adozona.hu
A hulladékgazdálkodásról szóló T/2034. számú törvényjavaslat indokolása
A hulladékgazdálkodásról szóló T/2034. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2000. évi XLIII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az ipari- és mezőgazdasági termelésből, a szolgáltatásból eredően és a lakossági fogyasztás következtében folyamatosan növekszik a keletkező hulladékok mennyisége és azok veszélyessége. A folyamat a környezet fokozódó terheléséhez, illetve a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, végső esetben maga után vonja a környezeti ártalmak- és az ezzel összefüggésben jelentkező egészségkárosodás növekedését is. Erre való tekintettel elkerülhetelen politikai-, jogi- és gazdasági feladattá vált ...
A hulladékgazdálkodásról szóló T/2034. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Bevezetés
Az ipari- és mezőgazdasági termelésből, a szolgáltatásból eredően és a lakossági fogyasztás következtében folyamatosan növekszik a keletkező hulladékok mennyisége és azok veszélyessége. A folyamat a környezet fokozódó terheléséhez, illetve a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, végső esetben maga után vonja a környezeti ártalmak- és az ezzel összefüggésben jelentkező egészségkárosodás növekedését is. Erre való tekintettel elkerülhetelen politikai-, jogi- és gazdasági feladattá vált a hulladékokkal kapcsolatos szabályozórendszer mielőbbi kialakítása. A legsürgetőbb érv a hulladékgazdálkodási törvény megalkotására a szabályozási hiányosságokból is adódó rendezetlenség, a hulladékok elhelyezési, kezelési gyakorlatának környezetet veszélyeztető volta, a természeti erőforrásokkal való takarékosság hiányai, az aránytalanul nagy hulladékkeletkezési hányad, a hulladékhasznosítás alacsony mértéke és a környezetkímélő hulladékártalmatlanítási kapacitások szűkössége.Egyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységekről, illetőleg egyes hulladékokról különböző magyar jogszabályok rendelkeznek ugyan, de hiányzik az átfogó, minden tevékenységi kört és hulladékfajtát lefedő keretjogszabály, melynek pótlására e Javaslat hivatott.
A hulladékgazdálkodásról szóló törvény megalkotásának kötelezettségét előírta a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 3. § (1) bekezdésének m) pontja. A Kormány a jelen Javaslatra vonatkozó szabályozási szempontokat 1998-ban határozta meg a 2068/1998. (III.25.) Korm. határozat elfogadásával.
A Javaslatnak számos társadalmi, gazdasági és jogharmonizációs elvárással kell szembenéznie: többek között keretet kell adnia a hulladékgazdálkodás rendszerének, meg kell határoznia a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szereplők főbb kötelezettségeit és jogait, szabályoznia kell a hulladékokkal kapcsolatos magatartásokat, elő kell írnia a felelősségvállalás normáit, valamint meg kell teremtenie a hulladékgazdálkodás speciális igazgatási szabályait. A fentieken túl rendelkezni kell az előírt kötelezettségek pénzügyi, gazdasági hátteréről, az általános keretszabály kialakítása mellett pedig létre kell hozni a végrehajtás biztosításához szükséges jogi, intézményi kereteket is. A Javaslat elfogadásához nélkülözhetetlen a speciális végrehajtási jogszabályok tartalmi meghatározása, sok esetben ezek elvi, koncepcionális kidolgozása is. A Javaslat kidolgozásakor a jogalkotó előtt az is szempont volt, hogy az előírt normák bevezetése csak fokozatosan történjen meg annak érdekében, hogy a hatálybalépéssel okozott jogi, gazdasági változások ne rójanak elviselhetetlen kötelezettséget a jogalanyokra.
Jogharmonizációs kötelezettség
A fenti elvárások mellett hasonlóan jelentős jogharmonizációs kötelezettségek is meghatározták a Javaslat kidolgozását, tekintettel arra, hogy a hulladékgazdálkodás törvényi szinten történő szabályozását számos nemzetközi előírás, illetőleg kötelezettségvállalás is sürgeti. Többek között ennek alapján fogadta el csatlakozási kérelmünket 1996-ban az OECD, és ezt tartalmazza kötelezettségként a Magyar Köztársaság csatlakozásról a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez szóló 32/1996. (IV. 30.) OGY határozattal megerősített Csatlakozási Nyilatkozat is.Az OECD tagsággal járó kötelezettségek mellett kiemelkedő fontosságot kapott a Javaslat kidolgozásakor az európai uniós csatlakozással járó jogharmonizáció. E jogharmonizációs kötelezettség alapjait a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás teremtette meg. A Megállapodás 68. cikkelye határozza meg a jogszabályok közelítésének kiemelt területeit, amelyek között szerepel a környezetvédelemmel kapcsolatos szabályozás is.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozási tárgyalások környezetvédelmi átvilágítási fordulóján bizonyossá vált, hogy a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogalkotási feladatok teljesítése az egyik legalapvetőbb jogharmonizációs kötelezettség. A csatlakozási tárgyalások alapját képező lista szerint 24 hulladékgazdálkodással kapcsolatos EK jogszabályt érint a jogharmonizációs kötelezettség, a hozzájuk kapcsolódó egyéb jogszabályok nélkül. A vonatkozó EK jogszabályok közül a hulladékról szóló Tanácsi (91/156/EGK irányelvével módosított) 75/442/EGK irányelv emelendő ki, arra való tekintettel, hogy e jogszabály teremti meg a közösségi jog hulladékos keretjogszabályát. Ezen jogszabály átvételét a Kormány a 2001. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó jogharmonizációs programról és a program végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló 2212/1998. (IX. 30.) Korm. határozatában 1999. évre ütemezte. A hivatkozott EK keretirányelv e Javaslatban történő átvétele alapvető jogharmonizációs kötelezettség, mely megalapozza a többi EK jogszabály harmonizációját is.
Mindezek figyelembevételével a Javaslat a következő közösségi jogszabályokban foglalt előírásokkal harmonizál:
- A Tanács (91/156/EGK irányelvével módosított) 75/442/EGK irányelve a hulladékról, a Bizottság 96/350/EK határozata a IIA és a IIB mellékletek elfogadásáról, valamint a Bizottság 94/3/EK határozata a hulladék-lista létrehozásáról.
- A Tanács 97/C-76/01 határozata a hulladékgazdálkodás közösségi stratégiájáról
A fent említett alapvető közösségi jogszabályok harmonizációja mellett további közösségi jogszabályok átvételének lehetőségét teremti meg a Javaslat azzal, hogy további végrehajtási rendeletek készítésére ad felhatalmazást, mely végrehajtási rendeletek a következő EK jogszabályok harmonizációját teszik lehetővé:
- A Tanács (120/97EK és 2408/98EK rendeleteivel módosított) 259/93EGK rendelete a hulladékok Európai Közösségen belüli, onnan ki- és oda beszállításának ellenőrzéséről;
- Az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve a csomagolási tevékenységről és a csomagolási hulladékról;
- a Tanács (94/31/EK irányelvével módosított) 91/689/EGK irányelve a veszélyes hulladékról;
- a Tanács (87/101/EGK irányelvével módosított) 75/439/EGK irányelve a hulladék olajok kezeléséről,
- a Tanács (többször módosított) 78/176/EGK Irányelve a TiO2-ipar hulladékairól,
- a Tanács 96/59/EGK irányelve a PCB-k és PCT-k ártalmatlanításáról,
- a Tanács 89/369/EGK irányelve az új települési hulladék égetőkből eredő levegőszennyezés megelőzéséről,
- a Tanács 89/429/EGK irányelve a működő települési hulladék égetőkről
- a Tanács 94/67/EK irányelve a veszélyes hulladékok égetéséről
- a Tanács 91/157/EGK irányelve a szárazelemekről és az akkumulátorokról,
- a Tanács 1999/31/EK irányelve a hulladékok lerakásáról
- a kiselejtezett járművekről szóló irányelv-tervezet,
- az elektronikai cikkekről szóló irányelv-tervezet.
Fontos a jogharmonizáció szempontjából, hogy az Európai Unió környezetvédelmi jogszabályainak többsége irányelv; ezért azok nemzeti jogrendbe való átültetésnél a tagállamok bizonyos fokú diszkrecionális jogkörrel bírnak. Az alapvető kötelezettség ebből fakadóan az, hogy az irányelvben megfogalmazott célokat és kötelezettségeket átvegye a tagállam, anélkül azonban, hogy elő lenne írva, milyen speciális szabályokat alkalmazzon a jogalkotó a végrehajtás érdekében. Élve ezen lehetőséggel, jelen Javaslat a hulladékgazdálkodással kapcsolatos alapvető jogi kereteket teremti meg, sok esetben alacsonyabb rendű jogszabályra utalva a végrehajtás részletes szabályait.
A hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályozás jelenlegi helyzete
A Javaslat nem a kezdetét jelenti a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogalkotásnak, hiszen annak előzményeként kell megemlíteni a Kt. hulladékokra vonatkozó általános szabályait (30. §) és a környezet használata után fizetendő díjakra vonatkozó rendelkezéseit (59-63. §). A Kt. mellett még két törvény érinti érdemben a hulladékokkal kapcsolatos szabályozást: a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá az egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény, valamint az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény.A fent említett törvényeken túl számos további hatályos, alacsonyabb szintű, hulladékokkal kapcsolatos jogszabály létezik a magyar jogban, többek között a veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet; a Bázeli Egyezmény kihirdetéséről szóló 101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet; a települési folyékony hulladék tárolásának, ártalmatlanításának és hasznosításának közegészségügyi szabályairól szóló 2/1985. (II. 16.) EüM-ÉVM együttes rendelet; a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet; valamint a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról szóló 4/1984. (II. 1.) ÉVM rendelet és a települési szilárd és folyékony hulladékra vonatkozó helyi közszolgáltatás ellátásáról szóló 16/1996. (VII. 15.) BM-KTM együttes rendelet.
E jogszabályok fogalomhasználata és követelményrendszere azonban nem egységes, a szabályozás sok esetben idejétmúlt, valamint az előírt kötelezettségek nem felelnek meg a mai környezetvédelmi elvárásoknak és a nemzetközi előírásoknak sem. Ezért szükséges a hulladékgazdálkodás átfogó, általános szabályait az e Javaslatban foglaltak alapján megteremteni és a különböző szakterületi szabályokat ezáltal egységesíteni.
A fentiekből következik, hogy a Javaslat kódex-szerű szabályozási formát ölt, amennyiben átfogja a hulladékgazdálkodási jogterület alapvető intézményeinek jelentősebb részét; így definiálja a legfontosabb fogalmakat, meghatározza a legalapvetőbb kötelezettségeket és jogokat. Természetesen nem lehetséges, sőt nem is lenne célszerű, hogy a Javaslat felölelje az egyes hulladékgazdálkodással összefüggő területek részletszabályait, de a Javaslat a végrehajtási rendeletek megalkotására adott felhatalmazásokkal megteremti a további jogalkotás lehetőségét.
