adozona.hu
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló T/3932. számú törvényjavaslat indokolása
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló T/3932. számú törvényjavaslat indokolása
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2001. évi XXIV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény e törvényjavaslat által tartalmazott módosítását elsősorban a munkaerőpiaci szervezet korszerűsítése, a jövőben központi hivatalként működő Foglalkoztatási Hivatal létrehozása indokolja.
A 1991. január 1-jétől létrejött munkaerőpiaci szervezet fejlődése (szervezeti megerősödése, mai működési rendjének, infrastruktúrájának az általa nyújtott szolgáltatások, támogatások és ellátások körének kialakulása)...
A 1991. január 1-jétől létrejött munkaerőpiaci szervezet fejlődése (szervezeti megerősödése, mai működési rendjének, infrastruktúrájának az általa nyújtott szolgáltatások, támogatások és ellátások körének kialakulása) a munkanélküliek számának 1993-ig tartó radikális növekedése, majd ez után napjainkig tartó folyamatos csökkenése mellett ment végbe.
Az eddigi fejlődés eredménye a stabilan és zökkenőmentesen működő munkanélküli ellátó rendszer kialakulása, valamint az a tény, hogy a foglalkoztatást elősegítő támogatások hozzájárultak a munkanélküliség csökkentéséhez és a foglalkoztatás bővítéséhez. A munkaerőpiaci képzési programok, valamint a munkaközvetítés megfelelően szolgálták a munkavállalói, munkaadói és kormányzati elvárásokat.
Az 1991-ben kialakított szervezeti struktúra (Országos Munkaügyi Központ, Megyei /Fővárosi/ Mnkaügyi Központ, Kirendeltség) és működési rend 1996-ig nem változott. Ekkor a munkaügyi központok irányításának feladatát a Munkaügyi Minisztérium vette át az Országos Munkaügyi Központtól. Ez utóbbi szerv módszertani és informatikai támogató szervezetté (Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központtá) alakult át.
A 2000. június végén hatályba lépett, az egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 2000. évi LXXXIX. törvény szerint a foglalkoztatáspolitikával, a munkaerőpiaci szervezet működtetésével, a munkaügyi szabályozással kapcsolatos feladatok ellátása a Gazdasági Minisztériumhoz került. Ez a változás elengedhetetlenné teszi a minisztériumnak a munkaerőpiaci szervezet irányításával kapcsolatos feladatain belül a stratégiai és az operatív feladatok ellátásának egyértelmű szétválasztását. A szervezet működésének eddigi tapasztalatai is felvetnek változtatási igényeket. Célszerűnek látszik, hogy a Gazdasági Minisztérium által ellátott operatív és egyedi hatósági ügyek a
minisztériumtól a központi költségvetési szervként működő Foglalkoztatási Hivatalhoz kerüljenek.
A törvénymódosítás a gyakorlati tapasztalatok alapján kisebb mértékű módosításokat tartalmaz, amelyek egyrészt a törvénynek a munkaerőpiaci érdekegyeztetésre vonatkozó szabályait, másrészt a foglalkoztatást elősegítő támogatások feltételrendszerét meghatározó rendelkezéseit érintik.
A törvénymódosítás kibővíti a képzési támogatásban részesíthető személyek körét, módosítja a munkanélküli fogalmát, továbbá az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkanélkülit foglalkoztató munkaadók támogatásának feltételeit.
A Foglalkoztatási Hivatal létrejötte szükségessé teszi a foglalkoztatási törvényben az ellátások és támogatások finanszírozását szabályozó rendelkezések módosítását. Az új központi hivatal létrehozásával értelemszerűen változnak a törvény hatásköri szabályai is.
A törvénymódosítás hatályba lépésének időpontjaként a törvényjavaslat 2001. július 1-jét határozza meg.
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyermek gondozása céljából hosszabb ideig fizetés nélküli szabadságon lévő, valamint a gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülő személyek a munkahelyüktől való távollét megszűnését követően fokozottabban vannak kitéve a munkanélküliség veszélyének. Ezért elő kell segíteni, hogy ezek a személyek a távollét időtartama alatt munkerőpiaci képzésben vehessenek részt. A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a munkaerőpiaci képzésben résztvevő - gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesülő - személyeknek a képzéssel kapcsolatban felmerült költségeit a Munkaerőpiaci Alapból lehessen megtéríteni. Ennek feltétele, hogy a képzés időtartama hetente ne haladja meg a 20 órát, a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy esetében a képzés a gyermek másfél éves korának betöltését követően kezdődjön meg, továbbá a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet ne folytasson. Ez a szabályozás biztosítja azt, hogy valóban csak azok részesülhessenek képzési támogatásban, akik részére a munkaerőpiaci képzés indokolt, és a képzésben való részvétel a hozzátartozókról való gondoskodást ne veszélyeztesse.
A jogi környezet változásával (alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás szabályainak módosulása, jövedelempótló támogatás megszűnése) összhangban szükség van az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkanélkülit foglalkoztató munkaadók támogatására vonatkozó szabályok módosítására. A törvényjavaslat e támogatás nyújtását nem csupán a magánszemély munkaadók számára teszi lehetővé, hanem a jövőben valamennyi olyan munkaadó részesíthető ilyen támogatásban, aki alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkanélküli foglalkoztatását vállalja.
Az előbbiekben ismertetett módosítás miatt szükségessé válik a foglalkoztatási törvény 20. §-ának (1) bekezdésében meghatározott felhatalmazó szabály módosítása.
A felnőttképzéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátása az oktatási miniszter hatásköre, ezért indokolt a képzési támogatásra vonatkozó rendeleti szabályozásban az oktatási miniszter véleményének figyelembevétele.
A jövőben a Foglalkoztatási Hivatal fogja ellátni a Munkaerőpiaci Alap működtetésének egyes feladatait, valamint a munkanélküli ellátások, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, továbbá a munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos módszertani feladatokat. A törvénymódosítás ezért megteremti annak lehetőségét, hogy a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi keretéből nyújtott támogatásra vonatkozó megállapodást
a támogatásban részesülővel a Gazdasági Minisztériumon, illetőleg a megyei /fővárosi/ munkaügyi központon kívül a Foglalkoztatási Hivatal is megköthesse.
A gyakorlati tapasztalatok indokolják a Munkaerőpiaci Alapból nyújtott támogatás visszafizetését elmulasztót terhelő késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezések módosítását. A hatályos szabályozás ugyanis nem határozza meg egyértelműen, hogy a késedelmi kamat kiszámítása során mely időpontban hatályos szabályokat kell figyelembe venni. A javaslat szabályai szerint, ha a kötelezett a visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelésről rendelkező határozatban megjelölt határideig nem tesz eleget, a határidő elmulasztásának napjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napján hatályos szabályoknak megfelelően kiszámított késedelmi kamat terheli.
Ez a változás szükségessé teszi a munkanélküli járadék, illetőleg a nyugdíj előtti munkanélküli segély folyósításának szünetelésére vonatkozó, továbbá a munkanélküli ellátásban részesülő személy bejelentési kötelezettségére vonatkozó szabályok módosítását.
A módosítás meghatározza, hogy a Munkaerőpiaci Alap milyen esetekben teljesít befizetéseket a költségvetés számára. A javaslat szerint erre a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése, továbbá a települési önkormányzatoknak a munkanélküliek és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint rendszeres szociális segélyt igénylők ellátásával és foglalkoztatásával kapcsolatos feladatai megvalósítása céljából van lehetőség.
A javaslat kiegészíti a foglalkoztatási törvényt a munkahelyteremtés és megőrzés támogatására vonatkozó rendelkezéssel. Ez szükségessé teszi annak meghatározását, hogy a támogatás nyújtására a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének milyen keretéből van lehetőség. A támogatás a foglalkoztatási alaprész központi keretéből lesz nyújtható.
Új központi hivatal, a Foglalkoztatási Hivatal jön létre, amely el fogja látni a megyei /fővárosi/ munkaügyi központok tevékenységének közvetlen irányítását, átveszi a Gazdasági Minisztériumtól a másodfokú hatósági feladatokat, működteti a munkanélküli ellátások, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtását támogató informatikai rendszereket, gondoskodik azok fejlesztéséről, ellátja az állami foglalkoztatási szolgálat központosított vagyongazdálkodási feladatainak végrehajtását, az egységes foglalkoztatási nyilvántartás fejlesztését és működtetését, továbbá koordináló szerepet tölt be a több megyét érintő munkaerőpiaci programok, valamint a megyei /fővárosi/ munkaügyi központok hatósági, ellenőrzési feladatai tekintetében.
A Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészével, valamint a megváltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatos kormányzati feladatokat a Szociális és Családügyi Minisztérium látja el. Ilyen jellegű feladatok jelentkeznek a foglalkoztatási hivatal, illetőleg a munkaügyi központok tevékenységében is. Ez indokolttá teszi, hogy a Foglalkoztatási Hivatal foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos tevékenységének irányításában, illetőleg a megváltozott munkaképességű munkanélküliekkel összefüggő, valamint foglalkozási rehabilitációs feladatai ellátásában a Szociális és Családügyi Minisztérium is szerepet kapjon.
A Foglalkoztatási Hivatal létrejötte miatt szükséges a foglalkoztatási törvényben, a másodfokú államigazgatási eljárásra, az államigazgatási határozatok bírósági jogorvoslatára vonatkozó szabályok módosítása.
Figyelemmel arra, hogy a módosítás szerint a munkaerőpiaci központtal való együttműködés már a munkanélküliként nyilvántartott személy kötelezettsége, a javaslat meghatározza, hogy a munkaügyi központ a munkanélkülit mely körülmények fennállása esetén törli a nyilvántartásból.
Az együttműködési kötelezettség részévé válik a jövőben a bejelentési kötelezettség is. E szerint a munkanélküli állapotot befolyásoló körülmények változását 8 napon belül kell a kirendeltségen bejelenteni.
A javaslat záró §-a a hatálybalépés időpontjának meghatározásán kívül, hatályon kívül helyező és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz. A hatályon kívül helyező rendelkezésekre a munkanélküli fogalmának megváltozása, a munkahelyteremtés és -megőrzés támogatásának bevezetése miatt van szükség.
A javaslat átmeneti rendelkezései a Foglalkoztatási Hivatal létrejöttével függenek össze.
A munkaerőpiaci szervezet részét képező Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ nem szűnik meg, hanem Foglalkoztatási Hivatallá alakul át. Emiatt szükséges az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának törvényi rendezése.
Tekintettel arra, hogy a Foglalkoztatási Hivatal a jövőben el fog látni egyes másodfokú hatósági feladatokat, indokolt annak törvényi szabályozása, hogy a törvény hatályba lépésének időpontjában folyamatban lévő államigazgatási ügyekben mely szerv jár el, illetőleg mely szerv bírálja el a törvény hatályba lépését megelőzően hozott elsőfokú államigazgatási határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket.