A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló T/2593. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2000. évi XXXIX. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Alkotmányban meghatározott legfőbb közjogi tisztségviselők - a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke - illetményét és egyéb juttatásait a különböző jogszabályok elszórtan tartalmazzák. A köztársasági elnök esetében emellett alkotmányos szempontból aggályos az az állapot, hogy csak a tiszteletdíjáról rendelkezik törvény, egyes juttatásait kormányrendelet szabályozza, más juttatások pedig szabályozatlanok. Az A...

A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló T/2593. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az Alkotmányban meghatározott legfőbb közjogi tisztségviselők - a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke - illetményét és egyéb juttatásait a különböző jogszabályok elszórtan tartalmazzák. A köztársasági elnök esetében emellett alkotmányos szempontból aggályos az az állapot, hogy csak a tiszteletdíjáról rendelkezik törvény, egyes juttatásait kormányrendelet szabályozza, más juttatások pedig szabályozatlanok. Az Alkotmány 30. §-ának (2) bekezdése ugyanis előírja, hogy a köztársasági elnök tiszteletdíját, kedvezményeit és az őt megillető költségtérítést a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvényben kell szabályozni.
Indokolt ezért, hogy az alkotmányos rendszerünkben megkülönböztetett fontosságú legfőbb közjogi tisztségekhez tapadó, a tiszteletdíjjal és a juttatásokkal összefüggő kérdéseket önálló törvény egységesen és teljeskörűen szabályozza.
A törvényjavaslat ennek megfelelően átfogó jelleggel rendelkezik a legfőbb közjogi méltóságokat megillető juttatások mértékéről és feltételrendszeréről.
A Javaslat értelmében - tekintve, hogy az öt közjogi méltóság között az Alkotmány alapján merev rangsor nem állítható fel - a szabályozás a hatálya alá tartozó közjogi méltóságok esetében a hivatali működésük idejére járó juttatások körét azonosan állapítja meg. Lényeges változtatás ebben a körben, hogy illetményüket is azonos szintre emeli, megszüntetve ezzel azt az ellentmondásos helyzetet, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének illetménye jelentősen meghaladja a másik négy közjogi méltóság illetményét, miközben a szóbanforgó kiemelt jelentőségű közjogi tisztségek alkotmányos szerepének fontossága érdemi különbséget nem mutat.
A Javaslat ugyanakkor - szűk körben - differenciált szabályozást tartalmaz, figyelembe véve az egyes közjogi méltóságok sajátos alkotmányjogi pozícióját. Ennek egyik eleme, hogy a nemzet egységét megtestesítő köztársasági elnököt tekinti a legfőbb közjogi méltóságnak, elsőnek az egyenlők között. Ennek megfelelően a köztársasági elnök részére biztosítja a legszélesebb körű juttatásokat. Az eltérés abban áll, hogy a köztársasági elnök részére a megbízatása megszűnését követően szélesebb körű juttatásokat biztosít, mint a többi közjogi méltóságnak.
Ezen túlmenően a Javaslat bizonyos különbséget tesz a hatálya alá tartozó többi közjogi méltóság között is. A társadalmi és gazdasági élet alapvető kereteit az Országgyűlés és a Kormány tevékenysége szabja meg. Megkülönböztetett hatalmi súlyukra - és ezzel összefüggésben a megbízatás megszűnését követően továbbra is felmerülő protokolláris feladatok valószínűsíthető nagyságrendjére - tekintettel ezért az Országgyűlés elnökének mint a legfőbb államhatalmi szerv vezetőjének, továbbá a miniszterelnöknek mint az operatív irányítást végző végrehajtó hatalom vezetőjének, a megbízatásuk lejártát követő juttatások feltételrendszerét illetően kedvezőbb előírásokat állapít meg, mint az Alkotmánybíróság elnökének, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnökének.
A szabályozás alapelvei között említendő, hogy a hatályos szabályozáshoz képest az öt közjogi méltóságot megillető juttatások köre lényegében nem bővül, a kiindulási alapot pedig valamennyiük esetében a miniszterelnökre irányadó hatályos szabályok jelentik.
A törvényjavaslat azt a módszert követi, hogy a köztársasági elnökre és a miniszterelnökre vonatkozóan részletes szabályozást ad, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnökére vonatkozóan pedig a miniszterelnökre irányadó szabályozásra való utalással történik a juttatások meghatározása, természetesen az egyes közjogi tisztségek sajátosságaiból adódó eltérések külön rendezésével. A szabályozás tehát mindannyiuk tekintetében teljeskörű, csak a szabályozási módszerben van különbség a fölösleges ismétlések elkerülése érdekében.
A Javaslat elfogadásával járó költségvetési kihatások mértékét meghatározza, hogy a hivatalban lévő közjogi méltóságokat megillető juttatások köre alapvetően nem változik. A köztársasági elnök részére évente biztosítandó egyhavi tiszteletdíjnak megfelelő külön juttatás költségkihatása a társadalombiztosítási vonzatokkal együtt mintegy 900 ezer forintot tesz ki, a volt köztársasági elnök részére biztosítandó - a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíjnak megfelelő - juttatás pedig évi mintegy 7,1 millió forintot igényel. A közjogi méltóságok illetményének rendezésével összefüggő többletköltség mintegy 7,3 millió forint. Ez mindösszesen évi mintegy 15,3 millió forint költségvetési igényt jelent, a 2000. évre irányadó köztisztviselői illetményalappal számolva.
Ezzel összefüggésben azonban megemlítendő, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása 2000. nyarán jár le, így a volt köztársasági elnök részére biztosítandó juttatás iránti igény első ízben 2000. II. félévben jelentkezhet és legfeljebb mintegy 3,5 millió forinttal terheli a költségvetést az idei évben. A törvény várható hatálybalépésének időpontjára tekintettel pedig a többi költségigény is ugyancsak 2000. II. félévétől terheli a költségvetést.
A költségkihatások további összetevőjeként kell figyelembe venni azt is, hogy a köztársasági elnök kivételével a közjogi tisztségviselők részére biztosítandó juttatások köre - a megbízatásukat követő időre - csökken. Az utóvédelem, a lakáshasználati jog megszűnése, a gépkocsihasználat időbeli korlátozása stb. hosszabb távon jelentős költségmegtakarításokat eredményez, amelynek mértéke jelenleg azonban pontosan nem állapítható meg.
Részletes indokolás
A köztársasági elnök
Az 1. §-hoz
A Javaslat meghatározza a köztársasági elnök tiszteletdíját, amelyet a számítás módját tekintve a hatályos szabályozásnak megfelelően a miniszterelnökével azonosan, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerinti rendelkezésekre utalva állapít meg. A tiszteletdíj összegét azonban a Legfelsőbb Bíróság elnöke jelenlegi illetményéhez igazítja, tekintettel arra, hogy a Javaslat hatálya alá tartozó öt közjogi méltóság Alkotmány szerinti pozíciója nem indokolja, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének illetménye jelentősen magasabb legyen a másik négy kiemelkedő közjogi tisztségviselő illetményénél. E tekintetben tehát szükséges a hatályos szabályozás megváltoztatása. Ennek megfelelően a Javaslat szerinti szabályozás alapján a 2000. évben a köztársasági elnök tiszteletdíjának összege 591.150. forint lenne.
A 2-4. §-hoz
A Javaslat - jelentős szabályozási hiányt pótolva - rendezi a köztársasági elnök társadalombiztosítási jogállását, az elnöki megbízatás idejének közszolgálati jogviszonyba való beszámíthatóságát. Biztosítja továbbá a köztársasági elnök részére a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint évente egyhavi tiszteletdíjnak megfelelő külön juttatást, illetve meghatározza szabadságának mértékét is, amely kérdések jelenleg szintén szabályozatlanok.
Az 5-9. §-hoz
A köztársasági elnököt megillető juttatások meghatározásakor a Javaslat tekintettel van a nemzetközi gyakorlatra és a korábbi tapasztalatokra. A Javaslat biztosítja a köztársasági elnök számára az elnöki rezidencia használatát, ezt azonban a biztonsági és a protokolláris igényekre tekintettel egyúttal kötelezővé is teszi. A Javaslat rendezi továbbá a személyi, illetőleg hivatali használatra szolgáló személygépkocsik, a zártcélú távközlő hálózat, a különjáratú légiutazás, a kíséret, valamint a köztársasági elnököt ideiglenes külföldi kiküldetése alatt megillető költségtérítés és a személyi védelem kérdéskörét.
A szabályozás tartalmilag megfelel egyrészt a hatályos szabályozás alapján a miniszterelnök részére biztosított juttatásoknak, másrészt az erre utaló törvények alapján a többi közjogi méltóságot megillető juttatásoknak.
A 10. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a Köztársasági Elnöki Hivatalról: annak rendeltetését, feladatát a köztársasági elnök feladatainak segítésében jelöli meg. Rendelkezik továbbá a Hivatal vezetőjének és helyettesének kinevezéséről (felmentéséről), Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásáról, valamint arról, hogy a Hivatal a központi költségvetés Köztársasági Elnökség fejezetének részét képezi. Ezzel a Javaslat megszünteti azt az alapvető hiányosságot, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal létét és feladatait jelenleg jogszabály nem határozza meg.
A 11-13. §-hoz
A Javaslat szabályozza a köztársasági elnöknek a Kormány Központi Üdülője használatára vonatkozó jogosultságát, amelyet maga és hozzátartozói számára - a jelenlegi gyakorlatnak is megfelelően, egyben azonosan a többi közjogi méltóságra vonatkozó hatályos szabályokkal - térítés ellenében vehet igénybe.
Biztosítja továbbá a Javaslat a köztársasági elnök és a volt köztársasági elnök részére a térítésmentes egészségügyi ellátást. A köztársasági elnök kiemelkedő alkotmányos szerepe és felelőssége ugyanis szükségessé teszi, hogy a legmagasabb színvonalú ellátásban részesüljön. Ennek költségeit a központi költségvetés fedezi az érintett egészségügyi szolgáltató és a Köztársasági Elnöki Hivatal megállapodása szerint.
A Javaslat előírja továbbá, hogy a köztársasági elnök halála esetén özvegyét (örökösét) egy összegben a köztársasági elnök hat havi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás illeti meg.
A 14. §-hoz
A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően bizonyos kiemelkedő jelentőségű közjogi tisztséget betöltő személyek részére indokolt egyes juttatások biztosítása megbízatásuk megszűnését követően is meghatározott ideig, vagy életük végéig. A tárgykört jelenleg a miniszterelnök vonatkozásában a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló, 1997-ben megalkotott törvény, a köztársasági elnök tekintetében pedig a köztársasági elnök és a Kormány tagjai megbízatásának megszűnésével kapcsolatos egyes kérdések átmeneti rendezéséről szóló 98/1994.(VI.24.) Korm. rendelet még hatályos rendelkezései szabályozzák. A Javaslat a jelenlegi szabályozást alapul véve a tárgykör rendezését törvényi szintre emeli.
Ugyanakkor új elemként rendelkezik arról, hogy a volt köztársasági elnököt havonta a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegének megfelelő juttatás illeti meg, ha pedig öregségi nyugellátásban részesül, a juttatás összegébe be kell számítani a nyugdíj összegét. Nem jár azonban e juttatás arra az időre, amíg a volt köztársasági elnök rendszeres kereső tevékenységet folytat.
E juttatás célja - a köztársasági elnöki megbízatást betöltött személy megbecsülése mellett - az, hogy hozzájáruljon a volt köztársasági elnök esetleges protokolláris feladataival járó költségekhez. Ugyanakkor a juttatás biztosítása nem indokolt, ha rendszeres kereső tevékenységből származó jövedelme is van, a nyugdíj "beszámítása" pedig azért szükséges, mert enélkül a volt köztársasági elnök lényegesen több jövedelemmel rendelkezne, mint a hivatalban lévő köztársasági elnök, ami indokolatlan.
A Javaslat gondoskodik arról, hogy a volt köztársasági elnök halála esetén az özvegyének járó hozzátartozói nyugellátás megállapítása szempontjából a juttatást a volt köztársasági elnök nyugdíjaként kell figyelembe venni. A Javaslat ezzel biztosít méltányos hozzátartozói nyugdíjat a volt köztársasági elnök özvegyének.