A Javaslat elfogadása a fentiekre való tekintettel nagy szerepet játszhat az egységes jogi keret kialakításában, ami maga után vonja a gazdasági, ipari szereplők hosszabb távú tervei kialakításának lehetőségét, a csatlakozási tárgyalások megkönnyítését, valamint a környezeti állapot hosszútávú javulását.
A hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat alapvető szabályozási elemei
A Javaslat különösen az alábbiakat szabályozza:- a törvény célját, hatályát;
- a hulladék, a veszélyes hulladék, a hulladékgazdálkodás, hasznosítás, kezelés, ártalmatlanítás, stb. fogalmát, a hulladékgazdálkodás alapelveit;
- a hulladékgazdálkodás általános szabályait;
- a gyártó-, a forgalmazó-, a fogyasztó-, a hulladék termelő és a hulladékbirtokos kötelezettségeit;
- a hulladékkezelés és hulladékhasznosítás (begyűjtés, szállítás, előkezelés, tárolás, ártalmatlanítás, hasznosítás) szabályait;
- a települési hulladékra vonatkozó külön szabályokat; a települési önkormányzatok kötelezettségeit, a hulladékkezelési közszolgáltatás kereteit;
- a veszélyes hulladékra vonatkozó külön szabályokat;
- a hulladékgazdálkodás szervezését (hulladékgazdálkodási terv);
- a hulladékgazdálkodás gazdasági eszközeit;
- hulladékgazdálkodási igazgatás szabályait;
- hulladékgazdálkodás szabályainak megtartásáért való felelősséget;
- hulladékgazdálkodás társadalmi nyilvánosságára-, valamint a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvény 1. §-a lényegében az európai közösségi jogszabályok által meghatározott alapvető célokat foglalja össze: az emberi egészség és a környezet magas szintű védelme, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás, a hulladékkeletkezés megelőzése, a képződő hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése, stb. felsorolásával. A Javaslat b) pontjában szereplő célok egyúttal megjelenítik az EU hulladékgazdálkodási prioritási sorrendjét is, ami azt jelenti, hogy a hulladékgazdálkodási módszerek közül mindig a sorrendben előbbre állót kell először alkalmazni, és csak akkor lehet a következő megoldáshoz folyamodni, ha a sorrendben előbbre álló módszer alkalmazási feltételei társadalmi és gazdasági szempontból kimerültek.A 2. §-hoz
A 2068/1998. (III. 25.) Korm. határozat előírta, hogy a törvény tárgyi hatálya a radioaktív hulladékokat kivéve minden hulladékra terjedjen ki. A Javaslat eleget tesz e követelménynek azzal a kitétellel, hogy egy az egyben átveszi a Tanács 75/442/EGK keretirányelvének (a továbbiakban: Keretirányelv) vonatkozó szakaszait. A Javaslat 2. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben a törvény hatálya csak annyiban terjed ki, amennyiben azokról jogszabály másképp nem rendelkezik. A 2. § (2) bekezdése a) pontjának meghatározása a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII alapján történt.A Javaslat háttérjogszabályként a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) szabályait rendeli alkalmazni, arra való tekintettel, hogy számos alapelv- jogintézmény- és kötelezettség keretét a Kt. már megteremtette, ezért a Javaslat csak a speciális, hulladékgazdálkodással kapcsolatos rendelkezéseket határozza meg.
A 3. §-hoz
A Javaslat a teljesség igényével felsorolja és értelmezi a törvény szempontjából kiemelkedő jelentőségű fogalmakat. Ezen fogalmak felsorolása és meghatározása kulcskérdés egyfelől a hazai jogalkalmazás-, másfelől az európai közösségi jog harmonizációja szempontjából, figyelembe véve azt a tényt, hogy a hulladék definíciójának kérdése a közösségi jog egyik legproblematikusabb részét képezi és e definícióval már számos európai bírósági ítélet is foglalkozott. A jelenlegi közösségi joggyakorlat - az irányelv alapvető rendeltetésétől eltérően - megköveteli a vonatkozó definíciók majdnem szó szerinti átvételét. Ennek megfelelően a Javaslat átvette a Keretirányelv hulladék definícióját, illetőleg harmonizál ezen irányelvben felsorolt többi fogalommal is. Számos, a fenti irányelvben nem szabályozott definíció meghatározása is szükségessé vált, figyelemmel egyéb közösségi jogszabályra (1999/31/EK, 91/189/EGK), valamint a hazai speciális rendelkezések egységessé és egyértelművé tételének érdekében.Fentiek figyelembevételével a fogalmak meghatározásánál az is vezérelv volt, hogy általános definíciókat adjon a Javaslat - pl. "hulladék" - de egyben meghatározza azon speciális fogalmakat is, amelyekre a Javaslat értelmében eltérő szabályok vonatkoznak -pl. "veszélyes hulladék"-. Ennek megfelelően a javaslat nem részletez minden kategóriát, hiszen számtalan egyéb csoportosítási lehetőség is felmerülhetne, hanem azt az elvet követi, hogy amennyiben az adott esetre van kizárólagos speciális szabály, ott e szabályt kell alkalmazni, amennyiben pedig nincs, ott a kategóriára vonatkozó általános szabály az alkalmazandó.
Azon definíciók mellett, melyek a Javaslat egész szövegén végigvonulnak és ebből az okból a 3. §-ban is meghatározásra kerültek, előfordulnak további, a Javaslat egyes fejezeteihez kapcsolódó fogalmak is, melyek az adott fejezetnél kerülnek meghatározásra.
A 4. §-hoz
A hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében a Javaslat számos, a közösségi jogszabályokban megtalálható alapelvet sorol fel, eleget téve az ebből fakadó jogharmonizációs kötelezettségnek. Így többek között nevesítve van a Maastrichti Szerződésben is megtalálható megelőzés- és elővigyázatosság elve; a szennyező fizet elv, ami a közösségi hulladékgazdálkodási politika egyik alapszabályának minősül, valamint a közelség -és a gyártói felelősség elve. A magyar jogalkotásban szokatlan a példamutatás elvének deklarálása, ám ez is jogharmonizációs célokat szolgál, tekintettel arra, hogy ezen elv a közösségi környezetvédelmi jog egyik alapját jelenti, mely a közigazgatás példamutatásával próbálja meg ösztönözni a lakosság környezeti tudatosságát.Az 5. §-hoz
A Javaslat e paragrafusában kerül meghatározásra a hulladékgazdálkodással kapcsolatos, minden tevékenységre és személyre egyaránt kötelező, a Kt. előírásaival is összhangban levő, általános normarendszer. Fenti rendelkezések a törvény egészét, a hulladékgazdálkodási tevékenység minden mozzanatát át kell, hogy hassák.A törvény általános jellegéből következően a Javaslat e rendelkezései összefoglalják azokat az átfogó, mindenkire vonatkozó alapkövetelményeket, amelyeket a törvény céljának elérése érdekében bármilyen, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos tevékenység megkezdése- és folytatása során be kell tartani.
A Javaslat itt általános parancsokat ad, de egyes rendelkezései - mint például a hulladékkezelés- és hasznosítás szabályai - a Javaslat későbbi részeiben részletesen is kifejtésre kerülnek.
A (7) pontban megfogalmazott határozott tilalom a Keretirányelv 4. paragrafusának harmonizációját biztosítja.
A 6-9. §-hoz
A Javaslat e szakaszai a termékek gyártójának kötelezettségeit határozzák meg, tekintettel arra, hogy a gyártó magatartása, döntése meghatározza a keletkező hulladék tulajdonságait és befolyásolja a későbbi felhasználás körülményeit. A gyártó fontos kötelezettsége a hulladék - lehetőségek szerinti - ismételt felhasználása, illetve a forgalmazótól történő visszavétele. Annak érdekében, hogy a termékciklus bezáródjék és a hulladék a lehető legnagyobb mértékben hasznosításra kerüljön, különböző kereskedelmi eszközök is alkalmazhatóak, például a Kt.-ben is meghatározott betétdíj, valamint a letéti díj, mely eszközökre vonatkozó részletes szabályokat a Javaslat felhatalmazása alapján külön jogszabályok fogják kialakítani. Jelentős rendelkezése a Javaslatnak, hogy előírja a gyártó tájékoztatási kötelezettségét az általa gyártott termék hulladékgazdálkodási szempontból fontos tulajdonságaival kapcsolatban, valamint az is, hogy előírja a gyártóra vonatkozó visszavételi kötelezettséget (8. §).A 10. §-hoz
A forgalmazóval kapcsolatos rendelkezések abból a célból kerültek a Javaslatba, hogy ne csak a termék gyártója legyen kötelezve a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályok betartására, hanem a termékkel egyéb módon kapcsolatba kerülő gazdasági szereplő is. A termék forgalmazója azért fontos szereplő, mert egyrészről a betétdíjak, letéti díjak ki- és visszafizetése általa történik, másrészt a hulladék egy része is nála keletkezik. A Javaslat a fent említett, a gyártóra vonatkozó kötelezettség mellett egyes esetekben a forgalmazó számára is előírja a visszavételi kötelezettségeket. Fontos rendelkezése a Javaslatnak, hogy kötelezi a forgalmazót a használt terméknek, csomagolásnak vagy hulladéknak a visszavételére és a fogyasztó által fizetett betét-vagy letéti díj visszafizetésére.A Javaslat 10. §-a nemcsak a termék forgalmazóira, hanem a szolgáltatói tevékenységeket forgalmazókra is kötelezettségeket ró, biztosítva azt, hogy például az autó- és egyéb szerelő műhelyek tevékenysége által keletkező hulladékok termelője is felelős legyen a hulladékgazdálkodási szabályok betartásáért.
A 11. §-hoz
A Javaslat lehetőséget teremt arra, hogy a gyártók és a forgalmazók a Javaslatban előírt kötelezettségeik teljesítése érdekében önálló szervezetet hozhassanak létre.A 12. §-hoz
A fogyasztóra a jelen Javaslat alapján új kötelezettségek hárulnak, például a hulladék visszavitele és a szervezett szelektív gyűjtésben való részvétel vonatkozásában. A Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a fogyasztó törvényben meghatározott esetekben köteles legyen a hulladékká vált terméket meghatározott feljogosítottaknak visszaszolgáltatni.A fogyasztó közreműködését egyfelől gazdasági eszközökkel lehet ösztönözni, másfelől megnyerése érdekében jelentős felvilágosító, tudatformáló, oktató-nevelő munkára van szükség, amely feladatokat mind a gyártó, mind a forgalmazó, mind az önkormányzatok részéről biztosítani kellene. Ezért is bír különös jelentőséggel a Javaslat 53. §-ában nevesített oktatási kötelezettség.
A 13. §-hoz
Arra való tekintettel, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenységekből fakadó felelősség elsősorban a hulladék mindenkori birtokosával szemben érvényesíthető, különös jelentőséggel bírnak a Javaslatnak a hulladék termelőjére, birtokosára vonatkozó szabályai. E rendelkezések egyfelől generális szabályt adnak minden szereplőre, másfelől a közösségi hulladékgazdálkodási jog hulladékbirtokosra vonatkozó szabályait veszik át.A 14-19. §-hoz
A hulladékkezelés és hasznosítás során betartandó szabályokat fogalmazzák meg jelen paragrafusok, kitérve valamennyi műveletre, így a hulladék begyűjtés-, szállítás-, előkezelés-, tárolás-, ártalmatlanítás és hasznosítás előírásaira. Alapvető szabály, hogy hulladékkezelés csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető és a szabályok betartására vonatkozó felelősség mindaddig fennáll, amíg a kezelést végző birtokában van a hulladék, a hulladékbirtokosra vonatkozó általános szabályokkal összhangban. A hulladék átadása során a hulladék birtokosának az elvárható gondosság szerint kell eljárnia abban az esetben, amikor a hulladékot továbbadja. A Javaslat felhatalmazást ad további rendeletek megalkotására az egyes hulladékfajtákra, illetve kezelési tevékenységekre vonatkozó átfogó szabályok vonatkozásában.A Javaslat általános szabályként írja elő, hogy hulladék szállítását úgy kell végezni, hogy a környezet ne szennyeződjék. A fenti előírás mellett rendelkezik arról is, hogy gazdálkodó szervezet üzletszerűen és rendszeresen hulladékszállítási tevékenységet csak a külön jogszabályokban meghatározott feltételekkel végezhet (egyebek mellett a veszélyes áruk fuvarozási előírásait is be kell tartania) és erre a tevékenységre a környezetvédelmi hatóságtól előzetesen engedélyt kell szereznie.
A Javaslat szerint hulladék behozatala, kivitele, átszállítása, a Magyar Köztársaság területén történő hasznosítása, illetve ártalmatlanítása csak a környezet állapotát nem veszélyeztető, szennyezését, károsítását kizáró módon történhet, összhangban a vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel. A vonatkozó részletes szabályok megalkotására is adott felhatalmazás célja az, hogy az ország területén eredendően keletkező hulladékok mennyisége ne növekedjen a külföldről behozott hulladékok miatt. Fontos, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás pillanatában a Tanács e kérdéskört szabályozó 259/93/EGK rendelete automatikusan hatályba fog lépni, így a hulladék kivitelére, behozatalára vonatkozó szabályok a fenti rendeletben meghatározottak alapján lesznek kötelezőek.
A Javaslat 18. §-ában szabályozott hulladékhasznosítás a kezelési folyamatok legfontosabb lépése, mivel ennek segítségével valósítható meg leginkább a környezetkímélő termelés. A Javaslat meghatározza a hulladékhasznosítás fajtáit, megkülönböztetve az újrafeldolgozás, a visszanyerés és az energetikai hasznosítás eseteit; valamint azt a kötelezettséget rója a hulladékhasznosítást végzőre, hogy a hasznosítással előállított termék az elsődleges alapanyagból előállított terméknél ne okozzon nagyobb környezetterhelést.
A Javaslat a 19. §-ában meghatározza a hulladékártalmatlanítás esetköreit (lerakás, termikus ártalmatlanítás, más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárás), előírva azt, hogy ártalmatlanítás csak a környezetvédelmi hatóság engedélyében foglaltak szerint történhet. A hulladékok ártalmatlanítása a Javaslat szerint lerakás keretében a jövőben csak külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, regionális célokat szolgáló lerakóhelyen valósulhat meg. A lerakókra, a lerakható hulladékok körére és összetételére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg, a Tanács hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK Irányelvével összhangban. A Javaslat annak érdekében, hogy a már működő lerakók műszaki megfelelősége biztosítva legyen, az üzemeltető részére a Kt. szerinti környezetvédelmi felülvizsgálati kötelezettséget írja elő.
A 20-29. §-hoz
A települési hulladékokra vonatkozó külön szabályok megfogalmazzák az ingatlantulajdonos-, a települési önkormányzatok- és a közszolgáltatók települési hulladékokkal kapcsolatos kötelezettségeit. A kötelezettségek előírásával a jogalkotó egyfelől arra próbálja ösztönözni az ingatlan tulajdonosát, hogy lehetőség szerint ügyeljen arra, más ne rakhasson le hulladékot ingatlanán, mert ez esetben a vonatkozó kötelezettségek őt terhelik (lásd: elhagyott hulladék témaköre), másfelől előírja, hogy az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlanán keletkező települési hulladékot külön jogszabályok szerint gyűjteni, továbbá azt az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadniA Javaslat fontos részét képezi a 21. § települési önkormányzatok kötelező közszolgáltatásra vonatkozó rendelkezése; meghatározza, hogy mire terjed ki kötelezően (gyűjtés, elszállítás, kiürítés, ártalmatlanító-létesítmény létesítés és működtetés), és mire terjedhet ki fakultatívan a közszolgáltatás.
