek a tervezetben a vagyonnyilatkozatra és a kiemelt nyelvpótlékra vonatkozó szabályok. Az új elemek amellett, hogy anyagilag is kedvezőbbé, vonzóbbá teszik a Honvédség számára elengedhetetlenül fontos beosztásokat, illetve rendfokozatokat, főként a Ktv. módosításhoz kapcsolódó alapilletmény és illetménykiegészítés növelésére, az alanyi jogon folyósítandó nyelvtudási pótlék és a kegyeleti költségek fizetése kérdéseinek rendezésére terjed ki.
Mind terjedelmét, mind tartalmát tekintve említésre méltó a fegyelmi eljárás szabályait tartalmazó fejezet módosítása, amely a meglévő szigorúbb eljárási szabályok mellett megteremti a lehetőséget az egyszerűbben elbírálható, kisebb súlyú fegyelemsértések gyorsított elbírálására, fokozza az eljárási elemek kiszámíthatóságát, továbbá szigorítja a fenyítés végrehajtásával kapcsolatos, illetve a fenyítés hatálya alóli mentesítésre vonatkozó szabályokat.
A Hszt. is indokoltnak tartotta, hogy az ugyancsak közszolgálatba álló köztisztviselők járandóságainak alapul vételével a fokozott elvárások és igénybevétel ellentételezéseként a hivatásos állomány tagjait megillető jogokat, juttatásokat kedvezőbben állapítsa meg. Ezen kedvezmények körében a szolgálati nyugdíj intézménye, a szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes szabályok, valamint az illetménynek a katonai rendfokozat miatti eltérítése tartozik.
A javaslat a korábbi szabályozástól eltérő új kedvezményeket nem vezet be, csupán megtartja azokat, illetve átveszi a Ktv-ben érvényesített új elemeket és tartalmazza az illetményszínvonalnak a Ktv-hez hasonló emelését. A javaslat következetesen végigviszi a szolgálati nyugdíj felső korhatárának 57 évre történő emelésével járó változásokat, valamint a 2013-tól hatályba lépő új nyugdíjszámítási rendszer pontos, törvényi szintű kidolgozását. Ennek indoka az, hogy a javaslat - az egyéb közszolgálati törvényektől eltérően - tartalmazza a társadalombiztosítás alapvető rendszereihez igazodó, de sajátos intézményeket magába foglaló szolgálati nyugdíjrendszer szabályait is. A szabályok tartalmazzák továbbá a rokkantsági nyugdíj és az özvegyi nyugdíj - az egyéb törvények időközi módosításaiból eredő - változásokat is.
Részletes indokolás
I. Fejezet
Alapvető rendelkezések
Az 1-4. §-hoz
A javaslat hatálya a Magyar Honvédség különleges közszolgálatot teljesítő hivatásos, illetve szerződéses állományú tagjainak szolgálati viszonyára és társadalombiztosítási ellátásra terjed ki.
A közszolgálat különleges jellege (szigorú függelmi rend, veszély esetén az élet feláldozása és a testi épség kockáztatása egyes alapvető polgári jogok korlátozásának elfogadása stb.) kihat a szolgálatot teljesítők hozzátartozóira is. Ezért a törvényben meghatározott egyes jogosultságok, kedvezmények tekintetében a javaslat hatálya rájuk is kiterjed. Kiterjed továbbá a Honvédséghez való kötődés és egyes részjogosultságok vonatkozásában a nyugállományba helyezettekre, valamint a Honvédségnél foglalkoztatott köztisztviselőkre és közalkalmazottakra is.
A szolgálati viszonyra vonatkozó eltérő rendelkezéseket a veszélyhelyzet, a szükségállapot és a rendkívüli állapot idejére a Hvt. 3. §-ának (3) bekezdése szerint külön jogszabályok állapítják meg.
A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a kiemelt munkáltatói jogkör gyakorlóit a javaslat meghatározza. Ezen túlmenően a munkáltatói jogkörök döntő többségét a személyi állományról alapnyilvántartást vezető önálló állománytáblával rendelkező szervezeti egység parancsnoka (vezetője) gyakorolja, akit a javaslat állományilletékes parancsnoknak nevez.
A javaslat számos - nem közismert - fogalmat, kifejezést, elnevezést tartalmaz, amelyek még a Honvédségen belül sem egységesek. Ezért indokolt az értelmezésre szoruló legfontosabb kifejezések, megnevezések fogalmát meghatározni (2. §).
A definíciók közül kiemelést érdemel a köztisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszonyban álló civil vezető jogai és kötelezettségei meghatározása; a különböző állománykategóriák pontosítása, illetve kiegészítése, pl. a speciális beosztást betöltőkkel. Néhány új intézményt (toborzópénz, közszolgálati jogviszony) is definiál a 2. §.
A hivatásos és szerződéses szolgálat velejárója az egyenruha és a rendfokozat viselése. Az egyenruha és az azon viselhető rendfokozati jelzések, jelvények, kitüntetések és egyéb elismerési formák viselésének szabályait miniszteri rendeletben indokolt megállapítani.
II. Fejezet
A szolgálati viszonyra vonatkozó alapelvek
Az 5-13. §-hoz
A javaslat II. Fejezete olyan általános, lényegében a Munka Törvénykönyvéből, illetve a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó más törvényekből átvett szabályokat fogalmaz meg a Honvédségnél alkalmazott terminológiának megfelelően, amelyek elsősorban a szolgálati viszony alanyaira és az érdekképviseleti szervekre is vonatkoznak.
Általános jogelv, hogy a jogokat gyakorolni, és a kötelezettségeket teljesíteni rendeltetésszerűen kell. A Honvédség szigorú függelmi viszonyaira tekintettel különös jelentőségű e követelmény törvényi szintű dekralálása (6. § (1)-(4) bekezdés és (7)-(8) bekezdés).
A javaslat már most átveszi a hátrányos megkülönböztetés tilalmának az EU tagállamaira kötelező irányelvei alapján történő korszerű és szigorú szabályait, ez azt jelenti, hogy ezt az elvet érvényesíteni kell a szolgálati viszony létesítésénél, megszüntetésénél, a jogok és kötelezettségek meghatározásánál csak úgy, mint a felelősség megállapításánál.
A javaslat pozitívan és tételesen határozza meg azokat a tényeket, amelyek figyelembe vételét nem tekinti hátrányos megkülönböztetésnek (6. § (5)-(6) bekezdés).
A javaslat is rögzíti azt az elvet, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat általában alaki kötöttség nélkül lehet megtenni, ugyanakkor a szigorú függelmi rend, és a jogbiztonság erősítése érdekében számos pontosan körülhatárolt és indokolt eltérést sorol fel, amelynek következtében a szolgálati jogviszonyra vonatkozó jognyilatkozatok túlnyomó részét írásban kell megtenni (7. §).
III. Fejezet
Az alapvető jogok korlátozása
A 14-30. §-hoz
Az Alkotmány XII. Fejezete tételesen felsorolja azokat az alapvető jogokat, amelyek a Magyar Köztársaságban mindenkit megilletnek. E jogok kizárólag törvényben korlátozhatók. Ennek megfelelően az Alkotmány 40/B. §-ának (4) bekezdése megtiltja, hogy a fegyveres erők hivatásos állományú tagjai pártnak tagjai legyenek, illetve politikai tevékenységet folytassanak. A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3. §-ának (2) bekezdése pedig nem engedi meg a sztrájkot a Honvédségnél.
A hivatásos és szerződéses szolgálatteljesítés nyomatékos feltétele a törvényben meghatározott jogi korlátok eltűrése. Különös jelentőséggel bír azonban e korlátozások mértéke. Követelmény, hogy a jogkorlátozás ne okozzon az elérni kívánt érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt.
A hivatásos és szerződéses szolgálat egyik sajátossága az azt teljesítők előre nem tervezhető igénybevétele, ami szinte állandó készenlétet jelent. Az állomány tagjának ezért a 19. § (1) és (2) bekezdése alapján a szervezeti egysége munkarendjében meghatározott esetekben és módon be kell jelentenie a szolgálati időn kívüli tartózkodási helyét, hogy váratlan és halaszthatatlan szolgálati feladat végrehajtására visszarendelhető legyen.
A Honvédség politikamentes működésének követelményével nem egyeztethető össze a szolgálati helyen vagy a szolgálati feladat teljesítése közben végzett politikai tevékenység. Erre tekintettel a javaslat tiltja a párttisztség viselését és a pártérdekű közszereplés vállalását.
E tilalmak - amelyeket a 21. § tartalmaz - erős korlátozást jelentenek egy demokratikus államban a véleménynyilvánítás terén is. A nyilatkozó és a parancsnoka között e területen esetleg felmerülő nézetkülönbségeket a 227. § (1) és (2) bekezdése alapján biztosított bírósági út igénybevétele hidalhatja át.
A szolgálati parancs bírálata - a jog-és érdekérvényesítés körén kívül - demoralizálná, sértené a fegyelmet. Az sem megengedhető, hogy az állomány tagja a szolgálati rendet sértő nyilatkozatot tegyen, vagy hivatalos eljárásban magánvéleményt nyilvánítson.
A szolgálati helyen kívüli politikai rendezvényen az állomány tagja egyenruhában nem jelenhet meg, a látszatát is elkerülve annak, hogy a Honvédség az adott rendezvény céljának megfelelő politikát preferálná.
Az egyesülési jog korlátozása körében a javaslat tiltja az olyan szervezethez történő csatlakozást, amelynek tevékenysége a Honvédség feladataival ellentétes, de lehetőséget ad érdekképviseleti szervek létrehozására.
A hivatásos állomány tagjának jelentenie kell az országgyűlési és helyi önkormányzati, valamint a polgármesteri választáson a választójog gyakorlásával kapcsolatos lényeges tényeket: a jelöltként nyilvántartásba vételt, esetleges visszalépését, megválasztását, illetőleg annak elmaradását. E tényekhez jelentős joghatások fűződhetnek, mind a szolgálati viszony szünetelése, mind a szünetelés megszűnése tekintetében (27-28. §).
A munka és a foglalkozás szabad megválasztására csak a szolgálati érdek sérelme nélkül, az ebből eredő korlátok között van lehetőség. Ugyanez vonatkozik a művelődéshez való jog, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadságához való jog gyakorlására is. Más kereső foglalkozást az állomány tagja csak az összeférhetetlenség szempontjait érvényesítő a javaslat által meghatározott keretben folytathat.
IV. Fejezet
Érdekképviseleti szervek és érdekvédelem
A 31-39. §-hoz
A Honvédségnél hagyománya van az állomány érdekeinek védelmére létrehozott és működő érdekképviseleti szerveknek. A javaslat a szolgálat sajátosságai miatt indokolt eltérésekkel a Munka Törvénykönyve ide vonatkozó szabályait alkalmazza.
A Honvédségnél üzemi tanácsok helyett, az Érdekegyeztető Fórum működik. A javaslat összhangban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának előírásaival korlátozza a Honvédségnél működő szakszervezetek jogosítványait. Megtiltja, hogy sztrájkot szervezzenek, valamint az olyan tevékenységet, amely a Honvédség rendeltetésszerű működését, a parancsok és intézkedések végrehajtását akadályoznák.
Az érdekképviseleti szervek csak akkor képesek az állomány érdekében az érdekvédelmi és érdekérvényesítő tevékenység folytatására, ha részükre az ehhez szükséges infrastrukturális és információs feltételeket biztosítják. A javaslat ezért együttműködési kötelezettségeket állapít meg a Honvédség számára. Az érdekképviseleti szervezethez tartozás, vagy az attól való távolmaradás diszkriminációt nem vonhat maga után.
A 33. §-ban definiált szakszervezet érdekképviseleti és érdekvédelmi jogosultságait a javaslat tételesen is meghatározza. E körben mind a szervezeti egységnél működő, mind a felettes szakszervezeti szerv a Honvédségtől tájékoztatást kérhet az állomány tagjai szociális, jóléti és kulturális viszonyait érintő kérdésekben, véleményt nyilváníthat a vezetői intézkedéssel kapcsolatban, ellenőrizheti a szolgálati körülményekre vonatkozó szabályok megtartását, képviselheti az állomány tagját a szolgálati viszonyt érintő kérdésekben, végül a parancsnok (vezető) jogellenes intézkedése ellen halasztó hatályú kifogást nyújthat be.
A szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkajogi védelem biztosítása érdekében a felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztségviselő szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetéséhez, vagy a Honvédség által kezdeményezett más beosztásba helyezéséhez.
Szól a javaslat a szakszervezet reprezentativitásáról is. Reprezentatív az a szakszervezet, amelynek taglétszáma az adott szervezeti egységen belül eléri az állomány 10 % -át.
V. Fejezet
A szolgálati viszony létesítése
A 40-49. §-hoz
A javaslat 40. §-a meghatározza a szolgálati viszony alanyait. A szolgálati viszony egyik oldalán az államot megtestesítő Honvédség, míg a másik oldalán a Honvédségnél hivatásos és szerződéses szolgálatot vállaló természetes személy helyezkedik el. Az államnak a Honvédségre ruházott jogalanyisága érzékelteti a jogalanyok közvetlen kapcsolatát.
A jogalanyisággal szoros összhangban határozza meg a javaslat a munkáltatói jogkört gyakorlókat. A Honvédség bonyolult hierarchikus és térségi tagozódása nem teszi lehetővé, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló személyét minden esetre kiterjedően a törvény határozza meg. Ezért a javaslat azt a parancsnokot (vezetőt) jelöli meg, aki beosztásánál fogva a munkáltatói jogkörök túlnyomó többségét gyakorolja. Ez az önálló állománytáblával rendelkező szervezeti egység parancsnoka. Gyűjtőelnevezéssel állományilletékes parancsnok. (A definíció a javaslat 2. §-ában található.)
A szolgálati viszony létesítésének feltételei lényegében azonosak a hatályos jogszabályokban előírtakkal. Többek között rögzítik, hogy a büntetlen előélet és a nemzetbiztonsági követelményeknek történő megfelelés alapfeltétel.
Új eleme a szolgálati viszony létesítésének, hogy az kizárólag magyar állampolgárral létesíthető. A NATO-tagságból is eredő fokozott biztonsági követelményeknek történő megfelelés indokolja a kettős állampolgár állományba vételének tilalmát, illetve azt a szabályt, hogy a magyar állampolgárság elvesztése, illetve más állam állampolgárságának a megszerzése a szolgálati jogviszony törvényerejénél fogva történő megszűnését eredményezi (41. §).
Rögzíti a javaslat, hogy a szolgálati viszony főszabályként fiatalkorban az életpálya elején létesül. Ugyanakkor a szabályozás lehetővé teszi azt is, hogy a Honvédség munkaerőigénye kielégítése érdekében egyes speciális képzettséget igénylő beosztásokban legfeljebb 47 éves életkorig is létesíthető szolgálati viszony (41. §).
A Honvédség hivatásos állományának utánpótlása alapvetően a katonai és a rendvédelmi oktatási intézményekben végzett hallgatók állományba vételével és a szerződéses állományból történik, mely azonban nem biztosítja teljes körűen az utánpótlást. A szerződéses állomány utánpótlása a polgári életből, illetve a sorkatonai szolgálatot teljesítők közül történik. A javaslat rögzíti az állományszükséglet biztosításának sajátosságait, amelyek érdekében toborzó-, és képző rendszereket hoz létre, illetve működtet.
A szolgálati viszony a hivatásos állomány vonatkozásában főszabályként határozatlan időre, a szerződéses állomány tekintetében pedig határozott időre létesül. Új eleme a javaslatnak, hogy a szerződéses szolgálati viszony nem egy adott beosztás ellátására, hanem a Honvédségnél határozott idejű jogviszonyra köttetik. A kinevezett személynek esküt kell tennie, ennek hiányában a szolgálati viszony érvényesen nem jön létre.
A pályakezdőt az állományba való felvétellel egyidejűleg ki kell nevezni a kezdő tiszti, tiszthelyettesi, illetve tisztesi rendfokozatba. Azokat a jelentkezőket, akik nem közvetlenül a polgári végzettség megszerzése után létesítenek szolgálati viszonyt beosztásuk, iskolai végzettségük (szakképesítésük) és életkoruk figyelembe vételével kell az első rendfokozatba kinevezni, illetve besorolni. Hasonló szabály érvényesül a más közszolgálati jogviszonyból áthelyezettek esetében is (43. §).
A 44. § a speciális képzettséghez és szakmai tudáshoz kötött - általánostól eltérő - beosztások betöltésével kapcsolatos szabályokat tartalmazza.
A javaslat széles körben lehetővé teszi a régi 12 hónap helyett a 6 hónapig terjedő próbaidő kikötését. Új elem a próbaidő alatti korlátozott lakhatási támogatás biztosítása. Mód van arra is, hogy a jelentkező a próbaidő időtartama alatt érje el a Honvédség által megkövetelt speciális fizikai felkészültség szintjét (45. §).
A javaslat a Honvédség feladatainak, illetve az állomány méltányolható érdekeinek figyelembe vételével szabályozza a szolgálatteljesítés helyét, törekedve az egyéni és szolgálati érdek összhangjának megteremtésére. Főszabályként az állomány tagja beleegyezésével, vezényléssel, határozott vagy határozatlan időtartamra más szervnél is teljesíthet szolgálatot. A javaslat rendelkezéseit ez esetben értelemszerűen a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályokkal együtt kell alkalmazni. A vezénylés következtében az állomány tagja nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe.
A honvédelmi miniszter felhatalmazást kap, hogy a köztisztviselői és közalkalmazotti munkaköröket szolgálati beosztássá, illetve a szolgálati beosztásokat köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörré minősítse át, továbbá hogy az állománytáblában (munkaköri jegyzékben) megjelölt egyes beosztásokat, munkaköröket az állomány tagjával vagy köztisztviselővel, illetve közalkalmazottal tölthessen be. Mindez a jobb humán erőforrás gazdálkodás érdekeit szolgálja (46. § (5)).
A rendelkezési állomány intézménye, illetve az abba való tartozás biztosítja az állomány tagja számára, hogy az időleges beosztás nélküliség miatt szolgálati viszonya ne szűnjön meg. A beosztás hiánya miatt rendelkezési állományba helyezett személy foglalkoztatásáról beosztásba helyezéséig a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni. A javaslat szabályai a korábbiaknál pontosabban határozzák meg azokat az élethelyzeteket, amikor a NATO-tagságra, illetve a katonai életpályára is tekintettel indokolt a rendelkezési állományba vétel (48. §).
A javaslat más jogszabályokkal összhangban előírja a beiskolázáshoz, illetve egyes beosztásokhoz kapcsolódóan a pályázati rendszer alkalmazását, illetve alkalmazhatóságát. A Honvédség felsőoktatási intézményeinek oktatói és kutatói beosztásai a meghatározott feltételek megléte esetén korlátozás nélkül megpályázhatók. A Honvédség egészségügyi intézményeiben a vezető beosztások kizárólag pályázat útján tölthetők be (49. §).
VI. Fejezet
A szolgálati viszony módosítása
Az 50-55. §-hoz
A javaslat 50. §-a főszabályként előírja, hogy a szolgálati viszony - a más közszolgálatban állókéhoz hasonlóan - csak az állomány tagja beleegyezésével módosítható. A javaslat a közös megegyezés kifejezést azért mellőzi, mert a (2) bekezdésben felsorolt módosítási esetek kezdeményezése többnyire a Honvédség szolgálati érdekében történik.
Az 51. § szerint is az állomány tagjának eredeti beosztásából való elmozdítása az esetek nagy többségében a szolgálat érdekében szükséges. Az azonos vagy hasonló beosztásba történő kinevezés esetében beleegyezésre nincs szükség, ellenben az kérelemre is történhet.
A javaslat 52. §-a szerint az állomány tagjának vezénylése az eredeti szolgálati beosztása betöltésének ideiglenes szünetelésével meghatározott szolgálati feladat teljesítése érdekében a Honvédség más szervezeti egységéhez történő átirányítása. A javaslat garanciális okokból korlátok közé szorítja a vezénylés időtartamát és gyakoriságát. A külföldre történő vezénylést miniszteri hatáskörhöz köti.
Minden szervezet életében, de különösen a Honvédség működésében gyakori, hogy szolgálati beosztások ideiglenesen megüresednek, vagy a beosztás betöltése huzamos ideig akadályba ütközik. Az ilyen beosztások ideiglenes ellátására szolgál a megbízás intézménye. Célja, hogy az üres beosztást - legfeljebb egy évig - a munkáltatói jogkört gyakorló parancsnok (vezető) ideiglenesen betöltse. A megbízás történhet az eredeti beosztás változatlan betöltése mellett, vagy attól függetlenítve. A többlet feladatok ellátásáért az előző esetben megbízási díj, az utóbbiban pedig a megbízás alapján ellátott beosztásnak megfelelő illetmény jár. Díjazás nem illeti meg a parancsnok szervezetszerű helyettesét a parancsnok helyettesítéséért, illetve a parancsnokot és helyettesét, ha beosztottjaikat helyettesítik. Szigorítást tartalmaz a javaslat, amikor rögzíti, hogy olyan feladat ellátásáért, amelyre beosztás nincs rendszeresítve díjazás sem jár (53. §).
A Honvédség állományának tagjai párt tagjai nem lehetnek, illetve politikai tevékenységet nem folytathatnak, ugyanakkor a választhatóság alapjogát a javaslat nem kívánja korlátozni, ezért a választás időtartamára bevezeti a szolgálati viszony szünetelésének intézményét. A tényleges megválasztás azonban a szolgálati viszonynak a törvény erejénél fogva történő megszüntetését eredményezi.
A nemzetközi gyakorlattal összhangban - figyelemmel azokra a speciális fizikai, pszichikai terhelésekre, amellyel a katonai szolgálat teljesítése már a béke felkészítés időszakában is jár - a katonai szolgálat felső korhatára az öregségi nyugdíjjogosultságánál 5 évvel alacsonyabb, jelenleg 57 év.
VII. Fejezet
A szolgálati viszony megszűnése
Az 56-73. §-hoz
A javaslat a szolgálati viszony megszűnésének szabályait a katonai szolgálat sajátosságaira tekintettel és a Ktv-vel összhangban rendezi.
A közös megegyezés a sajátos szolgálati és élethelyzetek méltányolható kezelésére létrehozott megszüntetési mód, amely lehetővé teszi a törvényben nem szabályozott, előre nem prognosztizálható körülmények kezelését (57. §).
A szolgálati viszonynak az állomány tagja részéről történő egyoldalú megszüntetésének módja a lemondás, amely általános szabadságot biztosít a lemondani szándékozó számára a szolgálat elhagyására. A válsághelyzetek kezelésének biztonságát szolgálja az a korlátozó szabály, amely nem teszi lehetővé a lemondást veszélyhelyzet, rendkívüli vagy szükségállapot, katasztrófa helyzet, illetve nemzetközi kötelezettségek teljesítése idején.
A javaslat szigorítja a szerződéses jogviszony indokolatlan felmondásának eseteit, a lemondás jogkövetkezményeinek alkalmazását írva elő az ilyen esetekre. Ez gyakorlatilag a katonai szolgálathoz kapcsolódó kedvezmények döntő többségének az elvesztését jelenti (58. §).
A szolgálati viszonynak a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró részéről történő egyoldalú és méltányos megszüntetési módja a felmentés. A felmentési okok két csoportba oszthatók. Az egyik csoportba tartoznak a felmentési lehetőségek, másikba pedig a felmentés kötelező esetei.
A javaslat számos garanciális korlátot szab a létszámcsökkentés, az átszervezés és az egészségi, pszichikai alkalmatlanság miatti felmentéshez annak érdekében, hogy erre csak a legvégső esetben kerülhessen sor. A felmentés kötelező esetei ezzel szemben szorosan kapcsolódnak az állomány kötöttebb, szigorúbb alkalmazási feltételeihez, ezért ha az állomány tagja időközben kerül olyan helyzetbe, hogy a továbbiakban képtelen megfelelni az előírt egészségi, pszichikai, erkölcsi, fegyelmi stb. feltételeknek, szolgálati viszonyát meg kell szüntetni. (59. § (2)) Mérlegelés körébe tartozó felmentési ok a szolgálatra való méltatlanság, amelynek megállapíthatóságát a javaslat a katonai pályát érintő egyes bírósági büntetések kiszabásában, illetve a Honvédség tekintélyét, a működésébe vetett közbizalom veszélyeztetését maga után vonó magatartásban jelöli meg.
A javaslat több olyan esetet állapít meg, amikor a szolgálati viszony a törvény erejénél fogva automatikusan megszűnik. Ez esetekben a megszűnés határidejeként azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a törvényi feltétel beálltát megállapította. (Pl. az állomány tagja határidőre nem tett eleget a képzési kötelezettségének.) A törvény erejénél fogva új megszűnési ok az eskü letételének elmulasztása, a fizikai alkalmatlanság megállapítása és a vagyonnyilatkozat megtételére való kötelezettség szándékos elmulasztása, illetve megsértése (62. §).
A közszolgálati életpálya kiteljesítése érdekében új lehetőségként jelenik meg a közszolgálati jogviszonyok közötti áthelyezés, átjárhatóság, melynek következtében bármely szervnél meglévő közszolgálati jogviszonyt az áthelyezés esetén folyamatosnak kell tekinteni.
A 64. § a szolgálati viszony megszűnésének olyan különleges eseteit tartalmazza, ahol a katonai bírák, katonai ügyészek, igazságügyi alkalmazottak, illetve katonai ügyészségi alkalmazottak esetében a rájuk vonatkozó külön jogszabályokat is alkalmazni rendeli.
A javaslat fenntartja a tanuláshoz nyújtott támogatások visszatérítésének intézményét, amennyiben a szolgálati viszony az állomány tagja hibájából a szerződés lejárta előtt, illetve a tanulmányi időnél rövidebb időn belül szűnik meg. A visszatérítés mértéke a kapott kedvezményekhez és a letöltött szolgálati időhöz igazodik (66. §).
A kialakult gyakorlat alapulvételével a javaslat lehetővé teszi, hogy az állományba visszavehetők legyenek mindazok a személyek, akikre a Honvédség igényt tart, és akiknek létszámcsökkentés, átszervezés, rokkantsági nyugdíjba helyezés miatt, vagy közös megegyezéssel szűnt meg a szolgálati viszonya. Ez a jogintézmény teszi lehetővé, hogy az önkormányzati vagy országgyűlési képviselővé megválasztott személy - a mandátuma lejártát követően - visszaállíthassa szolgálati viszonyát. A visszavételt azonban a javaslat a betöltött 47. életévig teszi lehetővé (69. §).
A javaslat az összeférhetetlenségi szabályokat lényegileg a Ktv-ből veszi át. Megszorítást vagy kiterjesztést csak a szolgálat érdekében, azzal összefüggésben tartalmaz. Lehetővé teszi pl., hogy a miniszter méltányosságból engedélyezze, hogy az állomány tagja közvetlen hozzátartozójával alá-fölérendeltségi viszonyban álljon. Erre elsősorban kis létszámú helyőrségekben akad példa.
Bejelentési kötelezettséghez kötött a meghatározott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése, illetve a gazdasági társaságban ilyen jogviszonynak nem minősülő, de személyes közreműködést igénylő tagsági, felügyelő bizottsági tagsági, vagy vezetői tisztségviselői feladat vállalása (70 - a 71. §).
A javaslat a kormányzati szándékkal összhangban a Honvédségnél is bevezeti a közélet tisztaságának biztosítása érdekében a vagyonnyilatkozat adásának kötelezettségét, meghatározott rendfokozattal rendszeresített beosztásokban, nevezetesen az ezredesi és a tábornoki rendfokozatokra. Ez a kötelezettség az érintettek közös háztartásban élő házastársára és nagykorú gyermekeire is kiterjed. A vagyonnyilatkozat adásának rendszerességét a javaslat a Ktv-hez hasonlóan differenciáltan a beosztástól függően határozza meg. A kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy szándékosan hamis adatok közlése a szolgálati viszonynak a törvény erejénél fogva történő elvesztését vonja maga után (72. §).
VIII. Fejezet
A szolgálati viszony tartalma
A 74-105. §-hoz
A Honvédség rendeltetéséből adódó különleges jogviszony indokolja, hogy részletesen előírja a javaslat egyfelől azokat a munkáltatói kötelezettségeket, amelyek teljesítése feltételét képezi a szolgálati feladatok rendeltetésszerű ellátásának, másfelől meghatározza az állomány tagjának szolgálati viszonyából fakadó alapvető kötelezettségeit. A 77. § a munkajogi szabályok adaptálásával meghatározza azokat az eseteket, melyek bekövetkezésekor az állomány tagja mentesül a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.
A Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésére vonatkozó országgyűlési és kormányzati döntésekkel összhangban a javaslat a korábbiaktól lényegesen eltérően fogalmazza meg a katonai pályán történő előmenetelt. A katonai pálya, a katonai szolgálati viszony egyik legfontosabb tartalmi eleme az előmeneteli rend, az előmeneteli lehetőség. A javaslat ennek feltételeit, követelményeit, illetve teljesítésének rendjét részletesen, előre tervezhetően, kiszámíthatóan szabályozza. Kötelezővé teszi a Honvédség számára, hogy a hivatásos állomány meghatározott (legalább százados vagy főtörzsőrmester) tagjának legalább a szolgálati nyugdíjjogosultság eléréséig terjedő, tervezhető, belátható életpályát kell biztosítania. Ha a hivatásos állomány tagja megfelel a követelményeknek a magasabb beosztás és rendfokozat, valamint az ezekkel együtt járó jobb anyagi juttatások és feltételek mintegy automatikusan járnak részére.
A javaslat a szerződéses állomány számára is világos, átlátható pályaképet biztosít. Az előmenetelt a magasabb beosztásba történő kinevezés és a magasabb beosztás kifejező magasabb rendfokozatba történő előléptetést jelenti (78. §).
A javaslat 79. §-a meghatározza a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges képesítési feltételeket, azaz a tiszti rendfokozathoz kötött beosztáshoz legalább főiskolai, tiszthelyettesihez közép- vagy szakiskolai, szerződéses tisztesihez legalább általános iskolai végzettség (szakképesítés) szükséges. A miniszter határozza meg azokat a további feltételeket, amelyek egyes beosztások betöltéséhez szükségesek.
A javaslat 80. §-a lehetővé teszi a kijelölés vagy pályázat útján a magasabb beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség megszerzését, valamint a saját elhatározáson alapuló egyéni továbbtanulást.
A javaslat 81. §-a pontosítja a tanulmányi szerződésre vonatkozó szabályozást, valamint a Munka Törvénykönyvének a tanulmányi szerződésre vonatkozó szabályaival összhangban rögzíti a szerződésben előírható, a szolgálati viszonyban kötelezően eltöltendő időt.
A javaslat 82. §-a a katonai szolgálatból eredő átlagon felüli leterheltségből adódóan a szolgálati viszonyt létesítőknek és szolgálatot teljesítőknek szigorúbb egészségi, pszichikai, fizikai követelményeket ír elő. A részletes egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények meghatározása a miniszter feladata. Ugyancsak a miniszter jogosult a követelmények teljesítése ellenőrzésére. Az állomány tagja köteles alávetni magát az ellenőrzéseknek, ugyanakkor a Honvédség köteles az alkalmassági szint eléréséhez, illetve megtartásához a szükséges feltételeket biztosítani.
Sokak által vitatott - de a többség részéről támogatott - hangsúlyos új eleme a tervezetnek, hogy fizikai alkalmatlanság esetén - hangsúlyozva ebben az állomány tagjának felelősségét - a szolgálati viszony a törvény erejénél fogva szűnik meg. Ezt a súlyos szankciót csak körültekintően, az életkori és szolgálati sajátosságok messzemenő figyelembevételével lehet bevezetni, gondosan mérlegelve a követelményszinteket, illetve lehetőséget kell adni az állomány számra a felkészülésre, illetve a sikertelen teljesítés "a felkészülést is biztosító" ésszerű megismétlésére.
A javaslat 88. §-a a Ktv-vel összhangban az előmenetel objektivitása érdekében kiterjeszti az értékelést, bevezeti a teljesítményértékelést, a minősítést és a vezetői értékelést. Egyúttal szabályozza az értékeléseket és a minősítéseket végzők és az azokat jóváhagyó vezetők körét. A minősítés kötelező elemeit a javaslat 4. számú melléklete tartalmazza.
A 89. § új intézményként vezeti be a tiszti állomány vonatkozásában a központi előmeneteli bizottságot, amelynek összetételét és működési rendjét a miniszter állapítja meg.
A 90. § rögzíti azt a fontos garanciális rendelkezést, mely szerint a minősített észrevételt tehet a minősítés valótlan, vagy személyiségi jogát sértő megállapítása ellen, ezen túlmenően jogorvoslati lehetősséggel is rendelkezik.
A javaslat 91-95. §-ai megkísérelnek összhangot teremteni az élet-, a testi épség, az egészség védelme, illetve a pihenéshez, szabadidőhöz való jog, valamint a Honvédség sajátos érdekei, működése között.
A szolgálatteljesítési időt a javaslat heti 40 órában határozza meg, illetve megállapítja az ettől eltérő szolgálatteljesítési rendben dolgozók időrendjének alapvető szabályait. Külön rendelkezik a 24 órás őr-ügyelet és a lakáson kívül eltöltött készenléti szolgálat után járó pihenőidő, illetőleg szabadnap mennyiségéről. Alapesetben egy nap pihenőidő és egy szabadnap jár a szolgálatok után, amely pihenőnapon és munkaszüneti napon teljesített szolgálat esetén további egy szabadnappal egészül ki.
A katonai szolgálattal járó tervezhető - vagy előre nem látható - különös körülmények szükségessé teszik, vagy tehetik a rendkívüli szolgálatteljesítésre történő igénybevételt. Erre a napi szolgálatteljesítési időn túl, munkaszüneti és pihenőnapokon is sor kerülhet (túlszolgálat). A javaslat a túlszolgálat időtartamát - a munkajogi szabályoktól eltérően - legfeljebb évi 450 órában határozza meg. Ettől eltérni csak rendkívüli esetekben lehet. A túlszolgálat elrendelése garanciális okokból írásbeliséghez és nyilvántartáshoz kötött.
A 150 óráig terjedő túlszolgálatért szabadidő, az azon felüli túlszolgálatért pedig díjazás jár. Ezek mértéke 150 óráig a túlszolgálat időtartamával megegyező szabadidő, azon felül távolléti díj. A parancsnok a 150 órán belüli túlszolgálat díjazását is engedélyezheti. A munkaszüneti és a heti pihenőnapon teljesített túlszolgálatot akár szabadidő, akár díjazás szempontjából duplán kell számolni.
A javaslat 96-97. §-ai szerint az állomány tagjainak szabadsága lényegében megegyezik a közszolgálatban állók szabadságával. A munkajogban általában szokásos szabályozáson túl a javaslat pótszabadságot biztosít a gyermekek után azok számához igazodóan az állomány nő és a gyermekét egyedül nevelő férfi tagja számára. A gyermek után járó pótszabadságnak kizárólag a gyermekét egyedül nevelő férfi számára történő biztosítása azért nem ütközik a nemek szerinti megkülönböztetés alkotmányos tilalmába, mert a Honvédségnél a nők számának növekedése mellett is döntő a férfiállomány, és ha a házaspár választásán múlna, hogy a gyermeknevelés után járó szabadságot a férfi vagy a nő veszi igénybe, az a Honvédség rendeltetésszerű működésének meghiúsulásához vezetne. Említést érdemel, hogy a gyermeknevelési szabadságot a Ktv. is kizárólag annak a szülőnek biztosítja, aki a közös gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállal.
A javaslat 100-101. §-ai a szolgálat sajátosságaira tekintettel egységesen egészségügyi szabadságot tesznek lehetővé a betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen személy részére szolgálatképességének helyreállítása idejére.
A javaslat 104. §-a összevonja a különböző jogcímeken járó szabadságokra vonatkozó közös szabályokat. A szabadság engedélyezésének jogát az állományilletékes parancsnok, illetve az általa meghatározott szolgálati elöljáró hatáskörébe utalja. Az alap- és pótszabadság kiadása vonatkozásában azok rendeltetését szem előtt tartva előírja, hogy együttes tartamuk felét egyszerre, 25 % -át, de legalább 10 napot pedig az állomány tagja kérése szerint kell kiadni.
A szabadság (az egészségügyi szabadság is) idejére távolléti díj jár az állománynak. Az egészségügyi szabadság után járó távolléti díjra nem jogosult azonban, aki betegségét szándékosan maga okozta. A távolléti díj legfeljebb 50 %-a megvonható attól, akinek a betegsége saját súlyos gondatlanságának a következménye.
IX. Fejezet
Az illetmény
A 106-118. §-hoz
A hivatásos és szerződéses állomány előmeneteli rendjének egyik legfontosabb tényezője az illetményrendszer. A javaslat a köztisztviselői és a korábbi illetményrendszer alapelemeinek megfelelő átvételével, az átalakított rendfokozati és beosztási előmeneteli rendhez igazodva, továbbá az indokolt sajátosságok beépítésével hosszú távú, kiszámítható jövedelmi viszonyokat eredményező és ezért egzisztenciálisan is biztonságot nyújtó illetményrendszert vezet be.
Az illetmény összetevői: a beosztási illetmény és rendfokozati illetményt felváltó honvédelmi pótlék, az illetménykiegészítés, valamint az illetménypótlékok. A beosztási illetmény és a honvédelmi pótlék együttesen alkotja az alapilletményt.