A 15. §-hoz
A Javaslat a hatályos kormányrendeleti szintű szabályozásnak nagyrészt megfelelően - kérelmére - biztosítja a volt köztársasági elnök részére, illetve a köztársasági elnök és a volt köztársasági elnök özvegye részére a térítésmentes lakáshasználati jogot. A hatályos szabályozást azonban - amely pusztán "megfelelő lakás" biztosításáról rendelkezik - annyiban pontosítja, hogy a lakásnak legalább háromszobásnak kell lennie. A lakáshasználatot a volt köztársasági elnök (illetve özvegye) élete végéig tartó jogosultságként szabályozza a Javaslat. Ez a juttatás a Javaslat szerint kizárólag a köztársasági elnöki megbízatáshoz kötődik.
A 16-18. §-hoz
A volt köztársasági elnöknek a korábban betöltött tisztségéből eredő esetleges protokolláris feladataira is tekintettel a Javaslat - a hatályos kormányrendeleti szintű szabályozásnak megfelelően - biztosítja a személyes gépkocsihasználatot. Ennek időbeli hatályát azonban a hatályos szabályozástól eltérően állapítja meg, oly módon, hogy a gépkocsihasználatot annyi időre biztosítja, ameddig a volt köztársasági elnök ezt a tisztséget betöltötte. Az éves km keret változatlanul évi 30 ezer km-ben kerül meghatározásra.
Hasonló célú a volt köztársasági elnök részére biztosítandó kétfős titkárság, amely a korábbi feladatkörével összefüggésben fennmaradt, titkársági tevékenységet igénylő feladatok (pl. levelezések) ellátását kívánja előmozdítani. Ez a juttatás - eltérően a hatályos szabályozástól - feleannyi időre illeti meg a volt köztársasági elnököt, ameddig e tisztségét betöltötte.
A Javaslat emellett - igazodva a nemzetközi gyakorlathoz, illetve a többi közjogi méltóságra irányadó hatályos szabályozásokhoz - biztosítja a volt köztársasági elnök részére, hogy a korábbi tisztségére utaló megjelölést használja.
A 19. §-hoz
A Javaslat meghatározza azokat az eseteket (Alkotmány 31. §-a (1) bekezdésének d) és f) pontjai), amikor a volt köztársasági elnököt nem illetik meg a Javaslat szerint egyébként járó juttatások. Ezekben az esetekben az elnöki megbízatás megszűnésének okára tekintettel nem indokolt a juttatások biztosítása, mert a megbízatás megszűnése a köztársasági elnök felróható magatartására vezethető vissza (összeférhetetlenség kimondása, az elnöki tisztségtől való megfosztás).
A miniszterelnök
A 20-22. §-hoz
Jelenleg a miniszterelnököt megillető egyes juttatások részletes feltételeit kormányrendelet rendezi. A Javaslat ezzel szemben teljeskörűen, törvényi szinten szabályozza a miniszterelnök illetményét és az őt megillető juttatások körét. Ez azért nélkülözhetetlen, mert az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tekintetében a miniszterelnöki juttatások köre szolgál a felsorolt közjogi tisztségviselőkre irányadó jogi szabályozás kiindulási alapjául. Miután a hivatkozott közjogi méltóságok nem tartoznak a Kormány alárendeltségébe, aggályos lenne, ha rájuk akár csak áttételesen is törvénynél alacsonyabb szintű szabályozás határozná meg a juttatások feltételrendszerét.
A Javaslat a hatályos szabályokhoz képest a hivatalban lévő miniszterelnök juttatásait tekintve érdemi változtatást - a miniszterelnök illetménye összegének kivételével - nem tartalmaz. Az illetmény számításának módszerét a hatályos szabályozásnak megfelelően állapítja meg, azonban a miniszterelnök illetményének összegét a Legfelsőbb Bíróság elnöke jelenlegi illetményének összegéhez igazítja. Ilymódon megszűnik az az alkotmányjogilag nem indokolható helyzet, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének illetménye jelenleg - a bírák illetményére irányadó speciális rendelkezések folytán - jelentősen meghaladja a törvény hatálya alá tartozó másik négy közjogi méltóság illetményének mértékét.