E feladatok végrehajtása érdekében a regionalitás elvével összhangban az önkormányzatok közös létesítményeket és közös gazdálkodó szervezetet hozhatnak létre vagy már meglévő ilyen szolgáltatásokat igénybe vehetnek. Tekintettel arra, hogy a fenti feladat az önkormányzatokra új kötelezettséget ró, gondoskodni kell a feladat ellátásához szükséges támogatás fedezetéről, mely kérdéskörrel kapcsolatban a Javaslat 39. §-a további rendelkezéseket ad.
A Javaslat ezen paragrafusainak hatályba lépésével indokolttá válik az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény vonatkozó részeinek egyidejű hatályon kívül helyezése.
A Javaslat a jelenlegi helyzet orvoslásaként - összhangban az Alkotmánybíróság vonatkozó döntésével /6/1999. (IV. 21.) AB határozat/ - előírja a hulladékkezelési közszolgáltatásért járó díj meghatározásának kereteit. Ugyancsak alkotmányossági kérdést hivatott rendezni a Javaslat üdülőingatlan-tulajdonosokra vonatkozó díjszámítási rendelkezése (25. § (2) bekezdés).
Annak érdekében, hogy helyrebillenjen az az egyoldalú kötelezettségi helyzet, ami abból fakad, hogy az önkormányzatok, illetőleg a közszolgáltató folyamatos teljesítésre kötelezett, a jelenlegi helyzet szerint azonban az ingatlantulajdonos díjfizetésének végrehajtatása hosszadalmas, indokolttá vált a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonos ugyanilyen szintű kötelezése is. Hiszen akkor sem állhat le a közszolgáltatás működtetése, amennyiben az ingatlantulajdonos díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, azonban díjfizetés nélkül a közszolgáltatást működtető személy költségei nincsenek biztosítva. Ezen egyensúly megteremtése érdekében teszi lehetővé a Javaslat az esedékességkor meg nem fizetett díj adók módjára való behajtásának a lehetőségét. (26. §)
A közszolgáltatás ellátása a Javaslat szerint (27. §) hatósági engedéllyel rendelkező és a település jegyzőjénél regisztrált, az önkormányzattal szerződést kötött közszolgáltató(k) által történhet. Az önkormányzat a közszolgáltatót - külön jogszabályban meghatározottak szerint - nyilvános pályázat útján választja ki.
A közszolgáltatóval szemben különböző feltételeket támaszt a Javaslat, annak érdekében, hogy biztosított legyen az ellátandó feladathoz szükséges szakmai követelményrendszer, valamint a Javaslat egyebek mellett bizonyos esetekre vonatkozóan rendelkezik a közszolgáltatási szerződés legrövidebb, illetve leghosszabb időtartamáról, és a szerződés felmondásának lehetőségéről is.
A Javaslat fontos rendelkezése, hogy a közszolgáltató nemcsak közszolgáltatói feladatokat, hanem egyéb (hulladékkezelési engedélyének megfelelő) hulladékgazdálkodási feladatokat is elláthat, azonban e feladatok ellátása külön díj ellenében történhet. Ezen kettős feladatkör elkülönítését hivatott biztosítani a Javaslat azon rendelkezése (29. §), mely előírja, hogy a közszolgáltató elkülönített és részletes költségelemzést köteles készíteni és azt jóváhagyásra benyújtani a települési önkormányzatnak.
A 30. §-hoz
A jelenleg hatályos jogszabályok hiányosságait hivatott pótolni a Javaslat azon új előírása, mely szerint az elhagyott hulladék kezelésének kötelezettsége az ingatlan tulajdonosát terheli. E rendelkezés a korábbiakban már említett ingatlantulajdonossal kapcsolatos tulajdonvédelmi ösztönzést próbálja megcélozni, másfelől megpróbálja elérni, hogy megszűnjenek az illegális lerakók, az erdőszéli szemétkupacok és a jelenleg közterületen elhelyezett roncsautó-telepek. A Javaslat értelmében a közterületen elhagyott hulladék esetén a hulladékkezelési kötelezettség a települési önkormányzatot terheli, lehetőség van azonban arra, hogy amennyiben az elhagyott hulladék tulajdonosa azonosítható, a költségviselő érvényesítheti meghatározott költségeit.A 31. §-hoz
A közterületek tisztaságának biztosítása érdekében a Javaslat meghatározza, hogy e feladat a települési önkormányzat közszolgáltatási feladata, és az önkormányzat részére részletes jogszabályok megalkotására is felhatalmazást ad.A 32. §-hoz
A veszélyes hulladékokról már rendelkezik a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet, ezért jelen Javaslat csak a közösségi követelményeknek megfelelő módosításokat tartalmazza, pl. a veszélyes hulladék lista közzétételével és a veszélyes hulladék osztály megszüntetésével. A Javaslat elfogadását követően és azzal összhangban a fenti rendelet átfogó módosítására kerül majd sor és várhatóan a műszaki követelmények alacsonyabb szintű jogszabályokban lesznek szabályozva.A 33-37. §-hoz
A hulladékgazdálkodás szervezési kérdéseiről rendelkeznek a Javaslat e szakaszai. Az országos hulladékgazdálkodási terv elkészítésével, közzétételével, és az ország területi egységeire történő lebontásával az egyes térségekben kialakításra kerülő kezelő berendezések és létesítmények meghatározhatóakká válnak; a tervezést és forrásbiztosítást követően üzembe helyezhetőek. Kiemelkedően fontos jelentőségű a hulladékgazdálkodási tervre vonatkozó szabályok bevezetése, egyfelől azért, mert a helyi, területi és országos tervek kialakításával lehetőség nyílik az átfogó, egységes hulladékgazdálkodási politika végrehajtására, és egyben a közösségi jogszabályok a Keretirányelv által előírt kötelezettségek teljesítésére is. A fenti rendelkezések bevezetése módot ad arra is, hogy országos szinten átláthatóvá és tervezhetővé váljanak a hulladék-feldolgozó háttéripar szükséges kapacitásai.A Javaslat háromszintű tervkészítést ír elő: az országos tervet, mely a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz kapcsolódik és melynek készítése az Országgyűlés feladata, a területi tervet, amelyet a felügyelőségek-, és a helyi tervet, melyet a települési önkormányzatok készítenek. A Javaslat meghatározza a hulladékgazdálkodási terv tartalmának alapvető szabályait, illetve előírja, hogy milyen időközönként kell az egyes terveket elkészíteni.
A 38. §-hoz
A Javaslat megelőző rendelkezései a települési önkormányzatokra vonatkozó feladatokat határozták meg. Arra való tekintettel azonban, hogy a hulladékgazdálkodás átfogó feladatot jelent és a regionalitás elvére is figyelemmel kell lenni, indokolttá vált nemcsak a települési, hanem a megyei önkormányzatokat is bevonni a feladatok ellátásába. Mivel azonban ezen önkormányzatok nem állnak függőségi viszonyban egymással, az előkészítő csak azt határozta meg, hogy a megyei önkormányzatoknak alapvetően kiegészítő, együttműködő tevékenységeket kell végezniük, illetve ennek alapján a 38. §-ban meghatározott feladataikat a települési önkormányzatokkal együttműködve kell ellátniuk.A 39. §-hoz
A Kormány már eddig is támogatta címzett- és céltámogatás formában, valamint a Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának, nyilvántartásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 2/1999. (III. 26.) KöM rendeletben (a továbbiakban: KAC) meghatározott támogatásokkal a regionális hulladékkezelő létesítmények beruházásait. Azonban az önkormányzatok kötelező feladatává váló közszolgáltatás szükségessé teszi a helyi kezelő létesítmények és berendezések beruházásainak megvalósításhoz szükséges további állami források biztosítását.Fenti okok miatt szükséges az üzemeltetés feladathoz kötött támogatása is, ezen megkülönböztető támogatás azonban a diszkrimináció tilalma miatt az EU tagság elérésével nem lesz tartható. Ennek ellenére átmeneti jelleggel szükséges a támogatás biztosítása, hogy a lakosokra ne háruljon méltánytalanul nagy teher. Ugyancsak többletköltséget fog jelenteni a meglévő és betelt lerakók rekultivációja is, amelyre vonatkozóan állami támogatást próbál előírni jelen Javaslat.
A 40-45. §-hoz
Jelen rendelkezések meghatározzák a hulladékgazdálkodással kapcsolatban felmerülő igazgatási feladatokat, a Kt. 65. §-ával összhangban nevesítik a feladatok ellátására hivatott szerveket és kijelölik az egyes hatóságok hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait.A Javaslat hatósági felügyeletre és ellenőrzésre vonatkozó szabályai harmonizálnak a Kt. rendelkezéseivel, valamint a 211/1997. (XI. 26.) Korm. rendelet előírásaival.
A hulladékgazdálkodási feladatok ellátása érdekében alkalmazott hatósági eljárás jellege nem indokolja ezen eljárásoknak az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) hatálya alól történő kivételét, azonban bizonyos speciális vonásai szükségessé teszik az Áe.-től néhol eltérő szabályozást, kizárólag azokban az esetekben, ahol az Áe. is lehetőséget ad az eltérésre.
A Javaslat lehetőséget ad arra, hogy a gyártónál, az áruszállítónál, a forgalmazónál, a hulladék birtokosánál, termelőjénél és kezelőjénél - a Javaslatban meghatározott feltételek fennállása esetén - előzetes bejelentés nélkül is helyszíni ellenőrzést végezzen a hatóság, figyelemmel arra, hogy a hulladékgazdálkodással kapcsolatos tevékenységek során felmerülhetnek olyan veszélyhelyzetek, amelyek során azonnali intézkedésre és kárelhárításra van szükség (44. §).
A Javaslat speciális eljárási határidőt határoz meg, tekintettel arra, hogy a környezetvédelmi ügyekhez hasonlóan a jelen Javaslat hatálya alá tartozó, hulladékgazdálkodással összefüggő hatósági eljárások komplex jellege indokolttá teszi az általánostól eltérő ügyintézési határidő biztosítását (43. §).
A Javaslat annak érdekében, hogy az előírt kötelezettségeket a jogalanyok végre is hajtsák, az eljáró hatóságokat megfelelő jogosítványokkal ruházza fel: így -a Kt. 101. §-val összhangban- előírja a felügyelőségek számára, hogy az ügyfeleket kötelezze az előírt kötelezettségek betartására, tevékenységük felfüggesztésére és az eredeti állapot helyreállítására.
A Javaslat szerint -meghatározott esetekben- a fellebbezési jogra való tekintet nélkül azonnal végrehajtatóvá nyilvánítható a hatósági határozat, hasonlóan a Kt. 95. §-hoz, arra való tekintettel, hogy egyes tevékenységek, cselekmények a környezetet oly mértékben veszélyeztethetik, hogy a veszély elhárítása, az esetleges károk csökkentése érdekében azonnal el kell járni (45. §).