A beosztási illetmény szempontjából a javaslat két besorolási osztályt hoz létre. A tisztek, főtisztek és tábornokok - a felsőfokú végzettségű köztisztviselőkkel azonosan - I., a tisztesek, tiszthelyettesek, zászlósok pedig - a középiskolai végzettségű köztisztviselőkkel megegyezően - a II. besorolási osztályba tartoznak.
A besorolási osztályok besorolási kategóriákra tagozódnak. Az egyes besorolási kategóriákba az azonos szintűnek minősülő beosztások tartoznak, a honvédelmi pótlék pedig a viselt rendfokozathoz igazodó szorzószám alapján változik. A besorolási kategóriákhoz és a rendfokozatokhoz növekvő szorzószámok tartoznak. A köztisztviselői illetményalappal megegyező illetményalap és a szorzószámok szorzata képezi a beosztási illetmény és a honvédelmi pótlék, vagyis együtt az alapilletmény összegét (106-107. §).
Az állomány tagját az első vagy a magasabb beosztásba való kinevezésekor a beosztására meghatározott besorolási kategória és a rendfokozatának megfelelő honvédelmi szorzó alapján kell besorolni, kivéve a speciális beosztásban szolgálatot teljesítőket, akiknek ha a tényleges rendfokozatuk elmarad a beosztásukban elérhető legmagasabb rendfokozattól, eggyel alacsonyabb besorolási kategória szerinti beosztási illetmény jár.
Az állományilletékes parancsnok a rendelkezésre álló illetménykereten belül az állomány tagját a törvény szerintinél 20 %-ig terjedően magasabb összegbe is besorolhatja, ezzel egyidejűleg megszűnik a személyi fizetés intézménye (108. §).
Tekintettel arra, hogy az állomány tagja az új szabályok szerint alacsonyabb beosztásba csak saját kérelmére kerülhet, ez illetményének csökkenését vonja maga után. (Az alacsonyabb beosztásra meghatározott besorolási kategória szerinti beosztási illetmény és viselt rendfokozathoz igazodó honvédelmi pótlék jár számára.)
A 110-114. §-hoz
Az illetménykiegészítéssel és az idegen-nyelv tudási pótlékkal kapcsolatos rendelkezéseket a javaslat a köztisztviselőkre vonatkozó szabályoknak megfelelően szélesebb körben állapítja meg. Az angol, a francia és a német nyelv ismerete esetén szintén alanyi jogon és felemelt összegben jár az idegen-nyelv tudási pótlék, ugyanakkor a több nyelv után járó nyelvtudási pótlék felső határa rögzített.
Szélesebb körben teszi lehetővé a javaslat a parancsnoki (vezetői) illetménypótlék kifizetését. Erre minden tiszti beosztású vezető és helyettese jogosult a beosztási illetménye 5-50 % -ig terjedő mértékben.
A Honvédségnél gyakori és a beosztási illetményben ki nem fejezhető fokozott igénybevétellel, vagy veszélyességgel járó feladatok teljesítése az átlagostól eltérő körülmények elviselése is pótlékokra jogosultságot alapoz meg. Ezeknek a pótlékoknak a száma egyébként a hatályos szabályozáshoz képest csökken.
A 115-118. §-hoz
Az illetmény kifizetésének, a havi átlagkereset számításának módját az illetményből történő levonások rendjét a javaslat a munkajogi szabályokhoz hasonlóan rendezi.
X. Fejezet
Juttatások, költségtérítések,
A 119-129. §-hoz
Az állomány tagja is jogosult a valamennyi közszolgálatban álló személyt megillető minden naptári évben járó, legalább egyhavi távolléti díjnak megfelelő összegű külön juttatásra. Az erre való jogosultságot megalapozza a 60. § (1) bekezdésében meghatározott felmentési idő, valamint az az idő is, amely alatt az 54. § (1) bekezdése szerint az állomány tagja mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A jubileumi jutalom feltételei és mértéke tekintetében a javaslat a köztisztviselőkre vonatkozó szabályoknál kedvezőbb lehetőségeket biztosít. Az állomány tagjának 40. év felett és azt követően 5 évente is jár jubileumi jutalom (120. §).
A javaslat rugalmasan a hivatásos állomány tagjainak méltányos érdekeit szem előtt tartva előre hozza a jubileumi jutalomra jogosultság feltételeit, ha a nyugállományba helyezésre az ehhez szükséges szolgálati idő betöltése előtt kerül sor.
Kiküldetés esetén az állomány tagját a köztisztviselőknek járó napidíj illeti meg, amely az illetményalap egy munkanapra eső összegének 25 %-a.
A repülőhajózók és ejtőernyősök ezen szolgálatuk befejezésekor - a nagy mértékű keresetcsökkenés ellentételezéseként - végkielégítés jellegű egyszeri juttatásra jogosultak. Ennek összege - beosztástól és osztályos fokozattól függően - minden repülőhajózó, illetőleg ejtőernyős beosztásban eltöltött év után az illetményalap 25- 75 % -a (122. §).
Az állomány tagja arra az idejére, amely alatt a szolgálati feladatai végzése alól mentesül távolléti díjra vagy átlagkeresetre jogosult. A távolléti díj magában foglalja az alapilletményt, az illetménykiegészítést, valamint rendszeres illetménypótlékokat, az átlagkereset pedig az előbbieken túl az utolsó négy naptári negyedévben kifizetett nem rendszer illetménypótlékok, a jutalom és a külön juttatás egyhavi átlagát is (123. §).
A szolgálati érdekéből történő áthelyezéssel, a visszarendelés alapján a szolgálati helyen való megjelenéssel és a szolgálati feladatok ellátásával kapcsolatban költségek merülhetnek fel, amelyek - szolgálati érdekűek révén - nem terhelhetik az azokat kifizető állomány tagját. Ha e költségeket az állomány tagja megelőlegezte, a Honvédségnek ezeket részére meg kell térítenie.
A javaslat példálózva felsorolja azokat a szociális, jóléti és kulturális kedvezményeket, támogatásokat, amelyek az állomány részére nyújthatók. Így pl. üdülési hozzájárulás, családalapítási támogatás, tanulmányi ösztöndíj, szociális támogatás, illetményelőleg. A Honvédség folyamatosan törekszik ezen támogatásoknak az állomány minden tagja részére történő mind teljesebb körű biztosítására, de alanyi jogon történő egyéb juttatásokra fedezet hiányában ma még nincs lehetőség (125. §).
Szélesebb körben és az alanyi jogosultsághoz közelítő módon biztosítja a Honvédség a lakáshoz jutást és lakhatási lehetőségeket már a próbaidő alatt is, figyelembe véve a hivatásos állomány mobilitásához, illetve a szerződéses állomány megtartásához fűződő Honvédségi érdeket (126. §).
Az állomány tagját el kell látni a szolgálati feladatai ellátásához szükséges felszerelési tárgyakkal, ruházattal és - meghatározott esetekben - élelemmel.
XI. Fejezet
Az érdemek elismerése
A 130. §-hoz
A javaslat az elismerési rendszerben az írásbeli dicsérettel bővíti az erkölcsi elismerés lehetőségeit. Megszűnnek ugyanakkor az új előmeneteli rendszerhez nem illeszthető olyan elemei, mint a soron kívüli előléptetés, vagy a fizetési fokozatba történő előresorolás. Az elismerésekkel kapcsolatos részletes szabályokat felhatalmazás alapján a miniszter állapítja meg.
XII. Fejezet
A fegyelmi felelősség
A 131-168. §-hoz
A javaslat a katonai fegyelmi jog hagyományaira építve, arra is figyelemmel, hogy a katonai szolgálat az állami szolgálat egyik sajátos formája abból indul ki, hogy a Honvédségre vonatkozó fegyelmi rendszer az állami szolgálat fegyelmi felelősségének önálló, elkülönült és egységes területe. A viszonylag részletes szabályozás hasznosítja a gyakorlat során szerzett tapasztalatokat, egységesebbé, ugyanakkor rugalmasabbá is teszi és gyorsítja az eljárást.
A fegyelmi fenyítés alapvető célja, társadalmi funkciója a szolgálati rend védelme, az elkövető nevelése és a katonai közösségek tagjainak visszatartása a jogellenes magatartásoktól. A javaslat ezek közül a nevelésnek biztosít elsődleges funkciót.
A rugalmas szabályozás lehetőséget biztosít a fenyítés mellőzésére, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy - figyelemmel az elkövető magatartására és a szolgálati rendhez való viszonyára - a figyelmeztetés is elégséges. A javaslat a büntetőjogi szabályokra is figyelemmel tételesen meghatározza a fenyíthetőséget kizáró és megszüntető okokat.
A 135-136. §-hoz
Az egyes fenyítési nemek meghatározásánál a javaslat az enyhébb fenyítésektől a súlyosabbak felé haladva az erkölcsi, a vagyoni jellegű és a szolgálati állással, rendfokozattal és beosztással összefüggő fenyítéseket tartalmazza. A pénzbírság fenyítést csak szabálysértés miatt lehet kiszabni és mértéke nem haladhatja meg az adott szabálysértésre, a szabálysértési jogszabályok alapján kiszabható pénzbírság összegét.
A 137-140. §-hoz
A fegyelmi jogkört - követve a katonai szervezetek hierarchikus felépítését és centrális irányításának rendjét - főszabályként az állományilletékes parancsnok (vezető) gyakorolja. Egyes fenyítési nemek tekintetében a honvédelmi miniszter, illetve a vezérkari főnök gyakorol kizárólagos fegyelmi jogkört.
A javaslat tételesen felsorolja a fegyelmi jogkör gyakorlás körébe tartozó legfontosabb területeket, annak érdekében, hogy a jogalkalmazó katonai parancsnokok számára az eligazodás egyszerűbb és könnyebb legyen.
A 141-159. §-hoz
Figyelemmel az állomány jogainak védelmére, a fegyelmi eljárás a javaslat szerint kétfokú, ugyanakkor tartalmazza a kisebb súlyú fegyelemsértések esetében az egyszerűsített eljárás szabályait is. Ugyancsak garanciális okokból a javaslat a fegyelmi eljárással kapcsolatban az írásbeliséget tekinti követendőnek.
A NATO-tagságra, illetve a Honvédség egységeinek egyéb - növekvő számú - külföldi kötelezettségvállalásaira tekintettel a javaslat rögzíti, hogy az állomány tagja külföldön is a magyar fegyelmi jog hatálya alatt áll, és fegyelmi ügyeiben a vezérkari főnök, illetve az általa kijelölt vezető jár el.
A javaslat a teljes fegyelmi eljárásban biztosítja a jogi képviselő, illetve az érdekvédelmi szerv részvételét. Ehhez kapcsolódik, hogy ezeket a személyeket az eljárási cselekményekről értesíteni kell. Ha a fegyelemsértés megállapítására nem kerül sor, a jogi képviselet költségeit a Honvédség viseli.
Figyelembe véve a jogalkalmazás során szerzett általános tapasztalatokat a javaslat lehetővé teszi, hogy az állomány több tagja által együttesen egyidőben elkövetett fegyelemsértés esetén - ha tárgyuk azonos - az ügyet egy eljárásban lehessen elbírálni, de a fegyelmi határozatot ilyen esetben is személyenként kell meghozni.
Fontos garanciális szabály, hogy az eljárás alá vont személyt a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnoknak személyesen meg kell hallgatnia. Erre még egyszerűsített eljárásban is módot kell adni, ha az eljárás alá vont személy kéri. A fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a katonai szervezet fegyelmére gyakorolt hatásának, az elkövető vétkessége mértékének, a személyi körülményeinek, valamint a szolgálatban tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni. A javaslat a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében tételesen meghatározza a fegyelmi határozat tartalmi elemeit.
A 160-162. §-hoz
A javaslat lehetővé teszi, hogy a fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen az állomány fenyített tagja, vagy képviselője az elöljáró parancsnokhoz fellebbezéssel éljen. A fellebbezést a fenyítést kiszabó parancsnokhoz kell benyújtani, aki saját határozatát visszavonja és új határozatot hoz, vagy álláspontját megindokolva a fellebbezést döntés végett az elöljáró parancsnokhoz terjeszti fel.
A 164-165. §-hoz
A javaslat általános szabályként írja elő, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül meg kell kezdeni a fenyítés végrehajtását. (A jogerőssé válás feltételeit a javaslat tételesen felsorolja.) Új rendelkezés, hogy, ha a szabálysértési hatóság által kiszabott pénzbírságot az állomány tagja nem fizeti meg és ezért azt az eljáró hatóság elzárásra változtatta át, az elzárást a Honvédség katonai fogházában kell végrehajtani.
A 166-167. §-hoz
A javaslat szerint az állomány fenyített tagja a törvényben meghatározott joghátrányokat viseli, melynek időtartamát a fenyítés tartama határozza meg.
A 168. §-hoz
A § lehetőséget biztosít arra, hogy az állomány tagja ellen indított büntetőeljárás esetén - a fegyelmi eljárástól függetlenül - ha annak indokai fennállnak a szolgálati beosztásból felfüggeszthető legyen.
XIII. Fejezet
Kártérítési felelősség
A 169-182. §-hoz
Az állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségek vétkes megszegésével, gondatlanságból okozott kárért egyhavi alapilletménye 50 %-ig terjedően, meghatározott esetekben pedig háromhavi alapilletménye erejéig felel. Szándékos károkozás esetén a teljes kár megtérítésére köteles.
A javaslat a kártérítési felelősségnek az állományilletékes parancsnok által határozatban történő megállapítása után panasztételi jogot biztosít a károkozónak. A panasz alapján az elöljáró parancsnok utasíthatja az állományilletékes parancsnokot a károkozóval történő esetleges egyezségkötés megkísérlésére, vagy kárigény bírósági érvényesítésére. Egyezség esetén arra hivatkozással az állomány tagjának illetményéből levonásnak van helye.
A 183-199. §-hoz
A javaslat a fegyveres szerv kártérítési felelősségére vonatkozó szabályokat lényegében a hatályos jognak megfelelően határozza meg. Ennek megfelelően a Honvédség a szolgálati viszonnyal összefüggésben keletkezett dologi, személyi és nem vagyoni kárért vétkességre tekintet nélkül felel.
A Honvédséget a hivatásos állomány tagjának betegsége folytán keletkezett kárért akkor terheli objektív felelősség, ha a betegség a szolgálat teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy azzal összefüggésben jelentősen súlyosbodott.
A kis kárösszegű, ténybelileg és jogilag egyértelmű ügyekben a szervezeti egység, egyéb esetekben a miniszter által kijelölt Honvédségi szerv dönt a kártérítés felől. Ha a károsult a hozott határozattal nem ért egyet, igényét bírósági úton érvényesítheti.
XIV. Fejezet
A szolgálati viszonyon alapuló
A 200-201. §-hoz
A javaslat e fejezetben helyezi el a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset- és betegség megállapításának az általánostól eltérő alapvető szabályait. Egészségügyi ellátásra az állomány tagja a társadalombiztosítási szabályok szerint jogosult.
A balesetnek, betegségnek a szolgálati kötelmekkel összefüggővé való minősítése úgy az állomány tagjára, mind hozzátartozóira vonatkozóan jelentős pozitív jogkövetkezményekkel jár. Garanciális szabály e körben, hogy a kétfokú eljárást követően a károsult - ideértve a hozzátartozóját is - keresettel a bírósághoz fordulhat.
A 202-215. §-hoz
A javaslat a szolgálati nyugdíj szabályait a civil nyugdíjrendszerben bekövetkezett változásokra tekintettel nem hagyhatta érintetlenül. A szolgálati nyugdíjjogosultsághoz szükséges tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idő továbbra is 25 év. Emellett szolgálati nyugdíjra jogosult a hivatásos állomány tagja akkor is, ha a társadalombiztosítási szabályok szerint számított 25 év szolgálati idővel - és ezen belül 10 év szolgálati jogviszonyban eltöltött idővel - rendelkezik és betöltötte a szolgálat felső korhatárát (57 év).
Teljes összegű szolgálati nyugdíjat kell folyósítani annak a 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező hivatásos állományból nyugállományba helyezett személynek, aki az 52. életévét betöltötte, vagy átszervezés, illetőleg egészségi alkalmasság miatt szűnt meg a szolgálati viszonya. Ha saját kérelmére ennél korábbi időpontban történik a szolgálati viszonyának megszüntetése, vagy arra neki felróható okból kerül sor, főszabályként a nyugdíj 50 %-a folyósítható részére mindaddig, amíg az 52 éves életkort el nem éri. E szabály alól a miniszter egyéni elbírálás alapján kivételt tehet.
A javaslat lényegében nem érinti a rokkantsági nyugellátás megállapítására vonatkozó hatályos szabályokat. A jogosultságot továbbra is hatósági határozatban kell megállapítani, azonban kétfokozatú jogorvoslatra van mód.
1997. szeptember 1-jével, illetőleg az 1998. január 1-jével bevezetett nyugdíjreform - külső tényezőként - érinti az állomány nyugdíjrendszerét. Megváltoztak az özvegyi nyugdíjjogosultság szabályai, és bevezetésre kerül a 2012. december 31-ét követően a bruttó átlagkeresetek alapján számítandó nyugdíjak skálája.
XV. Fejezet
Kérelem, szolgálati panasz, fellebbezés,
A 216-221. §-hoz
A javaslat biztosítja az állomány tagja részére a szolgálati viszonyával összefüggő ügyekben a panaszjogot, amit "szolgálati panasz" cím alatt szabályoz. A szolgálati panasz a Honvédségben vagy szervezeti egységein belül folyó eljárásban az első fokon hozott sérelmes vagy annak vélt döntés, intézkedés vagy ezek elmulasztása esetén tehető jogorvoslat céljából. A panaszt természeténél fogva a kérelem és a Honvédségen belüli fellebbezés jogintézményei között helyezkedik el, ez utóbbihoz hasonló tartalommal és céllal. Ez magyarázza, hogy szolgálati panaszt az állomány tagja saját ügyében és csak egyénileg tehet, meghatalmazás alapján megteheti helyette az érdekképviseleti szerv vagy az ügyvéd is.
A javaslat szerint a szolgálati panasz benyújtásának tipikus esetei a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott döntés felülvizsgálatának és megváltoztatásának kérése. A fentiek alapján a szolgálati panasz nem tévesztendő össze a közérdekű beadványokról és panaszokról szóló törvényben meghatározott, alkotmányos jogánál fogva mindenkit megillető panasszal.
A panaszügy a Honvédség belső működési rendje szerint szolgálati úton jut el a döntésre jogosult elöljáróhoz, amit a sérelmes döntést hozó, vagy a mulasztó elöljáró határidőben köteles továbbítani. A szolgálati út mellőzésével nyújtható be a panasz az illetékes ügyészséghez. Panaszjogának gyakorlásáért a panasztevőt joghátrány nem érheti, kivéve, ha azzal fegyelemsértést, szabálysértést, vagy bűncselekményt követ el.
A 222. §-hoz
A javaslat néhány szolgálati viszonnyal kapcsolatos ügy felülvizsgálata, a döntés attól függő megváltoztatása céljából lehetővé teszi a Honvédségen belüli - a szolgálati panasz intézményétől eltérő - kétfokozatú eljárást. Az első fokon hozott döntés ellen az állomány tagja a döntést hozó szolgálati elöljáróhoz fellebbezést nyújthat be. Ilyen kétfokozatú eljárásnak csak olyan ügyekben van helye, amelyek a szolgálati viszonnyal összefüggésük mellett sajátos hatósági hatáskörbe tartozó tartalmúak. Ilyen pl. a Honvédségi szerv kezelése alatt álló lakás bérletével, vagy a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetek, betegségek megállapításával (minősítésével) kapcsolatos fellebbezés.
A 223-224. §-hoz
A javaslat a bírósági út igénybevételét változatlanul széles körben teszi lehetővé. E szerint a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyával kapcsolatban keletkezett jogvita esetén 30 napon belül bírósághoz fordulhat, benyújtott panaszának vagy fellebbezésének a Honvédségen belüli eljárás során történt elutasítása esetén, továbbá ha a fellebbezés kizárásával az elsőfokú döntést a miniszter vagy az ő jogkörében eljáró szerv hozta.
Természetesen a javaslat biztosítja a bíróság előtti jogorvoslatot a Honvédség részére is az állomány tagjával szembeni igényének érvényesítése érdekében. Ha egy adott ügyben a Honvédségen belül nincs kétfokú eljárás, a fegyveres szerv is közvetlenül fordulhat bírósághoz.
XVI. Fejezet
Személyügyi nyilvántartás
A 225-228. §-hoz
A javaslat az adatvédelemről szóló törvény és a Ktv. szabályaival összhangban rendezi az állomány tagjainak személyügyi nyilvántartását. Ennek keretében meghatározza a nyilvántartás formáit, az állomány tagjainak azzal kapcsolatos kötelezettségeit és jogait, továbbá a nyilvántartás vezetéséhez adatszolgáltatásra kötelezett szervek feladatait, a nyilvántartási adatokba betekintésre vagy abból adatok átvételére jogosultak, valamint - a javaslat 5. számú mellékletében - a nyilvántartható adatok körét.
Az alapnyilvántartásba betekintésre kizárólag azok jogosultak, akik számára az, a Honvédség személyi feltételrendszerének, illetve a nemzetbiztonsági követelmények biztosításához alapvetően szükséges. Ugyanakkor ezek a szabályok messzemenően figyelembe veszik az állomány tagjainak személyiségi jogait.
A javaslat az alapnyilvántartást vezető szervek részére előírja a nyilvántartási adatokat és a fontosabb iratokat tartalmazó személyi adatgyűjtő vezetését.
A közszolgálati jogviszonyban állók nyilvántartásához képest elsősorban azokat az eltéréseket tartalmazza a javaslat, melyek a Honvédség egységes erőforrás-gazdálkodása biztosításához szükségesek, illetve igazodnak a sajátos előmeneteli rendszerhez, illetve hierarchiához.
XVII. Fejezet
A nyugállományúakra vonatkozó szabályok
A 230-234. §-hoz
A javaslat továbbra is hangsúlyt fektet a nyugállományba helyezettek és a Honvédség közötti élő kapcsolat fenntartására. A nyugállomány tagját különböző kedvező juttatásokba, ellátásokba részesíti. Ez a fejezet így más nyugdíjasokhoz képest többlet jogosultságokat biztosít, és kötelezettségeket állapít meg a Honvédség nyugállományú tagjai számára.
Kiemelt jogosultság a felsoroltak közül az egyenruha viselésének lehetősége és a rendfokozat használata (230. §).
A többletjogosultságok kiterjednek a nyugállományba helyezett és házastársa (élettársa, özvegye) és az általuk eltartott gyermekek Honvédség által fenntartott, illetve támogatott egészségügyi, szociális és jóléti intézményi hálózat által nyújtott szolgáltatásokhoz és a kedvezményes üdüléshez való hozzájutáshoz. A szociális gondoskodás keretében a nyugállomány tagja részére külön jogszabályban meghatározott pénzbeli és természetbeni támogatások is nyújthatók (231. §). A nyugdíjas a külön jogszabályokban meghatározott feltételek megléte esetén megtarthatja a Honvédelmi Minisztérium kezelése, rendelkezése alatt álló lakások bérleti jogviszonyát.
Az egyenlő elbírálás érdekében kimondja a javaslat, hogy a nyugállomány tagja érdemeinek elismerése megegyezik az állomány tagjáéval.
A nyugállomány tagja ügyeinek intézését, az alap- és szakosított ellátások, szolgáltatások igénybevételének biztosítását, a miniszter által kijelölt központi szerv, illetve a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság részére szabja feladatul a törvényjavaslat (234. §).
XVIII. Fejezet
Szociális és kegyeleti gondoskodás
A 235-239. §-hoz
A javaslat a hatályos szabályok tartalmának átvételével - a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló jogszabályokon túl - meghatározza a Honvédség részéről az annak költségvetése terhére nyújtható szociális ellátásokra jogosultak körét és az ellátás formáit. Az ellátásra jogosultak közé tartoznak a hivatásos és szerződéses állomány tagjai, a nyugállomány tagjai és a felsoroltak pontosan meghatározott hozzátartozói.
A szociális ellátások pénzbeli, természetbeni vagy személyes gondoskodást nyújtóak, illetve szakosított ellátást biztosítók lehetnek.
A Honvédség különleges követelményeire tekintettel a javaslat bővíti és pontosítja a szociális gondoskodás tartalmát és az igénybe vehetők körét, amikor rögzíti a családtámogató és életminőség javító programok megvalósításának lehetőségét, a különféle kockázati biztosítások megköthetőségét, az önkéntes biztosító pénztárak támogatását, valamint az állomány rekreációs ellátásának biztosítását (235. §).
Az állomány és a nyugállomány tagjának fokozott megbecsülésével és a szociális támogatással függnek össze a javaslatnak a kegyeleti gondoskodásról szóló rendelkezései. E rendelkezések szerint a miniszter az állomány elhunyt tagját, ha életét a szolgálati kötelezettsége teljesítése során áldozta fel, hősi halottá, vagy érdemei alapján a Magyar Honvédség halottjává nyilváníthatja. A Magyar Honvédség halottjává minősítés joga - az állomány tagjai és a nyugállományúak esetében - a Honvéd Vezérkar főnökét is megilleti.
Az előzőek szerint nem minősített elhunyt személyeket az állományilletékes parancsnok a katonai szolgálat halottjává nyilváníthatja, a nyugállomány tagja halála esetén ez a minősítési jogkör a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokot, vagy az elhunyt utolsó szolgálati beosztása szerinti állományilletékes parancsnokát illeti meg (237. §).
A 238. § tartalmazza a halottá nyilvánításhoz fűződő különböző joghatásokat. Kiemelkedően fontos ezek közül a kegyelet hivatalos kifejezéseként a katonai tiszteletadással történő eltemetés, valamint a temetéssel kapcsolatos költségeknek a Honvédség által történő viselése. A javaslat ezzel együtt az elhunyt hozzátartozója részére biztosítja a lehetőséget, hogy a temetés körülményeit - így különösen annak egyházi vagy világi jellegét - megválaszthassa, illetve a katonai tiszteletadásról maga határozzon.
Az elhunytnak a 237. § szerinti minősítésétől függetlenül a Honvédség - külön jogszabályban meghatározott tartalommal és norma szerint - a temetési költségeket átvállalhatja.
XIX. Fejezet
A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állományára vonatkozó külön szabályok
A katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknak a közszolgálati rendszerben elfoglalt helye és a számukra meghatározott, illetve az általuk végrehajtott állami feladatok megkövetelik, hogy az állományukba tartozókra a Honvédség teljes állományára érvényes szabályok mellett külön nevesített eltérő rendelkezések is meghatározásra kerüljenek.
A 241-243. §-hoz
A javaslat abból a tényből indul ki, hogy a nemzetbiztonsági feladat végrehajtása olyan elkülönült szervezeti keretben megvalósuló tevékenység, amellyel kapcsolatos szolgálati viszony úgy a létesítésekor, mint fennállása folyamatában, valamint a megszüntetésekor a szolgálat vezetőjének az általánostól eltérő szélesebb jogkörét alapozza meg. Ez a szolgálati viszony a szolgálatnál feladatot vállaló és a Honvédség állományába tartozó személy és a szolgálat között jön létre. A nemzetbiztonsági érdekek érvényesítése azt is szükségessé teszi, hogy a főigazgató szűk körben miniszteri engedély alapján olyan személlyel is létesíthessen szolgálati viszonyt, aki nem a Honvédség hivatásos állományának a tagja. Ilyen esetek döntően a fedővállalkozások körében fordulnak elő.
A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok különleges helyzete, jogállása megkívánja, hogy az állományába tartozók által betölthető beosztások, továbbá az ahhoz igazodó beosztások, az azoknak megfelelő besorolási kategóriák és az elérhető legmagasabb rendfokozatok külön jogszabályban kerüljenek rögzítésre.
