adozona.hu
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló T/278. számú törvényjavaslat indokolása
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló T/278. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 1998. évi LXVI. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A törvényjavaslat - a jövő évre tervezett jelentős munkáltatói, társadalom-biztosítási járulékcsökkentéssel összefüggésben - javaslatot tesz az egészségügyi hozzájárulás konstrukciójának átalakítására.
A változtatás célja egyrészt a szolidaritási elv alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultak ellátása fedezetének biztosítása érdekében fizetési kötelezettség meghatározása azon jövedelmi körökre, amelyek nem viselnek társadalombiz-tosítási járulékfizetési terhet. A mai szabályozás alapján ...
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló T/278. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A törvényjavaslat - a jövő évre tervezett jelentős munkáltatói, társadalom-biztosítási járulékcsökkentéssel összefüggésben - javaslatot tesz az egészségügyi hozzájárulás konstrukciójának átalakítására.A változtatás célja egyrészt a szolidaritási elv alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultak ellátása fedezetének biztosítása érdekében fizetési kötelezettség meghatározása azon jövedelmi körökre, amelyek nem viselnek társadalombiz-tosítási járulékfizetési terhet. A mai szabályozás alapján a személyi jövedelemadó köteles és a társadalombiztosítási járulékköteles jövedelmek között 300 milliárd forint eltérés van.
A törvényjavaslat ebből a 300 milliárd forintból csaknem 180 milliárd forint jövedelemalapot vesz számításba, melynek alapján a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás várható bevétele 1999. évben mintegy 20 milliárd forint (1 % társadalombiztosítási járulékcsökkentésnek megfelelő).
A törvényjavaslat javaslatot tesz az egészségügyi természetbeni szolgáltatásokra szolidaritási elv alapján jogosultakkal (nyugdíjasok, sorkatonák, tanulók, szociális ellátásban részesülők) kapcsolatos kiadások pénzügyi fedezetének biztosítása érdekében a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel nem terhelt jövedelmek után fizetendő új fizetési kötelezettség, a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás bevezetésére.
Így az egészségügyi hozzájárulás eddigi tételes rendszerét a törvényjavaslat szerint felváltja a két elemű, részben jövedelemarányos, részben tételes összegű egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége.
Az új rendszerű egészségügyi hozzájárulás jövedelemarányos része - az arányosabb közteherviselések elvének érvényesítése érdekében - hozzájárulás fizetési kötelezettséggel terheli azon jövedelmek egy részét, amelyek nem képeznek társadalombiztosítási járulékalapot.
A javaslat szerint nemcsak az önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelmek után, hanem az egyéb jövedelmek (pl. adóköteles alapítványi kifizetések, vásárolt követelésből származó jövedelem, kifizető által fizetett külföldi napidíj), valamint egyes külön adózó jövedelmek után is hozzájárulást kell fizetni. Az utóbbiak közül jelentős változást jelent a cégautó használatából származó jövedelem, a 35 százalékos kulccsal adózó osztalék és vállalkozói osztalékalap utáni fizetési kötelezettség előírása.
Az alapot és a fizetésre kötelezettek körét egyaránt érintő változás, hogy a magánszemélynek meg kell a százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetnie, ha nem kifizetőtől származó - egyébként a hozzájárulás alapját képező - jövedelemhez jut (pl. más magánszemélyek közötti megbízási szerződésekből, külföldi megbízótól kapott, adóköteles jövedelem). Azokban az esetekben, amikor a kifizető bármely ok miatt nem állapít meg adót, vagy adóelőleget, akkor is a magánszemélynek kell megfizetnie a hozzájárulást.
A tervezet szerint hozzájárulást kell fizetnie az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelőnek, valamint a tételes átalányadózást alkalmazó vállalkozónak és fizető-vendéglátó tevékenységet folytatónak is.
Alapbővülést eredményez az új szabály, mely szerint, ha a magánszemély év közben több költségről nyilatkozik, mint amennyi kiadást év végén igazolni tud, akkor - a külön adó mellett - hozzájárulást is fizetnie kell.
Jelentős egyszerűsítést jelent, hogy a tervezet szerint a hozzájárulást az adókötelezettségekhez igazodóan kell megállapítani, bevallani és megfizetni (így például az egyéni vállalkozóknak és a mezőgazdasági őstermelőknek nem havonta, hanem negyedévente).
A javaslat mellékletét képezi a tervezett változtatások hatásait bemutató tájékoztató.
Részletes indokolás
1. §-hoz
A rendelkezés deklarálja, hogy az egészségügyi szolgáltatások ellátásához szükséges források biztosítása érdekében százalékosan és tételesen meghatározott egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás adó jellegű fizetési kötelezettség.2. §-hoz
A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a kifizetőt (jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, az egyéni vállalkozó, a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport, a társasház, a társas üdülő), valamint a munkáltatót (a belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező jogi személy, bejegyzett cég, személyi egyesülés és egyéb szervezet, egyéni és társas vállalkozó) terheli az általa, a belföldi illetőségű magánszemélynek juttatott, a 3. §-ban meghatározott jövedelmek után. Belföldi illetőségűnek kell tekinteni az Szja. szerint a magánszemélyt, ha állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarországon van. Állandónak minősül az a lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be.A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a fenti jövedelmeket csak akkor terheli, ha azok után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni.
Ha a jövedelem nem az előzőekben felsorolt kifizetőtől, munkáltatótól származik (külföldi megbízásból szerzett jövedelem), vagy a kifizetőt nem terheli jövedelemadó, adóelőleg levonási kötelezettség (ha a magánszemély igazolja, hogy egyéni vállalkozó, vagy mezőgazdasági őstermelő, akkor az e tevékenységekre kifizetett összeg után a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia), az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.
3. §-hoz
A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az adóévben juttatott, megszerzett, az Szja-ban meghatározott önálló, illetőleg nem önálló jövedelem után, ha az nem kifizetőtől származik, az önálló, illetőleg a nem önálló tevékenységgel összefüggésben költségtérítés címén magánszemélynek juttatott összegből származó jövedelem, továbbá az egyéb jövedelem után, feltéve mindhárom esetben, ha a jövedelmet nem kell figyelembe venni a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerinti járulékalap kiszámításánál. Meg kell fizetni továbbá az egészségügyi hozzájárulást a b) pont alatt felsorolt, külön adózó jövedelmek után is.4. §-hoz
A százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke a 3. §-ban felsorolt jövedelmek 11%-a. Kivételt képeznek a 4. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott jövedelmek, mint pl. az Szja. 70. §-ában meghatározott természetbeni juttatás (cégautó magáncélú használata), amely esetben a hozzájárulás-fizetési kötelezettség az Szja-ban meghatározott cégautó-adó 25 százaléka.A 4. § (5) bekezdése szankció jellegű szabály (egyben a személyi jövedelemadó-előleg védelmét is szolgálja), arra ösztönzi a magánszemélyt, hogy nyilatkozatait a valós költségelszámolásnak megfelelően felelősséggel tegye meg. Ellenkező esetben az adóelőleg megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett és az adóelszámolásban elszámolt igazolt költség különbözete után a fizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli.
5. §-hoz
A rendelkezés felsorolja azokat a jövedelmeket, amelyek után nem kell a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást megfizetni.6. §-hoz
A tételes egészségügyi hozzájárulást a kifizetőnek, munkáltatónak kell megfizetnie az általa létesített munkaviszony, közszolgálati (közalkalmazotti, köztisztviselői, a bírósági, ügyészi, illetőleg a hivatásos állományú szolgálati) jogviszony, a tagi jogviszony alapján végzett, a kifizető létesítő okiratában meghatározott kötelező személyes közreműködés alapján, továbbá az egyéb feltételek fennállása esetén a választott tisztségviselői jogviszony (helyi-, kisebbségi önkormányzati képviselő, társadalmi megbízatású polgármester), valamint a bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegű (egyéni vállalkozónak nem minősülő), segítő családtagi, a felhasználási szerződésen alapuló jogviszony alapján. A hozzájárulás-fizetési kötelezettség, a munkanélküli járadék, ill. a keresetpótló juttatás után az ellátást folyósító szervet, illetőleg a települési önkormányzatot terheli a munkanélküliek jövedelempótló támogatása után. Az egyéni vállalkozó saját személye után is köteles egészségügyi hozzájárulást fizetni, feltéve, hogy munkaviszonya, közszolgálati jogviszonya, stb. alapján ennek megfizetésére a munkáltatója, foglalkoztatója nem köteles.Összefoglalva tehát a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége azokat a kifizetőket, munkáltatókat terheli, amelyek munkavégzésre, közreműködésre vagy valamely munkával elérhető eredmény létrehozására irányuló szerződés alapján természetes személyeket foglalkoztatnak. A gazdasági társaság a tagjai munkáltatójának számít, tehát utánuk fennáll a fizetési kötelezettsége, csakúgy, mint a betéti társaság kültagja után, feltéve, hogy a társaság tevékenységében személyesen közreműködik. A javaslat 6. §-a (3) bekezdésének c) pontjában foglaltak alatt érteni kell az alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházi közösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, biztosítási önkormányzat, gazdálkodó szervezet ide nem értve a gazdasági társaságok társas vállalkozónak minősülő üzletvezetőit, ügyvezetőit - választott tisztségviselőjének, az MRP szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselőjének jogviszonyát is feltéve, hogy a tevékenységéből származó jövedelme eléri a c) pontban meghatározott jövedelmet.
A tételes egészségügyi hozzájárulást a saját jogú nyugellátásban részesülő természetes személy 6. § (3) bekezdése szerinti jogviszonya után is meg kell fizetnie a kifizetőnek.
7. §-hoz
A javaslat meghatározza azokat az időtartamokat, amelyek alatt a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége nem áll fenn. Ezek szerint nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást arra az időtartamra, amely alatt a természetes személy táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül, továbbá a fogvatartás, a sorkatonai szolgálat, a 3 évesnél fiatalabb, a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos 10 évesnél fiatalabb gyermek gondozása, valamint a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása miatt igénybevett, valamint a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartama alatt.A főszabály alól a javaslat kivételt is megállapít. Ugyanis, ha a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt az ellátásban részesülő munkát végez, a kifizetőt terheli a hozzájárulási fizetési kötelezettség.
Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást az egyéni vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugellátásban részesülőként, vagy özvegyi nyugdíjban részesülőként folytatónak, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Saját jogú nyugellátásnak minősül az öregségi nyugdíj (ideértve a korengedményes, a hivatásos szolgálati, az elő- és a bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól nyugdíjban, rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személyt), a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj.
A tételes egészségügyi hozzájárulást csak egy jogviszony alapján kell megfizetni. Ez a rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, amikor ugyanaz a személy egyidejűleg létesített több, jogviszonyt akár ugyanazon, akár más kifizetővel, munkáltatóval. Ennek következtében a 7. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést a 6. § (1)-(4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel kell alkalmazni, vagyis pl. ha a munkavállaló több munkaviszonya közül az egyik eléri a 36 órát, vagy a munkabére a minimálbért, akkor ezután a jogviszony után kell a tételes egészségügyi hozzájárulást megfizetni.
8. §-hoz
A tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetésére köteles kifizető, munkáltató e kötelezettségéről a természetes személy kérésére köteles igazolást adni. A természetes személynek - ha az előzőek szerinti kifizetővel, munkáltatóval fennálló jogviszonya megszűnik - érdekében áll e tényről a másik foglalkoztatóját értesíteni, ugyanis az értesítés elmulasztása miatt meg nem fizetett tételes egészségügyi hozzájárulást ő köteles megfizetni.9. §-hoz
A tételes egészségügyi hozzájárulás összege havi 3600 forint, azaz napi 120 forint. Ha a fizetési kötelezettséget megalapozó jogviszony nem áll fenn a hónap teljes időtartamára, akkor a hozzájárulás összegét naptári napokra kell megállapítani.10-11. §-hoz
Az eljárási rendelkezések szerint az egészségügyi hozzájárulás bevallására, megfizetésére, nyilvántartására vonatkozó rendelkezésekre a 11. §-ban meghatározott eltérésekkel, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni. E törvény alkalmazásában az egészségügyi hozzájárulás adónak minősül. Az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos adóhatósági feladatokat az APEH általános hatáskörű területi szervei látják el. Ezek felsorolását az Art. 49. §-ának (1)-(2) bekezdése tartalmazza.A javaslat szerint a hozzájárulást az adókötelezettségekhez igazodóan kell megállapítani, bevallani és megfizetni (pl. a mezőgazdasági őstermelőnek nem havonta, hanem negyedévente).
12. §-hoz
A záró rendelkezések szabályozzák a törvény hatálybalépésének időpontját, azt, hogy a hozzájárulási kötelezettséget mely időponttól kifizetett jövedelmekre kell alkalmazni, továbbá felhatalmazást ad a gazdasági miniszternek, hogy a szociális és családügyi miniszterrel együttműködve rendeletben állapítsa meg a Munkaerőpiaci Alapból adható támogatás feltételeit és részletes szabályait.Együtt kezelendő a T/278. sz.