A 46-48. §-hoz
A Javaslat megelőző szakaszai számos rendelkezést tartalmaznak arra nézve, hogy a hatálya alá tartozó jogalanyok hogyan járjanak el a hulladékgazdálkodási tevékenység folytatása során. A rendelkezések előírásán túlmenően azonban a hulladékgazdálkodásra vonatkozó normarendszer nem építhető ki és nem is működhet anélkül, hogy ezen rendelkezések betartását a hatóság ne ellenőrizze, illetőleg jogszabálysértés vagy jogellenes tevékenység észlelésekor azt ne szankcionálja.A Javaslat ennek megfelelően - összhangban a Kt. vonatkozó szabályaival - rendelkezik a hulladékgazdálkodási tevékenyéggel kapcsolatos felelősség kérdéséről és elrendeli, hogy jogellenes tevékenység folytatása esetén az e tevékenységet folytató a Javaslatban és a külön jogszabályokban foglaltak szerinti felelősséggel tartozik (46. §).
A Javaslat a szakmai körökben már régóta felmerült biztosítékadási kötelezettséget írja elő a fedezet-biztosításra vonatkozó rendelkezések előírásával (46. §), amely lehetővé teszi, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenység során felmerülő károk felszámolása az előzetesen nyújtott fedezetből történhessen. A rendelkezés részletes feltételeit külön jogszabály határozza meg.
A hatékony jogérvényesítés egyik eszközeként került a Javaslatba a hulladékgazdálkodás szabályainak megsértése esetén alkalmazható hulladékgazdálkodási bírság (48. §) intézménye, melyre speciális határidők vonatkoznak: a felügyelőség csak a tudomásszerzéstől számított 1 éven belül szabhatja ki, azonban az elkövetésétől számított 5 éven túl csak abban az esetben lehet kiszabni, ha a cselekmény a jogellenes állapot fenntartásában nyilvánul meg. A hulladékgazdálkodási bírságra vonatkozó részletes szabályok kidolgozását a Javaslat kormányrendeleti hatáskörbe utalja.
A 49-53. §-hoz
A Javaslat korábbi rendelkezései szerint elkészített hulladékgazdálkodási terveket a Kormány és az önkormányzatok meghatározott időszakonként kötelesek közzétenni, biztosítva ezzel a tervek nyilvánosságát. A Javaslat a környezetvédelemért felelős miniszter számára előírja a hulladékgazdálkodással kapcsolatos egységes információs rendszer kialakítását és működtetését; nevesíti a vonatkozó adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeket, felhatalmazást adva külön jogszabály készítésére.A Javaslat a fenti tájékoztatási kötelezettségen túl tartalmazza az állampolgári részvétel szabályait is - ami az egyik legalapvetőbb nemzetközi és közösségi környezetvédelmi jogi szabálynak minősül -, ezzel kapcsolatban elrendeli a Kt. vonatkozó 97-100. §-ának alkalmazását; a közmeghallgatás intézményével kapcsolatban ismét visszanyúl a Kt. szabályaihoz, azonban a telephely-kijelölés és a szelektív hulladék-gyűjtés elrendelésénél valamint a közszolgáltatási díj meghatározása esetében speciális hulladékgazdálkodási szabályokat vezet be.
A hulladékgazdálkodási ismeretek a környezetvédelmi ismeretek egyik alapvető részét alkotják. Ennek megfelelően a hulladékgazdálkodási ismeretek iskolarendszeren belüli és kívüli terjesztése, fejlesztése stratégiai jelentőségű állami feladat. A nevelési-oktatási-képzési szinteken megfelelő ismeretanyagra vonatkozó tartalmi követelményeket és a szintek közötti koordinációt a miniszter által készítendő környezeti program, illetve a Nemzeti Alaptanterv végrehajtásában való közreműködés biztosítja, összhangban a Kt. vonatkozó (54-55. §) szabályaival.
Az 54-55. §-hoz
A Javaslat a hatálybalépést 2001. január 1-jével állapítja meg. Egyes rendelkezéseket azonban csak későbbi időpontban kell alkalmazni, azért, hogy a kötelezetteknek megfelelő felkészülési idő álljon rendelkezésre, egyes rendelkezéseket pedig a 6/1999. (IV. 21.) AB határozat értelmében korábban kell hatályba léptetni. Jogharmonizációs kötelezettségnek tesznek eleget a hulladéklerakók, illetőleg a csomagolóanyagokkal kapcsolatos hatályba léptető szabályok.Az 56-57. §-hoz
A Javaslat végrehajtása érdekében módosít, illetve hatályon kívül helyez egyes jogszabályokat és jogszabályi rendelkezéseket.Az 58. §-hoz
A Javaslat felhatalmazza a Kormányt és az ágazati irányításért felelős minisztereket, hogy a törvényből fakadó és ahhoz kapcsolódó további feladatok érdekében a szükséges részletes szabályokat rendelettel meghatározzák.Az 59. §-hoz
A Magyar Köztársaság és az Európai Közösség és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a törvény felsorolja mindazokat az európai közösségi jogforrásokat, amelyekkel e jogszabály összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.Mellékletek
A mellékletek a Keretirányelv vonatkozó mellékleteinek harmonizációját biztosítják.