A nemzetbiztonsági tevékenység végrehajtásának biztonságát szolgálja, hogy a Honvédséggel fennálló szolgálati viszony nem szüntethető meg mindaddig, amíg az állomány tagja a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozik. A főigazgató döntésének megfelelően a szolgálat tagja a nemzetbiztonsági szolgálati jogviszony leplezésével is létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt. A szolgálat ilyen beosztású ilyen tagja számára is biztosítani kell a törvényben rögzített előmenetelt.
A 244. §-hoz
A nemzetbiztonsági feladat végrehajtása, valamint az azokhoz kötődő követelmények alapozzák meg, hogy a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állománya számára a különböző rendezvényeken való megjelenés bejelentéshez kötött legyen, illetve, hogy az érintett külföldre utazása esetén teljes körűen ismertesse szolgálati elöljárójával az utazás célját, útvonalát. A javaslat a főigazgató számára nemzetbiztonsági érdekből lehetővé teszi a rendezvényen való megjelenés, illetve a külföldre utazás megtiltását. Ugyancsak bejelentési kötelezettség alá esik a szolgálat tagjai tartózkodási helyének megjelölése.
A 245-246. §-hoz
A szolgálatok működéséhez elengedhetetlen biztonsági és titkossági követelmények erőteljesen korlátozzák az érdekképviseleti tevékenységet. A javaslat törekszik a szükséges korlátozásokat oly módon bevezetni, hogy az ne tegye lehetetlenné az érdekképviselet működését, és ne sértse a szolgálatok állománya tagjainak érdekeit, de összhangban álljon a nemzetbiztonsági érdekkel is. Szükséges korlátozás, hogy az érdekképviseleti szerv bíróságok és más hatóságok előtt nem képviselheti a szolgálat tagját, valamint az is, hogy nem vehet részt a szolgálat tagja minősítési eljárásában. A szolgálat tagja más (a szolgálaton kívül tevékenykedő) érdekvédelmi szervhez nem csatlakozhat. A szolgálaton belül működő érdekképviseleti szerv sem csatlakozhat érdekképviselettel foglalkozó szövetséghez vagy szervezethez.
A 247-251. §-hoz
A szolgálatok állománya tekintetében a munkáltatói jogkört a főigazgató gyakorolja, aki számára a szolgálati jellegből eredően szükséges a javaslat 3. számú mellékletében meghatározottakon túli munkáltatói jogkör biztosítása is a szolgálati viszony létesítése, megszüntetése, a szolgálatok állományába való visszavétel, a más szervhez vezénylés, valamint az összeférhetetlenségi szabályok alóli felmentés vonatkozásában. Rögzíti a javaslat azt is, hogy valamennyi - a miniszter számára fenn nem tartott - munkáltatói jogosítvány a főigazgatót illeti a fedővállalkozásban alkalmazott személy szolgálati viszonya vonatkozásában.
A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozók esetében indokolt az általánosnál szigorúbb felvételi követelmények meghatározása, pl. feltétel a rendezett családi körülmény, illetve életvitel. Jogot kap a miniszter arra is, hogy a szolgálat tagjai vonatkozásában további alkalmassági követelményeket is meghatározzon. A titkosság követelményei alapján lehetséges a szolgálatokhoz történő kinevezést rögzítő okmányok tartalmának eltérése az általános szabályoktól, valamint az állomány tagja bírósághoz fordulásának megakadályozása a minősítése vonatkozásában.
A 252-264. §-hoz
A fokozott nyelvismereti igény biztosítása érdekében felhatalmazást kap a miniszter, hogy a javaslatban általános érvénnyel előírtakon túl más idegen nyelvek ismeretét is kiemelt nyelvpótlékkal honorálja. A nemzetbiztonsági munka jellege, illetve az ahhoz igazodó feladat végrehajtása szükségesség teszi a titkos szolgálati és az akció szolgálati pótlékok rendszeresítését. Kiemelést érdemel, hogy egy tevékenységért csak egy pótlék jár.
A fegyelmi, a kártérítési, a szolgálati panaszhoz kapcsolódó, valamint a fellebbezésekre, továbbá a szolgálat tagjai által igénybe vehető bírósági útra vonatkozóan meghatározott eltérő szabályok a titokvédelmi és nemzetbiztonsági érdekek szem előtt tartásával az általánosnál szigorúbban kerültek meghatározásra.
A szolgálati viszony különleges vonásai kívánják meg, hogy a szolgálatok önálló személyügyi nyilvántartást vezessenek, és csak részen szolgáltassanak adatot a minisztérium központi nyilvántartásának, illetve azt is, hogy ezekben a dokumentumokba csak a javaslatban meghatározott személyek tekinthessenek be. E követelmények teszik szükségessé azt is, hogy a szolgálatoknál önálló előmeneteli bizottságok működjenek, hiszen csak ezek képesek a szolgálat tagjai nemzetbiztonsági tevékenységének megítélésére a titokvédelmi szabályok megsértése nélkül.
XX. Fejezet
Vegyes rendelkezések
A 259-265. §-hoz
A javaslat e §-ai a Honvédség sajátosságaira tekintettel részletesen szabályozzák a hivatásos és a szerződéses szolgálati viszonyban töltött, illetve a beszámított (beszámítható) szolgálati idők különböző jogcímeken történő figyelembe vételének módját. A 259. § felsorolja azokat a jogcímeket, amelyek esetén ún. "halmozott szolgálati időt" kell szolgálati viszonyban töltött időnek számítani. A Ktv. és a Kjt. szabályaival megegyezően ugyanakkor arról is rendelkezik a §, hogy a törvény hatályba lépése után keletkező szolgálati viszonyba eltöltött időbe a ténylegesen leszolgált időn kívül szolgálati idő beszámításának a társadalombiztosítási szabályok szerint van helye.
A javaslatnak indokoltan rendelkeznie kell arról is, hogy a szolgálati viszony megszűnése esetén az abban eltöltött időt más közszolgálati jogviszonyban úgy kell tekinteni, mintha azt a közszolgálati szervnél töltötték volna le (260. §).
A Honvédség speciális beosztásokban szolgálatot teljesítő tagjainak szolgálati viszonyban töltött idejét - a szolgálat veszélyességére, a fokozott igénybevételre stb. tekintettel - megfelelő szorzószámok alkalmazásával kedvezményes módon lehet figyelembe venni. A javaslat kétszeres, másfélszeres, és 1,2 -szeres szorzószámokat alkalmaz.
XXI. Fejezet
Hatályba léptető rendelkezések
A 266. §-hoz
Rendeltetésénél fogva ez a fejezet csupán egy §-t tartalmaz. Ennek (1) bekezdése a törvény hatályba lépésének időpontját és a hatályukat vesztő jogszabályokat, jogszabályhelyeket határozza meg.
Tekintettel arra, hogy a rendvédelmi szervek vonatkozásában a Hszt. továbbra is hatályban marad, azt kellett kimondani, hogy a Hszt. hatályban maradó szabályai a Honvédség hivatásos és szerződéses állományára, a nyugállomány tagjaira és hozzátartozóikra a jövőben nem alkalmazhatóak.
Módosítja a szükséges mértékben a javaslat a hadköteles katonák jogállásáról szóló 1996. évi XLIV. törvényt, valamint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvényt.
XXII. Fejezet
Átmeneti rendelkezések
A 268-285. §-hoz
Az átmeneti rendelkezések több szakaszra bontva 2006-ig tartalmaznak szabályokat, amelyek között több fontos, garanciális jellegű található. Így pl. a javaslat meghatározza, hogy a törvény hatálybalépésekor a szolgálati viszony létesítésével és módosításával kapcsolatban folyamatba tett ügyekben e törvény, a szolgálati viszony megszüntetésével, a fegyelmi és kártérítési folyamatban lévő ügyekkel, továbbá a tanulmányi szerződésből eredő kedvezmények tekintetében a korábbi szabályokat kell alkalmazni.
További garanciális szabályt jelent, hogy a beosztási illetményeknek a megemelt szorzókkal történő számítására két ütemben 2003. január 1-jéig kell áttérni úgy, hogy 2002. január 1-től az illetménykülönbözet 70 %s-át, 2003. január 1-jétől pedig 30 %-át kell biztosítani. Új szolgálati jogviszony létesítésekor pedig a 6. számú melléklet szerinti beosztási illetményeknek 2002. január 1-jétől a 80 %-át, 2003. január 1-jétől a 100 %-át kell megállapítani. Kimondja a javaslat azt is, hogy az állomány tagjának illetménye az új illetményrendszer bevezetésével nem csökkenhet.
XXIII. Fejezet
Felhatalmazások
A 286. §-hoz
A jogalkotási törvényre tekintettel a javaslat nem tartalmazhat részletszabályokat. Így az adott kereteken belül széleskörű felhatalmazást kap a miniszter rendeleti jogalkotásra. A honvédelmi miniszter széleskörű felhatalmazását az tette lehetővé, hogy a hatályos Hszt-vel szemben a javaslat kizárólag a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományának szolgálati jogviszonyát szabályozza, így nincs szükség a kormányrendeleti szintre.
A javaslat az állomány tagjainak nem csak szolgálati viszonyát, de társadalombiztosítási szabályait is magában foglalja, ezért e tekintetben is sokirányú szabályozási kötelezettsége keletkezik a miniszternek. Részletszabályozást igényel pl. a szoros értelembe vett szolgálati viszonyt érintő kérdéseken túl az egyenruha és rendfokozat viselésének, az egészségügyi szolgáltatásoknak, az egészségi, pszichikai, és fizikai alkalmasság elbírálásának, minősítésének és következményeinek rendje.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.