Tájékoztató a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséggel érintett jövedelmekrőlA százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséggel érintett jövedelmek
A javaslatban szereplő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség azon jövedelmek egy részére vonatkozik, amelyekre nem terjed ki a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség. Közismert az Alkotmánybíróság azon állásfoglalása, miszerint a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség csak azon jövedelmek vonatkozásában tekinthető alkotmányosnak, amelyek megszerzése munkavégzési kötelezettséggel függ össze és a kifizetés biztosítási jogviszony alapján történik.
A fentiekből adódóan az elmúlt években történt járulékalap szélesítésen túlmenően a társadalombiztosítási járulékfizetési rendszerben a mozgástér rendkívül korlátozott az arányosabb közteherviselés megvalósítására.
E helyzet figyelembe vételével került sor azon javaslat kialakítására, mely szerint a társadalombiztosítási járulékalapot nem képező jövedelmek egy részét a javaslat szerinti százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.
Az új, részben százalékos mértékű, részben tételes egészségügyi hozzájárulásból származó bevétel teljes egészében azok egészségügyi szolgáltatásának pénzügyi fedezetét biztosítja, akik arra szolidaritási alapon jogosultak. Ennek nagyságrendje 1999. évben csaknem 172 milliárd Ft (részletesen lásd 2. sz. melléklet).
Az. 1. sz. melléklet szerinti táblázat első oszlopa az új fizetési kötelezettség alapját képező jövedelmek 1999. évben várható nagyságát, mértékét, a második oszlop az ennek alapján tervezhető százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásból származó bevételeket tartalmazza.
Az egyes jogcímek a következő jövedelmekre vonatkoznak:
- az önálló és a nem önálló tevékenységgel kapcsolatban kapott költségtérítésből származó jövedelemután a kifizetőt 11%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. Így pl. a kifizető által költségtérítésként juttatott utazási, szállásdíj, rezsi költség, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. sz. melléklete szerinti, költségként elismerhető részén felüli juttatás jövedelemnek minősül, mely után a kifizetőnek egészségügyi hozzájárulást kell fizetni-e.
- a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak (nyugdíjas egyéni vállalkozó) vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után, a mezőgazdasági őstermelőnek a tevékenységéből származó jövedelem Szja. szerint adóköteles része után, szintén 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie,
- ugyancsak fennáll 1999-től a kifizető fizetési kötelezettsége a szellemi tevékenységből, találmány hasznosításából származó jövedelmek esetében.
A Szja.-ban alkalmazott megoldást vett át a javaslat azzal, hogy fizetési kötelezettséget ír elő a magánszemély nyilatkozatában elszámolt költség és az adóbevallásban elszámolt költség közötti különbözet után. A szabályozás azért jelentős, mert ha a magánszemély az év közben a ténylegesnél magasabb összegű költségről nyilatkozik, mint amit év végén számlával tud igazolni, akkor a nyilatkozat szerinti - a ténylegesnél magasabb költségek figyelembe vételével - nem keletkezik fizetési kötelezettsége. A szabályozás tehát az év végi korrekció keretében kötelezi a nyilatkozót a számlával igazolt költség és az ily módon nem igazolt költségek közötti különbözet elszámolására, valamint az elszámolás alapján a 11%-os hozzájárulás megfizetésére.
A társadalombiztosítási járulékfizetésre vonatkozó szabályok a külföldi kiküldetésre tekintettel juttatott jövedelmek körében csak a foglalkoztatóktól kapott ilyen jövedelmek után írtak elő társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget. Gyakori azonban az az eset, hogy a külföldi kiküldetésre nem biztosítási jogviszony keretében kerül sor és így járulékfizetési kötelezettség sem áll fenn. Ezekben az esetekben 1999-től egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie az ilyen jogcímen jövedelmet juttató kifizetőnek.
Elterjedt formája a jövedelemjuttatásnak a kifizető által átvállalt tartozások, (pl. lakbér) ill. a nem a szociális ellátásokról szóló törvény alapján juttatott szociális támogatások, segélyezések. E kifizetéseket is 1999-től egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
A külön adózó jövedelmek közül a 35%-kal adózó osztalékalap és a kamatkedvezményből származó jövedelem után keletkezik hozzájárulás fizetési kötelezettség.
Az egyéb különadózó jövedelmek közül az egyösszegű járadékmegváltás után kell 1999-től egészségügyi hozzájárulást fizetni.
Az Szja. 69. §-a szerinti természetbeni juttatások továbbra is járulékalapot képeznek, így egészségügyi hozzájárulást csak a cégautó adója után előírt új fizetési kötelezettség alapján kell megfizetni.
A táblázatban az 1999-re várható Szja. alap szerepel azzal, hogy a cégautó esetében az adó összege került feltüntetésre.