A Javaslat ezen túlmenően meghatározza, hogy a köztársasági elnökre irányadó juttatások közül melyekre jogosult a miniszterelnök is. A szabályozás értelmében a megbízatási idejük alatt a köztársasági elnök és miniszterelnök azonos juttatásokra jogosultak, ugyanakkor a miniszterelnököt a megbízatása megszűnését követően kevesebb juttatás illeti meg, mint amit a Javaslat a köztársasági elnök részére biztosít. A Javaslat ezzel is hangsúlyt ad annak a megközelítésnek, hogy a köztársasági elnököt kell a legfőbb közjogi méltóságnak tekinteni. Mindebből eredően a volt miniszterelnök részére a hatályos szabályokhoz képest szűkebb körben járnak juttatások
Az így kialakított juttatási rendszer alapján a megbízatási ideje alatt a miniszterelnököt megilleti a köztársasági elnökének megfelelő társadalombiztosítási jogállás, évente egyhavi illetményének megfelelő külön juttatás, negyven munkanap szabadság, a rezidencia, a személyi és hivatali használatú gépkocsi, a zártcélú távközlő hálózat használata, a külföldi kiküldetés során kíséret, a költségtérítés, a különjáratú légiutazás, illetőleg más közlekedési eszközön az első osztályú komfortfokozat, a kormányváró használata, továbbá a személyi védelem, a Kormány Központi Üdülőjének használata, és a térítésmentes egészségügyi ellátás.
A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a miniszterelnök halála esetén özvegyét (örökösét) a miniszterelnök hat havi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg.
A Javaslat a megbízatása megszűnését követően a volt miniszterelnök részére további hat (lemondás esetén három) havi miniszterelnöki illetménynek megfelelő összegű juttatást biztosít, feltéve, hogy a tisztsége megszűnése az újonnan választott Országgyűlés megalakulása vagy a bizalom megvonása miatt szűnt meg és a tisztségét legalább két évig betöltötte. Ha a megbízatás ideje ennél kevesebb, de legalább egy év volt, a juttatás felére jogosult a volt miniszterelnök.
A Javaslat a volt miniszterelnöknek ezen túlmenően biztosítja a volt köztársasági elnökre irányadó gépkocsihasználatot és titkárságot, továbbá lehetővé teszi a korábbi tisztségére utaló megjelölés használatát.
Ugyanakkor a Javaslat nem tartalmazza a hatályos szabályozás szerint a volt miniszterelnöknek járó juttatások közül a kedvezményes öregségi nyugdíjra, a térítésmentes lakáshasználatra és a személyi védelemre való jogosultságot. Az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján ugyanis a hatályos szabályozás által biztosított ezen lehetőségek túlzott mértékű kedvezményekre jogosították fel a volt miniszterelnököt, amelyek nem igazolhatók a hivatali időn túlnyúló, korlátozott ideig jelentkező feladatokkal.
A 23. §-hoz
A Javaslat a volt miniszterelnök esetében is meghatározza a megbízatása megszűnésének azon okait, amelyek esetében a megszűnés felróhatóságára való tekintettel nem indokolt biztosítani a volt miniszterelnök részére egyébként járó juttatásokat (Alkotmány 33/A. § d) és e) pontja: választójog elvesztése, összeférhetetlenség megállapítása).
Az Országgyűlés elnöke
A 24. §-hoz
A Javaslat - utaló szabályozást tartalmazva - rögzíti, hogy az Országgyűlés elnöke és volt elnöke a miniszterelnököt, illetve a volt miniszterelnököt megillető tiszteletdíjra és juttatásokra jogosult, kifejezve, hogy az alkotmányos berendezkedésben alapvetőn azonos szintű közjogi méltóságokról van szó.
A Javaslat ugyanakkor meghatározza azokat a szükségszerű eltéréseket is, amelyek a jogállás különbözőségéből fakadnak. Így megállapítja, hogy az Országgyűlés működésének befejezése esetén jogosult az Országgyűlés volt elnöke hat havi tiszteletdíjának megfelelő juttatásra, ugyanakkor a megbízatás neki felróható okból való megszűnése (választójog elvesztése, összeférhetetlenség kimondása, Alkotmány 20/A. § (1) bekezdés c) és e) pont) esetén nem jogosult a Javaslat szerinti juttatásokra.
Az Alkotmánybíróság elnöke
A 25. §-hoz
A Javaslat az Alkotmánybíróság elnöke esetében is a miniszterelnökre vonatkozó rendelkezésekre utalva állapítja meg a tisztségéhez fűződő tiszteletdíjat és juttatásokat, beleértve a megbízatás megszűnése után járó juttatásokat is. A Javaslat ugyanakkor az öt közjogi méltóság államszervezetben betöltött bizonyos fokig eltérő szerepére, illetve hatalmi súlyára figyelemmel, az Alkotmánybíróság elnöke vonatkozásában egyes juttatásokat szűkebb körűen biztosít, mint a köztársasági elnök, a miniszterelnök és az Országgyűlés elnöke esetében. Érdemi különbség az Alkotmánybíróság volt elnökét megillető gépkocsihasználat és a részére biztosítandó titkárság esetében áll fenn. Eszerint az Alkotmánybíróság volt elnökét a megbízatása megszűnésétől számított további két évig, és csak akkor illeti meg a gépkocsihasználat, ha egyúttal alkotmánybírósági tagsága is megszűnt. Ugyanezekkel a feltételekkel biztosított számára megbízatása megszűnését követően a két fős titkárság alkalmazása.
Az Országgyűlés volt elnökéhez hasonlóan önálló rendelkezésben határozza meg a Javaslat a megbízatása megszűnésének azon okait, amelyek hat havi tiszteletdíjnak megfelelő juttatásra jogosítják fel az Alkotmánybíróság volt elnökét, továbbá azon egyéb megbízatás-megszűnési okokat, amelyekre tekintettel a Javaslat szerinti juttatásokra való jogosultság is megszűnik az alkotmánybírói tisztség megszűnése összeférhetetlenség és kizárás folytán az Alkotmánybíróságról szóló törvény 15. § (1) bekezdés e) és g) pontja alapján.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke
A 26. §-hoz
A Javaslat a Legfelsőbb Bíróság elnökének illetményét és juttatásait is - főszabályként - a miniszterelnökre irányadó szabályokra való hivatkozással állapítja meg (beleértve a volt miniszterelnökre vonatkozó szabályokat is). Jelentős változtatást tartalmaz a Javaslat ugyanakkor a tekintetben, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének illetménye a továbbiakban nem a bírák illetményére irányadó rendelkezések alapján kerül megállapításra, hanem annak mértéke a jövőben megegyezik a többi közjogi méltóság illetményével. Ennek oka, hogy a törvény hatálya alá tartozó közjogi tisztségviselők között az Alkotmány alapján nem állítható fel merev rangsor, nem indokolható tehát, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének illetménye jelentősen meghaladja a törvény hatálya alá tartozó többi közjogi méltóság díjazását.
Hangsúlyozni kell azonban, hogy mindez nem érinti hátrányosan a Legfelsőbb Bíróság jelenleg hivatalban lévő elnökét, hiszen illetményének összege nem csökken, miután a többi közjogi méltóság illetményének emelése a Legfelsőbb Bíróság elnökét jelenleg megillető illetmény szintjére történik.
A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét az Alkotmánybíróság volt elnökére irányadó szabályoknak megfelelően illeti meg a gépkocsihasználat, illetve a kétfős titkárság alkalmazása.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke jogállásának sajátosságaira figyelemmel önálló szabályozás szól a megbízatás megszűnése esetén járó hat havi illetménynek megfelelő juttatás folyósításának feltételeiről, illetve a juttatásokra való jogosultság elvesztésével járó, neki felróható megbízatás-megszűnési okokról.
Közös szabályok
A 27. §-hoz
A Javaslat meghatározza azokat a közös, technikai jellegű szabályokat, amelyek a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tekintetében egységesen érvényesülnek. Így rendelkezik a juttatások költségvetési forrásáról (amelyet az érintett költségvetési fejezethez telepít), továbbá előírja a közjogi méltóságoknak, hogy a juttatások igénybevételéhez szükséges adatközlési kötelezettségnek kötelesek eleget tenni. E szabályok előírása elengedhetetlen a juttatások biztosításának zökkenőmentes és folyamatos lebonyolítása érdekében.
A 28. §-hoz
A Javaslat a hatálya alá tartozó öt közjogi méltóság tiszteletdíjának és juttatásainak feltételrendszerét egy törvényben rendezi. Erre tekintettel a Javaslat - a párhuzamos szabályozásokat is kiiktatva - elvégzi a közjogi méltóságok juttatásait és tiszteletdíját szabályozó jogszabályok megfelelő módosítását, illetőleg hatályon kívül helyezését.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.